Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A súlyos, végzetes Covid-19 nagyon ritka a gyerekek körében

2020. szeptember 04.

A fotó illusztráció: pixabay.com

A gyerekek és a fiatalok körében sokkal kisebb a valószínűsége a súlyos koronavírus-megbetegedésnek, mint a felnőtteknél, a fertőzés okozta gyermekkori halálozás pedig rendkívül ritka – ezt állapították meg brit kutatók csütörtökön publikált tanulmányukban.

A tanulmány 138 brit kórház Covid-19-ben szenvedő pácienseinek adatait elemezte. Mint kiderült, a betegek kevesebb mint 1 százaléka volt gyermek és közülük is kevesebb mint 1 százalék – hat gyermek – halt meg. Az elhunytak már a koronavírus-fertőzés előtt is súlyos betegek voltak vagy valamilyen rendellenességben szenvedtek.

“Elég biztosak lehetünk abban, hogy a Covid-19 nem jár súlyos következményekkel a gyerekekre nézve vagy legalábbis nem jelentős mértékben” – fogalmazott Malcolm Semple, a Liverpooli Egyetem professzora, a kutatás egyik vezetője.

A Covid-19-ben megbetegedett gyerekek körében ritkán alakul ki súlyos állapot és a halálozás elenyészően ritka. A szülők megnyugodhatnak, hogy gyerekeik nincsenek veszélyben, ha visszatérnek az iskolába – fűzte hozzá a kutató.

A koronavírus-járvány terjedésével kapcsolatos globális adatok szerint világszerte a megbetegedések 1-2 százaléka jut a gyerekekre. A jelentett fertőzések túlnyomó többségében a gyerekek tünetei enyhék vagy nincsenek is tüneteik, halálozás pedig elvétve fordul elő.

A BMJ orvosi folyóiratban közölt tanulmányhoz 651 kisbaba és 19 év alatti gyermek adatait elemezték, akik január 17. és július 3. között kerültek kórházba Covid-19 miatt.



A fiatalkori tudatosság jobb életminőséget eredményez időskorban

2020. szeptember 03.

Fotó: pixabay.com

 

A fiatalkori tudatos élet lehetővé teszi, hogy jobb legyen az életminőség időskorban, ezért már a gyerekeknek tanítani kell, milyen fontos az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás – mondta Gadó Klára, a Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ megbízott igazgatója.

Nagyon fontos, hogy fiatalon mit tesz az ember az egészségéért; a káros szenvedélyeket, például az alkoholfogyasztást, a dohányzást kerülni kell, és fontos a pozitív gondolkodás is.  A tényleges kort nem lehet szabályozni, de abban óriási szerepe van mindenkinek, hogy a szervezete, a mentális és lelki állapota hány éves emberének felel meg.

Időskorban törékeny egyensúlyi állapot van, amelynek a fenntartása az orvostudomány feladata, ezért körültekintőnek kell lenni az idős betegek gyógyszeres kezelésekor.



Az ideális alvás a stresszmentes nappalokért

2020. szeptember 03.

Amikor az ideális alvásról beszélünk, mindig figyelembe kell venni, hogy nem vagyunk egyformák, ami az egyik embernél működik, az a másiknál nem biztos. Azonban vannak azok az optimális körülmények, amelyek az emberek többségét hozzásegítik a mély és nyugodt alváshoz.

Fotó: gettyimages.comEz a cikk a Galenus Kiadó Magyar Alváskönyve alapján készült, amely könyvben a kedves olvasó sokat megtudhat az alvás és az életmód, illetve az alvás és az egészség kapcsolatáról.

Bagoly, pacsirta, vagy vegyes alvástípus?

