Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pizzarománc Zita és Gianni szinkronnal

2018. december 17.

Tudni kell élvezni az életet, és ebben bizony az az olaszok az élen járnak. Nem csak a pizzájuk fenséges és mérhetetlenül romantikusak, de mindig kaphatóak egy kis családi csetepatéra is. Nincs ez másként az Emma Roberts és Hayden Christensenfőszereplésével készült PIZZAROMÁNC című romantikus vígjátékban sem, amelynek szinkronmunkáiban hazánk legkedvesebb olasz-magyar házaspárja Annoni Zita és férje, Gianni is részt vettek.

A pár nagyon örült a felkérésnek, és hogy ezt az élményt közösen élhették át, csak fokozta a jó hangulatot. Gianni korábban már szinkronizált a Verdák 2-ben – ott Franco Neronak adta a hangját –, Zita számára azonban ez még egy teljesen új terep volt. „Mindig is a bakancslistámon szerepelt, hogy egyszer szinkronizálhassak. Legszívesebben egész nap itt lennék, és próbálgatnám a szöveget a stúdióban. Ez egy óriási dolog! ” – mesélte lelkesen Zita a szinkronizálást követően. „Két epizódszereplőt játszunk, én egy borostás, tipikus dél-olasz pasasnak adom a hangomat – természetesen olasz akcentussal-, Zita pedig egy nagyon szexi, fiatal nőt szinkronizál. De hogy pontosan kik ezek a karakterek, azt találják ki a nézők.” – tette hozzá nevetve Gianni.



Reflux is okozhat gyakori légúti betegségeket csecsemőknél

2018. december 16.

A fotók illusztrációk: pixabay.comTöbbgyermekes családokban gyakran előfordul, hogy a nagyobb testvérek óvodából, iskolából szerzett légúti betegségei körbejárnak a családtagok közt, s ez alól nem kivétel a legkisebb csemete sem. Ha azonban a náthás megbetegedések gyakran ismétlődnek, és egyéb tünetek is jelentkeznek, gondolni kell a reflux lehetőségére is. Az összefüggésről dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialistát, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Bukás, vagy reflux?

Reflux esetén a gyomorsavval és emésztőnedvvel elkeveredett gyomor- és nyombéltartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ez a jelenség egészséges csecsemőknél is bekövetkezik egy kiadós étkezést követően, ilyenkor a „feleslegtől” bukás formájában szabadulnak meg. Ez nem feltétlenül jelez minden esetben problémát, okozhatja az is, ha a baba nagyobb mennyiséget fogyasztott egyszerre, vagy kapkodva, túl gyorsan lakott jól. Ha azonban valóban reflux áll a gyakori bukások hátterében, azt fontos mielőbb felismerni és kezeltetni, mert ellenkező esetben súlyos szövődményeket is okozhat!

Légúti problémák okozója

Egy ilyen lehetséges szövődmény lehet a gyakori légúti panaszok jelentkezése. A visszaáramló gyomortartalom nemcsak a nyelőcsövet, de a légcsövet, légutakat is irritálhatja, az érzékeny nyálkahártyán gyulladásokat okozhat. Ez is közrejátszhat abban, hogy a refluxos babáknál gyakoribbak a felső légúti betegségek. Orrdugulás, nátha, visszatérő köhögés, valamint fülfertőzések jelentkezhetnek, esetenként légzéskimaradás is előfordulhat.



A stresszkezelés és a citromfű

2018. december 16.

Fotó: pixabay.comAz élet tele van stresszhelyzetekkel, melyek nagy részét nem tudjuk befolyásolni, míg másokra fel tudunk készülni, és önként vállaljuk. Stresszhelyzetek átélésére személyiségünk fejlődése szempontjából nagy szükségünk van. Addig nincs gond, amíg megfelelően tudjuk kezelni, és nem okoz állandó készenlétet.

Mi történik, ha a stressz tartós marad? Selye János, a stresszelmélet kidolgozója szerint átváltunk az ellenállás fázisába. Ekkor érezhetjük úgy, hogy nem tudunk lazítani, kikapcsolni. Izmaink tartósan megfeszülnek, vérnyomásunk magasabb, a pulzus szaporább, a légzés felszínesebb, gyorsabb, mint nyugalomban. Alvászavarok jelentkezhetnek, nemritkán elalvási, átalvási nehézség vagy korai ébredés formájában.

A harmadik fázisban szervezetünk kimerül. Olyan elváltozások jönnek létre, amelyek a betegségek kialakulásának előfutárai. Például kóros vérzsírszint, csökkent immunrend- szeri aktivitás, tartós vérnyomás-emelkedés, véralvadás-fokozódás, inzulinrezisztencia. Szív- és érrendszeri, anyagcserebetegségek, daganatos betegségek, krónikus gyulladások alakulhatnak ki.

