Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egészségügyi problémákra adókedvezmény

2019. június 10.

Idén jelentősen bővült azoknak a tartós egészségügyi problémáknak a köre, amelyek után a dolgozók a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeget – idén 7450 forintot – igényelhetnek vissza havonta a személyi jövedelemadójukból (szja), a kedvezményt azonban egy összegben is kérhetik az szja-bevalláskor.

A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. közleménye szerint az erre vonatkozó kormányrendelet 18 betegségcsoportot, ezen belül mintegy 700 olyan betegséget határoz meg, amelyeknek érintettjei jogosulttá válhatnak az éves szinten 90 ezer forintot jelentő adókedvezményre.

Idén január elsejétől ebbe a körbe tartozik az endometriózis, illetve az emlő-, méhnyak-, petefészek-, prosztata- és heredaganat is.

Bár a jogosultságot csak az év elejétől állapították meg, a kedvezmény az eddigi betegségekhez hasonlóan akár öt évre visszamenőleg is járhat, amennyiben a betegséget ennyivel korábban megállapították.

Az adókedvezményt a munkavállalók vagy havonta kapják meg – ehhez az év első hónapjában adóelőleg-nyilatkozatot kell leadniuk -, vagy az éves adóbevallásukban igényelhetik vissza egy összegben. A korábbi évekre visszamenőleg járó adókedvezményhez (ez az akkor érvényes minimálbérek 5 százalékát jelenti) az érintett évekre vonatkozó adóbevallások utólagos revíziójával lehet hozzájutni. A kedvezmény igénybe vételének feltétele a betegség fennállását bizonyító orvosi igazolás, amely szakambulancia vagy kórházi szakorvos diagnózisára épül – olvasható a közleményben.

A közlemény idézi Balog Lajost, a Trenkwalder rehabilitációs üzletágának vezetőjét, aki elmondta: “mivel jelentős összegről van szó, minden olyan munkavállalónak, aki valamilyen tartós egészségügyi problémával él, javasolható, hogy konzultáljon kezelőorvosával arról, hogy betegsége után jár-e neki adókedvezmény”. A kedvezményezett betegségek közé a különböző érzékelési és mozgásszervi fogyatékosságok, mentális viselkedészavarok mellett olyan egészségügyi problémák is beletartozhatnak, mint a laktózintolerancia, a cukorbetegség vagy a Crohn-betegség.



Szakrendelésre több mint három hetet kell várni

2019. június 09.

Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből.

Fotó: 123rf.comA tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben – áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.



A klimax különböző állomásai

2019. június 09.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút intenek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimax akár 15 évig is tarthat, valamint különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a menopauza folyamatát ismerteti.

Fotó: 123rf.com1.megálló: premenopauza

A nők klimax alatt leginkább azt értik, amikor már nem jelentkezik menstruációs vérzés. Pedig a menopauza akár 10-15 éves időszakot is felölelhet. Először csökken a progeszteron szintje, mellyel megkezdődik a klimax hosszadalmas folyamata. Vannak, akik ebből semmit sem érzékelnek, ám tünetei közé tartozhat a menstruációs zavarok, mellérzékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, alvászavarok és hangulatingadozások. Fontos tudni, hogy ekkor még lehetséges a teherbeesés, hiszen hormonpótló készítményekkel feltölthető a hiányos progeszteronszint. A hőhullámok, éjszakai izzadás is megjelenhet, bár ez inkább a későbbiekre jellemző. Általában a 40-es korosztályt érinti, ám ha korai klimax-szal állunk szemben, akkor már a 30-as években jelentkezhet.

2.megálló: perimenopauza

A perimenopauza a premenopauza utáni állomás. Ekkor a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Gyakoribbá válnak az anovulációs ciklusok, vagyis nem mindig megy végbe peteérés, így egy-egy menstruáció el is maradhat, hossza rövidebbé, erőssége gyengébbé válik. Ennek oka, hogy csökken az LH/FSH-val szembeni érzékenység. Ekkor a legtipikusabb panaszok a hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, súlygyarapodás, libidó csökkenése. Legtöbbször ekkor gondolnak a nők arra, hogy tüneteitek a változókor szele provokálja.

