A női és férfiagy különbségei
2019. május 06.
Az eddigi legnagyobb agyi képalkotó vizsgálattal végzett kutatás során felfedezték a női és a férfiagy aktivitásbeli különbségeit.
Az agyi képalkotó vizsgálatot – melynek célja a női és a férfiagy működésbeli különbségeinek feltérképezése volt – 46 034 résztvevő bevonásával végezte 9 amerikai klinika.
A tanulmány eredményei szerint a nők agyának számos területe – elsősorban a prefrontális kéreg – jelentősen aktívabb a férfiakéhoz képest. A prefrontális kéreg a megfontolt cselekvés, az agressziószabályozás, a figyelem-összpontosítás és a problémamegoldó gondolkodás központja. A többi agyterület összehangolt (integrált) működését irányító prefrontális kéreg érettségétől függ az indulatkezelés, a tudásszomj, a rugalmas alkalmazkodás, a kiegyensúlyozott ítéletalkotás, a morális döntéshozatal, az önreflexió, az empátiás és az intuitív készség is.
A férfiaknál is találtak olyan területeket az agyban, melyek aktívabbak a nőkéhez képest: náluk a vizuális és a koordinációs központok működése volt kiemelkedő.
Megmutatkoznak a készségbeli különbségek
A kutatás során a résztvevők agyának különböző területeinek véráramlását is megmérték SPECT-vizsgálattal. Mind a 128 agyi régiót megfigyelték passzív-pihenő állapotban, illetve aktív működés közben is, amikor a résztvevők különféle kognitív feladatokat oldottak meg.
A SPECT-vizsgálat eredményei szerint a nőknél erősebb a prefrontális kéregben a véráramlás, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért fejlettebb az empatikus készségük, az intuíciójuk, illetve az együttműködésre való hajlamuk. A nők agyának limbikus területén is megnövekedett véráramlást mutattak ki, aminek köszönhetően a nők jobban ki vannak téve a szorongás, a depresszió, az álmatlanság és az érkezési zavarok, kockázatainak.
Amit a mezoteliómáról tudni érdemes...
2019. május 06.
Egyre nagyobb figyelem fordul egy ritka rákos megbetegedés, a mezotelióma felé, amelynek jellemzője a hosszú, 20-40 éves lappangási idő. A diagnózist nehezíti, hogy tünetei kevéssé jellegzetesek, más betegségek tüneteivel is megegyezhetnek. Milyen típusú betegség és milyen szerveket érinthet?
A mezotelióma egyfajta rákos megbetegedés, amely leggyakoribb kiváltó okának az azbesztet tartják. A betegség a belső szervek felszínét borító hártyát támadja meg, leggyakrabban a mellhártyát (pleurális mezotelióma), de előfordul a tüdő, a szív vagy a hashártya daganatos megbetegedése is.
A betegség tünetei a pleurális mezotelióma esetén – amely az összes mezotelióma megbetegedés 70-90%-át teszi ki – sem jellegzetesek (légszomj, éjszakai izzadás, krónikus köhögés, hátfájdalom, mással nem magyarázható súlycsökkenés), megegyezhetnek más betegségek tüneteivel is.
A tünetek a betegség előrehaladtával egyre erősödnek. Annak eldöntésére, hogy az ezen tüneteket produkáló beteg esetén milyen betegség állhat a háttérben, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Fontos arról tájékoztatni a kezelőorvost, hogy a beteg az élete során kerülhetett-e kapcsolatba azbeszttel, ezzel a súlyosan rákkeltő anyaggal, mert az orvostudomány jelenlegi ismeretei alapján a megbetegedés hátterében leggyakrabban az azbesztnek való kitettség áll.
Spenótos pulykás rizottó
2019. május 05.
Finom és fehérjedús! Végre itt a tavasz, a napokban már mutattunk pár hasonló receptet, s most itt a minisorozat befejező része. Jó étvágyat!
Hozzávalók 4 főre:
2 gerezd fokhagyma
40 dkg Gallicoop pulykamell
10 dkg vaj
ízlés szerint fehérbors
25 dkg rizottórizs (arborio vagy más kerekszemű rizs)
1 liter húsleves vagy alaplé (kockából is lehet)
1 db salotta hagyma
1 dl száraz fehérbor
8 dkg parmezán
25 dkg spenót
1 csokor bazsalikom
ízlés szerint só
Elkészítés:
Egy evőkanál vajon megpirítjuk a hagymát, fokhagymát, nagy lángon hozzáadjuk a rizst, és a fehérbort. Felöntjük egy merőkanál húslevessel, a főzőlapot alacsonyra vesszük és gyakori kavargatás (lyukacsos fakanállal!) mellett főzzük a rizst.
