Megfelelő étkezéssel elkerülhető az érszűkület kialakulása

2020. május 10.

Az érszűkület Magyarországon mintegy négyszázezer embert érint. A betegség a szívinfarktus és a stroke után a leggyakoribb érbetegség és ahhoz, hogy elkerülhessük a kialakulását, nagy segítséget jelenthet, ha megfelelően táplálkozunk. De hogy pontosan mit is együnk, és milyen ételekre helyezzünk hangsúlyt, azt dr. Kósa Éva érszűkület specialista osztja meg velünk.

„Bizonyított tény az, hogy az érelmeszesedés kialakulásában az életmódnak és az egészséges táplálkozásnak fontos szerepe van. A megfelelő összetételű ételek fogyasztásával csökkenthető a vér teljes- és az LDL koleszterinszintje (érfal károsításában fő szerepet játszó ún. rossz koleszterin), a testsúly, a vércukorszint és a vérnyomás, melyek az érelmeszesedés fő rizikótényezői.”

Fontosak a zöldségek és a gyümölcsök

Ahhoz, hogy táplálkozásunk hatékonyan egészséges legyen – ez nem titok – megfelelő mennyiségű vitaminokra és mikroelemekre van szükségünk. „A jelenlegi ajánlások szerint étrendünk változatosan tartalmazzon zöldségeket és gyümölcsöket, így például spenótot, sárgarépát, őszibarackot, grapefuitot, és bogyós gyümölcsöket. (Zárójelben megjegyzendő, hogy a már koleszterincsökkentő gyógyszert szedőknél a grapefruit fogyasztása óvatosságot igényel, mivel növeli az izompanaszok kialakulásának előfordulását.)

Kikerülhetetlen a hal is

Természetesen a gabonafélék esetében sem mindegy, hogy milyet fogyasztunk, valamint dr. Kósa Éva a Trombózisközpont érszűkület specialistája rámutat arra is, hogy miért fontos a hal fogyasztása.

Baconos zöldbab

2020. május 09.

A hagyományos köreteket felválthatja a baconos zöldbab. Jól harmonizáló ízek, érdemes megpróbálni!  

Hozzávalók:
50 dkg zöldbab (ceruzabab, vagy nagyjából hasonló méretű hosszúkás fajta)
10-12 szelet baconszalonna
olaj
só
fokhagyma

Elkészítése:
A zöldbabot megpucolom, megpróbálom egyforma hosszúakra hagyni. Vizet forralok, sózom. és előfőzöm benne a babot.

Amikor félig megfőtt, leszűröm és megszárítom. Nagyjából 10-12 kupacot csinálok, ezeket betekerem baconbe. Egy tűzálló tálat kiolajozok, és beleteszem a babos tekercseket. A fokhagymát összezúzom és rászórom a babra. (Lehet fűszerezni még borssal, kakukkfűvel is.)

180 fokon addig sütöm, amíg a szalonna meg nem pirul. Köretként, de friss magos péksüteménnyel akár vacsorának is jó!

Alvászavarral küzdő gyerekek

2020. május 09.

Több, mint ötezer gyermek és fiatal töltötte ki az alvással, alvászavarokkal kapcsolatos tényezőkről, rizikófaktorokról szóló kérdőívet, több, mint kétezren válaszoltak az összes kérdésre. A Magyarországon egyedülálló kutatás rávilágított: a gyermekek harmadának van valamilyen alvászavara.

A kutatás az alvással kapcsolatos panaszok, tünetek gyakoriságát, és az életmód, életvitel ebben játszott szerepét vizsgálta. Erről nemzetközi szinten is kevés adat áll rendelkezésre, Magyarországon pedig még egyáltalán nem történt hasonló vizsgálat.

