A sejtek zsírtartalma csökkenthető

2019. december 15.

Eljött az az időszak, amikor mindenki lehetőleg villámsebességgel szeretne megszabadulni a fölös kilóitól, ezért különféle gyorsdiétákat, csodamódszereket választ. Ezekkel azonban a szervezetünket erősen megterheljük, a hatás pedig szinte sohasem tartós. Dr. Keresztényi Zoltán, az Oxygen Medical humánkineziológusa a hosszú távú fogyás titkairól beszélt. 

Egyre többen elfogadják, hogy a fogyókúrák helyett életmódváltásra van szükség! Hosszú távú eredményt csak az hoz, ha új elvek és étrend szerint, új időbeosztással élünk, hogy a rendszeres mozgás is beleférjen a mindennapokba. 

Sokan úgy gondolják, eleget mozognak ők a ház körül, a háztartásban, vagy amíg bevásárolnak. Ez azonban semmiképpen sem tekinthető sportnak. A szervezet elsődleges energiaforrásai a szénhidrátok. Ha ezeket felhasználtuk, következik a zsírok elégetése, végül szükség esetén a szervezet belekezd a fehérjék elégetésébe is. Az energiaraktárakat is ebben a sorrendben használjuk fel. Elsőként a máj és az izmok glikogén formájában elraktározott szénhidrogénkészletéhez nyúlunk, mert ez gyorsan hozzáférhető, mintegy 300–400 g, azaz 1200–1600 kcal erejéig.

A gyorstartalékok apadásával indul meg a zsírégetés. A zsírszövet elfogyasztásához tehát intenzív testmozgásra és szénhidrátszegény táplálkozásra van szükség. A házimunka, bármilyen fárasztó, sajnos nem fogyaszt annyi energiát, hogy a glikogéntartalékokból ne tudnánk fedezni, másrészt többnyire nem jár egyes izomcsoportok legalább 20–30 percig tartó intenzív munkájával, illetve olyan pulzusszám-növekedéssel, ami edzené a szívet, serkentené a vérkeringést, és a sport általános pozitív hatásait váltaná ki. 

Riasztó remegés: Parkinson-kór, a folyamatosan változó betegség

2019. december 14.

A Parkinson-kórt legtöbbször mozgással kapcsolatos panaszok jellemzik, ezek közül legismertebb a nyugalmi állapotban jelentkező remegés. Gyakoriak a mozgáshoz nem köthető panaszok is, mint például fájdalom, alvászavar és hangulatzavarok. A betegséget jelenleg nem lehet meggyógyítani vagy megelőzni, azonban az orvostudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően gyógyszeres kezeléssel a tünetek jól kezelhetőek.

Nyugalmi állapotban jelentkező kéz- és lábremegés, az izommerevség, lelassult mozgás és kommunikáció, ez csupán néhány azon kellemetlen tünetek közül, amik megnehezítik a Parkinson-kórban szenvedő betegek mindennapjait. A betegeknek nem csupán a saját testükkel kell megküzdeniük, hanem a környezetükkel is, azokkal az emberekkel, akik nincsenek tisztában a Parkinson-kór jeleivel. Például a mimikaszegény, rezzenéstelen arc ezeknél a betegeknél nem az ellenszenvet jelenti, hanem azt, hogy nem képesek megfelelően mozgatni az arcizmaikat. 

Hogyan is alakul ki a Parkinson-kór?

Mozdulatainkat az agyunkban lévő idegsejtek vezérlik. Ahhoz, hogy egy mozdulat megvalósuljon, az idegsejtek üzenetet küldenek egymásnak és a test többi részének. Amikor valakinél Parkinson-kór alakul ki, ez a folyamat a sejtek között megszakad, így az üzenet nem jut el zavartalanul az izmokhoz, megnehezítve ezzel a mozgás végrehajtását. Az üzenetküldés zavarának oka a dopaminhiány, amely egy olyan, a testünkben termelődő vegyület, ami a mozgás kontrollálásában játszik szerepet. A Parkinson-kórban szenvedő betegek dopamint termelő idegsejtjeinek 70-80%-a károsodott vagy teljesen elpusztult. 

