Tévhitek az ekcémával kapcsolatban

2019. december 11.

Az ekcémával kapcsolatos tévhitek eloszlatásában dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológusának segítségét kértük.

Nem fertőz

Az egyik leggyakoribb tévhit, a gyermekkori ekcéma ugyanis nem fertőz. Veleszületett allergiás hajlam alapján kifejlődő visszatérő, idült lefolyású, de nem fertőző betegség. Gyermekkorban gyakran a későbbi allergia „előfutáraként” jelentkezik. Ilyen esetben, az allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek táplálék allergiával is társulhatnak. Ezt követően, 2 és 3 év között gyakori a savós középfül-gyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek a jellegzetes allergiás tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás.

A felnőttek is lehetnek ekcémásak

Csecsemő- és kisgyermekkorban valóban gyakoribb a betegség megjelenése, ekkor atopiás dermatitisznek nevezzük. Ekcéma azonban felnőttkorban is kialakulhat. A felnőttkori ekcéma esetében, a beteg részletes kikérdezése során rendszerint felfedezhetők olyan korábbi tüneteket, amelyek a betegségre való hajlamot előre jelezhették. Ez lehet például a nagyon száraz bőr, vagy allergiás tünet, szénanátha, családi előfordulás. Ennél azonban gyakoribb, hogy felnőtteknél a tüneteket kontakt vagy irritatív eredetű ekcéma, vagyis valamilyen allergénnel történő érintkezés okozza.

Nem gyógyítható

Való igaz, hogy az ekcéma nem minden formája gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el. Az ekcémás tünetek általában helyi szteroid készítményekkel kezelhetők, melyeket kúraszerűen használjuk, a panaszok jelentkezésekor. A tünetek enyhülésekor, úgynevezett immunmoduláló helyi készítményeket is alkalmazunk, melyek a hosszabb tünetmentes állapot megőrzését is elősegítik. A terápia fontos része még a bőrszárazság megszüntetése, a rendszeres bőrápolás és a lipidpótlás biztosítása.

Gerincproblémák és a testmozgás

2019. december 10.

Mi a helyzet akkor, ha valaki gerincproblémával küzd? Hasznos vagy inkább ártalmas a sportolás? 

Nem hiszem, hogy akadna olyan gerincproblémával küzdő beteg, akit orvosa ne figyelmeztetett volna arra, hogy a gyógyulás alapfeltétele a rendszeres testmozgás. A „Laci bácsi, tessék többet mozogni!” felszólítás azonban általában sajnos nem elegendő. A legtöbb embernek ugyanis fogalma sincs arról, milyen sportot űzhet, melyik mozgásforma hasznos, melyik ártalmas számára, mennyit mozogjon és mire ügyeljen testmozgás közben. 

Honnan tudjuk meg, mi az állapotunknak megfelelő testmozgás?

Természetesen – ahogy minden más egészségi problémával – a fenti kérdésekkel is a megfelelő szakemberhez kell(ene) fordulni. Az internet, a barátok vagy a segítőkész szomszédok helyett érdemes lenne gyógytornásztól/mozgásterapeutától kérni a segítséget. Gerincproblémák esetén majd minden esetben szükség van célzott, a betegre és a betegségre szabott korrekciós jellegű mozgásterápiára, amely a betegségtől függően néhány héttől néhány hónapig is eltarthat. Szerencsére az esetek nagy részében nem feltétlenül szükséges rendszeresen eljárni a rendelőbe.

Amennyiben az adott probléma ezt lehetővé teszi, a terapeuta összeállít és megtanít egy otthon végezhető gyakorlatsort, így elegendő egy-két havonta kontrollra járni. A közhiedelemmel ellentétben azonban ahhoz, hogy megőrizzük gerincünk egészségét, nem elegendő néhány hétig vagy hónapig gyógytornázni, a későbbiekben is fent kell tartanunk az aktív életformát.