Amennyiben az utolsó menstruáció után eltelt már 1 év, onnantól beszélünk klimax-ról.

3. megálló: posztmenopauza

A posztmenopauza, ahogy a neve is mutatja, a változókor utáni időszakot jelöli (pontosabban az utolsó vérzés után 2 évvel kezdődő időszakot). Ekkor már nincs vérzés, nincs peteérés. Az ösztrogén és a progeszteron termelődése egészen minimális, és megjelennek a klimax (is) okozta betegségek, szövődmények mint pl. Az érelmeszesedés, csontritkulás, magas koleszterinszint.



Tegyük meg a 6 legfontosabb lépést önmagunkért!

2019. június 08.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy napjainkban egyre több betegség hátterében fedezik fel a helytelen életmód jelentőségét. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ orvosa a legfontosabb lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket az egészségünkért tehetünk.

A fotó illusztráció: pixabay.comSok betegségünk alapja a helytelen életmód

Az Európai Bizottság által 2017-ben kiadott egészségügyi országprofil adataiból kiderül, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam – bár emelkedik, de – közel 5 évvel elmarad az európai átlagtól. 2014-ben a felnőttek több, mint negyede dohányzott, egyötödük pedig túlsúlyos volt. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták a nők közt az összes haláleset 55%-át, férfiaknál a 45%-át.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a rák, 2014-ben közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg daganatos betegségben.

– Köztudott, hogy a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a fokozott stressz, a légszennyezés és egyéb életmód tényezők kiemelkedő szerepet játszanak számos betegség kifejlődésében és az állapot romlásában. Kutatások alapján ilyen betegségek a diabétesz, bizonyos daganatfajták, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, az allergia és az asztma. Vagyis döntő jelentőségű, hogy felismerjük: magunk is rengeteget tehetünk az egészségünkért – hangsúlyozza Vernes doktornő.



Stressz-evés? A probléma gyökerét érdemes kezelni

2019. június 08.

Sokan azonnal ennivaló után nyúlnak, ha szomorúak, ha haragosak, vagy ha nem tudják kezelni a stresszt. Dr. Révay Edit, az Életmód Orvosi Központ életvezetési tanácsadója szerint van kiút a stressz-evésből, de ehhez nem az evési szokásokon, hanem a stresszkezelés mikéntjén kell változtatni.

Fotó: pixabay.comHonnan tudhatjuk, hogy stressz-evés a gond?

Az első lépés a megoldás felé vezető úton, hogy azonosítjuk magunkban, hogy stressz-evők vagyunk. Ehhez az szükséges, hogy megfigyeljük, mikor és miért nyúlunk az étel után. Érdemes tehát monitorozni magunkat és feltenni magunknak néhány kérdést.
– Akkor eszem, ha valami erősen hat rám, ha erős érzelmeim keletkeznek?
– Gyakran valódi éhségérzet nélkül, rendszertelenül kezdek enni?
– Ha stresszhelyzetben vagyok, jellemző, hogy „jutalmazó”, „megnyugtató” ételeket kívánok, vagyis cukorban, szénhidrátban gazdag élelmiszert?
– Előfordul, hogy csak rövid ideig érzem magam jobban, ha csillapítottam a rám törő éhséget?
– Előfordul, hogy a „falások” után szégyellem magam, bűntudatot érzek?
– Problémásnak tartom az étkezési szokásaimat és/vagy a súlyomat?

