Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Korszakalkotó tanulmány a daganatos betegségek kezelését

2020. február 25.

Fotó: gettyimages.com

Több mint ezer tudós építette fel a daganatos betegségek eddigi legteljesebb profilját. A korszakalkotó tanulmány teljesen megváltoztathatja a rák kezelését – adta hírül a BBC News.

A Pan-Cancer Analysis of Whole Genomes Consortium (PCAWG) nevű projektben közreműködő tudósok a rákbetegséget egy olyan százezer darabos kirakóshoz hasonlították, amelynek darabjai eddig 99 százalékban hiányoztak. A Nature folyóiratban publikált tanulmányuk azonban szinte teljes képet nyújt az összes daganatos betegségről.

A PCAWG tanulmánya 38 ráktípus 2658 daganatának teljes genetikai kódját elemezte. Ennek köszönhetően minden páciens rákbetegsége személyre szabhatóan kezelhető lesz, illetve lehetővé válik, hogy az eddigieknél korábban ki lehessen mutatni a daganatos betegség kialakulását.

“A rák kialakulása nagymértékben sejtjeink normális öregedésének szerencsétlen következménye. A betegség ezen molekuláris fejlődésének teljes megértése az első lépés afelé, hogy azonosítsuk célpontokat a korai észleléshez és esetleg a kezeléshez” – hangoztatta Moritz Gerstung, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium Bioinformatikai Intézetének vezetője.

Lincoln Stein, az Ontario Rákkutató Intézet tudósa elmondta, hogy az orvosok mindeddig a páciensek egyharmadánál sötétben tapogatóztak, és nem tudták megállapítani, hogy a beteg sejtjei miért váltak rákossá.

Harminchét ország tudósai több mint egy évtizeden át dolgoztak a rákos megbetegedések feltérképezésén. A munka, amelyet 22 tudományos kiadványban publikáltak, megmutatja, hogy a rákbetegség nagyon összetett, sok ezernyi különböző  mutáció okozhatja. A kutatás feltárta, hogy az emberek daganatos betegsége átlagosan négy-öt alapvető mutációt tartalmaz, amelyek elősegítik a rák növekedését. Ezek a betegség potenciális “gyenge pontjai”, s a kezelésben éppen ezeket a mutációkat kell támadni.



Mi okozza és mit tegyünk székrekedéskor?

2020. február 25.

A székrekedés minden életkorban, így csecsemő- és gyermekkorban is előfordul. A székrekedés gyermekkorban nem is ritka, a szülők 3-5%-a ilyen panaszok miatt keresi fel a gyermekorvost. A 6-12 év közöttiek mintegy egyharmadának van időszakos székelési problémája, de az első tünetek rendszerint 2-4 éves kor között jelennek meg.

Fotó: gettyimages.comA székrekedés sokszor nagyobb problémát okoz a szülőnek, mint az érintett gyermeknek. A legtöbb esetben a székrekedés hátterében nincs semmiféle organikus megbetegedés, és az étkezési vagy székelési szokások változtatása sokszor megoldja a problémát, máskor azonban gyógyszeres beavatkozásra van szükség.

Mi a normális bélműködés?

Az élet első hetében az újszülött napi három-négyszer ürít puha, pépes székletet, az anyatejjel táplált csecsemők többször, mint a tápszerrel tápláltak.
Az első három hónapban a székletek száma átlagosan napi három, és ezek konzisztenciája általában puha. Az anyatejes csecsemőknél gyakori, hogy minden étkezés után kakilnak, de az is normális, ha hetente csak egyszer van puha, kenőcsös székletük. A szoptatás alatt ritka a székrekedés. Ilyenkor inkább arról van szó, hogy az anyatej kevés salakanyagot tartalmaz, és szinten egészében felszívódik, ezért ritka a székelés. Mindaddig, amíg a kicsi közérzete szemmel láthatólag jó, nincs ok aggodalomra, és nem kell beavatkozni sem.
Tápszerrel való táplálás esetén a székletek száma valamivel kevesebb, napi 2-3. A székletek konzisztenciája a változó, ez a tápszertől függ, a tehéntej vagy szója alapúak esetén gyakoribb a kissé keményebb széklet.
A vegyes táplálás bevezetése után napi 1-2-szeri székletürítés a szokásos, de a kétnaponta egyszeri is normális.