A 8 éveseknek napi 10 és fél órát kellene aludniuk

A gyerekek átlagosan 9-10, a fiatalok 7-10 órát alszanak. Megfigyelhető, hogy az ideálisnál mindkét korcsoport kevesebbet alszik a hét nagy részében, és – bár az alvásdeficit mértéke a fiataloknál nagyobb – már a nyolc éves gyermekek sem alszanak napi tíz és fél órát – pedig életkoruknak ez felelne meg. Dr. Szabó Attila, a kutatás témavezetője, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika docense kiemelte: Problémát jelent az is, hogy a hét közben összeszedett alváshiányt a kisebbek csaknem negyede, a fiatalok több, mint fele hétvégi, nappali alvással próbálja pótolni.

Elalvás előtti olvasás ajánlott, a villódzó fény rosszat tesz

Az elalvás előtti internetezés, televíziózás alváshigiénés szempontból bizonyítottan kedvezőtlen, a villódzó fény elalvási zavart, gyakori mikroébredéseket okoz, feltöredezi az alvásmintázatot. A felmérésből látszik, hogy minél idősebbek a gyerekek, annál többen néznek tévét, interneteznek esténként, és – míg a nyolc évesek negyven százaléka olvas (vagy felolvasást hallgat) elalvás előtt, a 16-18 évesek alig több, mint tíz százaléka vesz könyvet a kezébe.

A nagyobbak este rendszeresen kóláznak, energiaitaloznak

Dr. Szabó Attila az alvás minőségét befolyásoló szerek közül a dohányzást, az alkoholt és a koffeint emeli ki. A gyerekek nem szépítik a valóságot, megdöbbentő, hogy a kisebbek 87 százaléka, a fiatalok 93 százaléka fogyaszt saját bevallása szerint koffeintartalmú italt rendszeresen, minden nap. Még megdöbbentőbb talán, hogy néhány órával elalvás előtt a kisebbek 15%-a, míg a nagyobbak 35%-a iszik rendszeresen koffein tartalmú italt – mondja a kutatásvezető. Míg a kisebbek többségében kólát isznak, a 14-18 éves korosztály emellett kávézik, és energiaitalt fogyaszt.

Személyiségfejlesztés - 5 lépcsős gyakorlat

2020. május 08.

Ha úgy érezzük, más mederbe szeretnénk terelni az életünket, nem biztos, hogy csak a körülményeken kell változtatni. Érdemes magunkba nézni egy kicsit, és ha felfedeznénk valami javítanivalót, ne habozzunk!  

A szakemberek szerint lehetséges fő jellemvonásainkat teljesen más irányba terelni és ott is tartani. Ha az ember eljut arra a szintre, mikor ráébred, hogy új útra kellene lépnie, képes meg is tenni.

A közelmúltban is az a hit terjedt el a laikusok és profik világában is, hogy az alapszemélyiség kb. 30 éves korra kialakul, és egy szemernyit sem változik. Sőt, a pszichológia szerint bizonyos jellemvonások genetikai örökségek, melyek ugyebár azt jelentik, hogy egyesek neurotikusnak, simulékonynak, introvertáltnak vagy extrovertáltnak születnek és úgy is maradnak, a környezet vagy a változtatni akarás egyáltalán nem számít.

A kutatások arról tanúskodnak, hogy meg lehet változtatni a személyiségünket és fő jellemvonásainkat, ha valójában szeretnénk. Amerikai kutatások szerint nem csak a személyiség változik az idő előrehaladtával, de bátran kijelentik, hogy felnőttkor során a karakter nagyobb mértékű változáson megy keresztül, mint gyermekkorban. A felnőttkori pozitív irányú változás mindenképpen javít az élet minőségén.

Tanuld meg szeretni a tested!

2020. május 08.

Tizenhárom éves gyönyörű lány vigasztalhatatlanul zokog a párnájába, mert túl rövidek a lábai. Tizennégy éves csodaszép tini el van keseredve, mert a szülei nem akarják finanszírozni a mellnagyobbító plasztikai műtétet. A tízéves srác titokban az apja fehérjeporából lopkod, mert nagyobb izmokra vágyik. Ez a valóság.

