Leukémia – vajon mindig egyenlő a halálos ítélettel?

2020. április 05.

A leukémia, azaz a fehérvérűség igen veszélyes, sürgős kezelést igénylő megbetegedés, melyre olykor csupán egy rutin vérkép vizsgálat során derül fény.  A kór érintheti mind a gyermekeket, mind a felnőtteket, és mindegyik korosztályra bizonyos leukémia típusok jellemzőek. Hogy milyen fajtái vannak, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt. 

 A vér rákos megbetegedése

A leukémia a vérképzőrendszer rosszindulatú megbetegedése. A fehérvérsejtek osztódása során DNS-mutáció miatt éretlen- normális esetben csak a csontvelőben, nyirokszervekben  található-, különböző érési stádiumban levő sejtek jelennek meg a vérben. Ezek a kóros sejtek igen gyorsan szaporodnak, csakúgy, mint más rákos daganatok sejtjei.

Sokan úgy vélik, a leukémia elsősorban a gyermekeket érinti, ám felnőtteknél is ugyanúgy megjelenhet. Több típusa is ismert, attól függően, hogy a betegségnek milyen gyors a megjelenése és lefolyása, valamint, hogy a vérsejtek, nyiroksejtek mely típusát érinti. Előbbi esetben létezik heveny és krónikus lefolyású, utóbbinál pedig limfoid és mieloid fajtákat különböztetünk meg. Ezeket figyelembe véve az alábbi csoportosításba szokták a leukémiákat sorolni:

• akut limfoid leukémia (ALL)
• akut mieloid leukémia (AML)
• krónikus limfoid leukémia (CLL)
• krónikus mieloid leukémia (CML)

Limfoid leukémia

A daganat a limfociák elősejtjeiből indul ki, és hogy hogy melyik elősejtből alakul ki a kóros sejtszaporulat, a betegség lehet B-és T-sejtes limfoid leukémia. Gyors és lassú lefolyású formája is ismert, ezek szerint különböztetjük meg az akut (ALL) és a krónikus  (CLL) limfoid leukémiát. Az ALL elsősorban gyermekkorban fordul elő (ritkábban időseknél is) és megfelelő terápia nélkül akár hetek alatt halálos kimenetelű lehet.

Tüneteit tekintve gyakori a nyirokcsomó megnagyobbodása, vérszegénységből adódó sápadtág, fáradtság, fogyás, étvágytalanság, gyengeség és a gyakori fertőzések. Szerencsére, ha a gyermek időben segítséget kap, úgy igen jó esélyekkel gyógyulás vár rá (idősek esetén ennek esélye csekély). Krónikus változata (CLL) a felnőtteket érinti, azon belül is inkább az idősebbeket veszélyezteti. A B-limfociták kóros elszaporodásával jár. A nyirokcsomók mellett a lép is megnagyobbodhat. Kezdetben általában semmilyen tünetet nem okoz, így sokszor rutin vérkép során figyelnek fel a túlságosan magas fehérvérsejt számra. Később izzadás, fogyás, ismeretlen eredetű láz és gyakori fertőzések hívhatják fel rá a figyelmet. Bár nem gyógyítható, de kezelhető. Lassú lefolyású, évtizedekig kordában tartható a betegség.

Goa kincse (húsos egytálétel)

2020. április 05.

Kenyérrel (tökéletes esetben indiai naan kenyérrel) vagy kenyér nélkül is tálalhatjuk.  

Hozzávalók:
- 500 g sertéshús, 2 cm-es kockákra vágva
- 8 gerezd fokhagyma
- 3 teáskanál cayenne (chili) por
- 4 zöld chili
- 1 teáskanál fekete szemesbors
- 2 1/2 cm friss gyömbér, finomra vágva
- 1 teáskanál köménymag
- 250 ml kókusz ecet
- 2 hagyma, finomra vágva
- 1/2 teáskanál só
- 1 teáskanál cukor
- 2 evőkanál feni vagy brandy

Elkészítés:
Körülbelül 1 evőkanálnyi zsírt vágjunk le a húsról, és tegyük félre.

