Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csökkentsük a rossz- és növeljük a jó koleszterin szintet

2018. december 22.

Sokan tisztában vannak azzal, hogy vérünkben megkülönböztethetünk „rossz” és „jó” koleszterineket. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpontkardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta és Szarka Dorottya dietetikus arról beszélt, hogyan javíthatjuk ezek arányát.

Nem kell ellenségként tekinteni a koleszterinre

A koleszterin maga nem egy eleve üldözendő anyag, sőt egy bizonyos mennyiségig kifejezetten szükséges, hiszen ez a sejtek egyik alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is. De akkor mégis miért beszélünk „rossz” (LDL) és „jó” (HDL) koleszterinről? Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. Ezek a plakkok pedig csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Így csökkenthetjük a „rossz”, vagyis az LDL koleszterin szintjét

A májunk elég koleszterint termel, hogy kielégítse a szervezetünk szükségleteit, így amit külsőleg, az élelmiszerrel és itallal viszünk be, többnyire már fölösleges. Tehát elsősorban a táplálkozásunk és életmódunk reformja az, ami csökkentheti a magas koleszterinszintet. Szarka Dorottya, a Budai Kardioközpont dietetikusa az elsődleges szabályra hívja fel a figyelmet: szem előtt kell tartani, hogy a telített és transz-zsírok ne haladják meg a napi bevitt kalóriamennyiség 5-8 százalékát.



Ha gyakran ég a gyomor: mit tehetünk ellene?

2018. december 21.

A fotók illusztrációk: pixabay.comGyomorégés – savas reflux: fájdalom, diszkomfort érzés a gyomorszáj tájékán, a nyelőcsőben felgyülemlett gyomorsav, égő torok… Sokunk szenved ettől az emésztőrendszeri problémától. A savlekötő gyógyszerek segítenek, de mi magunk is enyhíthetünk a bajon megfelelő táplálkozás és egyéb ellenlépések megtétele útján.

Amikor a gyomor savtartalma a nyelőcsőbe visszakerül, égő érzés keletkezik a nyelőcsőben, maró érzés a torokban… Ennek oka, hogy a nyelőcső alsó szakaszán lévő záróizom nem zár megfelelően, és átengedi a gyomortartalmat. Így lehetővé válik a gyomorban lévő savtartalom visszafolyása a nyelőcsőbe (ez a reflux).  Elsődleges tünete a gyomorégés, mely égő, kisugárzó fájdalommal jár, a szegycsont mögötti résztől egészen a torokig. Savas felböfögés, fájdalmas, nehéz nyelés, rossz szájíz, szájüregi égés is tartozhat a tünetek közé. De mit tehetünk ellene, illetve megelőzésképpen?

A nyelőcső-nyálkahártya állapotának helyreállítása antioxidánsokkal

A zöldségfélék nyújtják a reflux elleni egyik fő védelmet. Rostjaik élénkítik a béltranzitot, ásványi anyagjaik segítik a vér pH értékének lúgosítását, a bennük lévő antioxidánsok pedig védik a nyelőcső nyálkahártyáját.

A keresztesvirágúak (karfiol, brokkoli, bimbós és fodros kel, káposzta…), a nagyon színes zöldségek (pirospaprika, paradicsom, spenót, lvöröskáposzta, padlizsán, feketegyökér stb..) bővelkednek leginkább antioxidánsokban, de fontos, hogy variáljuk őket. Minél változatosabban állítjuk össze a zöldségeket a menüben, annál jobban karbantartjuk a bélflórát.



Várandósan is mozoghatok? Még akkor is, ha eddig nem tettem?

2018. december 21.

A fotók illusztrációk: pixabay.comNapjainkban, amikor egyre több pár szorul orvosi segítségre a családdá válásban, a nők elképesztően sokat hajlandóak feláldozni a vágyott babáért. Persze nem mindenáron, így ha lehet, akkor az olyan, nőiességük és önbecsülésük sarokkövét jelentő dologban, mint az alakjuk megtartása, csak végső esetben kötnek kompromisszumot.

De erre nem is feltétlenül van szükség, hiszen sokszor az alak megtartása, vagy sokkal inkább visszaszerzése csak azért nem sikerül, mert sok tévhit él a köztudatban a várandós nőkkel kapcsolatban. Ezek közül a mozgással kapcsolatosakat most egyértelműen tisztázzuk, amiben Ratkó Tünde szülésznő van segítségére.