A stresszre adott pszichológiai válaszok között a szorongás, düh, agresszió, melankólia és depresszió, valamint kognitív változások (koncentráció és/vagy memóriazavar) szerepelhetnek.



Friss levegő, könnyű légzés

2018. december 15.

Fotók illlusztrációk: pixabay.comItt a hideg, és már nem nagyon szeretjük kinyitogatni az ablakokat, pedig a szellőztetés, a levegőcsere fontos a lakásban. A kellemes, friss levegő nem csak a komfortérzetünket növeli, de az egészségre gyakorolt hatása is elismert. Dr. Magyar Donát aerobiológus, a Budai Allergiaközpont szakembere összefoglalta, hogyan javíthatunk a belső levegő minőségén.

Szellőztessünk rendszeresen!
Ha reggel korán indulunk és csak késő este érünk haza, könnyen megfeledkezhetünk arról, hogy a lakásban szellőztessünk, pedig ez a legalapvetőbb módja annak, hogy a levegőt felfrissítsük. A klíma használata is megtévesztő lehet, hiszen a beállítástól függően lehet, hogy a berendezés csak a belső levegőt keringteti, így az hűvösebb ugyan igen, de frissebb nem lesz. Szellőztetésre a kora reggeli órák a legideálisabbak, ilyenkor a legalacsonyabb a légszennyezettség és a pollenkoncentráció. Érdemes erre az időpontra időzíteni egy 5-10 perces kereszthuzatot, amivel gyorsan kicserélődhet a levegő.

Romlott ételek
A lakásban nem megfelelően tárolt zöldségek és gyümölcsök könnyen megpenészedhetnek, amiről gyakran csak akkor szerzünk tudomást, ha a lakásban terjengő, átható szag forrását kutatjuk. Az ételmaradékok is kellemetlen meglepetéseket okozhatnak, ezt megelőzendő, érdemes rendszeresen takarítani a hűtőt, levinni a szemetet és átnézni a kamaszgyerek iskolatáskáját, szobáját. A zöldségeket, gyümölcsöket hűvös kamrában vagy a hűtőben tároljuk, ha erre nincs mód, kisebb mennyiségben vásároljuk és fogyasszuk el, vagy használjuk fel mielőbb! A vöröshagyma és a burgonya héján különösen sok penészgomba jut a lakásba. Ezek spórái a hámozás során kiszóródnak. Ezt úgy akadályozhatjuk meg, ha hámozás előtt e zöldségeket vízbe mártjuk.



Csökken a tinédzser dohányosok száma

2018. december 15.

A fotók illusztrációk: pixabay.comFontos, hogy a fiatalokat távol tartsuk a dohányzástól és csökkenjen a dohányosok száma – hangzott el a Ne gyújts rá! világnap rendezvényén.

A lehető legkorábban fel kell hívni a fiatalok figyelmét a dohányzás káros hatásaira, kockázataira. A mindennapos testnevelés bevezetésével, a sportinfrastruktúra fejlesztésével, a közbeszéd irányításával, hogy minél kevesebb fiatal gyújtson rá.

A kétezres évek elejéhez képest ma félmillióval kevesebben gyújtanak rá, és csökkent a 13-16 éves korosztályban a dohányosok száma. A fiataloknak megadják a sportolás, a hasznos időtöltés lehetőségét, ha a közbeszédben – akár vitákat is kiváltva és vállalva – beszélnek a dohányzás visszaszorításának társadalmi szükségszerűségéről, ha a dohánypiacot megpróbálják szabályozni, akkor ezek a kis lépések elvezetnek ahhoz, hogy csökkenjen a dohányosok száma.

A dohányzás rendkívül súlyos egészségügyi és nemzetgazdasági probléma is. Egyfajta “kultúraváltásra” van szükség, amelyben előtérbe kerül az egészséges életmód. Az elmúlt években számos olyan intézkedés született, amelyre a kormány büszke lehet. Ilyen szigorítás, hogy bizonyos közterületeken tiltott lett a dohányzás, vagy nem lehet rágyújtani a vendéglátóhelyek zárt tereiben.



Sajtos mogyoróálom

2018. december 14.

Jól hangzik? És ha hozzátesszük, hogy ez egy csirkés főétel?  