A betegek számára az egyik legnagyobb kihívás az együttélés azzal a bizonytalansággal, amelyben kénytelenek mindennapjaikat tölteni, hiszen a tüneteik akár óráról órára is változhatnak. A mozgásszervi nehézségeken kívül jelentkező egyéb olyan tünetek, mint a fájdalom, kimerültség, szorongás, alvás- és hangulatzavar is jelentős hatással vannak a betegek életminőségére. A sokaknál jelentkező kettős látás, egyensúlyvesztés sok esetben a külső személő számára akár félrevezető is lehet. Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a betegség tüneteivel, ezzel is megkímélve a betegeket a téves megítéléstől.

Könnyedén veszik a dohányzást a fiatalok

2019. december 14.

Egy közel 100, dohányos fiatal megkérdezésével végzett kutatás eredményei szerint majdnem 70%-os azok aránya, akik naponta gyújtanak cigarettára, és közel 30%-uk több mint 10 szálat szív el ennyi idő alatt – derül ki a Szinapszis Kft. felméréséből, amelyet a cég a KamaszPanasz.hu weboldal látogatóinak körében készített.

A fiatalok nincsenek tisztában a dohányzás egészségkárosító hatásaival

A legfeljebb 20 éves válaszadók napi gyakorisággal átlagosan 8 szál cigarettára gyújtanak rá, és az elszívott cigaretta mennyiségét többségük átlagosnak vagy kevésének gondolja.

Ennek megfelelően az sem meglepő, hogy 25%-uk ezt a mennyiségét az egészségre még egyáltalán nem, további közel 60%-uk csak csekély mértékben véli károsnak. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a kutatásban résztvevők 42%-a egyáltalán nem tudott a cigarettához köthető egészségkárosító hatást említeni.
A dohányzás helyét tekintve szinte kivétel nélkül mindenki megjelölte az iskolát, de sokan gyújtanak rá utcán, szabadtéren (76%) is. A 18 év alattiak „mindössze” 35, ezzel szemben a nagykorúak 58%-a teszi ezt bárhol.

A megkérdezettek családi hátterét tekintve 10-ből 7 fiatal esetében valamelyik családtag is él e káros szenvedéllyel, jelentős többségüknek szüleje dohányzik. (A fiatalok 60%-a egyébként állítja, dohányzási szokásairól otthon az édesapa és/vagy édesanya is tud.)

Szedjünk vagy ne szedjünk vitaminokat?

2019. december 13.

A multivitaminok és táplálékkiegészítők piaca világszerte virágzik. Magyarországon évente 40 milliárd forintot költenek az emberek efféle termékekre csak a patikákban és a drogériákban. De van-e ennek bármi értelme, bizonyítja-e bármi is e készítmények reklámozott hatását? Inkább nem, mint igen.

Az Alaszkában élő jupik eszkimók körében ugyanolyan elterjedt a túlsúlyosság, mint az Egyesült Államok délebbi tagállamaiban élőknél (hetven százalékuk túlsúlyos vagy elhízott). Ennek ellenére kevesebben szenvednek és halnak meg szívbetegségekben. Az Alaszkai Egyetem kutatói 330 ember vizsgálata után megállapították, hogy e különbséget az okozhatja, hogy hússzor több omega-3 zsírsavat fogyasztanak, mint mások. Ez önmagában nem véd az elhízástól (hiszen nem volt összefüggés a vérben mért omega-3-szint és a testsúly között), de mégis csökkenti a szívbetegséget okozó faktorok (például a koleszterin) vérben mérhető koncentrációját, illetve a vérnyomást. Így bizonyos mértékig ellentételezi az elhízás és az infarktus közötti kapcsolatot.

Az eszkimók étrendje még ma is a halakon alapszik, márpedig a halak jelentik az omega-3 zsírsavak fő forrását. Mindez arra utal tehát, hogy a természetes táplálékból felvett omega-3 csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az ehhez hasonló, meggyőző erejű kutatási eredmények hatására az omega-3 zsírsavak (illetve a halolaj) lettek a táplálékkiegészítők rocksztárjai, a globális piac értéke elérheti a 4 milliárd dollárt is. Hiszen magától értetődőnek tűnik, hogy mi nem eszünk az eszkimókhoz hasonlóan sok halat, de ha kapszulaként bevesszük ugyanazt a hatóanyagot, akkor ugyanazokat az előnyöket élvezhetjük mi is, mint ők.

