Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ebben az időszakban magas a veszélyes csípések kockázata

2020. július 20.

Fotó: gettyimages.com

A hetekben elárasztja a piacokat és gyümölcsösöket a friss szőlő és körte illata, az édes gyümölcsök pedig mágnesként vonzzák a méheket és a darazsakat. A rovarok csípése nem csak kellemetlen, de olykor súlyos következményekkel is járhat. Prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont allergológusát a csípés következtében fellépő, orvosi segítséget igénylő allergiás reakcióról kérdeztük.

Nem függ a csípések számától
Az allergiák közül is az egyik legveszélyesebb, mivel súlyos, életveszélyes tüneteket, ún. anafilaxiás sokkot is okozhat. Az anafilaxia bármilyen életkorban jelentkezhet például méhcsípés következtében is. Előzetes szűrővizsgálattal nem tudjuk kimutatni az anafilaxia veszélyt, mert ha valaki panaszmentes, nem emlékszik kontaktusra, valószínűleg nem termelődik a szervezetében az IgE ellenanyag. A rovarméreg allergiát sokszor csak azt követően lehet diagnosztizálni, hogy a betegnél előzőleg már megjelentek a tünetek. Segítség lehet azonban a rizikó elemzés: egyes foglalkozások, betegségek, életmód jellemzők esetén gyakoribb az anafilaxia előfordulása.

Nékám professzor hangsúlyozza, hogy az allergia megjelenése nem a csípések számától függ elsősorban!  Bárkinél, bármilyen életkorban, attól függetlenül, hogy addig életében hány méhcsípést szenvedett el, jelentkezhet súlyos allergiás reakció.

Életveszélyes reakció: anafilaxia

Az anafilaxia a rovar csípését követően rövid időn (akár perceken) belül jelentkezhet. Az első tünetek általában a hirtelen kialakuló nagyfokú gyengeség, zavartság, szívdobogás és mellkasi szorító érzés, esetleg légszomj, pánik tünetek, majd émelygés, hányinger, hasi görcsök, székelési inger, sápadtság. Sok betegen erős verejtékezés is megfigyelhető.

A tüneteket döntően a vérnyomás csökkenés okozza, mely végül ájuláshoz, szív megálláshoz is vezethet. Kicsit később duzzanat, ödéma kialakulása, ami a szem körüli szövetek és az ajkak, nyelv jellegzetes elváltozását. Az ödéma azonban nemcsak külsőleg, hanem a légutakban is jelentkezhet, ez pedig a légutak gyakori görcsös szűkületével akár a beteg fulladását is okozhatja.



Jó hírek érkeztek a koronavírus elleni magyar szerről

2020. július 19.

Fotó: gettyimages.com

Minden eddig itthon vizsgált készítménynél hatékonyabban gátolja az új típusú koronavírus fertőzőképességét a magyar kutatók által kifejlesztett fehérjealapú gyógyszer – mondta Kacskovics Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karának dékánja, az immunológiai tanszék vezetője a Növekedés.hu-nak adott interjúban.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) égisze alatt működő gyógyszerfejlesztési konzorcium vezetője elmondta, a kezdetektől olyan hatóanyagban gondolkodtak, amely egyaránt képes semlegesíteni a vírust, valamint megelőző védelmet is nyújt, tehát alkalmas a passzív immunizálásra is. Ehhez egy kétkomponensű, fehérjealapú készítményt fejlesztettek, amely felfogható egy molekuláris csapdaként, mert ahhoz a tüskefehérjéhez kapcsolódik, amellyel a vírus a sejtekhez kötődne, így viszont erre képtelen.

Kacskovics Imre az interjúban elmondta, a hatóanyagot az elkövetkező hónapokban kísérleti állatokban fogják vizsgálni. Ezzel párhuzamosan megkezdték az európai engedélyeztetéséhez, illetve a klinikai vizsgálatokhoz szükséges eljárás előkészítését is. Meglátása szerint a klinikai vizsgálatokat legkorábban 2021 végén, 2022 elején lehet elkezdeni.

A dékán azt is elmondta, hogy terveik szerint a hatóanyagot intravénás vagy a bőr alá adott injekció formájában lehet majd beadni. Miután a véráramba kerül, megjelenik a tüdőszövetben, sőt a tüdő léghólyagocskáiba is bekerül. Éppen arra a területre érkezik, ahová a fertőzést követően a koronavírus is bejut, tehát megakadályozza, hogy a vírus megfertőzze a sejteket – olvasható az interjúban.