Keverjük, vagy daráljuk össze a fokhagymát, a cayenne port, a chilit, a borsot, a gyömbért és a köménymagot az ecettel. Így kapunk egy sűrű pasztát. Pácoljuk a húst ebben az ecetes, fűszeres keverékben kb. fél óráig.

A zsírt főzzük fel, és ebben süssük a hagymát aranybarnává. Adjuk hozzá a húst, a páclevet és a sót. Lassú tűzön főzzük a húst puhává. A páclé is besűrűsödik közben. A felesleges olajat csorgassuk le róla, ezután keverjük hozzá a cukrot és a fenit vagy a brandyt.

Friss chilikarikákkal díszíthetjük, naan kenyérrel tálalva isteni indiai fogás.

Mi az, ami rákot okoz? Hitek és tévhitek

2020. április 04.

A daganatok kialakulását a genetikai tényezők és bizonyos környezeti hatások – fizikai, kémiai behatások, fertőzések – együttesen határozzák meg.

Köztudott a dohányzás, a fokozott alkoholfogyasztás vagy a mozgásszegény életmód hajlamosító szerepe, de ismert bizonyos anyagok (pl. kátrány) rákkeltő hatása is. A rizikó csökkenthető, de hajfestéktől vagy dezodortól nem lehet rákot kapni – hívja fel a figyelmet a tévhitekre dr. Dank Magdolna, a SE I. Sz. Belgyógyászati Klinika onkológiai osztályvezetője.

Dr. Dank Magdolna sajnálatosnak nevezte, hogy sok tévhit, sok pánikkeltő cikk jelenik meg a mellrákkal kapcsolatban. Példaként említi azokat a tévedéseket, miszerint melltartótól, hajfestéktől vagy dezodortól rákot lehet kapni. Ahogy mondja, ez utóbbin csak mosolyog az, aki tudja, hogy a nyirokkeringés az emlők felől kifelé vezet a nyirokcsomók felé, hiszen így ha a dezodorból bármilyen káros anyag fel is szívódna a szervezetben, az nem az emlők felé, hanem éppen ellenkező irányban áramolna. 

A rák megelőzése érdekében a rizikófaktorokat érdemes csökkenteni, ezért dr. Dank Magdolna tanácsolja, hogy kerülni kell a túlzott mennyiségű tartósítószer fogyasztását. Az élelmiszerek esetében érdemes figyelni a gyártási idő és a lejárati idő közelségére. Hiszen ha ez a kettő nagyon távol esik egymástól, vagy például ha éjszakára kint marad egy joghurt és nem romlik meg, az gyanús. Ez a fajta fogyasztói éberség szükséges az „E betűs” összetevők esetében is, érdemes az apró betűt elolvasni. Annál jobb, minél inkább természetes az állagmegőrzéshez szükséges tartósítóanyag (C-vitamin, aszkorbinsav). Kiemeli azonban, hogy a túlzott mennyiségű C-vitamin-bevitel sem jó, mert túlterhelheti a vesét, aki erre érzékeny.

A doktornő tanácsa szerint ajánlatos kerülni a túl sok, tömény kémiai anyag alkalmazását (oldószerek, tartósítószerek, tisztítószerek stb.), mert a sok vegyszer hatása összeadódik. Tehát amikor lehetőség van rá, érdemes természetes anyagot használni (pl. zsíroldásra ecetet, citromot). Nem javasolja a 48 vagy 72 órás izzadásgátlást biztosító dezodorok állandó használatát sem. Szerinte nincs szükség ilyen hosszan elnyomni, gátolni a verejtékmirigyek működését. Lehet akár naponta többször olyan dezodort használni, ami mellett van izzadás, de szagtalanít.

Hogyan tartsuk hatékonyan kordában a cukorbetegséget időskorban is?

