Nyákoldó készítmények: Mit szedjek köhögésre?
2019. július 03.
A hurutos köhögés kezelésében fontos szerepet töltenek be az ún. nyákoldó készítmények. Melyek ezek, és hogyan fejtik ki hatásukat? Mit érdemes tudni az alkalmazásukról? A köhögés témakörét körbejáró cikksorozatunk mostani részében ezekre a kérdésekre keresünk választ.
A nyákoldás jelentősége
A cikksorozat első részében már kiemeltük, hogy a köhögésnek alapvetően két fő formája van: a száraz és a hurutos köhögés. A hurutos (más néven: produktív) köhögés jelentős váladékképződéssel jár, ez felismerésének az alapja. A hörgők váladéktermelése és a képződő nyáknak a légutakból való távozása a légzőrendszer természetes öntisztító folyamata.
Célja, hogy egyfelől nedvesítse és védje a gyulladt nyálkahártyát, másfelől pedig eltávolítsa a légutakba kerülő kórokozókat és idegen anyagokat. A hörgőváladék felköhögését megkönnyíthetjük, és a gyógyulás folyamatát elősegíthetjük, ha a képződő sűrű nyák viszkozitását lecsökkentjük. Erre alkalmazhatók a nyákoldó hatóanyagok (ún. mukolitikumok), amelyek a hörgőváladékot hígabban folyóvá, a légutakból köhögéssel könnyebben eltávolíthatóvá teszik.
Nyákoldó hatóanyagok
Számos olyan, gyógyszernek minősülő, hurutos köhögés kezelésére szolgáló készítmény van forgalomban, amely nyákoldó hatóanyagot tartalmaz. Ezeknek a készítményeknek a túlnyomó többsége vény nélkül kapható a patikákban. Alkalmazásuk elsősorban akkor javasolt, ha a hörgőkben a váladékképződés nagymértékű, és a sűrű nyákot nehezen köhögi fel a beteg.
Hatból egy agyhártyagyulladás halállal végződik
2019. július 03.
A gennyes agyhártyagyulladást és annak következményeit kevesen ismerik hazánkban, hiszen a meningitisz ritka, de rendkívül veszélyes betegség. A Meningitisz Világnapja alkalmából fontos információkra hívja fel a figyelmet a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.
Idén immár 11. alkalommal, 2019. április 24-én rendezik meg a Meningitisz Világnapját. Világszerte 30 ország, köztük Magyarország is csatlakozik a kezdeményezéshez, mely évről évre felhívja a figyelmet erre a ritka, ám annál veszélyesebb betegségre, amelyet a köznyelvben bakteriális agyhártyagyulladásként ismerünk.
A meningitisz sok esetben maradandó károsodást okozhat, akár végzetes is lehet. Kialakulását egy meningococcus nevű baktérium okozza, amelynek típusait A, B, C, W, Y betűkkel jelölik. Európában, így hazánkban is a leggyakoribb megbetegedéseket a B és a C típus okozzák.
Fontos a gyors reagálás
A betegség rendkívül gyors lefolyású, így akár pár óra is sorsfordító lehet. Mindezt súlyosbítják a kezdetben nehezen felismerhető tünetek, amelyek gyakran keverhetők össze influenzás szimptómákkal. Csecsemőknél leggyakoribb jelei a láz, hátrafeszített fej, étvágytalanság, rémült tekintet, fejhangú sírás, eszméletlenség, nyugtalanság, és bőrvérzések. Nagyobb gyerekeknél és fiatal felnőtteknél a betegég más tünetekben is megmutatkozhat. Ezek lehetnek a hányinger, magas láz, fejfájás, tarkómerevség, fénykerülés, gyengeség, ízületi fájdalom, vagy eszméletvesztés. A tünetek jelentkezése után a gyors reagálás és az antibiotikum adása életmentő lehet.
Mikor végeznek izotóp vizsgálatot?
2019. július 02.
A pajzsmirigy betegségek diagnózisa összetett feladat, így előfordulhat, hogy a pajzsmirigy funkciót vizsgáló vérvételen túl egyéb módszerek is szükségesek. Az izotóp vizsgálat a pajzsmirigy göbök típusának meghatározására szolgál. Dr. Bérczy Juditot, a Budai Endokrinközpont orvosát kérdeztük.
A jód hiányában gyakran alakulnak ki kisebb-nagyobb göbök a pajzsmirigyben, erre nyelési nehézségek, rekedt hang, a torokban lévő gombócérzés utalhat. Nem minden göböt lehet azonban fizikális vizsgálattal kitapintani, ezért más megoldásra is szükség van a pajzsmirigy göbös megbetegedés típusának, méretének, számának meghatározásához.
