Feleslegesen diétázik a kismama, így is lehet allergiás a gyereke
2019. december 04.
Megelőzés céljából nem érdemes terhesség és szoptatás alatt kizárni az étrendből a gyakori allergéneket – tej, tojás, glutén, mogyoró – mert ezzel nem csökkentjük a gyermeknél az esetleg megjelenő allergia kockázatát. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy diétázni csak abban az esetben szükséges, ha a gyermeknél már megjelentek az allergiás tünetek.
Az öröklött hajlamot diétával befolyásolni nem lehet
Az allergiás hajlam öröklődik, azokban a családokban, ahol az egyik szülő allergiás, 40%, ahol mindkét szülő allergiás, 60-80% az esélye, hogy a gyermeknél is megjelenik majd a betegség valamilyen formában. A gyerek azonban csak a hajlamot örökli, az, hogy a hajlamból betegség lesz-e, több tényező függvénye. Ha az édesanya saját maga allergiás, és emiatt nem tud fogyasztani tejet, tojást, glutént, vagy bármely más allergént a terhesség vagy szoptatás alatt, nincsenek arra vonatkozó adatok, hogy ezzel a gyermekének kárt okozna, és hátráltatná nála az orális tolerancia kialakulását – magyarázza dr. Polgár Marianne. Ugyanakkor a vizsgálatok azt mutatták, hogy előnyt sem jelent az anyai diéta az allergia megelőzésében a kisbaba számára.
A kisbabánál az allergiás tünetek megjelenése inkább az örökletes családi hajlammal mutat összefüggést, mint azzal a ténnyel, hogy a magzati életben, vagy a szoptatás alatt találkozott, vagy nem találkozott idegen fehérje részecskékkel az anya diétája miatt.
A jelenlegi ajánlás alapján tehát a terhesség és szoptatás időszaka alatt semmilyen diéta nem indokolt. Amennyiben az édesanya nem érintett valamilyen allergiától vagy ételérzékenységtől, akkor kizárólag prevenciós célból – hogy a gyermeknél megelőzze az allergia kialakulását – szükségtelen diétáznia.
Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél
2019. december 03.
A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.
A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.
A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.
Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.
A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.
A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.
Táplálkozási zavarok: bulimia nervosa
2019. december 03.
A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.
Mi a bulimia?
Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.
A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.
A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).
Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.
Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt
2019. december 02.
Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).
“Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben.
A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.
A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.
A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.
Ezért fázékonyabbak a nők, mint a férfiak
2019. december 02.
A lakásban hosszú melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen megfér a pólós és rövid nadrágos férfi. Ha ismerős a kép, nem meglepő, már tudományos magyarázat is van arra, hogy miért fáznak jobban a nők. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa arra is felhívta a figyelmet, hogy mikor kell a fázékonyságot komolyan venni, milyen betegségeket jelezhet.
Játék a hőfokkal
Épp csak elcsendesedtek a nyári viták a légkondicionáló körül, máris komoly nézeteltérésre ad okot a fűtési szezonban a termosztát beállítása. A férfiak rendszerint az alacsonyabb hőmérsékletet kedvelik, a nők pedig inkább a meleget. Ennek oka egy, a Nature Climate Change folyóirat korábbi számában közölt kutatás szerint pedig nem más, mint az anyagcsere.
A nők nyugalmi anyagcseréje lassabb, emiatt fázósabbak lehetnek. A férfiak gyorsabb anyagcseréje miatt pedig a testük melegebb, ezért alacsonyabb hőmérsékletű szobában érzik jól magukat. A tanulmány szerint a nők többségének a 25oC, a férfiak számára pedig a 22oC volt az ideális.
Fázékonyság: betegséget jelez?
Influenza, légúti fertőzések kezdetén fázósabbak lehetünk, a magas láz mellett is jelentkezhet vacogás, hidegrázás. Ez egy természetes jelenség, az első pár napot követően, ahogy a gyógyulási folyamat zajlik, rendszerint el is múlik. Problémát az jelez, ha egyszer csak azt vesszük észre, hogy látszólag minden ok nélkül a korábban beállított hőmérséklet mellett fázunk, egyre vastagabban öltözünk.