A székrekedés “anatómiája”

A székelés akkor indul be, ha nagyobb tömegű széklet kerül a végbélbe. A végbélnek két záróizma van, a belső, amely autonóm, vagyis tudatosan nem befolyásolható kontroll alatt áll és a külső, amelyet tudatosan befolyásolhatunk. Ha a gyermek visszatartja a székletét, akkor ezt a külső záróizmot zárja akaratlagosan, és a székletet mintegy visszanyomja a végbél felsőbb szakaszába.

Tartós székrekedése esetén, a végbél kitágul, az izomzat ellazul. A széklet lassan egyre keményebbé válik, mert a végbél vizet szív vissza a székletből, körülötte azonban hígabb széklet is felgyűlik, amely az ellazult záróizmon keresztül „kifolyhat”. Ilyenkor a gyermek alsóneműje gyakran bepiszkolódik, bekakil.  Ezt a folyamatot hasmenéssel is össze lehet keverni, holott ennek pont az ellenkezőjéről, székrekedésről van szó.



Lasagna verde

2020. február 24.

A napsütötte, lankás Toszkána hangulata lengi be a lakást már attól is, ha végigolvasod a receptet!  

Hozzávalók:
zöld tészta 30 dkg
olaj 6 cl
vöröshagyma 12 dkg
paradicsompüré 5 dkg
fehér bor 2 dl
zöldpetrezselyem 1 cs.
tejföl 2 dl
Pannónia sajt 20 dkg
kakukkfű
bazsalikom, só

Elkészítése:
A laskára tépdelt zöld tésztát sós vízben kifőzzük. Az apróra vágott vöröshagymát az olajban üvegesre pirítjuk, hozzáadjuk a paradicsompürét, jól elkeverjük, majd a fehér borral felengedjük. Kakukkfűvel, bazsalikommal, apróra vágott zöldpetrezselyemmel fűszerezzük és megsózzuk. Amikor a fűszeres paradicsom felforrt, beletesszük a sovány darált sertéshúst és fedővel letakarva puhára pároljuk. Párolás közben, ha szükséges, kevés fehér bort öntünk hozzá.



48 óráig is tarthat az EKG vizsgálat

2020. február 24.

Amikor olyan panaszt szeretne kivizsgálni a kardiológus, amelyhez nem elég a néhány perces EKG vizsgálat, szükség lehet a szív munkájának hosszabb távú megfigyelésére. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, hogy a modern készülékekkel már nem csak a 24 órás, de akár a két napig, vagy tovább tartó Holter EKG monitorozás is megoldható.

Fotó: 123rf.comMire való az EKG vizsgálat?

Az EKG vizsgálat a szív működésével, elektromos tevékenységével kapcsolatos mérhető paramétereket ábrázolja. Az EKG által rajzolt görbékből a szakorvos számára kiderül többek közt, hogyan alakul a szívverések száma, szabályossága, a szívritmus, hogyan működik a szív ingerképzése és ingervezetése, vannak-e veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, elektrofiziológiai eltérések. A 12 elvezetéses nyugalmi EKG tehát pontos képet mutat a szív aktuális állapotáról, segíti a diagnózis felállítását. Amikor azonban például terhelés kapcsán jelentkező panaszokat kell kivizsgálni, nem elégséges a nyugalmi EKG, ami, mint neve is mutatja, nyugalmi helyzetben, fekvő állapotban zajló mérés.

– Sokszor olyan tüneteknek kell utánajárnunk, mint a mellkasi fájdalom, a légszomj, a szédülés, a túl lassúnak, vagy túl gyorsnak, esetleg szabálytalannak érzett szívverés. Ezek a panaszok természetesen csak igen ritkán jelentkeznek a néhány perces nyugalmi EKG vizsgálat során, tehát hosszabb távon kell megfigyelni a szív működését – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa. – Ekkor lehet szükség a hosszabb távú monitorozásra, vagyis a Holter EKG-ra, ami a legmodernebb készüléknek köszönhetően már nem csupán 24 órás időtávra vehető igénybe.

