Erősítsd az immunrendszered az életmódoddal!

2020. május 22.

Próbálkozhatunk multivitaminokkal, étrendkiegészítőkkel, de ha tartósan és a lehető legtermészetesebben szeretnénk szervezetünket ellenállóbbá tenni, a legjobb módszer a mozgás és más egyéb életmódbeli tényezők.  

Az immunrendszer feladata
A szervezet védekező rendszerének fő feladata a káros hatások kiszűrése és „ártalmatlanná tétele”.Vagyis a kiegyensúlyozottan működő immunrendszer segítségével a szervezet képes felismerni egyes külső fertőzéseket és saját beteg sejtjeit is. Ezen kívül az immunrendszer számos, különböző funkciójú sejtje segítségével irányítja a gyulladásos és védekező funkciókat is. Ezt a bonyolult rendszert erősíti a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás, amelyeket egy felmérés elvégzése után akár tökéletesen személyre is szabhatunk - mondja Hart Nikolett humánkineziológus. 

Több visgzálat is bizonyította, hogy a mozgás még a tumorok kialakulásának valószínűségét is csökkenti. Például a vizsgált 65 ezer, rendszeresen sportoló amerikai nőnél jóval ritkábban fordult elő a változókor után mellrák, mint a nem mozgóknál. Az is bebizonyosodott, hogy a sport csökkenti a vastagbélrák valószínűségét is. Ugyanilyen bizonyított tény, hogy az inaktív embereknek kétszer akkora esélyük van szívbetegségekre, mint aktívan mozgóknak. A mozgás ugyanakkor megelőzheti a stroke-ot, a magas vérnyomást és koleszterinszintet is csökkenti, és a cukorbetegség kialakulására is 30 %-kal kisebb esélyük van a rendszeresen közepes vagy nagy intenzitású mozgást végzőknek, mint az inaktívoknak. 

Rossz szokások: a szájtépés és a fogcsikorgatás

2020. május 21.

A kisgyereket ért megrázkódtatás, a lelki sérülés okozta belső szenvedés, a viselkedés megváltozásával, gyakran furcsa szokások felvételével jár. A felnőtteket idegesítő rossz szokások, mint a körömrágás, orrpiszkálás, hajtépés, ajakrágás, fogcsikorgatás, ringatózás, egyrészt a frusztrációra adott izgatottságot jelzik, másrészt a feszültség oldására szolgáló önnyugtató manőverek, a biztonság, a nyugalom iránti vágyat jelzik. De miért és mikor van szüksége egy kisgyereknek önnyugtatásra?

A szájtépés

Mivel a száj egy erogén zóna, a szájkörüli babrálás kellemes érzéssel jár, a feszültség tudatalatti levezetésének hatásos módja lehet. A tépegetés, a szájrágcsálás, a nyalogatás miatt kipirosodott, kiszáradt, duzzadt kisebesedett ajak fájdalma, csúnya látvány, és emellett behatolási kaput nyit a vírusok, a baktériumok és a gombák számára. A rossz szokás ellen a kiváltó ok megszüntetése mellett, leginkább az ajkak gyakori zsírozásával lehet védekezni. A zsebben legyen ajakír, éjszakára inkább hidratáló gyógykenőcs (akár a vaj, az olívaolaj is megteszi) alkalmazása tanácsolható. Feszültségoldó lehet a rágózás, és még a cukormentes gumicukorka majszolása is ártalmatlanabb, mint a száj sebesedése.

A fogcsikorgatás

Okozhatja belső feszültség, elfojtott agresszivitás, a fogak és az állkapocs rendellenes állása, de egy túl magas tömés is felerősítheti a meglévő problémát. Idegrendszerünk a nappal elfojtott mérgelődést éjszaka, álmokban dolgozza fel, és éjszakai felriadást, gyakran fogcsikorgatást eredményez.