Érdemes megnézni, hogy Ön milyen típusba tartozik. A reggeli kronotípusúak, a “pacsirták” reggel tudnak igazán aktívak, és kreatívak lenni. Korán kelnek, és korábban is fekszenek, amíg az esti kronotípusúak, a “baglyok” pont fordítva vannak ezekkel. Este aktívak, sokáig szeretnek fent lenni és későn kelnek. Az emberek legnagyobb része azonban vegyes kronotípusú: ha reggel kell aktívnak lenniük, akkor pacsirtává válnak, ha pedig este akkor bagollyá. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a családtagjaik milyen típusúak, ahhoz, hogy az egész család harmonikusan tudjon (együtt)működni.

Melatonin termelődés és a “kütyük”

Az alvást segítő melatonin hormon éjszaka termelődik. Ez egy kémiai hírvivő anyag, ami a test minden egyes részének, minden sejtjének megmondja, hogy éjszakavagy nappal van e. A mesterséges világítás blokkolja a melatonin termelődést, segít ébernek maradni. A kék és fehér fény gátolhatja a nyugodt alvást, ezért érdemes a korlátozni a mobiltelefon-, tablet-, számítógép használatot és a TV-nézést lefekvés előtt. Az a legjobb, ha ezek az eszközök nincsenek a hálószobában.



A potencianövelő hatékony lehet a meddőség ellen?

2020. szeptember 02.

Fotó: gettyimages.com

A potencianövelőkből egész polcnyi, sőt, még annál is több kelleti magát az elbizonytalanodott férfiak előtt. Mert, bár ez fura lehet, de ezeket a szereket főleg az önbizalom növelése miatt szedik a férfiak. A klasszikus értelemben vett meddőség ellen semmi hatásuk nincsen, tágabb értelemben mégis használhatóak.

A témában Ratkó Tünde szülésznő, termékenységi szakember van a segítségünkre.

Meddőség

Orvosi értelemben a meddőség a férfiaknál tulajdonképpen a megtermékenyítésre való képtelenséget fedi. De ez így azért egy picit megtévesztő, hiszen ebbe igen sok dolog belefér.

A klasszikus értelemben vett meddőség az, amikor a spermiumok minősége és mennyisége egész egyszerűen nem elegendő a megtermékenyítéshez. A gond adódhat a túl alacsony spermiumszámból, a nem megfelelő morphológiuából, a mozgékonyság sérüléséből és még számtalan egyéb részletből.

Másrészt azonban a meddőség, vagyis a megtermékenyítési képtelenség nem csak a spermiumok szemszögéből értelmezhető. Ilyen formán a meddőség egyik ága lehet az is, ha maga az aktus nem jön létre a férfi merevedési zavarai miatt. Az impotencia ellen pedig – amennyiben az nem súlyos fokú – sok esetben a potencianövelők is hatásosak lehetnek. Ezek a szerek jellemzően a vérkeringés fokozásával, vagy a pénisz simaizmainak ellazításával érik el, hogy a vér egyenletesebben és hatékonyabban áramolhasson a barlangos testekbe.



Nem tesznek különbséget az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között

2020. szeptember 02.

Fotó: gettyimages.com

A fiatalok 72 százaléka tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, 23,6 százalékuk azonban tévesen a gyógyszerek csoportjába sorolja ezeket a termékeket, ráadásul nagy arányban próbálják ki ezeket a szereket –  derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. idei közös kutatásából.

A 18-30 éves korosztályra vonatkozó kutatásban, amelybe 500 embert vontak be, megállapították, hogy a válaszadók 66,2 százaléka szedett már valamilyen étrend-kiegészítőt: a 18-22 éves korosztály 56,6 százaléka, a 23-26 év közöttiek 64,4 százaléka, míg a 27-30 éves korcsoport 74,4 százaléka szedett már ilyen készítményeket. A felmérés szerint a nők körében népszerűbbek az étrend-kiegészítők (73 százalék), mint a férfiaknál (58,2 százalék).