Holter EKG akár 48 órán túl is

A Holter EKG ideális eszköz akkor, amikor a napi tevékenység és alvás közben is szeretnénk látni a szív működését, illetve akkor is nagyon fontos, ha ritka szívritmuszavaroknak, vagy az aktuálisan alkalmazott gyógyszerek hatásának szeretnénk utánanézni – mondja Müller doktor.

– Azonban gyakran nem jutunk pontos diagnózishoz 24 óra alatt, sokkal hosszabb megfigyelésre és részletesebb adatokra is szükség lehet a bonyolultabb és/vagy nehezebben diagnosztizálható esetekben. Ilyen helyzetben ideálisak az új, hordozható EKG készülékek, amelyek akár 48 óráig, vagy azon túl is viselhetőek. A legújabb fejlesztések igen kis súlyúak, viselésük gyakorlatilag nem okoz kellemetlenséget, a napi teendők zavartalanul elvégezhetők mellettük.



Melyik terhességi teszt a legérzékenyebb?

2020. február 23.

Aki nagyon vágyik egy gyermekre, az minél hamarabb kézzel fogható jelét szeretné látni a várandósságának. Tulajdonképpen erre szolgálnak a terhességi tesztek, amelyeknek egész sora lelhető fel a gyógyszertárakban, drogériákban. 

Fotó: 123rf.comGyártó, forgalmazó és – nem mellesleg – ár tekintetében is jelentősen eltérnek egymástól a termékek. És különbözik az érzékenységük is: míg egyesek azt ígérik, hogy már az esedékes menstruáció időpontját megelőzően négy nappal képesek a terhesség kimutatására, addig a termékek másik része „csak” a – kimaradt – menstruáció napján használható elsőként kellő pontossággal.

Valamennyi terhességi teszt a vizeletben megtalálható humán koriogonadotropin hormon, röviden HCG, biokémiai alapon történő kimutatásán alapul.

A HCG hormon akkor mutatható ki a vizeletből, ha a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhbe. A beágyazódás a megtermékenyítést követően körülbelül a 8–11. napon következik be, és ez a menstruáció esedékes időpontját mintegy 4-5 nappal előzi meg.

Hogyan alakul a HCG-szint?

A terhesség korai szakaszában a HCG-szint rohamosan emelkedik a vizeletben, szinte naponta megduplázódik, és a legmagasabb HCG-szint a 8–10. terhességi hetekben mérhető. A vizelet egy milliliterében (ml) mérhető HCG mennyiségét úgynevezett milli nemzetközi egységben (milli international unit; mIU) adják meg, azaz mIU/ml formájában szerepel a szakirodalomban.

A következőkben megadott, vizeletben mérhető HCG-koncentrációk pusztán tájékoztató jellegű átlagértékek; természetesen az egyes kismamáknál mért értékek között jelentősebb eltérések is lehetnek:

• a menstruáció kimaradása előtti 5. napon 5 mIU/ml
• a menstruáció kimaradása előtti 4. napon 15 mIU/ml
• a menstruáció kimaradása előtti 3. napon 40 mIU/ml
• a menstruáció kimaradása előtti 2. napon 50 mIU/ml
• a menstruáció kimaradása előtti napon 90 mIU/ml
• a menstruáció kimaradása napján 150 mIU/ml



Csökkent a koraszülések száma

2020. február 23.

Fotó: 123rf.com

A dohányzást korlátozó törvények bevezetése után 10 százalékkal csökkent a koraszülések és a súlyos gyermekkori asztmás rohamok száma – állapította meg egy nagyszabású nemzetközi kutatás.

A kutatócsoport Észak-Amerikában és Európában készült 11 korábbi tanulmány adatait elemezte – idézte a BBC hírportálja a The Lancet brit orvosi hetilapban ismertetett kutatást.

Ez az egyik első, nagyszabású munka, mely a dohányzásellenes törvények gyermeki egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta. Az intézmények és nyilvános, közforgalmú helyek – munkahelyek, bárok, kávézók, éttermek – füstmentességéről már korábban bizonyították, hogy védi a felnőtteket a passzív dohányzás veszélyeitől.