A terapeuta segítséget nyújt abban is, hogy a mozgásterápia mellett, illetve a gyógyulást/állapotjavulást követően milyen mozgásformá(ka)t érdemes választanunk, és megtanítja, mire ügyeljünk sportolás közben annak érdekében, hogy a sport valóban gyógyítson ahelyett, hogy ártana. 

Családdá válni sokszor nem is olyan könnyű feladat

2019. december 10.

Fel kell készülni a családalapításra? Nem „csak” annyi a feladatom, hogy már ne védekezzünk? Hiszen ez a folyamat magától működik, nem? A feltett kérdésekre Ratkó Tünde szülésznő válaszol a ratkotunde.hu-nak.

Fel kell készülni?

Fura lehet elsőre ez a dolog, de ma már sajnos fel kell készülni egy várandósságra, de ma már ez a legtöbb esetben igaz. Az okok pedig banálisak: más korban élünk. Ezt az indokot nagyon könnyű előrángatni, amikor valamit meg akarunk magyarázni, ebben az esetben azonban sajnos nagyon is helytálló.

Az idő és a fejlődés előrehaladásával az emberek egyre többen lesznek, egyre nagyobb mennyiségben fogyasztanak, egyre jobban kell küzdeniük a munkáért, megélhetésért. Nő a stressz, egyre több finomított élelmiszert fogyasztunk, és már nincsen időnk sportolni, vagy egy nagyot sétálni az erdőben. Ez már önmagában is szomorú, de amellett, hogy szellemileg megterhel minket, rányomja bélyegét az egészségünkre is!

A szaporodás folyamata egy hormonálisan szabályozott rendszer, melynek működéséhez nyomelemek, ásványi anyagok és vitaminok egész sorára van szükség. Ráadásul a szaporodás nem feltétlen szükséges az egyed életben maradásához, vagyis elsősorban nem ennek a funkciónak a tökéletességét biztosítja a szervezet. Ahhoz, hogy a családalapítás mégis megtörténhessen az alap építőelemeket bizony pótolni kell a testben.

Étkezés, sport, és egy kis plusz

A test építőköveinek pótlása alapvetően az étkezésből történik, vagy abból kellene történnie. Ez ma már sajnos a tömegtermelés, a vegyszerezés miatt nem igazán lehetséges, vagy csak nagyon körülményesen. Az élelmiszerek beltartalma (vitamin, ásványi anyag és nyomelemtartalma) jelentősen csökkent az utóbbi évtizedekben, eljutva odáig, hogy ma már a felét sem éri el a nagyanyáink korában benne lévőnek. Mindemellett a félkész és finomított élelmiszerek virágkorát éljük, hiszen a főzés időigényes, abból pedig mindenkinek kevés van.

A kutyatartás csökkenti a halálozás kockázatát

2019. december 09.

A kutyatartás csaknem negyedével csökkenti a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát – derült ki egy új metaanalízisből, amelyet az Amerikai Szív Társaság folyóiratában publikáltak a kutatók.

A szakemberek tíz tanulmányt feldolgozva elemezték több mint 3,8 millió 18 éves, vagy annál idősebb páciens adatait. A tanulmányok közül kilenc hasonlította össze a bármely okból bekövetkező halálozás arányát kutyatartók és kutyát nem tartók között, és négy tanulmány vetette össze a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás arányát a két csoport között – írja a MedicalXpress egészségügyi portál.

Az eredmények szerint a kutyátlanokhoz képest a kutyatartók körében 24 százalékkal alacsonyabb volt a bármely okból bekövetkező, 65 százalékkal alacsonyabb a szívroham utáni és 31 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozás kockázata.

“Korábbi tanulmányok kapcsolatot mutattak ki a kutyatartás és a fokozott fizikai aktivitás, az alacsonyabb vérnyomás és a jobb koleszterinszint között” – mondta Caroline Kramer, a Torontói Egyetem munkatársa. Hozzátette: “mindezek fényében várható volt annak kimutatása, hogy a kutyatartók hosszabb ideig éltek és esetükben alacsonyabb volt a kardiovaszkuláris halálozás kockázata“.

