Hogyan nézzünk szembe az elbocsátással?

2020. január 12.

Kimondták az „ítéletet”: elbocsátottak a munkahelyünkről… A sokk hatása alatt nagyon elveszettnek, szerencsétlennek érezzük magunkat. Nem tudjuk, hogyan nézzünk szembe ezzel a helyzettel, fokozatosan elveszítjük minden reményünket, és egyre inkább meggyőződésünkké válik, hogy úgysem találunk a régihez hasonló, igazán nekünk való, új munkahelyet. Mit tegyünk hát, hogy az elbocsátás utáni hetek-hónapok minél gyorsabban csak egy régi, rossz emlékké váljanak?

A munkahelyi elbocsátással kapcsolatos rossz hír hallatára először csak félni kezdtünk, mi lesz a karrierünkkel és a megélhetésünkkel… Később már deprimáltak lettünk, és egyre inkább úgy éreztük, hogy nem találunk megoldást arra, hogyan jussunk ki ebből az ördögi körből. Mindenesetre igaz, hogy nehéz új lendületet venni, ismét talpra állni, amikor az a benyomásunk, hogy a lábunk alól kicsúszott a talaj. De mit is kell tennünk ilyen nehéz helyzetekben? Először is űzzük ki a fejünkből a megoldhatatlanság sötét gondolatát, utána pedig hagyjuk abba saját magunk alulértékelését, hiszen az csak fokozza motiválatlanságunkat.

Kövessük a megszokott életritmust!

Ami a nehéz helyzet további kulcsmegoldásait illeti, nem könnyű sorrendet felállítani. De mindenképp fontos szem előtt tartani, hogy ne hagyjuk el magunkat azzal az ürüggyel, hogy nincs értelme túlzott intenzitással keresgélni, mert többé már úgysem találunk nekünk való munkát. Keljünk fel a szokott időben, és éljünk továbbra is olyan ritmusban, mint amikor dolgozni jártunk. Meg fogjuk látni, hogy sokkal motiváltabbak leszünk a munkakeresésben, mint az, aki reggel az ágyban lustálkodva szomorú sorsán elmélkedik. Azt a tanácsot is meg kell fogadnunk, hogy ne maradjunk egész nap a lakásban – többnyire egyedül – a problémánkon rágódva, hanem rendszeresen járjunk el otthonról. És persze ne csak a különböző munkaközvetítőket „boldogítsuk”, hanem szervezzünk magunknak kulturális és sportprogramokat, találkozzunk barátokkal.

Energikusan tervezzük a jövőt!

Használjuk ki megnövekedett szabad időnket arra is, hogy – noha furcsán hangzik – készítsünk „rohamtervet” rosszra fordult sorsunk ellen! Mert e nehéz időszak átvészelésének egyik legjobb módja lehet, ha elkeseredés helyett „rohamszerűen”, energikusan tervezzük a jövőt, bízunk benne, és minél előbb hozzáfogunk az új munkalehetőségek feltérképezéséhez. Ez nem csekély feladat, és elvégzéséhez nap, nap után teljes „erőbedobással” kell tevékenykednünk, és azon kell lennünk, hogy ne csüggedjünk el a negatív válaszok, sorozatos elutasítások ellenére sem. Ezért lényeges az is, hogy próbáljuk megőrizni korábbi jó kedélyünket, eltökéltségünket, önbizalmunkat ne hagyjuk „a padló szintjén” leledzeni, így ismerjük fel még inkább értékeinket, ne vegyük semmibe jó tulajdonságainkat, képességeinket. Egyszóval: szedjük össze magunkat, és szervezzük meg továbbra is jól az életünket.

Fahéjas-almás palacsinta

2020. január 11.

Ez a finomság a hagyományos almás palacsinta és az amerikai pancake házasításából született. Finom reggelire, uzsonnára való vagy akár egy tartalmas leves után második fogásnak.  

Hozzávalók:
2 tojás
2 dl tej
2 dl ásványvíz
2 ek. cukor
liszt
fél cs. sütőpor
2-3 ek. olaj
1 nagy alma
ízlés szerint fahéj

Elkészítése

A tojást kikevertem a cukorral, hozzáadtam a tejet és a vizet, valamint annyi lisztet, hogy a szokásos palacsintatésztánál kicsit sűrűbb legyen. Beleöntöttem az olajat és a reszelt almát, ízesítettem fahéjjal. 10 perc pihenés után teflon serpenyőben kevés olajjal megkenve sütöttem ki a tésztát.

