Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan igényelhet és ki kaphat anyatejet tb-támogatással?

2019. december 16.

A csecsemő legfontosabb tápláléka az anyatej, hiszen tartalmazza mindazt a tápanyagot, amire a kisbabáknak a megfelelő fejlődésükhöz leginkább szükségük van. A csecsemők egészséges fejlődése kiemelkedő társadalmi és egészségpolitikai érdek, illetve önmagában prevenciós célokat is szolgál, ezért rendkívül fontos, hogy minden csecsemő hozzájuthasson a számára leginkább megfelelő természetes táplálékhoz, az anyatejhez.

Fotó: 123rf.comKülönböző okoknál fogva sajnos előfordul, hogy az anyuka saját maga, szoptatással nem tudja a szükséges anyatej mennyiséget biztosítani a kisbabája számára. Annak érdekében, hogy minden csecsemő hozzájuthasson a számára leginkább megfelelő természetes táplálékhoz, az egészségbiztosítás meghatározott feltételek mellett, a szülészeti ellátás keretében támogatást nyújt az anyatej árához.

A kisbabák speciális táplálkozási igényei kielégítésére, az anyatej ellátáson túl, lehetőség van egészségbiztosítási támogatással tápszert is vásárolni.

 

Ki kaphat anyatejet tb támogatással?

Az anyatej ellátás az egészségbiztosítás természetbeni ellátása, a csecsemőnek járó egészségügyi szolgáltatás. A baba a fekvőbeteg gyógyintézeti kezelése alatt, illetve a járóbetegként ellátott csecsemő is jogosult a társadalombiztosítási támogatással nyújtott anyatejre, a következőkben részletezett feltételek teljesülése esetén.

Az egészségbiztosítás keretében akkor jogosult a csecsemő az anyatej ellátásra, ha az anya saját tejével nem tudja táplálni és a baba koraszülött, vagy kis súlyú – 2500 g testsúly alatti – újszülött.



Így ne legyen taknyos lidércnyomás a karácsony!

2019. december 16.

A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt. Nátha, arcüreggyulladás, orrmandulagyulladás, torokmandulagyulladás, középfülgyulladás akut és krónikus formában - betegségek, melyek leginkább megnehezítik a magyar kisgyerekes családok életét télvíz idején.  

Néhány dologra érdemes odafigyelni, hogy ne legyen kész lidércnyomás a karácsonyi időszak.

Az évszaknak megfelelő öltözködés fontosságát érdemes egész évben szem előtt tartani, de hogy megóvjuk gyermekeinket a felsőlégúti megbetegedésektől ezenkívül még számos dologra érdemes odafigyelni. Elengedhetetlen a sok mozgás friss levegőn és oxigéndús környezetben, de nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő és változatos táplálkozásra is.

Érdemes kerülni a refluxot okozó esti kakaót, a magas szénhidrát és zsírtartalommal bíró ételeket, helyettük minél több zöldséget és gyümölcsöt érdemes belecsempészni a kicsik étrendjébe. Kiemelt fontosságú az ételallergiák, a tejfehérje-allergia és gluténérzékenység, valamint a pollen- és egyéb légúti allergák, illetve a reflux kezelése.

Az immunrendszer erősítése kulcsfontosságú, így a C-, D-vitaminok és egyéb immunrendszer működésében fontos vitaminkomplexek szedése mellett Lactobacillus tartalmú multivitamin készítmények, valamint fokhagyma, gyömbér, méz, hársfatea rendszeres fogyasztása javasolt. Mivel a bölcsőde és óvoda a vírusok és bacilusok melegágya lehet, elengedhetetlen a gyerekeket megtanítani arra, miként viselkedjenek úgy közösségben, hogy a legkevésbé legyenek veszélyeztetve.

„Nem lehet elég korán elkezdeni, hogy a kicsiket rávezessük a helyes kézmosás fontosságára. De a helyes orrfújás is gyorsan megtanulható, ha a gyermek gyertya lángját orral próbálja elfújni, csukott szájjal, természetesen felnőtt felügyelete mellett” – tanácsolja Dr. Lechoczky Hajnalka, a Czeizel Intézet fül-orr-gége szakorvosa. Persze minden igyekezet ellenére előfordulhat, hogy a gyermek megbetegedik.