Ha a kérdések nagy részére „igen” a válasz, könnyen lehet, hogy stressz-evés áll a háttérben, aminek létezik egy bizonyos biológiai alapja is. Amikor ugyanis stresszhelyzetben vagyunk, egy kortizol nevű hormon szabadul fel a testünkben, aminek hatására megéhezhetünk. Ugyanakkor a probléma megoldása nem az, hogy bekapunk egy nyugtatót, ha stresszesnek érezzük magunkat, tartós megoldást csak az hozhat, ha mélyebben, a gyökereinél kezeljük a problémát.

Meg is tanítjuk magunkat a túlevésre

Muszáj annyit enni? – teszi fel a kérdést könyvében David A. Kessler, az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) volt elnöke. A szakember szerint annak, hogy nem bírunk gátat szabni az étvágyunknak, és sokszor szenvedéllyé válik az evés, számos oka lehet. Az egyik az ételben lévő olyan anyagok, amelyek elősegítik az effajta függőség kialakulását. A különlegesen ízletes ételek csábítása ugyanis megváltoztatja az agy működését, arra kondicionál, hogy folyamatosan keressük az ingert.

A cukor, a zsír és a só kombinációja idővel a tudatos ellenállásra való képességet is legyőzheti, és kialakul az úgynevezett kondicionált hiperevés. Ennek a viselkedésnek azonban lelki alapjai is vannak, hiszen sokaknál a stressz, az erősnek megélt érzelmek (például szomorúság, harag, kilátástalanság érzés) fokozzák az evésre való késztetetést. Vagyis a stressz-evés egyfajta öngyógyításként is működik, de ez nyilvánvalóan nem jó megoldás.



Erre ügyeljen, ha magnéziumot szed!

2019. június 07.

Fotó: pixabay.com

Az ajánlások szerint felnőtteknél a napi szükséges magnéziumbevitel 375 mg. Kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással ennek a mennyiségnek az egésze, de legalábbis a jelentős része fedezhető.

Mikor van szükség plusz magnéziumra?

Plusz magnéziumbevitelt tesz szükségessé a fokozott izommunka, a gyakori stressz és nyugtalanság, a környezeti zajártalom, a várandósság, néhány betegség és számos egyéb élethelyzet. Ez magnéziumtartalmú gyógyszerek és étrend-kiegészítők formájában könnyen megvalósítható. Bár a magnéziumpótlásra szolgáló patikaszerek vény nélkül kaphatók, alkalmazásukkal kapcsolatban néhány dologra nem árt odafigyelni.

A készítmények egyetlen adagjának magnéziumtartalma nagyon eltérő lehet. Nehezíti az összehasonlítást, hogy a különféle szerek különböző formában tartalmazhatják a magnéziumot, például magnézium-laktát-dihidrát vagy magnézium-orotát sóként. A készítmények csomagolásán meg kell keresni azt, hogy az adott dózisú sótartalom mennyi magnéziumtartalomnak felel meg. A napi 375 mg bevitel ugyanis a „tiszta” magnéziumra, nem a só-formára vonatkozik.
  • A magnézium szedése általában kúraszerűen történik; négy–hat hétig történő alkalmazás általában már érezhető hatással jár.
  • A napi adagot célszerű a nap folyamán egyenletesen elosztva, két-három részletben bevenni. Ennek megfelelően a (bevont) tablettákból a napi adag több tablettát takar.
375 mg „tiszta” magnézium/nap
  • Jellemző mellékhatásként a híg széklet és a hasmenés fordulhat elő. Ez nem véletlen; elegendő csak arra gondolni, hogy sok esetben magnézium-só (keserűsó = magnézium-szulfát) tartalmú gyógyvizeket ajánlanak a patikusok a székrekedés kezelésére.
  • Az alkohol gátolja a magnézium szervezetbeni felszívódását és fokozza annak a kiürülését is. A magnézium szedésének ideje alatt az alkoholfogyasztás nem javasolt.


Normális, ha bosszantja a szülőt a baba sírása?

2019. június 07.

