A potencianövelő hatékony lehet a meddőség ellen?
2020. szeptember 02.
A potencianövelőkből egész polcnyi, sőt, még annál is több kelleti magát az elbizonytalanodott férfiak előtt. Mert, bár ez fura lehet, de ezeket a szereket főleg az önbizalom növelése miatt szedik a férfiak. A klasszikus értelemben vett meddőség ellen semmi hatásuk nincsen, tágabb értelemben mégis használhatóak.
A témában Ratkó Tünde szülésznő, termékenységi szakember van a segítségünkre.
Meddőség
Orvosi értelemben a meddőség a férfiaknál tulajdonképpen a megtermékenyítésre való képtelenséget fedi. De ez így azért egy picit megtévesztő, hiszen ebbe igen sok dolog belefér.
A klasszikus értelemben vett meddőség az, amikor a spermiumok minősége és mennyisége egész egyszerűen nem elegendő a megtermékenyítéshez. A gond adódhat a túl alacsony spermiumszámból, a nem megfelelő morphológiuából, a mozgékonyság sérüléséből és még számtalan egyéb részletből.
Másrészt azonban a meddőség, vagyis a megtermékenyítési képtelenség nem csak a spermiumok szemszögéből értelmezhető. Ilyen formán a meddőség egyik ága lehet az is, ha maga az aktus nem jön létre a férfi merevedési zavarai miatt. Az impotencia ellen pedig – amennyiben az nem súlyos fokú – sok esetben a potencianövelők is hatásosak lehetnek. Ezek a szerek jellemzően a vérkeringés fokozásával, vagy a pénisz simaizmainak ellazításával érik el, hogy a vér egyenletesebben és hatékonyabban áramolhasson a barlangos testekbe.
Nem tesznek különbséget az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között
2020. szeptember 02.
A fiatalok 72 százaléka tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, 23,6 százalékuk azonban tévesen a gyógyszerek csoportjába sorolja ezeket a termékeket, ráadásul nagy arányban próbálják ki ezeket a szereket – derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. idei közös kutatásából.
A 18-30 éves korosztályra vonatkozó kutatásban, amelybe 500 embert vontak be, megállapították, hogy a válaszadók 66,2 százaléka szedett már valamilyen étrend-kiegészítőt: a 18-22 éves korosztály 56,6 százaléka, a 23-26 év közöttiek 64,4 százaléka, míg a 27-30 éves korcsoport 74,4 százaléka szedett már ilyen készítményeket. A felmérés szerint a nők körében népszerűbbek az étrend-kiegészítők (73 százalék), mint a férfiaknál (58,2 százalék).
A fiatalok leggyakrabban azért vásárolnak étrend-kiegészítőt, mert azok koncentrált formában tartalmazzák a hatóanyagokat, de az egészségük megőrzése is fontos motiváció számukra. Ugyanakkor megjegyezték, a válaszadók 46,8 százaléka szerint az is meghatározó szempont, hogy az étrend-kiegészítőket nem szükséges orvossal felíratni.
Tizenévesek a plasztikai sebésznél
2020. szeptember 01.
Egyre több tinédzser feküdne plasztikai sebész kése alá, de a beavatkozásokat csak alapos indokkal szabad elvégezni! Dr. Kathó Jenő, az Oxygen Medical plasztikai sebésze az orvosok felelősségéről és a beavatkozások hatásairól beszélt.
Növekvő számban fordultak az amerikai tinédzserek plasztikai sebészhez az elmúlt években – derül ki az American Society for Aesthetic Plastic Surgery felmérésből. A 18 év alattiak közt a fülplasztika a legnépszerűbb beavatkozás, de előfordul, hogy kémiai hámlasztás vagy akár hajbeültetés miatt is keresték a szakembereket a fiatalok. Az orvosok egyetértenek abban, hogy ha megfelelő az indíttatás és a beavatkozás mikéntje, az ilyen műtétek nagyfokú fizikai és lelki erősödést eredményezhetnek.
A leggyakoribb beavatkozások
- Fülplasztika
Ezt a fajta műtétet már akkor el lehet végezni, amikor befejeződött a fül növekedése, vagyis 5-6 éves kor után. Egy jól sikerült beavatkozás megelőzheti az iskolai csúfolódások okozta lelki traumákat.