Lélekmelengető gyömbéres sütemény

2019. december 15.

Amikor röpködnek a mínuszok, egyszerűen muszáj valami szívet-lelket melengető finomságot sütni! Az illata bejárja az egész lakást, felmelegít és energiával tölt fel. Kezdőknek is ajánlom, mert nagyon egyszerű!  

Hozzávalók:
2 tojás
10 dkg cukor
fél dl olaj
3-4 ek. méz
1 kis doboz kefír
20 dkg liszt
1 cs. sütőpor
2 tk. gyömbér
1 tk. fahéj
csipet őrölt szegfűszeg és fehér bors
10 dkg aszalt szilva
2 ek. kandírozott narancshéj

Elkészítése:

A tojást kikeverem a cukorral, mézzel, olajjal és a kefírrel. A lisztet egy másik edényben összevegyítem a sütőporral, a fűszerekkel és az apróra vágott szilvával, narancshéjjal.

A kettőt összekeverem, és egy közepes méretű tepsibe öntöm, amit sütőpapírral kibéleltem. 180 fokon tűpróbáig sütöm.



A sejtek zsírtartalma csökkenthető

2019. december 15.

Fotó: 123rf.comEljött az az időszak, amikor mindenki lehetőleg villámsebességgel szeretne megszabadulni a fölös kilóitól, ezért különféle gyorsdiétákat, csodamódszereket választ. Ezekkel azonban a szervezetünket erősen megterheljük, a hatás pedig szinte sohasem tartós. Dr. Keresztényi Zoltán, az Oxygen Medical humánkineziológusa a hosszú távú fogyás titkairól beszélt. 

Egyre többen elfogadják, hogy a fogyókúrák helyett életmódváltásra van szükség! Hosszú távú eredményt csak az hoz, ha új elvek és étrend szerint, új időbeosztással élünk, hogy a rendszeres mozgás is beleférjen a mindennapokba. 

Sokan úgy gondolják, eleget mozognak ők a ház körül, a háztartásban, vagy amíg bevásárolnak. Ez azonban semmiképpen sem tekinthető sportnak. A szervezet elsődleges energiaforrásai a szénhidrátok. Ha ezeket felhasználtuk, következik a zsírok elégetése, végül szükség esetén a szervezet belekezd a fehérjék elégetésébe is. Az energiaraktárakat is ebben a sorrendben használjuk fel. Elsőként a máj és az izmok glikogén formájában elraktározott szénhidrogénkészletéhez nyúlunk, mert ez gyorsan hozzáférhető, mintegy 300–400 g, azaz 1200–1600 kcal erejéig.

A gyorstartalékok apadásával indul meg a zsírégetés. A zsírszövet elfogyasztásához tehát intenzív testmozgásra és szénhidrátszegény táplálkozásra van szükség. A házimunka, bármilyen fárasztó, sajnos nem fogyaszt annyi energiát, hogy a glikogéntartalékokból ne tudnánk fedezni, másrészt többnyire nem jár egyes izomcsoportok legalább 20–30 percig tartó intenzív munkájával, illetve olyan pulzusszám-növekedéssel, ami edzené a szívet, serkentené a vérkeringést, és a sport általános pozitív hatásait váltaná ki. 



Riasztó remegés: Parkinson-kór, a folyamatosan változó betegség

2019. december 14.

A Parkinson-kórt legtöbbször mozgással kapcsolatos panaszok jellemzik, ezek közül legismertebb a nyugalmi állapotban jelentkező remegés. Gyakoriak a mozgáshoz nem köthető panaszok is, mint például fájdalom, alvászavar és hangulatzavarok. A betegséget jelenleg nem lehet meggyógyítani vagy megelőzni, azonban az orvostudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően gyógyszeres kezeléssel a tünetek jól kezelhetőek.