A testképproblémák elsősorban a lányokat érintik, akik korán megtanulják, hogy a külső a legfontosabb. Ráadásul egyetlen fajta: a vékony. Hogyan ivódik ez be mélyen minden kislány tudatába, egy életen át tartó önmarcangolást okozva? 

Ovisként a kedvenc rajzfilmjei egytől egyig egy szépséges lányról szóltak, bokáig érő hajjal, 40-es derékmérettel. Majd kapott néhány hasonló babát is, hogy ki is tapinthassa, milyen alakja nem lesz soha az ember lányának. Apja időnként pikírt megjegyzést tett anyja pluszkilóira, de ha ez elmaradt, anya naponta sokszorosan pótolta. Ugyanis szapulta magát, és folyton diétázott. A dohányzóasztalon heverő magazinokról, az utcáról, a plakátokról – gyakorlatilag mindenhonnan – a populáció elenyésző hányadát alkotó, tökéletes alakú lányok villantják tökéletes fogsorukat és agyonretusált, cellulitiszmentes combjukat.

Anya otthon – csupa jóindulatból, hogy ne járjon majd úgy, mint ő – sziszegve kapja ki a nutelláspoharat a kislány kezéből. „Már így is elszaladt veled a ló, amióta nem jársz teniszre.” Ezek után már édes mindegy, hogy képzeletbeli kislányunk mit hall a felnőttektől a belső szépségről, egy szavukat sem hiszi el. 

Mit tehetsz, hogy gyermeked jóban legyen a testével? 

A média szerepe 

Azok a nők, akik rendszeresen néznek tévét, olvasnak női magazinokat, elégedetlenebbek a testükkel, mint akik nem, bármilyen korúak is legyenek. Kicsi vagy nagy, fiatal vagy idős, a médiában látott szépségideálokhoz hasonlítják magukat. Folyamatosan vágynak rá, hogy ennyire tökéletes arcú, alakú, bőrű, fogsorú egyének legyenek. S miután ez elérhetetlen álom, hisz a nők többsége más-más alkati sajátosságokkal rendelkezik, ez egyenes út az örök boldogtalansághoz.

Éppen ezért fontos, hogy korlátozd gyermeked médiafogyasztását, mutass neki valódi nőkről fényképet és olyanokat, akiket belső tulajdonságaik miatt ismerhetünk el. Beszéljetek a retusálás folyamatáról, a weben rengeteg ilyen volt-ilyen lett képet, videót találsz segítségül.

Ingyenes nyelvvizsga és a KRESZ-tanfolyam a kisgyermekes anyáknak

2020. május 07.

Július elsejétől a cseden, gyeden és gyesen lévő anyák is igénybe vehetik a nyelvvizsga-, a KRESZ-tanfolyam- és a KRESZ-vizsgadíj visszatérítésének lehetőségét – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára.

Novák Katalin azt mondta, a Magyar Közlönybenmegjelent rendelet célja, hogy segítse az édesanyák későbbi elhelyezkedését, a koronavírus-járvány miatti nehezebb gazdasági helyzetben ugyanis fontos, hogy jobb esélyük legyen a kisgyermeket nevelőknek a munkaerőpiacon.

Arról is döntöttek már korábban, hogy aki a veszélyhelyzet ideje alatt betölti a KRESZ-tanfolyam és -vizsga 20 éves, valamint a nyelvvizsga 35 éves igénylési korhatárát, az a veszélyhelyzet megszűnése után hat hónapig még élhet a lehetőséggel – tette hozzá.

A babaváró támogatás és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) feltétele, hogy az előbbi esetében az igénylő három év, egy tízmilliós csok esetében pedig két év folyamatos jogviszonnyal rendelkezzen, a koronavírus-járvány miatt azonban többen elveszíthetik állásukat. Annak érdekében, hogy ebben az esetben se essen el a támogatástól, aki újra elhelyezkedik, a veszélyhelyzet időszakát, maximum hat hónapot beszámíthat munkaviszonyként – tájékoztatott.

