A daganatos betegségek 30 százaléka megelőzhető lenne
2020. szeptember 29.
Rendszeres szűréssel a daganatos betegségek 30 százaléka megelőzhető lenne – hívta fel a figyelmet Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke.
A daganatos betegségeknek vannak figyelmeztető jelei, legalább két hétig fennálló testi változások, amelyek esetén mindenképpen ajánlott szakorvoshoz fordulni. Daganatos megbetegedést jelenthet egy anyajegy színének vagy nagyságának változása, több mint 10 százalékos testsúlycsökkenés racionális magyarázat nélkül, nyelési nehézségek, köhögés, illetve csomó észlelése.
z egészségtudatosság a daganatos betegségek megelőzésében is nagyon fontos, hogy az elhízás 20-30 százalékkal növelheti daganat kialakulásának veszélyét.
Gyermekorvos: a gyerekeknél is fontos az influenza elleni oltás
2020. szeptember 28.
Bense Tamás házi gyermekorvos fontosnak tartja, hogy idén a lehető legtöbben éljenek az influenza elleni ingyenes oltással, mert az könnyebbé teszi a pontosabb diagnózist, illetve a koronavírus-fertőzés felismerését.
A gyerekek jellemzően tünetek nélkül esnek át a koronavírus-fertőzésen, de egy-egy jel általában szokott lenni, például bágyadtság, étvágytalanság vagy hasmenés.
Gyanú esetén a háziorvost telefonon kell értesíteni, és érdemes egy-két naponta egyeztetni az orvossal a gyermek állapotáról – javasolta. Bense Tamás beszélt arról is, hogy a D-vitamin nagyon fontos szerepet játszik az immunerősítésben, ezért egész évben javasolt a szedése.
A hűsítő görögdinnye
2020. szeptember 28.
A görögdinnye ellentmondásos növény: meglepő módon a tökfélék családjához tartozik, testvérei az uborka, a cukkini és a – méretben hozzá közelebb álló – tök. Családjában tehát szinte csak zöldségek vannak, a görögdinnyét mégis gyümölcsnek hívjuk.
Továbbá a nevéhez nincs köze sem a görgésnek, sem a görögöknek. A görögdinnye szezonja hagyományosan július elejétől szeptember elejéig tart, de a későn érő típusoknak köszönhetően az ősz első hónapjában is élvezhetjük az ízét. Formára gömbölyű vagy hosszúkás, a hagyományos zöld vagy csíkos héjú fajták mellett vannak sárga héjú és sárga húsú görögdinnyék is. Kevesen tudják, hogy a rózsaszínű dinnyebél már édesre érett lehet, s az élénkpiros szemcsés belső nem mindig jelzi a túlérettséget.
Korábban a nagy (8–10, 8–12 kg átlagtömegű, megnyúlt gömb alakú) termésű szabadföldi fajták voltak divatosak, az 1960-as évektől azokban a kisebb terméseket (4–6 kg átlagtöme gűek) kedveljük. A fogyasztói igények kielégítésére mag nélküli fajtákat is nemesítettek.
Hogyan fogyasztható?
A dinnye minden része felhasználható. A görögdinnye húsát – a sárgadinnyéhez hasonlóan – általában lehűtve, felkockázva, nyersen kínáljuk. Készíthetünk belőle turmixot és jéghideg levest, dinnyés gazpachót. Bóléba szintén kiváló, főleg, ha a gyümölcsbe – darabolás előtt – injekciós tűvel óvatosan rumot vagy vodkát juttatunk.
Minden ötödik gyógyult termel elegendő ellenanyagot
2020. szeptember 27.
Az eddigi tapasztalatok szerint minden ötödik, a koronavírus-fertőzésen átesett ember szervezete termel elegendő ellenanyagot, így tőlük le lehet venni a vérplazmát – mondta Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese.
A rektorhelyettes szerint az ellenanyag néhány hónapon keresztül megtalálható a betegségen átesettek szervezetében, így a várplazmájuk felhasználható az úgynevezett plazmaterápiához. Minden beteg jobban lett, aki eddig plazmát kapott, s a javulás – a gyulladásos panaszok csökkenése – már másnap jelentkezett.
Sőt, ha a terápiát időben végezték el, akkor ez elegendő volt ahhoz, hogy túléljék a betegséget. A plazma – fagyasztva – néhány hónapig eltartható készítmény; az orvosok most az első hullám idején levett plazmákat használják fel, de ezen a héten kezdődik az új vérplazmák begyűjtése.