Fotó: 123rf.comNyugalmi állapotban jelentkező kéz- és lábremegés, az izommerevség, lelassult mozgás és kommunikáció, ez csupán néhány azon kellemetlen tünetek közül, amik megnehezítik a Parkinson-kórban szenvedő betegek mindennapjait. A betegeknek nem csupán a saját testükkel kell megküzdeniük, hanem a környezetükkel is, azokkal az emberekkel, akik nincsenek tisztában a Parkinson-kór jeleivel. Például a mimikaszegény, rezzenéstelen arc ezeknél a betegeknél nem az ellenszenvet jelenti, hanem azt, hogy nem képesek megfelelően mozgatni az arcizmaikat. 

Hogyan is alakul ki a Parkinson-kór?

Mozdulatainkat az agyunkban lévő idegsejtek vezérlik. Ahhoz, hogy egy mozdulat megvalósuljon, az idegsejtek üzenetet küldenek egymásnak és a test többi részének. Amikor valakinél Parkinson-kór alakul ki, ez a folyamat a sejtek között megszakad, így az üzenet nem jut el zavartalanul az izmokhoz, megnehezítve ezzel a mozgás végrehajtását. Az üzenetküldés zavarának oka a dopaminhiány, amely egy olyan, a testünkben termelődő vegyület, ami a mozgás kontrollálásában játszik szerepet. A Parkinson-kórban szenvedő betegek dopamint termelő idegsejtjeinek 70-80%-a károsodott vagy teljesen elpusztult

A betegek számára az egyik legnagyobb kihívás az együttélés azzal a bizonytalansággal, amelyben kénytelenek mindennapjaikat tölteni, hiszen a tüneteik akár óráról órára is változhatnak. A mozgásszervi nehézségeken kívül jelentkező egyéb olyan tünetek, mint a fájdalom, kimerültség, szorongás, alvás- és hangulatzavar is jelentős hatással vannak a betegek életminőségére. A sokaknál jelentkező kettős látás, egyensúlyvesztés sok esetben a külső személő számára akár félrevezető is lehet. Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a betegség tüneteivel, ezzel is megkímélve a betegeket a téves megítéléstől.



Könnyedén veszik a dohányzást a fiatalok

2019. december 14.

Fotó: 123rf.com

Egy közel 100, dohányos fiatal megkérdezésével végzett kutatás eredményei szerint majdnem 70%-os azok aránya, akik naponta gyújtanak cigarettára, és közel 30%-uk több mint 10 szálat szív el ennyi idő alatt – derül ki a Szinapszis Kft. felméréséből, amelyet a cég a KamaszPanasz.hu weboldal látogatóinak körében készített.

A fiatalok nincsenek tisztában a dohányzás egészségkárosító hatásaival

A legfeljebb 20 éves válaszadók napi gyakorisággal átlagosan 8 szál cigarettára gyújtanak rá, és az elszívott cigaretta mennyiségét többségük átlagosnak vagy kevésének gondolja.

Ennek megfelelően az sem meglepő, hogy 25%-uk ezt a mennyiségét az egészségre még egyáltalán nem, további közel 60%-uk csak csekély mértékben véli károsnak. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a kutatásban résztvevők 42%-a egyáltalán nem tudott a cigarettához köthető egészségkárosító hatást említeni.
A dohányzás helyét tekintve szinte kivétel nélkül mindenki megjelölte az iskolát, de sokan gyújtanak rá utcán, szabadtéren (76%) is. A 18 év alattiak „mindössze” 35, ezzel szemben a nagykorúak 58%-a teszi ezt bárhol.

A megkérdezettek családi hátterét tekintve 10-ből 7 fiatal esetében valamelyik családtag is él e káros szenvedéllyel, jelentős többségüknek szüleje dohányzik. (A fiatalok 60%-a egyébként állítja, dohányzási szokásairól otthon az édesapa és/vagy édesanya is tud.)



Szedjünk vagy ne szedjünk vitaminokat?

2019. december 13.

A multivitaminok és táplálékkiegészítők piaca világszerte virágzik. Magyarországon évente 40 milliárd forintot költenek az emberek efféle termékekre csak a patikákban és a drogériákban. De van-e ennek bármi értelme, bizonyítja-e bármi is e készítmények reklámozott hatását? Inkább nem, mint igen.

