Ősszel is jókedvűen, egészségesen!
2019. szeptember 14.
Érdemes az őszi-téli hónapokra előre felkészíteni a szervezetünket, így könnyebben átvészeli a hidegebb időjárást és az esetleges betegségeket. A hidegebb hónapokra való készülődés három fő pillére: tisztítás, táplálás és immunerősítés.
A nyári kalandok, eszem-iszomok és lazaság után célszerű megtisztítani a szervezetünket a méreganyagoktól. Minél tisztább a testünk, a vérünk, a szerveink, annál könnyebb a munkavégzés, annál jobb a közérzetünk és annál kevésbé vagyunk kitéve a kórokozóknak. Ezzel párhuzamosan célszerű feltankolni az ősszel még elérhető táplálékokból, és minőségi (nem mennyiségi!) táplálkozást folytatni, hogy a testünk megkapjon minden, számára fontos tápanyagot. Az immunerősítésnek szintén kiemelt szerep jut ilyenkor, ezzel is felkészülünk az őszi-téli időszakra, amikor több kihívásnak lesz majd kitéve a szervezetünk a hideg időjárástól kezdve a vitaminban kevésbé gazdag ételeken keresztül a vírusokig.
1. Tisztítás
- A test tisztítására a legjobb módszerek egy alapos méregtelenítés, amikor is tartózkodunk mindenféle mesterséges tápláléktól, csökkentjük az élvezeti szerek (kávé, cigaretta, alkohol, drogok, édességek, nassok) fogyasztását. Ezt kiterjeszthetjük a lelki-érzelmi-gondolati síkokra is: csökkentjük a tévénézést, internetezést, gyakoroljuk a megbocsátást, elengedjük az érzelmi sérelmeket és a negatív gondolatokat.
- Iktassunk be böjtöt, lé-vagy gyümölcsnapokat.
- Ami fizikai szinten még sokat segít: a szauna, a masszázs (különösen a szakszerű nyirokmasszázs) és az energetikai tisztító gyakorlatok (jóga, tai chi, chi kung).
- Tiszító légzés: gyakorold a tűzlégzést és/vagy a póruslégzést rendszeresen.
Digitális szövegértés-fejlesztő iskolai program indul
2019. szeptember 13.
Digitális szövegértés-fejlesztő iskolai pilot program indul, amelynek keretében 34 vidéki iskolában mintegy ezer diák kap hozzáférést az ajánlott és kötelező olvasmányok mellett a kortárs kedvenceket innovatív, interaktív formában kínáló könyvtárhoz.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a Klebelsberg Központ egy magyar startuptól, a BOOKR Kids-től vásárolt szoftver csomagot a tankerületi fenntartású iskolákban korábban kiosztott tabletekre.
A BOOKR Suli egy kötelező és ajánlott olvasmányokból álló interaktív könyvtár, amely 16 megye 34 egytől-egyig vidéki, túlnyomórészt kistelepülési iskolájában, mintegy ezer tanulóhoz jut majd el a 2019/2020-as tanév, egyben a program első félévében.
A tabletre és mobilra letölthető BOOKR Suli polcain a Nemzeti Alaptanterv ajánlásainak megfelelő digitális interaktív könyvek találhatók meg. A készítők a klasszikusokat új, a mai gyerekek számára könnyebben befogadható illusztrációkkal álmodták újra. Fiatal dizájnerek rajzolták meg a kötelezők olyan ikonikus karaktereit, mint Toldi, Boka vagy Steinmann, a jó tanuló.
Az alkalmazásban a pedagógusok által nagyra értékelt, olyan modern kedvencek is helyet kaptak, mint Lackfi János vagy Varró Dániel művei.
A könyvekhez nemcsak hangos felolvasás tartozik, hanem illusztrációk is. A készítők ügyeltek arra is, hogy az interakciók ne vonják el a gyerekek figyelmét a szövegről. A történetek gördülékenyen, folyamszerűen haladnak előre, átsegítve az olvasót a nehezebb részek értelmezésében. A könyvek végén található feladatok pedig ráerősítenek erre a mechanizmusra, a történetben való elmélyedést segítik. A könyvek szótagolt vagy diszlexiabarát verzióban is elérhetők. A tanárokat pedig mintaóra-vázlatokkal, oktatási segédanyagokkal és pedagógus továbbképzéssel is segíti a BOOKR Kids – közölték.
