Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Veszélyes közelről tévét nézni?

2020. március 10.

Alighanem a legtöbb kisgyermekes szülő találkozott már azzal a problémával, hogy gyermeke hajlamos közvetlenül a kijelző előtt állva nézni a televíziót. Ilyen esetekben természetesen azonnal el is hangzik a rutinszerű intelem: “Ne nézd olyan közelről a tévét, mert elromlik a szemed!” De vajon tényleg reális ez a kockázat?

Fotó: gettyimages.comA válasz igazából, hogy is-is. Egyrészt ugyanis a múlt század közepén piacra dobott tévékészülékek sok esetben erős röntgensugárzást bocsátottak ki, ami a közelebb ülő nézőkre valóban veszélyt jelentett. Különösen nagy mértékben lépte át az egészségügyi határértéket a 60-as években a General Electric egyik hibás terméke, amelyet a gyártó rövid időn belül vissza is hívott. Természetesen ez a probléma a ma használatos eszközöknél már nem áll fenn. Ettől függetlenül az óvatosság változatlanul megmaradt a köztudatban, ami viszont egyáltalán nem baj, hiszen segít kivédeni egyéb ártalmakat.

Káros alkalmazkodás

Az emberi szem számára nem természetes, hogy folyamatosan közelre kell néznie, hiszen ehhez alkalmazkodnia kell, ami hosszú távon akár tartós rövidlátáshoz is vezethet, vagy fokozhatja a már meglévő betegséget” – mutatott rá dr. Tóth Eszter, az Oxygen Medical szemész főorvosa. A szakember kifejtette, közellátáskor a szem sugárizmai összehúzódnak, ellazítva ezáltal a lencsefüggesztő rostocskákat. Akárcsak egyéb izmok esetében, például sportoláskor, ha a sugárizmok túl sokat vannak ebben a megerőltető helyzetben, akkor kialakulhat egy alkalmazkodási görcs, amely súlyosbítja a rövidlátást.

Miért rossz a kék fény?

A különböző kijelzők, így például a televíziók, monitorok, táblagépek és okostelefonok további veszélyeket is jelentenek gyermekekre és felnőttekre egyaránt. Érdemes például lefekvés előtt két-három órával már kerülni az ilyen készülékek használatát, mivel az általuk kibocsátott mesterséges kék fény alvászavarokat idézhet elő azáltal, hogy csökkenti a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelős melatonin termelődését.

“A kék fény az erek összeszűkítése révén rontja az ideghártya vérkeringését is, ami szintén okozhat problémát. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a makuladegenerációval összefüggésben álló ultraibolya sugárzást a szaruhártya és a lencse nagyjából 90 százalékban képes megszűrni, a hullámhossz tekintetében ehhez közelálló kék fény viszont szinte teljes egészében az ideghártyán összpontosul. Egyelőre még nem tisztázott pontosan az orvostudomány előtt, hogy milyen következményei lehetnek ennek, de elképzelhető, hogy káros folyamatokat generál” – mondta el a szemész.

Mivel a kijelzőkre figyelve kevesebbet pislogunk a kelleténél, könnyen kialakulhat szemszárazság is. A kellemetlen panasz rendszerint felnőtteket érint, de gyerekeknél is előfordulhat. Veszélyt jelent, hogy ahogyan a kiszáradt bőr berepedezik, úgy a szaruhártyán, kötőhártyán is létrejöhetnek mikrosérülések, amelyekben a kórokozók könnyen megtelepszenek, ennek pedig gyulladás a következménye. Már önmagában a szemszárazság diszkomfortérzést okoz, míg a hámsérülés nagyobb problémához is vezethet.



Nyirokpangás is okozhat dagadó végtagokat

2020. március 10.