Fotó: 123rf.comAz Alaszkában élő jupik eszkimók körében ugyanolyan elterjedt a túlsúlyosság, mint az Egyesült Államok délebbi tagállamaiban élőknél (hetven százalékuk túlsúlyos vagy elhízott). Ennek ellenére kevesebben szenvednek és halnak meg szívbetegségekben. Az Alaszkai Egyetem kutatói 330 ember vizsgálata után megállapították, hogy e különbséget az okozhatja, hogy hússzor több omega-3 zsírsavat fogyasztanak, mint mások. Ez önmagában nem véd az elhízástól (hiszen nem volt összefüggés a vérben mért omega-3-szint és a testsúly között), de mégis csökkenti a szívbetegséget okozó faktorok (például a koleszterin) vérben mérhető koncentrációját, illetve a vérnyomást. Így bizonyos mértékig ellentételezi az elhízás és az infarktus közötti kapcsolatot.

Az eszkimók étrendje még ma is a halakon alapszik, márpedig a halak jelentik az omega-3 zsírsavak fő forrását. Mindez arra utal tehát, hogy a természetes táplálékból felvett omega-3 csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az ehhez hasonló, meggyőző erejű kutatási eredmények hatására az omega-3 zsírsavak (illetve a halolaj) lettek a táplálékkiegészítők rocksztárjai, a globális piac értéke elérheti a 4 milliárd dollárt is. Hiszen magától értetődőnek tűnik, hogy mi nem eszünk az eszkimókhoz hasonlóan sok halat, de ha kapszulaként bevesszük ugyanazt a hatóanyagot, akkor ugyanazokat az előnyöket élvezhetjük mi is, mint ők.

Kitört a háború az omega-3 zsírsavak körül
Évi 20 millió tonna halat fogunk ki a tengerből, és csak a halolajat fogyasztjuk el belőlük. Ami a friss kutatások szerint mégsem olyan egészséges, az étrendkiegészítő-ipar viszont milliárdokat keres rajta.

Aztán a tekintélyes Cochrane kollaboráció tavaly nyáron nyilvánosságra hozott egy tanulmányt, amely lerombolta az omega-3 táplálékkiegészítők köré épített teljes mitológiát.



Ellenőrzik a webáruházakat az év végi ünnepi időszakban

2019. december 13.

Fokozottan ellenőrzi az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az online áruházakat az év végi ünnepi időszakban, a kiemelt vizsgálatok már november elején elkezdődtek – mondta Cseresnyés Péter, a tárca államtitkára.

Fotó: 123rf.comAz év utolsó két hónapjában sok akcióval, kedvezményes vásárlási lehetőséggel találkozhatnak a fogyasztók az interneten, az ITM célja, hogy aktív fogyasztóvédelmi jelenléttel, rendszeres ellenőrzésekkel, próbavásárlásokkal járuljon hozzá a nyugodt ünnepi felkészüléshez – tette hozzá az államtitkár.

A kiskereskedelmi forgalom 75 hónapja folyamatosan nő Magyarországon, és egyre nagyobb szerepet játszik az internetes vásárlás. Tavaly mintegy 530 milliárd forint volt a webáruházak forgalma, amely az idén a becslések szerint 700 milliárd forintra nőhet.

Az ellenőrzésekkel szeretnék elérni, hogy a jelentős akciók idején is jogkövető webáruházakból és alkalmazásokból rendelhessenek a vásárlók. Az online áruházak rendszeres vizsgálatával a tárca visszaszorította a lehetséges jogsértéseket, a tapasztalatok szerint sikerült a korábbi 50 százalékról 17 százalékra csökkenteni a visszaélési kísérleteket, így kevésbé kockázatos az internetes vásárlás.

Keszthelyi Nikoletta, az ITM helyettes államtitkára elmondta: a minisztérium IT Laboratóriuma az elmúlt időszakban évente 900 webáruházat ellenőrzött, idén már több mint 500 ellenőrzésen vannak túl. A próbavásárlások és a honlapok vizsgálata alapján a leggyakrabban az elállással és jótállással kapcsolatban merülnek fel problémák, de sokszor hiányos a vitarendezési lehetőségekről szóló tájékoztatás is.



