Felerősödtek a mentális betegségek a vírus miatt

2020. június 01.

Felerősödtek a mentális betegségek, a depresszió tünetei, és a függőség is fokozódott a koronavírus-járvány miatt – közölte Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus.

A pszichológus ezt a járvány miatti bizonytalansággal és az elszigeteltséggel járó feszültséggel magyarázta. A bizonytalanság szerinte annak ellenére is megmarad, hogy lecsengőben van a járvány, hiszen az emberek tartanak a második hullámtól, és attól, hogy addig tart a járvány, amíg nem lesz vakcina a vírus ellen.

Tavaszi védelem: immunerősítés

2020. május 31.

Ha immunerősítés, akkor vitaminok a gyerekeknek is. 

Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa az esetleges fertőzések elleni védekezésben részt vevő sejtek, szövetek, szervek együttese. Az immunrendszer az, mely a szervezetbe kerülő kórokozókat megkülönbözteti a szervezet saját anyagaitól és az idegen anyagokat eltávolítja, megsemmisíti. A betegségek leküzdéséhez tehát erős immunrendszerre van szükség. Így belátható, hogy mennyire fontos ennek karbantartása. Ilyenkor tavasszal pedig még ennél is többre van szükség, erősíteni kell.

Mit tehetünk?

Az immunrendszer erősítéséhez már az életvitelünkkel is nagymértékben hozzájárulhatunk. A jó példa azért is fontos, mert a gyermekeink azt követik általában, amiben felnőnek.

Az alváshiány, a stressz, a mértéktelen alkoholfogyasztás és talán leginkább a helyes táplálkozás és az ezzel összefüggő vitamin- és ásványianyag-ellátottság befolyásolja az immunrendszert.

Az immunrendszer megfelelő működéséhez fontos az A-, C-, B6-, D-, E vitamin és a folsav. Az ásványi anyagok közül, a fertőzések elleni hatékonyságot a szelén, réz, cink és vas segítségével növelhetjük. Ha a szükséges mennyiséget étrendünk nem tartalmazza, azt javasolt külső forrásból, étrendkiegészítők segítségével biztosítanunk.

Különösen a C-vitaminpótlásra kell fokozottan ügyelnünk, mivel az vízben oldódó vitamin. Tehát nem raktározódik a szervezetben, ezért folyamatosan utánpótlásra szorul.

A szelén nem csak szépségvitamin, de immunerősítő is

2020. május 31.

A magyaroknál magas a szelénhiány kockázata, miközben vizsgálatok igazolják, hogy a szelén hatásos immunerősítő, aminek a különféle fertőzések megelőzésében is szerepe lehet.

Sajnálatos tény, hogy Magyarország talaja szelénben hiányos, ami már előrevetíti a szelénben hiányos táplálkozás rizikóját is. A szelénben hiányos növények, a kevés szelént fogyasztó állatok és a táplálkozási piramis tetején álló – következésképpen –, kevés szelénhez jutó ember láncolata logikus.

Márpedig szelénre szükség van! Szelén nélkül nincs élet. Azon túl, hogy a haj, a bőr és a körmök egészségéért felelős nyomelem, tehát egyfajta „szépségvitamin”, a több mint 200 éve ismert szelén számos élettani folyamatban kulcsszerepet tölt be.

A szelén erősíti az immunrendszert, hogy hatásosan vehesse fel a harcot a különféle kórokozókkal, köztük a vírusokkal szemben. Úgy tűnik, hogy a szelénnel való megfelelő ellátottság az influenza legyőzésében is segíthet. Kimutatták, hogy a gyenge immunrendszerű, betegségekre fogékony személyeknél, köztük például a HIV-fertőzötteknél vagy az idősotthonokban élőknél is előnyös a szelénpótlás.

Alig ismert, de a pajzsmirigy működéséhez – a jódon kívül – szelén is szükséges. Szelén hiányában különféle pajzsmirigyműködési rendellenességek alakulhatnak ki. A gyermekvállalást tervező nőknek és férfiaknak is gondolniuk kell arra, hogy kellő mennyiségű szelénhez jusson a szervezetük. Kimutatták, hogy a néhány hónapos szelénpótlás már hozzájárul ahhoz, hogy könnyebben létrejöjjön a terhesség, és a várandósság lefolyása is problémamentes lehessen.