A végtagdagadás gyakori tünet, hátterében számos ok húzódhat meg, mint pl. visszérbetegség, szívbetegség, májbetegség, veseproblémák. Kevésbé ismert oka a nyirokrendszer problémája, a nyirokkeringés zavara. Az ún. nyiroködéma enyhe formája a narancsbőrre emlékeztet, és szinte csak szépészeti problémát okoz, ám súlyos esetben az életet lehetetlenné tevő un. elefantiázist eredményezhet – vezet be a limfödéma ismereteibe dr. Szélessy Zsuzsanna főorvosnő, a Trombózisközpont hematológusa.

A Fotó: 123rf.comnyirokkeringés szerepe

A nyirokkeringés fő feladata – a vénás rendszer mellett – a szövetközti folyadék elszállítása, visszajuttatása az érrendszerbe. Emellett a nyirokrendszer fontos szerepet lát el a szervezet immunvédelmében, az immunrendszer támogatásában. A nyirok folyadék a nyirokpályákon áramlik, és a nyirokutak hosszabb-rövidebb lefutás után a borsónyi-babnyi nyirokszűrő szervekbe, az ún. nyirokcsomókba nyílnak. A nyirokcsomók feladata – többek között – a nyirok szűrése és a nyirokáramba került szemcsés anyagok, baktériumok visszatartása, így a nyiroknedv a véráramba megtisztulva ér. Amennyiben a nyirokkeringésben zavar keletkezik, úgy az el nem szállított nyirok, szövet közti folyadék felgyülemlése esztétikai, illetve egészségügyi problémákat von maga után

Nyirokpangás a végtagdagadás hátterében

A nyirokrendszer működésének zavara esetén a nyiroknedv felgyülemlik a szövetek közti térben. Ekkor nyirokpangásról, azaz limfödémáról beszélünk. Jellemző tünete az egyik, vagy mindkét oldalon lévő végtagok – az ujjakat is beleértve- duzzanata, szorító érzése. Fontos megjegyezni, hogy a nyirokpangás sosem az egész testet érinti, csupán annak egy-egy részét!

Nyirokpangás kezdeti stádiumában a bőr benyomása után a „lenyomat” még hosszan látható – később már nem -, a bőr fakó színű, továbbá észrevehető hurkák jelennek meg, melyeket mélyebb ráncok határolnak. Mindezeken kívül jelzésértékű az ujjakon lévő apróbb ráncok eltűnése – mely a vizenyő nagymértékű jelenlétére utal- , valamint a bőr megvastagodása és érdessé válása. Az érintett részen a nyirokpangás miatt akár fájdalom is felléphet, aminek hatására az adott végtag mozgástartománya lecsökken.



A szennyezett levegő összefügg az agyszerkezeti elváltozásokkal

2020. március 09.

Tizenkét éves korra agyszerkezeti elváltozásokat okoz, ha a gyerek egyéves korában forgalmas környéken, erősen szennyezett levegőnek volt kitéve – állapították meg amerikai kutatók.

Fotó: gettyimages.comA Cincinnati Gyermekkórház kutatóinak tanulmánya arra az eredményre jutott, hogy azoknak a gyerekeknek, akik születésük után a nagy közúti forgalom miatt súlyosan szennyezett levegőjű környéken élnek, 12 éves korukra kisebb lesz az agyuk szürkeállománya és vékonyabb az agykérge a kis korukban kevésbé szennyezett levegőt szívó kortársaiknál.

Travis Beckwith, a kórház kutatója, a PLOS One tudományos portálon online publikált tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy eredményeik szerint “az a hely, ahol élünk és az a levegő, amit belélegzünk hatással van az agyunk fejlődésre“.

Miközben az agyi struktúra elváltozása sokkal csekélyebb, mint amit egy degeneratív betegségnél lehetne tapasztalni, ez a kis méretcsökkenés is elég lehet arra, hogy különböző testi és mentális folyamatok fejlődését befolyásolja az agyban – tette hozzá.

