Szabadidőt a mamának is!
2019. július 19.
A mamák az év minden napján azon fáradoznak, hogy családjuknak megteremtsék a boldogságot. Mindezt sokszor erejükön felül, saját igényeik háttérbe szorításával teszik. Ám a heroikus küzdelemnek csak addig van értelme, amíg az édesanyák nem érzik magukat áldozatnak. Egy boldog családhoz boldog anyuka is kell.
Senki sem érzi magát olyan közel a gyermekéhez, mint a tulajdon édesanyja. De csakis mi vagyunk azok, akiknek éjjel-nappal a gyermekkel kell foglalkoznia? Biztosan nincs így rendjén, noha mindannyian tudjuk, ezt jóval könnyebb mondani, mint kivitelezni. Mit tehetnek a családtagok – elsősorban az édesapák – azért, hogy levegyenek a terhekből, és mit tehetünk mi, édesanyák, akik sokszor észrevétlenül vállalunk magunkra olyan feladatokat, amiket a család más tagja is el tud végezni?
Már a terhesség idején is szinte minden gondolatunk a pocakunkban lévő jövevény körül forog. Amikor szülés után először érezhetjük igazán közelünkben, először hallhatjuk lélegzetét, akkor hatódunk meg igazán a kiszolgáltatottságán. Úgy érezzük, felelősséggel tartozunk, mert még mindig magunkban hordozzuk az önzetlen nő képét, aki csak azért van, hogy egyetlenének a lehető legjobb legyen. Az első hónapokban – a természettől fogva – az újszülött csakugyan nem tud létezni anya nélkül. Azonban ez még korántsem jelenti azt, hogy mások – elsősorban az édesapák – nem tudnának itt vagy ott besegíteni az anyukának.
Az olyan férfiak, akik örömmel várják gyermekük születését, nagyon is képesek eddigi életüket az apróság és a kismama igényei szerint átrendezni. Sok apuka vesz ki szabadságot, amikor megszületik a baba, hogy felesége segítségére legyen. Csakhogy ezután könyörtelenül beköszöntenek a szürke hétköznapok, és ez nem tesz éppen jót a családi idillnek.
A férj reggel elrohan a munkába, délután kimerülten hazaérkezik. Minél jobban befogják a munkahelyén, annál kevésbé veszi ki a részét a házimunkából. Legalábbis ez a kevésbé meglepő eredmény derül ki egy 1995-ben, a családok körében végzett felmérésből. A kutatás azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy az apukák hozzáállása az otthoni teendőkhöz nagyban függ az édesanya magatartásától.
Élet a rizsen túl
2019. július 19.
A magyar ember körete általában kimerül a fehér rizsben és a krumpliban. Ezek azonban nem a legegészségesebb táplálékaink, ráadásul inzulinrezisztenciásoknak és cukorbetegeknek nem is ajánlják. Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa megosztotta, milyen más köreteket készíthet helyettük.
Bulgur
A bulgur neve sokak számára nem cseng ismerősen, pedig az egyik legegészségesebb alternatívája a hagyományos köreteknek. A tört búzából készült étel a török és az arab konyha meghatározó alapanyaga, búzatöretnek vagy török rizsnek is nevezik hazánkban. Boltok polcain megtalálható rizsszemnyi méretű és egészen apró szemű változata is, melyből néhány perc alatt ízletes köret varázsolható. Alacsony a zsír-és kalóriatartalma, viszont vitaminokban (B, E), ásványi anyagokban (kálium, magnézium, vas, folsav) és rostban bővelkedik, ami miatt a fogyókúrázók és a cukorbetegek, inzulinrezisztenseken kívül a kismamáknak is ajánlott.