Kitört a háború az omega-3 zsírsavak körül
Évi 20 millió tonna halat fogunk ki a tengerből, és csak a halolajat fogyasztjuk el belőlük. Ami a friss kutatások szerint mégsem olyan egészséges, az étrendkiegészítő-ipar viszont milliárdokat keres rajta.

Aztán a tekintélyes Cochrane kollaboráció tavaly nyáron nyilvánosságra hozott egy tanulmányt, amely lerombolta az omega-3 táplálékkiegészítők köré épített teljes mitológiát.

Ellenőrzik a webáruházakat az év végi ünnepi időszakban

2019. december 13.

Fokozottan ellenőrzi az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az online áruházakat az év végi ünnepi időszakban, a kiemelt vizsgálatok már november elején elkezdődtek – mondta Cseresnyés Péter, a tárca államtitkára.

Az év utolsó két hónapjában sok akcióval, kedvezményes vásárlási lehetőséggel találkozhatnak a fogyasztók az interneten, az ITM célja, hogy aktív fogyasztóvédelmi jelenléttel, rendszeres ellenőrzésekkel, próbavásárlásokkal járuljon hozzá a nyugodt ünnepi felkészüléshez – tette hozzá az államtitkár.

A kiskereskedelmi forgalom 75 hónapja folyamatosan nő Magyarországon, és egyre nagyobb szerepet játszik az internetes vásárlás. Tavaly mintegy 530 milliárd forint volt a webáruházak forgalma, amely az idén a becslések szerint 700 milliárd forintra nőhet.

Az ellenőrzésekkel szeretnék elérni, hogy a jelentős akciók idején is jogkövető webáruházakból és alkalmazásokból rendelhessenek a vásárlók. Az online áruházak rendszeres vizsgálatával a tárca visszaszorította a lehetséges jogsértéseket, a tapasztalatok szerint sikerült a korábbi 50 százalékról 17 százalékra csökkenteni a visszaélési kísérleteket, így kevésbé kockázatos az internetes vásárlás.

Keszthelyi Nikoletta, az ITM helyettes államtitkára elmondta: a minisztérium IT Laboratóriuma az elmúlt időszakban évente 900 webáruházat ellenőrzött, idén már több mint 500 ellenőrzésen vannak túl. A próbavásárlások és a honlapok vizsgálata alapján a leggyakrabban az elállással és jótállással kapcsolatban merülnek fel problémák, de sokszor hiányos a vitarendezési lehetőségekről szóló tájékoztatás is.

Szeretetcseppek karácsonyra

2019. december 12.

Rászorulók tízezrein segít idén is a Béres

Az idén 30 éves jubileumát köszöntő Béres Részvénytársaság életében a másokra való odafigyelés és segítő szándék a cég alapítása óta alapértékeik közé tartozik. A vállalat karitatív szolgálatát immáron 26 éve a Béres Alapítvány végzi, melynek legfontosabb feladatai közé tartozik az egészség védelméért való munkálkodás, a betegek gyógyulásának elősegítése, és támaszt jelenteni a rászorulóknak. Segítséget nyújtani anyagi javakkal és a vállalat gyógytermékeivel. 

Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke 2019. december 4-én igazi ünnepi hangulatban, az Advent Bazilika karácsonyfája közelében adta át alapítványuk karácsonyi adományát. A 84 millió forint értékű Béres Cseppet az ország 11 legjelentősebb karitatív és daganatos betegeket segítő szervezetek vezetői vették át. A Béres Alapítvány hosszú évek óta áll kapcsolatban ezekkel a szervezetekkel. Meggyőződésük, hogy ők ismerik a legjobban, hogy hol van a leginkább szükség az egészség védelmére, és bizonyosak abban is, hogy az immunrendszer működését támogató adományuk az ő közreműködésével megbízhatóan jut el a rászorulók tízezreihez. Béresék idei adománya már karácsonyra eljut a támogatottakhoz. Az ünnepélyes pillanatokat a Szent István Bazilika harangjainak odahallatszó hangjai csodálatosan meghitté varázsolták.