A szürkeállomány az agy azon részeit is magában foglalja, amelyek részt vesznek a mozgásirányításban, valamint az érzékelésben, például látásban és hallásban. Az agykéreg vastagsága a külső szürkeállomány mélységét tükrözi. A tanulmány megállapította, hogy a homloki és a falcsonti lebeny, valamint a kisagy speciális régióiban 3-4 százalékos csökkenés tapasztalható az erősen szennyezett levegőben élő gyerekeknél – idézte a kutatást az eurekalert.org amerikai tudományos portál.

“Ha a korai életévekben a forgalom okozta levegőszennyezés visszafordíthatatlanul károsítja az agy fejlődését, a strukturális következmények fennmaradhatnak, függetlenül attól, hogy mikor végeznek el újabb vizsgálatokat” – szögezte le Beckwith.

A tanulmányhoz a kutatók 12 éves gyerekek agyát vizsgálták mágneses rezonancia (MR) képalkotással. A vizsgálatban résztvevő 147 gyerek azok közül került ki, akik korábban egy gyerekkori allergiát és a légszennyezettséget vizsgáló cincinnati tanulmányban is szerepeltek. A gyerekeket 1, 2, 3, 4, 7 és 12 éves korukban vizsgálták meg.



Tíz szuperétel az egészségéért!

2020. március 09.

Hízás, nyomott kedélyállapot, romló bőrminőség a helytelen táplálkozás? Vonalaink, jó kedélyünk és szép bőrünk megőrzése érdekében tíz ismert és kevésbé elterjedt „szupertáplálékból” válogattunk, amelyek megoldást jelenthetnek a problémákra.

Fotó: gettyimages.comAvokádó – a zsírsavak „ásza” Ugyanolyan telítetlen zsírsavakat tartalmaz, mint pl. az olívaolaj, bővelke- dik rostokban, nyomelemekben, valamint B-, C-, A- és E-vitaminban (utóbbi hat többek közt a bőröregedés ellen), továbbá nagyon kevés glucid van benne. Az avokádó jóllakat, és nem ingadozik tőle a vércukorszint – így hasznos a kisebb éhség elnyomása szempontjából is a nap folyamán. Nagyon finom ecetes, borsos mártással, szendvicseken vagy néhány csepp citromlével, püré alakban, illetve meleg vagy hideg levesnek elkészítve.

Tojás – komplett fehérjeforrás
Gazdag A-, D-, E-, K-vitaminban, B-vita minokban és még antioxidánsokat is tartalmaz. Szeléntartalma hat a bőröregedés ellen, a benne lévő kis mennyiségű tirozin aminosav pedig természetes antidepresszáns, fejleszti a reflexeket. A tojásban lévő megannyi fehérje, amellett, hogy energikussá tesz, elősegíti a fogyást, hiszen ha pl. reggelire fogyasztunk tojást, a nap folyamán – hosszabb jóllakottságérzésünk miatt – kalóriabevitelünk csökkenni fog. Sokan tartanak attól, hogy a tojás emeli a koleszterinszintet, de ha mértékkel fogyasztjuk, nincs okunk a félelemre.

Zöld tea – antioxidánsok tárháza
Az antioxidánsok közül a polifenolszerkezetű flavonoidvegyületeket koncentráltan rejti magában. Élettani hatását tekintve a benne lévő katekin nevű polifenol a legfontosabb. A zöld tea emellett hőfejlesztő, zsírégető hatással is rendelkezik – felgyorsítja az anyagcserét, így elősegítve a fogyást. Ezenfelül enyhíti a stresszt egy benne lévő anyag, a nyugtató GABA (gamma-amino-vajsav) révén. Javít a bőr állapotán, pl. a narancsbőrön is.