2020. április 04.

A cukorbetegség sajnos manapság civilizációs betegségnek számít, amelynek kialakulása összefügg a környezeti hatásokkal, stresszes, mozgásszegény élettel, helytelen táplálkozással, káros szokásokkal és genetikai tényezőkkel. A társadalom elöregedése és a korszerű terápiás lehetőségek következtében egyre több az idős cukorbeteg. Az idősebb generáció életkorából kifolyólag számos nehezítő körülmény jelentkezik a betegség kezelése során, ezért fontos, hogy az érintettek kövessék orvosuk tanácsait és pontosan betartsák az előírt terápiákat.  

Jelenlegi becslések szerint 463 millió cukorbeteg él a világon, akik közül 136 millió 65 évesnél idősebb. Az időskori cukorbetegség hosszú évekig tünetmentesen lappanghat és gyakran már csak akkor diagnosztizálják, amikor előrehaladott stádiumban van és szövődmények is megjelennek.

A cukorbetegség idejében történő felismerését segítheti, ha figyelünk az általános tünetekre: fokozott szomjúságérzet, gyakori, megnövekedett mennyiségű vizelés, megnövekedett éhségérzet, fáradtság, teljesítménycsökkenés, gyakrabban előforduló fertőzések és akár látásromlás is utalhat a betegségre. Kezelését idősebb korban olyan társbetegségek nehezíthetik, mint például a kardiovaszkuláris megbetegedések vagy a vesebetegség. Ebben a korban is lehet teljes életet élni a cukorbetegséggel, de ehhez elengedhetetlen, hogy a betegek változtassanak a megszokott életmódjukon.

Táplálkozás

Időskorban lelassul az emésztés és növekszik a székrekedésre való hajlam. Az általánosan javasolt tápanyagarányok betartása mellett, ajánlott, hogy naponta szerepeljenek az étrendben zöldségek és gyümölcsök. A rostban gazdag ételek fogyasztása a szénhidrátok lassabb felszívódását eredményezi. Nem ajánlott például a szőlő, a görögdinnye a magas cukortartalmuk miatt. Ha lehet, fogyasszunk sovány húst (pl. baromfi, sertéskaraj), az elkészítés során pedig törekedjünk a kevesebb zsírfelhasználásra. A hal kitűnő alternatív fehérjeforrást jelenthet. Tejtermékek vásárlásakor is figyeljünk rá, hogy alacsonyabb zsírtartalmút válasszunk.

Továbbá ügyelni kell a vitamin- és folyadékbevitelre is. Kávét mértékkel, alkoholt pedig csak kivételes alkalommal fogyasszunk. A megfelelő étrend összeállításához érdemes orvos tanácsát is kikérni.

Húsvéti dekoráció: az egyszerűség jegyében

2020. április 03.

Minden ünnep táján egyre több a giccs és a haszontalan termék... Ezeket kerülendő inkább törekedjünk az egyszerűségre a húsvéti lakásdekor esetében is. Inkább egy-két apróbb, de ízléses darabot válasszunk a könnyed, levegős, életteli tavaszi hangulat jegyében.  

Használjunk üde tavaszi színeket, a világos árnyalatú pasztelleket: lágy rózsaszínt, vidám kéket, üde zöldet és finom sárgát bátran kombinálhatjuk is, emelve ezzel az ünnep játékos, vidám, az életet ünneplő hangulatát.

Inkább válasszunk természetes anyagból készült termékeket, például fűzfa- vagy háncskosarat, natúr anyagokat, filcet, raffiát, kerüljük a műanyag vagy éppen fröccsöntött giccseket.

Az élő virág a legszebb dísz: a kis kaspókban pompázó jácintok, nárciszok, tulipánok igazi ékei az asztalnak és az ablaknak egyaránt. Egy vázában rendezzünk el barkaágakat is a hagyomány jegyében, de tehetünk melléjük más virágzó ágat vagy szálas virágokat is.