Hízás nélküli terhesség?

Mielőtt bárki reménykedne, nem, ilyen nincs. A hízás mértéke azonban már egészen más kérdés. Az egyik közkeletű tévhit az, hogy kettő helyett kell enni, amiről már bebizonyítottuk, hogy nem igaz. Ez persze nem akadályozza az aggódó, örülő rokonokat abban, hogy kezdjék „tömi” a kismamát minden földi jóval.

A hízás azonban nagy mumus minden terhesség tervezésénél. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen társadalmunkban, az érvényesüléshez és boldoguláshoz hatalmas jelentőséget tulajdonítunk az alaknak. A kismamák így joggal kérdezhetik maguktól, hogy kénytelenek-e lemondani kecses idomaikról csak azért, hogy anyává váljanak.

Természetesen nem, de hízni mindenképpen fognak. A baba, a placenta és a magzatvíz súlya elkerülhetetlenül megjelenik, ám a plusz kilók már messze nem feltétlenül. Ez ellen két dolgot is lehet tenni. Egyrész érdemes kerülni a B6 vitamint, de kizárólag a terhesség harmadik trimeszterében. A várandósvitaminok ebből az anyagból is nagyobb mennyiséget tartalmaznak, hiszen a baba fejlődéséhez szükség van rá, ám minden trimeszter igénye eltérő, így ha jól tagolt készítményt választunk, akkor az utolsó szakaszban kikerülhető a B6 vitamin, mely rengeteg jó tulajdonsága mellett sajnos az étvágyat is növeli. A harmadik trimeszterben már az igazi fejlődése a babának befejeződött, minden olyan funkció, szerv és mozzanat „kész”, melyhez a B6 vitaminra szükség van.



Viszlát, álmatlan éjszakák!

2018. december 20.

A fotók illusztrációk: pixabay.comPraktikus tanácsok a fogzási időszak átvészelésére

A baba nyűgössége nemcsak a picire, a szülőkre is komoly hatással lehet, hiszen a megváltozott életritmus és a kialvatlanság megnehezíti az egész család életét. A csecsemők fogzása általában egy ilyen nehéz időszak, főleg, hogy sok egyéb probléma is társulhat mellé; például hőemelkedés, vagy a megváltozott széklet, amely bőrirritációhoz vezethet.

A témával kapcsolatban dr. Makleit László belgyógyász osztja meg gondolatatait, tanácsait és ad pár praktikus tippet a gyakorló anyukák és apukák számára.

A csecsemők fejlődésének egyik legfontosabb szakasza a fogzás, amely önmagában is nagy felfordulást okozhat a pici mindennapjaiban. A tejfogak áttörése hat hónapos kor körül kezdődik, persze könnyen előfordulhat, hogy már születéskor is jelen van 1-2 alsó fog. Elhúzódó fogzás esetén pedig jóval a hat hónapos kor után jelennek meg az első fogacskák; hároméves korig összesen húsz bújik ki.

Mivel csillapítsuk a kicsi fájdalmát?

A legtöbb csecsemőnél a fogzáshoz enyhe tünetek, étvágytalanság, a széklet állagának megváltozása, vagy éppen hőemelkedés társulhat. Viszont fontos tudni, hogy magas láz esetén másra kell gondolni, és tanácsos mihamarabb szakemberhez fordulni. Dea fájdalmat, illetve a nyűgösséget hogyan csillapíthatjuk?

„A szülők közelsége, a nyugodt környezet biztosítása, de akár egy simogatás is sokat segíthet” – kezdte dr. Makleit László belgyógyász. „Nagyobb babák esetén kitalálhatunk olyan programot, vagy játékot, amivel eltereljük a figyelmet. Ha ez se segít, akkor a csecsemőkori fájdalomcsillapításra rendelkezésre állnak vény nélkül kapható készítmények is, azonban az első használat előtt érdemes a gyermekorvossal konzultálni.”



Öt tünet, amely mélyvénás trombózist jelezhet!

2018. december 20.