Ezt kell tenni, ha piros a gyerek torka

2020. július 19.

Fotó: gettyimages.com

Mindenki számára ismerős tünetek közé tartozik a magas láz és a torokfájás. Ezek a tünetek gyakran igen komoly betegséget feltételeznek, amely elsősorban a légutak területét támadja meg. Az általában 3 éves kortól, gyakrabban iskolások között jelentkező fertőző betegség, a tüszős mandulagyulladás nyállal terjed, és egész évben előfordulhat, időnként halmozottan is.

A betegség tüneteiről, a megelőzés és a gyógyítás eszközeiről dr. Ablonczy Mária, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Fül – Orr – Gégészeti osztályának főorvosa beszél.

Miért fontos azonnal kezelni a begyulladt mandulát?

A mindennapos orvosi gyakorlatban egyik leggyakoribb légúti hurut – a fájdalmas, kaparó torok, nyelési nehezítettség, a vizsgáló által látott „piros torok” – hátterében a torokgyulladás, illetve a tüszős mandulagyulladás áll. A gyulladás a torok két oldalán elhelyezkedő mandulákat érinti, amelyek a szervezetet érő fertőzések elleni védekezés egyik első szűrőállomásai. Fontos védekező feladatokat ellátó sejteket tartalmaznak, és ellenanyagokat termelnek, ezért a tüszős mandulagyulladás kezelése különösen hangsúlyos.

Az orrgaratmandula az orrüreg hátsó részében, a garat tetején helyezkedik el, közvetlenül a fülkürt nyílásai mellett. Ha mérete eléri azt a nagyságot, amely tüneteket okoz vagy krónikus gyulladás alakul ki – visszatérő középfülgyulladás, tartós halláscsökkenés, nehézlégzés, krónikus orrmelléküreg-gyulladás – akkor az eltávolítás az egyetlen lehetőség, amelytől tartós eredmény, gyógyulás várható.

„A tüszős mandulagyulladás lehet virális, bakteriális, gombás eredetű. Az esetek kb. 70%-ban a fertőzést több fajta vírus, és csupán 30%-ában Streptococcus pyogenes nevű baktérium okozza. A streptococcus okozta tüszős mandulagyulladás felismerése döntő fontosságú a kezelés szempontjából, ezért gyanú esetén szükséges a torokváladék leoltása vagy a gyorsteszt elvégzése.” – mondta dr. Ablonczy Mária.



Mivel javíthatunk a testképükön?

2020. július 18.

Fotó: gettyimages.com

Erőtlenség, fáradtság, hízás, ingerlékenység, lankadó nemi vágy többek közt jelentős hatással lehet a magabiztosságunkra és a testképünkre is. A női szexualitás összetett dolog, megannyi tényezőtől függ, beleértve a hormonális egészséget és a magunkról alkotott képet is. Ha nem érezzük magunkat magabiztosnak a testünk (vélt vagy valós) hiányosságai miatt, akkor nem fogjuk szexinek sem tartani magunkat.

Amikor meghízunk, kényelmetlenül érezzük magunkat intim helyzetekben is, ami nagy szerepet játszik a szexuális vágy kialakulásában. Az egészséges, kielégítő szexuális élet viszont növeli az oxitocin (boldogsághormon) termelődését, növelve a vágy intenzitását. Így ebből a szempontból is fokozottan törődnünk kell testképünk javításával. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy még a szerény mértékű fogyás is javíthat a libidón. Egy tanulmány szerint azoknál a nőknél, akik lefogytak, javult a szexuális vágy és izgalom mértéke. (Amellett már kb. 4-5 kg leadása segíthet a nemi hormonok egyensúlyának helyreállításában és stimulálásában is.)

Amikor rendben van a hormonrendszerünk, több energiánk van, élénkebbnek érezzük magunkat fizikai, szellemi és szexuális téren. Könnyebben lefogyunk, csökken a puffadás, az esetleges menstruációs és bőrproblémák megoldódnak. Mindezek eredményeként nő az önbizalmunk, megnyugszunk, sokat adunk a külsőnkre, testképünk javul – és lassanként visszatér a libidó…

Mit fogyasszunk, hogy fenntartsuk a hormonegyensúlyt, lefogyjunk, és fokozzuk a nemi vágyat?



Ki lett az év közönségdíjas védőnője?

2020. július 18.

