Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Félelem a víztől – enyhíthető!

2020. július 10.

Fotó: gettyimages.com

Míg a nyár a legtöbb ember számára a fürdőzés örömeinek kedvez, vannak, akik a víz közelségétől, vagy az azzal való érintkezés gondolatára szorongani, rettegni kezdenek. Pedig a hidrofóbiától (víziszonytól) meg lehet szabadulni… Szerencsére léteznek módszerek, speciálisan képzett oktatók vezette csoportos foglalkozások, kurzusok, melyek segítségével a víztől való félelem feloldható. Csak semmi pánik!

Nem is gondolnánk, hogy európai felmérések szerint egyes országokban (pld. Franciaországban) a lakosság közel negyede fél a víztől… A vízbe csobbanáskor – ha egyáltalán belemerészkednek ezek az emberek – eluralkodik rajtuk a fuldoklás érzése, és persze lehetetlen rávenni őket arra is, hogy a fejüket a víz alá merítsék. Emellett vannak, akikre megmagyarázhatatlan pánik tör rá, már a vízbe való mártózás elképzelésekor is.

Ez a víztől való rettegés a leggyakrabban fel nem ismert, vagy felidézhető gyermekkori traumákra vezethető vissza. A lelki sérülésnek ez a fajta következménye szerencsére nem visszafordíthatatlan. A félelem enyhítésére, vagy teljes megszüntetésére többféle módszer létezik, melyek közül a legeredményesebbek a csoportos foglalkozások, speciális tanfolyamok keretében.

Ha mi sem vagyunk kifejezetten a vizek szerelmesei, netán irtózunk tőle, valójában meg kell tanulnunk a jó közérzet kialakítását vizes környezetben. Belecsusszanni a vízbe óvatosan, a saját ritmusunk szerint, minden külső ráhatás, siettetés nélkül, a fokozatosság elvének betartása mellett – ez lehet az első célkitűzés.

Természetesen jól jön, sőt fontos a szakképzett segítség… Felejtsük el a hagyományos úszótanfolyamokat, és válasszunk olyan kurzust, melyen speciális oktatók – pszichológiai megközelítést is alkalmazva – figyelemmel vannak a víztől való félelmünkre, és teljes mértékben megértik azt. 10-15 fős csoportokban könnyebben megtanulhatjuk, hogy ne idegenkedjünk a víztől, hanem mozogjunk otthonosan benne.



Az elvárások után a vakáció legyen felszabadulás

2020. július 09.

Fotó: getyimages.com

Nincs olyan gyerek, aki ne várná a nyári szünetet. Hetekkel, sőt hónapokkal korábban már visszafelé számolják a napokat. Nagy az izgalom! Pszichológiai értelemben ez így helyes, a gyerek feladata ilyenkor a kikapcsolódás, feltöltődés, azonban mi lehet annak az oka, hogy bizony sok szülő még ilyenkor is szakkörre járatná gyermekét.
 
A gyerek nagy tervekkel és megkönnyebbüléssel lép ki az iskolából, másképpen fogalmazva az évzáró ünnepség egy szimbolikus lezárása annak a feszített tempónak, amit a szülő és maga az iskola egész évben megkövetel a gyerektől. Pszichológusként a gyerek sérülékenységére hívnám fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a fokozott elvárás, megterhelés szorongásos tüneteket is tud okozni.

Egy kisiskolás szeretne mindenkinek és mindennek megfelelni, azonban mindez egy ördögi körré tud elhatalmasodni. Minél nagyobb a szülői nyomás, minél nagyobb az elvárás, annál inkább megéli a gyerek, miszerint nagy tétje van egy feladatnak, ami nyomásként nehezedhet rá. Pszichológusként gyakran szembesülök azzal, hogy a gyerek fél azoktól a helyzetektől, ahol meg kell mutatkozni, ahol teljesíteni kell, miközben a szülő azt „skandálja”, hogy ő nem vár el semmit, ő aztán elfogadó, megértő.

Ez a példa jól tükrözi, hogy a gyerekben kialakuló teljesítményszorongás háttere sokszor nem tudatos. Egy idő után azonosul ő maga is az elvárásokkal, aminek az a következménye, hogy belsővé válik a megfelelés.