„Advent idején különösen fontos az elesettekre, a betegekre való odafigyelés. Sokan vannak köztük, akiknek nincs támaszuk, akiknek sokat segít már az is, ha egy cseppnyi figyelmet, törődést, szeretetet érezhetnek. Ilyenkor karácsony táján a Béres Alapítvány hosszú évek óta nagy mennyiségű Béres Cseppel ajándékozza meg a rászorulókat – mondta Béres Klára. – Ebben a munkánkban óriási segítségünkre vannak az országos szervezetek, akikkel régi, megbízható együttműködés köt össze bennünket. Közreműködésükkel most is sok-sok segítő kéz viszi majd el gyógyító „szeretet-cseppjeink” a nélkülöző, beteg embereknek.”

Kasvirág: őszi-téli immunerősítésre

2019. december 12.

A kasvirágfajok világszerte széles körben alkalmazott gyógynövények, történetük igen régre nyúlik vissza. 

Elsőként az észak-amerikai indiánok alkalmazták különböző harapások, sebek kezelésére, később pedig fertőzéses eredetű betegségek ellenszereként használták fel. Nem kellett sok idő az Európában való elterjedéséhez sem, itt elsősorban a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) termesztése honosodott meg. Ennek gyökér- és hajtásrésze is hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben. 

A növényről

A bíbor kasvirág egy évelő, lágyszárú növény, virágzata igen jellegzetes: közepe egy összegömbölyödött sündisznóra hasonlít (az echinosz görög szó magyarul sündisznót jelent), virágai pedig lila színűek.

A növény hatása

A kasvirág legfontosabb hatóanyagai többek között a poliszacharidok és a poliacetilének, amelyek bizonyítottan immunstimuláns, vagyis immunrendszert erősítő hatással rendelkeznek. A növény kivonata ezenfelül vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatású, amely tulajdonságok nemcsak belsőleges készítményeknél előnyösek, hanem külsőleges felhasználás esetén is alkalmassá teszik a kasvirágtartalmú termékeket különböző bőrbetegségek, sebek kezelésére.

Sportos gyermeket szeretnének a szülők

2019. december 11.

Egy felmérés szerint Magyarországon szinte minden szülő (96 százalékuk) azt szeretné, ha gyermeke aktív és sportos lenne, viszont a válaszadók majdnem fele szerint ennek az elképzelésüknek határt szab, hogy a sportegyesületi kínálat a lakóhely vagy az iskola közelében nem kielégítő.

A világ legnagyobb sportszer kereskedelmi cége, az Intersport ismertette Magyarország és a régió (Ausztria, Csehország, Németország, Szlovákia) sportolási szokásait feltérképező felmérés eredményeit.

Horváth Csobán ügyvezető igazgató a szülők gyermekeikkel kapcsolatos válaszához hozzátette: a sportegyesületek lehetőségeit, illetve tennivalóját mutatja, hogy Magyarországon a gyerekek 35 százaléka tagja valamilyen sportegyesületnek, míg Szlovákiában 46,4, Ausztriában 47,9, Csehországban 49,4, Németországban 57,3 százalékos ez a mutató.

A felmérés szerint a gyerekeknek csak 4,5 százaléka nem sportol rendszeresen, az iskolában a mindennapos tornaóráknak köszönhetően pedig egyértelműen megnőtt a gyerekek sporttal eltöltött óráinak száma, ezáltal pedig nagy részüknek a sport beépülhet a mindennapjaiba.

A mobiltelefon, a közösségi média és a sport kapcsolatát elemző kérdésre a válaszadók 77 százaléka mondta azt, hogy minél gyakoribb a digitális média használata, a gyerekek és fiatalok annál kevésbé aktívak a sportban. Ugyanakkor a válaszokból az is kiderült, hogy a digitális média ösztönözhet is a sportra.

A megkérdezettek 49 százaléka szerint a közösségi média arra motiválhatja a fiatalokat, hogy (többet) sportoljanak, míg 58 százaléka gondolta úgy, hogy a közösségi média sportos példaképeket állít a fiatalok elé. A válaszadók 59 százaléka szerint a közösségi média felkelti a fiatalok érdeklődését az új sportágak iránt.