Fotó: 123rf.com

Igen, normális, minden szülővel megtörténik. Ami viszont nem normális, ha elveszti az önuralmát akár addig a pontig, hogy bántalmazza (rázogatja) a kicsit. Ideális esetben soha nem szabad idegesnek lenni egy baba sírása, egyéb zavaró megnyilvánulása miatt – mégis megtörténik az ellenkezője.

Van úgy, hogy egyes csecsemők olyan hosszan és gyakran sírnak, hogy az valóban bosszantó lehet minden, a környezetükben lévő személy számára: akár szülőről, testvérről, dajkáról van szó. Különösen este vagy éjjel, amikor nem kellene felébreszteni az egész családot és a szomszédokat sem. Egy francia tanulmány kimutatta, hogy a „megrázottbaba-szindróma” (angol rövidítéssel SBS – shaken baby syndrome) gyakrabban fordul elő városban, mint vidéken, ahol hagyhatják a babát sírni a szomszédok zavarása nélkül. Természetesen sem a „városi”, sem a „vidéki” baba sírása nem szolgálhat okként a megrázásra.

Miért sírnak többet egyes babák?
Tudni kell, hogy egy csecsemő akár három órát is sírhat naponta – életének első három hónapjában ez normálisnak tekinthető. Három hónapos kor fölött ez a sírásmennyiség a leggyakrabban csökken. De egyes csecsemőknél tartós maradhat, ha érzik az aggódást, szorongást anyjuk részéről.

A szülők – általában a nagyon fiatalok – ugyanis van úgy, hogy nem tudják és nem értik meg, kisbabájuknak mire van szüksége, így szoronganak vagy türelmetlenek. Persze a tolerancia szintje egyénenként nagyon változó lehet. Ezért minden szülőnek, gondozónak ébernek kell lennie, és fel kell ismernie csecsemője szükségleteit.



Mini márványos kuglóf - cukor nélkül

2019. június 06.

fotó: Coca-Cola MagyarországNincs ünnepi asztal édességek nélkül. Azonban ilyen alkalmakkor sem árt odafigyelni arra, hogy mivel édesítjük finomságainkat.  

Hozzávalók:
210 g teljes kiőrlésű búzaliszt
90 g sima búzaliszt
150 g eritrit (vagy 37,5 g édesítőszer)
100 g vaj/margarin
3 tojás
3 dl AdeZ Mesés Mandula ital
1 csomag sütőpor
2 ek holland kakaópor
1 tk vaníliaaroma

Elkészítés:
A vajat kissé megolvasztjuk, majd a tojásokkal és az édesítőszerrel habosra keverjük. 2,5 dl tejet adunk hozzá, és összekeverjük. A liszteket egy másik tálban keverjük össze a sütőporral, majd apránként adjuk hozzá a tejes keverékhez, és addig keverjük, míg csomómentes nem lesz.

Ekkor kétfelé vesszük a masszát. Az egyik felébe kerül a teáskanál vaníliaaroma, a másikba a kakaópor és a maradék fél dl tej. Egy kuglófformát kivajazunk és lisztezünk, majd elkezdjük a rétegzést. Tetszés szerint a vaníliás vagy a csokis masszával kezdjük, és felváltva csorgatjuk bele körbe-körbe a formába, míg el nem fogynak.

A sütőt közben előmelegítjük 190 fokra, és kb. 40-45 percig sütjük a kuglófunkat. Tűpróvával ellenőrizzük, hogy a belseje is átsült-e.
Iklódi Dóra, a Cukormentes örömök szerzője alkotta ezt a receptet.



Izzadó kamaszok: mikortól kóros?

2019. június 06.

A pubertáskor a hatalmas hormonális változásokról szól, mely több tünetben is megnyilvánul. Ezek többsége az érintettek számára igen kellemetlenek – pl.pattanások, bőr zsírosodása-, és ilyen panasz többek között a fokozott verejtékezés is. Hogy ez meddig normális és mikor kell problémára gyanakodni, arról dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.