Lazac – bőséges ómega-3-zsírsavforrás

Bár étrendünkben ritkán (inkább ünnepi alkalmakkor) szerepeltetjük, jótékony hatásai miatt törekedjünk a lazac gyakoribb fogyasztására. Hiszen bővelkedik ómega-3 esszenciális zsírsavakban, amelyek közreműködnek a hangulat javításában; azután tartalmaz még szeléniumot (amely elősegíti többek közt a szép, fiatalos bőr megtartását), B-vitaminokat. Kiváló proteinforrás, emiatt tovább érezzük jóllakottnak magunkat. Hogy megőrizzük a lazac tápanyagait, ne főzzük-süssük meg túlságosan, mert az elpusztítja az ómega-3-tartalom egy részét. A pácolt, pár percig főzött, párolt vagy hideg salátának elkészített lazac különösen ajánlott.



Kinoa, az értékes álgabona

2020. március 08.

Fotó: pixabay.com

A rizsparéj bizonyosan nem olyan jól csengő név, mint a kinoa, pedig a kettő egyazon növényt jelöli: a disznóparéjfélék családját gyarapító, Dél-Amerikában őshonos Chenopodium quinoát. Az Andok fennsíkjain évezredek óta termesztett növényre az inkák az istenek ajándékaként tekintettek, és méltán nevezték anyamagnak: virágfürtjei magas tápértékkel bíró, értékes magvakat érlelnek, amelyeket a mai nyugati kultúra funkcionális élelmiszerként tart számon.

Bár felhasználását tekintve a kinoa hasonló a gabonafélékhez, botanikailag közelebb áll a spenóthoz vagy a kevésbé ismert, korábban Európa-szerte termesztett főzeléknövényhez, a kerti labodához. Ezért is soroljuk – ahogyan az egyéb gabonaszerű kétszikűeket, pl. a hajdinát vagy az amarántot is – az álcereáliák (álgabonák) közé.

Beltartalmát tekintve a kinoát a fehérjék, szénhidrátok és zsírok különleges aránya különbözteti meg a gabonaféléktől. 

Magja fehérjékben kifejezetten gazdag (15%), és azok minősége is kivételes, hiszen az emberi szervezet számára esszenciális aminosavak mindegyike megtalálható bennük.

Nem tartalmaz glutént, ezért mind a csecsemők, mind a gluténérzékenyek étrendjébe könnyen beilleszthető.

Megközelítőleg 60%-nyi keményítőtartalma alkalmassá teszi, hogy köretként főzve vagy lisztjét tésztákhoz felhasználva fogyasszuk, ugyanakkor glykaemiás indexe viszonylag alacsony (40-50), tehát kevésbé terheli az inzulinháztartást, mint a magas indexű rizs vagy kukorica fogyasztása. A kinoamag olajának zsírsavprofilja a szójaolajhoz hasonló. Legnagyobb arányban ómega-3-típusú linolsav található benne, fogyasztása a szív-ér rendszeri megbetegedések kockázatát csökkenti, valamint az inzulinérzékenységet fokozza. Az E-vitaminban gazdag olaj a rákmegelőzésben fontos gyulladáscsökkentő fitoszterineket is tartalmaz, nagyobb arányban, mint a tökmagolaj.



Nőnapra – Milyen volt...

2020. március 08.

Szeretettel küldjük nőnapra Juhász Gyula szépséges versét! 

pixabay

JUHÁSZ GYULA:
Milyen volt…

Milyen volt szőkesége, nem tudom már,
De azt tudom, hogy szőkék a mezők,
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár
S e szőkeségben újra érzem őt.

Milyen volt szeme kékje, nem tudom már,
De ha kinyílnak ősszel az egek,
A szeptemberi bágyadt búcsuzónál
Szeme színére visszarévedek.

Milyen volt hangja selyme, sem tudom már,
De tavaszodván, ha sóhajt a rét,
Úgy érzem, Anna meleg szava szól át
Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.

1912



8 étkezési szabály kismamáknak

2020. március 07.

Fotó: gettyimages.com

A kismama táplálkozása nem csak a saját egészsége és jó közérzete miatt fontos, de a magzat fejlődése szempontjából is döntő jelentőségű. Azonban nem szükséges kettő helyett enni, így a szintén mindkettejük egészségét befolyásoló elhízás is elkerülhető. A legfontosabb szabályokról dr. Demjén László, az Oxygen Medical szülész-nőgyógyász szakorvosa beszélt.