Idén is több tízezren szavaztak az édesanyák legfőbb támaszaira

Az idei nyertes, Sándorné Csamári Éva számára ez a szakma jóval több, mint egy munka:Kőbányai védőnő lett az év közönségdíjas szakembere! A Magyar Védőnők Egyesülete idén is díjjal ismerte el a kisgyermekes családok segítőinek áldozatos munkáját. A Sudocremmel közös kampányában, Az Év Védőnője megtisztelő címért zajló versenyben többszáz hölgy kapott ajánlást és több ezer szavazat érkezett, végül Sándorné Csamári Éva védőnő kapta a legtöbb voksot.

A védőnőket gyakran emlegetik a szülők elsőszámú támaszaiként, de még inkább nevezhetnénk a kisbabák védőangyalainak, akik azon túl, hogy elvégzik a szükséges státuszvizsgálatokat, hasznos információkkal látják el a családokat a gyermek fejlődésével, a neveléssel és elengedhetetlen vizsgálatokkal, oltásokkal kapcsolatban. Tanácsaikkal és megnyugtató szavaikkal lelki támaszt is nyújtanak az édesanyák és édesapák számára.

Bár a szakemberek számára ez jelenti a legnagyobb örömöt és elismerést, fontos szerepüket a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) már 2011 óta minden évben szakmai elismerésekkel honorálja. A Sudocremmel közös pályázatukban pedig a szülők választottját díjazzák. Ezzel kapcsolatban Csordás Ágnes, a MAVE elnöke a védőnők és az ő elismerésük fontosságáról, valamint Az Év Védőnője Díjról osztotta meg gondolatait.

A kitüntetésben részesülő védőnők sokat tesznek a védőnői hivatás társadalmi és szakmai megítélésének javításáért. Nem titkolt szándékunk a Díjjal az sem, hogy megismertessük a lakossággal a Magyar Örökség Díjas, Hungarikumként jegyzett szolgálat védőnőinek mindennapjait, azt, hogy a védőnői gondozás azonnali és közvetlen hatással van a családok életére, mely egy folyamatos és személyre szabott tevékenység. Szeretnénk felhívni a figyelmet a Védőnői Szolgálat értékeire, és nagy öröm lenne számunkra, ha minél több fiatal nő választaná ezt a szép hivatást.”



Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálták

2020. július 17.

Fotó: gettyimages.com

Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Nagy Attila vezette kutatócsoportja részben saját fejlesztésű tesztekkel, az eredményeiket a Plos One című szaklapban publikálták – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A főként gyermekkorban kialakuló, akaratlan mozgásokkal és kontrollálhatatlan hangadásokkal járó Tourette-szindróma körülbelül 1 százalékos valószínűséggel fordul elő. Önmagában viszonylag ritka, az esetek jelentős részében más egyéb pszichiátriai betegség, leggyakrabban figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) kíséri, de kapcsolódhat hozzá kényszerbetegség vagy autizmus spektrumzavar is. A tünetek jelentősen megnehezíthetik az érintett gyermekek és családjuk mindennapi életét.

Nagy Attila, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének egyetemi docense kutatócsoportja a mélyagyi struktúrák, azon belül is a törzsdúcrendszer – bazális ganglionok – vizsgálatával foglalkozik. Kutatási területünk széles spektrumon mozog a migréntől a Tourette-szindrómán és a kényszerbetegségen keresztül a borderline személyiségzavarig. Az agykéreg elektromos aktivitásának rögzítése és értékelése mellett fontos vizsgálati módszerük számítógépes tesztekkel a tanulási folyamatok elemzése.

A cikk alapjául szolgáló kutatásokat a budapesti Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulanciával együttműködve végezték el 46, 8 és 18 év közötti Tourette-szindrómás gyermek – és ugyanekkora létszámú kontrollcsoport – bevonásával. A vizsgálatok alapjául egy az Egyesült Államok-beli Rutgers Egyetemen fejlesztett vizuális teszt szolgált, melyet a szegedi kutatók magyarítottak és továbbfejlesztettek, valamint kiegészítettek egy hangalapú és egy audiovizuális feladatsorral is.



Milyen tünetei vannak az ekcémának?

2020. július 17.

Fotó: gettyimages.cmVannak olyan ekcémás, atópiás dermatitises betegek, akiknek az izzadás provokálja a tüneteit, vagy a napfény hatására a meglévő plakkok helyén világos foltok alakulnak ki.