Ízlés szerint alakítható a vastagsága! Nálunk fél merőkanálnyi adagok kerültek a serpenyőbe.

Ebből az adagból 8-10 nagyobb palacsinta készült.

Az álmok segítenek a traumák feldolgozásában

2020. január 11.

Mindenki szokott álmodni, még az is, aki nem emlékszik rá, hiszen az álmok rendszerezik az átélt eseményeket és segítenek a traumák feldolgozásában, ez a feladatuk – hívja fel a figyelmet Dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese. Feldolgozási zavart okozhat, ha valaki nagyfokú kialvatlanság miatt kevesebb időt tölthet az álmoknak helyet adó alvásfázisban (REM fázis), azaz nem álmodhat eleget.

Laboratóriumi körülmények között még azokról is kiderül, hogy szoktak álmodni, akik sosem emlékeznek rá. A legtöbb álmot a fiatal nők idézik fel, mert rájuk legjellemzőbb az a befelé forduló figyelem és mentális érdeklődés, ami segíti az erre való emlékezést.

Az álom egyik funkciója az élmények rendszerezése és feldolgozása

Emellett összekapcsolja a meglévő ismereteket az újakkal, elhelyezve azokat egyfajta tapasztalati hálóban. A szakember szerint ha ez a háló sok helyen sérült (például nehéz gyerekkor vagy traumatikus élethelyzetek sorozata miatt), akkor az új élményeket nehezebb elhelyezni, ez pedig rémálmokhoz, és így feldolgozási zavarokhoz vezethet. Ha pozitív is a tapasztalati háló, de valami rendkívüli trauma (például haláleset, tragédia) történik, ennek ugyanilyen következményei lehetnek. Szintén feldolgozási zavarhoz vezethet az alkoholizmus, vagy valamilyen alvászavar következtében jelentkező nem megfelelő minőségű alvás, így elégtelen mennyiségű álmodás.

A kiegyensúlyozott emebreknek nincsenek rémálmaik?

A rémálmok gyakorisága függ a fizikai állapottól, anyagi helyzettől, sőt még az iskolázottság is befolyásolja: rossz fizikai állapotban lévők és kevésbé iskolázottak gyakrabban számolnak be szorongásos álmokról. Az anyagi helyzet csak az alacsony iskolázottságúak körében határozza meg az álmok érzelmi színezetét: aki gazdagnak érzi magát, pozitív álmokról számol be, aki viszont szegénynek, inkább rémálmokról. Aki tehát meg van békélve önmagával, kiegyensúlyozott és magabiztos, annak kevésbé lesznek rémálmai.

Megtenni és beszélni róla: tervek, fogyókúra, önmegvalósítás - dolgok, amik mindig elmaradnak

2020. január 10.

Talán természetes jelenség, hogy először tervezünk, azután azt ismételgetjük: ember tervez, Isten végez - mi csak töprengtünk, s végül nem valósítjuk meg azt, amit a fejünkbe vettünk. Pedig, amit makacs módon elraktározunk az agyunkba, az bizony sokszor a legjobb, amit tehetnénk magunkkal. Érdemes megérzéseinkre, előérzetünkre hagyatkozni, akármilyen eszement ötletünk is támad. Miért hanyagoljuk el magunkat, és feledjük el terveinket? Hova szöknek az álmok, s ez valóban a modern kor velejárója?  

Terv-sokadalom
A modern kor velejárója, hogy több tervünk van, mint ahány lovat képesek vagyunk azzal az egy seggünkkel megülni. Túl nagy a rálátásunk. Hatalmas ablakot vágatunk magunknak az életre, és annyi mindent látunk, befogadunk, hogy egyszerre tíz különböző életformát szeretnénk élni. Természetesen álmaink és terveink az élet minden területén vannak. Ilyen pasit vagy nőt, ilyen esküvőt szeretnék, megnézném azt az országot, biológus vagy író lennék. Tervek és ötletek. Azután kiesünk az iskolapadból. Keresni kell, autó és nyelvvizsga szükséges, megy az élet, jönnek a gyerekek, és persze frusztráltak vagyunk, ha egzisztenciálisan, saját álmaink megvalósítása tekintetében le vagyunk maradva társainktól. Barátaink már rég Audival járnak, és a 3. poronty érkezését várják, hát akkor miért roskad valaki az álmai felett? Uccu, így kell tömegkultúrában részt venni, és azt csinálni magunkkal, amit mások ránkdumálnak.