Közösségben könnyebb elkapni a fertőzéseket
2019. szeptember 13.
Az iskolakezdés stresszt jelent a gyermekek szervezetének és a közösségbe kerüléssel megnő a fertőzéses megbetegedésekre való fogékonyságuk – mondta a Cseh Áron, a Semmelweis Egyetem I-es számú Gyermekgyógyászati Klinikájának adjunktusa.
A gyermekorvos szerint a pedagógusok azzal tehetnek sokat, ha a szünetekben gyakran szabad levegőre viszik a gyerekeket, az osztálytermeket pedig rendszeresen szellőztetik. A szülők pedig az egészséges életmód és étkezés biztosításával tehetnek a legtöbbet gyermekük immunrendszerének erősítéséért – tette hozzá. Egyúttal szólt arról is, hogy a D-vitamin pótlását már az őszi időszakban érdemes elkezdeni.
Cseh Áron felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyerekek gyakori fertőzéses eredetű felső légúti megbetegedése egyáltalán nem jelent kórós állapotot, ha más komolyabb tünet nem kapcsolódik hozzá. Példaként említette, hogy az óvodáskorúak esetében az évi 10-12 “lázas epizód” teljesen normálisnak tekinthető, egyúttal ezek a megbetegedések az immunrendszer érésének sajátos módját is jelentik.
Kóros tüneteknek azt kell tekinteni a gyermekorvos szerint, amikor például a gyerek súlygyarapodása, idegrendszerének fejlődése elmarad a kortársaiétól. Ezek az immunzavarok azonban nagyon ritkák – mondta.
Akár szívet is építhetünk őssejtekből
2019. szeptember 12.
A születéskor gyűjthető őssejtek gyógyászatban betöltött szerepe állt a Czeizel Intézet által szervezett tudományos szimpózium fókuszában. A rendezvényen az Intézet vezetője, Merhala Zoltán mellett előadást tartott az őssejteket érintő laboratóriumi kutatások eredményeiről prof. Sarkadi Balázs kutató, a perinatális őssejtek új alkalmazási területeit pedig prof. Sean Murphy, a Wake Forest University oktatója ismertette.
A születéskor gyűjtött és megőrzött őssejteket már a gyógyászat számos területén alkalmazzák, a regeneratív medicinában betöltött szerepükben azonban még mindig rengeteg új lehetőség rejlik. „Az őssejtterápia jelenleg is több mint 80 betegség kezelésében játszhat fontos szerepet: főleg a vérképző szerveket érintő problémák esetében merül fel az alkalmazásuk, a jövőben pedig a cukorbetegségtől a bőrgyógyászatig kínálhatnak megoldást, a felhasználási területek listája pedig a folyamatos orvosi áttöréseknek köszönhetően napról-napra nő” – mondta el Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője. „Ma már a köldökzsinórvéren kívül a köldökzsinórszövetből, a magzatburokból, vagy akár a méhlepényből is tudunk őssejteket gyűjteni, ezekkel a kincset érő alkotóelemeinkkel pedig a koraszülött gyermekek tüdejét is kezelhetjük, vagy a magzatban ultrahangon felfedezett szájpadlásfejlődési hibát korrigálhatjuk.”
Prof. Sarkadi Balázs, az MTA – TTK Enzimológiai Intézetének kutatója a laboratóriumi kísérletek kínálta új távlatokról számolt be. Az elmúlt tíz év kutatásainak eredményeképpen ma már sikeresen hoznak létre és tenyésztenek indukált pluripotens őssejteket, amelyekből minden szövetforma létrehozható. Így készülhet szívizomszövet, foggyökér, vagy emberi idegsejtekből álló „miniagy” is, ami jelenleg a toxikológiai vizsgálatok és a gyógyszerfejlesztés terén nyújt hatalmas előrelépést, de a 3D nyomtatásnak köszönhetően a jövőben akár egy teljes szív is születhet laboratóriumi körülmények között.