Kuszkusz
Az észak-afrikai csemege egyre nagyobb népszerűségnek örvend az egészséges táplálkozás hívei körében, hiszen számtalan felhasználási módja ismert. Köreten kívül ugyanis fogyasztható egytálételnek, salátához, sőt, akár még édességekhez is felhasználható! Magyarországon a durumbúzadarából készült változat terjedt el, de ezen kívül más gabonákból is készülhet. A tarhonyához hasonló étel remekül beilleszthető cukorbeteg/IR diétába, – főleg, ha teljes kiőrlésű- hiszen a lassú felszívódó szénhidrátok csoportját erősíti. Igen magas az antioxidáns és a B-vitamin és kálium tartalma, melynek következtében rendszeres fogyasztása véd a szív-és érrendszeri problémák ellen. Fogyókúrázóknak is tökéletes, hiszen magas fehérje,- és rost tartalommal rendelkezik, így hamar teltségérzetet kelt.
Kisebb az elhízás veszélye, ha gyalog jár a gyerek iskolába
2019. július 18.
Kisebb eséllyel lesz túlsúlyos vagy elhízott az a gyerek, aki rendszeresen gyalog, kerékpárral, esetleg rollerrel jár iskolába – állapította meg egy új kutatás.
A Cambridge-i Egyetem tudósai vezette kutatás az első, amelyik egyszerre vizsgálta, hogy két, tanterven felüli mozgásformának, a napi iskolába járásnak és a sporttevékenységnek milyen hatása van az alsó tagozatosok túlsúlyára és elhízására – olvasható a BMC Public Health aktuális számában.
A túlsúly megállapítására nem a testtömegindexet (BMI) használták, hanem megmérték a gyerekek testzsírját és izomtömegét, majd értékelték, hogy függenek össze ezek az adatok a testmozgás mennyiségével.
A BMI egyszerűsége miatt az elhízás leggyakrabban használt mértékegysége, hiányossága azonban, hogy a test teljes tömegét veszi alapul, beleértve az egészséges izomzatot, nemcsak a zsírt.
A friss kutatás adatait a University College Londonnak abból a 2010-2013-as vizsgálatából vették, amely a gyerekek testméretét és tüdőfunkcióit mérte fel (Size and Lung Function in Children, SLIC). Több mint kétezer 5-11 éves gyerek vett benne részt, etnikai és társadalmi hátterük változatos volt.
A gyerekek csaknem fele minden nap sportolt, ugyanekkora egy részük gyalog, kerékpárral vagy rollerrel járt iskolába. A kutatók azt állapították meg, hogy akik a napi iskolába járás közben testmozgást végeztek, azoknak kevesebb volt a testzsírja, így kisebb volt a valószínűsége, hogy túlsúlyosak lesznek vagy elhíznak.
Hízást okoznak a túlzottan feldolgozott élelmiszerek
2019. július 18.
Több evésre késztetnek a túlzottan feldolgozott élelmiszerek, ezzel növelik az elhízás kockázatát, ugyanis egy úttörő kutatás szerint átlagosan napi 500 kalória többletbevitelt jelentenek.
Az amerikai tanulmány először vizsgálta önkéntesek bevonásával a többszörösen feldolgozott ételek fogyasztásának kockázatait. A kutatás résztvevőinek étkezését egy hónapig figyelték. Kiderült, hogy amikor a résztvevők erősen feldolgozott ételeket fogyasztottak, napi 500 kalóriával többet vettek magukhoz ahhoz képest, mint mikor nem feldolgozott ételt ettek – számolt be róla a BBC News.
Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet értékelése szerint a túlzottan feldolgozott ételek valószínűleg hatással vannak az éhségérzettel kapcsolatos hormonokra, ezért folytatja az evést, aki ilyet fogyaszt.
A feldolgozott ételek pontos definícióját nehéz megadni, mondta el Kevin Hall, a tanulmány vezető kutatója hozzátéve, hogy “olyan ez, mint a pornográfia, nehéz leírni, de az ember rögtön felismeri, ha meglátja”. Ide sorolják azokat az ételeket, amelyek csomagolásán több mint ötféle összetevő szerepel, édes vagy ízesített sós snackek, chipsek, csokoládé és más édesség, édesített üdítőitalok, instant levesek, fagyasztott vagy konzerv készételek, valamint a főként vagy teljesen cukorból, olajokból és zsírokból készült élelmiszerek.
A kutatáshoz húsz önkéntest költöztettek be egy hónapra egy laboratóriumba.
