Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi az, ami rákot okoz? Hitek és tévhitek

2020. április 04.

Fotó: 123rf.com

A daganatok kialakulását a genetikai tényezők és bizonyos környezeti hatások – fizikai, kémiai behatások, fertőzések – együttesen határozzák meg.

Köztudott a dohányzás, a fokozott alkoholfogyasztás vagy a mozgásszegény életmód hajlamosító szerepe, de ismert bizonyos anyagok (pl. kátrány) rákkeltő hatása is. A rizikó csökkenthető, de hajfestéktől vagy dezodortól nem lehet rákot kapni – hívja fel a figyelmet a tévhitekre dr. Dank Magdolna, a SE I. Sz. Belgyógyászati Klinika onkológiai osztályvezetője.

Dr. Dank Magdolna sajnálatosnak nevezte, hogy sok tévhit, sok pánikkeltő cikk jelenik meg a mellrákkal kapcsolatban. Példaként említi azokat a tévedéseket, miszerint melltartótól, hajfestéktől vagy dezodortól rákot lehet kapni. Ahogy mondja, ez utóbbin csak mosolyog az, aki tudja, hogy a nyirokkeringés az emlők felől kifelé vezet a nyirokcsomók felé, hiszen így ha a dezodorból bármilyen káros anyag fel is szívódna a szervezetben, az nem az emlők felé, hanem éppen ellenkező irányban áramolna

A rák megelőzése érdekében a rizikófaktorokat érdemes csökkenteni, ezért dr. Dank Magdolna tanácsolja, hogy kerülni kell a túlzott mennyiségű tartósítószer fogyasztását. Az élelmiszerek esetében érdemes figyelni a gyártási idő és a lejárati idő közelségére. Hiszen ha ez a kettő nagyon távol esik egymástól, vagy például ha éjszakára kint marad egy joghurt és nem romlik meg, az gyanús. Ez a fajta fogyasztói éberség szükséges az „E betűs” összetevők esetében is, érdemes az apró betűt elolvasni. Annál jobb, minél inkább természetes az állagmegőrzéshez szükséges tartósítóanyag (C-vitamin, aszkorbinsav). Kiemeli azonban, hogy a túlzott mennyiségű C-vitamin-bevitel sem jó, mert túlterhelheti a vesét, aki erre érzékeny.

A doktornő tanácsa szerint ajánlatos kerülni a túl sok, tömény kémiai anyag alkalmazását (oldószerek, tartósítószerek, tisztítószerek stb.), mert a sok vegyszer hatása összeadódik. Tehát amikor lehetőség van rá, érdemes természetes anyagot használni (pl. zsíroldásra ecetet, citromot). Nem javasolja a 48 vagy 72 órás izzadásgátlást biztosító dezodorok állandó használatát sem. Szerinte nincs szükség ilyen hosszan elnyomni, gátolni a verejtékmirigyek működését. Lehet akár naponta többször olyan dezodort használni, ami mellett van izzadás, de szagtalanít.



Hogyan tartsuk hatékonyan kordában a cukorbetegséget időskorban is?

2020. április 04.

A cukorbetegség sajnos manapság civilizációs betegségnek számít, amelynek kialakulása összefügg a környezeti hatásokkal, stresszes, mozgásszegény élettel, helytelen táplálkozással, káros szokásokkal és genetikai tényezőkkel. A társadalom elöregedése és a korszerű terápiás lehetőségek következtében egyre több az idős cukorbeteg. Az idősebb generáció életkorából kifolyólag számos nehezítő körülmény jelentkezik a betegség kezelése során, ezért fontos, hogy az érintettek kövessék orvosuk tanácsait és pontosan betartsák az előírt terápiákat.  

Jelenlegi becslések szerint 463 millió cukorbeteg él a világon, akik közül 136 millió 65 évesnél idősebb. Az időskori cukorbetegség hosszú évekig tünetmentesen lappanghat és gyakran már csak akkor diagnosztizálják, amikor előrehaladott stádiumban van és szövődmények is megjelennek.