A horkolás nem csak kellemetlen, de veszélyes is lehet
2019. szeptember 12.
Rengeteg feleség, és nem kevés férj tudna beszámolni arról, milyen zavaró a hálótársuk horkolása. Azonban dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a horkolás nem csak kellemetlen, de légzéskimaradás miatt veszélyes is lehet.
Ezért horkolunk
Minden 10 férfiből 4 rendszeresen horkol és a nőknek is több, mint ötödét érinti ez a probléma. A horkoló hangot tulajdonképpen a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre. Alvás közben a garatfeszítő izmok ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitva tartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki.
A horkolás nyilvánvalóan kellemetlen a hálótárs számára, de akár veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „felhorkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni – ez az úgynevezett alvási apnoé jelensége. Mivel pedig minden egyes légzéskimaradás csak akkor történhet meg, ha a központi idegrendszer éber állapotba kerül, ezek a rendszeres mikroébredések megakadályozzák a jó minőségű alvást és egy idő garantált a tartós kimerültség, fáradtság.
A légzéskimaradás nem csak a fáradtság miatt veszélyes
Aki éjszakai légzéskimaradással küzd, annak ugyan a közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat. A légzéskimaradások során a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidszint viszont emelkedik, ennek eredményeként emelkedik az adrenalinszint is, ami emeli a vérnyomást és a pulzust. Az alvási apnoéval küszködő beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára.
Ez a stressz az, ami számos betegség rizikófaktora, így a magas vérnyomásé, a diabéteszé, a szívinfarktusé vagy stroke-é. Rövid távon pedig az ilyen módon zavart éjjeli alvás olyan nappali hatásokat eredményezhet, mint fizikai és szellemi fáradtság, nehéz ébredés, nappali aluszékonyság, koncentrációzavar, csökkenő libidó, pszichés problémák, esetleg szívritmuszavar. Ezen kívül azzal is számolni kell, hogy ezek a veszélyes közvetve a hálótársat is veszélyeztetik a megzavart alvás miatt.
A testsúly, a vérnyomás és a koleszterinszint is csökkentő
2019. szeptember 11.
A mozgás, különösen a szakszerű, szakember által vezetett, speciális céllal felépített edzés bizonyítottan csökkenti a testsúlyt, a vérnyomást és a koleszterinszintet. Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája szerint nem mindegy, hogyan épülnek fel a célzott edzések.
Nem csak a kardiózás hatékony
Az elmúlt fél évszázadban a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardió edzést használták. Néhány évtizede a rezisztenciaedzés (izomfejlesztés) is fontossá vált, amelynek révén a gyakran igen gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és lipid anyagcsere aktivitása is.
Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is polgárjogot kapott a rehabilitációban, valamint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és az elhízás csökkentésében.
– A kutatások tanulságait levonva, a speciálisan felépített csoportos órákon a kardió mellett erősítő gyakorlatokat is beépítettünk a programba, kis súlyokkal, 10-15 ismétléssel, köredzés szerűen. Ez utóbbi amellett, hogy a mozgató szervrendszert edzi, a pulzust is felviszi a kardiónál ajánlott 60% fölé. Ez tulajdonképpen egy “közepes intenzitású interval tréning”. A magas intenzitással érdemes óvatosan bánni, és csak abban az esetben alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint – ismerteti Dvorák Márton.
Tartós szemszárazság? Nem csak a légkondi és a monitor okozhatja!
2019. szeptember 11.
A légkondicionált helyiségekben a szemeink könnyen kiszáradhatnak, a helyzet pedig csak romlik, ha órákig a monitor előtt ülve dolgozunk és emiatt ritkábban pislogunk. Ha a szemszárazság tartósan fennáll és bőséges folyadékfogyasztás, szemcsepp használata mellett sem enyhülnek a panaszaink, akkor mindenképp forduljunk orvoshoz, mert akár autoimmun betegség jele is lehet. A probléma okáról és kezeléséről dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa számolt be.
Milyen veszélyei lehetnek?