Cél a kiegyensúlyozott táplálkozás

„Általánosságban elmondható, hogy a várandósság alatt napi 300 kalóriával nő meg a kismama energiaigénye a korábbihoz képest. Ennek a bevitelét azonban sok esetben megakadályozza a terhesség első hónapjaiban jelentkező émelygés, hányinger, esetleg hányás. A nők gyakran megijednek ettől és emiatt vagy a hízástól való félelmük miatt nem figyelnek eléggé a rendszeres táplálkozásra. Erre a lelkiismeretes szakembernek ajánlatos felfigyelnie és elbeszélgetni erről a kismamával.” – figyelmeztet dr. Demjén László
A kismamáknak a rosszulléttől függetlenül meg kell próbálkozniuk a kiegyensúlyozott és vitaminokban gazdag táplálkozással.



A dohányfüstben hatvanféle mutagén anyag van

2020. március 07.

A dohányfüstben hatvanféle mutagén anyag van, amely sejtmutációt, DNS-károsodást okoz – közölte a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának munkatársa .

Losonczy György azt mondta, hogy minél több mutáció alakul ki egy sejtben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy daganatossá válik.

A dohányzásról való leszokás után ezek a károsodások mindhalálig megmaradnak, ennek ellenére látható, pozitív változás következik be a leszokók állapotában – tette hozzá.

Példaként azt említette, hogy pár héten belül megszűnik a köhögés, mert a tüdőben megmaradt egészséges sejtpopulációk terjedni kezdenek. Ezáltal egyre nagyobb arányban lesznek az egészséges sejtek a betegekhez képest, mint a dohányzás ideje alatt.



Dietetikus: Az egészséges böjtölés

2020. március 06.

Fotó: pixabay.com

Az egészséges böjtölés fontosságára hívta fel a figyelmet Koszta Ágnes dietetikus a jövő szerdán kezdődő, a húsvétot megelőző negyvennapos böjtre utalva.

A húsvét előtti nagyböjt alatt a hús elhagyásának lehetnek kedvező hatásai, mert az állati eredetű zsírok fogyasztásának visszafogása segíti a koleszterinszint csökkenését, a zöldségek fogyasztása pedig növeli a rostbevitelt, ami szintén egészséges.

Ugyanakkor, hogy figyelni kell a kimaradó tápanyagok pótlására. Hal, tojás és tejtermékek fogyasztásával nagyrészt pótolhatók az ásványi anyagok, aminosavak, de a vasbevitel alacsony lesz a vörös húsok hiánya miatt.

Az egészséges böjttel kapcsolatban a dietetikus kiemelte, hogy az ételek mennyiségét lehet csökkenteni, de a folyadékok bevitelét inkább növelni kell.

Nem javasolt a böjt a betegeknek, a gyerekeknek, a kismamáknak, de a radikális diéták, divatos fogyókúrák még az egészséges emberek számára is veszélyesek lehetnek – tette hozzá.



Inluenza: Nem csökkent a megbetegedések száma

2020. március 06.

Fotó: 123rf.com

 

A múlt héten 38 900 ember fordult influenzaszerű tünetekkel orvoshoz, a megelőző heti 37 200 után – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán közzétett jelentésében.

A betegek többsége (40,3 százaléka) február 17-23. között is 0-14 éves gyermek, 32 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 21 százaléka, 6,8 százaléka a 60 éven felüliek közül került ki.

A laboratóriumi vizsgálatok az influenza A vírust igazolták a beküldött minták többségében.

Az ország mind a 19 megyéjében és a budapesti kórházakban is részleges vagy teljes látogatási tilalmak vannak érvényben. A teljes lista megtekinthető a htps://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/influenza/latogatas_2020 címen.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...421422423...643
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.