A cukorbetegség idejében történő felismerését segítheti, ha figyelünk az általános tünetekre: fokozott szomjúságérzet, gyakori, megnövekedett mennyiségű vizelés, megnövekedett éhségérzet, fáradtság, teljesítménycsökkenés, gyakrabban előforduló fertőzések és akár látásromlás is utalhat a betegségre. Kezelését idősebb korban olyan társbetegségek nehezíthetik, mint például a kardiovaszkuláris megbetegedések vagy a vesebetegség. Ebben a korban is lehet teljes életet élni a cukorbetegséggel, de ehhez elengedhetetlen, hogy a betegek változtassanak a megszokott életmódjukon.

Táplálkozás

Időskorban lelassul az emésztés és növekszik a székrekedésre való hajlam. Az általánosan javasolt tápanyagarányok betartása mellett, ajánlott, hogy naponta szerepeljenek az étrendben zöldségek és gyümölcsök. A rostban gazdag ételek fogyasztása a szénhidrátok lassabb felszívódását eredményezi. Nem ajánlott például a szőlő, a görögdinnye a magas cukortartalmuk miatt. Ha lehet, fogyasszunk sovány húst (pl. baromfi, sertéskaraj), az elkészítés során pedig törekedjünk a kevesebb zsírfelhasználásra. A hal kitűnő alternatív fehérjeforrást jelenthet. Tejtermékek vásárlásakor is figyeljünk rá, hogy alacsonyabb zsírtartalmút válasszunk.

Továbbá ügyelni kell a vitamin- és folyadékbevitelre is. Kávét mértékkel, alkoholt pedig csak kivételes alkalommal fogyasszunk. A megfelelő étrend összeállításához érdemes orvos tanácsát is kikérni.



Húsvéti dekoráció: az egyszerűség jegyében

2020. április 03.

Minden ünnep táján egyre több a giccs és a haszontalan termék... Ezeket kerülendő inkább törekedjünk az egyszerűségre a húsvéti lakásdekor esetében is. Inkább egy-két apróbb, de ízléses darabot válasszunk a könnyed, levegős, életteli tavaszi hangulat jegyében.  

Kép: Nikolette Legian / PixabayHasználjunk üde tavaszi színeket, a világos árnyalatú pasztelleket: lágy rózsaszínt, vidám kéket, üde zöldet és finom sárgát bátran kombinálhatjuk is, emelve ezzel az ünnep játékos, vidám, az életet ünneplő hangulatát.

Inkább válasszunk természetes anyagból készült termékeket, például fűzfa- vagy háncskosarat, natúr anyagokat, filcet, raffiát, kerüljük a műanyag vagy éppen fröccsöntött giccseket.

Az élő virág a legszebb dísz: a kis kaspókban pompázó jácintok, nárciszok, tulipánok igazi ékei az asztalnak és az ablaknak egyaránt. Egy vázában rendezzünk el barkaágakat is a hagyomány jegyében, de tehetünk melléjük más virágzó ágat vagy szálas virágokat is.

A gyerekek kedvence, a nyuszifészek mellett közkedvelt dekoráció a barkaágakból vagy más tavaszi rügyes-virágos ágakból készített kompozíció, ráaggatott dísztojásokkal, virágokkal, egyebekkel. Jópofa ötlet lehet vidám színű filcből apró zsákocskákat varrni egyszerű pelenkaöltéssel, amibe kerülhet 1-1 szem bonbon, édesség – nemcsak a kisebbek örömére.

Gyermekes otthonokban nagyon örülnek egy nyuszis tojáskosárnak is, hiszen a bájos plüssállat az év további részében is szeretgethető.

Egy nemes anyagból készült vastag szalaggal átkötött kosár a húsvéti tojásoknak egyszerűen elkészíthető, annál kifinomultabb dekoráció a lakás bármely pontján.
 
Ha gyönyörűen díszített, míves tojásokat festünk vagy vásárolunk, akkor bőven elég egy visszafogott, fekete kerámia vagy egy háncskosár, amiben méltó helyet kaphatnak.



