Készíts céklalevélből finom salátát

2019. szeptember 09.

Azt már régóta tudjuk, hogy a cékla az egyik legegészségesebb zöldségek közé tartozik, ami hazánkban megterem. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a vörös gyökér levele csodaszer és remek ételek készíthetők belőle.

A céklának nemcsak az ízletes gyökere fogyasztható, hanem zöld, vörös erezettel díszített levele is. Ráadásul ugyanannyi hasznos tápanyagot tartalmaz, mint a lila céklagyökér. Íze kellemesen édeskés, és nem érezni rajta a cékla földes ízét.

A cékla levele, akárcsak a gyökérrésze, kiváló vérképző, és közrejátszik a máj anyagcserefolyamataiban. Megakadályozza a rákos sejtek burjánzását, nagy mennyiségben tartalmaz A-, B1-, B2- és C-vitamint, valamint az ásványi anyagok közül folsavat, foszfort, ként, nátriumot, káliumot, valamint magnéziumot. Jelentős szerepe van a méregtelenítésben, és kordában tartja a szervezet sav-bázis egyensúlyát. A szervezet a zöldségek közül a céklából tudja kinyerni a legtöbb vasat.

Mire jó a céklalevél?

Gyümölcscentrifugába téve a gyökér mellé, a lébe facsarhatod belőle az értékes vitaminokat és tápanyagokat.

Párolva is ízletes és egészséges köret, akár húsok vagy rizs mellé. Apróra kell vágni egy-két csomag céklalevelet, kevés olajon megfonnyasztani, hozzáadni 2-3 gerezd fokhagymát és fél citrom levét, pici sót, borsot és kész is az ínycsiklandozó párolt céklalevél.

Ronda és finom fogások: polipsaláta hidegen

2019. szeptember 08.

Különleges étel, és az alapanyag, amiből készül, minden, csak nem gusztusos. A végeredmény azonban feledtet mindent!  

Hozzávalók:

2 bébipolipkonzerv,
2 paradicsom,
4-5 újhagyma,
fél fej fokhagyma,
csokor petrezselyem,
friss citromlé,
olívaolaj,
só,
bors.

Elkészítés:

A paradicsomot és a hagymát apróra daraboljuk, hozzáadjuk a fél-egy centis polipdarabokat, a zúzott fokhagymát, a finomra vágott petrezselymet, meglocsoljuk kevés citromlével, olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk. (Aki szereti, finomra vágott friss mentát is adhatunk hozzá.) Tálalás előtt egy órára behűtjük.

Tipp:

Vállalkozó kedvűek próbálkozhatnak jégen tárolt friss polippal is, amit forrás után kb. másfél óráig kell főzni, majd lehűteni, leitatni róla a vizet, és lehet darabolni.

5 dolog, amit érdemes tudni a nyugalmi és a terheléses EKG-ról

2019. szeptember 08.

Mit ábrázol és mit nem a nyugalmi EKG? Mikor van szükséges terheléses EKG-ra? Kell-e tartani attól, hogy az utóbbi során nem fogjuk bírni a fizikai terhelést? Ezekre a kérdésekre adott válasz dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

A nyugalmi EKG a szív elektromos tevékenységét ábrázolja

Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységéről készít görbéket egy papírszalagra. Ez a diagnosztikai módszer a percenkénti szívverések számáról, szabályosságáról, a szív ingerképzéséről, ingervezetéséről, esetleges károsodásáról, a szívritmuszavarokról nyújt képet. Információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól, vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is.

Ezen kívül alkalmazható a nyugalmi EKG a veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, szívritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezésére is. Ezen lehetőségek miatt ez a vizsgálat nagyon fontos része egy kardiológiai kivizsgálásnak.

A 12 elvezetéses nyugalmi EKG nyújtja a legpontosabb képet

Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék görbék formájában ábrázol a papíron. Jelenleg a 12 elvezetéses EKG-t érdemes alkalmazni egy komolyabb kivizsgáláshoz, ugyanis ezzel a módszerrel lehet a lehető legpontosabb képet kapni a szív aktuális állapotáról.

A nyugalmi EKG teljesen fájdalommentes, egyszerű vizsgálat, amely során a páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira  fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Ügyelni csupán a vizsgálat közbeni nyugalomra kell, mert az idegesség, a mérés közbeni beszéd, mozgás is módosíthatja az eredményt.

Gyakoribb, mint hittük: a félelmetes pánikbetegség

2019. szeptember 07.