„Jellemzően a nőket érintő panasz a pajzsmirigy alulműködés, gyakran ez áll a fázékonyság hátterében. Okozhatja vérszegénység, alultápláltság és érszűkület is – ilyenkor jellemzően az adott végtag hidegebb, zsibbadhat, fájhat is. Ha a fázás mellett az adott végtag hideg hatására elfehéredik, akkor Raynaud-jelenség lehet, ami autoimmun betegséget jelezhet.”
Az energiaital mértékkel nem méreg, de felesleges fogyasztani
2019. december 01.
Aggasztóan sok energiaitalt fogyasztanak a fiatalok. Az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet felmérése szerint a magyar fiatalok 78 százaléka fogyasztja előszeretettel ezeket az italokat.
Töretlen az energiaitalok népszerűsége, az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet egy legfrissebb felmérése szerint minden ötödik 10 és 14 év közötti fiatal iszik egyet a reggeli órákban belőle. A kardiológusok szerint ez akár veszélyes is lehet, hogy miért, arról a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktatókórház orvosigazgató belgyógyásza beszélt. Dr. Reiber István szerint mértékkel nem méreg az energiaital, de fiatalok ne fogyasszák.
– Mit tartalmaznak az energiaitalok?
– Nagy mennyiségben cukrot, koffeint, némi vitamint és tartósítószereket. Tulajdonképpen egy átlagos üdítőitalnak is minősíthetnénk, Magyarországon az élelmezési szabályzatban nincs pontosan definiálva az energiaital fogalma. Hogy ez miért is lehet veszélyes? Nézzük a koffeintartalmat. Egy két és fél deciliteres ilyen ital elfogyasztása nem méregnek tekinthető mennyiségben tartalmaz koffeint, körülbelül 70 mg az itthon forgalomban lévő energiaitalok koffeintartalma. Egy jófajta espresso kávé 100-150 mg koffeint tartalmaz. A gond akkor van, ha valaki egy nap többet fogyaszt ezekből a dobozos italokból, hiszen akkor nagyon gyorsan összeadódik ez a mennyiség.
Hatóanyagok bőröregedés ellen
2019. december 01.
Hialuronsav, A- és C-vitamin, rezveratrol – olyan hatóanyagok, melyek már bizonyítottak a bőröregedés elleni küzdelemben. Így nem árt többet megtudni róluk, hogy a lehető legtovább megőrizzük (arc)bőrünk fiatalos jellegét, rugalmasságát.
A többfunkciós hialuronsav
A hialuronsav (HA) fokozza a bőr vízmegtartó képességét, és saját súlya sokszorosát képes megkötni. Molekulasúlyától függően eltérő hatású összetevő: minél inkább frakcionált, annál mélyebbre hatol a bőr különböző rétegeibe. Egyúttal a bőr egyik természetes összetevője, bőrünk víztartalékának megtartója.
A hialuronsav vizes közegben géllé alakul, melyben ún. fibroblaszt sejtek, továbbá kollagén- és elasztin rostok úsznak. Ezek a bőrszövet szerkezetéért, a bőr rugalmasságáért felelősek. Mennyiségük az évek múlásával csökken.
Hogyan működik?
A nagy molekulasúlyú hialuronsav a bőr felszínén marad, és rendkívül magas vízmegtartó képessége révén hosszan tartó hidratálást biztosít. Egyúttal kisimítja a bőr egyenetlenségeit, feszesebbé teszi a bőrt. A közepes méretű molekula serkenti a keratinociták (a felhám bőrsejtei) képződését, lassítja az atrófiát (bőrsorvadást), erősíti a bőr védőrétegét. A kis molekulájú hialuron a bőr mélyebb rétegeibe hatol, mivel kiváló felszívódású. Élénkíti a hialuronsav és a kollagén természetes szintézisét, aktiválja a bőr víztartalékát. Elősegíti a bőr teltségét, rugalmasságát és tömörségét, így ránctalanító hatás fejt ki.
