Pár év múlva veszélyes lehet egy torokgyulladás?

2020. április 16.

Novemberben tartotta a WHO a Nemzetközi Antibiotikum Hetet, amelyben a rezisztencia veszélyére és a megoldás lehetőségeire hívják fel a figyelmet. Margaret Chan, a WHO korábbi főigazgatója szerint közeleg az idő, amikor egy torokgyulladás vagy egy horzsolás esetleg ismét gyermekeink halálát okozhatja.

Ez a mondat kissé riasztóan hangzik, de ha belegondolunk abba, az EU statisztikák szerint évente 30-50 ezer ember hal meg polirezisztens baktériumok okozta fertőzésekben, akkor nem tűnik túlzásnak. Dr. Sal Péter homeopata gyermekorvos pontokba összeszedve árulja el, mit tehetünk a rezisztencia elleni küzdelemben.

1.     Prevenció

Egyszerű, de hatásos preventív módszer, és én is fontosnak tartom azt, hogy minden beteg megvizsgálása előtt kezet mosok és az asszisztenciánál is figyelünk erre. A megelőzés nagyon fontos minden házi gyermekorvos munkájában. A saját praxisomban azoknál, akik hajlamosak a felső légúti betegségekre, december végétől áprilisig alkalmazok preventív kezelést, részben homeopátiás szereket, részben fitoterápiás szereket, és baktérium lizátumokat” – magyarázta az orvos.

2.     Kiegészítő gyógymódok 

A WHO 2020-ig tartó programjában felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy a komplementer gyógymódokban nagy lehetőség van az antibiotikum rezisztencia elleni küzdelemben. Többféle megközelítés lehetséges. Krónikus betegeknél a homeopátiás gyógymódon belül úgynevezett alkati kezelést szoktunk alkalmazni, ami hosszabb anamnézis felvételt igényel. Az alkati kezelés egy hosszabb terápiás folyamat, lényege a szervezet optimális, vagy optimális közeli működésének helyreállítása. A napi rendelésen homeopátiás gyógyszereket akut esetekben használok, sikerrel. A háziorvosok számára a fitoterápia is rendelkezésre áll az antibiotikumok kiváltására. Számos gyógynövényről ismert, hogy serkenti az immunválaszt, gyulladásgátló hatású. 

Négy kedvencemet emelném ki, amelyeket a saját praxisomban is használok: 

Az egyik a 6 éves életkor felett alkalmazható a dél afrikai muskátli gyökérből készült gyógynövény-kivonat, amelyről a vizsgálatok hörgő-, és arcüreggyulladás esetén mutatták ki, hogy rövidíti a betegség időtartamát és gyorsítja a gyógyulást. A bodza gyümölcse influenza ellenes hatásáról ismert. A kasvirág kivonat, illetve az ebből készült alacsony potenciájú homeopátiás szer a téli időszakban betegségek megelőzésére is használható, de nem folyamatos szedéssel, hanem 1-2 hetes kúrákban. A fokhagyma a magyar népi gyógyászatban is népszerű, a megfázás tüneteit rövidíti.

Szájszárazsággal, fogproblémákkal küzd?

2020. április 15.

A 2-es típus cukorbetegség alattomos kór, hiszen gyakran semmilyen tünetet nem okoz, csak akkor, ha már valamilyen szövődmény fellépett. Ilyenek lehetnek pl. a szájüregi problémák. Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa azokat a panaszokat ismerteti, melyek diabéteszre hívhatják fel a figyelmet.

A diabétesz jellemző tünetei közé tartozik a szájszárazság, a csökkent nyáltermelés és a gyakori az ínyduzzanat, melyek következtében a száj nyálkahártyája fokozott kockázatnak van kitéve a különböző fertőzésekkel szemben.

A magasabb vércukorszint miatt ugyanis nagyobb a fertőzésveszély, a káros mikroorganizmusok gyorsabban szaporodnak el.  Ekkor nemcsak a vér, hanem a nyál cukortartalma is megnő, ami fokozottan hajlamosít a fogszuvasodásra, különböző fog, fogágy betegségek és szájnyálkahártya-elváltozásokra.

A magas vércukorszint ráadásul lassítja a sebgyógyulást és a csontosodás is zavart szenved. Éppen ezért fontos, hogy a cukorbetegségben szenvedők rendszeresen, lehetőleg fél évente járjanak fogászati szűrésre!