A csok és a babaváró támogatás életkori határait is meghosszabbították a veszélyhelyzetet követő 30 napig, a hiteltörlesztési moratórium pedig ezekre is érvényes.

2020-ban is szavazzon az év gyógyszerészére és kedvenc patikájára!

2020. május 07.

Idén, immár tizedik alkalommal kerülnek megrendezésre a nagysikerű Év Gyógyszerésze és Kedvenc Patikám pályázatok.

A KEDVENC PATIKÁM pályázat a hagyományoknak megfelelően a lakosság véleménynyilvánítása alapján kerül kiválasztásra. (Az adatlapot kitöltők között kétszemélyes wellness-hétvégét sorsolunk ki!) A szavazatokért versenybe szállhat az ország bármely közvetlen lakossági ellátást biztosító patikája.  A legtöbb szavazatot kapott patika nyeri el a Kedvenc Patikám címet.

Az ÉV GYÓGYSZERÉSZE pályázat menete: idén szokás szerint lakossági és szakmai oldalról is lehet ajánlásokat tenni. (Az adatlapot kitöltők között kétszemélyes wellness-hétvégét sorsolunk ki!) Mindkét oldalról egyaránt a 10-10 legtöbb jelölést kapott gyógyszerészt a pályázatot szervező Nero Solution Kft. személyesen kéri fel a pályázaton való részvételre.

A pályázatok leadásának határideje 2020. augusztus 30. A 20 pályázati anyagból a szakmai zsűri választja ki a legjobbakat.  A díjazottak a MOSZ XXX. kongresszusán ünnepélyes díjátadón vehetik át az Év Gyógyszerésze díjat és a Kedvenc Patikán címet, valamit a további díjakat. Minden pályamunkát leadó gyógyszerész ingyenesen vehet részt az év végén megrendezésre kerülő Év Gyógyszerésze szemináriumon.

Az Év Gyógyszerésze jelölések beérkezésének határideje: 2020. május 30.
A Kedvenc Patikám szavazatok beérkezési határideje: 2020. szeptember 30.

A pályázatokról további részletes információkat az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám honlapokon (www.evgyogyszeresze.hu és www.kedvencpatikam.hu) találhatnak az érdeklődők.

A győztes pályamunkát beadó gyógyszerész és a legtöbb szavazatott kapott győztes patika, egy kortárs műalkotást is magáénak tudhat, mely méltóképpen jelzi az elért eredményt a patikalátogatók számára.

A gyógyszertár a gyógyítási stratégia kiemelt egysége, amely egy kereskedelmi körülmények között működő egészségügyi intézmény. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyógyszert a gyógyszertárból kell beszerezni, ahol az ott dolgozó szakemberek a készítményekkel kapcsolatos mindenfajta hiteles információt tudnak biztosítani. A jövőt illető fontos kérdés, hogy melyik patikában milyen extra szolgáltatást kaphat a beteg a gyógyszere mellé.

A pályázatok kulcsüzenete, hogy a gyógyszerészeknek egyfajta új köztes szerepet kell betöltenie az egészség támogatása, a betegségek megelőzése területén,  és mint a gyógyszeres terápia szakértőinek olyan dokumentált szolgáltatásokat kell biztosítani amelyek célja – a páciensek bevonásával és az egészségügyi ellátás többi szereplőivel együttműködésben – a hatásos, biztonságos és költség-hatékony gyógyszeres terápia elősegítése, a megfelelő gyógyszerhasználat szakmai segítése, a betegek együttműködő készségének növelése, az egészségtudatos életvitel kialakításának elősegítése, az életminőség javítása.