Fotók: pixabay.comBár kialakulása és lefolyása néma, gyakran vannak olyan panaszok, melyek mélyvénás trombózisra utalnak. Melyek ezek? Prof. dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

A mélyvénás trombózis (MVT) – amely főként az alsó végtag mélyben futó vénáit érinti, és a felső végtagban is előfordul – tüneteinek hátterében a vénás keringés csökkenése, a pangó vér áll. Számos esetben vannak néma esetek, amikor már csak a tüdőembólia árulkodik az 5-8 évvel korábban lezajlott trombózisra – mondja a Trombózisközpont orvosa.

A végtagok trombózisánál a jellemző tünetek megléte, illetve erőssége változatos képet mutat, attól függően, hogy hol zárta el a vér útját a vérrög.

1. Lábduzzanat
Ez az egyik legjellemzőbb panasz mélyvénás trombózis esetén. A vérrögök ugyanis elzárják a váráramlás útját, ami pangást, ödémát okozhat. Ekkor a láb erősen megdagad, és szemmel láthatóan nagy lesz a különbség a végtag körfogata között, azonos magasságban mérve, mindkét oldalon.

2. Végtagfájdalom
Trombózis során a legtöbben erőteljes fájdalmat éreznek az adott végtagban, ám az is előfordulhat, hogy csak enyhe izomlázszerű tünet jelentkezik. Sajnos könnyű összekeverni például visszeres fájdalommal, izomlázzal vagy ízületi fájdalommal, ezért ha megmagyarázhatatlan fájdalmat érez a lábában, például a lábikrában, akkor a biztonság kedvéért forduljon orvoshoz!



Ötperc alatt kideríthető a demenciakockázat

2018. december 19.

A fotók illusztrációk: pixabay. comÖtperces ultrahangvizsgálattal kideríthető a demenciakockázat még az előtt, hogy a kognitív hanyatlás tünetei jelentkeztek volna – ismertette egy új kutatás eredményét a BBC News.

Egy nemzetközi kutatócsoport 2002-ben több mint háromezer ember nyaki véráramlását vizsgálta meg ultrahanggal, majd a következő 15 évben figyelte állapotukat: tesztelték memóriájukat és problémamegoldó képességüket. Az eredmények szerint a többi résztvevőhöz képest azoknál következett be a legnagyobb mértékű kognitív hanyatlás a következő tíz évben, akiknél az ultrahangos vizsgálattal a legintenzívebb érverést tapasztalták.

A kognitív hanyatlás gyakran a demencia első jele, de nem mindenkinél alakul ki demencia azok közül, akiknek a kognitív képességei gyengülnek.

A University College London (UCL) által vezetett kutatás nyomán készült tanulmány szerzői bíznak abban, hogy eredményeik révén új lehetőség kínálkozik a kognitív hanyatlás és a demencia előrejelzésére.



Alacsony tesztoszteronszint jelei a fiúknál

2018. december 19.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA hormonzavarok nem csak a felnőtteknél jelentkezhetnek, hanem nagy számban vannak olyan gyermekek is, akik kénytelenek endokrinológushoz fordulni. Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek és felnőtt endokrinológusa az alacsony tesztoszteronszint jellemző tüneteit ismerteti.

A tesztoszteron szerepe az erősebb nem esetén

A tesztoszteron az egyik legfontosabb férfi nemi hormon – bár nem csak a férfiak, hanem a nők is termelik, igaz, jóval kevesebb mennyiségben. Termelődése már magzati korban megkezdődik, hiszen hozzájárul a férfi nemi szervek fejlődéséhez. Továbbá a férfi nemi jellegek kialakításáért felelős, így fontos szerepet játszik a szőrnövekedésben, az izomtömeg kialakulásában, a mutálásban, a valamint befolyásolja a nemi vágyat, az erekciót és a nemzőképességet is. A tesztoszteron termelődését az agyalapi mirigy által előállított LH nevű hormon segíti, amit a hypothalamusban termelődő gonadotropot serkentő (GnRH) hormon termel.

Mitől lehet kevesebb a mennyisége?

Az alacsony tesztoszteronszint hátterében több tényező is húzódhat. Általában késői pubertás esetén találkozni vele, ám lehet, hogy pl. hipofízis rendellenességek, cukorbetegség, hereműködési zavar, mellékvesekéreg zavarai, magas prolaktin szint, vesebetegség okozza, esetleg a férfi nemi szervet érintő sérülések, vagy szteroid tartalmú készítmények rendszeres szedése. Éppen ezért, amennyiben alacsony a tesztoszteron mennyisége, mindenképp alapos kivizsgálás indokolt, hogy kiderüljön, mi miatt is lépett fel a zavar.