Szájszárazság

A cukorbetegek sokszor tapasztalhatnak szájszárazságot, kevesebb nyáltermelést. Ennek oka többrétű lehet: okozhatja pl. a fokozottabb folyadékvesztés, dehidratáció, a diabétesz miatt fellépő veseelégtelenség, hiperglikémia, de akár gyógyszer mellékhatása is lehet! A szájszárazság nem csak kellemetlen, hanem veszélyes is, hiszen ezáltal nő a fertőzésveszély, mivel a nyál segít megelőzni a káros mikroorganizmusok elszaporodását, tisztán tartja a szájüreget, semlegesíti a savakat. Ráadásul ekkor könnyebben berepedezhetnek az ajkak, a száj szélei is, mely igencsak fájdalmas érzés!

Fogíny/fogágy gyulladás

Nem ritka, amikor visszatérő fogíny-vagy fogágy gyulladás hívja fel a figyelmet a cukorbetegségre. A magas vércukorszint – ahogy már említettük- kedvez a kórokozók elszaporodásának, ami miatt gyulladás alakulhat ki. Ennek tünetei a vörös íny, fájdalom/érzékenység, gyakori fogínyvérzés, szájszag.

A születendő gyermek nemét meghatározó tényezők

2020. április 15.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Viselkedésökológiai Csoportjának egyik legújabb kutatása azt vizsgálja, hogy miért születik egy családban több lány, míg máshol több fiú gyerek.

Az embernél az utódok nemét az ivari kromoszómák határozzák meg, ezért joggal gondolható, hogy 50 százalék esély van arra, hogy fiú és 50 százalék esély arra, hogy lány utód szülessen – olvasható az egyetem közleményében, amely szerint számos kutatási eredmény azonban arra utal, hogy ez nem teljesen így van.

Az ELTE beszámolója alapján az emberi populációkban néhány százalékkal több fiú utód születik, mint lány, több tanulmány arra is rámutat, hogy a családok közötti változatosság az utódok nemében számos tényezővel mutathat összefüggést.

Egyes vizsgálatok szerint azok az anyák, akik egészségesebbnek érezték magukat és hosszabb életet jósoltak maguknak, több fiút szültek. Stresszhelyzetben, mint például környezeti katasztrófák, gazdasági recesszió és éhínség esetén viszont több tanulmány szerint nagyobb eséllyel születik lány gyermek.

Más kutatás az anya személyisége és gyermekei ivararánya között mutatott ki összefüggést: a dominánsabb anyák utódai között több fiú volt. Ezeken túl összefüggést találtak az utódok neme és a szülők vonzósága, szexuális hozzáállása, életkora, sőt bizonyos betegségei között is.

“Az eddigi vizsgálatok elsősorban az ivararány-mintázatok leírására koncentráltak, azok hatását az utódok rátermettségére (sikerességére) nagyon kevesen próbálták vizsgálni. Ezen kivételek közé tartozik az a tanulmány, amely azt próbálta elemezni, hogy a dollármilliárdosok családjaiban megfigyelhető nagyobb fiúarány hogyan hat a rátermettségre. Azt találták, hogy a milliárdosok fiú gyerekei több unokával ajándékozták meg a szülőket, mint a lány gyerekei, tehát a megfigyelt fiútúlsúly evolúciós szempontból előnyös volt. Kérdés, hogy csak ebben a speciális csoportban jelentkeznek-e az előnyök vagy általánosnak tekinthetők. Az ELTE Viselkedésökológiai Csoportjában erre próbáltunk választ találni egy vizsgálatsorozat részeként” – idézik az összegzésében Rosivall Balázst, a kutatás vezetőjét.

Bátor nők, akik újjáteremtették önmagukat

2020. április 14.

Egy veleszületett hallássérült, egy mellrákból gyógyult és egy kerekesszékes maratonfutó nő – de mi a közös bennük? Az, hogy mindhárman nagyon mélyen voltak, mégis hittek az újrakezdésben, és Főnix-madár módjára újjászülettek egy krízisből. Most pedig szeretnének erőt adni mindazoknak, akik még nem értek ennek a hosszú útnak a végére, és bátorításra van szükségük.

