Őssejtes kezelés fordíthatja vissza a szklerózis multiplex tüneteit

2020. január 30.

Őssejtes kezelés fordíthatja vissza a szklerózis multiplex (SM) tüneteit: kerekesszékhez kötött betegek kezdtek újra járni.

Ez az első terápia, amely a gyógyíthatatlan kórral járó tüneteket vissza tudja fordítani – idézte a The Daily Telegraph brit napilap a Journal of the American Medical Association orvosi szaklapban megjelent tanulmányt.

A kezeléssel az immunrendszerét “indították újra” annak a mintegy két tucat pácienseknek, akik a sheffieldi Royal Hallamshire Kórház és a King’s College Kórház klinikai próbáin vesznek részt. Pontosan nem tudni, mi okozza a szklerózis multiplexet, ám egyes orvosok szerint maga az immunrendszer támad az agyra és a gerincvelőre, gyulladást és fájdalmat okoz, korlátozza a mozgást és súlyos esetekben halált idéz elő.

Az új terápia első lépéseként összegyűjtötték és tárolták a betegek őssejtjeit, majd miután rák ellen használt gyógyszerekkel hatástalanították a védekező rendszerüket, visszaültették az őssejteket a szervezetükbe. Két héten belül vörösvértestek és fehérvérsejtek kezdtek fejlődni belőlük.

Egy hónap múlva helyreállt a betegek immunrendszere, ekkor kezdték érezni a gyógyulás jeleit. A 25 éves sheffieldi Holly Drewry két éve, gyermeke születése után kényszerült kerekesszékbe. A kezelés után három héttel lábra tudott állni, később már kicsit futott és újra táncolhatott is, az élete azóta teljesen megváltozott – olvasható a brit napilap honlapján.

Basil Sharrack, a sheffieldi kórház neurológusa, a kutatás egyik résztvevője arra figyelmeztetett, csak az arra alkalmas betegeken segít az új kezelés, amely igen agresszív. “A páciensnek el kell viselnie a kemoterápia hatásait, ehhez jó állapotban kell legyen” – hangsúlyozta.

A diabetes nem gyógyítható, de nem kell örökre a gyógyszer

2020. január 29.

A 2-es típusú cukorbetegség terápiájához nagyban hozzájárul a gyógyszeres és/vagy az inzulinos kezelés. Sokan úgy gondolják, hogy életük végéig szükségük lesz rájuk, ám dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa szerint nem ritka, amikor ezen készítmények elhagyhatóak.

Gyógyítható a cukorbetegség?

Először is fontos leszögezni, miszerint a tudomány jelenlegi állása szerint a cukorbetegség nem gyógyítható – ám megfelelő kezeléssel a normál vércukorértékek hosszútávon szinten tarthatóak. Ehhez azonban az orvos és a páciens közös munkájára, aktív közreműködésére van szükség.

A 2-es típusú diabetes terápiája két fő részből áll: az elsőszámú kezelési mód az életmódterápia. Ez személyre szabott CH diétát és rendszeres testmozgást foglal magában. Amennyiben a vércukorértékek megengedik, úgy emellé nincs feltétlenül szükség egyéb kezelésre, hiszen az életmódváltással a megemelkedett glükóz értékek kordában tarthatóak. 

Amennyiben a vércukorértékek túlzottan magasak, illetve, ha a diéta és a mozgás nem vezet kellő eredményre, úgy gyógyszeres kezelésre és/vagy inzulinos terápiára van szükség (természetesen az előírt életmódon kívül).

A gyógyszer/inzulin egy idő után akár el is hagyható

Ha valaki kézhez kapja a cukorbetegség diagnózisát, úgy gondolhatja, már élete végéig gyógyszereken fog élni. Pedig kitartással, az orvos, a dietetikus, illetve egy edző utasításainak betartásával a gyógyszer/inzulin dózisa csökkenthető, majd egy idő után akár el is hagyható. Ugyanis a megfelelő táplálkozással, a túlsúly leadásával a vércukor értékek mérséklőnek, ráadásul mozgással javul a sejtek inzulinérzékenysége, csökken a HbA1c érték, valamint  az izommozgás során, az izomszövet összehúzódáskor aktívvá válik az izom inzulint nem igénylő cukorfelvételi mechanizmusa. (Sőt, az izomszövet cukorfelvétele izommozgást követően 72 órán át megmarad).

Amikor a menstruáció maga a pokol

2020. január 29.

