Újabb géneket hoztak kapcsolatba a depresszióval
2019. április 21.
Több száz újabb gént hoztak összefüggésbe a kutatók a depresszióval – derült ki a Nature Neuroscience című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely azokra a személyiségtípusokra is rávilágít, akik fogékonyabbak lehetnek a betegségre.
Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei által vezetett kutatócsoport három nagy adatbázis információit felhasználva elemezte több mint kétmillió ember egészségügyi adatait és DNS-ét, aminek eredményeként 269 olyan gént azonosítottak, amely összefüggésben áll a depresszióval – írja a medicalxpress.com.
A kutatók egy újfajta statisztikai módszert alkalmazva azonosították a DNS azon részeit, amelyek megegyeztek a depressziós és például a dohányzó embereknél. Az eredmények azt sugallják, hogy a depresszió kiváltó tényezője lehet a dohányzásnak néhány embernél, ám további vizsgálatokra van szükség az összefüggés megértéshez.
A témában született eddigi legnagyobb tanulmány szerint továbbá a szorongással és érzelmi bizonytalansággal járó neuroticizmus depressziót okozhat. Ez az összefüggés segíthet a kutatóknak rávilágítani az olyan személyiségjegyekre, amelyek növelhetik a betegség jelentkezésének kockázatát.
Egyre több gyerek küzd magatartászavarral
2019. április 21.
A magatartászavar valójában azt jelenti, hogy a gyermek nehezen alkalmazkodik bizonyos helyzetekhez, legalábbis lassabban, mint ahogy azt a társadalom elvárja. Kalamár Hajnalka szerint bizonyos relaxációs gyakorlatok – mint a légzés lelassítása – sokat segíthetnek ezen a helyzeten, s hozzájárulhatnak a tudatos jelenlét kialakulásához.
Ugyanakkor az is jó lenne, ha például a testnevelésórákon a tanárok nem csak a terhelésre, de a lazításra is időt szánnának.
Mesterséges intelligencia segítheti a gyerekbetegségek diagnózisát
2019. április 20.
Az elektronikus egészségügyi adatokkal végzett összehasonlító vizsgálatok során az MI jobb eredménnyel végzett, mint a fiatal, tapasztalatlanabb orvosok.
A Csang Kang, a Kantoni Orvosi Egyetem tudósa által vezetett amerikai-kínai kutatócsoport a Nature Medicine című szaklapban mutatta be az eredményeit. A tanulmány bizonyította, hogy egy MI-rendszer a beszéden alapuló adatokkal jó eredményeket képes elérni.
A program segítheti az orvosokat nagy adatbázisok kezelésében és abban a döntésben, hogy melyik pácienst kell a legsürgősebben kezelni.
A rendszer emellett segítheti az orvosokat az összetett vagy ritka betegségek diagnosztizálásában is. Ilyen esetekben ugyanis sok orvos csak kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.
A tudósok a rendszert nagy adathalmazon gyakoroltatták és tesztelték, mely 1,362 millió, 0-18 éves páciens 101,6 millió adatából állt. A fókusz az óvodás korú gyerekeken volt. Az adatok a kantoni női és gyermekkórház 2016 januárja és 2017 júliusa között kezelt betegeitől származtak.
A rendszert húsz orvos vizsgálataival hasonlították össze, öt csoportba osztották őket. A csoportok egymástól kompetenciában és a klinikai gyakorlati tapasztalatban különböztek.
A férfiak termékenységéhez fontos a cink
2019. április 20.
A férfiak termékenységével kapcsolatban a leginkább ismert anyag a cink. Azt azonban, hogy pontosan mire is jó, és hogy a cink mellett kell-e még mást is szedni a normál termékenységért, már messze nem tudják annyian. A témában Ratkó Tünde szülésznő van segítségünkre.
Cink? Cink!