- Orrplasztika
Amint az orr elérte a végső méretét és formáját, lehet változtatni rajta, ha szükséges. Ez lányoknál 16 éves korra, fiúknál 18 éves korra tehető.
- Mellkisebbítés, – nagyobbítás
A túl nagy mell zavarhat egy tinédzsert a sportolásban, illetve hát- és vállfájdalmat is okozhat. Ha a mell elérte végső méretét, sor kerülhet a beavatkozásra. Mellimplantátum azonban 18 éves kor alatt nem helyezhető be. Egyes fiúknak komoly lelki terhet jelent a megnövekedett mellük, ez is korrigálható már tizenévesen.
Szerinted a gyerekek hülyék? Mondd! Te hülye voltál gyerekként?
2020. szeptember 01.
A felnőttek egy része azt gondolja, hogy a gyerek nem önálló lény. Valahogy a papa, mama, nagyszülő bioszféra oldalnyúlványaként gondol rá, akiknek mindenképp dolga van a gyerekkel, míg neki, mint idegennek, vagy legalább is kívülállónak lehetőleg semmi ne legyen. Nekik van egy rossz hírem.
És kell is. Valahogy mostanában nem divat beszélni egy gyerekkel
Aki sokat tévézik, rosszabbul beszél
2020. augusztus 31.
Azok a gyerekek, akik naponta két óránál többet tévéznek, kisebb szókinccsel rendelkeznek, ügyetlenebbül mesélnek történeteket, és több a nyelvtani hiba az írásbeli munkájukban, mint azokéban, akik kevesebbet ülnek képernyő előtt.
A würtzburgi egyetem pszichológusai 330 óvodást és kisiskolást vizsgáltak négy éven át rendszeresen. Mérték a gyerekek nyelvi kifejezőkészségének változását, később iskolai eredményeiket, és általános intelligenciájuk alakulását. A kísérletbe bevont szülők naponta készítettek feljegyzéseket gyermekük tévézéssel töltött idejéről.
A sok tévénézés hátrányai
Az adatok kiértékelése után az derült ki, hogy a sokat tévéző gyerekek – még akkor is, ha gondos családi háttérrel rendelkeznek – különösen gyenge szóbeli teljesítményt nyújtanak.
Úgy tűnik, a TV előtt töltött szótlan órák az évek során leginkább a nyelvi-szóbeli kifejezőkészséget veszélyeztetik. A kevéssé intelligens gyerekeknél még nagyobb hátrányt jelent a sok tévézés. A 85 IQ-nál kevesebbel rendelkezők olvasási képessége és szóbeli teljesítménye igen nagy lemaradást mutat, ha hosszabb időn át napi két óránál többet tévéznek.
Az egészen kicsik beszédfejlődését is lassítja, ha a televízió túl nagy szerepet kap az életükben. Ebből a szempontból alig van jelentősége, hogy mit néz a gyerek. A lényeg, hogy a képernyő olyan tevékenységektől vonja el az idejét, amelyek pótolhatatlanok a verbális képességek, és később az írni-olvasni tudás szempontjából.
A tudatos táplálkozás öt kulcsa
2020. augusztus 31.
Eredményesek lehetünk, ha a tudatosságot alkalmazzuk a táplálkozásunkban, és szeretnénk megszabadulni felesleges kilóinktól.
A tudatos evés valójában a táplálkozás normál módja, amikor teljes figyelmünket az evés folyamatára és a közben jelentkező érzeteinkre, az étkezés élvezetére fordítjuk. A probléma az, hogy ezt a „normális módot” nem eléggé gyakran alkalmazzuk.
Általában ahelyett, hogy testünk jelzéseire figyelnénk, étkezési megszorításokat alkalmazunk, amelyeknek sokszor több a káruk, mint a hasznuk. Az is gyakran előfordul, hogy az evésbe menekülünk a gondjaink elől, vagy érzelmeink megnyugtatására, a stressz elűzésére, egy nehéz helyzet „megoldására”…
Rossz válaszok ezek, amelyek már eltávolodtak valódi táplálkozási szükségleteinktől, és súlygyarapodáshoz vezetnek. De mit tehetünk ellenük?