Az izotóp vizsgálat során leggyakrabban vénásan, esetleg szájon át radioaktív sugárzó anyagokat juttatnak be a szervezetbe, hogy tanulmányozni lehessen a pajzsmirigy szerkezetét. Azt figyelik, hogy milyen intenzitással épül be az alkalmazott anyag (J123, Tc99m) az adott területre.
Erre készüljön izotóp vizsgálatnál!
A vizsgálat fájdalommentes, nem jár veszéllyel.
Az alkalmazott anyagoknál túlérzékenységi reakció nem jellemző.
Az izotóp szervezetből történő kiürülését segíti a fokozott folyadékbevitel, ezért a vizsgálat után érdemes minél többet folyadékot inni.
Terhesség alatt az eljárás nem végezhető el!
Meleg vagy hideg göb?
Egy speciális kamera segítségével látni lehet, hogy a göbökben az izotóp felhalmozódik, ha fokozott, akkor piros színű, míg az inaktív terület nem halmozza fel, világos színű lesz. Az úgynevezett meleg göbök általában jóindulatúak, pajzsmirigy túlműködésére utalhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek veszélyt, egy részük sajnos rosszindulatú. Ezért hideg göb esetében szükséges a citológiai vizsgálat elvégzése – teszi hozzá a belgyógyász, endokrinológus.
Nyelvünk is érzékel szagokat
2019. július 02.
Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket.
A nyelvről régóta köztudott, hogy öt alapízt – édes, savanyú, sós, keserű és umami – érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek – fehérjék – által.
A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak a Chemical Senses című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint a nyelvben az eddig feltételezettnél több olyan izom van, amely az íz megállapításához szükséges, és a receptorsejtekben léteznek szagot érzékelő fehérjék is.
Felfedezésük új megvilágításba helyezi az ízérzékelést és megkérdőjelezi azt az eddigi nézetet, hogy az étel ízét és illatát különállóan érzékeljük a szájban és az orrban, és az csak az agyban kapcsolódik össze. “Nem azt mondom, hogy ha kinyitod a szádat, szagot érzékelsz” – idézte Mehmet Hakan Ozdenert, a központ kutatóját, a tanulmány vezetőjét a The Guardian című brit napilap honlapja.
Ozdener szerint felfedezésük megnyitja a lehetőséget az előtt, hogy felhasználjuk a szagokat arra, hogy egészségesebb táplálkozásra vegyenek rá minket. Például nagyon kis koncentrációban olyan szagot adjunk az ételhez, amelytől úgy érezzük, hogy az a valósnál édesebb. Ezáltal kevesebb cukrot fogyasztunk és felvehetjük a harcot az elhízással. “Ez egy páratlan lehetőség” – véli a kutató.
Ozdener és munkatársai a tanulmányban leírják, hogyan használtak genetikailag módosított egereket az íz- és illatérzékelő receptorok megtalálásához. Utána emberi ízérzékelő sejtekben megtalálták azokat az árulkodó sejteket, amelyekről köztudott, hogy fontosak más, szagokat érzékelő sejtekben.
Fogyjunk gombával!
2019. július 01.
Nem ettünk bolondgombát... tényleg hatásos. Ráadásul bármilyen hosszan végezhető fogyókúra, szenvedés és éhezés nélkül.
Köztudott dolog, hogy a gomba nehezen emészthető étel, tehát fogyókúrás célokra is alkalmazható. Naponta legalább egyszer együnk gombát és a lelkiismeretfurdalásnak lőttek.
Egy kikötés van csak a gombaétellel szemben: liszt és zsír nélkül készüljün, illetve ne együnk hozzá köretet, mert az már hízlalna. Ajánlott a gomba előtt egy kis gyümölcsöt is fogyasztani.
És hogy ilyen megkötések mellett mit is ehetünk?
Gombaleves
Hozzávalók:
1/2 kg gomba
1/2 vöröshagyma
kis vaj
1/2 liter alaplé
1 tojás
1/2 dl joghurt
petrezselyem
Fél kg szeletelt gombát egy fél reszelt hagymával együtt megpirítunk egy hangyányi vajon. Felengedjük fél liternyi leveskockából készült húslevessel és lefedve fél óráig főzzük. Sózzuk, borsozzuk, majd egy szitán áttörjük, vagy összeturmixoljuk. Újra felforraljuk, majd a tüzet elzárjuk alatta. Fél dl joghurtot felverünk egy tojással, majd ezzel habarjuk be a levest. Megszórjuk egy csokornyi vágott petrezselyemmel.