A cink kiemelt jelentőségű a férfiak termékenységének fenntartásában – olvashatjuk sokszor, ez azonban ebbe a formában nem igaz. Jelentősége valóban nagy, ám nem kiemelt, hiszen más anyagokra éppen olyan nagy szükség van, mint a cinkre.
Hogy miért kerül mégis olyan sokszor elő ez az anyag? A legtöbb helyen a sperma minőségével hozzák kapcsolatba, a cink azonban nem csak a szaporodás miatt fontos. amellett, hogy közel 300 enzim elengedhetetlen összetevője, a cink egyik elsődleges feladata a szervezetben, hogy a sejtmembrán integritását megőrizze. Hiányában a membrán meggyengül, és a sejt sérülékenyebbé, érzékenyebbé válik a környezeti ártalmakra.
Itt kapcsolódik össze a sperma minősége és a cink. A sejtmembránra gyakorolt hatás ugyanis minden sejttípusra igaz, függetlenül attól, hogy férfiakban vagy nőkben találhatóak meg. így természetesen a spermiumok minősége is nagyban függ ettől az anyagtól.
Elég csak a cink?
Amennyiben a cél a normál termékenység fenntartása, visszaszerzése, és nem áll a háttérben betegség sem – még akkor sem. A spermatogenezis, vagyis a spermaképzés egy igen összetett folyamat, mely hormonvezérelt, és melynek csak egyik eleme a cink. Ha a folyamat bármelyik részén tápanyahiány lép fel, akkor sérülhet a sperma minősége, csökkenhet a mennyisége. Előbbi esetben drasztikusan megnő a genetikai rendellenességek kialakulásának esélye, míg a mennyiségbeli csökkenés a termékenységet rontja jelentősen.
Ha nő a munkaidő, gyakoribb az orvoshoz járás
2019. április 19.
A heti munkaidő 1 órával való növelése azzal jár, hogy a dolgozók átlagban 13 százalékkal többször mennek orvoshoz. A munkavállalók úgy érzik, hogy ennyivel hosszabb munkaidő esetén két százalékkal romlik az egészségi állapotuk – közölték a halle-wittenbergi és az erlangen-nürnbergi egyetem kutatói a Labour Economics című szakfolyóiratban.
A munkaidő növelésének e két káros következményét leginkább a nők és a kisgyerekes szülők érzik meg, valószínűleg azért, mert kevesebb szabadidőből gazdálkodhatnak, és ha nő a munkaidő, erősödik rajtuk a nyomás a munkaidőn kívül – mondta a kutatást vezető Christoph Wunder.
A férfiak – függetlenül attól, hogy nevelnek-e kisgyermeket vagy sem – átlagosan 7 százalékkal többször fordultak orvoshoz a munkaidő egy órával való meghosszabbodásakor, a nők azonban 15 százalékkal gyakrabban mentek orvoshoz valamilyen panasszal.
A kutatók szerint az összefüggés nem feltétlenül áll fenn fordított irányban, vagyis a rövidebb munkaidő nem jár automatikusan az egészségi állapot javulásával. “Nem lehet következtetéseket levonni arra nézve, hogy mennyi az optimális munkaidő” – írták tanulmányukban a kutatók.
Az agytumor sejtjeit megtámadó nanorészecskéket alkottak
2019. április 19.
A halálos agytumor sejtjeit megtámadó nanorészecskéket alkottak spanyol tudósok: behatolnak a tumorba és a gyógyszereket közvetlenül a rákos sejtekbe irányítják.
A Santiago de Compostela-i Egyetem molekuláris orvostudománnyal és krónikus betegségekkel foglalkozó központja (CiMUS) tudósainak közlése szerint a kísérleti terápiát sikeresen tesztelték egerekbe ültetett emberi tumorokon.
Eredményeiket az Advanced Therapeutics című tudományos lapban mutatták be. A Marcos Garcia Fuentes vezette kutatócsoport olyan nanorészecskéket alkotott, amelyek képesek megtámadni a glioblasztóma multiforme (GBM) sejteket. Ez a leggyakoribb, halálos agytumor, amelynek az öt éven túli túlélési aránya kevesebb mint 5 százalék.