A vakáció legyen egy fellélegzés. Ahogy nekünk fontos és értékes a pihenés, úgy a gyerek számára is elsődleges.

A gyerekben felgyülemlett feszültségnek fel kell szabadulnia, erre szolgálhat az aktív pihenés. A szülő próbálja meg elengedni azon vágyait, hogy a gyermek még nyáron is tanuljon, teljesítsen. Fölösleges, sőt illúzió, hogy az az aktív szünidőtöltés, ha a gyerek képezi magát, tanul. Természetesen nem azt mondom, hogy keretek nélkül hagyjuk a gyereket szabadon és csináljon amit akar, hanem azt, hogy a szülőnek meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a szünet hasznos eltöltését.



Remdesivir: az első Covid-19 elleni hatóanyag

2020. július 09.

Az Európai Bizottság pénteken bejelentette, hogy engedélyezi a koronavírus súlyos eseteiben alkalmazható, remdesivir hatóanyagú, Veklury néven futó gyógyszer feltételes forgalomba hozatalát.

Ez az első Covid-19 elleni hatóanyag, amelynek forgalmazását az EU engedélyezi. A jóváhagyást a megszokott 67 napos eljárásnál rövidebb, gyorsított eljárás keretében bocsátották ki, az Európai Gyógyszerügynökség ajánlásit követve.

Sztella Kiriákidész egészségügyért felelős uniós biztos a bizottság sajtóközleménye szerint elmondta, hogy az engedélyt kevesebb mint egy hónappal a kérelem benyújtása után már meg is adták, ami egyértelműen bizonyítja az unió elkötelezettségét a gyors válaszlépések és a hatékony kezelések biztosítása mellett.

Az Európai Gyógyszerügynökség honlapján található értékelés szerint a gyógyszervizsgálat kimutatta, hogy a remdesivirrel kezelt, oxigénbevitelre szoruló betegek körülbelül 11 nap elteltével gyógyultak.

A remdesivir gyártója a vírusfertőzés elleni készítményekre szakosodott amerikai Gilead Sciences gyógyszercég.



Gyermekorvosok: hasznosak a járvány tapasztalatai

2020. július 08.

Fotó: gettyimages.com

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás sok eleme megtartható lenne “békeidőben” is a házi gyermekorvosok szerint.

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke úgy fogalmazott: a járványhelyzet egyik napról a másikra változtatta meg az alapellátás megszokott rendjét, és felszínre hozott régóta megoldatlan problémákat.

Az egyik ilyen az elöregedett házi gyermekorvosi hálózat – említett példát, megjegyezve, hogy a HGYE szerint öt-tíz éven belül ugrásszerűen nő majd a rendszerből távozó orvosok száma, sok helyen fenntarthatatlanná téve az ellátást.

Most ezt egyik pillanatról a másikra megtapasztaltuk – mondta Póta György, arra utalva, hogy a járványhelyzet miatt a 65 év feletti orvosok “kivonódtak” a betegellátásból. Helyette maradt a telefonos konzultáció, a telemedicina alkalmazása, vagy az e-recept rendszere. Ezeket az elemeket – véleménye szerint – érdemes lenne megtartani, hiszen nem minden esetben kell a gyereket látnia ahhoz az orvosnak, hogy terápiát javasoljon.

A HGYE szerint olyan – általuk régóta hangoztatott – struktúrát kell kialakítani, amely rugalmas, lakosságközeli és bizonyos területeken és szintig köztes szakellátást is biztosít, ezek pedig a praxisközösségek, vagy a csoportpraxisok lehetnének, de mindenképpen egy team-munkára támaszkodik az ellátás. Ugyanakkor amíg ezeknek az ellátási formáknak a finanszírozási háttere nincs kimunkálva, addig ezek csak “filozófiai gondolatok maradnak” – fogalmazott.



4 tipp, hogy megússzuk a nyaralást fülfájás nélkül

2020. július 08.