Szeretetcseppek karácsonyra

2019. december 12.

Fotó: pixabay.com

Rászorulók tízezrein segít idén is a Béres

Az idén 30 éves jubileumát köszöntő Béres Részvénytársaság életében a másokra való odafigyelés és segítő szándék a cég alapítása óta alapértékeik közé tartozik. A vállalat karitatív szolgálatát immáron 26 éve a Béres Alapítvány végzi, melynek legfontosabb feladatai közé tartozik az egészség védelméért való munkálkodás, a betegek gyógyulásának elősegítése, és támaszt jelenteni a rászorulóknak. Segítséget nyújtani anyagi javakkal és a vállalat gyógytermékeivel. 

Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke 2019. december 4-én igazi ünnepi hangulatban, az Advent Bazilika karácsonyfája közelében adta át alapítványuk karácsonyi adományát. A 84 millió forint értékű Béres Cseppet az ország 11 legjelentősebb karitatív és daganatos betegeket segítő szervezetek vezetői vették át. A Béres Alapítvány hosszú évek óta áll kapcsolatban ezekkel a szervezetekkel. Meggyőződésük, hogy ők ismerik a legjobban, hogy hol van a leginkább szükség az egészség védelmére, és bizonyosak abban is, hogy az immunrendszer működését támogató adományuk az ő közreműködésével megbízhatóan jut el a rászorulók tízezreihez. Béresék idei adománya már karácsonyra eljut a támogatottakhoz. Az ünnepélyes pillanatokat a Szent István Bazilika harangjainak odahallatszó hangjai csodálatosan meghitté varázsolták.

„Advent idején különösen fontos az elesettekre, a betegekre való odafigyelés. Sokan vannak köztük, akiknek nincs támaszuk, akiknek sokat segít már az is, ha egy cseppnyi figyelmet, törődést, szeretetet érezhetnek. Ilyenkor karácsony táján a Béres Alapítvány hosszú évek óta nagy mennyiségű Béres Cseppel ajándékozza meg a rászorulókat – mondta Béres Klára. – Ebben a munkánkban óriási segítségünkre vannak az országos szervezetek, akikkel régi, megbízható együttműködés köt össze bennünket. Közreműködésükkel most is sok-sok segítő kéz viszi majd el gyógyító „szeretet-cseppjeink” a nélkülöző, beteg embereknek.”



Kasvirág: őszi-téli immunerősítésre

2019. december 12.

Fotó: pixabay.com

A kasvirágfajok világszerte széles körben alkalmazott gyógynövények, történetük igen régre nyúlik vissza. 

Elsőként az észak-amerikai indiánok alkalmazták különböző harapások, sebek kezelésére, később pedig fertőzéses eredetű betegségek ellenszereként használták fel. Nem kellett sok idő az Európában való elterjedéséhez sem, itt elsősorban a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) termesztése honosodott meg. Ennek gyökér- és hajtásrésze is hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben. 

A növényről

A bíbor kasvirág egy évelő, lágyszárú növény, virágzata igen jellegzetes: közepe egy összegömbölyödött sündisznóra hasonlít (az echinosz görög szó magyarul sündisznót jelent), virágai pedig lila színűek.

A növény hatása

A kasvirág legfontosabb hatóanyagai többek között a poliszacharidok és a poliacetilének, amelyek bizonyítottan immunstimuláns, vagyis immunrendszert erősítő hatással rendelkeznek. A növény kivonata ezenfelül vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatású, amely tulajdonságok nemcsak belsőleges készítményeknél előnyösek, hanem külsőleges felhasználás esetén is alkalmassá teszik a kasvirágtartalmú termékeket különböző bőrbetegségek, sebek kezelésére.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...456457458...658
hírek, aktualitások

Mit üzennek az ízületeink tél végén?

2026. március 13.

Tél végére sokan érzik úgy, hogy a mozgásuk már nem olyan könnyed, mint korábban. Nem feltétlenül fáj konkrétan valami, nem akadályoz igazán semmiben, csak úgy éppen „be kell járatni”. Vagy éppen terhelés után feszül, és egyre kevésbé természetes az a mozgékonyság, ami régen magától értetődő volt. Ez az állapot sokaknál nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú idő alatt, a mindennapi terhelés, a kevesebb mozgás és az ízületeket érő folyamatos igénybevétel következtében.