Ennek érdekében a Richter Főnix Közösség új tagjaiként a nyilvánosság előtt is vállalják történetüket. A három Főnix személyes életútjáról készült kisfilmek márciustól érhetők el a Richter a Nőkért Facebook oldalán, ahol idén négy további bátor nő írásos történetét is megismerhetjük, hogy erőt meríthessünk a mindennapokhoz. 

Teremtsd újjá önmagad! – biztat a Richter Gedeon Nyrt. által 2018- ban közösségépítő szándékkal életre hívott program, a Richter Főnix Közösség mottója. Ennek szellemiségében az immár harmadik évaddal jelentkező program keretében továbbra is olyan bátor nők mesélnek küzdelmeikről, akik bár nagyon mélyen voltak, mégis hittek az újrakezdésben, és talpra álltak. Történetüket most nyíltan és őszintén vállalják, hogy példájukkal másokat is motiváljanak és bátorítsanak a továbblépésre. A megvalósításban alkotóként ezúttal is jelentős szerepet vállalt Jakupcsek Gabriella, ismert tévés személyiség is. 

“Mélyen legbelül van egy nagyon jól becsomagolt túlélőcsomag, amit mindenki ki tud bontani. Vész esetén ez a fajta erőtartalék mindenkiben benne van” – vallja Szekeres Pál olimpiai bronzérmes és paralimpiai bajnok vívó, aki Védnökként harmadik éve támogatja a Richter Főnix Közösséget. 

A Richter Főnix Közösség tagjai 

Koraszülés, stroke, illetve a látás elvesztése – ezeket a nehézségeket járták körbe a 2019-ben bemutatott történetek. Földvári Nagy Zsuzsanna, Keresztesné Sándor Katalin, Nyikes Fatime nemcsak megküzdöttek saját kihívásaikkal, hanem kellően bátrak és erősek voltak ahhoz, hogy alapjaiban változtassák meg életüket. 

Elszakadás, függőség, betegség, stressz – ezeket a problémákat ölelték fel a 2018- ban bemutatott történetek. Kozmér Alexandra, Szabó Csilla, Lévai Ildikó, Balogh Csilla és Fehér Andrea a nehéz pillanatokból sikeresen felállva, főnix madárként kezdtek új fejezetet életükben. Történetük megosztása óta gyakran találkoztak olyan sorstársakkal, akik nem csak inspirációt, de erőt és megoldási módokat is merítettek a bemutatott életútjaikból. 

2020-ban önmagunk elfogadásáról, az önmagunkkal való törődés fontosságáról és az önmegvalósításról szólnak azok a történetek, melyek a Richter a Nőkért Facebook oldalon lesznek láthatóak. Az idei év újdonsága, hogy a három Főnix kisfilmjén túl négy további bátor nő írásos történetéből is erőt meríthetünk. 

2020-as programunk szereplői 

Réder Tímea hallássérültként küzd az elfogadásért. Gyermekkorát végigkísérte a megbélyegzettség, kirekesztettség és a közöny fájdalmas légköre. Miután sikerült elfogadnia saját magát, új cél fogalmazódott meg benne: sorstársainak szeretné megmutatni, hogy nem szabad feladni. Elvégezte a jelnyelvi tolmácsképzőt, egy hallássérülteket segítő mentorprogramot, emellett pedig utolsó éves audiológus- hallásakusztikus hallgató. Jelenlegi munkahelyén, egy hallásdiagnosztikai központban gyógypedagógiai asszisztensként játékokkal segíti a mentálisan sérült gyermekek vizsgálatát. 

„Ha már nekem nem adatott meg, hogy minden akadályok nélkül menjen, akkor legalább az utánam lévő generációnak tudjak segíteni azáltal, hogy már van egy kitaposott út, van hova fordulni.” 

Mogyorós golyócskák

2020. április 14.

Lepd meg a családot egy kis extra finomsággal! Egyszerűen elkészíthető, de mégis különleges édességet ajánlunk.  

Hozzávalók:
20 dkg darabosra tört dió
10 dkg kakaós sütimorzsa (maradék piskóta, esetleg összetört kakaós keksz)
5 dkg margarin
10 dkg mogyorókrém

Elkészítése:
A mogyorót egy nagy tálba teszem, és hozzászórom a sütimorzsát. A mogyorókrémet és a margarint megolvasztom, hozzákeverem a mogyorós morzsához. Egynemű masszát készítek, majd 10 percre a hűtőbe teszem. Ezután golyókat formálok, és kis papírkapszlikba teszem.