Az emlőgyulladás tünetei és kezelése
2019. július 01.
Az emlőgyulladás (mastitis) ritka megbetegedés, amely nőket és férfiakat is érinthet, de elsősorban kismamáknál alakul ki a szoptatás első hónapjában. A gyulladást általában bakteriális fertőzés okozza, ha a kórokozók a mellbimbón lévő mikroszkopikus sérüléseken keresztül a szervezetbe jutnak.
Szoptató kismamáknál a gyulladást a tejcsatorna eltömődése is előidézheti. Ebben az esetben az emlőben pangó tej a környező szövetekbe kerülhet, amelyet a szervezet idegen anyagként érzékel és gyulladásos reakciót indít be.
Melyek az emlőgyulladás tünetei?
A mastitis jellemzően csak az egyik emlőben, féloldalasan alakul ki. A gyulladt emlő megduzzad, feszül, a bőre piros, érintésre az átlagosnál melegebb. A gyulladás mellfájdalommal és lázzal jár, valamint súlyosabb esetben megduzzadhatnak a hónaljban található nyirokcsomók is. Kismamáknál a szoptatás fájdalmassá válhat.
Az emlőgyulladás kezelése
Az emlőgyulladás általában hirtelen alakul ki és gyors lefolyású, azonban a szövődmények elkerülése érdekében javasolt a tünetek jelentkezésekor minél hamarabb orvoshoz fordulni. Ha a gyulladás nincs megfelelően kezelve az emlőben tályog vagy sipoly alakulhat ki és fennáll a vérmérgezés veszélye is. Ebben az esetben műtéti beavatkozás lehet szükséges.
Gyengéd és erős, mint az élet
2019. június 30.
Az úttest szélein betonelemekből álló szegélyeket emelnek, hogy a forgalmat a helyes irányba tereljék. Az egyes elemek közötti résekben fű nő - ez magától értetődik. A fű mindenhol kinő.
Egyike a számtalan gyomnövényfélének. A hatóságok eddig még nem vették a fáradságot, hogy eltávolítsák. Valószínűleg korábban még sokkal több fű nőtt ugyanezen a helyen. Vajon mi volt itt az aszfalt előtt? Talán kockaköves út, a résekből kihajtó zöld levelekkel? És azelőtt? Szekérút, melynek két párhuzamos földcsíkja a mezőkön át vezetett? És azelőtt talán csak egy gyalogosok és lovasok taposta ösvény?
A fű, a növényzet megsínyli az egyre erősödő forgalmat. A több ember nagyobb mozgásigényt jelent: autóval és villamossal közlekedünk a gyaloglás és a lovaglás helyett. Figyelemreméltó, hogy az útépítés során eltávolított fű újra kinő az úttestet szegélyező betonelemek közti résekben. Lehet, hogy ez az ősi jogait visszaszerző természet előhírnöke?
A kultúra fenntartása folyamatos törődést igényel, de a természet önmagától működik és fejlődik. A buldózerek, kamionok, aszfaltozó gépek és úthengerek hetekig dolgoznak, hogy egy sima útfelületet állítsanak elő - és ezt infrastruktúra-fejlesztésnek hívják. És mégis, a szél, mint ingyenes szállítóeszköz visszahozza a magot, és a fű újra kinő magától. A természet mindig győzedelmeskedik. A természet és a kultúra közötti feszültség az emberiség sorsa. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon ez a paradicsomi átok eredménye-e, amely így hangzik: „Orcád verítékével egyed a te kenyeredet”. (1. Móz. 3,19.)
Módosított HIV-vírussal gyógyítottak gyerekeket
2019. június 30.
Amerikai kutatók az immunrendszer egyik legnagyobb ellenségét, a HIV-vírust használtak fel abban a génterápiában, amellyel nyolc kisgyermeket meggyógyítottak a veleszületett súlyos kombinált immundefektusból (SCID).
New England Journal of Medicine című tudományos folyóiratban ismertetett közleményükben a kutatók bemutatták, miként fordították ellenségből “baráttá” a szerzett immunhiányos tünetegyüttest, az AIDS-et okozó HIV-vírust, megváltoztatva oly módon, hogy ne legyen képes betegséget okozni, majd a gyermekek genomjába juttattak egy gént, amely hiányzott a génkészletükből.
A 2-14 hónapos kicsinyek, akik csekély vagy semmilyen immunrendszerrel születtek, ma már teljesen jól működő immunrendszerrel bírnak.