Fotó: 123rf.comA nyári melegben szívesen hűsölünk a vízparton vagy a medence szélén, de a strandolás nem csak vidámságot, hanem veszélyeket is tartogat. A fülbe számos módon kerülhetnek kórokozók, ami fájdalommal, sőt akár lázzal járó gyulladást is okozhat. Aggodalomra azonban semmi ok: Dr. Garay Zsolt fül-orr-gégész szakorvos elmondja, hogyan ússzuk meg a nyaralást fülfájás nélkül!

 Vigyázzunk a sérülésekkel!
 
Strandolás során könnyen kórokozók juthatnak a fülbe, ami egészséges fül esetében nem okoz gondot, ám ha a hallójáratban mikrosérülések találhatók, az kaput nyithat a baktériumok számára, és komoly fájdalommal, váladékozással járó gyulladás alakulhat ki. „Észrevehetetlen hámsérüléseket okozhat a helytelenül használt fültisztító pálcika, vagy a füldugó behelyezését-kivételét kísérő dörzsölő mozdulat. Ilyen helyzetekben érdemes körültekintőbbnek lennünk” – javasolta Dr. Garay Zsolt.
 
Védjük a fület a víztől!
 
A helyes fültisztítás mellett strandolás előtt ajánlott illóolajos – például oliva-, teafa-, kamilla-, eukaliptusz-, citrom- és levendulaolajos – vagy paraffinos cseppentést alkalmazni. Ily módon védőréteget képezhetünk a fülben, ami megakadályozza a víz, a homok, az iszap vagy akár a kisebb bogarak hallójáratban rekedését.



Nem is az iszonyú fájdalom a legrosszabb

2020. július 07.

Fotó: gettyimages.com

Az endometriózis nevű betegség létezéséről ma már egyre többen tudnak, de – ha az alig kibírható fizikai fájdalom nem lenne elég – az érintettek még mindig szenvednek attól, hogy mások mintha nem látnák őket igazán, és nem értenék, mit jelent így élni. A brit származású, New Yorkban élő fotós, Georgie Wileman Ez az endometriózis című fotósorozata ezért készült el.  

A betegség orvosi szempontból: a méhnyálkahártya sejtjei a méhen kívül is megjelennek a szervezetben, olyan helyeken, ahol semmi keresnivalójuk, például a hasüregben, a beleken, a petefészkeken, de akár a tüdőn, sőt az agyban is. Ezek a sejtek ugyanúgy követik a menstruációs ciklust, véreznek, a felgyűlő vér gyulladásokhoz, hegesedéshez, belső összenövésekhez vezet, sokszor visszafordíthatatlan károkat okoz.  

A 13 éves kora óta súlyos endometriózissal élő Wileman az ötödik műtétjénél járt, amikor saját maga fényképezésével belekezdett a projektbe. A kíméletlen önportrékat – amikor képes volt felkelni az ágyból – olyan emberek fotózásával váltogatta, akikkel meg tudta mutatni: tévhit, hogy az endometriózis kizárólag a fiatal, fehér, gyermektelen nők betegsége.

Az endometriózis egyik legkegyetlenebb vonása, hogy a tünetként jelentkező puffadt has, főleg, ha vékony a test, várandósnak mutatja azt, akinek talán – éppen az endometriózis miatt – soha nem lesz esélye teherbe esni, gyereket szülni. Wileman például szembe kellett nézzen azzal, hogy a testi állapot, amelyet ez a fotó rögzít: ennél közelebb soha életében nem lesz a terhességhez. Az endometriózis áll a háttérben a meddő nők akár 40 százalékánál is. A leggyakrabban a petevezeték összenövésén keresztül lehetetleníti el a fogantatást, ezen néha lehet segíteni, néha nem. Egyes esetekben megoldás lehet a lombik, másoknál teljesen kizárt marad örökre a terhesség.



Nehezen múló fáradtság? – Más is állhat a hátterében!

2020. július 07.

Fotó: 123rf.com

A melegebb hónapok beköszöntével sokan küzdenek a fáradtság tüneteivel. A huzamosabb időn át jelentkező kimerültség érzés hátterében számos probléma is állhat. Ha a tavasz elején jellemző nehezebb ébredések, napközbeni lassultság továbbra sem múlik, érdemes utána járnunk, mi okozza a panaszokat!