A fiatalok leggyakrabban azért vásárolnak étrend-kiegészítőt, mert azok koncentrált formában tartalmazzák a hatóanyagokat, de az egészségük megőrzése is fontos motiváció számukra. Ugyanakkor megjegyezték, a válaszadók 46,8 százaléka szerint az is meghatározó szempont, hogy az étrend-kiegészítőket nem szükséges orvossal felíratni.



Tizenévesek a plasztikai sebésznél

2020. szeptember 01.

Fotó: gettyimages.com

Egyre több tinédzser feküdne plasztikai sebész kése alá, de a beavatkozásokat csak alapos indokkal szabad elvégezni! Dr. Kathó Jenő, az Oxygen Medical plasztikai sebésze az orvosok felelősségéről és a beavatkozások hatásairól beszélt.

Növekvő számban fordultak az amerikai tinédzserek plasztikai sebészhez az elmúlt években – derül ki az American Society for Aesthetic Plastic Surgery felmérésből. A 18 év alattiak közt a fülplasztika a legnépszerűbb beavatkozás, de előfordul, hogy kémiai hámlasztás vagy akár hajbeültetés miatt is keresték a szakembereket a fiatalok. Az orvosok egyetértenek abban, hogy ha megfelelő az indíttatás és a beavatkozás mikéntje, az ilyen műtétek nagyfokú fizikai és lelki erősödést eredményezhetnek.

A leggyakoribb beavatkozások

  • Fülplasztika

Ezt a fajta műtétet már akkor el lehet végezni, amikor befejeződött a fül növekedése, vagyis 5-6 éves kor után. Egy jól sikerült beavatkozás megelőzheti az iskolai csúfolódások okozta lelki traumákat.

  • Orrplasztika

Amint az orr elérte a végső méretét és formáját, lehet változtatni rajta, ha szükséges. Ez lányoknál 16 éves korra, fiúknál 18 éves korra tehető.

  • Mellkisebbítés, – nagyobbítás

A túl nagy mell zavarhat egy tinédzsert a sportolásban, illetve hát- és vállfájdalmat is okozhat. Ha a mell elérte végső méretét, sor kerülhet a beavatkozásra. Mellimplantátum azonban 18 éves kor alatt nem helyezhető be. Egyes fiúknak komoly lelki terhet jelent a megnövekedett mellük, ez is korrigálható már tizenévesen.



Szerinted a gyerekek hülyék? Mondd! Te hülye voltál gyerekként?

2020. szeptember 01.

A felnőttek egy része azt gondolja, hogy a gyerek nem önálló lény. Valahogy a papa, mama, nagyszülő bioszféra oldalnyúlványaként gondol rá, akiknek mindenképp dolga van a gyerekkel, míg neki, mint idegennek, vagy legalább is kívülállónak lehetőleg semmi ne legyen. Nekik van egy rossz hírem.  

És kell is. 
Merthogy te vagy ebben az esetben a társadalmi közeg, amiben a gyerek felnő. Olyan közeg, amelyből megtanulja, hogy milyen is a világ. És eldöntheted, hogy egy tiszteletteljes, normális, embercentrikus világot akarsz, vagy egy olyat, amiben átnéznek az ember(gyereke) feje felett, és tuskó módon bánnak vele és szeretteivel. Ez nem a szülein, meg a nevelésükön múlik, hanem rajtad. 
 
A napokban többször is találkoztam olyan sztorikkal, hogy egy kicsi gyerek (tényleg kicsi!) valamit rosszul csinált. Tudatlansága oka nem az volt, hogy buta, hanem – ahogy az öreg Karak mondta Vuknak – még keveset tud. Még nem volt információja arról a dologról, és nem tudhatta, hogy kéne, mert még nem is volt sosem olyan helyzetben. Még sosem látott kutyát közelről, csak képes könyvben, vagy tévében. Még sosem úszott, pancsolt egyedül a medencében, még sosem ment oda üzemben levő motorkerékpárhoz, stb… 
 
A szülője pedig egyszerűen nem készítette fel erre a helyzetre, mert fogalma nem volt arról, hogy a helyzet eljön. A valóság az, hogy ezekre a helyzetekre nem előre készülünk ám fel, hanem amikor benne vagyunk, tapasztalunk róluk. Mind így tanultunk. Te is, én is. Egyikünk kezét sem fogta – remélem – 24 órán keresztül apu, vagy anyu, mert akkor nyámnyila alakok lennénk, hanem hagyott minket tapasztalni.