A menstruációt megelőző időszak, illetve a vérzés első pár napja a legtöbb nő számára némi kellemetlenséggel jár, hiszen sokakat kínoznak ekkor alhasi görcsök, derékfájdalom, mellfeszülés. Sajnos vannak, akik lényegesen rosszabbul élik meg ezt az időszakot, hiszen a fájdalom olykor igen nagy méreteket is ölthet. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza ennek okait és kezelését ismerteti

A menstruációról

A menstruáció ciklikus jellegű, mely a peteérés, a tüszőrepedés és a menstruációs vérzés szakaszából áll. Szerepe, hogy megtermékenyíthető petesejt képződjön, valamint, hogy a női szervezetet, a méhet felkészítse egy esetleges megtermékenyült petesejt befogadására. Maga a vérzés a ciklus során felépült nyálkahártya lelökődése a méh faláról. A folyamatot hormonok irányítják: a ciklus első felében az ösztrogén, míg a második felében a progeszteroné a fő szerep (természetesen ezek mellett még olyan fontos hormonok is hozzájárulnak a ciklus szabályozásához, mint az LH és az FSH).

Miért fáj a menstruáció?

Kevés olyan nő van, aki ne tapasztalna semmilyen kellemetlen tünetet a havi vérzése során (illetve előtte pár nappal). Legtöbbször alhasi görcsökről és derékfájdalomról számolnak be, de sokan panaszkodnak mellfeszülésre, puffadásra, az emésztésük megváltozására, hangulatingadozásokra, illetve fokozott vízvisszatartásra.

Az alhasi fájdalmat elsősorban az generálja, hogy a méh falának simaizomzata a vérzés során összehúzódik, hogy segítse a tisztulási folyamatot. Ezt az ún. prosztaglandinok irányítják. Amennyiben ezen hormonok nagyobb mennyiségben vannak jelen, úgy a görcsök intenzitása is nagyobb. Érdekesség, hogy inkább a fiatalabb korosztályra jellemzőbbek az erősebb menstruációs görcsök, szülés után általában enyhülnek a panaszok.

A gyerekszoba kialakítása

2020. január 28.

Mire a várva várt apró jövevény megérkezik a családba, általában már minden készen áll a fogadására. Gyerekágy, pelenkázó, kiskád, babakocsi és egy ruhásszekrény babaruha, izgatott nagymamák és nagypapák. Sokszor felmerül a kérdés, főleg az első gyermeküket váró szülőkben, hogy mi a jobb, ha külön szobába kerül a baba vagy a szülők hálószobájába.

Érvek és ellenérvek szólnak mindkét lehetőség mellett, mégis biztonsági és kényelmi okokból célszerű az újszülöttet az első hónapokban a szülők hálószobájában elhelyezni. Ez megkönnyíti a mama dolgát elsősorban az éjszakai szoptatások idején, másrészt a baba állandó felügyelet alatt lehet, ami szintén szükséges az első életévben. A hálószobában ilyenkor szükség van a kiságy és a pelenkázó mellett egy kisszekrényre a babaruhák és a babaápolási termékek számára, egy kényelmes fotelre a szoptatáshoz, és egy gyenge fényű éjszakai lámpára.

Nagyon hamar eljön az ideje annak, hogy a gyermek beköltözzön a saját birodalmába. Az első év végén már felfedezi a lakást, a különböző helyiségeket, és szemmel láthatóan otthonosan érzi magát a saját kis kuckójában.

Ha már külön szobája van

A gyerekszobát gondosan, az apró tulajdonos igényeihez igazodva kell kialakítani.
A szoba legyen világos és jól fűthető. Nem a magas hőmérséklet a lényeges (télen 21–22 °C az ideális), hanem az, hogy hamar befűthessük. A falon lehet vidám tapéta, kifesthetjük házilag virágokkal és állatokkal, vagy telerakhatjuk színes képekkel. Már az egészen apró gyermek is szívesen nézegeti a vidám képeket a szobája falán.

Használjunk természetes anyagot, fát, vesszőből készült székeket és ládákat, gyapjútakarókat.

Ha lehetséges, ne legyen padlószőnyeg a gyerekszobában. Inkább vastag, fölszedhető szőnyeget válasszunk, amit könnyen tisztán tudunk tartani, rendszeresen át tudunk szellőztetni és kiporolni, és legyen meleg, mert a gyerekek sokat játszanak a földön.

Hogyan mutatható ki a petefészek daganat?

2020. január 28.

A petefészek daganat – amely az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus – gyors progressziót mutat, a kezdeti stádiumban sajnos nem ad jellegzetes tüneteket, véletlenszerű a korai stádiumban történő felismerése. Pedig számos diagnosztikai lehetőség van arra, hogy kimutassa vagy éppen kizárja a nőgyógyász a petefészekrák jelenlétét. A lehetőségeket ismerteti dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza.