Asztmások ne hagyják abba a gyógyszerszedést!

2020. április 03.

A jelenlegi járványhelyzet nem indokolja, hogy az asztmás betegek felfüggesszék vagy csökkentsék a kezelőorvos által korábban felírt gyógyszeradagot. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa fontosabb most még inkább a megfelelő gyógyszeres kezelés.

Fotó: 123rf.comEzért hagyják el sokan a kezelést

Az asztma gyógyszerek a légutak gyulladását tudják megszüntetni. Jól beállított kezeléssel a betegeknél tünetmentességet lehet elérni. Ehhez azonban a gyógyszereket az előírt dózisban kell alkalmazni. 

„A szteroid-fóbia létező jelenség, a betegek többsége tart a készítmények esetleges mellékhatásaitól. Ezek egyike, hogy a szteroidok szedése gyengítheti az immunrendszer működését. Erős immunrendszerre pedig szükségünk van, most különösen, a vírus leküzdéséhez. A betegek figyelmét ezért mindig fel kell hívni arra, hogy az asztma ellen használt inhalációs szteroidok helyileg hatnak, adagjuk a töredéke az injekcióban, vagy tablettában kapott, szteroidoknak, ezért nincsenek is olyan mellékhatásaik, mint a szájon át szedett szteroid készítményeknek. Az asztma kezelését tehát semmiképp nem szabad abbahagyni vagy a gyógyszereket csökkenteni, a járvány idején különösen nem!”

Az asztma is növeli a rizikót?

A krónikus légúti betegek esetében fokozott óvatosság indokolt. Az asztma a légutak krónikus gyulladását, hörgőszűkületet okoz. Az érintettek számára egy enyhébb tüdőgyulladás is komolyabb következményekkel járhat. A koronavírus fertőzés megelőzésének érdekében ezért nagyon fontos minden, a szakmai szervezetek által javasolt óvintézkedést betartani: rendszeres és alapos kézmosás, kerülni kell a tömeget és az arcunkat se érintsük meg lehetőség szerint. Emellett az is nagyon fontos, hogy a légutak gyulladását kontrolláljuk.

Az asztma krónikus gyulladásban tartja a légúti nyálkahártyát. A koronavírus tüdőgyulladást okoz. Ha a nem megfelelően kezelt asztmás beteg megfertőződik, akkor a fennálló gyulladáshoz adódik a vírus okozta gyulladás, ami így jelentősen rontja a beteg esélyeit.”



Böjti tippek a szervezet nagytakarításához

2020. április 02.

Böjti időszak van, neki is lehet állni a szervezet kipucolásának. Ami télen bespájzolódott, és felesleges, ki vele!  

A böjt jó alkalmat ad a testnek a tavaszi nagytakarításra. Minden háziasszony ismeri, milyen jó érzés túlesni rajta! A szervezet ugyanilyen hálás a kis koplalásért!

Mit tehet az elszánt böjtölni vágyó?

A kúra három fontos eleme: az emésztőrendszer tehermentesítése, fokozott folyadékbevitel, méregtelenítő hatású gyógynövények.

Az emésztőrendszert a belek kiürítésével lehet tehermentesíteni, pl. kitűnő koktél erre a célra 2 evőkanál lenmag 2 dl vízben. Ezután jöhet is másnap az „eredmény”, és a böjt kezdete.

Gyógyszer-szedők orvos tanácsa nélkül komoly diétába ne kezdjenek, de egészségesek is kérjék ki szakember tanácsát, mielőtt nagy fába vágják fejszéjüket.

Általános szabály, hogy a sok folyadékot kell fogyasztani, hiszen azzal távoznak a méreganyagok. A frissen, otthon csavart/préselt zöldséglevek különösen hasznosak: pl. répa, cékla, zeller, és burgonya leve és ezek keveréke. Teaként patikában kapható különféle méregtelenítő és tisztító gyógynövényteák ajánlatosak. A csalán pl. tisztítja a vért, rengeteg vasat tartalmaz.