A szakember szerint a következő lépés annak vizsgálata lesz, hogy milyen hatással van az ember szív- és érrendszerére egy kutya örökbefogadása, illetve, hogy a kutyatartásnak milyen jótékony szociális és pszichológiai hatásai vannak.

A beszédzavart a fülbetegség is okozhatja!

2019. december 09.

Naponta találkozom a fül-orr-gégészeti rendelőmben náthás-köhögős gyermekekkel. Ez a látszólag banális betegség sokszor okoz alattomos, nehezen észrevehető fülbetegséget. Fájdalmatlanul láz nélküli folyadék szaporodhat fel a középfülben, kisfokú, de tartósan fennálló halláscsökkenést okozva.

A szülők jogosan aggódnak a gyermek későbbi halláscsökkenése miatt, hiszen akár több hónapig is elhúzódhat a probléma. Többen elmondják, hogy ilyenkor a gyermek hangosan hallgatja a televízióban a mesét. Úgy felerősíti a távkapcsolóval a hangot, hogy szinte zavaró a környezetének. Előfordul, hogy hangosan beszél, és bizonyos szavakat félreért, rosszul képez egyes hangokat.

A beszédzavara mögött a gyengült hallás lehet a háttérben. Ez a rejtélyes fülbetegség valóban a náthával kezdődik, és a heteken át tartó orrfolyás következtében az arcüregek hurutja, majd a középfülek hurutos állapota alakul ki. 

A betegség veszélyét abban látom, hogy annyira tünetszegény, hogy sokan nem is gondolnak rá. Nem jár heves fülfájdalommal, csak néha, rövid ideig tartó, fülbe sugárzó fájdalom jellemzi. Kezdetben pattogást, recsegést érez a gyermek a fülben, majd ez is megszűnik, és egy állandó teltségérzés alakul ki. Ezt nyilván csak nagyobb gyermek tudja elmondani a szülőnek. 

Mikor lehet rá gyanakodni?

Ez a fülbetegség – ugyanúgy, mint a gyermekkori arcüreggyulladás – nagyon ritkán jár lázzal és fájdalommal. Az egyszerű náthától az különbözteti meg a betegséget, hogy az orrfolyás nem szűnik meg a szokásos egy hét alatt, hanem heteken át tartó köhögéssel komplikálódik. 

Az emberelődök is elraktározták a táplálékot

2019. december 08.

Az emberelődök szándékosan elraktározták az állati csontokat, hogy később egyék meg a bennük lévő csontvelőt – állapították meg izraeli kutatók, az eddigi legkorábbi bizonyítékkal szolgálva arról, hogy a 200 ezer és 420 ezer évvel ezelőtt élt korai emberekben is megvolt a képesség arra, hogy felmérjék a jövőbeni szükségleteiket.

Korábban nem feltételezték róluk a kutatók, hogy volt bennük előrelátás, amivel képesek jövőbeni szükségleteikre gondolva előre megtervezni az étrendjüket – írja a BBC hírportálja.

A Tel-Avivhoz közeli Keszem-barlangban talált csontmaradványok többségének felszínén azonban olyan vágásnyomokat azonosítottak a szakemberek, amelyek az elejtett állat csontvelőjének későbbi elfogyasztását lehetővé tevő tartósításról árulkodnak.

A kutatók azzal magyarázzák a vágásnyomokat, hogy nagyobb erővel kellett vágni, ha a már hosszú ideje őrzött csontokról akarták eltávolítani a rájuk száradt bőrt.

A vizsgált több mint 80 ezer állati csontmaradvány 78 százalékán találtak ilyen metszéseket. “A csontvelő jelentős tápanyagforrás, emiatt hosszú időn át a őskori étrend részét képezte” – mondta Ran Barkai, a Tel-avivi Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy egészen mostanáig a bizonyítékok arra utaltak, hogy az rögtön a lágyszövetek eltávolítása után elfogyasztották a csontvelőt.

A spanyolországi Rovirai Virgili Egyetem professzora, Jordi Rosell szerint a Keszem-barlang térségében élők rendszeresen vadásztak dámszarvasra. Az állat húsát és zsírját helyben eltávolították, a lábait és a koponyáját a barlangba vitték.