Mit tehetünk, hogy több szelénhez jussunk?

Elsősorban a tenger gyümölcsei és a húsfélék gazdagok szelénben. Ezek fogyasztása sem garantálja azonban azt, hogy mindenki hozzájuthat a szükséges mennyiséghez. Ha a táplálkozás nem fedezi a szükséges szelénmennyiséget, akkor étrend-kiegészítőhöz lehet fordulni. Tudni kell, hogy a szelén szervezetbeni hasznosulása jelentősen magasabb, és a várható hatás kifejezettebb, ha nem szervetlen (pl. nátriumszelenit), hanem szerves formában jut be a szervezetbe a szelén.

A legújabb járványügyi hírek: HPV-oltás, iskolanyitás, táborok

2020. május 30.

Hétfőtől folytatódik a védőoltások beadása a hetedik osztályos tanulóknak – mondta Müller Cecília, az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján.

A tavaszi kampányoltások közül a kötelező, Hepatitis B vírus elleni vakcinából az őszi első adagot 98 ezer tanuló kapta meg, a másodikat azonban márciusban csak 20 ezer diáknak tudták beadni a járványügyi helyzet miatt. Az oltásból kimaradt diákoknak május 25. és június 12. között pótolják az oltást.

Ugyanebben az időszakban kapja meg a HPV (humán papillomavírus) elleni védőoltás áprilisban elmaradt második adagját az a mintegy 41 ezer 7. osztályos lány, akinek a szülei igényelték ezt az oltást – tette hozzá.

A szakember jelezte, az oltások beadásáról pontos információt kapnak mind az iskolák, mind pedig a szülők. Fontosnak nevezte, hogy még ebben az időszakban minden érintett tanuló megkapja ezeket a védőoltásokat, így arra kérte a szülőket, gondoskodjanak arról, hogy gyerekük megjelenjen az oltás megadott időpontjában. Az oltások beadása során is fokozottan ügyelnek a járványügyi szabályok betartására.

Az óvodák és bölcsődék megnyitásával kapcsolatos óvintézkedésekről szólva a tisztifőorvos azt javasolja a szülőknek, hogy az intézményen belül is tartsák be a szociális távolságot, az öltöztető helyiségben maximum ketten, hárman tartózkodjanak. A felnőtteknek a maszk viselése nem kötelező az óvoda falain belül.

A nyári ottalvós táborok kapcsán a személyes higiénia betartására hívta fel a figyelmet, illetve itt is törekedni kell a zsúfoltság elkerülésére, például a hálóhelyiségekben vagy az étkezések során, fokozottan ügyelni kell az ágyneműk mosatására, és a zárt terek gyakori szellőztetésére.

Az iskolákat megnyitásuk előtt alaposan ki kell takarítani és fertőtleníteni – mondta kérdésre válaszolva az országos tisztifőorvos.

Az orrmandula-gyulladás: a vizsgálatokat időben el kell kezdeni

2020. május 30.

A gyermekkori nátha szövődményeit illusztráló sárkánytörténet ötödik állomásához érkeztünk. Sorozatunk egyik legfontosabb, s valószínűleg legnagyobb érdeklődésre számot tartó része az orrmandula problémákkal kapcsolatos betegségről szól.

Előző írásainkban olvashattak a szűnni nem akaró nátha kapcsán kialakuló betegségekről: az arcüreggyulladásról, a fülkürthurutról, a középfülhurutról.