Maga az atópia allergiás reakciók kialakulására öröklött készséget jelent, ami fokozott IgE típusú antitestképződésben nyilvánul meg, és nemcsak ekcémás tünetek jelenhetnek meg, hanem – különösen a későbbi életkorban – asztma, allergiás nátha ill. kötőhártya-gyulladás, valamint csalánkiütés is kialakulhat. Ismert, hogy nemcsak a genetikának van jelentős szerepe a betegség manifesztációjában, hanem a környezeti tényezők is nagy jelentőségűek. Erre utal az, hogy szennyezett levegőjű iparvidékeken nagyobb az atópiás betegek száma, mint a zöldövezetben élőknél.

Milyen tünetek esetén gondoljunk ekcémára?

Az első tünet a bőr szárazsága, valamint a viszketés. Pár hónapos korban az arcon és a hajas fejbőrön látjuk a jellegzetes hámló, vöröses színű foltokat, később a törzsön is kialakulnak a hasonló elváltozások. Ez a csecsemőkori ekcéma. A második életév után gyakran spontán gyógyulást észlelünk, vagy a folyamat átalakul, átmegy a gyermekkori formába, és a csuklókon ill. a végtagok hajlatainak területén látjuk az enyhén nedvedző, hámló plakkokat.



Életmódváltással a mozgásszervi panaszok megelőzéséért

2020. július 16.

Fotó: gettyimages.com

A mozgásszervi panaszokat az esetek többségében a helytelen életmód váltja ki. A túlsúly, a mozgásszegény életmód, ülőmunka, a nem megfelelő mozgásminták, a rossz testtartás gerincferdülést, nyaki és deréktáji fájdalmat, porckorongsérvet, a csigolyák elmeszesedését, ízületi fájdalmat (könyök, térd), bütyköt és kalapácsujjat okozhat.

Ha hosszútávú változást szeretnél, vagy meg szeretnéd előzni egy már kialakult probléma súlyosbodását, akkor a legfontosabb az eddigi életmód megváltoztatása. Ha 8 órát ülsz naponta a számítógép előtt, akkor szerezz be ékpárnát, vagy olyan széket, amiben egyenes háttal tudsz ülni (ez azt jelenti, hogy a gerinc természetes görbületei létrejönnek)! Hordj kényelmes cipőt, mozogj rendszeresen, táplálkozz egészségesen és fordíts időt a pihenésre, próbáld kiiktatni a stresszforrásokat az életedből! Sokan a passzív terápiát helyezik előtérbe (csontkovács, masszőr, súlyfürdő, stb.), de mindez az aktív terápia nélkül csak átmeneti javulást hoz. A porckorongsérvet nem lehet masszázzsal vagy elektroterápiával véglegesen megszüntetni.

Köztudott, hogy az izomzat a mozgás hatására erősödik, lazul el vagy épp nyúlik meg. Az izomegyensúly megbomlása pedig általában évek során alakul ki, ha helytelenül terheljük a testünket. A szakemberek azt mondják, ahány év kellett a kialakuláshoz, annyi hónap kell az izomegyensúly visszaállításához. A mozgás (az aktív terápia) kulcsfontosságú a test egészségének helyreállításához, mert a megrövidült izmokat nyújtani, a gyenge izmokat pedig erősíteni és szintén nyújtani kell.



Nyaralás várandósan

2020. július 16.

A nyár a nyaralás, utazás, fürdőzés és napozás időszaka. De mi a helyzet, ha valaki  történetesen kismamaként szeretné élvezni nyári szabadságát? Mi az, ami miatt felesleges aggódnia? Mire kell fokozottan figyelnie? Milyen szabályokat kell betartania? Cikkünkben Ratkó Tünde szülésznő oszt meg hasznos tanácsokat lapunk olvasóival. 