A szakember szerint a csontokon azonosított vágásnyomok eltérnek azoktól, amelyek akkor keletkeznek, amikor a friss bőrt lefejtik a csontokról, hogy aztán a csontot széttörve kinyerjék a csontvelőt.

Így szerettessük meg az egészséges zöldségeket

2019. december 08.

Nem szeretem. No, igen. Viszonylag könnyű dolgunk van, ha a zöldségek elkészítésében csak azon kell a fejünket törni, hogyan legyen izgalmas, változatos és finom, de örömmel fogadja és fogyassza a család, barát… zöldséges kísérleteinket, mert szeretik.

Más kérdés, ha családunk tagjai között vannak kevésbé „zöldségbefogadók”. Íme, néhány trükk, ami segíthet az elfogadtatásban, megszerettetésben. De ebben az esetben semmit se erőltessünk, nehogy visszafele süljön el próbálkozásunk.

• „Cseles csomagolás” – az ínycsiklandozó szendvicskrémet töltsük kivájt paprika, uborka, paradicsom, karalábé üregébe, párolt gombafejbe, póréhagyma vagy saláta levelébe, így talán több falatnyi zöldséget fogyasztunk el. Mindez meleg fogásoknál is kipróbálható, egy töltött cukkíni, töltött padlizsán formájában.
• „Csempészet I” – egy kevés reszelt sárgarépát, uborkát, karfiolt teszünk az alapkrémbe, így kapunk sárgarépás tojáskrémet, uborkás tonhalpástétomot, vagy éppen snidlinges-túrós karfiolkrémet.
• „Csempészet II” – Adjunk zöldségeket azokhoz az ételekhez, amiket kedvelünk. Kombináljuk a zöldségeket olyan ételekkel, amelyeket egyébként is szeretünk. Egy kevés sárgarépa, gomba, brokkoli vagy kukorica a lasagna-ban, rizottóban, párolt vagdaltban vagy húsgombócban szinte észrevétlen. Jó-jó látszik, de finom fűszerekkel kombinálva szinte nem is érezni!
• „Csempészet III” – A főzelékek és zöldséges levesek esetében sűríteni hagyományosan rántással, habarással vagy hintéssel szoktunk, de sok esetben tökéletes, ha saját alapanyagával történik a sűrítés, azaz: a zöldség egy részét turmixoljuk össze, vagy akár krémlevesnél az egészet, így változtatva meg az étel állagát. Mellesleg energiát és időt spórolunk ezzel a megoldással, meg bosszúságot – ha még nem vagyunk túl jártasak például a habarással sűrítés fortélyaiban.

Először találtak zsírszövetet túlsúlyos emberek tüdejében

2019. december 07.

Először találtak zsírszövetet túlsúlyos és elhízott emberek tüdejében ausztrál kutatók – számolt be tanulmányukról a BBC hírportálja.

A tudósok 52 ember tüdőmintáit elemezték, és azt találták, hogy a testtömegindexszel (BMI) együtt növekedett a zsír mennyisége a mintákban. Az eredmények segíthetnek megmagyarázni, miért emelkedik az asztma kockázata a túlsúlyos embereknél.

A szövetek elhunytak tüdejéből származtak, melyeket kutatási célokra ajánlottak fel – írták a European Respiratory Journal című szaklap aktuális számában a Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatói.

A minták hajdani donorai közül 15-nek nem volt asztmája, 21-nek igen, ám más volt a halála oka, 16-an asztmában hunytak el. A kutatók mikroszkóp alatt, festés segítségével elemezték a mintákban található csaknem 1400 légutat.

A légutak falán zsírszövet-lerakódásokat találtak, azoknál volt több, akiknek magas volt a BMI-értéke.