Amikor a gyógyszer sem segít a magas vérnyomáson

2020. január 10.

Mi történik akkor, ha sem az életmódváltás, sem a különböző gyógyszerek nem viszik lejjebb a magas vérnyomást? Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a rezisztens hypertoniáról beszélt.

Mi lehet az oka?

A (gyógyszer) rezisztens hypertonia azt az állapotot jelöli, amikor a magas vérnyomás sem az életmódváltás, sem legalább 3 gyógyszer (melyek közül az egyik diuretikum) maximális tolerálható adagja ellenére sem csökken. Ezt az állapotot nehéz kezelni, de mindenképpen meg kell tenni a legfontosabb lépést: ki kell deríteni, mi okozza a jelenséget. Elsősorban az olyan kézenfekvő okoknak kell utánanézni, hogy a páciens valóban az előírásoknak megfelelően szedi-e a gyógyszerét, megfelelő-e az elrendelt gyógyszer adagja, és hogy nem az ún. fehérköpeny-szindróma miatt magas az érték az orvos jelenlétében.

Kapocsi doktornő szerint meg kell vizsgálni a túlkezelés lehetőségét is, amikor a nagy mennyiségű gyógyszer súlyos vérnyomásesést okoz, amire válaszul a vérnyomás szabályozásáért felelős mechanizmusok túlkompenzálnak, és vérnyomás kiugrásokat okoznak. Ehhez járulhat még a beteg egyre fokozódó stresszes állapota, ami többek között a “sikertelen kezelés” miatt jön létre.

Ha ezekre a kérdésekre kielégítő válasz született, utána kell járni, nem másodlagos magas vérnyomásról van-e szó, vagyis arról, hogy egy elsődleges betegség következményeként emelkedett meg a vérnyomás. Ilyen lehetséges okok állhatnak többek közt a rezisztens hypertonia mögött:
– Probléma azon hormonok működésével, amelyek kontrollálják a vérnyomást.
– Veseartéria szűkület, ami miatt kevesebb vér áramlik a vesékben, így azok úgy érzékelik, mintha a vérnyomás alacsony lenne. Ezért felszabadul a renin nevű hormon, majd fokozódik az érösszehúzó és a vesében vizet és sót visszatartó anyagok aktivitása, amely okok miatt megemelkedik a vérnyomás.
– Alvászavarok, főként az alvási apnoé, amely egyfajta éjszakai légzéskimaradás, amely során a páciens álmában egy ideig nem vesz levegőt, majd levegőért kapkodva ébred, éjszakánként akár többször is.
– Meglévő szív-érrendszeri betegségek és/vagy diabétesz.
– Elhízás, alkoholizmus vagy más, olyan anyagok fogyasztása, amely megemeli a vérnyomást. 

A Parkinson-kór 13 korai jele

2020. január 09.

A Parkinson-kór tipikus tünetei a remegés, az izmok merevsége és a lassú mozgás. Ugyanakkor más, kevésbé feltűnő jelek is utalhatnak a kezdődő betegségre. Ezekre hívta fel a figyelmet dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa.

Íme, a Parkinson-kór jelei

A Parkinson-kór jelenleg a világon a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeribetegség, mely genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. A betegség megértéséhez tudni kell, hogy mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják, amelyek ingerületátvivő anyagok segítségével kommunikálnak egymással, majd továbbítják az üzenetet a test felé. Egészséges embereknél jól működik ez a folyamat, de a Parkinson-kórosoknál csökken a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése. Érdekesség, hogy a tünetek megjelenésekor a dopamintermelő sejtek 70-80%-a már elpusztult. Azt is érdemes tudni, hogy nem csak a közismert motoros (mozgással összefüggő) tünetek jelentkeznek, hanem a nem-motoros tünetek is jellemzőek a Parkinson kórra.

Mire érdemes tehát felfigyelni? 