Magyarországon a népesség 5-7 százalékának vannak pánikszerű rosszullétei, a nők között 2-3-szor gyakoribb a betegség, mint férfiaknál, legtöbbször fiatal felnőttkorban kezdődik. A pániktünetek ijesztőek, legtöbbször váratlanul jelentkeznek, általában 15-30 percig tartanak, gyakran úgy érzik a betegek, hogy életveszélyes állapotba kerültek.  

Mikor beszélünk pánikbetegségről?

A pánikroham tünetei lehetnek többek között: izzadás, szapora szívverés, remegés, fulladásérzés, mellkasi fájdalom, gombócérzés a torokban, hányinger, szédülés, ájulásérzés, zsibbadásérzés, hőhullámok. A fenti tünetek közül legalább 3-4 jelentkezik egy rosszullét során.

A roham során a beteg elvesztheti a realitásérzékét, tart a megőrüléstől, szívinfarktustól, intenzív halálfélelme van. A rosszullétek hirtelen, látszólag ok nélkül, a szokásos tevékenységek közben következnek be, vagy akár este, alvás közben. A definíció szerint, ha egy hónapon belül 3-4 rosszullét jelentkezik, és a közbeeső időben erős félelem alakul ki a rosszullét ismétlődésétől, akkor pánikbetegséget állapítunk meg. Kezeletlen esetben hamar krónikussá válhat a folyamat, megnehezítve a gyógyulás esélyeit.

A pánikbetegség és agorafóbia – kapcsolatgyilkos, életminőségrontó kórképek
Van, akit „elfog a pánik”, ha autóbuszra kell szállni, bevásárlóközpontba menni vagy akár egy moziba beülni. Így nem jár oda vagy csak kísérővel, mert attól fél, hogy rosszul lesz, illetve kellemetlen helyzetbe kerül emiatt. Előbb-utóbb beszűkül az élettere, ami életminősége romlásához vezet és rontja hozzátartozóihoz, barátaihoz fűződő kapcsolatait.

Agorafóbia: tünetcsoport, amikor a beteg iszonyodik a tömegtől, nyílt terektől
Az agorafóbia önálló kórképként is megjelenhet, de az esetek többségében pánikbetegséggel társul – magyarázta dr. Kovács Attila, a Debreceni Egyetem Pszichiátriai Tanszék pszichiátere az EgészségCentrum magazinnak, majd így folytatta: – A szorongásos betegségek csoportjába tartoznak a pánikbetegségen kívül a különböző simplex fóbiák (például póktól, kígyótól, bezártságtól való túlzott félelem), szociális fóbia (szerepléstől, mások általi negatív megítéléstől való irreális félelem), akut és krónikus stressz-zavarok.

Először okozott elektromos cigaretta halált

2019. szeptember 07.

Illinois szövetségi állam illetékesei szerint először okozhatta egy beteg halálát elektromos cigaretta szívása az Egyesült Államokban.

Meghalt egy ember, aki elektromos cigarettát szívott, és a közelmúltban szállították kórházba súlyos légzőszervi betegséggel – írták a kiadott közleményükben.

A betegről semmilyen más információt nem tettek közzé. Melaney Arnold, az illinois-i közegészségügyi hivatal szóvivője elmondta, hogy ez az első haláleset az államban, amely kapcsolatba hozható elektromos cigaretta szívásával.

Az illetékesek azt is közölték, hogy egy hét alatt kétszeresére, 22-re nőtt azoknak az embereknek a száma, akik légzőszervi betegséget kaptak az után, hogy e-cigarettát szívtak. “Aggodalomra ad okot e betegségek súlyossága, és tudatnunk kell, hogy az e-cigaretta és szívása veszélyes lehet. Felkértük a szövetségei járványügyi hatóságot, segítsen kivizsgálni ezeket az eseteket” – olvasható a közleményben.

Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) szerdán kiadott közleménye szerint az Egyesült Államokban 153 súlyos tüdőbetegséget jegyeztek fel az elmúlt két hónapban, amelyek kapcsolatba hozhatók azzal, hogy a beteg elektromos cigarettát szívott. A CDC közleménye kiemelte, hogy egyetlen haláleset sem fordult elő, és a betegek többsége fiatalkorú, illetve fiatal felnőtt.

A CDC hangsúlyozta azt is, hogy a betegségek okát egyelőre nem ismerik, de az összes bejelentett eset összekapcsolható elektromos cigaretta szívásával. Egyes betegek arról számoltak be, hogy az e-cigaretta készüléket marihuána alapú termék fogyasztására használták.

Miért használjon csúcsáramlás mérőt asztma esetén?

2019. szeptember 06.