Folyamatosan kavargatjuk és apránként hozzáadjuk a levest. A rizsnek „al dente”-nek kell maradnia, ezt rizstől függően kb. 20 perc alatt érjük el. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a vajat, parmezánt. Ha nem elég krémes, tehetünk hozzá még kevés húslevest vagy forró vizet.
A húst felkockázzuk. Egy serpenyőben kevés olajon megpirítjuk, félretesszük.
Az alaposan megmosott, felcsíkozott spenótot pici vajon megpároljuk egy serpenyőben néhány perc alatt.
Hazánkban ritka betegség ma már a turberkulózis
2019. május 05.
Ez a fertőző betegség még ötven éve is népbetegségnek számított, akkor százezer emberből ötszázan haltak meg tbc-ben Magyarországon. Az utóbbi években átlagosan százezer lakosból tízen betegedtek meg újonnan évente, a tbc előfordulásának csökkenése háromszorosa a többi európai országban mértnek.
Tavaly pedig ennél is kevesebb, 618 új beteget regisztráltak, ami a társadalmi és a szakmai összefogás egyik nagy eredménye – mondta Horváth Ildikó, az egészségügyért felelős államtitkár a tbc-világnapja alkalmából.
Magyarország és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közötti együttműködésre a tbc elleni harcban. Utalt rá, hogy a WHO-val közösen dolgozták ki a tüdőszűrés új rendszerét, amely – mint mondta – beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és olyan gyakorlat alakult ki, hogy nem kell mindenkit kötelező tüdőszűrésre behívni.
Szintén alacsony a gyermekkori tbc-s megbetegedések száma, ugyanakkor elvétve előfordult meningitis basilaris (az agyhártyák tbc-baktériumok által okozott gyulladásos beszűrődése), ami indokolja a BCG-oltás fenntartását. Még sokat kell dolgozni azért a kitűzött célért, hogy egymillió emberből mindössze tíz betegedjen meg tbc-ben.
Ledia Lazeri, a WHO magyarországi irodájának igazgatója arról beszélt, hogy a tbc elleni küzdelemben továbbra is globális erőfeszítésekre van szükség, hiszen évente még mindig 4500 ember hal meg és 30 ezer betegszik meg ebben a megelőzhető és gyógyítható betegségben. Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően 2000 óta 54 millió ember életét mentették meg, 42 százalékkal csökkentették a halálozást.
Magyarországon szoros a szakminisztérium és az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet együttműködése annak érdekében, hogy egy új finanszírozási mechanizmus és egy jóval inkább betegközpontú ellátás valósuljon meg. Hozzátette: úgy látja Magyarországon az egészségügy vezetői és a szakma is elkötelezett a tbc-elleni harcban, ami példa lehet a régió többi országa számára is.
Az anyaméhben gyógyítható egy ritka agyi rendellenesség
2019. május 04.
Génszerkesztéssel már a születés előtt ki lehetne javítani egy ritka génmutációt, amely az Angelman-szindrómát okozza – számolt be egy amerikai kutatásról a The Guardian című brit napilap online kiadása.
A még soha meg nem kísérelt eljárás abból állna, hogy ártalmatlan vírust fecskendezve a magzat agyába olyan molekulakészletet juttatnak az idegsejtekbe, amellyel a genetikai hiba kijavítható.
A tesztek alapján a terápia a várandósság második harmadában lenne a leghatásosabb, az agy ekkor még fejlődése korai szakaszában jár. A rendellenesség, amelyet a terápiával kezelni lehetne, az Angelman-szindróma, mely 15 ezer baba közül egyet sújt.
Aki a szindrómával születik, annak kicsi az agya, gyakran szenved rohamoktól, járási, alvási és nyelvfejlődési nehézségektől. Van, aki egész életében egy szót sem szól.
Az alvási rendellenesség olyan súlyos lehet, hogy a szülők úgy érezhetik, be kell zárni a gyereket éjszakára, nehogy felébredve súlyos balesetet szenvedjen a házban – mondta el Mark Zylka, az Észak-karolinai Egyetem neurológusa, a kutatás vezetője.
Az egészséges ember minden génjéből egy párt hordoz, egy-egy szülőtől örökli a pár egy-egy tagját. Nem mindig “kapcsol be” a génpárok mindkét tagja. Amikor az agy normálisan fejlődik, az UBE3A nevű gén anyai kópiája van bekapcsolva, az apai kópia néma.