Valószínűleg már mindenki tudja, hogy a megfázásnak vélt nátha kórokozói vírusok.
A megfázás elősegíti a vírusok megtelepedését az orrban, majd ezt követően az alsó légutakban is. Ezután a megduzzadt nyálkahártyán és a pangó váladékban baktériumok telepednek meg, a váladék besűrűsödik, sárgás-zöldes színű lesz, és máris elindul a lavina, egy szövődménysorozat, mely az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be. Az egyes állomások törvényszerű sorrendben követik egymást. Felismerésük nem mindig egyszerű, hiszen a tünetek közül csak a szűnni nem akaró orrfolyás, orrdugulás, a főleg éjszaka jelentkező száraz, majd hurutos köhögés teszi mindenki számára egyértelművé, hogy nem egyszerű náthával állunk szemben.

Legyőzni a hétfejű sárkányt

A gyermekek közösségbe kerülése kapcsán ezek a tünetek olyan gyakoriak, hogy sokan már természetesnek vélik. A látszólag banális tünetek mögött a kialakulás sorrendjében általában hét önálló betegség áll, és ahogy már többször olvashatták, ez inspirálta a hétfejű sárkány elnevezést. Az összetevők egymáshoz kapcsolódnak, egymást követően alakulnak ki és egy komplex kórképet eredményeznek. Bármelyiket próbáljuk önmagában megoldani, nem szünteti meg a tüneteket, csak részproblémát old meg. A mesében is a sárkány összes fejét le kell vágnia a királyfinak, hogy győzedelmeskedni tudjon.

A náthától az orrmandula-duzzanatig

Az elhúzódó, heteken át tartó náthás állapot a gyógyszeres kezelés hatására átmenetileg javul, de néhány nap múlva tovább folytatódik. Köztudomású, hogy a gyermekek három éves kor alatt még alig tudnak orrot fújni, de ha mégis sikerül megtanítani, az orrfújás hatékonysága nem tökéletes. Az orrban termelődő és felgyülemlő váladék a baktériumok szaporodásának melegágya. A vírusokhoz csatlakozva megtelepednek a duzzadt orrnyálkahártya miatt kialakuló szűk orrjáratokban, és utat keresnek a további szaporodás számára az orral kapcsolatos piciny üregrendszerben, elsősorban az arcüregben.

Az arcüregek már újszülött korban piciny, borsónyi üreg formájában jelen vannak, ellentétben a homloküregekkel. Ezek ugyanis csak három éves kor után kezdenek fejlődésnek indulni, és tíz éves korban érik el a teljes nagyságot.

Meggyes kevert torta - tojásmentes

2020. május 29.

Tojás nélküli sütemény? Bizony! Megsütheted bármilyen idénygyümölccsel, nagyon finom és egyszerű!

Hozzávalók:
2 ek. őrölt lenmag
3 ek. barna cukor
3 ek. méz
20 dkg liszt
fél csomag sütőpor
5 dkg olvasztott vaj
tej
kb. 2 maréknyi magozott meggy

A lenmagot beáztatom 4 evőkanálnyi vízbe. A cukrot, a mézet, a vajat összekeverem, majd hozzáadom a lenmagot. Ezután hozzákeverem a lisztet, a sütőport és annyi tejet, hogy egy nem túl sűrű, de önthető masszát kapjak.

Ezt beleöntöm egy sütőpapírral bélelt tortaformába, megszórom a megggyel, és 180 fokos sütőbe teszem. Tűpróbáig sütöm, majd a rácson hagyom kihűlni.

Tipp: A tésztát ízesítheted vaníliával, fahéjjal vagy citrom reszelt héjával is! 

Milyen betegségek csökkenthetők zöldségfogyasztással?

2020. május 29.

Bizonyos zöldségek csökkenthetik az érelmeszesedés és ezzel összefüggésben a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint sosem késő egészségesebb szokásokat kialakítani és időben kell meggyőződni az érelmeszesedés mértékéről is.

Előnyben a keresztes virágúak?

Egy friss ausztrál kutatás szerint sosem késő elkezdeni a zöldségek, különösen a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a karfiol és a kelkáposzta fogyasztását.  A University of Western Australia kutatói közel 1000, 70 éves vagy annál idősebb nő vizsgálatakor találták úgy, hogy összefüggés van a keresztes virágú zöldségek fogyasztása és a szív-érrendszeri kockázat csökkenése között. A Journal of the American HeartAssociation szaklapban megjelent tanulmány szerint a szakembereknek még további bizonyítékokra is szükségük van, de nagy a valószínűsége az adott zöldségek érvédő hatásának. A kutatók az idős nők nyaki artériának állapotát, az érelmeszesedést okozó plakkokat, illetve a teljes zöldség fogyasztás kapcsolatát vizsgálták, majd tovább szűkítették a kört a keresztes virágúakra.