Az egyik módja annak, hogy a tüdőgyógyász felmérje az asztmás betegnél  a tüdő jelenlegi állapotát,  az úgynevezett kilégzési csúcsáramlásnak, azaz a PEF (peak expiratory flow) értéknek a megmérése. A mérés egy kis műanyag eszközzel, a csúcsáramlás mérővel történik. Otthon is gyorsan elvégezhető, így a beteg is bármikor tájékozódhat saját állapotáról. Arról, hogy mit mutat a kapott eredmény és miért fontos ez asztma esetén, dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Mit mér a csúcsáramlás mérő?

Lemérhető, hogy a beteg milyen sebességgel képes kifújni a levegőt. A kilélegzett levegő sebessége összefügg az asztmára jellemző hörgő szűkület mértékével. A kilégzési csúcsáramlás az erőltetett kilégzés során az első 10 milliszekundumban mért maximális áramlás.

Hogyan végezzük a mérést?

Vegyünk egy mély levegőt, és fújjuk ki az eszközbe, amilyen erősen csak tudjuk. A kifújást követően a készülék számozott skálájáról pontosan le tudjuk olvasni a PEF értéket liter/perc-ben kifejezve.

Mihez kezdjünk a kapott adatokkal?

Az asztmás betegek naplószerűen követhetik állapotuk változását a reggeli és az esti értékek mérések segítségével. Az egy napon belül észlelt jelentős, több mint 20%-os ingadozás asztmás állapotromlást jelez.

„A “kell” érték a szakrendelőben végzett légzésfunkció során kiderül, de néhány hétig történő rendszeres méréssel is meghatározható a legjobb személyes érték, amihez a későbbiekben viszonyítani kell az aktuális eredményt.”

Hogyan kezeljük, ha gyermekünk alvajáró?

2019. szeptember 06.

Az alvajárás különös, szokatlan, általában riasztó jelenség. A leggyakoribb a 4–8 év közötti gyermekek körében, és az esetek túlnyomó többségében átmeneti jellegű. (Felnőtteknél sokkal ritkábban fordul elő.)

Amikor a szülő észleli gyermekénél ezt az alvás közben megjelenő neurológiai problémát, első reakciója az ijedtség. Ehelyett jobban teszi, ha megtalálja a választ néhány, a jelenséggel összefüggő, gyakori kérdésre, és megtanulja, milyen óvintézkedéseket tegyen az esetleges éjszakai balesetek megelőzése, illetve az ezzel járó riadalom elkerülése érdekében.

Mikor lépnek fel az alvajáró-epizódok?

Az éjszaka első harmadában, az ún. lassú agyhullámú, mély alvási szakaszban. Ez elalvás után kb. 3 órával következik be. Ilyenkor a gyermek a mélyalvási ciklusból a részleges ébrenlét állapotába kerül. Ez magyarázza, hogy fel tud kelni, képes lépcsőn járni, kinyitni ajtókat, ablakokat. De előfordul, hogy fekve marad, úgy motoz a kezével, vagy az ágy szélére ül. Az epizódok rövidek, általában kevesebb, mint 10 percen át tartanak.

Alvajárás közben fel kell-e ébreszteni a gyermeket?

Nem, egyáltalán nem tanácsos felébreszteni, illetve azt hinni, hogy ezzel jót teszünk vele, mivel úgyis ébredés közeli állapotban van. Még ha nyitva is van a szeme, nincs szó ébrenlétről, még alszik. Ha hirtelen felébresztjük, az alvajáró zavartan, riadtan viselkedik, és mozgása közben az elesés kockázata is megnő. Semmiről nem tud számot adni, amellett a felébresztés csak aggodalmat keltene benne. A legjobb, ha nyugodtan visszakísérjük őt az ágyába, és hagyjuk tovább aludni. Másnap reggel nem fog emlékezni rá, mi történt vele az éjszaka.

Megduplázódott a sikeres újraélesztések száma

2019. szeptember 05.

A legfrissebb adatok szerint két és fél év alatt csaknem duplájára emelkedett a sikeres újraélesztések száma az Országos Mentőszolgálatnál – közölte a szervezet az MTI-vel.

Míg 2016 első félévében 575 esetben sikerült visszaadni a beteg életét gyors helyszíni beavatkozással, addig 2019 első félévében már 1009 ilyen esetet regisztráltak.

Az Országos Mentőszolgálat hozzátette, a féléves időszakban előforduló mintegy ötezer hirtelen szívmegállásos esetnél a megkezdett újraélesztések száma is megkétszereződött (2335-ről 4653-ra nőtt), vagyis a nagyobb esély nagyobb sikerszámot produkált. 

