A Zika-láz terjedését modellezték

2020. január 27.

Az elmúlt években komoly riadalmat okozó Zika-vírus járványos terjedését modellezték a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) matematikusai, az erről szóló cikkük a napokban jelent meg rangos Scientific Reports folyóiratban – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

A Zika vírust 1947-ben fedezték fel Ugandában, egy helyi erdőségről nevezték el. Mivel hasonlít más lázas betegségekhez, sokáig nem is gondolták a tudósok, hogy egy új kórokozóról van szó. A vírust kereskedők és utazók vitték először az amerikai kontinensre, majd a Csendes-óceáni szigetvilágba. A Zika-vírust többfajta, trópusi klímán élő szúnyog hordozza, ezért a betegség az északi kontinenseken csak akkor jelenik meg, ha behurcolják. Szúnyogcsípéssel, ritka esetekben vérátömlesztéssel vagy szexuális úton terjed.

A vírus okozta láz önmagában nem súlyos betegség: tünetei hasonlítanak az influenzához, és a betegek néhány nap alatt meggyógyulnak. A kórokozó azonban óriási veszélyt jelent a méhen belüli magzati fejlődésre. A vírust a terhesség első hónapjaiban megfertőződött anyák átadhatják a magzatnak, és ez súlyos fejlődési rendellenességet okozhat. A Zika-vírussal fertőzött csecsemők súlyos mentális problémákkal jöhetnek világra, és fizikailag is alulfejlettek lehetnek. Éppen ezért okozott nagy riadalmat az elmúlt években a 2015-2017-es dél-amerikai Zika-járvány.

A Zika-láz terjedésének leírására az SZTE matematikusai – Dénes Attila, Mahmoud Ibrahim, Lillian Oluoch, Tekeli Miklós és Tekeli Tamás – új modellt alkottak meg. A kutatók Costa Ricában és Suriname-ban gyűjtött adatokkal dolgoztak. A módszer újdonsága, hogy a szegedi szakemberek időfüggő paraméterekkel számoltak.

Mitől ugrálhat a pulzusunk?

2020. január 27.

A pulzusunk hirtelen kiugrásának és fokozatos, hosszú távú emelkedésének is megvannak az okai. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a lehetőségeket vette számba és arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebb változásokat sem szabad félvállról venni. 

A hirtelen kiugrások természetes okai

Minden szívverés mögött a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek munkája fedezhető fel. Amikor a sejtjeinknek több oxigénre van szüksége – például a fizikai aktivitás során -, az agy küld egy üzenetet a szívnek, hogy keményebb munkára „ösztönözze” a miocitákat. Ennek következtében a növekszik a percenkénti szívverések száma, vagyis emelkedik a pulzus.

Mindenki tapasztalhatta már, hogy bizonyos helyzetekben erősebben kezd dobogni a szíve, kiugrik a pulzusa. Ilyen helyzetek lehetnek például az alábbiak:    

• Érzelmi stresszhelyzet – egy rossz hír, egy hirtelen ijedtség vagy éppen egy lelkesedést kiváltó esemény hatására beindul a stresszreakció, aminek részeként emelkedik a pulzus.
• Fizikai aktivitás – ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus. 
• Időjárás – a párás, meleg idő keményebb munkára szorítja a szervezetet, hogy le tudja hűteni magát.
• Hirtelen testhelyzetváltozás – egy gyors felállás is megemelheti a pulzust.
• Gyógyszerek és drogok – bizonyos gyógyszerek és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsítják a pulzust. 
• Hormonális változások – a hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket. 

A hosszú távon tapasztalható emelkedés eredői

Van néhány olyan életmódhoz köthető állapot, amelyek lassú, tartós pulzusszám emelkedést okozhatnak. A leggyakoribbak ezek közt:

• mozgásszegénység, ülő életmód,
• nem megfelelő étrend, egyoldalú táplálkozás, helytelen diéta,
• dohányzás,
• rendszeres alkoholfogyasztás,
• vérnyomás problémák,
• hosszú távú droghasználat, bizonyos vényköteles gyógyszerek szedése. 

Kedvcsináló halreceptek

2020. január 26.

A magyarok hírhedten rosszul állnak az évente elfogyasztott hal mennyiségével.  

Lehet, hogy ennek részben anyagi okai vannak, hiszen a jó halak igen drágák tudnak lenni, de ugyanakkor a halfogyasztásnak a kultúrája sem igen nagy országunkban. Kedvcsinálóképpen szeretnénk néhány halrecepttel szolgálni.