A daganatsejteket ragyogóra színező anyag segíthet

2018. december 18.

Az agydaganat biztonságos műtéti eltávolítását segítheti a gyorsan növekedő tumorsejteket fluoreszkálóra színező anyag egy új kutatás alapján.

A BBC hírportálja arról számolt be, hogy a tudósok 5-aminolevulinsav (5-ALA) nevű vegyületet tartalmazó italt adtak 99 páciensnek, akiknek a gyanú szerint gyorsan növekedő gliómájuk (agydaganatuk) volt.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy az 5-ALA felhalmozódik a gyorsan növekvő daganatsejtekben, mert nincs meg bennük az az enzim, ami lebontaná a vegyületet.
A sebészek mikroszkóppal keresték a fluoreszkáló szövetet, miközben a tumort eltávolították a betegek agyából. A 99 közül páciens 85-nél látták a rózsaszínben ragyogó anyagot.

A 85 közül 81 esetben igazolták a vizsgálatok, hogy a betegnek gyorsan növekedő daganata van, egy esetben a kór enyhébb fokát állapították meg, négynél nem tudtak értékelést készíteni.



Advent misztériuma - varázslat hétről hétre!

2018. december 18.

Sokan nem tudják, de az advent nem csak a karácsonyt megelőző 4 vasárnapból áll, hanem már jóval hamarabb elkezdődik. Tulajdonképpen szeptember 29. Mihály nap ünnepével kezdődik meg ez az ünnepkör. Majd a karácsonyig tartó időszak a belső megpróbáltatások ideje, Rudolf Steiner tanait követők szerint. Mi történik ekkor bennünk?  

Ebben az időszakban egyre hamarabb sötétedik, így kevesebb fény ér minket. Hajlamosabbak is lehetünk a negatív érzelmekre, hangulatokra. Ugyanakkor óriási lehetőség az advent időszaka az előrelépésre és fejlődésre. Szellemi ezoterikus megközelítésben égi hierarchiák segítik életünk. Angyalok, arkangyalok, stb. akik visszahúzódnak az advent alatt. Segítve a befelé fordulást az önmagunkon való munkát. Minden héten más és más erényben fejlődhetünk.

A negatív hatások ellen
Ebben az időszakban olyan erkölcsi tulajdonságokat fejleszthetünk ki, erősíthetünk meg magunkban, melyekre a mindennapok során, nem figyelünk. A sötétség, a mélység erőit is felszabadítja, hogy fejlődni, változni tudjunk.
 



Egyensúlyba az edzés, a munka és a család

2018. december 17.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA komolyan edzők egyik legnagyobb kihívása, hogy össze tudják egyeztetni a munkájukat, a tanulást, a magánéletüket és a sok időt követelő edzéseket. Fülöp Tibor, a Sportorvosi Központ sportszakmai igazgatója, laborvezetője ebben próbál segíteni.

A sporton kívül is van élet

Vannak olyan sportágak, amelyek különösen sok időt igényelnek, ilyen például az öttusa, a triatlon, a hosszútávfutás vagy a kerékpározás. Azok a sportolók, akik rendszeresen edzenek, szeretnének fejlődni és konkrét célok felé törekszenek, pontosan tudják, hogy napi 60 perc nem feltétlenül elég az optimális teljesítményhez.

– Valószínűleg nincs egyetlen olyan megoldókulcs, amely mindenkinél beválik az egyensúly kialakításánál, de az biztos, hogy a komolyan sportolóknak ki kell hozni a helyzetből a lehető legkedvezőbb verziót. Ideális esetben az edzők is úgy próbálják összeállítani egy-egy sportoló edzéstervét, hogy tekintetbe veszik a sporton kívüli elfoglaltságaikat is. Biztos vagyok benne, hogy csak akkor lehet valóban elégedett a sportoló az életével, ha sikerül valahogyan fenntartani ezt a nagyon kényes balanszot, hiszen a sportsikereken kívül az élet más területein is fontos a jelenlét.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...476477478...609
hírek, aktualitások

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.