Két hétig vagy erősen feldolgozott ételeket vagy nem feldolgozott ételeket ettek, aztán a második két hétben cseréltek. A résztvevők annyit ehettek, amennyit akartak, de a kutatók minden falatot feljegyeztek, amit magukhoz vettek.
A feldolgozott étrendben olyan fogások szerepeltek, mint a quesadilla és a sült bab, míg a nem feldolgozott ételek között volt például a spenótsaláta csirkemellel, almadarabokkal, bulgurral és napraforgómaggal.
A két hétig erősen feldolgozott ételeket fogyasztók átlagosan napi 508 plusz kalóriát vettek magukhoz és nagyjából egy kilót híztak.
Terhesen mozgás = csavarodó köldökzsinór?
2019. július 17.
A várandósság a nők, és természetesen a férfiak életében is komoly változást hoz, egy olyan állapot, amivel nem sűrűn találkoznak. Hogy milyen érzés lesz, és mire érdemes figyelni – ezt csak másoktól tudja megkérdezni a kismama, így nem is csoda, ha elképesztő mennyiségű téves információval találkozik. Ezek között az egyik legrosszabb a mozgással kapcsolatos tévhitek tárháza. Ezeket segít most rendbetenni dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos a ratkotunde.hu-nak.A mozgásról
A mozgás, vagyis a rendszeres sport (séta, túrázás, futás, vagy bármilyen más sporttevékenység) hozzátartozik, illetve alapfeltétele az egészség megőrzésének. Ez igaz a mindennapokban, és igaz akkor is, amikor a nő várandós, babát tervez, szoptat, vagy éppen már van gyermeke. A mozgás – természetesen ésszerű keretek között – nem hogy nem okoz bajt, hanem kifejezetten jót is tesz, még a várandós kismamáknak is!
Fontos azonban tisztázni azt, hogy mit is értünk normál keretek között. Azok a nők, akik rendszeresen sportoltak a terhesség előtt, nem kell, hogy lemondjanak a mozgásról. A futás, az úszás, a vívás és hasonlók is teljesen biztonságosan űzhetőek várandósan is. persze a maraton lefutását nem ekkorra kell időzíteni, de a rendszeres edzés tartható, figyelembe véve a teherbírást, és nem megerőltetve a kismamát. Egyes sportok csak azért ellenjavalltak, mert nagy a sérülés veszélye a magzatra nézve. Ilyen a kézilabda, a súlyemelés, a birkózás, stb. Ezekben az esetekben a fizikai sérülések kockázata igen nagy, vagyis várandósan nem jó űzni őket (a súlyemelés különösen tabu).
Most is elkezdhetem?
Azok a kismamák, akik a terhesség előtt nem mozogtak, sokszor nem mernek sportba kezdeni várandósan. Pedig lehet, csupán szem előtt kell tartani, hogy most nem szabad nagyon megerőltetni magunkat. Ha eddig sohasem futottunk, vagy régen nem űzzük ezt a tevékenységet, akkor inkább a nagyobb séták mellett tegyük le a voksunkat.
Internetfüggő nemzedék: nem csak a fiatalok tarolnak
2019. július 17.
Egyre népszerűbb az okostelefon az ötvenesek körében, és a fotót megosztó hetvenévesnél idősebb netezők negyede posztolt már szelfit magáról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2018-at vizsgáló kutatása szerint. A felmérésből kiderült az is, hogy a húszévesnél fiatalabbaknál az internet szinte az egyetlen információforrás, ötödük már egyáltalán nem néz tévét.
A felmérés szerint egy év alatt a 2017-es 51 százalékról 64 százalékra emelkedett az okostelefont használók aránya az ötvenes korosztály körében. A hatvanas és idősebb internetezők 46 százaléka már okostelefonon netezett (2016-ban ez az arány még csak 36 százalék volt).