Szoros kapcsolat a testünkkel
A megoldás bennünk van, és nem a kész módszerekben. A diéták/fogyókúrák sikertelensége rendszerint annak tudható be, hogy receptjeik nem veszik figyelembe egyéni éhség- és teltségérzetünket, és alkalmazásukkor nem hallgatunk testünk jelzéseire. Elengedhetetlenül fontos pl., hogy megkülönböztessük a valódi, fiziológia éhséget (az üres gyomorhoz kötődően) és az érzelmi éhséget (pl. stressz, düh hatására).
A tudatos táplálkozás, mely minden érzetünkre figyelemmel van, ezt lehetővé teszi. Lényege, hogy étkezéskor szoros kapcsolatban álljunk a testünkkel, koncentráljunk a jelen pillanataira étkezés közben, így felismerve a kétféle éhségérzetet is. Emellett értsük meg és fogadjuk el érzelmeinket anélkül, hogy elnyomnánk őket. Mindezek nyomán a jelentudatos táplálkozás a testsúly csökkentése szempontjából is eredményes lehet.
A tudatos táplálkozás folytán a jó alak elérése és megtartása sikerének 5 kulcsa a következő.
Melyik az a virág, amelyet ha tíz percig alulról szagolunk, az életünkbe kerül?
2020. augusztus 30.
Melyik az a virág, amelyet ha tíz percig alulról szagolunk, az, az életünkbe kerül?
/A tavirózsa vagy a vízililiom./
A gyöngyhalász munkamódszere jól példázza az alternatívák keresését lehetővé tevő, horizontális megoldási módszert, azaz a divergens gondolkodást.Egyszerre nagy mennyiségű kagylót hoz fel, és csak ezután lát a kagylók felnyitásához – holott a konvencionális megoldás szerint minden lemerülés alkalmával csak egy kagylót kellene felszínre hoznia, utána felöltöznie és hozzákezdenie a kagyló felnyitásához, majd levetkőzve újra lemerülnie. Megoldása annyira kézenfekvő, hogy eszünkbe sem jut az, hogy ezt másként is el lehetne végezni.
Az életben elénk kerülő feladatoknál mégis könnyen beleesünk az általunk ismert vagy kedvelt megoldások csapdájába, pedig kis gondolkodással gyorsabban, kevesebb fáradsággal és a vártnál sikeresebben is boldogulhatnánk a feladattal.
Edward de Bono angol pszichológus a kreativitás ilyen megnyilvánulásait, (a horizontálisan egymás mellett található lehetőségek végiggondolását, majd az ezek közül való választás módszerét) „lateral thinking”-nek nevezte el.
Miként lehet rászoktatni magunkat a többféle megoldás keresésére, a lateral thinkingre?
Mesterséges intelligencia segíti a stroke-betegek kezelését
2020. augusztus 30.
A stroke-betegek gyorsabb és hatékonyabb kezelését szolgálja egy mesterséges intelligenciát is alkalmazó számítástechnikai rendszer, amelyet már több dunántúli kórház használhat – közölte a Pécsi Tudományegyetemaz MTI-vel.
Magyarországon évente csaknem negyvenezren kapnak stroke-ot és tizenháromezer ember veszti életét a vérrög okozta érelzáródás miatt kialakuló agyi érkatasztrófa következményeként. A stroke gyógyításában a terápia mielőbbi megkezdése kulcsfontosságú, a legjobb kezelési módszert pedig a modern képalkotó diagnosztikára, a CT- és MR-vizsgálatok eredményeire támaszkodva alakítják ki.
A felvételek gyors kiértékelését számítógépes program támogatja, amely a mesterséges intelligencia segítségével azonosítja a sérült agyterületet, megtalálja az érelzáródás helyét és ki tudja mutatni az ennek következtében kialakuló véráramlási zavart.
A PTE Orvosi Képalkotó Klinika és a Pécsi Diagnosztikai Központ (PDK) szakembereinek együttműködésében olyan megoldás született, amely a diagnosztika helyszínétől távol lévő kórházaknak is lehetővé teszi a számítógépes kiértékelő rendszer alkalmazását.
Dóczi Tamás akadémikust, a PDK ügyvezető igazgatóját idézve közölték: a rendszer interneten keresztül továbbítja a régió egészségügyi intézményeiben készült CT-képanyagot, annak kiértékelését pedig a PDK központi számítógépe a nap bármely szakában képes elvégezni. Az eredményt – akár egy okostelefonnal is – néhány percen belül megtekintheti a beutaló orvos.
Új, életveszélyes dizájnerdrog jelent meg a kábítószerpiacon
2020. augusztus 29.