“Az egerekkel végzett vizsgálatok nagyon jó eredménnyel zárultak. Azoknak az egereknek, amelyek csak kemoterápiát kaptak, kétszer akkora volt a daganatuk, mint azoknak, amelyek kemoterápiás és nanorészecskés kezelést is kaptak” – mondta Garcia Fuentes.
Az új kezelés nem csupán csökkenti a jelenlegi rákellenes gyógyszerek mérgező tulajdonságait, de abban is segít, hogy a gyógyszerek könnyebben jussanak be a rákos sejtek belsejébe.
A tumor okozására hajlamos gének gyógyszeres elfojtása alapvető fontosságú a személyes rákkezelések kifejlesztéséhez. Ezek azonban még nem használhatóak széles körben a stabilitással és a testen belüli szállítással kapcsolatos problémák miatt.
A kutyaugatás bosszantó hatásai
2019. április 18.
A Bioacoustics című folyóiratban megjelent tanulmányukban Jégh-Czinege Nikolett PhD-hallgató, valamint Faragó Tamás és Pongrácz Péter, a tanszékének kutatói arra kerestek választ, miért leszünk többnyire idegesek, ha kutyaugatást, főként ha a szomszéd kutyájának ugatását halljuk és vannak-e olyan emberek, akiket az átlagosnál jobban zavar, amikor ugatást hallanak?
A kutatók 153 résztvevőt toboroztak vizsgálatukhoz, amelynek során az embereknek 12 különböző kutyaugatást kellett meghallgatniuk, majd pontozniuk aszerint, mennyire találták azokat idegesítőnek, a hang alapján a kutyát mennyire gondolták mérgesnek, ijedtnek, vidámnak.
Három korcsoport tagjait vonták be a kutatásba: 10-11 éves gyerekeket, 18-35 éves és 50-70 év közötti felnőtteket. A tesztek során az etológusok vizsgálták a lakókörnyezet esetleges szerepét is. Mindhárom korcsoportban voltak falusi, kertvárosi és városközpontban élő lakosok.
Eredményeik szerint a lakóhelynek nem volt hatása a kutyaugatás által kiváltott bosszankodás mértékére. Vagyis nem igazolható, hogy a nagyvárosi, “természetből kiszakadt” embereket jobban idegesítené a kutyák által keltett zaj. Az életkor viszont összefüggést mutatott a bosszankodással: a fiatal felnőttek tartották a legidegesítőbbnek az ugatásokat, különösen, ha azok magas hangon szóltak. A férfiakat jobban bosszantotta az ugatás, mint a nőket.
Kapszulába zárt inzulininjekció
2019. április 18.
Szederméretű, injekciót tartalmazó kapszulát fejlesztettek ki amerikai tudósok, mely a gyomron át juttatja a vérbe az inzulint. A kapszula formáját a leopárdteknős páncélja ihlette.A kapszula apró, összepréselt inzulintűt tartalmaz, így a tabletta felválthatja az injekciót, melyet a 2-es típusú cukorbetegek naponta adnak be maguknak – számolt be a medicalxpress.com a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai vezette kutatásról.
A kis inzulintű akkor fejti ki hatását, amikor a kapszula a gyomorba ér. Állatkísérletekben kimutatták, hogy a kapszulával elég inzulin jut a szervezetbe a vércukorszint olyan csökkentéséhez, mint amilyet a bőrön át adott injekcióval érnek el.
Azt is bizonyították, hogy az eszköz más gyógyszerek beadásához is átalakítható. “Reméljük, hogy az újfajta kapszula segíthet majd azoknak, akik ma csak injekcióban vagy infúzióban juthatnak orvosságukhoz” – mondta Robert Langer, a MIT David H. Koch Intézetének professzora, a tanulmány egyik vezető szerzője.