Amikor petefészekrákról beszélünk, nem csupán egyetlen fajtára gondolunk, ugyanis számos szövettani altípusa van (az agresszív típus mellett létezik lassan kialakuló és növekvő típus). Kialakulásában – főként az agresszív típusnál – kiemelt szerepet játszik a genetikai tényező, ezért ha a családjában, a szülőknél vagy a nagyszülőknél volt hasonló daganatos megbetegedés (petefészekrák vagy emlődaganat – előfordulhat, hogy ha az egyik kialakul, a másik is megjelenik a szervezetben), lényeges megbeszélni a szűrővizsgálat (markerek vizsgálatának) elvégzését a nőgyógyásszal, hogy kiderüljön, alacsony vagy magas kockázatú csoportba tartozik-e. Akik 35 éves kor felett szültek, nem szoptattak, illetve a menopauzában lévő, 50 év feletti hölgyek szintén érintettek lehetnek, ezért az ő esetükben is indokolt a szűrés.

Komplexen: UH, CT, MR, LSC!

Bár a petefészekrák szűrési módszere még nincs pontosan kidolgozva, nem áll rendelkezésre megfelelő, minden típusra hatékony módszer, komplexen, hüvelyi ultrahanggal, a tumormarkerek laborvizsgálatával és gyanú esetén képalkotó eljárásokkal pontos képet kaphat a szakorvos:

– A hüvelyi ultrahang vizsgálat hasznos a petefészekrák felismerésében, akár a jó és rosszindulatú daganatok közötti különbségtételben.

– Léteznek különböző tumorjelző markerek (CA125 és HE4 együttes szintje), melyek hasznos információkat adnak az orvosnak. Ezek a molekulák, főként a CA125 nemcsak petefészekrák esetében emelkedhet meg, sőt, olykor rákos megbetegedéstől függetlenül is kimutatható, ezért önmagukban nem diagnosztikus értékűek!

– A Laparoszkópos beavatkozás (LSC) segítségével a tumorból vett szövetminta alapján megállapítható, hogy a szövetburjánzás jó vagy rossz indulatú-e, azon belül pedig milyen típusú.

– A CT és MR vizsgálatokkal főként a betegség stádiumára vonatkozó adatokat kap a kezelőorvos.

A Zika-láz terjedését modellezték

2020. január 27.

Az elmúlt években komoly riadalmat okozó Zika-vírus járványos terjedését modellezték a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) matematikusai, az erről szóló cikkük a napokban jelent meg rangos Scientific Reports folyóiratban – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

A Zika vírust 1947-ben fedezték fel Ugandában, egy helyi erdőségről nevezték el. Mivel hasonlít más lázas betegségekhez, sokáig nem is gondolták a tudósok, hogy egy új kórokozóról van szó. A vírust kereskedők és utazók vitték először az amerikai kontinensre, majd a Csendes-óceáni szigetvilágba. A Zika-vírust többfajta, trópusi klímán élő szúnyog hordozza, ezért a betegség az északi kontinenseken csak akkor jelenik meg, ha behurcolják. Szúnyogcsípéssel, ritka esetekben vérátömlesztéssel vagy szexuális úton terjed.

A vírus okozta láz önmagában nem súlyos betegség: tünetei hasonlítanak az influenzához, és a betegek néhány nap alatt meggyógyulnak. A kórokozó azonban óriási veszélyt jelent a méhen belüli magzati fejlődésre. A vírust a terhesség első hónapjaiban megfertőződött anyák átadhatják a magzatnak, és ez súlyos fejlődési rendellenességet okozhat. A Zika-vírussal fertőzött csecsemők súlyos mentális problémákkal jöhetnek világra, és fizikailag is alulfejlettek lehetnek. Éppen ezért okozott nagy riadalmat az elmúlt években a 2015-2017-es dél-amerikai Zika-járvány.

A Zika-láz terjedésének leírására az SZTE matematikusai – Dénes Attila, Mahmoud Ibrahim, Lillian Oluoch, Tekeli Miklós és Tekeli Tamás – új modellt alkottak meg. A kutatók Costa Ricában és Suriname-ban gyűjtött adatokkal dolgoztak. A módszer újdonsága, hogy a szegedi szakemberek időfüggő paraméterekkel számoltak.

Mitől ugrálhat a pulzusunk?

2020. január 27.