A gyerekek kedvence, a nyuszifészek mellett közkedvelt dekoráció a barkaágakból vagy más tavaszi rügyes-virágos ágakból készített kompozíció, ráaggatott dísztojásokkal, virágokkal, egyebekkel. Jópofa ötlet lehet vidám színű filcből apró zsákocskákat varrni egyszerű pelenkaöltéssel, amibe kerülhet 1-1 szem bonbon, édesség – nemcsak a kisebbek örömére.

Gyermekes otthonokban nagyon örülnek egy nyuszis tojáskosárnak is, hiszen a bájos plüssállat az év további részében is szeretgethető.

Egy nemes anyagból készült vastag szalaggal átkötött kosár a húsvéti tojásoknak egyszerűen elkészíthető, annál kifinomultabb dekoráció a lakás bármely pontján.
 
Ha gyönyörűen díszített, míves tojásokat festünk vagy vásárolunk, akkor bőven elég egy visszafogott, fekete kerámia vagy egy háncskosár, amiben méltó helyet kaphatnak.

Asztmások ne hagyják abba a gyógyszerszedést!

2020. április 03.

A jelenlegi járványhelyzet nem indokolja, hogy az asztmás betegek felfüggesszék vagy csökkentsék a kezelőorvos által korábban felírt gyógyszeradagot. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa fontosabb most még inkább a megfelelő gyógyszeres kezelés.

Ezért hagyják el sokan a kezelést

Az asztma gyógyszerek a légutak gyulladását tudják megszüntetni. Jól beállított kezeléssel a betegeknél tünetmentességet lehet elérni. Ehhez azonban a gyógyszereket az előírt dózisban kell alkalmazni. 

„A szteroid-fóbia létező jelenség, a betegek többsége tart a készítmények esetleges mellékhatásaitól. Ezek egyike, hogy a szteroidok szedése gyengítheti az immunrendszer működését. Erős immunrendszerre pedig szükségünk van, most különösen, a vírus leküzdéséhez. A betegek figyelmét ezért mindig fel kell hívni arra, hogy az asztma ellen használt inhalációs szteroidok helyileg hatnak, adagjuk a töredéke az injekcióban, vagy tablettában kapott, szteroidoknak, ezért nincsenek is olyan mellékhatásaik, mint a szájon át szedett szteroid készítményeknek. Az asztma kezelését tehát semmiképp nem szabad abbahagyni vagy a gyógyszereket csökkenteni, a járvány idején különösen nem!”

Az asztma is növeli a rizikót?

A krónikus légúti betegek esetében fokozott óvatosság indokolt. Az asztma a légutak krónikus gyulladását, hörgőszűkületet okoz. Az érintettek számára egy enyhébb tüdőgyulladás is komolyabb következményekkel járhat. A koronavírus fertőzés megelőzésének érdekében ezért nagyon fontos minden, a szakmai szervezetek által javasolt óvintézkedést betartani: rendszeres és alapos kézmosás, kerülni kell a tömeget és az arcunkat se érintsük meg lehetőség szerint. Emellett az is nagyon fontos, hogy a légutak gyulladását kontrolláljuk.

„Az asztma krónikus gyulladásban tartja a légúti nyálkahártyát. A koronavírus tüdőgyulladást okoz. Ha a nem megfelelően kezelt asztmás beteg megfertőződik, akkor a fennálló gyulladáshoz adódik a vírus okozta gyulladás, ami így jelentősen rontja a beteg esélyeit.”

Böjti tippek a szervezet nagytakarításához

2020. április 02.

Böjti időszak van, neki is lehet állni a szervezet kipucolásának. Ami télen bespájzolódott, és felesleges, ki vele!  

A böjt jó alkalmat ad a testnek a tavaszi nagytakarításra. Minden háziasszony ismeri, milyen jó érzés túlesni rajta! A szervezet ugyanilyen hálás a kis koplalásért!