A 14 éves és idősebb népesség kétharmadának van okostelefonja, és az okostelefonosok több mint felénél akkor is előkerül az eszköz, amikor például figyelni kellene egy unalmas iskolai órán, munkahelyi értekezleten, valamint elalvás előtt, tévézés vagy közlekedés közben. Nagyjából minden harmadik ember házimunka végzése vagy fürdés közben is telefonozik, akárcsak ébredés után közvetlenül. Az emberek olyankor is előveszik a készüléket, ami korábban udvariatlanságnak számított: a leggyakrabban evés közben (28 százalék), vendégségben (13 százalék), valamint színházban, szórakozóhelyen, koncerten és moziban (ezek együttes aránya tíz százalék).
Az NMHH megbízásából készült 2018-as felmérés szerint az internetezők 91 százaléka nézeget fotókat a neten, 88 százalékuk a Facebookon vagy más közösségi oldalon, és ugyanennyien vannak (86 százalék), akik ezeken a site-okon videókat is néznek. Az internetezők 85 százaléka maga is fotózik vagy videózik a telefonjával, míg digitális fényképezőgéppel, kamerával már csak 39 százalékuk.
Mintegy 700 nő hal meg terhességgel kapcsolatos okok miatt
2019. július 16.
Évente mintegy 700 amerikai nő hal meg terhessége alatt vagy a szülés után egy éven belül, nagy többségükben afroamerikaiak vagy indián őslakosok – állapította meg jelentésében az amerikai betegségmegelőzési és járványügyi hivatal (CDC).
A jelentésben összegzett vizsgálat a 2013 és 2017 közötti időszakra vonatkozik: ez alatt összesen mintegy 3500 nő halt bele a gyermekáldás miatt fellépő komplikációkba az Egyesült Államokban. Az okok – a CDC szerint – az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nehézségeiben és orvosi műhibákban, illetve félrediagnosztizálásokban keresendők.
A haláleseteknek legalább 60 százaléka megelőzhető – hangsúlyozták a szakemberek. Ugyanakkor rámutattak, hogy az anyai halálozásokban is egyenlőtlenségek vannak az Egyesült Államok különböző népcsoportjai között. Az afroamerikai és az indián és alaszkai őslakos nők háromszor olyan gyakran halnak meg a terhesség miatti rendellenességekben vagy betegségekben, mint a fehér amerikaiak.
Emily Petersen, a CDC kutatásában részt vevő egyik szakember a The Washington Post című lapnak leszögezte: eddig is ismert volt ez a fajta egyenlőtlenség a feketék és a fehérek között, ám szerinte “ez nem magyaráz meg mindent”.
Petersen elmondta: még mindig kutatják e különbség okait, és az egyik – egyre elfogadottabb – elmélet szerint “a strukturális vagy rendszerszerű rasszizmus egészségre gyakorolt hatása” szintén az okok között lehet. A kutató úgy vélte, hogy a fajgyűlölet krónikus stresszt idéz elő, ez pedig a szervezet idő előtti öregedéséhez és a terhesség alatt a problémák gyorsabb kialakulásához vezethet.
Vegán menü
2019. július 16.
Ezt a menüt ugyan vegánoknak - tehát tojás és tejterméket sem fogyasztó vegetáriánusoknak - állítottam össze én szívből ajánlok húsevőknek is! Tele van ízzel, színnel, illattal! Jó étvágyat kívánok hozzá!
Tavaszi zöldségleves
Hozzávalók:
1 kis fej karfiol,
1 csokor új répa,
két marék új zöldborsó,
1 zsenge karalábé,
só, bio ételízesítő,
egy nagy csokor petrezselyemzöld,
kevés pirospaprika,
1-2 ek. olivaolaj
Elkészítés:
A zöldségeket megtisztítom, karikáka ill. kockára vágom, a karfiolt kis rózsákra szedem.
Az olivaolajon átforgatom a zöldségeket, kicsit megpárolom.
Ezután rászórom az ételízesítőt és a paprikát, kicsit átkeverem és felöntöm annyi vízzel, ami bőségesen ellepi. Sózom és beleszórom az apróra vágott petrezselyemzöldet!
Addig főzöm, míg a kellő puhaságot el nem érik a zöldségek - ezt mindenkinek a saját ízlésére bízom!