Lacza Zsombor szerint egy betegtől egy és három egység közötti vérplazmát tudnak levenni, s körülbelül ennyi kell a terápiához is, tehát egy donor egy betegen tud segíteni. Szólt arról is, hogy a magyar kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy a vérplazmában található hasznos molekulákból egy koncentrátumot készítsenek és így gyógyszert állítsanak elő, de ennek az átfutási ideje 1-3 év között van.
A fertőzöttek csak mintegy ötöde marad tünetmentes
2020. szeptember 27.
Az új koronavírussal megfertőződött emberek csak mintegy ötöde marad tünetmentes a Berni Egyetem kutatóinak új, nagy léptékű kutatása szerint, amely 79 korábbi tanulmány eredményein alapul.
A tanulmány a PLoS ONE tudományos folyóiratba jelent meg. Ha a tünetmentes fertőzöttek száma magas lenne, akkor az úgynevezett tömeges immunitás gyorsan elérhető lenne egy elmélet szerint. “Nagy valószínűséggel nem ez a helyzet” – mondta Nicola Low, a Berni Egyetem epidemiológusa, a tanulmány vezető szerzője a svájci SDA hírügynökségnek.
A tünetmentes fertőzöttek számáról nincs egyetértés a szakértők között, mivel akit egyszer tünetmentesnek ítélnek, annál később jelentkezhetnek a szimptómák, ilyenkor beszélnek preszimptomatikus, azaz a tünetek megjelenése előtt lévő páciensekről.
Low és kutatócsoportja 79 korábbi kutatás adatait értékelte. A munkák olyan fertőzöttek adatait tartalmazták, akiknek tüneteit március és június között hosszabb időn át vizsgálták.
A 6616 fertőzöttből csak 1287 maradt tünetmentes a betegség teljes lefolyása alatt, nagyjából 80 százalékuknál előbb vagy utóbb felléptek a szimptómák.
Amikor leszűkítették az elemzett tanulmányok körét olyan munkákra, ahol az alanyokat véletlenszerűen választották ki, tehát nem csak a kórházban kezeltek voltak benne, akkor a tünetmentes fertőzöttek aránya 30 százalékra nőtt. Azt is megállapították a kutatók, hogy a gyerekeken ritkábban tör ki a betegség, mint a felnőtteken.
A kutatások elemzése, vagyis az úgynevezett metaanalízis alátámasztotta, hogy a tünetmentes fertőzöttek viszonylag kis szerepet játszanak a vírus terjesztésében. A probléma nem velük, hanem az úgynevezett preszimptomatikus fertőzöttekkel van, akik nem tudnak még a betegségükről – mutatott rá Low, aki hozzátette, hogy a pandémia feltartóztatásához ezért is fontos az általános szabályok – a maszkviselés és a távolságtartás – betartása.
Éltető elem: a víz
2020. szeptember 26.
A víz az élet elengedhetetlen feltétele. Víz nélkül az élőlények, beleértve a növényeket, állatokat és az emberi szervezetet is, nagyon korlátozott ideig képesek életben maradni.
A víz a mindennapjaink része. Isszuk, használjuk főzéshez, tisztálkodáshoz, edényeink, ruháink mosásához, növényeink táplálásához, a szobák, zárt terek párásításához, esztétikai élményként (szökőkutak, vízjátékok stb.). A természetben található „természetes vizek” különböző minőségűek. Alapvető minőségi különbség a vizek között, hogy valamely víz iható-e vagy sem.
A folyók, tavak, patakok vize nem iható, nem elegendő tisztaságú, sok egészségre ártalmas, potenciálisan betegséget okozó összetevőt tartalmazhatnak. Jogszabály rendelkezik az ivóvíz minősítéséről, illetve az ivóvíznek való minősíthetőség paramétereiről (201/2001. [X. 25.] korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről). Az ivóvíz minősítését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban NÉBIH) vagy a NÉBIH hatáskörében eljáró hivatal végzi a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően.
Az ivóvíz-minősítés és az ivóvízminőség jelenti az emberi fogyasztáskor az emberi szervezetre nem veszélyes összetevők jelenlétét a vízben és az emberi fogyasztásra megfelelő tisztasági fokot, a megfelelő tisztítottságot.
Megfelelő tisztaság
Biztosítja a pirogén (lázkeltő) anyagoktól való mentességet és a patogén (betegséget okozó) csíráktól való mentességet. A gyógyszertárban készített gyógyszerkészítmények esetében is ennek kell teljesülnie.