A pulzusunk hirtelen kiugrásának és fokozatos, hosszú távú emelkedésének is megvannak az okai. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a lehetőségeket vette számba és arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebb változásokat sem szabad félvállról venni. 

A hirtelen kiugrások természetes okai

Minden szívverés mögött a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek munkája fedezhető fel. Amikor a sejtjeinknek több oxigénre van szüksége – például a fizikai aktivitás során -, az agy küld egy üzenetet a szívnek, hogy keményebb munkára „ösztönözze” a miocitákat. Ennek következtében a növekszik a percenkénti szívverések száma, vagyis emelkedik a pulzus.

Mindenki tapasztalhatta már, hogy bizonyos helyzetekben erősebben kezd dobogni a szíve, kiugrik a pulzusa. Ilyen helyzetek lehetnek például az alábbiak:    

• Érzelmi stresszhelyzet – egy rossz hír, egy hirtelen ijedtség vagy éppen egy lelkesedést kiváltó esemény hatására beindul a stresszreakció, aminek részeként emelkedik a pulzus.
• Fizikai aktivitás – ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus. 
• Időjárás – a párás, meleg idő keményebb munkára szorítja a szervezetet, hogy le tudja hűteni magát.
• Hirtelen testhelyzetváltozás – egy gyors felállás is megemelheti a pulzust.
• Gyógyszerek és drogok – bizonyos gyógyszerek és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsítják a pulzust. 
• Hormonális változások – a hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket. 

A hosszú távon tapasztalható emelkedés eredői

Van néhány olyan életmódhoz köthető állapot, amelyek lassú, tartós pulzusszám emelkedést okozhatnak. A leggyakoribbak ezek közt:

• mozgásszegénység, ülő életmód,
• nem megfelelő étrend, egyoldalú táplálkozás, helytelen diéta,
• dohányzás,
• rendszeres alkoholfogyasztás,
• vérnyomás problémák,
• hosszú távú droghasználat, bizonyos vényköteles gyógyszerek szedése. 

Kedvcsináló halreceptek

2020. január 26.

A magyarok hírhedten rosszul állnak az évente elfogyasztott hal mennyiségével.  

Lehet, hogy ennek részben anyagi okai vannak, hiszen a jó halak igen drágák tudnak lenni, de ugyanakkor a halfogyasztásnak a kultúrája sem igen nagy országunkban. Kedvcsinálóképpen szeretnénk néhány halrecepttel szolgálni.

Máltai halleves - sütőben

Hozzávalók 4 személyre:
60 dkg tengeri halfilé, 1/2 kg paradicsom, 1 közepes hagyma, 2 gerezd fokhagyma,
1 vastag zellerszár, 3 dkg mazsola, 3 dkg pisztácia/hámozott mandula, 1 evőkanál kapribogyó, 15 dkg kimagozott olívabogyó, 4 evőkanál olaj, 2-3 evőkanál liszt, 2 babérlevél

Elkészítés módja:
Mossuk meg a halat, csepegtessük le, majd sózzuk be. A paradicsomot forrázzuk le, hogy könnyebben leváljon a héja, hámozzuk meg, és turmixoljuk péppé. Hámozzuk meg a hagymát és a fokhagymát, majd vágjuk apróra. A zellerszárat mossuk meg és karikázzuk fel. Öblítsük le a mazsolát forró vízzel. A pisztáciát/mandulát vágjuk durvára. A kaprit és az olívabogyót csepegtessük le.
Ezután nagyobb serpenyőben forrósítjuk fel az olajat. Forgassuk a halszeleteket lisztbe, és süssük elő mindkét oldalukon (2-3 perc), majd fektessük mélyebb tűzálló tálba. A sütőt melegítsük elő 220 °C-ra. Dobjuk a sütőolajba a hagymát, a fokhagymát és a zellert, majd enyhén megpirítjuk. Öntsük a paradicsommal, borsozzuk meg erősen, és erős tűzön forraljuk5 percig. Keverjük bele a mazsolát, a pisztáciát/mandulát, a kaprit, az olívabogyót, és néhány percig forraljuk szelíd tűzön, és sózzuk meg, ha szükséges. Öntsük a halszeletekre, adjuk hozzá a babérlevelet, és csak annyi vízzel öntsük fel, hogy éppen ellepje. A forró sütőben 20-25 percig sütjük.

Hogyan fedezhető fel időben a mellrák?

2020. január 26.