Fontos továbbá a nyers gyümölcsök fogyasztása, az alma savtartalma például a bél kéményseprője. A koplalás és hagyományos étrend között jó átmenetet jelent a teljes kiőrlésű kenyér, a gabonapelyhek, a cukros édességeket pedig jobb kerülni, vagy mézesre, barna cukrosra cserélni.



Megfejtették, hogy miért olyan büdös a durián

2020. április 02.

Fotó: pixabay.com

A gyümölcsben lévő ritka aminosav, az etionin okozza az ázsiaiak körében közkedvelt durián igen büdös szagát – derítették ki a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói.

A duriánt egész Délkelet-Ázsiában fogyasztják. A  gyümölcs húsának igen magas a tápértéke, puha, krémes az állaga és íze kellemesen édes. Nemcsak népszerűségéről, hanem jellegzetes, romlott húsra, rothadó hagymára emlékeztető szagáról is híres, ezért számos ázsiai országban táblák jelzik, hogy fogyasztása tilos a közlekedési járműveken, a liftekben és a szállodákban, és a repülőgépekről is kitiltották.

A müncheni egyetem Leibniz Élelmiszerbiológiai Intézetének tudósai egy korábbi kutatásukban már kimutatták, hogy a gyümölcs igen kellemetlen szaga az etántiol vegyület és származékaiból ered, de nem tudták, hogy miként termeli azt a növény.

Nadine Fischer és Martin Steinhaus legújabb kutatásukban először mutatták ki, hogy az etionin aminosav az előfutára ennek a nagyon kellemetlen szagú vegyületnek. “Amikor a gyümölcs érik, egy növényspecifikus enzim kibocsátja a szagot etioninból. Megfigyeltük, hogy a gyümölcs érésekor nemcsak húsának etionin koncentrációja nő meg, de ugyanekkor nő az etántiol mennyisége is. Ez utóbbi ad magyarázatot arra, hogy az érett duriánnak miért olyan büdös szaga” – idézte az egyetem közleménye Nadine Fischert.

“Nem csak az erős kellemetlen szaga miatt érdekes pontosan tudni, hogy mennyi etionint tartalmaz a gyümölcs. Állatkísérletekben és sejtkultúrák tanulmányozásából az is kiderült, hogy ez az aminosav nem ártalmatlan. Májkárosodásben és májrákban szenvednek azok a patkányok, amelyeknek a szervezetébe nagy mennyiségű aminosav került be táplálékuk által ” – tette hozzá Martin Steinhaus.



Egy évvel korábban kezdődik a lányok serdülése

2020. április 01.

Fotó: gettyimages.com

Majdnem egy évvel korábban kezdődik a lányok serdülése, mint 40 évvel ezelőtt egy új dán kutatás szerint.

A koppenhágai Rigshospitalet kórház kutatói azt találták, hogy a mell mirigyszöveteinek kialakulása évtizedenként mintegy három hónappal kezdődik korábban az 1970-es évek óta.

A pubertás a lányoknál általában 9-13, a fiúknál 9-14 éves korban kezdődik, egy sor nemzetközi tanulmány szerint azonban a serdülés átlagéletkora csökkenőben van – számolt be róla a The Guardian online kiadása.

A szakértők szerint a lányok serdülése kezdetének legjobb jele a mell mirigyszövetének növekedése, nem az első menstruáció, és nem azért, mert ennek idejét gyakran visszaemlékezés alapján állapítják meg, hanem azért, mert a pubertás más változásaihoz képest később jelentkezik.

Az első menstruáció időpontja a 20. század elején tolódott korábbra, több kutatás szerint azóta nem változott sokat.

A JAMA Pediatrics című gyermekgyógyászati lap friss számában közölt tanulmányukban Alexander Busch és kollégái 38 kutatást elemeztek, melyek 2019 közepe előtt születtek és a mellszövet növekedésének indulásáról tartalmaztak adatokat. Megállapították, hogy 1977 és 2013 között évtizedenként három hónappal tolódott korábbra a lányok pubertásának kezdete.