Desszertnek és gasztroajándéknak is nagyon jó!

Ügyeletes gyógyászati szaküzleti rendszer

2020. április 13.

Ügyeletes gyógyászati szaküzleti rendszer kezdi meg működését annak érdekében, hogy a krónikus betegek és a fogyatékkal élők hozzájussanak a megfelelő gyógyszerekhez, eszközökhöz – tájékoztatta a kereskedőket, gyártókat tömörítő Forgalmazók az Egészségért Szövetség az MTI-t.

A szövetség 8 és 20 óra között hívható telefonos tájékoztatási vonalat hozott létre, illetve az ugyeletesgyse.hu és az ugyeletesgyogyaszatiszakuzlet.hu weboldalakon online térképes útmutató segíti a betegek tájékozódását – tartalmazza a közlemény.

Az ügyeleti rendszer létrehozása azt követően vált szükségessé, hogy a járványügyi korlátozások miatt az egészségügyi intézményekben működő gyógyászati segédeszközöket kiszolgáló helyek és segédeszközgyártó műhelyek vagy bezártak, vagy szűkített nyitvatartás mellett működnek.

Ugyanakkor a szektorban dolgozók mindent meg kívánnak tenni annak érdekében, hogy a krónikus betegségekben szenvedő és fogyatékkal élő embertársaink hozzá tudjanak jutni a számukra nélkülözhetetlen gyógyszerekhez, segédeszközökhöz – hangsúlyozták.

Az ügyeleti rendszerhez csatlakozó üzletek száma folyamatosan bővül – közölte a szövetség.

Húsvét ünnepén

2020. április 12.

Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mellyel Jézus Krisztus feltámadásáról emlékezik meg. Megünneplésérõl már a III. század óta vannak adatok, de a VIII. századtól vált általánossá. Húsvét vasárnapján ér véget a nagyböjt, a hústól való tartózkodás idõszaka - erre utal az ünnep magyar elnevezése is.

A húsvéti hagyományok, népszokások mára már többnyire megkoptak, de néhány szimbóluma - eredeti jelentését sokszor már elveszítve - még ma is kapcsolódik az ünnephez.

Újjászületés és egészség

A keresztény húsvétot a 40 napos böjt - a vezeklés idõszaka - elõzi meg. A szigorú böjt során nemcsak a hús és a zsíros ételek, hanem a tej és a tojás is tiltott táplálék volt. Így elõször húsvét napján lehetett tojást fogyasztani. A húsvét egyik legismertebb jelképe a Krisztus feltámadását és az állandó megújulást szimbolizáló tojás. Nem véletlen, hogy egyes vallások a tojást tartják a tökéletesség szimbólumának. A tejen kívül ugyanis ez a másik olyan élelmiszerünk, amelyben minden tápanyag megtalálható, amely egy élõlény kifejlõdéséhez szükséges. Kedvezõ tulajdonságai miatt a tojás az egyik legváltozatosabban hasznosítható konyhai alapanyag. A tojás táplálkozástani jelentõségét teljes értékû fehérje-, valamint vitamintartalma, továbbá könnyû emészthetõsége, jó szállíthatósága és viszonylag egyszerû tárolhatósága biztosítja. A tojássárgája kevés szénhidrátot és kb. 45-49% vizet tartalmaz. Fehérjetartalmát - amely 14-17% - a vitellin és a livetin nevû foszfortartalmú összetett fehérjék adják. A benne lévõ vitaminok közül az A-, a B2-,
a D- és az E-vitamin-, valamint a karotintartalom a jelentõs. A jó minõségû tojássárgájában egy felnõtt ember napi A-vitamin-szükségletének egyharmada halmozódik fel, D-vitamin tartalma pedig a tõkehalmáj után a legnagyobb. A tojássárgájában továbbá 30-34% zsírnemû anyag van, melynek kétharmad része triglicerid, egyharmad része pedig foszfortartalmú zsírszerû anyag, fõleg lecitin és koleszterin.

Az élet most van

2020. április 12.

Régi szép idők… Bezzeg az én időmben! - ma már nemigen hallod ezeket a nosztalgikus sóhajokat. Talán már nem is tűnnek olyan szépnek a régi idők, talán már nincs is mire azt mondani, hogy bezzeg. Elkopnak a régi emlékek, egyre kevesebben idézik a régvolt eseményeket, azokat a híres békeidőket.  