Máltai halleves - sütőben

Hozzávalók 4 személyre:
60 dkg tengeri halfilé, 1/2 kg paradicsom, 1 közepes hagyma, 2 gerezd fokhagyma,
1 vastag zellerszár, 3 dkg mazsola, 3 dkg pisztácia/hámozott mandula, 1 evőkanál kapribogyó, 15 dkg kimagozott olívabogyó, 4 evőkanál olaj, 2-3 evőkanál liszt, 2 babérlevél

Elkészítés módja:
Mossuk meg a halat, csepegtessük le, majd sózzuk be. A paradicsomot forrázzuk le, hogy könnyebben leváljon a héja, hámozzuk meg, és turmixoljuk péppé. Hámozzuk meg a hagymát és a fokhagymát, majd vágjuk apróra. A zellerszárat mossuk meg és karikázzuk fel. Öblítsük le a mazsolát forró vízzel. A pisztáciát/mandulát vágjuk durvára. A kaprit és az olívabogyót csepegtessük le.
Ezután nagyobb serpenyőben forrósítjuk fel az olajat. Forgassuk a halszeleteket lisztbe, és süssük elő mindkét oldalukon (2-3 perc), majd fektessük mélyebb tűzálló tálba. A sütőt melegítsük elő 220 °C-ra. Dobjuk a sütőolajba a hagymát, a fokhagymát és a zellert, majd enyhén megpirítjuk. Öntsük a paradicsommal, borsozzuk meg erősen, és erős tűzön forraljuk5 percig. Keverjük bele a mazsolát, a pisztáciát/mandulát, a kaprit, az olívabogyót, és néhány percig forraljuk szelíd tűzön, és sózzuk meg, ha szükséges. Öntsük a halszeletekre, adjuk hozzá a babérlevelet, és csak annyi vízzel öntsük fel, hogy éppen ellepje. A forró sütőben 20-25 percig sütjük.

Hogyan fedezhető fel időben a mellrák?

2020. január 26.

Az emlőrák a leggyakoribb, nőket sújtó daganatos megbetegedés: hazánkban évente több ezren szembesülnek a baljós diagnózissal. A betegség azonban korai stádiumában még teljes mértékben gyógyítható. A Magyarországon 1993 óta minden április 10-én megtartott Nemzeti Rákellenes Nap alkalmából Dr. Ádám Zsolt, a Czeizel Intézet szülész-nőgyógyász szakorvosa segítségével összegyűjtöttük, hogyan fedezhetjük fel időben a tüneteket.

Mellrák tekintetében legnagyobb arányban a 35-59 év közötti nők veszélyeztetettek, de fiatalabb korban is előfordulhat. A betegség megelőzéséhez ezért már 20 éves kor felett elengedhetetlen a rendszeres, havonta elvégzett otthoni önvizsgálat. Évente egyszer nőgyógyászati vizsgálat keretében tapintásos emlővizsgálatot, valamint emlőultrahangot is el kell végeztetni, 40 éves kor felett pedig ajánlott az évi mammográfia is.

Az emlődaganat kialakulásáért sok tényező okolható, de kiemelt szerepet játszik a genetikai hajlam – ha a családban előfordult már hasonló betegség, a szűrésekre fokozottan oda kell figyelni! –, a szervezet ösztrogéntermelésének megváltozása, de rizikófaktort jelent a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a túlhajszolt életmód is.

„A betegség korai szakaszában általában nem érkezelhető fájdalom, a mellek megváltozott állapota azonban már kitapintható. Ezért fontos az önvizsgálat elvégzése” – mondja Dr. Ádám Zsolt, a Czeizel Intézet szülész-nőgyógyász szakorvosa. „Egy tükör előtt először szabad szemmel keressünk elváltozást az emlőkön és a mellbimbókon. Ha leengedett és felemelt karral sem érzékelünk megnagyobbodást, behúzódást, mindkét mellbimbónk azonos magasságban helyezkedik el és felfelé mutat, egyik karunkat tartsuk a magasban, a másikkal pedig centiről centire tapintsuk át az ellentétes mellünket és hónaljunkat. Ismételjük meg a műveletet fordítva is. Feküdjünk hanyatt, és egyik kezünket a fejünk alá téve, így is vizsgáljuk át az ellentétes emlőket, majd cseréljük meg a kezeket. Óvatosan nyomjuk meg a mellbimbót is, és figyeljük, hogy nem tapasztalunk-e fájdalmat vagy váladékozást.