Az Angelman-szindrómában az anyai UBE3A hiányzik vagy néma, ami azt jelenti, hogy ez a gén egyáltalán nem működik. Zylka a genetikai ollóval, vagyis a Crispr-Cas9 génszerkesztési eljárással kapcsolná be az apai génkópiát. Egérkísérletekben bizonyították, hogy az anyaméhben elvégzett génszerkesztés aktiválja az UBE3A gént az agy kulcsterületein.
Az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS) éves közgyűlésén Washingtonban Zylka elmondta, hogy a gondolkodásban szerepet játszó agykéregben, a tanulásban és a memóriában kulcsfontosságú hippokampuszban és a mozgást szabályozó kisagyban indította be a gén működését a génterápia.
A bolygó vízkészletének csupán töredéke érhető el könnyen
2019. május 04.
A Föld vízkészletének csupán 0,007 százaléka van felszínen, vagyis könnyen elérhető, nem túl szennyezett és majdnem azonnal használható. Ezt hívják úgy, hogy hidrológiai James Bond-arány – mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatóság igazgatóságának vezetője.
Magyarországon biztosított a lakosság vízellátása, és ebben jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, ugyanakkor például a mezőgazdaságban előfordul vízhiány.
Két évvel ezelőtt egy háromhetes aszály több mint 100 milliárd forintos kárt hagyott maga után. A Homokhátság régióban, például, évente 10-15 centiméterrel csökken a talajvíz szintje, ha nem tesznek valamit, akkor ez a régió 15-20 éven belül el fog sivatagosodni.
“Tehát van vízhiány Magyarországon, s a spórolásnak szükséges, hogy helye legyen” – hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve, mivel a víz előállításához energia kell, aki “kidobja” a vizet, tehát nem spórol vele, az az energiát is kidobja.
Ráadásul Magyarországon is jelentős problémát okoz a szennyezés, és – az igazgató szerint – ebben az esetben szem előtt kell tartani, hogy egyetlen csepp olaj, akár ezer liter vizet is fogyasztásra alkalmatlanná tehet.
Tavaly több mint négyszáz szervátültetés volt
2019. május 03.
Tavaly több mint négyszáz szervátültetést végeztek Magyarországon, ebből körülbelül ötven élődonoros volt – közölte Berente Judit, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének (MSZSZ) elnöke.
Magyarországon leggyakrabban vesét ültetnek át, ezt követi a máj, majd a szív és végül a tüdő. A szervek nagy részét Magyarországon veszik ki, de az Eurotransplanttól is érkezhet szerv – tudatta.
A szervadományozás anonim, a szervátültetettek viszont szeretnének köszönetet mondani a donornak, ezért a szövetség 2001-ben kopjafát állított a budapesti Fiumei úton, hogy meg lehessen emlékezni az ismeretlen donorról. Március 21-én az ismeretlen donor napján sok donorcsalád is ellátogat a helyszínre – tette hozzá a szövetség elnöke.
Grózli Csaba, az MSZSZ stratégiai és orvos igazgatója arról beszélt, hogy a magyar szervátültetéseket sebésztechnikailag és a rendelkezésre álló gyógyszerekkel a legmagasabb szinten tudják végezni. Az utógondozásban azonban szerinte még lehetne fejlődni.
A szervátültetés után a betegeknek meg kell tanulniuk az új élettel bánni, ezért a friss szervátültetettek Képzett beteg című háromnapos programon vehetnek részt, amelyen orvos, dietetikus, testnevelő, családterapeuta és pszichológus segíti őket. A programban eddig több mint hatszázan vettek részt. (MTI)
A szepszis kezelésének hatékonyabb módszere
2019. május 03.
Nemzetközi felmérések szerint a kórházakban világszerte több beteg hal meg szepszissel összefüggő szövődményben, mint emlő-, vastag- és végbélrákban együttvéve.
A szepszis bonyolult, rendkívül heterogén megjelenési formával járó kórkép, amelynek következtében világszerte a betegek 25-60 százaléka meghal. A szepszis során a beteg vérében olyan gyulladásos anyagok jelennek meg, és a véráram révén az adott szerv sérülése vagy fertőzése órák alatt az egész test betegségévé válik, a páciens életfontosságú szervei felmondják a szolgálatot.