A fogakra nehezedő tartós nyomás, a szorítás, a csikorgatás komolyan veszélyezteti a fogak épségét, de károsan érinti a rágóizmokat, az álkapocs izületeit, a fogínyt és megváltoztathatja a fogak állását is. A megfeszült rágó-, nyak- és a torokizmok másnap arc, fej és fülfájást okozhatnak. Kisbabáknál, a metszőfogak előbújása után, ezek egymáshoz dörzsölése, csikorgatása természetes jelenség.

Növények a járvány idejére?

2020. május 21.

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy nincs olyan növény vagy növényi készítmény (pl. illóolaj), amelynek az alkalmazásával bizonyítottan megelőzhető vagy gyógyítható lenne az új típusú, Covid-19 elnevezésű koronavírus okozta fertőzés.

Akkor nincsenek vírusellenes hatású növények?
Vannak ugyan igazoltan vírusellenes hatású gyógynövények, de ez a hatás mindig adott növény (vegyület, kivonat) és adott vírusok esetén értelmezhető, nem létezik ugyanis általános vírusellenes hatású növény. Az, hogy egy növény valamely vírus ellen hatásos (pl. a citromfű a herpeszvírus ellen), még nem jelenti azt, hogy más vírusok, így akár az új koronavírus ellen is hatásos lenne. Jelenlegi ismereteink alapján nem védekezhetünk tehát sem citromfű-, sem más tea fogyasztásával a koronavírus ellen.

Mi a helyzet a fokhagymával, a mézzel és a citrommal?
A magyar köztudatban előforduló házi praktikák egyikére vonatkozóan sincs semmiféle bizonyíték. Ugyanakkor elmondható, hogy a citromban és más gyümölcsökben, zöldségekben (pl. paprika, káposzta) található C-vitamin nélkülözhetetlen az immunrendszer egészséges működéséhez, ezért a járvány idején is ügyeljen a kiegyensúlyozott táplálkozásra.

És az aromaterápia?
Az illóolajok párologtatása, inhalálása sem véd a koronavírus ellen. Jelenlegi ismereteink alapján sem a szájon át fogyasztott, sem a belélegzett illóolajokkal nem előzhető vagy gyógyítható meg a betegség.

A jegestea, mint olyan - milyen is?

2020. május 20.

Közeledik a nyár, és vele a finom jegesteák időszaka. Íme, néhány szempont, amit érdemes megfontolni, hogy valóban a számodra legmegfelelőbb hűsítő ital kerüljön a bevásárlókosaradba.  

De először is tisztázzuk, miből áll a jegestea. Ha jó minőségű termékről beszélünk, természetesen teából, vízből, gyümölcsből és általában valamilyen édesítő összetevőból (cukor, édesítőszer), a tea kesernyés ízének ellensúlyozására.

Ha a legjobbat szeretnénk választani, valamennyi összetevőt érdemes alaposan megvizsgálni.

1. Mennyi tea van benne?

A készen kapható jegesteákban nagyon különböző a tea mennyisége, sőt még ugyanazon márka különböző ízei is eltérhetnek ebben. Érdemes a lehető legmagasabb teatartalmú jegestát választani, és arra is figyeljetek, hogy ez valódi tea, természetes teakivonat legyen.

2. Mennyi gyümölcs van benne?

Legyen szó fekete, zöld vagy rooibos teáról, a jegestea finom ízét a gyümölcs adja meg. Olvassátok el figyelmesen a címkéket, nézzétek meg, hogy valódi gyümölcskoncentrátum van-e benne, és milyen arányban. A jegestea azonban nem gyümölcslé, így ez az arány nem fogja egyik termék esetében sem meghaladni az 1-2 százalékot. Jó példa erre, hogy itthon a legnagyobb mennyiségben vásárolt márka esetében a gyümölcstartalom csak 0,1%. De ha ez az arány már 1% körül mozog, gyümölcstartalom tekintetében jó helyen járunk.

Egész nap ül az édesanyja? Nőhet a szívbetegség rizikója

2020. május 20.