A fáradtság 5 gyakori kiváltója

1. Túl kevés alvás

A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat.

Az alvás specialista véleménye:A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk és kipihenten ébredjünk.

2. Horkolás

A kellemetlen zaj nem csak a horkoló ember, de az alvótárs nyugodt pihenését is gátolhatja. A probléma azonban nem pusztán zavaró, de az egészséget is veszélyezteti. Horkolás közben, a felső légutak szűkülete, elzáródása miatt csökkenhet vagy kimaradhat a légvétel, az alvó személy egy pillanatnyi szünet után hirtelen levegő után kezd kapkodni. Az ilyen légzészavarok ún. mikroébredéseket okoznak, ami miatt az éjszakai alvás nem pihentető, napközben fáradság, koncentráció zavar jelentkezhet. Súlyos esetben, ha alvás közben gyakran és hosszan kimarad a légvétel ún. alvási apnoe betegség jelentkezik, mely a következményes oxigén hiány miatt számtalan betegség, például koszorúérbetegség, agyi érbetegségek, stroke kialakulását is elősegíti.



Pajzsmirigy gyógyszerek szedése nyáron

2020. július 06.

Fotó: 123rf.com

Amennyiben nyaralásra vagy hétvégi kiruccanásra készül, ellenőrizze, hogy elegendő lesz-e a hazaérkezés utáni napokra is a pajzsmirigy gyógyszere. Ha nem, írasson fel elegendő mennyiséget, és konzultáljon orvosával az utazás terveiről. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája mondja el a legfontosabbakat.

A kánikulát gyakran még az egészségesek sem viselik jól, hát még a pajzsmirigybetegek. Felerősödhetnek a tünetek, főleg a túlműködésben szenvedőknél, hiszen náluk gyakran jelentkezik fokozott verejtékezés, álmatlanság, és nehezen vészelik át a meleget. Az is előfordulhat, hogy nyáron túlműködésbe megy át az alulműködés, így a dózis csökkentése indokolt. Erről mindenképpen konzultáljon orvosával!

– Kerülje a tűző napot és ha kell, tegyen magára hideg vizes borogatást!
– Fogyasszon napi minimum 2 liter folyadékot.

Fokozottan figyeljen a gyógyszereire is!

Természetesen elegendő gyógyszerrel kell útnak indulni, tervezzen előre, a kezelőorvos három havi adagot minden további nélkül fel tud írni.

A legtöbb gyógyszer igen hőérzékeny, a nyári melegben vagy a tűző napon a nem megfelelő tárolás miatt lebomlanak. A pajzsmirigyzavarokra alkalmazott készítmények 30 °C felett veszíthetnek hatásukból, ezért 25 °C körül kell tárolni a gyógyszereit – tanácsolja dr. Békési Gábor.

Amennyiben autóval utazik, és megállnak valahol, előfordulhat, hogy a gépjárműben akár 60 °C is lehet a tűző napon. Tegye inkább hűtőtáskába, vagy ha megérkeznek a szállásra, a hűtőbe a készítményeket, ha nem klimatizált a helyiség. Arra is figyeljen, hogy ne kerüljön a gyógyszer hűtőakku közelében, mert a nagyon hideg sem tesz jót a készítménynek. Éppen ezért nem szabad fagyasztóban sem tartani a gyógyszereket.



A stressz nem tesz jót a szív egészségének

2020. július 06.

Fotó: 123rf.com

A krónikus stressz – melynek a leggyakrabban munkahelyi vagy családi problémák, illetve anyagi gondok az okozói – elősegíti a magas vérnyomást, a rossz étkezési szokások kialakulását, és növeli a dohányzás utáni vágyat.

A stressz kezelése

A fentiek mind a szív- és érrendszeri problémákat előmozdító tényezők. Egy 22 000 nő körében, 10 éven át folytatott amerikai vizsgálódás eredménye szerint a munkájuk miatt stresszben élő személyeknél 40%-kal nő az agyi érkatasztrófa esélye.