A szemeket borító vékony könnyrétegre szükségünk van, hogy ne alakuljon ki szemszárazság. Jelenléte azért is fontos, mert a könnyfilm segítségével tudunk megszabadulni a szemünkbe került idegentestektől, és védelmet nyújt a bakteriális és vírusos eredetű fertőzésekkel szemben is. A könnytermelés csökkenése tehát nem pusztán kellemetlen, de jelentősen megnöveli a különböző szembetegségek kockázatát is.
Milyen okokból száradhat ki a szem?
- A szemszárazság főleg 40 év felett fordul elő, gyakorisága a változó korral járó hormonális hatások következtében nők körében magasabb.
- Fiatalabbaknál a panaszokat elsősorban az életmódból fakadó tényezők okozzák: a számítógép, vagy televízió előtt ülve ritkábban pislogunk, ezáltal a könnyfilm nem pótlódik megfelelő ütemben, ami szemszárazságot okoz.
- A túl száraz szobalevegő, dohányfüst, légkondicionáló, bizonyos gyógyszerek szedése és a kontaktlencse használat egyaránt hozzájárulhat a tünetek jelentkezéséhez.
A kutyák emberhez hasonló alvási orsókkal rendelkeznek
2019. szeptember 10.
Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók – hangsúlyozza az ELTE MTI-hez eljuttatott közleménye.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak új eredménye szerint az idősebb kutyák abban hasonlítanak az emberekhez, hogy a lassú alvási orsónak nevezett EEG hullámforma ritkább fejtetői elvezetésnél, mint a fiataloknál. Viszont a gyors orsók frontális elvezetésnél a várttal ellentétben nem ritkulnak, hanem megszaporodnak idős korban. A jelenség pontos oka még nem ismert, de az igen, hogy az alvási orsók hatással vannak az alvás stabilitására, a tanulásra és az intelligenciára is.
Az EEG (elektroenkefalográfia) olyan mérőeszköz, amely képes az agyi elektromos aktivitás vizualizálására hullámok képében. Az emlősök, így a kutya és az ember esetében is a legmélyebb alvásfázisban időnként rövid és gyors hullámsorozat jelenik meg, ezek az alvási orsók. Mélyalváskor általában másodpercenként 4 hullámot látunk, de az alvási orsóknál 9-16 hullám fut le ennyi idő alatt. Ezek az agy mélyén megbúvó talamuszból származnak, amely a legfontosabb bemenet az agy számára az érzékelés, mozgáskivitelezés során.
Az alvási orsók az alvás stabilitását és a memórianyomok kialakulását is segítik. Embereken, rágcsálókon és macskákon már számtalan kutatás vizsgálta az alvási orsókat, kutyáknál viszont elhanyagolt terület – mutatnak rá a közleményben.
Kubinyi Enikő, az Európai Kutatási Tanács által támogatott ELTE Szenior Családi Kutya Program kutatócsoport vezetője szerint “a kutyaagy öregedési folyamatainak feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy kiderüljön, alkalmas-e a kutya a humán kognitív öregedés modellezéséhez. Az életkor hatása a kutyák alvási orsóira részben átfedésben van azzal, amit az emberek esetén tudunk. Az idősebb kutyák lassú orsóinak kisebb az amplitúdója, ha frontálisan, a két szem közötti elektródával mérjük, és a fej középső részén regisztrált lassú alvási orsók előfordulásának száma is alacsonyabb. Meglepődtünk azonban, hogy az idősebb kutyáknál a frontális elvezetésnél gyakrabban fordultak elő gyors orsók. Embereknél ez inkább a kamaszkorra jellemző” – idézi az etológust a közlemény.
Egy pohár vörösbor elfogyasztása egy óra edzéssel ér fel
2019. szeptember 10.
Egy kanadai kutatás olyan vegyületet talált a vörösborban, amely ugyanazt a hatást éri el egy pohár ital elfogyasztása után, mint egy óra konditermi edzés.