A régi szép időkben sem volt nagyobb a béke, legfeljebb nem figyeltünk a távoli helyekre, eseményekre. Nem volt ekkora mozgásterünk, a virtuális világ pedig még meg sem született. És lám, most aztán minden a rendelkezésünkre áll, hogy ne találjuk meg a békénket. A hírek, a médiumok, a nyilvánosság mintha nem azon igyekeznének, hogy belül megtaláljuk a saját nyugalmunkat, és ne tereljék el a rém- és álhírek a figyelmünket. Igen ám, csakhogy nem a világ irányít minket, hanem mi döntünk arról, hogy mire figyelünk, minek adunk hitelt, és mivel töltjük a mostanság igencsak megnövekedett időnket.

Szabadidőnek nem nevezem, mert nem az idő szabad, hanem az, akinek rendelkezésére áll, aki beosztja, aki pillanatról pillanatra elhatározza, hogy azt éppen mire fordítja.

Szerencsés, ha a jelen pillanaton van a figyelmünk, hiszen most élünk. Az élet most van. Érdekes, izgalmas, kihívásokkal teli korban vagyunk. Soha ennyi lehetőséget még nem kaptunk arra, hogy tudatosak maradjunk.

Érdemes észrevenni, hogy mennyi áldásban van részünk. Gyönyörű tavasz van, szépséges hajnalokkal és rózsaszín naplementékkel, mindenfelé nyíló, színes virágokkal, a madarak szívet-lelket gyönyörködtető énekével, apró fészkekre bukkanhatunk a háborítatlan sövényben, és érezzük, hogy most valami más is van a levegőben. Nem csak a félelem, a pánikkeltés egyre erőtlenebb hullámai, hanem valami egészen más, amit kicsit nehezebb érzékelni és meghallani. Biztos vagyok benne, hogy te, aki nyitott vagy a nem tapintható, szemmel nem látható, de létező dolgokra, pontosan tudod és érzed, hogy miről beszélek. Tudod, hogy ezek az idők különlegesek, nem olyanok, mint a régi szépek, a „bezzegek”, hanem sokkal magasabban rezgő tartalmakat hozó tanítások és lehetőségek.

Mintha a Nap is azért sütne, hogy segítsen a mentális egészség megtartásában, a kötelező fertőtlenítésben, a levegő felmelegítésében. Mintha a szél is azért fújna, hogy számunkra a levegőt tisztán tartsa. Mintha a hőmérők is mást mutatnának, mint amit érzékelünk, mintha átkalibrálódna minden mértékegység, amiben eddig hittünk.

Itt az ideje, hogy mi is átformáljuk az eddigi értékrendünket. Eljött a pillanat, hogy elfogadjuk azt, ami van, amin változtatni nem tudunk – ellenben óriási lehetőséget kapunk arra, hogy megváltoztassuk bármihez a hozzáállásunk. Micsoda áldás, hogy nem függünk semmitől és senkitől, csak a saját döntésünk eredményeként teremtett békénktől vagy békétlenségünktől. Az ijedség, a fájdalom, a pillanatnyi indulat nagyon emberi, de már képesek vagyunk mindenen sokkal hamarabb felülemelkedni. Képesek vagyunk a dolgokba nem beleragadni és belesüllyedni, hanem kívülről szemlélni; ami megérkezett az életünkbe, azt fogadni, és ha valami nem szolgál minket, azt el is engedni.

A BCG védőoltás szerepe a COVID-19 elleni küzdelemben

2020. április 11.

Kisebb mértékű az új koronavírus okozta halálozás azokban az országokban, ahol a tuberkulózis megelőzésére kifejlesztett újszülöttkori BCG védőoltást a 20. század első felétől egészen napjainkig kötelező jelleggel alkalmazzák – ismertet egy nemrég napvilágot látott epidemiológiai vizsgálatot dr. Ruppert Mihály PhD-hallgató.

Eszerint, ha a megfigyelés helytálló, Magyarország – ahol 1954 óta alkalmazzák az oltást – a kedvezőbb helyzetű országok közé sorolható. Az epidemiológiai megfigyelés bizonyítására a következő napokban, hetekben a világ számos pontján indulnak klinikai vizsgálatok.