Ebben a tanulmányban a skót Edinburgh-i Egyetem, a holland Maastrichti Egyetem, a belga Hasselt Egyetem és az amerikai Harvard orvosi karának tudósai több mint 2,5 millió szülést és csaknem 250 ezer, gyermekkori asztma miatti kórházi kezelés adatait vizsgálták meg.

A dohányzás törvényi korlátozása óta a korukhoz képest nagyon kis súllyal született babák száma is öt százalékkal csökkent. A szerzők szerint lehetséges, hogy a füstmentesség a gyermekek egészségének további javulásához vezet.

Egy korábbi tanulmány alapján a világon a gyermekek 40 százalékát veszélyezteti a rendszeres passzív dohányzás, amelyről kimutatták, hogy légúti betegségeket okozhat, illetve asztmarohamot válthat ki náluk. Egy friss európai kutatás arra is fényt derített, hogy a passzív dohányzás a gyermekeknél az artériák falának megvastagodásához vezet, ez pedig növeli a későbbi szívroham és az agyvérzés kockázatát.



Terhességi cukorbetegség – mindig kell inzulin?

2020. február 22.

Fotó: gettyimages.com

A terhességi cukorbetegség veszélyes állapot, mely kezelés nélkül igen negatív hatást gyakorol a babára és az kismamára is. Éppen ezért fontos komolyan venni és szigorúan betartani az orvos, dietetikus utasításait. A cukorbetegség fennállása sokaknál egyet jelent az inzulin adásával, ám dr. Porochnavecz Marietta , a Cukorbetegközpont diabetológusa elárulta, nem minden várandós nőnek van rá szüksége.

A terhességi cukorbetegség veszélyei

Terhességi cukorbetegségnek – gestacios diabetesnek- azt az állapotot nevezzük, amikor a diabetesre várandósság során derül fény. Fontos, hogy a beteg mielőbb szakszerű terápiában részesüljön, mivel komoly gondokat okozhat mind a kismamánál, mind a magzatnál, ráadásul a baba későbbi életére is hatással van.

A terhességi cukorbetegség megnöveli a terhességi toxémia, a HELLP syndroma (vörösvértestek szétesése, az emelkedett májenzimek, alacsony vérlemezkeszám) kialakulásának esélyét, ráadásul a magasabb vércukorszint miatt a kismama hajlamosabbá válik különböző fertőzésekre is.

A betegség továbbá vetélést, koraszülést is eredményezhet, vagy a baba nagyobb súllyal születhet, ami szülési komplikációkat vonhat maga után, ráadásul a születés után könnyen hipoglikémiás állapotba is kerülhet, és nagyobb eséllyel lép fel sárgaság is.

Gyógyszer, inzulin vagy életmódterápia?

A cukorbetegség általános terápiája történhet gyógyszerrel és/vagy inzulinnal, illetve életmód terápiával (mozgás, diéta). Terhesség során gyógyszert nem szabad alkalmazni, mivel átjut a placentán, így a kismama számára csakis az inzulin adása nyújthat megoldást. De vajon erre mindenképp szükség van?



Melyik lesz a te mágikus színed? Keresd ki!

2020. február 22.

Ha ismered a színek hatását, akkor könnyedén kiválaszthatod azt, amelyik jó kedvre derít ezeken a borongós és depresszióra hajló téli napokon. Bizonyos színek energetizálnak, mások segítenek megnyugodni, és vannak olyanok is, amelyek önbizalmat adnak. De melyik is lesz a te mágikus színed?  

Nincs más dolgod, mint kitölteni ezt az egyszerű kis kvízt, hogy megtudd, milyen is jelenlegi hangulatod. Ha kész vagy, akkor válaszd ki, hogy melyik színt kell magadra öltened, esetleg becsempészned a lakásod minél több pontjára, vagy akár munkahelyeden az irodádba.

Írd fel a számot, hogy melyik állítás igaz rád a 13-ból!