A legtöbb, jó minőségű bőrápoló készítmény legalább 2-3, különböző méretű hialuronsav molekulát tartalmaz a többféle hatás kifejtése érdekében.
Kinek ajánlott?
– Száraz és nagyon száraz bőrűeknek, már 20-25 éves kortól.
– Nőknek, akik olyan komplett bőröregedést gátló hatású (anti-aging) készítményt használnának, amely egyszerre erősen hidratáló és bőrregeneráló hatású.
– Mindazoknak, akik olyan tartós hatású anti-aging készítményt kívánnak használni, melynél nem áll fenn a bőrirritáció kockázata, és az alkalmazás időtartama sem korlátozott.
Ezekre figyelj ősszel, ha kisbabád van!
2019. november 30.
Az évszakváltást sokszor a felnőttek is megszenvedik, de a babák még érzékenyebben reagálhatnak az időjárás változására vagy éppen a levegő minőségének romlására. Mit tehetünk szülőként, hogy megkönnyítsük ezt az időszakot? Dr. Makleit László belgyógyász segít néhány hasznos tippel.
Figyelj a levegő minőségére!
Nem zárkózhatunk be a négy fal közé, sőt levegőzni az őszi időszakban is kell. Csak kicsit nagyobb körültekintést igényel, ugyanis a hideg mellett számolni kell a levegő szennyezettségével is. A fűtési szezon indulásával a füst és a szmog a kicsiknél könnyen légúti irritációt okozhat. Ráadásul a fűtés miatt a lakásban szárazabb a levegő, ez pedig szárítja a bőrt és a légúti nyálkahártyát, ezért a megfelelő páratartalom biztosítása, és a párásító folyamatos tisztán tartása is nagyon fontos.
Készülj fel a szabadtéri játékra!
„Az igazán hűvös, szeles idő beköszöntével a hidegnek, szélnek kitett bőrfelületen, az arcon, kezeken kialakulhat pirosodás, sebesedés. Ezért, ha hűvösebb napokon szabadtéri játékra készülünk, adjunk a kicsire sapkát, kesztyűt. Mivel a babák bőrének víztartalma magasabb, mint a felnőtteké és a hámréteg felső része még nem vastagodott meg, a szél hatására bőrük könnyebben kiszárad. A kicserepesedett száj védelmére beszerezhetünk baba ajakápolót, azonban ha a tünetek néhány napon belül nem múlnak el, mindenképpen mutassuk meg a gyermeket orvosnak” – javasolja Makleit László belgyógyász.
Előzd meg a pelenkadermatitiszt!
„Azt gondolhatjuk, hogy a pelenka alatti bőrirritáció csak nyáron okozhat gondot a meleg miatt. Sajnos ősszel is előfordul, mégpedig azért, mert a melegebb napokon is hajlamosak vagyunk a babát túlöltöztetni, és ilyenkor a bőr könnyen kipállik” – figyelmeztet a szakértő. Az öltöztetés, pelenkázás előtt mindig hagyni kell, hogy a bőr és a hajlatok is teljesen megszáradjanak, és ilyenkor ajánlott törlőkendőt és popsikrémet használni. A babák számára kifejlesztett nedves törlőkendő használatával megelőzhető a pelenkadermatitisz kialakulása. A Sudocrem Soft Clean törlőkendő E-vitamint és panthenolt is tartalmaz, így nyugtatja, táplálja a bőrt és véd a fertőzésektől. Érdemes parabén- és alkoholmentes popsitörlőt beszerezni, mely kíméletesen ápolja az érzékeny területeket is.
A csodabogyó: földicseresznye
2019. november 30.