A koronavírus járvány idején sokan egész nap otthon vannak, szinte végig ülve vagy fekve töltve az időt. Egy új kutatás szerint azonban azoknál az idősebb nőknél, akik minden nap hosszabb időn keresztül ülnek, jelentősen növekszik a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos az összefüggésekre és a megoldás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az életkor és a túlsúly is rizikófaktor

Számos kutató és orvos felhívta már a figyelmet az ülő életmód kockázataira, most azonban egy új tanulmány látott napvilágot a Journal of the American Heart Association című szaklapban. A kutatók most ugyanis a menopauzán átesett, túlsúlyos vagy elhízott nők helyzetét vették górcső alá. A vizsgált hölgyek 55 évesek vagy annál idősebbek voltak.

A szakemberek szerint azért is különösen fontos ez a vizsgálat, mert az idős nők a leggyorsabban növekvő populáció az Egyesült Államokban. Ők azok, akiknél a menopauza után drámaian megnövekszik a kardiometabolikus betegségek rizikója, így többek közt a szív-érrendszeri betegségeké és a 2-es típusú cukorbetegségé. Amerikai adatok szerint háromból egy nő szívbetegség miatt fog meghalni. Mindezeket tekintetbe véve nagyon fontos tisztázni az összefüggéseket, különösen, hogy már eddig is bizonyítékok gyűltek arról, hogy az ülő életmód összefügg a szívbetegségekkel és a halálozási rizikóval – különösen az idősebbeknél.

A friss kutatásban 518, átlagosan 63 éves nőt vizsgáltak, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) átlagosan 31 volt. (Az egészséges normál testsúly 18,5-25 közti BMI-vel jár, túlsúlyról 25-30 közt, elhízásról 30 fölött beszélhetünk.) A hölgyeknél 14 napig monitorozták az ülés és a fizikai aktivitás időtartamát, valamint laborvizsgálatokkal mérték a vércukorszintet.

Plantain, avagy mire jó a főzőbanán?

2020. május 19.

Vannak, akik még jól emlékeznek azokra az időkre, amikor Magyarországon banánt csak télen lehetett kapni, és akkor is csak mutatóba, nagyon drágán és nagyon kis mennyiségben. Desszertként fogyasztották az emberek, és senkinek nem jutott eszébe, hogy bármilyen ételbe bele lehetne tenni. Aztán változtak az idők, a banán most már mindenki számára elérhető alapgyümölcs lett, és számtalan recept összetevői között feltűnik, sőt, vannak, akik szerint igazi szupergyümölcs.

Mostanra egyre gyakrabban írnak a receptek főzőbanánt, találkozhatunk vele a szuper-és hipermarketek polcain. De vajon mire jó, miért más, mint a rendes banán? Ezeknek a kérdéseknek járt utána az Interfood, tartson velünk Ön is, tudjon meg ma is valami újat!

Mi is az a főzőbanán?
A főzőbanán egy Délkelet-Ázsiából származó banánfajta, nem azonos a még éretlen zöld színű banánnal. Színe zöld, mérete nagyobb, alakja pedig egyenesebb, mint amit megszoktunk, felhasználása teljesen eltérő a hagyományos banánétól.

Egy banán, aminek nincs banán íze
A főzőbanán sokkal kevesebb cukrot tartalmaz, mint a hagyományos banán, íze nyers, zöldséget idéző. Nyersen gyakorlatilag ehetetlen. Rendkívül magas a keményítőtartalma, ezért hőkezelés szükséges ahhoz, hogy fogyasztható legyen. Főzés, sütés, grillezés után válik ehetővé.

Készülj a nyárra! Mit tehetsz, ha a narancs és a karfiol már nem csak a hűtődben lapul?

2020. május 19.

Bár még a szép tavaszi napokat élvezheted, de a napközben egyre melegebben cirógató napsütés már eszedbe juttatja, hogy mindjárt itt a forró nyár. Nem nagyon ismerek olyan nőt (lassan férfit se), akinek a nyár közeledtével ne jutna eszébe, hogy mennyivel jobb lenne karcsúbbnak lenni a strandszezonra. Ne sikíts!  