Mit tehet az elszánt böjtölni vágyó?

A kúra három fontos eleme: az emésztőrendszer tehermentesítése, fokozott folyadékbevitel, méregtelenítő hatású gyógynövények.

Az emésztőrendszert a belek kiürítésével lehet tehermentesíteni, pl. kitűnő koktél erre a célra 2 evőkanál lenmag 2 dl vízben. Ezután jöhet is másnap az „eredmény”, és a böjt kezdete.

Gyógyszer-szedők orvos tanácsa nélkül komoly diétába ne kezdjenek, de egészségesek is kérjék ki szakember tanácsát, mielőtt nagy fába vágják fejszéjüket.

Általános szabály, hogy a sok folyadékot kell fogyasztani, hiszen azzal távoznak a méreganyagok. A frissen, otthon csavart/préselt zöldséglevek különösen hasznosak: pl. répa, cékla, zeller, és burgonya leve és ezek keveréke. Teaként patikában kapható különféle méregtelenítő és tisztító gyógynövényteák ajánlatosak. A csalán pl. tisztítja a vért, rengeteg vasat tartalmaz.

Fontos továbbá a nyers gyümölcsök fogyasztása, az alma savtartalma például a bél kéményseprője. A koplalás és hagyományos étrend között jó átmenetet jelent a teljes kiőrlésű kenyér, a gabonapelyhek, a cukros édességeket pedig jobb kerülni, vagy mézesre, barna cukrosra cserélni.

Megfejtették, hogy miért olyan büdös a durián

2020. április 02.

A gyümölcsben lévő ritka aminosav, az etionin okozza az ázsiaiak körében közkedvelt durián igen büdös szagát – derítették ki a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói.

A duriánt egész Délkelet-Ázsiában fogyasztják. A  gyümölcs húsának igen magas a tápértéke, puha, krémes az állaga és íze kellemesen édes. Nemcsak népszerűségéről, hanem jellegzetes, romlott húsra, rothadó hagymára emlékeztető szagáról is híres, ezért számos ázsiai országban táblák jelzik, hogy fogyasztása tilos a közlekedési járműveken, a liftekben és a szállodákban, és a repülőgépekről is kitiltották.

A müncheni egyetem Leibniz Élelmiszerbiológiai Intézetének tudósai egy korábbi kutatásukban már kimutatták, hogy a gyümölcs igen kellemetlen szaga az etántiol vegyület és származékaiból ered, de nem tudták, hogy miként termeli azt a növény.

Nadine Fischer és Martin Steinhaus legújabb kutatásukban először mutatták ki, hogy az etionin aminosav az előfutára ennek a nagyon kellemetlen szagú vegyületnek. “Amikor a gyümölcs érik, egy növényspecifikus enzim kibocsátja a szagot etioninból. Megfigyeltük, hogy a gyümölcs érésekor nemcsak húsának etionin koncentrációja nő meg, de ugyanekkor nő az etántiol mennyisége is. Ez utóbbi ad magyarázatot arra, hogy az érett duriánnak miért olyan büdös szaga” – idézte az egyetem közleménye Nadine Fischert.

“Nem csak az erős kellemetlen szaga miatt érdekes pontosan tudni, hogy mennyi etionint tartalmaz a gyümölcs. Állatkísérletekben és sejtkultúrák tanulmányozásából az is kiderült, hogy ez az aminosav nem ártalmatlan. Májkárosodásben és májrákban szenvednek azok a patkányok, amelyeknek a szervezetébe nagy mennyiségű aminosav került be táplálékuk által ” – tette hozzá Martin Steinhaus.

Egy évvel korábban kezdődik a lányok serdülése

2020. április 01.

Majdnem egy évvel korábban kezdődik a lányok serdülése, mint 40 évvel ezelőtt egy új dán kutatás szerint.