Az eredmények azt mutatták, hogy azoknak a nőknek, akik több zöldséget – ezen belül káposztaféléket – fogyasztottak, egészségesebbek voltak a nyaki artériáik. A kutatók feltételezései szerint ennek az lehet az oka, hogy a keresztes virágú zöldségek tápanyagokban és fitokemikáliákban gazdagok, mégis alacsony a kalóriatartalmuk. (A fitokemikáliák a növényekben található bioaktív vegyületek, antioxidánsok, amelyek az adott élelmiszerekben speciális védőhatást fejtenek ki – az élelmiszer egyéb komponenseivel való kölcsönhatásban. A legismertebb fitokemikáliák a flavonoidok, a fitoösztrogének és a glükozinolátok. A káposztafélék ez utóbbi anyagban bővelkednek.)

Ugyanakkor a bostoni Tuft University kutatói arra figyelmeztetnek, hogy az eredményekből nem lehet azt az egyértelmű következtetést levonni, hogy ha a káposztaféléket beillesztjük az étrendünkbe, az mindenképpen csökkenteni fogja a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. 

Összefüggések az étrend és az érelmeszesedés közt

Mivel az ausztrál kutatás egyelőre csak biztató kezdetnek minősül, érdemes az eddig már bizonyított étkezési ajánlásokra koncentrálni az egészségvédelem tekintetében.  A bostoni Tufts Friedman School of Nutrition Science and Policy kutató azt bizonyították, hogy ha a táplálkozás egyes faktorai nem megfelelőek, jelentősen megnő a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség valószínűsége. Ennek fényében a kardiometabolikus eredetű halálozások szempontjából a legjelentősebb táplálkozásbeli rizikófaktorok:
– A túl kevés a többszörösen telítetlen zsírsav-tartalmú élelmiszer (pl. olajos magvak, olívaolaj, omega-3 zsírsav-tartalmú tengeri halak), a zöldség, a gyümölcs és teljes kiőrlésű gabona fogyasztása.
– A túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros hús, só és cukros üdítő „habzsolása”.

Nem jut elég idő a gyerekre?

2020. május 28.

Bár Prof. Dr. Bagdy Emőke szakpszichológus elmondása alapján a nagyobb gyermekekkel nem feltétlen kell órákat játszania a szülőknek, a magyar anyukák fele hétköznapokon szeretne több időt tölteni csemetéjével. Ezt a legtöbb családban hétvégi közös programokkal igyekeznek pótolni – derült ki a JátékNet.hu  felméréséből. A játékot és a gyermeknevelést együttes erővel végzik a szülők, azonban a házimunkából és a közös tanulásból az apukák kevésbé veszik ki a részüket.

A legkisebbeknek életbevágó a közös játék

A háromévesnél kisebb gyermekek kapják a legnagyobb figyelmet: a magyar édesanyák több mint fele hétköznap is legalább napi 2 órát játszik ilyen korú csemetéjével – derült ki a felmérésből. Ennek a gyermek fejlődése szempontjából is különös jelentősége van: „A születés utáni első évben nagyon fontos szerepe van a fizikai kontaktusnak az idegrendszeri fejlődés, a kötődés és a későbbi szociális kapcsolatok szempontjából” – magyarázta Prof. Dr. Bagdy Emőke, nemzetközileg elismert szakpszichológus.