Van, akinek a kilókkal van problémája, másoknak a kontúrokkal, ismét másoknak az állaggal. Ugyanígy, az érvek is változatosak, hogy miért nem megy. Neked is van hasonló gondolatod? Nincs időd mozogni, vagy túlságosan szereted a hasad és nehezen mondasz le a finom falatokról? Esetleg lelassult az anyagcseréd?

Képzeld el azt a helyzetet, amikor az évezredes tudományok, a mai kor technikai lehetőségei és a személyes gondoskodás összefognak a te érdekedben, azért, hogy rövid időn belül jobban érezhesd magad a bőrödben.  Ezeket szeretném megosztani veled is, mint egy útmutatót, melyek közül bátran választhatsz kiegészítő módszerként, a helyes táplálkozás és a mozgás növelése mellett.

Ne feledd, hogy még nincs olyan csodamódszer, mely önmagában képes lefogyasztani úgy, ha te nem teszed meg mellette a szükséges lépéseket, változtatásokat. Melyek az elsődleges szabályok, melyet minden kezelés mellett érdemes betartani?

A túl kevés vagy túl sok alvás súlyosbítja a felnőttkori asztmát

2020. május 18.

Az Allergiás, Asztmás és Immunológiai Megbetegedések Amerikai Kollégiumának (ACAAI) Annals of Allergy, Asthma and Immunology című szaklapjában megjelent tanulmány szerint a túl kevés és esetenként a túl sok alvás is negatív hatással lehet az asztmával élő felnőttekre.

“Korábbi kutatások arra jutottak, hogy a rossz minőségű alvás negatívan befolyásolja az asztma tüneteit a felnőtteknél. Tanulmányunk kimutatta, hogy az asztmás felnőttekre hasonlóan hat a túl kevés (vagy néha a túl sok) alvás is. A normál alvókkal összehasonlítva a keveset vagy sokat alvók esetében nagyobb azok aránya (45 százalékhoz képest 59, valamint 51 százalék), akik az elmúlt évben asztmás rohamot éltek át és tapasztaltak egészségi állapotuk miatt életminőség-romlást. Ezt az életminőség-romlást több napon át tartó gyenge mentális vagy fizikai teljesítmény jellemezte” – mondta el Faith Luyster, a kutatás vezetője.

A kutatás 1389, húsz évnél idősebb, asztmás felnőttet vizsgált. A résztvevők válaszai szerint a csoport 25,9 százaléka naponta legfeljebb öt órát, 65,9 százaléka 6-8 órát, 8,2 százaléka pedig legalább 9 órát aludt – írja az EurekAlert.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

A átlagos időtartamot alvókhoz képest a keveset alvóknak nagyobb eséllyel volt az elmúlt évben asztmás rohamuk, száraz köhögésük vagy volt szükségük kórházi ellátásra. Lényegesen rosszabb volt az egészségi állapotuk, életminőségük is.

Megszámolták, egyre kevesebb gólyánk van

2020. május 18.

Évtizedek stabilitása után közel negyedével csökkent a hazai fehérgólya-állomány az utóbbi öt évben, idén tavasszal már csak 4000 párt várhattunk haza.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) elkészítette az 1941-ben indult és ötévenként, legutóbb 2019-ben megismételt országos fészkelő fehér gólya felmérés adatainak összesítését. Ez alapján idén tavasszal már csak 4000 párt várhattunk haza, ami 22%-os csökkenést jelez az elmúlt évtizedekben 4800-5500 pár körül stabilizálódott állományhoz képest.

Az MME Monitoring Központ koordinálásával az egyesület munkatársai és önkéntesei a nemzetipark-igazgatóságok őrszolgálatával együttműködve 7376 fészkelőhelyet ellenőriztek, melynek során 2952 fiókát nevelő és 588 valamilyen ok miatt sikertelen költésű gólyapár került elő Magyarországon 2019 nyarán. A 82 pár nélküli madár és az 1396 lakatlan fészek mellett 2358 olyan fészektartót is számba vettek a szakemberek, amit valamikor a fehér gólyák számára helyeztek ki a villanyoszlopokra, de már nincs rajtuk fészekanyag.