Az emlőrák a leggyakoribb, nőket sújtó daganatos megbetegedés: hazánkban évente több ezren szembesülnek a baljós diagnózissal. A betegség azonban korai stádiumában még teljes mértékben gyógyítható. A Magyarországon 1993 óta minden április 10-én megtartott Nemzeti Rákellenes Nap alkalmából Dr. Ádám Zsolt, a Czeizel Intézet szülész-nőgyógyász szakorvosa segítségével összegyűjtöttük, hogyan fedezhetjük fel időben a tüneteket.

Mellrák tekintetében legnagyobb arányban a 35-59 év közötti nők veszélyeztetettek, de fiatalabb korban is előfordulhat. A betegség megelőzéséhez ezért már 20 éves kor felett elengedhetetlen a rendszeres, havonta elvégzett otthoni önvizsgálat. Évente egyszer nőgyógyászati vizsgálat keretében tapintásos emlővizsgálatot, valamint emlőultrahangot is el kell végeztetni, 40 éves kor felett pedig ajánlott az évi mammográfia is.

Az emlődaganat kialakulásáért sok tényező okolható, de kiemelt szerepet játszik a genetikai hajlam – ha a családban előfordult már hasonló betegség, a szűrésekre fokozottan oda kell figyelni! –, a szervezet ösztrogéntermelésének megváltozása, de rizikófaktort jelent a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a túlhajszolt életmód is.

„A betegség korai szakaszában általában nem érkezelhető fájdalom, a mellek megváltozott állapota azonban már kitapintható. Ezért fontos az önvizsgálat elvégzése” – mondja Dr. Ádám Zsolt, a Czeizel Intézet szülész-nőgyógyász szakorvosa. „Egy tükör előtt először szabad szemmel keressünk elváltozást az emlőkön és a mellbimbókon. Ha leengedett és felemelt karral sem érzékelünk megnagyobbodást, behúzódást, mindkét mellbimbónk azonos magasságban helyezkedik el és felfelé mutat, egyik karunkat tartsuk a magasban, a másikkal pedig centiről centire tapintsuk át az ellentétes mellünket és hónaljunkat. Ismételjük meg a műveletet fordítva is. Feküdjünk hanyatt, és egyik kezünket a fejünk alá téve, így is vizsgáljuk át az ellentétes emlőket, majd cseréljük meg a kezeket. Óvatosan nyomjuk meg a mellbimbót is, és figyeljük, hogy nem tapasztalunk-e fájdalmat vagy váladékozást.

Tervezés gyerekekkel – hogyan tűzzünk ki célokat az évre?

2020. január 25.

Az ünnepi rohanásban talán nem tudtunk azzal foglalkozni, hogy kicsit megálljunk és átgondoljuk az elmúlt évet. Most viszont, hogy a karácsonyi és szilveszteri forgatag már mögöttünk, a tavaszi zsongás pedig még igen távol, használhatjuk az időt arra, hogy lezárjuk az elmúlt év eseményeit és megtervezzük a következő évet. Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője azt javasolja, vonjuk be gyerekeinket is a tervezésbe. Ezáltal nemcsak jobban megismerhetjük a gondjaikat, vágyaikat, de ők is sokat fejlődhetnek.

A célok meghatározása

A terveink fontos része rendszerint a megtakarításaink növelése, az egészségünk megőrzése, a szakmai fejlődésünket támogató továbbképzések, tanfolyamok elvégzése. A saját céljaink meghatározásán túl átgondoljuk a családunk egészét érintő kérdéseket, terveket is. 

Sokan épp az ünnepi időszakban döbbenünk rá arra, amit a szürke hétköznapokban, a sokszor rutinszerű élet, a mókuskerék mellett nem veszünk észre. A téli szünetben volt idő együtt lenni, 2 hétig mindenki kicsit a szűkebb családjára koncentrált. Érdekes, hogy mennyi mindenre láttunk rá ez idő alatt. 

„Például most vettük észre, hogy nem tudunk igazán jól kommunikálni, a gyerek szinte ki sem mozdul a szobájából, a gép előtt ül. A szünetben egyedül nem találja fel magát, mindenhez ott kell lenni vele – vagy épp most fedeztük fel, hogy milyen jó a humora, mennyire jól ment neki a szereplés mások előtt, vagy ügyesen rajzol.” 

A megállapítástól a megvalósításig

Érdemes a tapasztalatainkat, a véleményünket megosztani a gyerekekkel is, mert ez is segíthet a célok meghatározásában. Az új évre szóló cél lehet például a viselkedés megváltoztatása, vagy egy új képesség elsajátítása, vagy fejlesztése. Fontos, hogy a célokat észszerűen jelöljük ki és az év folyamán nyomon kövessük a változásokat, visszajelzést adjunk az addig elért eredményekről.