Egyre több helyen bukkan fel egy titokzatos, narancssárga-aranyszínű bogyó a piacokon és boltok polcain. Mit lehet tudni róla? Milyen az íze? Hogyan lehet felhasználni? Miért jó az egészségünknek, ha fogyasztunk ebből a gyümölcsből? A HelloVidék összeszedte, mit érdemes tudni az új superfoodról, a zsidócseresznyéről.
A zsidócseresznye (más nevén hólyagcseresznye vagy arany földicseresznye) egy olyan fényes, narancssárga színű bogyó, mely a mexikói földicseresznyével (tomatillóval) álla legközelebbi rokonságban. Akárcsak a mexikói földicseresznye termését, a zsidócseresznye ízletes bogyóit is egy pergamenszerű héj fedi, melyet fogyasztás előtt el kell távolítani. A Dél-Amerikából származó, egzotikus gyümölcs távolabbi rokona még a paradicsomnak is, mivel rendszertanilag mindkettő a burgonyafélék családjába tartozik.
A földicseresznye trópusi környezetben évelő, Magyarországon azonban egynyári növénynek számít a fagyérzékenysége miatt. Ha otthon is szeretnél nevelni ilyen növényt, már van lehetőséged rá, ugyanis egyre több boltban lehet kapni magokat – de ügyelj arra, hogy meleg-, víz- és tápanyagigényes növény, melyet kizárólag nagyon meleg, napos területre érdemes ültetni!
A gyümölcs kinézetre feltűnő szépségű: bogyója narancssárga és kicsit kisebb, mint a koktélparadicsom. A zsidócseresznyének trópusi, édes-savanykás íze van, mely leginkább a mangó és az ananász gyümölcsére hasonlít. Manapság egyre több felhasználási lehetősége van: koktélokba, salátákba, mártásokba és dzsemekbe is felhasználják, esetleg desszertként, fagylaltban, vagy csak simán magában fogyasztják.
Ismerd fel a depressziót!
2019. november 29.
Az őszi borongós, hűvös időben gyakran vagyunk lehangoltak, kedvetlenek, és ez a korai sötétedés miatt egyre csak fokozódik. Ilyenkor sokszor mondjuk magunkra, hogy depressziósak vagyunk, ám jellemzően ez az állapot néhány napon belül elmúlik. Aggódnunk akkor kell, ha hosszabb idő után sem tudunk kimozdulni a letargiából. Mikortól beszélhetünk depresszióról és milyen tünetek miatt gyanakodhatunk a betegségre?
„Szinte természetes állapot, amikor a nyári napsütést követő borongós, sötét hónapokban a hangulatunk is borongóssá válik. Nehezebben bújunk ki a puha, meleg ágyból, kedvetlenek vagyunk, elveszítjük a hétköznapi dolgok elvégzéséhez szükséges lendületet. Ám jó esetben néhány napon belül túllendülünk ezen az állapoton. Komolyabb problémára akkor kell gyanakodnunk, ha két hét után is fennáll, sőt fokozódik ez a folyamat, a lelki tünetek alvászavarral, étvágytalansággal vagy fogyással társulnak. Ezek ugyanis utalhatnak depresszióra, amely az egyik leggyakoribb pszichés zavar és amelynek felderítése és kezelése klinikai szakpszichológus vagy pszichiáter szakorvos feladata" – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont pszichológusa.
Milyen tünetek utalhatnak depresszióra?
A betegség tünetei sajnos elég sokszínűek lehetnek, mint például:
- tartósan negatív hangulat (örömre való képtelenség, apátia, közöny)
- gátolt gondolkozási és problémamegoldó képesség
- negatív jövőkép, valamint a jövővel kapcsolatos túlzó aggodalmaskodás
- tehetetlenség és reménytelenség érzése
- kisebbrendűségi érzés
- tartósan csökkent önértékelés és hatékonyság-élmény
- önvád és állandó bűntudat
- koncentrációs zavarok
- időérzék elvesztése
- a halál gondolatával való foglalkozás, önsértéssel, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok
- alkalmi vagy folyamatos szorongás, amely fóbiák és kényszerbetegség formájában is jelentkezhet