Remegés
Az egyik jellegzetes tünetnek számító remegés eleinte leggyakrabban az egyik oldalon jelenik meg, és főként a kezet, lábat, esetleg az állat érinti. A remegés akkor a legerősebb, amikor a végtag pihen, nyugalomban van (nyugalmi tremor), célzott mozgásra csökken, vagy eltűnik, ám a betegség előrehaladtával a tremor fokozódhat, mindkét oldalon megjelenhet.

Járási nehézség
A Parkinson-kórt a járásban bekövetkező változások is jelezhetik. A járás meglassul, apróléptűvé, csoszogó jellegűvé válik, a karok együtt mozgása eltűnik. 

Alkoss élményeket! Stresszkezelés egyszerűen

2020. január 09.

A gondolataink nem mások, mint képek, hangok és érzések. Ezek a legfőbb csatornák, amelyeken érzékeljük a világot, és ugyanezeken a csatornákon "gondolkozunk". Ezért ha eszedbe jut egy vicces jelenet, amit a tévében láttál, ugyanúgy nevethetsz rajta, hiszen mindegy, hogy a valós vagy a lelki szemeiddel/füleiddel éled azt újra. Ugyanazokon a csatornákon jut el hozzánk az élmény, ugyanazt eredményezik.  

Tekintsünk át néhányat az NLP előfeltevései közül! Az első így szól: A térkép nem a terület. Ha ezt meg akarjuk érteni, a legegyszerűbb arra gondolni, a terület maga a világ, a valóság, s a térkép a világról alkotott világképünk. Ha megfelelő, pozitív világképpel rendelkezünk, akkor azt is mondhatjuk: van egy gyönyörű térképünk. Gazdag, mert teleraktuk lehetőségekkel, hiszen az NLP másik előfeltevése így szól: minél több választási lehetőséget adsz magadnak, annál jobb lesz neked.

Ha mégsem jön össze valamelyik lehetőség, nem kudarcként éljük meg, hanem visszajelzésként, mert egy újabb előfeltevés szerint: Nincs kudarc, csak visszajelzés. Mivel szeretjük a változékonyságot (NLP: A változékonyság szükséges), egyre újabb és újabb lehetőségeket használunk fel a térképünkről, amely közben észrevétlenül tovább és tovább gazdagodik. Ha így éled az életedet Te is, akkor tudod, milyen nagyszerű dolog ez.

Van az NLP-nek még jó pár előfeltevése, s ezek közül legalább egy igazi áttörést eredményezhet, ha fejlődni akarunk vagy problémáinkat szeretnénk rövid úton megoldani. Így szól:
Az alkotott élmények éppúgy befolyásolnak, mint a megtörténtek.

Nos, hogy is van ez? Nagyon egyszerű
Mondjuk egy délelőtt épp ülsz a munkahelyeden, amikor felhív egy barátod, és közli, hogy szeretné kölcsönkérni az autódat. Hirtelen nem jut az eszedbe semmi értelmes kifogás, és belemész. Ezután elég feszülten telik a napod, egész délelőtt ezen rágódsz. Szerencsére a folyosón jön veled szembe a Tót a főnökkel. (A Tót nem semmi figura, ezt tudni kell róla:) Amikor észrevesz, lazán megemeli a kezét a főnök mögött, és szamárfület mutat neki. Közben komoly ábrázattal baktat tovább mellette és folytatja a beszélgetést. Alig bírod ki, hogy elmenj mellettük, és beess az első irodába, ahol végre kirobbanhat belőled a röhögés.

A zenét tanuló gyerekek okosabbak?

2020. január 08.

A zenetanulás biológiai változásokat idézhet elő az agyban, ami fejleszti a zene feldolgozását, de hatással lehet más területekre is.

Nature Reviews Neuroscience egyik számában Nina Kraus és Bharath Chandrasekaran tekintették át a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és egyúttal hívták fel a figyelmet az iskolai zenetanulás fejlesztésére.

A legtöbb zenészvirtuóz már egészen fiatal korától kezdve rengeteg órát gyakorol a hangszerén. A tanulás során a zenészek megtanulnak figyelni a zenei hangok akusztikájának finomságaira, különösen a hangmagasságra, az ütemre és a hangszínre. A kutatók arra következtetnek, hogy a zenei tréning strukturális és funkcionális változásokat idéz elő az agyban. A neuroplaszticitás során fejlődik a zeneértés, és talán hatással van más hallással kapcsolatos képességekre, mint a beszéd és az idegen nyelvek megértése.