Az óvodásokkal és a kisiskolásokkal nem játszunk már olyan sokat

Az óvodáskorú gyermekek hétköznapjaik nagy részét már nem a szüleikkel töltik, de a felmérés szerint délután még így is marad 1-2 óra a közös játékra, hétvégén pedig a családok többségében 2-3 óránál is több jut a közös kikapcsolódásra. A kisiskolások délutánonként leckét írnak és szakkörökre járnak, így a szülők hétköznapokon jellemzően csupán fél-egy órát játszanak velük. „Az óvodások a nemi szerepüknek megfelelő játékokat játszanak, például a kislányok babákat öltöztetnek vagy főzést mímelnek, míg a kisiskolások számára már a versenyjátékok fontosak, amelyekben meg tudják mutatni a világnak, hogy mi mindenre képesek – árnyalta a képet Prof. Dr. Bagdy Emőke. – Így tehát egyáltalán nem baj, ha nagyobb korban nem játszunk a gyermekkel órákat. Gondoljunk csak bele, az iskolában és a játszótéren a gyerekek már saját kortársaikkal játszanak, a fiúk csapatban sportolnak, például fociznak, a lányoknak pedig a körjátékok vagy a tánc jelenti a kikapcsolódást.”

Fokozottan ügyelni kell a higiéniára az edzőtermekben

2020. május 28.

Fokozottan ügyelni kell a higiéniára és új szabályokat is be kell tartani az edzőtermekben, mert a koronavírus-járvány még nem múlt el – közölte a Magyar Funkcionális Fitness Szövetség az MTI-vel.

 A szövetség államilag is elfogadott szabályszert dolgozott ki, amelyben négy fázist különböztetnek meg, és mind a vendégeknek, mint az edzőtermeknek előírják a szükséges teendőket, korlátozásokat.

Május 18-tól a második fázis lépett életbe, amely alatt a 65 év felettiek továbbra sem látogathatják a termeket. A vendégeknek belépéskor kötelező a kézfertőtlenítés, átöltözés után a terembe belépés előtt pedig alaposan kezet kell mosni. A közösségi terekben kötelező a maszk és a kesztyű viselése, de edzés közben nem kell azokat használni – írták.

Az eszközöket, gépeket folyamatosan fertőtleníteni kell, a vendégeknek csak papírtörlőt, törölközőt nem biztosíthatnak a termek. A szövetség azt javasolja, hogy a vendégek ne használják a tusolókat, úgy öltözzenek fel, hogy a teljes testüket fedje viseletük, vigyenek magukkal törölközőt, és tájékozódjanak a változásokról a fitnesztermek honlapján.

A harmadik fázis, amelyben már nem kell maszkot és kesztyűt viselni, leghamarabb egy hónappal az újranyitás után indulhat el a tapasztalatok alapján. A negyedik fázis a járvány elmúltát jelenti majd.

A fizetős tesztek egy része nem megbízható

2020. május 27.

Sok a drága, de nem megbízható COVID-19 teszt a magyar piacon

Egyre több helyen érhetők el fizetős formában a COVID-19 betegség szűrésére kínált tesztek, cégek és magánemberek is hajlandóak fizetni azért, hogy kiderüljön, átestek-e már az új koronavírus okozta fertőzésen. A COVID-19 diagnosztikában többféle laboratóriumi módszert is alkalmaznak Magyarországon, de a Synlab szakértői óvatosságra intik a lakosságot. Bizonyos módszerek ugyanis csak más vizsgálatokkal együtt, kombinációban alkalmazva nyújtanak megfelelő diagnosztikai információt, az álnegatív tesztek hamis megnyugvást, míg az álpozitívak felesleges riadalmat kelthetnek. 

Számos helyen lehet már vásárolni „koronavírus tesztet” az egész országban, ezek ára széles skálán mozog. A tesztelésre a lakosság és a cégek részéről is hatalmas az igény, mivel sokan kíváncsiak arra, hogy aktuálisan fertőzöttek-e a vírussal, vagy esetleg feltételezik, hogy korábban már átvészelték a betegséget. A hatalmas keresletnek köszönhetően egyre több helyen válnak elérhetővé olyan gyorstesztek is, melyeknek a teljesítőképessége nem kellően bizonyított, és az általuk nyújtott, korlátozott információtartalmú eredmény csak félrevezeti a lakosság témában kevésbé járatos részét.