Levesbetétként kínálhatsz hozzá tojásmentes csigatésztát, de én úgy gondolom, hogy ebben a receptben nem is igazán szükséges a sok zöldség mellé a tészta!
Mikor jó a fájdalomra a meleg?
2019. július 15.
Hideg vagy meleg? Nedves vagy száraz? Mikor használ a mozgásszervi fájdalmaknál a meleg terápia és hogyan érdemes alkalmazni azt? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.
Krónikus fájdalomnál hasznos
Általánosságban elmondható, hogy míg az akut gyulladás, sérüléseknél a hideg borogatás, a jegelés válik be, addig krónikus fájdalom és gyulladás esetén a meleg terápia lehet hasznosabb. Ennek elsődleges hatása az izmok görcsösségének csökkentése, a fájdalom enyhítése.
A meleg terápia során mindig azt a hőmérsékletet kell eltalálni, ami még melegít, melegen tart, de nem égeti a bőrt. A melegítés időtartama mindig az adott probléma jellegétől függ. Egy enyhébb hátfájásnál a rövidebb, 15-20 perces melegítés lehet hatékony, elhúzódó, krónikus fájdalmak esetén akár két óráig is érdemes melegen tartani az adott testrészt.
Mivel és hogyan melegítsünk?
A meleg terápiának két formája ismert: a nedves és a száraz.
– A nedves terápia lehet egy meleg fürdő, egy beáztatott törülköző vagy egy melegvizes palack, ami képes fenntartani az izmokig hatoló meleget.
– A száraz terápia lehet például az infraszauna vagy egy elektromos melegítő párna.
A melegítés hatékony módja egyénenként változó, mindenkinek érdemes kitapasztalni, mi hogyan hat rá és a fájdalomra. A meleg vizes palack 20-30 percig tartja a meleget, ahogyan a mikróban vagy forró vízben felmelegíthető zselés tasakok is. A melegvizes borogatás jó hatású lehet enyhébb derékfájdalomnál és jól „bedunsztolva” órákig képes tartani a kellemes hőmérsékletet. A szauna és a meleg fürdő ellazít – ahogyan a feszes, fájdalmas izmokat, úgy a mentális feszültséget is oldhatja.
Egyre kevesebb fiatal fogyaszt rendszeresen alkoholt
2019. július 15.
Egyre kevesebb fiatal fogyaszt rendszeresen alkoholt Németországban, az esetenkénti rohamszerű, mértéktelen ivászat szokása viszont terjed a szövetségi kormány kábítószerügyi megbízottja hivatalának jelentése szerint.
A 12-17 év közötti korosztályban az alkoholt rendszeresen – hetente legalább egyszer – fogyasztók aránya 8,7 százalék volt 2018-ban, ami történelmi mélypont és további 1,9 százalékpontos csökkenés a két évvel korábban, 2016-ban rögzített 10,6 százalékhoz képest, hosszabb távot tekintve, a 2004-ben regisztrált 21,2 százalékhoz viszonyítva pedig az alkoholfogyasztás jelentős mértékű visszaszorulását jelzi a legfiatalabbak körében.
A 18-25 év közötti korosztályban hosszabb távon ugyancsak nagymértékű a csökkenés, az alkoholt rendszeresen fogyasztók aránya a 2004-es 43,5 százalékról 33,4 százalékra süllyedt.
A gyors lerészegedést eredményező, úgynevezett rohamivás (általánosan elterjedt angol nyelvű szakkifejezéssel binge drinking) a 12-17 éves németek körében egyre kevésbé jellemző, ebben a korosztályban a 2004-es 22,6 százalékról tavalyra 13,6 százalékra csökkent mindazok aránya, akik az adatfelvétel előtti egy hónapban legalább egyszer részt vettek rohamszerű ivászatban.
A 18-25 évesek körében viszont ismét terjed a binge drinking, a rendszerint csoportos ivászatokba havonta legalább egyszer bekapcsolódók aránya tavaly 37,8 százalék volt, ami növekedés a 2016-os 32,8 százalékhoz képest, a 2004-es 43,5 százalékhoz viszonyítva pedig csökkenés.