A kutatók sok évvel ezelőtt kifejlesztettek egy apró tűk borította tablettát, amellyel a gyomor és a vékonybél falába tudtak gyógyszer injekciózni. Az új kapszulát úgy alakították ki, hogy csak egyetlen tűt tartalmazzon. Azt akarták elkerülni, hogy a gyógyszer a gyomor belsejébe jusson, ahol a gyomorsavak lebontanák, mielőtt kifejti a hatását.
Az immunterápia eredményre vezet a rákbetegeknél
2019. április 17.
A daganatos betegségek immunterápiával történő gyógyításával kapcsolatos 19 klinikai kísérlet elemzésekor kiderült, hogy az újfajta kezelés átlagosan a betegek 25 százalékánál jár tartós eredménnyel – közölte pénteken a párizsi székhelyű, rákkutatással és gyógyítással foglalkozó Curie Intézet.
A szervezet immunválaszának beindítására irányuló immunterápiás gyógyszerek forradalmat idéztek elő a daganatos betegségek gyógyításában, de csak a páciensek kisebb részénél hatékonyak és a különböző ráktípusok esetében különböző a hatásuk.
“Meg akartuk határozni azoknak a pacienseknek az arányát, akik tartósan reagálnak az immunellenőrzőpont-gátlókkal történő kezelésre, és ezt összehasonlítani más gyógyszercsaládokkal” – fejtették ki a Curie Intézet és más francia rákkutatóközpontok tudósai a JCO Precision Oncology című szakfolyóiratban közölt cikkükben.
A kutatók meghatározása szerint a kezelésre adott tartós válasz azon pácienseknek a daganatmentes túlélési időszaka, amely a háromszorosa az összes beteg átlagos daganatmentes túlélési időszakának.
A különböző daganatos betegségektől szenvedő 11 ezer 640 betegen elvégzett 19 nemzetközi kutatás elemzésekor megállapították, hogy az immunterápiával kezelt betegek 25 százalékánál volt tartós válasz, míg a másfajta kezelésekben – kemoterápiában, célzott kezelésben – részesülő betegeknél ez arány csak 11 százalék volt.
Az e-cigaretta mégsem alternatívája a dohányzásnak
2019. április 17.
A Dél-Kalifornia Egyetem kutatásában 93 résztvevőt vizsgáltak meg és arra az eredményre jutottak, hogy az e-cigarettázók szájszöveteiben ugyanolyan rákkal kapcsolatos molekuláris változások zajlanak le, mint a dohányosoknál. Az e-cigaretta tehát – amelyet sok korábbi tanulmány a dohányzásról való leszokás lehetséges útjaként emlegetett – mégsem olyan ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak – hangsúlyozták a kutatók.
Az International Journal of Molecular Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, Ahmad Besaratinia hangúlyozta, hogy az e-cigaretták párája nem teljesen vízpára, ahogy azt sokan képzelik. “Bár az e-cigaretta termékekben a legtöbb rákkeltő vegyület koncentrációja jóval alacsonyabb, mint a cigarettafüsté, a rákkeltő anyagoknak nincs biztonságos szintje” – idézte a tudóst a tanulmányt ismertető medicalexpress.com.
Beraratinia aláhúzta, hogy a tanulmányban leírt molekuláris változások nem rákos elváltozások voltak, még csak nem is a rák jelei, inkább korai figyelmeztetést jelentettek egy olyan folyamatra, amely potenciálisan rákhoz vezethet, ha nem figyelnek rá.
A kutatásban 42 e-cigarettázó, 24 hagyományosan cigarettát szívó és 27 egyáltalán nem dohányzó ember szájából származó sejtek génkifejeződését vizsgálták meg. A génkifejeződés az a folyamat, amelynek során a génben rejlő információ megjelenik valamilyen fehérjében vagy RNS-ben, és ennek eredményeként a sejt szerkezete/funkciója megváltozik. A génexpresszió bizonyos változásai rákhoz vezethetnek.