Valahogy mostanában nem divat beszélni egy gyerekkel

Pedig a gyerekek kedvesek, okosak, figyelmesek és szívesen tanulnak, ha jól szólunk hozzájuk. Nem a mi dolgunk megnevelni őket, de a mi dolgunk, hogy ha a gyerek kapcsolódik hozzánk, akkor a saját kereteinket megszabjuk vele szemben. 
 
Ha a gyerek rosszul közelít a kutyánkhoz, akkor állítsuk meg, mondjuk el neki, hogy ez nem volt jó, hogy veszélyes volt, vagy éppen fájdalmas. Tanítsuk meg arra, hogy máskor hogyan tegye. Mivel mi tudjuk, de a szülője nem biztos, hogy tudja. közös érdek.


Aki sokat tévézik, rosszabbul beszél

2020. augusztus 31.

Fotó: pixabay.com

Azok a gyerekek, akik naponta két óránál többet tévéznek, kisebb szókinccsel rendelkeznek, ügyetlenebbül mesélnek történeteket, és több a nyelvtani hiba az írásbeli munkájukban, mint azokéban, akik kevesebbet ülnek képernyő előtt. 

A würtzburgi egyetem pszichológusai 330 óvodást és kisiskolást vizsgáltak négy éven át rendszeresen. Mérték a gyerekek nyelvi kifejezőkészségének változását, később iskolai eredményeiket, és általános intelligenciájuk alakulását. A kísérletbe bevont szülők naponta készítettek feljegyzéseket gyermekük tévézéssel töltött idejéről.

A sok tévénézés hátrányai

Az adatok kiértékelése után az derült ki, hogy a sokat tévéző gyerekek – még akkor is, ha gondos családi háttérrel rendelkeznek – különösen gyenge szóbeli teljesítményt nyújtanak.

Úgy tűnik, a TV előtt töltött szótlan órák az évek során leginkább a nyelvi-szóbeli kifejezőkészséget veszélyeztetik. A kevéssé intelligens gyerekeknél még nagyobb hátrányt jelent a sok tévézés. A 85 IQ-nál kevesebbel rendelkezők olvasási képessége és szóbeli teljesítménye igen nagy lemaradást mutat, ha hosszabb időn át napi két óránál többet tévéznek.

Az egészen kicsik beszédfejlődését is lassítja, ha a televízió túl nagy szerepet kap az életükben. Ebből a szempontból alig van jelentősége, hogy mit néz a gyerek. A lényeg, hogy a képernyő olyan tevékenységektől vonja el az idejét, amelyek pótolhatatlanok a verbális képességek, és később az írni-olvasni tudás szempontjából.



A tudatos táplálkozás öt kulcsa

2020. augusztus 31.

Fotó: gettyimages.com

Eredményesek lehetünk, ha a tudatosságot alkalmazzuk a táplálkozásunkban, és szeretnénk megszabadulni felesleges kilóinktól.

A tudatos evés valójában a táplálkozás normál módja, amikor teljes figyelmünket az evés folyamatára és a közben jelentkező érzeteinkre, az étkezés élvezetére fordítjuk. A probléma az, hogy ezt a „normális módot” nem eléggé gyakran alkalmazzuk.