Single concerned student lamenting alone outdoors in a parkIzzadságfoltok a ruhán

A legtöbb kamasz amint belép a pubertáskorba, észreveszi, hogy hiába a legjobb dezodorok, a ruhán többször is ott éktelenkednek a kellemetlen izzadságfoltok. Természetesen ezt nem a megfelelő higiénia hiánya okozza, mivel a fokozott izzadásért elsősorban korral együtt járó hormonális változások tehetők felelőssé. Sajnos a helyzetet csak tovább rontja, hogy nem csak a verejtékmirigyek túlzott működése váltja ki a panaszt, hanem – ami ugyancsak a pubertás számlájára írható- az az érzelmi hullámvasút is, melyen a fiatok ülnek. Stresszhelyzetben ugyanis még fokozottabb a verejtékezés.

Hormonzavar is okozhatja

Mivel a pubertás során fokozott izzadás tapasztalható, ezért nehéz lehet megítélni, normális vagy kóros a probléma. Amennyiben az izzadás állandó jellegű és túl nagy mennyiségű, úgy célszerű utánajárni, hogy esetleg valamilyen betegség okozza a panaszt. Fokozott verejtékezéssel járhat pl. a pajzsmirigy túlműködés, melynek során az anyagcsere folyamatok felgyorsulnak, és ez – többek között- fokozott izzadást provokál.  Ekkor jellemzően egyéb tünetek is előfordulnak, pl. fogyás normál étkezés mellett, idegesség, koncentrációs zavarok, álmatlanság, szapora pulzus, hasmenés, csökkent melegtűrés, lányoknál menstruációs zavarok.

Éppen ezért, ha az izzadást az említett tünetek közül néhány még kíséri, úgy érdemes megnézetni a gyermeke pajzsmirigy funkcióit, melynek során ellenőrzésre kerül a TSH mellett a T3 (trijód-tironin), T4 (tiroxin), ATPO szintje is, valamint a szakorvos ultrahangos vizsgálatot is elrendelhet. A pajzsmirigy túlműködés lehet autoimmun eredetű, kiválthatja a szerv gyulladása, strúma, göbösödés is.



Már fiatalon porckopás miatt fáj a térde?

2019. június 05.

Sok negyvenes páciens késlekedik térdproblémái kezeltetésével, mert nem hiszi el, hogy ebben a korban érintheti őt a porckopás. Holott a szinte népbetegségnek számító osteoarthritis egyre fiatalabb korban jelentkezik. Ennek okaira és a kezelés lehetőségeire dr. Szily Tamás, a FájdalomKözpont ortopéd-traumatológusa, ízületi specialista hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comNem csak az életkor a porckopás rizikófaktora

Sokan azért is vélhetik úgy, hogy a porckopás főként az idősebbek érinti, mert jellemzően a hatvanasok fordulnak orvoshoz ezzel a problémával. E téren azonban jelentős változások zajlottak le az elmúlt évtizedekben az amerikai IMS Institute for Healthcare Informatics szerint, amely a receptfelírásokból következtetett az osteoarthritis előfordulására.

Ugyanis míg az 1990-es években a térdben jelentkező porckopás diagnózisát a 72 éves átlagéletkorú páciensek kapták meg, addig mára az átlagéletkor 56 évre csökkent. Az újonnan diagnosztizált esetek több, mint 50 %-át a 45-64 közti páciensek teszik ki, vagyis egyre fiatalabb korban kell szembenézni a fájdalmas folyamattal.

De mi lehet ennek az oka, mi minden hajlamosíthat a porckopásra?
Alkati tényezőket
Úgynevezett biomechanikai tényezők miatt is előfordulhat, hogy az adott porcfelszín abnormális terhelést kap.

Túlsúly és elhízás
Nagyon fontos, hogy túlsúly esetén igyekezzünk megszabadulni a fölösleges kilóktól, hiszen ezzel jelentősen tehermentesíthetjük az ízületeket.