Fotó: 123rf.comÉtkezésnél a legfontosabb a minőség

‘Pocakkal’ egzotikus országba menni nem igazán szerencsés választás – ezt az ötletet valószínűleg az orvos is ellenzi majd. Azonban bárhova megyünk is, kismamaként fokozottan  figyelni kell arra, mit is eszünk. A várandósság alatt megnőhet az étvágy, ám a gyomor nem lesz kevésbé érzékeny, sőt…!  Ügyeljünk a minőségre, és csak ott étkezzünk, ahol biztosak lehetünk abban, hogy a felszolgált ételek higiénikus körülmények között, jó minőségű alapanyagokból készülnek.
Vannak, akiknél az ismeretlen illatok, szagok is gondot okozhatnak  Szerencsére a nyár a teraszozás időszaka is, ahol jóval kisebb az illatok intenzitása. Ha zárt térben étkezünk, és általában is azt tapasztaljuk, hogy a szagok fokozottan hatnak ránk,  érdemes olyan éttermet választani, ahol régről ismert, megszokott ételek és illatok fogadnak bennünket…

A napozásról nem kell lemondani, fontos azonban a mértékletesség

Sok kismama tart a napozástól – és aggodalmuk nem is teljesen megalapozatlan. Bár napozni pocakkal is lehet, azonban mértékkel: nagyon fontos, hogy a has ne melegedjen fel túlzottan, mert ez nem tesz jót a magzatnak. Napozásnál arra is érdemes figyelni, hogy magas faktorszámú krémmel kenjük be magunkat. Ezzel elkerülhetővé válik azon barna foltoknak a kialakulása, amelyek a várandósság alatt a napfény hatására általában gyakran jelentkeznek.
A napfürdőzéssel kapcsolatban jó tudni azt is, hogy a magas faktorszámú napkrémek használatának hátránya is lehet: előfordulhat, hogy a szervezet esetleg kevésbé lesz képes  a D3 vitamin előállítására. Ebben az esetben és általánosságban is elmondható, hogy a speciális összetételű, kifejezetten kismamák részére kifejlesztett ún. várandósvitamin  segíthet a vitaminhiány kiküszöbölésében, szedése támogathatja a komplikációmentes terhességet és nem utolsó sorban(!) védi a magzat egészségét is. Ügyelni kell arra, hogy a vitaminkészítményben szereplő összetevők szerves formában legyenek jelen, mivel így messze jobb a hasznosulásuk. Fontos kiemelni, hogy a három trimeszter alatt trimeszterenként eltérő a magzat és az édesanya ásványianyag- és vitaminigénye, nem utolsó sorban ezért is jó szakorvos és/vagy gyógyszerész tanácsát kikérni vitaminvásárlás előtt – így biztosak lehetünk abban, hogy valóban megfelelő készítményt vásárolunk a patikában.



Feltöltődés energiával: kávézás helyett természetesen

2020. július 15.

Fotó: pixabay.com

Hogyan csökkentsük a sokszor túlzásba vitt kávéfogyasztásunkat, és javítsunk energiaszintünkön természetes módon, koffein nélkül? Hiszen sokunk számára a koffein-bevitel és az energikusság növelése kéz a kézben jár… Noha bőven vannak természetes módszerek arra, hogy „felpörgessük” magunkat, és jól bírjuk túlzsúfolt napjaink fáradalmait. Nem árt hát megismerni és rendszeresen alkalmazni őket.

Reggelente az első dolgunk a – főzött vagy instant – kávé elfogyasztása ahhoz, hogy valóban „felébredjünk”, és frissebben kezdjük a napot?  És napközben ezt a csészényi mennyiséget csak növeljük?  Ha így vagyunk vele, ne feledjük, hogy sokunk kedvenc élénkítőszere kétélű kard lehet, mivel hozzájárulhat pl. az álmatlansághoz, vagy a nyugtalanság kialakulásához. Mindazok számára különösképpen, akik érzékenyek a kávé fő hatóanyagára, a koffeinre, vagy kávéból túl sokat fogyasztanak.

A koffein ugyanis lassítja a GABA (gamma-amino-vajsav) nevű ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) felszabadulását az agyban. A GABA felelős azért, hogy nyugodtnak érezzük magunkat, vagy elkerüljük a szorongásos állapotot. Ez az oka annak, hogy egyes emberek idegesnek érzik magukat, amikor koffeint fogyasztanak.

A koffein olyan vegyület, mely rövidtávú lendületet, energiát ad, de gyakran „leverheti” az embert. Blokkolja az adenozin nevű neurotranszmittert, amely egész nap termelődik a szervezetben, és többek közt az álmosságért felelős. Ez azonban nem akadályozza meg a szervezetünket az adenozin termelésében Így, amikor a koffeint felhasználta a szervezet, az adenozin nagyobb mértékben szabadul fel, és még álmosabbak leszünk tőle. Amellett a koffein serkenti a kortizol stresszhormon felszabadulását, amelynek elhasználódása után kimerültnek érezzük magunkat,



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...395396397...643
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.