A My Daily szakoldalon jelent meg annak a kutatásnak az összegzése, amely szerint 1 pohár vörösbor elfogyasztása ugyanolyan kedvező hatással bír, mint 1 óra konditermi edzés. Ennek az alapját egy különleges vegyület, a szőlő héjában is található rezveratrol adja, amelyet majdnem tíz éven át vizsgáltak amerikai tudósok, mégsem fedezték fel semmilyen pozitív hatását.Most a kanadaiaknak sikerült, ugyanis amikor ez a vegyület a szervezetbe jutott olyan mennyiségben, mint amennyit egy pohár átlagos vörösbor tartalmaz, több pozitív élettani hatás is észlelhető volt.
Ilyen a fizikai teljesítmény és az izomerő növekedése, valamint a szívműködés javulása. Ami érdekes, hogy a kutatásban észrevették, hogy ez a három élettani hatás pont olyan mértékű, mint egy óra konditermi edzés utóhatása. Természetesen rendszeresen nem lehet így kiváltani edzést, de egy-egy elmaradt alkalom pótlásához jól jön egy pohár vörösbor, illetve a szőlő, az étcsokoládé, a kakaó és a mogyoró fogyasztása is, hiszen ezek is tartalmaznak rezveratrolt.
Egyébként, aki bort iszik, az a tudósok szerint vonzóbbnak is tűnik mások számára. Csak persze nem mindegy, hogy mennyit.
Azt már sokan vizsgálták és tapasztalták, hogy némi alkoholmennyiség elfogyasztása után másokat vonzóbbnak találunk, mint józanul. De mennyit kell innunk ahhoz, hogy mások szerint vonzóbbak legyünk?
Egy ausztrál és brit szakemberek által végzett kutatás szerint egy-két pohár bor elfogyasztása után vonzóbbak leszünk mások számára, mint józanul, vagy még több alkohol fogyasztása után.
Tippek kezdő háziasszonyoknak
2019. szeptember 09.
Az ételkészítésnek három alapművelete van: főzés, párolás, sütés.
Főzés
Főzéskor az egyes élelmiszereket vízben vagy más folyadékban forraljuk, amíg rostjai meg nem puhulnak. Gyors főzéssel főzzük a hüvelyeseket, lassú főzéssel pedig a húslevest, a kocsonyát azért, hogy a leve ne legyen zavaros. Ha azt akarjuk, hogy a főzendő anyag íze, tápanyaga a levesbe átmenjen, akkor hideg vízben kezdjük a főzést. Ha azonban forrásban lévő vízbe tesszük a húst, a zöldséget, akkor annak rostjai összehúzódnak, a fehérjerészük megalvad, és tápanyaga, zamata nem oldódik ki, jó ízű főtt húsunk és zöldségünk lesz. A leve pedig gyengébb marad. Fedővel letakart edényben takarékon főzve gyorsabban puhul az étel, az aromaanyagok sem tudnak elpárologni.
Gőzben úgy főzünk, hogy egy edény aljára vizet öntünk, a beleillő rácsra vagy lyukas párolóedénybe helyezzük a főznivalót úgy, hogy azt víz ne érje, és fedővel letakarjuk. A víz forrása közben keletkező gőz puhítja meg az ételt.
Kigőzöléssel készítjük a felfújtakat. Egy edény aljába 3-4 ujjnyi vizet öntünk, ebbe helyezzük az ételmasszával háromnegyedig töltött és lefedett formát. Nem túl erős tűzön forraljuk, mert ha a gőz becsap a fedő alá, akkor a puding, a kocsonya nem marad sima és selymes, hanem gusztustalan, lukacsos lesz.
Párolás
A párolás abban különbözik a főzéstől, hogy az alapanyagot saját levében vagy csak kevés folyadék hozzáadásával, lefedve, gyakran kevergetve és lassú tűzön csak fonnyasztjuk, dinszteljük. Az elpárolgott levet kis részletekben pótolgatjuk mindaddig, míg az étel megpuhul. Az aprított zöldséget, hagymát, gyümölcsöt és húsfélét hideg olajjal vagy olvasztott, de nem forró vajjal tesszük fel a tűzre. Így biztosan nem hevítjük túl a zsiradékot, és az étel a saját levében párolódva puhul.