Tervezés gyerekekkel – hogyan tűzzünk ki célokat az évre?

2020. január 25.

Az ünnepi rohanásban talán nem tudtunk azzal foglalkozni, hogy kicsit megálljunk és átgondoljuk az elmúlt évet. Most viszont, hogy a karácsonyi és szilveszteri forgatag már mögöttünk, a tavaszi zsongás pedig még igen távol, használhatjuk az időt arra, hogy lezárjuk az elmúlt év eseményeit és megtervezzük a következő évet. Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője azt javasolja, vonjuk be gyerekeinket is a tervezésbe. Ezáltal nemcsak jobban megismerhetjük a gondjaikat, vágyaikat, de ők is sokat fejlődhetnek.

A célok meghatározása

A terveink fontos része rendszerint a megtakarításaink növelése, az egészségünk megőrzése, a szakmai fejlődésünket támogató továbbképzések, tanfolyamok elvégzése. A saját céljaink meghatározásán túl átgondoljuk a családunk egészét érintő kérdéseket, terveket is. 

Sokan épp az ünnepi időszakban döbbenünk rá arra, amit a szürke hétköznapokban, a sokszor rutinszerű élet, a mókuskerék mellett nem veszünk észre. A téli szünetben volt idő együtt lenni, 2 hétig mindenki kicsit a szűkebb családjára koncentrált. Érdekes, hogy mennyi mindenre láttunk rá ez idő alatt. 

„Például most vettük észre, hogy nem tudunk igazán jól kommunikálni, a gyerek szinte ki sem mozdul a szobájából, a gép előtt ül. A szünetben egyedül nem találja fel magát, mindenhez ott kell lenni vele – vagy épp most fedeztük fel, hogy milyen jó a humora, mennyire jól ment neki a szereplés mások előtt, vagy ügyesen rajzol.” 

A megállapítástól a megvalósításig

Érdemes a tapasztalatainkat, a véleményünket megosztani a gyerekekkel is, mert ez is segíthet a célok meghatározásában. Az új évre szóló cél lehet például a viselkedés megváltoztatása, vagy egy új képesség elsajátítása, vagy fejlesztése. Fontos, hogy a célokat észszerűen jelöljük ki és az év folyamán nyomon kövessük a változásokat, visszajelzést adjunk az addig elért eredményekről. 

Ki lehet gyógyulni az orrpolipból?

2020. január 25.

Sokan évekig várnak, majd mire orvoshoz jutnak, már csak műtéttel kezelhető az orrpolip. Sajnos azonban sokak számára ez sem hoz végleges megoldást: az orrpolip a műtétet követően is kiújulhat. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát a kiváltó okokról és kezelésről kérdeztük.

Miért kell egyáltalán kezelni?
Az orrpolipok különböző nagyságú kinövések az orrüregben vagy az orrmelléküregben. Az orrpolip az orrnyálkahártya túlburjánzása, ami ha elér egy bizonyos nagyságot, az érintettnél tartós orrdugulás is jelentkezhet. Jelenléte krónikus arcüreggyulladást, horkolást is okozhat, de az orrhangú beszéd és a gyakori fejfájás is jellegzetes panasz.

Mindig műteni kell?
Az orrpolip eltávolítása az ún. FESS műtéttel történhet, ám erre nem minden esetben kerül sor. Hogy szükség van-e a műtétre, azt a fül-orr-gégészeti vizsgálat, az endoszkópos lelet és a CT kép alapján lehet eldönteni. Ez mindig egyéni mérlegelés kérdése, az egész képet figyelembe véve – hangsúlyozza dr. Augusztinovicz Monika. Van egy határ, ameddig várható, hogy a kiváltó ok megszüntetésével, tartós szteroid orrspray használatával, sós vizes orröblítéssel műtét nélkül is helyreáll a jó állapot.

Az orrpolipot kiváltó okot is kezelni kell!
Az orrnyálkahártya túlburjánzása nem ok nélkül alakul ki, ezért fontos, hogy ne csak a tünetet, vagyis a látható orrpolipot kezeljük, hanem meg kell keresni az azt kiváltó okot. Ellenkező esetben műtétet követően is a polip kiújulására számíthatunk. Az orrpolip megjelenésének oka lehet öröklött hajlam is, gyakran mutat családi halmozódást. Ilyen esetben még inkább oda kell figyelnünk az egyéb hajlamosító tényezőkre, ami lehet például egy fel nem ismert allergia miatt kialakult tartós orrnyálkahártya gyulladás, de kezeletlen reflux betegség, vagy bakteriális, gombás fertőzés is közrejátszhat az orrpolip kialakulásában.