A képzett zenészek könnyebben megküzdenek a nyelvtanulás kihívásaival, és más hallással kapcsolatos hétköznapi feladatokkal. Jobbak lesznek abban, hogy akusztikus jelekből kivonják az abban előforduló rendszerességeket, s így sokkal hatékonyabban hallanak hallást zavaró környezetben, például egy zsibongó osztályteremben. Röviden szólva a zenészek talán bizonyos kognitív és észlelési képességeket tudnak elsajátítani a nem zenészekkel ellentétben.

Hitek és tévhitek a vitaminokról

2020. január 07.

Milyen élelmiszerekben van több vitamin, hogyan őrizhető meg a vitamintartalom, mikor szükséges vitaminpótlás, mennyire hasznosak a vitaminos étrend-kiegészítők? Ha nem mindig vagyunk tisztában az ilyen jellegű kérdésekre adott válaszokkal, de „hallottunk róluk”, vegyük számba néhány, elterjedt állítás igazságtartalmát

 Az iparilag feldolgozott élelmiszerek vitaminszegények

Igaz és hamis

A gyorsfagyasztott, konzervált zöldségek-gyümölcsök megőrzik vitamintartalmukat, mert általában szedés után gyors ütemben kezelik őket. Ezzel szemben az ún. ultrafeldolgozott vagy nagymértékben finomított élelmiszerek vitaminszegények.

A vitamintartalom a hűtőben tárolt élelmiszerekben nem változik

Hamis
Három napon belül pl. egy saláta vitamintartalma közel háromnegyedével csökkenhet a hűtőszekrényben. De az is igaz, hogy a C-vitamin szobahőmérsékleten még kevésbé bírja a tárolást. A tanulság: a vitamindús élelmiszereket hűtőszekrényben sem szabad „raktározni” hosszabb ideig. 

A biogyümölcsökben és zöldfélékben több a vitamin

Igaz
Bár vannak erre vonatkozó, egymással ellentmondó tanulmányok, a bio-gyümölcsök, zöldfélék vitamindúsabbak. Egyik fő előnyük, hogy nem kell meghámoznunk őket. Márpedig közvetlenül a héj alatt rejtőzik a legtöbb vitamin. Ha nem biogyümölcsöt fogyasztunk, gyakran meghámozzuk őket, és a hámozás következtében a vitaminok egy része elvész.

A légszennyezés csökkenésével javul az emberek egészsége

2020. január 07.

A légszennyezés csökkenése gyors és drámai hatással van az ember egészségére, valamint az elhalálozás csökkenésére – derül ki a Nemzetközi Légzőszervi Társaságok Fórumának (FIRS) új tanulmányából.

A FIRS környezeti bizottságának szakemberei áttekintettek számos helyi intézkedést a légszennyezés csökkentésére és azok hatásait az emberek egészségére.

Kimutatták például, hogy felére csökkent a légzőszervi betegségekkel – mint a tüdőgyulladás, a bronchitisz vagy az asztma – kórházba szállított betegek száma az amerikai Utah államban 13 hónappal egy acélkohó bezárása után. A térségben 40 százalékkal csökkent az iskolai hiányzások száma, valamint 16 százalékkal az elhalálozás a szálló por minden 100 mikronnyi csökkenése nyomán. A várandósok körében kevesebb volt a koraszülés.

Amikor a 2008-as pekingi olimpiai játékok idején Kínában korlátozásokat rendeltek el a gyárakra és a közlekedésre, két hónapon belül javultak a légzőszervi betegségek mutatói, csökkentek az asztmások tünetei és csökkent a szív-és érrendszeri betegségek miatt elhalálozások száma.

Írországban a nyilvános helyeken történő dohányzás betiltása után egy héttel 26 százalékkal csökkent az ischemiás szívbetegség, 32 százalélkal a stroke, 38 százalékkal a krónikus obsturktiv légzőszervi betegség és 13 százalékkal a bármi okból bekövetkezett elhalálozás. Az intézkedés a nemdohányzók egészségére volt a legelőnyösebb hatással.

Nigériában nagyobb súllyal születtek gyermekek, kevesebb volt a koraszülöttek száma és csökkent a koraszülött babák elhalálozása azoknál a családoknál, amelyek kályháit tisztának tartották, és ezáltal csökkentették a beltéri légszennyezést.