Általában ahelyett, hogy testünk jelzéseire figyelnénk, étkezési megszorításokat alkalmazunk, amelyeknek sokszor több a káruk, mint a hasznuk. Az is gyakran előfordul, hogy az evésbe menekülünk a gondjaink elől, vagy érzelmeink megnyugtatására, a stressz elűzésére, egy nehéz helyzet „megoldására”…

Rossz válaszok ezek, amelyek már eltávolodtak valódi táplálkozási szükségleteinktől, és súlygyarapodáshoz vezetnek. De mit tehetünk ellenük?

Szoros kapcsolat a testünkkel
A megoldás bennünk van, és nem a kész módszerekben. A diéták/fogyókúrák sikertelensége rendszerint annak tudható be, hogy receptjeik nem veszik figyelembe egyéni éhség- és teltségérzetünket, és alkalmazásukkor nem hallgatunk testünk jelzéseire. Elengedhetetlenül fontos pl., hogy megkülönböztessük a valódi, fiziológia éhséget (az üres gyomorhoz kötődően) és az érzelmi éhséget (pl. stressz, düh hatására).

A tudatos táplálkozás, mely minden érzetünkre figyelemmel van, ezt lehetővé teszi. Lényege, hogy étkezéskor szoros kapcsolatban álljunk a testünkkel, koncentráljunk a jelen pillanataira étkezés közben, így felismerve a kétféle éhségérzetet is. Emellett értsük meg és fogadjuk el érzelmeinket anélkül, hogy elnyomnánk őket. Mindezek nyomán a jelentudatos táplálkozás a testsúly csökkentése szempontjából is eredményes lehet.

A tudatos táplálkozás folytán a jó alak elérése és megtartása sikerének 5 kulcsa a következő.



Melyik az a virág, amelyet ha tíz percig alulról szagolunk, az életünkbe kerül?

2020. augusztus 30.

Melyik az a virág, amelyet ha tíz percig alulról szagolunk, az, az életünkbe kerül?
/A tavirózsa vagy a vízililiom./

A gyöngyhalász munkamódszere jól példázza az alternatívák keresését lehetővé tevő, horizontális megoldási módszert, azaz a divergens gondolkodást.Egyszerre nagy mennyiségű kagylót hoz fel, és csak ezután lát a kagylók felnyitásához – holott a konvencionális megoldás szerint minden lemerülés alkalmával csak egy kagylót kellene felszínre hoznia, utána felöltöznie és hozzákezdenie a kagyló felnyitásához, majd levetkőzve újra lemerülnie. Megoldása annyira kézenfekvő, hogy eszünkbe sem jut az, hogy ezt másként is el lehetne végezni.

Az életben elénk kerülő feladatoknál mégis könnyen beleesünk az általunk ismert vagy kedvelt megoldások csapdájába, pedig kis gondolkodással gyorsabban, kevesebb fáradsággal és a vártnál sikeresebben is boldogulhatnánk a feladattal.

Edward de Bono angol pszichológus a kreativitás ilyen megnyilvánulásait, (a horizontálisan egymás mellett található lehetőségek végiggondolását, majd az ezek közül való választás módszerét) „lateral thinking”-nek nevezte el.

Miként lehet rászoktatni magunkat a többféle megoldás keresésére, a lateral thinkingre?



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...449450451...702
hírek, aktualitások

Bõrápolás fogyás után

2026. október 25.

Öröm számunkra, ha eltökéltségünk vagy egy megfelelõen kiválasztott fogyókúra eredményeképpen sikerül leadnunk fölösleges kilóinkat. Utána azonban gyakran elõfordul, hogy bõrünk miatt aggódhatunk, hiszen az a (jelentõsebb) súlycsökkenés következtében kisebb-nagyobb mértékben, megereszkedhet. 
Hasonló kitartással kell hát küzdenünk bõrünk korábbi állapotának visszaállítása érdekében - számos eszköz vehetõ igénybe hozzá. Közülük most a fogyás utáni bõrápolás néhány módozatával foglalkozunk, és az ilyenkor elõforduló bõrproblémák kiváltó okaira is igyekszünk rávilágítani.