Élethosszig tartó odafigyelést igényel
Műtétet követően a kiújulás megelőzésére szteroid orrsprayt kell használnia a betegnek, ám garancia nincs arra nézve, hogy ezzel mindenkinél meg lehet előzni a későbbiekben a polip kiújulását. Ezt elsősorban a polipot kiváltó okok kezelésével tudjuk elérni.

Mit egyek, ha epebeteg vagyok?

2020. január 24.

Az epehólyag (vesica fellea) a máj alatt elhelyezkedő, zöldes színű, körte alakú, páratlan, üreges szerv. Ha az epefolyadék kiürülése az epehólyagból akadályozott, vagy az epe összetétele megbomlik, kőképződés és gyulladás alakulhat ki.

A máj által termelt napi 1–1,5 liter epefolyadék az étkezések közti szünetben az epevezetéken keresztül az epehólyagba folyik, ott tárolódik, és közben koncentrálódik.

Az epe szerepe:

• fontos szerepet tölt be a zsírok emésztésében azáltal, hogy a zsírokat kicsiny zsírcseppekké alakítja át, ezzel is segítve az emésztés folyamatát;
• az epében található epesók növelik a koleszterin, zsír, zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) oldhatóságát és azok felszívódását, továbbá serkentik a vízkiválasztást a vastagbélben, amely a béltartalom továbbhaladását segíti elő.

Leggyakoribb epebetegségek: epekőbetegség (cholelithiasis), akut és krónikus epehólyag-gyulladás (cholecystitis), epeútgyulladás (cholangitis), illetve -elzáródás.

Epekőbetegség

Az epekő az egyik leggyakoribb gastrointestinalis betegség a nyugati populációknál. Hozzávetőlegesen a kövek 80%-át koleszterintartalmú, a fennmaradó 20%-ot pedig pigmentkövek alkotják. Az epekő képződése több tényező együttes eredményeképpen jön létre. Bizonyított, hogy az étrendi tényezők befolyásolják a koleszterinkövek kialakulásának kockázatát, mint például a koleszterin-, telítettzsír-, transzzsírsav-tartalom, finomított cukrok és esetlegesen a hüvelyesek.
Emellett az elhízást is kockázati tényezőként tartjuk számon a kőképződés kialakulásánál.

Miért alakul ki a kő?

Élettani szempontból a kőképződés oka, hogy a telített kolloidoldatból (epe) pangás vagy más ok miatt kristályosodási folyamat indul el, és ez vezet epehomok- vagy epekőképződéshez. Az epehólyagban a kőképződés gyakran jár együtt a gyulladással. Az epekő alapanyaga lehet koleszterin, bilirubin vagy vegyes kő. Az epekő előfordulhat egymagában, de nem ritka a több (100–120) kő sem.

Az epekő tünetei

Az epekő nem minden esetben jár tünetekkel, így sokszor több évig észrevétlen maradhat. Ha azonban elmozdul a helyéről, ingerli a nyálkahártyát, heves görcsös fájdalmat okoz. A közös epevezetékbe ékelődött kő gátolni tudja az epeelfolyást, így az elfolyás akadálya miatt az epefesték bejut a vérkeringésbe és sárgaságot okoz.

Előfordul, hogy elzáródáskor az epefesték nem színezi be a székletet, ezért világos agyagszínűvé válik. Epepangáskor az erősen kitágult epehólyag esetenként perforálódhat, amely súlyos hasi katasztrófához vezethet.

Mustáros csirke

2020. január 24.

Ezt a fogást a legjobban csirkecombfiléből szeretem, de lehet ízlés szerint akár csontossal, akár csirkemellfilével is. Mindenképp finom!  

Hozzávalók:
4 darab csirkecomb vagy 2 nagy csirkemell, kb. 1,5 dl mustár, só, bors, pirospaprika, majoranna,2 fej hagyma, 3 gerezd fokhagyma, 1 hegyes erős paprika

A húst megmosom, ha van rajta bőr azt leszedem és ha szükséges felszeletelem-ketté vágom. A mustárt összekeverem a fűszerekkel és a zúzott fokhagymával. Egy tálba teszem a húst, rá a hagymát és a paprikát(lehet rétegezve is).
Én azt ajánlom, hogy ha van rá mód, előző este készítsék el és a hűtőben hagyják összeérni. Ezután egy tepsibe kevés olajat teszek és rá a húst. Aki szereti, melléteheti a hagymát és a paprikát. Fóliával lefedem és 180 fokon sütöm kb. 40 percet, ezután fólia nélkül még a tetejét megpirítom.