Az ízületek, porcok és kötőszövetek regenerációja lassú, összetett folyamat. Télen, amikor kevesebbet mozgunk, ezek a rendszerek kevesebb „ingerhez” jutnak, tavasszal pedig hirtelen nagyobb terhelés éri őket. A szakértő szerint ilyenkor nem a gyors visszatérés, hanem a tudatos felkészítés a kulcs.

„A tél végére sokan úgy érzik, mintha berozsdásodtak volna. Ez teljesen természetes reakció válaszként a télen végzett kevesebb aktivitásra. Tavasszal viszont nem az a kérdés, hogy kell-e újra mozogni, hiszen ilyenkor ösztönösen is többet tennénk ezt, hanem az, hogyan támogatjuk közben a testünket” – mondja Bakati Miklós, a Stilladrops alapítója. – „Én minden reggelt 8–10 kilométer gyaloglással indítok. Nekem ez segít az ízületeknek és az egész szervezetnek fokozatosan felébredni és ez a mindennapi munkámra, teljesítményre nagyon pozitív hatással van.”

Elhízás

2026. március 12.

A stigmatizáció miatt sokan nem mernek orvoshoz fordulni

Prof. Dr. Merkely Béla: ez a krónikus betegség ma már minden magyar családot érint

Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A számok riasztóak: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással.

A vezető hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az obezitás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen bizonyos daganatos megbetegedésekig. Az Elhízás Világnapjához kapcsolódva a hazai szakma arra figyelmeztet, hogy az elhízás krónikus betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre. A társadalom ugyanis még mindig gyakran lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, a súlytöbblettel élők – beleértve az orvosi segítséggel fogyókat is – továbbra is ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. A szakértők hangsúlyozzák: az elhízás kezelhető, de komplex, személyre szabott ellátást igényel. A korai felismerés és az időben elkezdett terápia kulcsfontosságú, ezért az üzenet egyértelmű: nem érdemes várni – a segítségkérés az első lépés az egészség visszaszerzéséhez. Az orvosi támogatás nem kudarc, hanem felelős döntés.

Szívinfarktus: Figyeljünk jobban a nőkre!

2026. március 12.

Széles körben ismert, hogy a szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokot képviselnek a férfiak körében. Sokan azonban nem tudják, hogy a nők esetében is hasonló a helyzet.

A változó kor előtt a női nemi hormon (ösztrogén) magasabb szintje védő hatást gyakorol a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ha az illető nem dohányzik. Nem véletlen, hogy hazánkban az összes infarktusos eset kétharmada férfiaknál jelentkezik.1

A különbség azonban az életkor előrehaladtával kiegyenlítődik, és 60 év felett már hasonlónak tekinthető a két nem rizikója. Igaz, hogy kevesebb nő kap infarktust, de náluk a betegség súlyosabb lefolyású és magasabb halálozással jár, mint a férfiaknál.1

Miért magasabb nőknél az infarktus okozta halálozási arány?

A nők átlagosan 8 évvel idősebben kapnak infarktust, mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor általános egészségi állapotuk rosszabb, több a kísérő betegségük. Emellett sokszor későn azonosítják a tüneteket, mert ezek nem mindig egyértelműek, nem egyeztethetők össze a szívinfarktus klasszikus tünetcsoportjával. Sem a beteg, sem az orvos nem gondol azonnal infarktusra a panaszok hallatán.2 Mindkét nem esetében tipikus a mellkasi fájdalom, amely erős, nyomó-szorító jellegű vagy a nyakba, állkapocsba, bal karba sugárzó fájdalom. A férfiak gyakrabban panaszkodnak mellkasi fájdalomra. A nőknél viszont előtérben állhatnak más panaszok, mint a hányinger, hányás, verítékezés, légszomj, szédülés.2,4 Náluk a fájdalom máshol is jelentkezhet, így felléphet a hát felső részébe sugárzó fájdalom vagy akár hasi fájdalom is.2