  1. Igen alacsony az önbizalmam, lehetnék egy kicsit határozottabb is. Az emberek néha kihasználnak, én pedig döntésképtelennek érzem magam sok helyzetben.  
  2. Hiányzik a szenvedély és az izgalom az életemből.
  3. Olyan lomhának, tunyának érzem magam. Talán többet kellene mozognom.
  4. Sovány vagyok, nem túl jó az étvágyam, és nem eszem sokat.
  5. Szeretnék jókedvű lenni, nyitott és társaságkedvelő vagyok. 
  6. Nehéznek érzem a lelkem, sokszor vagyok csüggedt. 
  7. Sokkal logikusabban, átgondoltabban és komplexebben kellene kezelnem a problémákat. 
  8. Jó lenne több időt eltölteni a természetben.
  9. Szükségem lenne felfrissítő gondolatra, hogy újra hitet és reményt kapjak.
  10. Hajlamos vagyok arra, hogy feszült, merev és ideges legyek.
  11. Magas a vérnyomásom.
  12. Nehezen tudok nyugodt, derült lenni, és néha gondjaim vannak az alvással is.
  13. Túl sokat eszem.


Megvan?



B típusú agyhártyagyulladás elleni védőoltás támogatása

2020. február 21.

Fotó: 123rf.comBevezeti a gyermekek B típusú agyhártyagyulladás elleni védőoltásának támogatását idén Kaposvár – jelentette be Szita Károly polgármester a Facebook-oldalán.

Az önkormányzat háziorvosok javaslatára döntött arról, hogy hozzájárul a három, összesen mintegy 90 ezer forintba kerülő oltóanyag megvásárlásához, erre a célra 10 millió forintot különített el ez évi költségvetésében.

Az önkormányzatnak az e témában készült, az MTI-hez is eljuttatott háttéranyagában az olvasható, hogy ma a meningococcus B a legveszélyesebb olyan agyhártyagyulladás-típus Európában, így Magyarországon is, amely ellen van védőoltás.

A gyors lefolyású, magas lázzal, s egyebek mellett a kutacs deformitásával járó betegség leginkább az 5 év alatti gyermekeket veszélyezteti, a csecsemőknél több mint 70 százalékos a halálozási arány, amennyiben nem észlelik időben.

A B típusú agyhártyagyulladás elleni védőoltást az Európai Unióban 2013-ban törzskönyvezték, s ma a világ több mint 35 országában alkalmazzák. Az első vakcinát 2-3, a másodikat 3-4 hónapos korban, a harmadikat 1 éves kor után kell beadni.

Szita Károly a Facebook-oldalán emlékeztetett, hogy a somogyi megyeszékhely élen jár a védőoltások támogatásában. Lakosainak korábban a méhnyakrák, a bárányhimlő, a 65 év felettiek tüdőgyulladás elleni védőoltásának megvásárlását is segítette, amikor azok finanszírozásához az állam még nem járult hozzá.



Gesztenyekrémleves ropogós prosciutto sonkával

2020. február 21.

Recept és ételfotó: venusz.huA gesztenye antioxidáns hatású, sejtvédő E-vitaminban, B1-, B2-, és B6-vitaminban is gazdag. Ugyanakkor kevésbé ismert tulajdonsága, hogy a C-vitamin tartalom is jelentős a gesztenyében, ami a málnáéhoz és a ribiszkééhez hasonló értéken mozog. Ásványi anyagokban is bővelkedik, főleg nátriumot, káliumot, kálciumot és foszfort tartalmaz.

Magas a nyersrosttartalma is, ezért élelmirost-hányada jelentős. A rostfogyasztás segít a túlzott inzulintermelés visszaszorításában, amely a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kockázati tényezője. Csökkenti az éhségérzetet, elősegíti a jó bélműködést, magas szénhidráttartalmának köszönhetően pedig étrendedben helyettesítheted vele a gabona- és burgonyaféléket is.

Hozzávalók

  • 300 g gesztenye (mirelit)
  • 3 ek Vénusz 100% napraforgó-étolaj
  • 1 póréhagyma
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 3 szál zeller
  • 1 kis petrezselyem gyökér
  • 1 kis sárgarépa
  • 1 kk mustár
  • 1 dl száraz fehérbor
  • 1 tk őrölt koriander
  • 3-4 babérlevél
  • 1,6-1,8 l víz
  • 2 dl főzőtejszín
  • 120 g parmezán
  • 100 g prosciutto (vagy fekete erdő sonka)
  • só, bors 
  • snidling a tálaláshoz


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...420421422...639
hírek, aktualitások

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.