Új, életveszélyes hatóanyagú dizájnerdrog jelent meg a magyar kábítószerpiacon, amely a jelenlegi információk szerint már tizenegy ember haláláért felelős – hangzott el a rendőrség budapesti sajtótájékoztatóján.
Csákó Ibolya alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság 
kiemelt főreferense elmondta: egy miskolci, lyukóvölgyi haláleset nyomán azonosították az új pszichoaktív anyagot a szakértői intézetben. A szakértők ezt követően megvizsgálták májusig visszamenőleg a gyanús eseteket és megállapították, hogy tizenegy haláleset köthető a bika nevű anyaghoz.
Az elhunytak többsége drogfogyasztó múlttal rendelkezett, a halált megelőzően fáradékonyak voltak, szívtájéki fájdalomra, légzési nehézségre panaszkodtak, a halál előtt görcsös rohamuk volt, több esetben őrjöngtek. A legfiatalabb elhunyt 23 éves volt, a legidősebb 36 éves, a halálesetek zöme Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt, de volt Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Tolna megyében, valamint a fővárosban is.
Az áldozatok “varázsdohányban” vagy “herbálban” szívták el a dizájnerdrogot.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrök az év eleje óta dolgoznak azon, hogy azonosítsák az úgynevezett számozott utcákban és a Lyukóvölgyben megjelenő dílereket – ismertette -, és elfogták azt a három férfit is, aki a gyanú szerint a “varázsdohányt” eladta a 23 éves lyukóvölgyi áldozatnak.
Csesztregi Tamás, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet igazgatója elmondta, hogy a vegyület a szintetikus kannabinoidok családjába tartozik. Tapasztalatuk szerint általában egy domináns hatóanyag van forgalomban az utcán, amelyet időnként lecserélnek. Ez történt most is, az új anyag neve “4fmdmb-bica”, amely kémiai szerkezetében csak kicsit tér el a korábbi domináns hatóanyagtól, de több halálesetért felelős.
Milyen az igazi müzli?
2020. augusztus 29.
A müzli az egészséges étrend részeként számos előnyös tulajdonsággal bír: gyorsan elkészíthető, tápanyagdús, laktató, olcsó. Azonban nem minden „müzli” egyenlő az egészséggel, sőt, nem minden müzlinek látszó élelmiszer felel meg a müzli „kitalálója” szerinti kritériumoknak.
A müzlit sokan az egészséges táplálkozással azonosítják, míg mások nem tudják elképzelni, hogy „madáreledel” kerüljön a tányérjukba. Hívei naponta fogyasztják, ez a tendencia évről évre növekszik. A müzli az egészséges étrend részeként valóban számos előnyös tulajdonsággal bír: gyorsan elkészíthető, tápanyagdús, laktató, olcsó. Nem minden „müzli” egyenlő az egészséggel, sőt, nem minden müzlinek látszó élelmiszer felel meg a müzli „kitalálója” szerinti kritériumoknak.
Müzli történelem
A müzli szó eredete a német kása (Mus) szóra vezethető vissza, amely svájci dialektus szerint Müesli. A XIX. század végéig a svájci pásztorok mindennapi étele volt a kásafélékből, friss és aszalt gyümölcsökből, tejből, valamint dióból álló keverék. A táplálkozástudomány és a korszerű táplálkozás számára éppen száz évvel ezelőtt fedezte fel dr. Maximilian Oskar Bircher-Benner zürichi körzeti orvos, majd indult világot meghódító útjára.
A klasszikus recept
Az orvos receptje szerinti klasszikus müzli a következőkből készül: két evőkanál gabonapehely (zab-, köles vagy búzapehely), két evőkanál tejszín vagy joghurt, egy evőkanál aprított mogyoró vagy mandula, egy friss reszelt alma, egy teáskanál citromlé, méz, barnacukor, ízlés szerint melasz és tej. Ennek az összeállításnak a tápanyagaránya 12% fehérje, 27% zsír és 61% szénhidrát. Ez a tápanyagarány majdnem megegyezik az egészséges táplálkozásban ajánlott napi tápanyagaránnyal (fehérje: 12%, zsír: 30%, szénhidrát: 58%), továbbá sok rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, kevés benne a telített zsírsav (különösen, ha tejszínt nem használunk) és a cukortartalmát is minimálisra lehet csökkenteni.