A patikákban a biztonságos gyógyszeralkalmazást népszerűsítő edukációs tevékenység jelentősen hozzájárul társadalmunk egészségkultúrájának emeléséhez és egyben a pályázatot kiírók nagy örömére – talán ennek köszönhetően is – egyre kiemeltebb figyelmet kap a patikai munka és a „Kedvenc Patikám” kampány lakossági támogatása.

Így hatnak a vitaminok a szájüregre

2020. május 06.

Az emberi szervezet nem képes vitaminokat előállítani, ezért azokat külső forrásokból kell beszereznünk. A legtermészetesebb forrás a komplett összetételű diéta, amely megfelelő arányban tartalmaz állati és növényi eredetű élelmiszereket. A másik forrás a különböző vitaminkészítmények, amelyek egy-egy vitamint, vagy vitaminkombinációkat tartalmaznak.

A legtöbb vitamin hiánya szájnyálkahártya tünetekkel jár, amik közül az egyik vezető tünet a szájszárazság, amelyben a vitaminok szedése mellett sokat segít a cukormentes rágógumi használata is. Minderről a Magyar Fogorvosok Egyesületétől Dr. Gera István beszélt nekünk.

Alapvetően kétféle vitamincsoportot különböztethetünk meg, vannak vízben oldódó és zsírban oldódó vitaminok. Az előbbi csoportba tartozik a C- és B-vitamin, míg a második csoportba az A-, D- E- és K-vitamin. A vízben oldódó vitaminokra jellemző, hogy a szerveztünk nem tárolja őket, ezért folyamatosan kell fogyasztanunk ezeket a vitaminokat, ill. ilyen vitaminban gazdag táplálékot. Ezzel szemben a zsírban oldódó vitaminok a szervezetben tárolódnak, így esetükben jobban oda kell figyelni a bevitt mennyiségre.

A vitaminhiány okozta betegségek és tüneteik

A szájüreg szövetei igen aktív anyagcserét folytatnak, és gyorsan is újulnak meg, ehhez nagy szükségük van vitaminokra. Az A-vitamin hiánya a szájüregben hámképzési zavart okoz, súlyos szájszárazsághoz, szemszárazsághoz vezet, de hiányában még a látásunk is gyengül, ún. szürkületi vakságot (farkasvakság) okozhat. A B-vitamin nem egy, hanem nagyon sok különböző kémiai szerkezetű molekula együttese. Ebbe a csoportba tartozik többek között a B1 (tiamin), B2 (riboflavin), B3 (nikontinsav), B5 (pantotensav), B6 (piridoxin) B12-vitamin, és a folsav.

Ma Európában súlyos B-vitamin hiánnyal nem kell számolnunk, azonban a részleges B-vitamin hiánynak is súlyos következményei lehetnek. Ezekben az esetekben zavart szenved a szájnyálkahártya megújulása, nyelvünk érzékeny lesz, az ajak kiszárad, berepedezik, a szájzugban kis érzékeny repedések alakulnak ki. A B12-vitamin és folsav hiánya vérszegénységhez (anémia) vezet, melynek első tünetei mindig a szájban alakulnak ki. A nyelv hámja sorvad, elvékonyodik, a nyelv égő, fájdalmas lesz. A B-vitamin komplex általános roboráló (erősítő) szer, fogyasztása fokozza a kalória hasznosítását, ezért túlzott B-vitamin fogyasztás súlygyarapodáshoz vezethet.

Védekezni kell az agyhártyagyulladás ellen

2020. május 06.

A COVID–19-járvány alatt is fontos a gyermekek védelme a jellemzően gyors és rendkívül súlyos lefolyású invazív meningococcus-fertőzés ellen: a szakértők az oltási sorok elkezdését és befejezését egyaránt javasolják.