A koppenhágai Rigshospitalet kórház kutatói azt találták, hogy a mell mirigyszöveteinek kialakulása évtizedenként mintegy három hónappal kezdődik korábban az 1970-es évek óta.

A pubertás a lányoknál általában 9-13, a fiúknál 9-14 éves korban kezdődik, egy sor nemzetközi tanulmány szerint azonban a serdülés átlagéletkora csökkenőben van – számolt be róla a The Guardian online kiadása.

A szakértők szerint a lányok serdülése kezdetének legjobb jele a mell mirigyszövetének növekedése, nem az első menstruáció, és nem azért, mert ennek idejét gyakran visszaemlékezés alapján állapítják meg, hanem azért, mert a pubertás más változásaihoz képest később jelentkezik.

Az első menstruáció időpontja a 20. század elején tolódott korábbra, több kutatás szerint azóta nem változott sokat.

A JAMA Pediatrics című gyermekgyógyászati lap friss számában közölt tanulmányukban Alexander Busch és kollégái 38 kutatást elemeztek, melyek 2019 közepe előtt születtek és a mellszövet növekedésének indulásáról tartalmaztak adatokat. Megállapították, hogy 1977 és 2013 között évtizedenként három hónappal tolódott korábbra a lányok pubertásának kezdete.

Megállapították, hogy a mellnövekedés kezdete nemcsak évtizedenként, de világrészenként is eltért: Európában – országonként különbözően – 9,8-10,8, Afrikában 10,1-13,2, az Egyesült Államokban 8,8 és 10,3 év közé esett.

Ugyan az egyre koraibb serdülés okait nem elemezték, úgy vélik, a magasabb testtömegindex összefügg a mellszövet növekedésének korábbi kezdetével. Arra is felhívták a figyelmet, hogy sok tanulmány szerint a környezetben előforduló vegyi anyagok is befolyásolhatják a hormonok irányította a folyamatot.

Világszerte nő a májrák előfordulási aránya

2020. április 01.

A májrák világszerte növekvő előfordulási arányára hívja fel a figyelmet az Amerikai Rák Társaság (ACS) Cancer című folyóiratának internetes oldalán megjelent új tanulmány.

A kínai Fudan Egyetemen dolgozó Hszingtung Csen és kollégái a Betegségek Globális Terhei (Global Burden of Disease Study, GBD) elnevezésű, a világ 195 országára és territóriumára kiterjedő tanulmány adatait használva elemezték a májrák előfordulását korcsoportra, nemre, régióra és kiváltóokra lebontva 1990 és 2017 között – írta a medicalxpress.com tudományos-ismeretterjesztő portál. 

A 30 éves kor előtt diagnosztizált májrákosok száma világszerte 17 381-ről 14 661-re csökkent a vizsgált időszakban. Mindeközben azonban a 30-59 évesek, valamint a 60 éves és annál idősebbek körében nőtt a betegség előfordulási aránya: 1990-ben 216 561 és 241 189 esetet, míg 2017-ben 359 770 és 578 344 esetet diagnosztizáltak ebben a két korcsoportban.

Amikor a kutatók kor szerinti standardizálást alkalmaztak – ez lehetővé teszi az eltérő korösszetételű népességek összehasonlítását – megállapították, hogy a 30 év alatti, valamint a 30-59 éves korosztályban mindkét nemnél csökkent, míg az idősebb felnőttek esetében a férfiaknál jelentősen emelkedett, a nőknél stagnált a májrák előfordulása.

A fiatalabb felnőtteknél tapasztalt csökkenés nagyrészt a hepatitisz B elleni védőoltásnak köszönhető – ugyanis a vírus májrákot okozhat -, és a vizsgált régiók többségében kimutatható volt, kivéve a fejlett országokban, amelyekben a májrákos esetek előfordulási aránya kortól és nemtől függetlenül emelkedett. A szakemberek szerint a nem alkoholos zsírmájbetegség okozta májrák előfordulása emelkedett a legnagyobb mértékben a legtöbb régióban.