Jó tanácsok

A rendszeres testmozgás a legjobb stresszoldó módszer – hangsúlyozzák a szakorvosok. Emellett, ha eredményt akarunk elérni, próbáljuk azonosítani a stresszt okozó helyzeteket/tényezőket, és törekedjünk rá, amennyiben lehetséges, hogy azokat elkerüljük. Fontos még, hogy csökkentsük a munkaidőn kívül végzett, a szakmánkkal összefüggő feladatok számát, az e-mailezés, telefonálás mennyiségét. De a legjobb, ha teljesen mellőzzük a benti munkát a hivatalos órákon túl. Emellett gyakoroljuk a különféle relaxációs technikákat, pl. a meditációt, a hasi légzést, alkalmazzuk a szofrológia módszereit.

Megjegyzendő

Amerikai kutatók 170 egyetemi hallgatónál megfigyelték, hogy a nevetés kiváló stresszoldó hatású, minthogy mérsékli az idegfeszültséget, továbbá endorfint és szerotonint szabadít fel, melyek a jóllét, a boldogság hormonjai.



Nehéz helyzetben voltam, de túl vagyok rajta

2020. július 05.

Az élet a leggyakrabban gondokkal teli, illetve boldog és fájdalmas időszakok váltakozásaiból áll… Sokszor úgy gondoljuk azonban, hogy nem tudjuk túltenni magunkat egyes sorscsapásokon. Szerencsére vannak megoldások a megpróbáltatások utáni talpra álláshoz.

Fotó: gettyimages.comSzerelmi csalódás, súlyos betegség, munkahely elvesztése, gyász… És sorolhatnánk a különféle fájdalmas eseményeket, olykor sorscsapásokat, amelyekben részünk lehet életünk folyamán. Hiszen tapasztalhatjuk, hogy az élet nem mindig kegyes hozzánk. Talán ismerjük is a (többé-kevésbé megvalósult) belenyugvás és talpra állás képességét egy megpróbáltatás után. Ami az egyedi adottságot jelenti mintegy a túlélésre. E képesség eredete a kisgyermekkori kötődések minőségében rejlik (ilyen pl. a biztonságot adó kötődés).

Egy erő, melynek megléte tőlünk függ, és nem kapcsolódik az iskolázottsághoz, sem a családi indíttatáshoz vagy a kulturális gyökerekhez – eredete meglehetősen rejtélyes. Egyes vizsgálódások szerint mindazok, akik a viszonylag rövidebb idő alatt történő talpra állás képességével rendelkeznek, bizonyos közös vonásokkal jellemezhetők. Ilyen lehet például, hogy 
• erős az élnivágyásuk, 
• értelmet adnak a megpróbáltatásoknak, 
• megmagyarázzák azokat, 
• tanulnak belőlük,
• vigyáznak magukra, hogy lelkileg ne sérüljenek maradandóan stb. 

Egyes gyakorlatokkal pedig ösztönözni tanácsos a megpróbáltatások utáni „túlélés” kreatív reflexeit, így törekedve a nehézségek legyőzésére. Természetesen úgy tűnhet, hogy e gyakorlatok semmit nem érnek, ha mindent felülmúló bánat (pl. gyász) uralkodik el rajtunk. Mégis hozzájárulhatnak ahhoz, hogy visszanyerjük életkedvünket, ki-ki a maga ritmusa szerint.

5 kulcs a talpra álláshoz súlyos élethelyzetek után:

1. Újfajta kapcsolatba lépek érzelmeimmel és érzeteimmel

Amikor nehéz perceket élünk át, úgy érezzük, nincs mire támaszkodnunk, semmi nem segít… Biztonságérzetünk megrendül, sőt gyakran elhagyatottnak érezzük magunkat. Ilyen helyzetekben fontos figyelni a testünkre, hogy elnémítsuk lelkünknek/elménknek azt a felét, amely a fájdalmat, félelmet táplálja. Összpontosítsunk a meditálásra, amely segít elfogadni a megélt szenvedéseket. Fejlesszük képességünket, hogy a jelenre figyeljünk, tudatosan megélve fizikális érzeteinket és érzelmeinket is.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...397398399...643
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.