Tévhitek az ekcémával kapcsolatban

2019. december 11.

Az ekcémával kapcsolatos tévhitek eloszlatásában dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológusának segítségét kértük.

Nem fertőz

Az egyik leggyakoribb tévhit, a gyermekkori ekcéma ugyanis nem fertőz. Veleszületett allergiás hajlam alapján kifejlődő visszatérő, idült lefolyású, de nem fertőző betegség. Gyermekkorban gyakran a későbbi allergia „előfutáraként” jelentkezik. Ilyen esetben, az allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek táplálék allergiával is társulhatnak. Ezt követően, 2 és 3 év között gyakori a savós középfül-gyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek a jellegzetes allergiás tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás.

A felnőttek is lehetnek ekcémásak

Csecsemő- és kisgyermekkorban valóban gyakoribb a betegség megjelenése, ekkor atopiás dermatitisznek nevezzük. Ekcéma azonban felnőttkorban is kialakulhat. A felnőttkori ekcéma esetében, a beteg részletes kikérdezése során rendszerint felfedezhetők olyan korábbi tüneteket, amelyek a betegségre való hajlamot előre jelezhették. Ez lehet például a nagyon száraz bőr, vagy allergiás tünet, szénanátha, családi előfordulás. Ennél azonban gyakoribb, hogy felnőtteknél a tüneteket kontakt vagy irritatív eredetű ekcéma, vagyis valamilyen allergénnel történő érintkezés okozza.

Nem gyógyítható

Való igaz, hogy az ekcéma nem minden formája gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el. Az ekcémás tünetek általában helyi szteroid készítményekkel kezelhetők, melyeket kúraszerűen használjuk, a panaszok jelentkezésekor. A tünetek enyhülésekor, úgynevezett immunmoduláló helyi készítményeket is alkalmazunk, melyek a hosszabb tünetmentes állapot megőrzését is elősegítik. A terápia fontos része még a bőrszárazság megszüntetése, a rendszeres bőrápolás és a lipidpótlás biztosítása.

Gerincproblémák és a testmozgás

2019. december 10.

Mi a helyzet akkor, ha valaki gerincproblémával küzd? Hasznos vagy inkább ártalmas a sportolás? 

Nem hiszem, hogy akadna olyan gerincproblémával küzdő beteg, akit orvosa ne figyelmeztetett volna arra, hogy a gyógyulás alapfeltétele a rendszeres testmozgás. A „Laci bácsi, tessék többet mozogni!” felszólítás azonban általában sajnos nem elegendő. A legtöbb embernek ugyanis fogalma sincs arról, milyen sportot űzhet, melyik mozgásforma hasznos, melyik ártalmas számára, mennyit mozogjon és mire ügyeljen testmozgás közben. 

Honnan tudjuk meg, mi az állapotunknak megfelelő testmozgás?

Természetesen – ahogy minden más egészségi problémával – a fenti kérdésekkel is a megfelelő szakemberhez kell(ene) fordulni. Az internet, a barátok vagy a segítőkész szomszédok helyett érdemes lenne gyógytornásztól/mozgásterapeutától kérni a segítséget. Gerincproblémák esetén majd minden esetben szükség van célzott, a betegre és a betegségre szabott korrekciós jellegű mozgásterápiára, amely a betegségtől függően néhány héttől néhány hónapig is eltarthat. Szerencsére az esetek nagy részében nem feltétlenül szükséges rendszeresen eljárni a rendelőbe.

Amennyiben az adott probléma ezt lehetővé teszi, a terapeuta összeállít és megtanít egy otthon végezhető gyakorlatsort, így elegendő egy-két havonta kontrollra járni. A közhiedelemmel ellentétben azonban ahhoz, hogy megőrizzük gerincünk egészségét, nem elegendő néhány hétig vagy hónapig gyógytornázni, a későbbiekben is fent kell tartanunk az aktív életformát.

A terapeuta segítséget nyújt abban is, hogy a mozgásterápia mellett, illetve a gyógyulást/állapotjavulást követően milyen mozgásformá(ka)t érdemes választanunk, és megtanítja, mire ügyeljünk sportolás közben annak érdekében, hogy a sport valóban gyógyítson ahelyett, hogy ártana.