A megnövekedett zsírszövet-mennyiség megváltoztatja a légutak szerkezetét és gyulladást okoz a tüdőben, ami magyarázatot ad arra, miért nagyobb az asztma veszélye a túlsúlyos embereknél. “A túlsúlyt és az elhízást már összekapcsolták az asztmával és tünetei súlyosbodásával. Azzal magyarázták, hogy a túlsúly közvetlenül nyomást gyakorol a tüdőkre és azzal is, hogy a plusz kilókkal általában megnő a gyulladás kockázata. Tanulmányunk azonban új mechanizmust tárt fel. A légutakban megnövekvő zsírszövet szűkíti az utat és úgy tűnik, a gyulladást is fokozza, ezzel legalább részben növeli az asztma esélyét” – mondta Peter Noble, az egyetem professzora, aki részt vett a kutatásban.

Enyhe és súlyos tüneteket is okozhat a földimogyoró allergia

2019. december 07.

A földimogyoró egyike azoknak az élelmiszereknek, amelyek gyakran okoznak táplálékallergiát. A tünetek súlyossága az egészen enyhe irritációtól az életveszélyes reakcióig is terjedhet. Hogy kinél, milyen súlyos tüneteket okozhat, egy új típusú allergiateszt segíthet eldönteni.

Az allergia tünetei
A földimogyoró kapcsán fellépő reakciók már közvetlenül a magvak fogyasztása után pár perccel is jelentkezhetnek. A tünetek súlyossági foka az enyhébb szájnyálkahártya zsibbadástól az arcon, száj körül, szemeknél jelentkező ödémán keresztül az életveszélyes, fulladással is járó anafilaxiás sokkig terjedhet. Nem mindegyik jelentkezik egyszerre, ezért érdemes már akkor is orvoshoz fordulni, ha csak egy, vagy két tünetet észlelünk, a beteg állapota ugyanis rövid idő alatt rosszabbodhat – hívja fel a figyelmet dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

Egyéni érzékenységtől függően a földimogyoró allergia tünete lehet hányinger, hányás, hasfájás, hasmenés, bőrkiütés, ekcéma, légszomj és nehézlégzés. Az allergiás beteg ellátása azért igényel orvosi segítséget, mivel az enyhébb tünetekből is rövid idő alatt kialakulhat életveszélyes állapot: anafilaxia.

Mitől függ a tünetek súlyossága?
Az egyéni érzékenység attól is függ, hogy a földimogyoró allergén összetevői közül, az adott betegnél melyik okozza a tüneteket. A multiplex allergiateszt az eddigieknél pontosabb diagnózist, így sikeresebb kezelést tesz lehetővé. Segítségével meghatározható, hogy a földimogyoró melyik allergén komponensével (összetevőjével) szemben áll fenn allergia. Ezt azért is fontos megismerni, mert az egyes allergén összetevők eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. „A földimogyoró öt allergén komponense közül négy súlyosabb reakciót is képes előidézni, egyről azonban tudjuk, hogy csak helyi reakciót okoz a szájnyálkahártyán, ez esetben tehát nem kell életveszélyes reakció kialakulásától tartani.”

Hatékonyabb a hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedők kezelése

2019. december 06.

Endoszkópos beavatkozások is elérhetővé válnak a súlyos hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedőknek átadott beruházásnak köszönhetően a baranyai megyeszékhelyen – tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) az MTI-t.

Az intézmény belgyógyászati klinikáján a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében mintegy 200 millió forintból alakították ki az endoszkópos központot.

Az összegzés szerint a “nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felszerelésű” központban a legmodernebb endoszkópos eszközök mellett altatógépet és a kisebb sebészeti beavatkozásokat támogató röntgenberendezést is beszereztek.

A fejlesztéssel a betegeknek a hosszan tartó, nagyobb operációknál kevésbé megterhelő endoszkópos beavatkozások is elérhetővé válnak a sejtelhalással járó hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében.

A gyomor-és béltükrözési központ, az úgynevezett transzlációs intervenciós endoszkópos központ – amelyhez “hasonló nincs még egy a kelet-közép-európai régióban” – lehetőséget ad a PTE klinikai központ orvosainak a tudományos előmenetelre is.

A transzlációs medicina célja az alapkutatások és klinikai kutatások eredményeinek mihamarabbi hasznosítása a betegellátásba.