A COVID-19 által okozott járvány hetek alatt pandémiává vált. Bár a fertőzés valóban minden földrészen jelen van, bizonyos országok között jelentős különbségek figyelhetők meg a vírus által okozott megbetegedési és halálozási mutatókban. Újabb kutatási eredmények felvetették, hogy e jelenség hátterében – a kulturális normákban és az egészségügyi ellátás minőségében tapasztalható különbségek mellett – a védőoltások alkalmazásának eltérő gyakorlata is szerepet játszhat.

Egy nemrég napvilágot látott epidemiológiai vizsgálat szerint ugyanis a Mycobacterium tuberculosis által okozott gümőkór, vagyis tuberkulózis (TBC) megelőzésére kifejlesztett védőoltás (Bacille Calmette-Guérin, BCG) alkalmazása fordított összefüggést mutat a COVID-19 fertőzöttséggel, illetve a betegség lefolyásával. Figyelemfelkeltő adat, hogy azokban az országokban, ahol a 20. század első felétől kezdődően (ide sorolható Brazília, ahol 1920-as évektől, illetve Japán, ahol 1937-től végeznek rutinszerű oltást) egészen napjainkig az újszülöttkori BCG oltást kötelező jelleggel alkalmazzák, a COVID-19 fertőzés az átlagnál kisebb mértékben vezet a betegek halálához. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol a BCG oltási programokat felfüggesztették (pl. Spanyolország, Franciaország) vagy a kötelező jellegű oltási gyakorlat sosem került bevezetésre (pl. Olaszország) a vírusfertőzés meglehetősen nagy arányban követeli a betegek életét.

Tekintve, hogy a COVID-19 elsősorban az idősebb korosztály számára jelent fenyegetést, azokban az országokban, ahol a BCG vakcinát viszonylag későn vezették be (pl. Iránban, ahol erre 1984-ben került sor) a védőoltásból származó előnyök szintén kevésbé érvényesülnek. Reményre adhat okot, hogy hazánkban az újszülöttkori BCG védőoltást 1954 óta kötelező jelleggel alkalmazzák. Így, amennyiben a megfigyelés helytálló, Magyarország a kedvezőbb helyzetű országok közé sorolható.

Nagyobb hatással vagyunk egymásra, mint hisszük

2020. április 11.

Sokkal nagyobb hatást gyakorlunk egymásra, mint azt elsőre gondolnánk. Miért ne használnánk ki ezt arra, hogy életörömet, pozitivitást sugározzunk magunkból - hátha átragad másokra is?  

Egyedül állok a buszmegállóban. Magam vagyok. Elsétál mellettem egy nő, akinek
kissé össze van szorítva a szája. És szinte azonnal észrevettem magamon, hogy én is összeszorítottam a számat. Meglepődtem, hogy ilyen hamar átragadt rám a feszültség.
Magamra figyeltem és újra magam voltam. Azonban ez a rövid kis interakció végigszáguldott a gondolataimon.

Tudjuk-e, hogy mennyire hatással vagyunk egymásra?
Amikor valakivel sokszor találkozunk, esetleg együtt élünk, akkor egyértelműbb, hogy idomulunk, igazodunk egymáshoz, átveszünk viselkedési mintákat, szokásokat.
Azonban idegenektől is észrevétlenül magunkra veszünk hatásokat. Némelyik csak pillanatokra vagy rövid időre marad velünk, mások akár egész életünkön át elkísérhetnek.

Tömegben minden érzés, gondolat, energia felerősödik
Mindenki hallott már arról, amikor az egyének tömegben egészen másként tudnak viselkedni, mint egyébként az szokásuk. Ha nem figyelnek, ha hagyják, hogy a tömegtudat ennyire hasson rájuk, hogy esetleg még a cselekvéseikben is megmutatkozzon.

Ez lehet jó is! Amikor sok lelkes sportoló ember között vagyunk, nekünk is kedvünk támad mozogni. Amikor sok segítőkész ember vesz körül, mi is hamarabb fordulunk a másik ember felé segítő szándékkal. Lehet ugyanez a hatás negatív is. Például egy elvadult futballszurkoló-tábor közepén, vagy egy tüntetni kivonult tömegben, vagy akár egy zsúfolt bevásárlóközpontban, ahol a szerzés vágya és a türelmetlenség lebeg a levegőben.