Gyógyszerkészítéshez használt víz
A gyógyszerek előállításához az ivóvízminőségnél nagyobb tisztaságú vízre van szükség. A vizek tisztítása történhet szűréssel, amikor a nagyobb méretű, akár szemmel látható szennyeződések eltávolítása történik, történhet hőközléssel, desztillálással, amikor a vízben oldott egyéb anyagok eltávolítása is megtörténik, valamint ioncserélő gyantákon történő áteresztéssel, amikor a vízben előforduló egyéb szennyező anyagok ionjainak cseréje megy végbe.
A különböző tisztítási eljárásokkal gyógyszerkészítéshez alkalmas vizeket állítanak elő.
• Desztillálással: desztillált vizet (Aqua destillata)
• Ioncserével: tisztított vizet (Aqua purificata)
A két gyógyszertári minőségű víz egymással egyenértékű, ugyanolyan felhasználási céllal alkalmazhatók. Mind az Aqua destillata, mind az Aqua purificata a tisztaságát a felbontástól számított 7 napig képes megőrizni. A vizek – általában 1 literes – palackjaira a gyógyszertárban jól láthatóan fel kell tüntetni, ráírni a felbontás dátumát.
• Az aszeptikus (csíraszegény) gyógyszerek készítéséhez még nagyobb tisztaságú vízre van szükségünk, abszolút csíramentes, azaz steril vízkészítményre. Ez a sterilizált desztillált víz (Aqua destillata pro injectionem). A steril, aszeptikus, szemészeti készítményekhez alkalmazott vizek kisebb kiszerelésben vannak, 500 ml-es palackokban, és a felhasználhatóságuk 3 nap a felbontástól számítva. A gyógyszerkészítéshez alkalmazott vizek előállításakor mindig jó minőségű ivóvíz a kiindulási anyag.
Így utazz stresszmentesen
2020. szeptember 26.
Ha utazásra tervezünk, általában előre elhatározzuk, hogy mennyire felszabadultan, boldogan töltjük azt a néhány napot. Aztán persze ez nem mindig alakul így. Egy utazás közben is rengeteg stresszhelyzet éri az embert. Ezen persze lehet segíteni.
Egyensúlyban a természettel
Utazásunk helyét sokszor úgy választjuk meg, hogy praktikus okok vezérlenek minket. Közel legyen a város, legyen parkoló, gyalog elérhető legyen egy strand. Ám fontos szempont lenne az is, hogy kiszakadjunk a megszokott környezetből. Találjunk egy olyan természeti csodát, ahol van lehetőségünk időzni egy kicsit. Kikapcsolni és feltérképezni a gyönyörű környezetet.
Persze nem csak egymásra, hanem magunkra is érdemes figyelni egy nyaralás alatt. Jó tudni, letisztázni magunkban, hogy mihez is lenne kedvünk, hogyan szeretnénk kikapcsolódni. És persze fontos, hogy ezt összhangba hozzuk a többiek igényeivel. Sok vita éppen abból adódik az utazások alatt, hogy mindenki mást szeretne csinálni. Ezek a konfliktusok kikerülhetőek, ha esetleg néhány programot már előre megbeszélünk.
Harmonikus szálláshely
Persze nem csak a természeti adottságok képesek arra, hogy elősegítsék a kiegyensúlyozott, békés nyaralást. Egy szálloda, vagy szálláshely berendezése, szobái, közös terei és dísztárgyai is hozzájárulnak egy kellemes, pihentető érzéshez. Több hotel is használja a hagyományos kínai módszert a Feng Shui-t, hogy vendégei jól érezzék magukat az adott környezetben.
A magyar nők nem foglalkoznak a változó korral
2020. szeptember 25.
A magyar nők a szükségesnél kevesebbet gondolnak arra, hogy külön foglalkozzanak a menopauzával és a hormonváltozás okozta tünetekkel. Ma Magyarországon közel egymillió, 48-58 év közötti nő él, akik koruknál fogva érintettek. A Magyar Menopauza Társaság megválasztott elnöke, Dr. Ács Nándor szerint pedig nagyon fontos lenne, hogy minden változó korban lévő hölgy elmenjen szűrővizsgálatokra, illetve orvoshoz forduljon.
Mi is az a menopauza?
A hölgyek szervezete teljesen átalakul a késői negyvenes és korai ötvenes éveik tájékán: a nemi hormonrendszer (azaz a progeszteron és az ösztrogén szintjének) változása, a menstruációs ciklus elmaradása számos kellemetlen tünettel jár. Az, hogy a tünetek kinél mikor jelentkeznek, teljesen egyénfüggő: léteznek olyan hölgyek, akik még 50-es éveik közepén is termékenyek, míg másokat már a negyedik X táján elérnek a változások.