Bármilyen köret jó hozzá, nyáron friss salátával és kenyérrel, télen burgonyapürével szeretem a legjobban!

Tipp: Nyáron grillezni is kitűnő!

A mesterséges intelligencia jobban felismeri a mellrákot

2020. január 23.

Pontosabb a mesterséges intelligencia (AI) az orvosoknál a mellrák mammográfiai diagnosztizálásában a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

Egy amerikai-brit kutatócsoport, köztük a londoni Imperial College és a Google Health szakemberei hozták létre azt az algoritmust, amely mintegy 29 ezer nő röntgenfelvételei alapján “tanulta meg” a diagnosztizálást. Az algoritmus a mammográfiai felvételek olvasásában hat orvost múlt felül – olvasható a BBC hírportálján.

A tanulmány szerint a mesterséges intelligencia annyira jó, mint két orvos együttvéve. Ráadásul fáradhatatlan, és a szakemberek szerint pontossága tovább javítható.

Számos ország egészségügyi protokollja szerint két radiológusnak kell elemeznie a nők röntgenfelvételeit. Amennyiben nem esik egybe véleményük, egy harmadik orvost is bevonnak a feladatba.

A tanulmányban a kutatók anonim felvételeket tápláltak be a számítógépbe. A orvosokkal ellentétben a mesterséges intelligencia csak a mammográfiai felvételeket látta, nem ismerte a páciens állapotának történetét.

Eredményeik szerint az AI pontosabb volt a diagnosztizálásban annál, mint amikor azt egyetlen orvos végezte, és ugyan olyan jó volt, mint amikor két orvos együtt elemezte a felvételeket.

Előző esetben 1,2 százalékkal csökkent a hamis pozitív és 2,7 százalékkal a hamis eredmények aránya.

Bárányhimlő-megelőzés: a legfontosabb 72 óra

2020. január 23.

Évente itthon legalább 400-an kerülnek kórházba bárányhimlő miatt, pedig a fertőzést követő 72 órában még be lehetne oltani őket a betegség ellen, és ezzel meg lehetne előzni a súlyos, szövődményes esetek kialakulását – mutat rá a közelgő bárányhimlő szezon előtt a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.

A szakemberek évek óta mindenkinek ajánlják, hogy kétadagos védőoltással védekezzenek a betegség ellen. Gyermekpszichológusok szerint különösen fontos a megelőzés az újonnan közösségbe kerülő gyermekek esetében, mivel a hosszú betegség megzavarhatja az amúgy is rendkívül megterhelő bölcsődei, óvodai beszoktatást.

Az elmúlt hónapban nagyon sok család élete forgott a bölcsődei, óvodai évkezdés és az ezzel járó beszoktatási időszak körül. A gyermekközösségek ugyanakkor a gyorsan terjedő fertőzések ideális terepét is jelentik, egy-egy betegség járványszerűen döntheti le a lábáról a kicsiket, és a környezetükben élő testvéreket, nevelőket, szülőket is.

A késő őszi-téli időszakban az egyik leggyakoribb ilyen betegség a varicella zoster vírus okozta bárányhimlő . A 10-21 napos lappangási idővel kialakuló bárányhimlő alattomos betegség: a beteg már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz és hozzájárul a tömeges megbetegedések kialakulásához. Ráadásul a varicella rendkívül virulens: cseppfertőzéssel terjed, de a fertőzés átviteléhez elég 15-20 percet közös helyiségben – például egy óvodai csoportban – eltölteni a beteggel.

A védőoltással nem védett gyermekek ilyenkor nagy eséllyel elkapják a fertőzést, de még ilyenkor is van lehetőség arra, hogy a szülők megpróbálják elkerülni a betegség kialakulását.

„Kevés szülő tudja, hogy ha kiderül, hogy a bölcsődében, oviban, iskolában valaki bárányhimlős lett, a következő 72 órában még érdemes beoltatni a potenciálisan már fertőzött többi gyermeket is. A védőoltás ugyanis gyors immunválaszt vált ki, így a védettség hamarabb kialakulhat, mint maga a betegség. Ha mégis kialakul a bárányhimlő, a betegség lefolyása akkor is enyhébb lesz és a szövődmények valószínűsége is alacsonyabb” –mutatott rá Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.