A mentőszolgálatnál úgy vélik, az elmúlt két év feltűnő eredményeinek hátterében a mentők új szakmai és kommunikációs stratégiája állhat, amelynek része a telefonos újraélesztési protokoll kötelező alkalmazása, új szakmai eljárásrendek bevezetése, a Szív City közösségi életmentő applikáció elindítása, az országos defibrillátortérkép megalkotása és a laikusok számára indított “Hősképzés” szemléletformáló hatása is.

MI AZ A SZÍV CITY?

A Szív City egy virtuális közösség, melynek önkéntes tagjai készek megmenteni a keringésleállás (a hirtelen szívmegállás) köztéri áldozatait. A Szív City app letöltésével és a regisztrációval vállalják, hogy ha a közelükben valakinek megáll a szíve, az Országos Mentőszolgálat riasztására a helyszínre sietnek, és mielőtt a mentő megérkezik, hozzáfognak az újraélesztéséhez. Évente 25.000 ilyen eset adódik országszerte, és a túlélés esélye percenként 7-10%-kal csökken. Életbevágó jelentőségű, hogy az újraélesztés mielőbb megkezdődjék!

Jó tanácsok gyógynövények gyűjtéséhez

2019. szeptember 05.

A kiváló minőségű magyar gyógynövények világszerte ismertek és elismertek. A gyűjtés Magyarországon szervezetten is folyik, ugyanakkor saját célra is gyűjthetünk növényeket. A növénygyűjtés alapvető szabályai azonban mindenkire egyaránt vonatkoznak.

A gyógynövények gyűjtése és feldolgozása különleges szaktudást igényel. A vadon előforduló növényekből készült termékek minőségének biztosításához elengedhetetlen: a szakszerű növénygyűjtés, a begyűjtött növények megfelelő tárolása és feldolgozása.

A nem szakszerű növénygyűjtés a fogyasztóra és a természetre is veszélyt jelenthet, hiszen a szükséges ismeretek hiányában kockázatos növényekkel dolgozni. Halálos veszélyt jelenthet pl. a medvehagyma közé került gyöngyvirág. A növénygyűjtés során figyelni kell arra is, hogy a természetes állományt ne csökkentsük jelentősen. 

Veszélyeztetett, fokozottan védett fajok nem gyűjthetők

Körültekintően kell megválasztani a gyűjtés helyét is. Adott területen egy időben csak egyfajta növényt javasolt gyűjteni az esetleges keveredés elkerülése miatt. A növények gyűjtéséhez a terület tulajdonosától engedélyt kell kérni. Célszerű elkerülni a vegyszeres növényvédelemmel kezelt területeket, a szemétlerakó helyek közelét és a tartósan legelőnek használt területeket, illetve a forgalmas utak mentén előforduló növények gyűjtése sem ajánlott.

Mikor forduljunk orvoshoz kullancscsípés után?

2019. szeptember 04.

Nem csak erdei kirándulásokon, hanem a játszótéren vagy a kertünkben is találkozhatunk kullanccsal, így fontos, hogy tudjuk, mihez kezdjünk kullancscsípés esetén. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa ebben segít eligazodni.

A kullancsot minél előbb távolítsuk el!
A patikában kapható kullancseltávolítóval bárki eltávolíthatja a kullancsot, a lényeg, hogy ezt minél előbb megtegye, a fertőzésveszély ugyanis annál nagyobb, minél tovább marad az élősködő a bőrben. Kenegetés, csavargatás nélkül fogjuk meg a szájszerve mögötti részen, és húzzuk ki. Ne aggódjunk, ha a feje beszakad, pár nap múlva magától kiesik.

Szokatlan tünetek a csípés utáni napokban
A kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis) ritkább, ám ez ellen létezik védőoltás. A Lyme-kórt baktérium okozza, így jelenleg védőoltással nem, csak megelőzéssel, illetve a kullancs mielőbbi eltávolításával tudunk védekezni ellene. Nem mindegyik kullancs fertőzött, tehát nem minden esetben kell betegségtől tartani egy csípést követően. Vannak azonban olyan tünetek, amelyekkel mindenképp orvoshoz kell fordulni.

Láz
Ha a csípést követő napokban-egy héten belül láz jelentkezik, akkor annak oka lehet a csípés miatt helyi elfertőződés, vagy súlyosabb esetben kullancs-encephalitis. Láz esetén tehát mindenképp orvoshoz kell fordulni. Kullancs-encephalitis esetén a láz kezdetben jellemzően enyhe, majd pár nap múlva kiugróan magas lesz, mellé erős fejfájás, hányás, szédülés, izomfájdalom jelentkezik. Sokan aggódnak, ha a csípést követő napokban légúti tüneteik jelentkeznek, ez azonban nem jellemző egyik, kullancsok által terjesztett betegségre sem.