Az 1940-es években a mai Magyarország területén 15-16 ezer pár fehér gólya költött. A második világháború utánra ez felére csökkent, majd az 1960-as évek végéig folytatódó visszaesés után több évtizedre 5 ezer pár körül stabilizálódott a párok száma. Az időjárás évenkénti hatásai miatt 4800-5500 pár között ingadozó létszám 4 ezer párra csökkent 2019-re, ami főként a Dunántúlon jellemző, ahol az elmúlt húsz évben sokfelé megfeleződött a párok száma.

Az állománycsökkenés általánosnak tekinthető az alapvetően Európában fészkelő fehér gólya teljes elterjedési területén. Ennek okai között egyaránt szerepel a nagyüzemi mezőgazdaság élőhelyátalakítása és a kemizálás, az elektromos áramütés okozta jelentős mértékű elhullás, a Mediterráneumban zajló tömeges lelövés, továbbá a klímaváltozás okozta szárazodás, a táplálkozóhelyek méretének és minőségének csökkenése.

Stresszoldó gyakorlatok a könnyebb fogyásért

2020. május 17.

A súlygyarapodást gyakran kíséri rossz közérzet, majd ennek nyomán kényszeres evés, még éhségérzet nélkül is. Ha megtanuljuk kontroll alatt tartani érzelmeinket és elűzni a stresszt, a szofrológia segíthet a mértéktelen evés megfékezésében. Az alábbi lassú, ellazító mozgásformák és célzatos vizualizáció kombinációját jelentő gyakorlatok útján, kiegyensúlyozott táplálkozás mellet, rátalálhatunk vágyott testsúlyunkra.

Ellazulás „progresszív izomrelaxáció” segítségével

– Ülő vagy álló helyzetben végezzünk mély belégzést, miközben feszítsük meg az arcizmokat és szorítsuk össze az állkapcsot, 5 másodpercig
– Kilégzéskor maximálisan lazítsuk el az arcizmokat és az állkapcsot.
– Belégzéskor feszítsük meg a nyak és a váll izmait, miközben szorítsuk ökölbe a kezünket és húzzuk össze a karizmokat.
– Kilégzéskor lazuljunk el, a megkönnyebbülés „pfú” szavát kifújva magunkból.
– Belégzéskor feszítsük meg az egész testünket: az arc, a váll, a kéz, a láb izmait, a farizmot, a vádli és a lábfej izmait, egészen a lábujjakig.
– Kilégzéskor lazítsuk el az izmainkat, ismét a megkönnyebbülés „pfú” szavát kifújva magunkból.
– Befejezésül pozitív vizualizációs gyakorlat: képzeljük el, hogy egy napsugár-nyaláb melege szétárad a testünkön, amitől több önbizalmat érzünk magunkban. 

A szakember véleménye

Izmainkat megfeszítve és ellazítva jobban érzékeljük a testünket. Ha rendszeresen végezzük az ilyen gyakorlatokat, könnyebben engedjük el magunkat, és gyorsabban csökkentjük a felgyülemlett feszültséget. Ily módon magabiztosabban, nyugodtabban tudunk szembenézni az élet nehéz helyzeteivel is.

 A nassolási vágy enyhítése

– Folytassuk a kapcsolatfelvételt a testünkkel 3 lassú, mély légzéssel.
– Tegyünk fel magunknak olyan kérdéseket, mint: „Valóban éhes vagyok?”, „Szomjas vagyok?”, „Stresszes állapotban vagyok?”.
– Végezzünk belégzést, felfújva a hasunkat, mint egy labdát.
– A levegő kifújásakor ernyedjen el a has.
– Vizualizáljuk emésztőszerveinket (gyomor, máj, a vastagbél…). Belégzéskor érezzük, hogy eltölt minket a nyugalom, és hogy uralkodni tudunk éhségérzetünkön. Kilégzéskor utasítsuk el negatív kényszereinket, beleértve a nassolási vágyat.
– Lágyan masszírozzuk a hasat, mindig az óramutató járásával egyező irányban. 
– Fokozatosan nyerjük vissza a bizalmat a testünkben.