A legszembetűnőbb tünet, hogy megváltozik a menstruációs ciklus, azaz gyakoribbá vagy ritkábbá válik, később pedig teljesen megszűnik. Ezt kísérőjelenségként hőhullámok, izzadás, álmatlanság, fokozott bőr és nemi szervi szárazság, hízékonyság kíséri. Sajnos ebben az időszakban a legtöbb nőnek megváltozik a hangulata is, gyakrabban sírnak, érzékenyebbé válnak, súlyos esetben akár depresszió is felléphet. A változásokkal párhuzamosan lecsökken vagy akár meg is növekedhet a nemi étvágy, gyakori az inkontinencia is.
Mind mondanak a menopauzáról a szakértők?
Dr. Ács Nándor, a Magyar Menopauza Társaság megválasztott elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: „Az adatok azt mutatják, hogy évente Magyarországon is több százezer nő jut el életének változó szakaszába, amikor megjelennek nála a menopauza tünetei. A változó korban fellépő kellemetlen tüneteket, mint a hőhullámokat, a levertséget, kedélyhullámzásokat meghaladóan súlyos betegségek is felléphetnek, a szervezetben beállt változások következtében: az ösztrogén lecsökkent szintje ugyanis megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Mindezek mellett pedig gyakori a csontritkulás is.
Az elhízás már gyermekkorban megterheli a szívet
2020. szeptember 25.
A súlyos elhízás már gyermekkorban megterheli a szívet – derítették ki holland kutatók, akik tanulmányukat az Archives of Disease in Childhood című folyóiratban közölték.
A szívbetegségeket a középkorú népesség gondjának tartják, ám a figyelmeztető jelek már a 2-12 éves gyerekeknél is kimutathatók – olvasható a BBC News hírei között.
Az amszterdami Vrije Egyetem kutatói a holland gyermekgyógyászok szakmai kollégiumának 2005-2007 közötti adatait elemezték, a szívbetegségek figyelmeztető tüneteit keresve a súlyosan elhízott gyerekeknél. Egy kétéves esetében súlyos elhízásnak számít a 20 feletti testtömegindex, 18 évesnél a 35 feletti BMI.
- A kutatók összesen 307 gyermeket vizsgáltak meg. Mint a tanulmány kiemeli, a 12 évesnél fiatalabb, súlyosan elhízott gyermekek 62 százalékánál legalább egy kardiovaszkuláris rizikófaktort kimutattak.
- A vizsgált gyermekek felének magas volt a vérnyomása.
- Akadtak olyanok, akiknek alacsony volt a “jó koleszterin”, a HDL (magas sűrűségű lipoprotein), magas volt a vércukorszintje, utóbbi a majdani 2-es típusú diabétesz figyelmeztető jele.
A kávéfogyasztók koszorúerei “tisztábbak”
2020. szeptember 24.
Napi néhány csésze kávé elfogyasztása segíthet elkerülni a szívbetegség ismert kockázati tényezői közé tartozó érelzáródást.
A Heart című brit orvosi folyóiratban közölt tanulmány készítői több mint 25 ezer férfi és női alkalmazott egészségi állapotát és kávéfogyasztási szokásait vetették össze az alanyok munkahelyi rutinvizsgálataira és önértékelő beszámolóira támaszkodva – adta hírül a BBC News.
A kutatók orvosi képalkotó eljárások alapján vizsgálták az alanyok szívének egészségét, elsősorban a szívkoszorúér-betegségek jeleire koncentrálva.
A szívkoszorúér megbetegedésekor az ér belső falán zsír rakódik le, amely elzáródáshoz vezet.
A szakemberek olyan apró kalciumlerakódások után kutatva elemezték a koszorúerekről készített felvételeket, amelyek a betegség kialakulásának folyamatára utalhatnak. A vizsgált alkalmazottak közül senkinél sem tapasztalták a szívbetegség külső jeleit, de nagyjából minden tizedik alany orvosi felvételein látható kalciumlerakódást észleltek.
A kutatók ezután összevetették az eredményeket az alkalmazottak – bevalláson alapuló – napi kávéfogyasztásával, figyelembe véve olyan, a szívbetegség szempontjából lehetséges kockázati tényezőket, mint a dohányzás, a testmozgás és a családon belül előforduló szívproblémák.