A szegedi intenzív osztályon évente három-négyszáz olyan nagyon súlyos állapotú beteget kezelnek, akinél az immunrendszernek extra segítségre lehet szüksége. Az intézetben az országban az elsők között vezették be az úgynevezett CytoSorb nevű vértisztító kezelést, amely alkalmas a vérben található gyulladási citokinek eltávolítására. Az eljárásnál a művesekezeléshez hasonló módszerrel, zárt rendszeren keresztül egy görgőpumpa segítségével átvezetik a vért egy porózus felszínű, biológiailag aktív gyöngyöket tartalmazó berendezésen. A gyöngyök összességében hatalmas felületükön képesek megkötni a citokineket, ezzel 12-24 óra alatt jelentős mennyiségben csökkentve szintjüket a vérben.
A jelenlegi nemzetközi orvosi gyakorlatban a citokineltávolító-eljárást szinte kizárólag művesekezeléssel együtt alkalmazzák. Szegeden azonban – ahogy arról a szakma egyik legrangosabb folyóiratában, a Journal of Critical Care-ben a közelmúltban beszámoltak – önállóan alkalmazták olyan betegeknél, akiknél a szeptikus sokkot a keringés összeomlása kísérte és állapotuk 6-12 órányi kezelést követően sem javult. A tapasztalatok szerint ez a megoldás rendkívül hatékony a szeptikus sokk korai fázisában.
A vámpírkúra hatástalan az öregedés megállítására
2019. május 02.
Nem lehet megállítani az öregedést a fiatal donorok vérplazmájának infúziójával – figyelmeztet honlapján az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA).
Az alternatívnak mondott terápiát úgy reklámozzák, mint amely az öregedés mellett egy sor betegség, többek között az elbutulás, a Parkinson- és az Alzheimer-kór ellen is felveszi a harcot.
“Aggasztó, hogy lelkiismeretlen emberek azzal csapnak be betegeket, hogy gyógymódként árulják fiatal donorok vérplazmáját. Nincs bizonyított gyógyhatása az olyan kórok ellen, amilyeneket a hirdetők emlegetnek, károkat azonban okozhat” – közölte Scott Gottlieb, az FDA munkatársa.
A hatósághoz eljutott jelentések alapján nagy mennyiségű plazma infúziójával járó kúrákat is hirdetnek, ami jelentős kockázatokat hordozhat, többek között fertőzések, allergiás reakciók, légzési, valamint szív- és érrendszeri zavarok veszélyét.
A szövetségi hatóság felhívása után nem sokkal a kaliforniai Monterey-ben egy Ambrosia Health nevű startup bejelentette, hogy nem ajánlja tovább senkinek a kúrát. A cég egy liter fiatal vérért 8 ezer dollárt (2,2 millió forint), két literért 12 ezret kért a vevőktől.
A “vámpírkúra” csak egyike annak a sokféle kezelésnek, amely a fiatalítást sokmilliárdos üzletággá tette. Vannak nem kifogásolható vagy minimális kockázatú kúrák, például a memória javítására szedett halolaj, mások veszélyesek lehetnek, de van olyan is, ami egyszerű kuruzslás.
Kathy Black, a Dél-floridai Egyetem öregedéskutatási és a szociálismunka-professzora elmondta, hogy az öregedésgátló kígyóolajjal az emberek szinte a történelem hajnala óta házalnak.
A többség büntetné a hálapénz utólagos elfogadását
2019. május 02.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatócsoportja által végzett felmérés szerint a többség, ha rajta múlna, még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné, ugyanakkor azt csak kevesen tudják, hogy a hálapénz műtét előtti elfogadása ma már bűncselekmény.
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének egyik kutatócsoportja 2018 októberében 1200 ember részvételével végzett az egész országra kiterjedő, a teljes felnőtt lakosságot reprezentáló kérdőíves felmérést – olvasható az Akadémia közleményben.
A kérdőív a mindennapi életben, illetve a médiában gyakrabban előforduló eseteket tartalmazott, amelyek a vagyon elleni bűncselekmények büntethetőségi korhatárára vagy a közhivatalnoknak adott ajándékok büntetendőségére vonatkoztak. A válaszadóknak egyrészt azt kellett eldönteniük, hogy a cselekmény bűncselekményt képez-e.
A közlemény szerint a legtöbben (71 százalék) helyesen tudják, hogy nem bűncselekmény a hálapénz elfogadása például műtét után. Azzal azonban már csak a válaszadók majdnem fele (49 százalék) volt tisztában, hogy bűncselekményt követ el az az orvos, aki 30 ezer forintot kért az ingyenes ellátásra jogosult betegtől, pedig a magyar büntetőjog ezt már több évtizede így szabályozza.
A válaszadók egyharmada (34 százalék) volt csak tisztában azzal, hogy juttatás műtét előtti elfogadása ma már bűncselekményt képez.