Bizonyos sportok, korábbi sérülés
A futók, kerékpárosok, hegymászók, triatlonisták viszonylag korán megtapasztalhatják a porckopás jeleit, mert gyakran extrém terhelésnek teszik ki az ízületeiket. A korábbi térdsérülés pedig önálló rizikófaktornak számít.

Mozgásszegény életmód
Bebizonyosodott, hogy mind a túlzott erőltetés, mind a fizikai inaktivitás hozzájárul a porckopáshoz, ezért meg kell találni az optimális mennyiségű és minőségű mozgást. A torna – ideális lehet a vízben végzett mozgás – kitűnő az enyhébb ízületi fájdalmak kezelésében. A már kialakult porckopás kezelésében is kiemelt szerepű a szakember irányításával végzett funkcionális gyógytorna, amely segít megerősíteni az ízületek körüli izmokat, ezen kívül hasznos lehet az úszás, a kerékpározás.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...477478479...644
hírek, aktualitások

A szexualitástól a menopauzáig – így látják saját egészségüket a nők

2025. december 16.

A Richter Gedeon nemzetközi kutatása 12 000 résztvevő válasza alapján

A nők döntő többsége rendszeresen találkozik olyan, a saját testéhez kötődő tünetekkel és fájdalmakkal, amelyek jelentősen befolyásolják a mindennapjaikat. Ezek nagy részét mégis elhallgatás övezi: sokan nem beszélnek róluk, későn kérnek segítséget, vagy egyáltalán nem jutnak el szakemberhez. A női egészség a Richter Gedeon Nyrt. kiemelt üzletága. A vállalat célja, hogy ezen a területen Európa vezető gyógyszergyártójává váljon, és eredeti kutatási programjaival olyan, ma még korlátozottan kezelt betegségekben is előrelépést érjen el, mint az endometriózis vagy a policisztás ovárium szindróma. Erre a szakmai felelősségre reflektál a Richter Gedeon Nyrt. Tabutémák a női egészségben című nemzetközi kutatása.

A hat európai országban – Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban – összesen 12 000 nő részvételével készült reprezentatív, tudományos igényességű felméréssel a vállalat célja az volt, hogy feltárja, hogyan élik meg a nők a kifejezetten őket érintő betegségeket és élethelyzeteket, és mely pontokon nehezíti tabusítás a problémák felismerését, kimondását és kezelését.

A felmérés rávilágít: a nők döntő többsége rendszeresen találkozik olyan, a saját testéhez kötődő tünetekkel és fájdalmakkal, amelyek jelentősen befolyásolják a mindennapjaikat, mégis sok esetben elhallgatják őket, későn kérnek segítséget, vagy egyáltalán nem jutnak el szakemberhez.

A horkolás és az alvási apnoé kezelése

2025. december 16.

A horkolás és az alvási apnoé kivizsgálásban szerepe van a fül-orr-gégésznek és a szomnológusnak is.

A fül-orr-gégész azt vizsgálja, van-e valamilyen anatómiai rendellenesség a háttérben, például orrpolipok, orrsövényferdülés, orrkagyló túltengés, megnagyobbodott garat-, vagy orrmandula, megnagyobbodott nyelvgyök, vagy laza gégefedő és hogy szükség van-e annak műtéti megoldására. A szomnológus pedig éjszakai alvásvizsgálat segítségével tudja felállítani a diagnózist, meghatározni a légzészavar súlyosságát és ennek alapján terápiát javasolni.