A gyermekek az IL2RG génben lévő mutációk okozta X-SCID rendellenességben szenvedtek, és nincs genetikailag összeillő testvérük – olvasható az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet közleményében.
A SCID a legsúlyosabb veleszületett immundefektus, azoknak a gyerekeknek, akik ebben a rendellenességben szenvednek, teljesen steril körülmények között kell élniük, és a kezeletlen betegség miatt, a fertőzések nyomán kétéves korukig meghalnak. Ha időben felismerik a betegséget, és van megfelelő donor, csontvelő-átültetéssel gyógyítható.
Az amerikai kutatók által kifejlesztett génterápiában a kicsinyektől születésük után csontvelőt vettek, és kijavították a genetikai hibát a DNS-ben. A defefektust kijavító “hibátlan gént” a HIV egy módosított vírusába juttatták be.
Meghaladta a 30-on túl gyereket várók száma a huszonévesekét
2019. június 29.
A feljegyzések kezdete óta először haladta meg a 30-as éveikben gyereket várók száma a náluk fiatalabbakét Angliában és Walesben – írta a The Guardian online kiadása.
Emellett a 40 felett gyereket várók száma több mint kétszeresére nőtt 1990 óta a brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb adatai alapján. A kismamák életkorának emelkedését az oktatásban és a munkában töltött több idővel, valamint a gyereknevelés költségeinek emelkedésével magyarázza az ONS.
A friss adatok a 2017-es év angliai és walesi várandósságaira vonatkoznak. Az anya életkorát 1990 óta rögzítik.
Az ONS szerint 2017-ben a húszas éveikben járó nők közül 395 856-an, a harmincévesek vagy annál idősebbek közül 398 284-en vártak gyereket.
Az idősebb kismamák számának emelkedésével párhuzamosan az eddig mért legalacsonyabbra esett vissza a 25 éves vagy annál fiatalabb korban babát várók száma.
Az egyetlen korcsoport, amelynek terhességi rátája második éve növekszik, a negyvenéves vagy annál idősebb kismamáké. “A megélhetés magasabb költségei, a fiatalon nehezen vállalható jelzáloghitel, a családalapítás csökkenő kényszere vagy vágya lehetnek az okok, melyek miatt a nők tovább várnak gyerekre” – mutatott rá Natika H. Halil, az FPA szexuális egészséggel foglalkozó jótékonysági szervezet vezetője.
Meddővé eszik magukat a férfiak!
2019. június 29.
Ma a modern társadalmak egyik nagy problémája a meddőség jelenléte. Sokáig éltünk abban a tudatban, hogy a női szaporítószervek és a hormonháztartás felborulása lehet a ludas abban, hogy a meddő párok száma egyre magasabb, de ez nem így van. A napjainkban jelentkező meddőségek felében már a férfi oldalán keresendő a hiba, és a meglepő, hogy ennek legjelentősebb hányadáért a táplálkozás a felelős. A témában Ratkó Tünde van a segítségünkre
Meddőre esszük magunkat
Sajnos a táplálkozásunk mára erősen átalakult. Nem arról van szó, hogy több húst eszünk, vagy nagyon zsírosan étkezünk, hanem arról, hogy elképesztő mennyiségű éhes szájat kell etetni. A több, mint 7 milliárd ember élelmezése már olyan technológiákat kíván, melyek hátulütőit csak mostanában kezdjük felismerni.
Ma már nincs idő arra, hogy egy disznó 3-4 év alatt fejlődjön ki teljesen, kukoricán és friss táplálékon tartva, a tanyán, szabadon mozogva. Ma kap 100 napot, és ennyi idő alatt vágósúlyt kell elérnie. De ez nem csak a disznóval van így. A paprika érési ideje két hétre csökkent, a csirke élete hat hét, majd vágóhídra kerül. Ezeket az eredményeket nem azért tudjuk elérni, mert így nemesítettük, tenyésztettük ki az állatokat és növényeket. Erre csak akkor van lehetőségünk, ha durván belenyúlunk a biológiai rendszerbe, és hormonok segítségével meggyorsítjuk a folyamatokat.
Ennek azonban ára van, mégpedig az, hogy ezeket a hozzáadott anyagokat mind el is fogyasztjuk, amik a szervezetünkre is hatással vannak. Felborítják a hormonháztartást, mely már önmagában is okozója lehet a meddőségnek, de a szervezet erőfeszítései a rend visszaállítására a tápanyagraktárakat is lenullázzák. Vagyis a meddőségi csapdából ilyen formán nagyon nehezen lehet kikeveredni.