Megállapították, hogy a mellnövekedés kezdete nemcsak évtizedenként, de világrészenként is eltért: Európában – országonként különbözően – 9,8-10,8, Afrikában 10,1-13,2, az Egyesült Államokban 8,8 és 10,3 év közé esett.

Ugyan az egyre koraibb serdülés okait nem elemezték, úgy vélik, a magasabb testtömegindex összefügg a mellszövet növekedésének korábbi kezdetével. Arra is felhívták a figyelmet, hogy sok tanulmány szerint a környezetben előforduló vegyi anyagok is befolyásolhatják a hormonok irányította a folyamatot.



Világszerte nő a májrák előfordulási aránya

2020. április 01.

Fotó: gettyimages.com

A májrák világszerte növekvő előfordulási arányára hívja fel a figyelmet az Amerikai Rák Társaság (ACS) Cancer című folyóiratának internetes oldalán megjelent új tanulmány.

A kínai Fudan Egyetemen dolgozó Hszingtung Csen és kollégái a Betegségek Globális Terhei (Global Burden of Disease Study, GBD) elnevezésű, a világ 195 országára és territóriumára kiterjedő tanulmány adatait használva elemezték a májrák előfordulását korcsoportra, nemre, régióra és kiváltóokra lebontva 1990 és 2017 között – írta a medicalxpress.com tudományos-ismeretterjesztő portál. 

A 30 éves kor előtt diagnosztizált májrákosok száma világszerte 17 381-ről 14 661-re csökkent a vizsgált időszakban. Mindeközben azonban a 30-59 évesek, valamint a 60 éves és annál idősebbek körében nőtt a betegség előfordulási aránya: 1990-ben 216 561 és 241 189 esetet, míg 2017-ben 359 770 és 578 344 esetet diagnosztizáltak ebben a két korcsoportban.

Amikor a kutatók kor szerinti standardizálást alkalmaztak – ez lehetővé teszi az eltérő korösszetételű népességek összehasonlítását – megállapították, hogy a 30 év alatti, valamint a 30-59 éves korosztályban mindkét nemnél csökkent, míg az idősebb felnőttek esetében a férfiaknál jelentősen emelkedett, a nőknél stagnált a májrák előfordulása.

A fiatalabb felnőtteknél tapasztalt csökkenés nagyrészt a hepatitisz B elleni védőoltásnak köszönhető – ugyanis a vírus májrákot okozhat -, és a vizsgált régiók többségében kimutatható volt, kivéve a fejlett országokban, amelyekben a májrákos esetek előfordulási aránya kortól és nemtől függetlenül emelkedett. A szakemberek szerint a nem alkoholos zsírmájbetegség okozta májrák előfordulása emelkedett a legnagyobb mértékben a legtöbb régióban.



A kismamáknak a fogaik megtartásáért tenniük kell

2020. március 31.

Fotó: 123rf.com

A terhesség szépségei mellett sajnos találkozhatunk kevéssé kellemes „mellékhatásokkal” is. Az egyik ilyen, ami igen sok kismamát érint a fogak romlása, sőt, akár egyes esetekben azok elvesztése is. Szerencsére megelőzhető a baj, de ehhez bizony tenni is kell.

A témában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.

Kalcium a csontoknak és a fogaknak

A kismamák számára igencsak rossz kilátásokat tartogathat a terhesség, ha nem figyelnek kellően. A magzat ugyanis a fejlődéséhez szükséges anyagokat az anyától nyeri, és bizony a kismama teste sokszor hajlandó áldozatokat is hozni ahhoz, hogy a kicsi egészséges lehessen.