Bizonyos esetekben szükség lehet életmódváltásra is: az elhízás csökkentése, a dohányzással való felhagyás és az alkoholfogyasztás minimalizálása mind hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz – ismerteti dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész. – Ha nem ilyen ok áll a háttérben, gyógyszeres kezelés és számos segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, például szájbetétek, orrszárny tágító tapasz. Súlyos esetben alkalmazható pozitív nyomású légsínterápia is, közismert nevén CPAP, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartható nyitva a garat. Tehát a kiváltó ok ismeretében számos lehetőség elérhető a horkolás és az alvási apnoé megszüntetéséhez, amivel az egészségi kockázatok is jelentősen csökkennek, és az életminőség is határozottan javul – az érintettnél és a horkolásnak kitett családtagoknál is.

Az asztrológia múltja

2025. december 15.

Az emberiség történetét – így vagy úgy – végigkíséri ez a misztikus tudomány, bár ennek tudományos jellegéről mindig is viták folytak.

Az asztrológia eredetét nem ismerjük, de tudjuk, hogy Babilóniából kiindulva már profi módon készítettek horoszkópokat kaldeusok, arabok, kínaiak – igaz, hogy csak az uralkodóknak. Napkeleten ma is látható néhány, ásatáskor előkerült palota kövezete, ami az ott élő magas rangú úr horoszkópját ábrázolja – mozaikkőből kirakva. A csillagismereteket később átvették a görögök (Arisztotelész 39 könyvet írt), majd tőlük a rómaiak.

Mátyás király korának természettudománya Arisztotelész tanaira épült, és talán meglepő, de elsősorban a csillagok egészségre vonatkozó hatásait vizsgálták. Jól tudták, mit jelentenek a bolygók és a jegyek, és milyen hatással vannak az emberi szervezetre. Regiomontanus 1473-ban kalendáriumot készített, hogy mikor alkalmas érvágást és purgálást végeznie a felcsereknek, mert az ilyen beavatkozás nem volt mindig ajánlatos. Figyelték a Hold állását, a jegyeket és a bolygókat, amelyek uralkodnak az emberi természet, a testrészek és a belső szervek fölött. lássunk hát egy kis ízelítőt a reneszánsz asztrológiájából, a Mátyás király Emlékkönyvből idézve, melyet születésének ötszázadik évfordulójára adtak ki.

„A sápadt Szaturnusz hideg és száraz természetű. A Szaturnusz órájában született gyermek hideg, száraz, melankóliára hajlamos. Szaturnusz irányítja az emberben a lép működését. Szaturnusz órájában nem szabad gyógyítani, eret vágni, köpölyözni, purgálni. Aki Szaturnusz órájában megbetegszik, sokáig lesz beteg – ma azt mondjuk, hogy krónikus…
A derült fényű Jupiter meleg és nedves természetű. Az ő órájában született gyermek szangvinikus és bölcs lesz. Az emberben a máj felett uralkodik. A bölcsek és a békés földművelők csillaga.
A vörös színű Mars meleg és száraz természetű. A gyermeket kolerikussá és meleggé teszi. A vérontás csillaga. Szintén a máj felett uralkodik. Hozzá tartoznak a katonák, orvosok, szakácsok, továbbá akik fémmel és tűzzel bánnak: kovácsok, lakatosok, ötvösök.
A Nap meleg és száraz. Az ő órájában született gyermek heves és száraz, kolerikus természetű lesz. A szív és a gyomor egy része fölött uralkodik. A Vénus hideg és nedves természetű. Az ő idejében született gyermek parázna lesz. Az emberben a vese felett uralkodik. Aki az ő órájában megbetegszik, azt a szerelem gyötri.
A Mercur hideg és nedves természetű. Az ő idejében született gyermek mértékletes, józan életű lesz. A Mercur órájában jó gyógykezelni a beteget, de fürdetni, köpölyözni, eret vágni rajta nem szabad. Alája tartoznak a tudósok, művészek, asztrológusok.
A Hold hideg és nedves természetű. Az ő idejében született gyermek flegmatikus lesz, rossz nedvekben és nyálban bővelkedik. Az ember fejére van hatással. Alája tartoznak az éjjeli foglalkozást űzők, színészek, kocsmárosok.”