A hasznos zsírsavak pótlása

A fogyókúra valójában támadást jelent a bõr számára, és annál több agresszív behatás éri, minél jelentõsebb mértékben sikerül csökkenteni - szigorú diéta útján - a testsúlyunkat. Egyik ilyen, hogy amikor a fölösleges kilók leadása, a fogyókúrázás során leginkább a testünkön felhalmozódott zsírrétegtõl igyekszünk megszabadulni, az megfosztja bõrünket a számára jótékony hatású zsírsavaktól. Pedig a bõr lágysága, bársonyos simasága többek közt nekik köszönhetõ. Sõt, az omega-6 esszenciális zsírsavak csoportja az, mely nemcsak a bõr, hanem a haj és a körmök felépítésében is közremûködik. De ha a bõrünk állapotára koncentrálunk, tudnunk kell, hogy ezek a hasznos anyagok védõréteget képeznek a bõrön, ami megóvja azt a kiszáradástól, megõrzi ruganyosságát. Fõként növényi olajokban (kankalinolaj, feketeribizli-mag olaj) találhatók - ezért ha ezek a táplálkozásunkból hiányoznak, pótolnunk kell. A bõrápolás tekintetében olajos krémek, természetes növényi olajokat tartalmazó testápolók használata ajánlott. Ezek általában különbözõ olajos magvakból vagy gyümölcsökbõl kivont esszenciákat tartalmaznak, és rendkívül hatékonyak. Bõrrokon anyagaik révén jól beszívódnak a bõrbe, még akkor is, ha egy könnyû filmréteget hagynak maguk után annak felszínén. Ezek a hatóanyagok táplálják a bõrt, és visszaadják annak feszességét, segítve vele a bõr teljes regenerálódását egy erõteljesebb fogyókúra után.

Kényelem és gyógyszerbiztonság

2026. október 25.

Az egészségügyi változtatások, "reformok" egyik kényes pontja a gyógyszerek patikán kívüli értékesítésének engedélyezése. Ezt Molnár miniszter úr úgy indokolta, hogy: kényelmes lesz, ha például egy háztartásban véletlenül nincs semmilyen lázcsillapító (még a vízcsapból sem folyik a víz egy hûtõborogatásra), akkor lehet a bevásárlócsarnokban, benzinkútnál vásárolni. 

Ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos

Sokan, úgy látszik, nem vagyunk elég liberálisok, mert az egészséget, az életet többre becsüljük a kényelemnél. Úgy tanultam Issekutz professzor úrtól, hogy ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos, csak a dózistól függ. A gyógyszer nem közönséges árucikk, jobb azt szakember kezében hagyni.

A külföldön létezõ rossz példákat talán nem kellene követnünk. Kétségkívül nyugaton lehet kapni gyógyszert "drug store"- okban.

A médiában nap mint nap azt halljuk, hogy túl sok gyógyszert fogyasztunk és túl gyakran járunk az orvosi rendelõkbe. Nos, akkor végképp érthetetlen, hogy miért segítjük elõ a még több, könnyebben hozzáférhetõ gyógyszer fogyasztását. A gyakori orvoslátogatást pedig nemrég egészségügyi miniszteri rendelet idézte elõ azzal, hogy csak 1 havi gyógyszeradagot lehet egyszerre felírni, például vérnyomáscsökkentõt, amire a betegnek naponta rendszeresen van szüksége. Számos gyógyszer viszont 28 darabot tartalmaz, tehát 1 hónapra sem elegendõ a felírt mennyiség és rendszeresen kell menni felíratni az újabb adagot.

Nem vagyok eléggé motivált

2026. október 24.

A motiváció energia, mely felpezsdít, hajt, tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek, színtelennek, tûnik... és nincs kedvünk tervek, célok megvalósításához. De hogyan találjunk rájuk, he elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... Hiszen ez olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Tehernek érezzük, és egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton hajtásként, pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer lehetõvé teszi viszont, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.