Ez történik akkor is, amikor a kicsi csontjai növekednek. A tartórendszerünk rengeteg kalciumot tartalmaz, mely a csontokba épülve azok keménységét adja. Ennek az anyagnak a jelenléte éppen ezért elengedhetetlen, nem véletlen, hogy a kismamáknak javasolják, hogy sok tejet, tejterméket fogyasszanak, mivel ezek kalciumtartalma magas. De sok kalcium található a mákban, vagy éppen a brokkoliban is. sajnos azonban kizárólag élelmiszerekből fedezni a megemelkedett szükségleteket nem egyszerű feladat, ez pedig a tápanyagraktárak kiürüléséhez vezethet.

Amennyiben az anya szervezet nem tartalmaz elegendő kalciumot, akkor olyan helyekről vonja ki azt, melyek nem létfontosságúak, hogy az új élet kifejlődését továbbra is biztosítani tudja. Ez leginkább a fogakat érinti, melyek fokozott szuvasodási eséllyel, vagy kihullással is reagálhatnak erre a változásra. Ha a baj már megtörtént, vagyis a fogak erőteljes romlása, illetve hullása megkezdődött, akkor már a folyamatot megállítani nagyon körülményes, sőt, sokszor lehetetlen, így marad a kármentés, a fogorvoshoz való járkálás.



Lisztérzékeny téma: a valódi coeliakia és a gluténmentes divat

2020. március 31.

A coeliakia, azaz a lisztérzékenység gyakran csak késve felismert és sokszor félrediagnosztizált autoimmun betegség, ami a magyar lakosság 1-2%-át érintheti. Egy élethosszig tartó krónikus betegség, állapot elfogadása, és az orvos által előírt szigorú követelmények megtartása, a folyamatos együttműködés, a rendszeres felülvizsgálatokon történő részvétel még akkor is megterhelő fizikailag és lelkileg, ha a terápia hatásos.  

A betegségnek mai ismereteink szerint nincs gyógyszeres terápiája, az egyetlen, hatásos gyógykezelés az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta és életmód. A nem kezeletlen érintetteknél, vagy a nem megfelelő kezelés következményeként a betegnél súlyos szövődmények és társult betegségek – csontritkulás, májbetegség, meddőség, pajzsmirigy betegségek, emésztőrendszeri rosszindulatú betegségek, stb. – alakulhatnak ki.

Az utóbbi években világszerte divatossá vált, és a közbeszédben is elterjedt „gluténérzékenység” inkább árt, mint használ a VALÓBAN coeliakiás betegeknek! Az élelmiszeripar és a vendéglátás gyakran csak a jó üzletet, a bővülő vásárlókört és a magasabb árszintet látja a „gluténmentes” kínálat bevezetésében, ajánlásában.

Ezek a gyártók és szolgáltatók – akiknek elsősorban a „divat” követői a megcélzott közönsége –, nem gondolnak azokra a valóban érintett és diagnosztizált betegekre, akiknek az életük végéig előírt, szigorúan gluténmentes étkezés a terápiát jelenti, azaz azonos a más krónikus betegségben szenvedőknek előírt, naponta szedendő tablettákkal vagy inzulinnal!

A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete idén kereken 30 éves, ennek kapcsán indítják el a „Coeliakia 30_30” projektet. A projekt fő célkitűzése, hogy az idei évben legalább 30, különféle rendezvényen jelenjen meg az egyesület, és a lisztérzékenység témája.

Szeretnék felhívni a laikus páciensek, a családtagok és érdeklődők, valamint az egészségügyi szakemberek figyelmét a coeliakia kialakulásáról, diagnosztizálásáról, a kezeléséről és a betegek élethosszig tartó gondozásáról a FOCUS IN CD Interreg Central-Europe projekt keretében elkészült ingyenes, átfogó és naprakész internetes tananyagokra és applikációra. „A coeliakiáról pácienseknek” modul összesen 4 fejezetből, és azon belül számos leckéből álló, magyar nyelvű tananyag ITT ÉRHETŐ EL

A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete nagyon fontos feladatnak tekinti, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét a betegség lelki egészségre gyakorolt káros hatásaira és az érintettek és családjuk társadalmi-szociális helyzetének nehézségeire.

 



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...408409410...635
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)