Gyermekgyógyászok a betegség április 24-ei világnapja apropóján elmondták: a csecsemők az átlagosnál 24-szer gyakrabban betegednek meg meningococcus okozta agyhártyagyulladásban és vérmérgezésben, ezért különösen fontos időben védőoltást kapniuk a betegség ellen. Ráadásul a koronavírus okozta megváltozott ellátási környezetben különösen felértékelődik, ha a lázat okozó betegségek közül nagyobb biztonsággal ki lehet zárni olyan súlyos állapotokat, mint az invazív meningococcus-betegség. A betegséget okozó meningococcus-baktériumok B és C típusa ellen különböző védőoltásra van szükség, amelyek nem helyettesíthetik egymást. A hazai esetek többségét évek óta a B típus okozza, a fertőzés 24 óra alatt halálhoz vezethet, a túlélőknél pedig maradandó egészségkárosodással járhat.

Miközben az egész világ a COVID–19 elleni védőoltást várja, még inkább felértékelődnek azok a vakcinák, amelyekkel eredményesen védekezhetünk más súlyos, fertőző betegségek ellen. Ezek közé tartoznak a járványos agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozó meningococcus-baktérium egyes típusai elleni védőoltások is. A szakemberek a betegség közelgő, április 24-ei világnapja előtt ismét hangsúlyozták a betegség megelőzésének, azaz az oltási sorok korai elkezdésének és pontos befejezésének fontosságát.

„Érthető okokból a világ most a koronavírusra figyel, de sajnos ez nem jelenti azt, hogy a többi kórokozó szabadságra ment. Ilyen helyzetben különösen fontos a védőoltások nyújtotta biztonság, már csak azért is, mert senki sem szeretné, hogy a COVID–19 levonulását a védőoltással megelőzhető betegségek járványos elterjedése kövesse. Az infektológusszakma, a védőoltási szaktanácsadók és a gyermekgyógyászok álláspontja egyértelmű: a gyermekkori kötelező és ajánlott oltásokat az ajánlásnak megfelelően el kell kezdeni és be kell fejezni” – foglalta össze a szakma álláspontját dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

A meningococcus-baktérium különböző típusai által okozott agyhártyagyulladás leginkább a csecsemőkre és az 5 év alatti gyermekekre veszélyes. A betegség rendkívül gyors lefolyású, és szélsőséges esetben 24 óra alatt halált okozhat. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy minden tizedik beteg belehal a betegségbe, életét a gondos orvosi ellátás sem tudja megmenteni.

Egyre többen jelentkeznek vérplazmadonornak

2020. május 05.

Egyre több potenciális vérplazmadonor jelentkezik – mondta a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója.

Vályi-Nagy István közölte: az országos tisztifőorvos körülbelül háromszáz lehetséges donort értesített levélben, arra biztatva őket, hogy váljanak vérplazmadonorrá.

Mivel a koronavírus ellen sem specifikus gyógymód, sem védőoltás nincs még, klinikai vizsgálatban tervszerűen felépítve “kísérletes terápiákat” kezdtek el. Ilyen a betegségből felgyógyultak vérplazmájának felhasználása is. Egy részüknek ugyanis megfelelő immunválaszuk van a koronavírus ellen, és a vérplazmájukat olyanoknak is be lehet adni, akikben nincsenek megfelelő ellenanyagok.

A koronavírus-fertőzött betegek vérplazmakezelésével kapcsolatban “nagyon optimisták” – mondta -, a jövőben egyre több beteg kaphat ilyen ellátást. A levett vérplazma hosszú ideig tárolható, így egy esetleges második fertőzési hullám esetén is rendelkezésre állhatnak a készletek.

A főigazgató arról is beszélt, hogy a súlyos betegek egy csoportjánál mintegy öt hete alkalmazott tocilizumab-terápia “jelentős eredményeket mutat“. Úgy tűnik, hogy ezzel a terápiával megelőzhető a beteg intenzív osztályra kerülése, illetve a már intenzív osztályon lévők halála. Külföldön csak most kezdődnek a tocilizumabbal kapcsolatos vizsgálatok.