Hozzávalók:
50 dkg csirkemell 
3 dkg vaj
5 dkg liszt
3 db tojás
25 dkg reszelt Pannónia sajt
10 dkg darált mogyoró

Elkészítése:

A csirkemellszeleteket lisztbe, tojásba és sajtos mogyoróba forgatom, majd vajjal kikent jénai tálba teszem. A maradék tojást összekeverem a sajtos mogyoróval, majd a tetejére öntöm.

Fóliával letakarva 50 percig sütöm, ezután a fóliát leveszem, és még 10 percig pirítom.

Zöldségsalátával, ropogós francia kenyérrel kínálom.



Natúr antibiotikumok?

2018. december 14.

A modern világban általában szintetikusan előállított gyógyszeres hatóanyagokkal vesszük fel a küzdelmet a baktériumok, a vírusok vagy a gombát okozta fertőzésekkel szemben. Az antibiotikumok, a vírus- és gombaellenes szerek megjelenése előtti időkben természetes anyagokkal, növényi szerekkel védték magukat az emberek a mikroszkopikus kórokozóktól, és azokkal próbálták legyőzni az általuk okozott betegségeket.

A mézet például ősidők óta alkalmazzák a kórokozók elpusztítására, sebkezelésre. Évszázadokra tekint vissza az oregánó, a borsmenta, a szegfűszeg, a fahéj, a rozmaring vagy a teafa illóolajának és készítményeinek használata. Az illatos komponensekkel teli készítményeket lemosóként, öblögetőként, teaként, szopogatótablettaként vagy fogkrémként ma is alkalmazzák a különféle kórokozók elölésére. A természetes antimikrobiális szerek a reneszánszukat élik, és számuk az újabb kutatásoknak köszönhetően folyamatosan bővül. A „fiatalabb” természetes antimikrobiális szerek közé sorolható a grépfrútmagkivonat, amely egy laboratóriumi vizsgálat alapján több száz különféle baktériumot, vírust és gombát képes elpusztítani.



Öt módszer a testi-lelki egyensúlyért

2018. december 13.

A fotók illusztrációk: pixabay.comGyermekünk önbecsülését és mások megbecsülésének képességét akkor tudjuk személyiségének részévé tenni, ha testi-lelki egyensúlya stabil. Ehhez fontos, hogy elismerjük eredményeit. A sikerrel elért jutalmak azonban csak pillanatnyi boldogságot jelentenek, ha valós értéküket nem képes a helyén kezelni.

Milyen módszerek segítségével tudja feldolgozni az életben kapott hatásokat? Mik segíthetik az elmélyülésben, lelki egyensúlyának kialakításában? Íme, öt módszer:

Játék

Egyik legjobb módja a lelki folyamatok kezelésének megtanulásához a kortalan játék öröme, legyen szó akár egy családi focizásról vagy társasjátékozásról. A játék hatására számtalan érzés tör belőlünk elő, például izgalom, frusztráció vagy csalódottság. Ez jó lehetőség a gyerek számára is, hogy különböző érzelmeket átéljen, és meg is birkózzon velük egyszerre. Ezáltal egészséges módon fog megismerkedni saját érzéseivel és azok kezelésének módjával.

Zene

Nem újdonság, hogy a gyerekek a zene segítségével kapcsolódni tudnak a lelkükhöz. Éppen ezért fontos megnéznünk, hogy milyen típusú zenét hallgatnak. Az erőszakos vagy megalázó dalszövegek nemcsak a gyerek lelki fejlődésére, de az emberi kapcsolataira is rossz hatással lehetnek.

Szánjunk időt arra, hogy meghallgassuk, milyen zenéket kedvel gyermekünk. Néhány dalszöveg depressziót idézhet elő. Bízzunk a megérzéseinkben, ha arra gyanakszunk, hogy gyermekünk rosszul választja meg, miket hallgat. Beszéljünk gyermekünkkel az általunk képviselt értékekről, és zeneválasztása miatti aggodalmainkról.



Asztma: miben segíthet az orvos és az életmód?

2018. december 13.

Az asztma jól kontrollálható krónikus betegség, ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő orvos-beteg kommunikáció és az életmódbeli változtatások. A következőkben ismertetjük a legfontosabb kérdéseket, melyeket lényeges a kezelőorvossal egyeztetnünk annak érdekében, hogy optimális kezelésben részesüljünk.  

Kihez forduljak?
Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, melynek főbb tünetei a következők: gyakori, rohamszerűen jelentkező köhögés, zihálás, sípoló légzés, mellkasi szorítás, vagy nyomás. A felsorolt panaszok alapján különböző vizsgálatok segítségével – légzésfunkció, allergiavizsgálat, mellkasi röntgen, szükség esetén gyomor pH-vizsgálat – a panaszok hátterében álló okok felderíthetők, s amennyiben a tüneteket valóban asztma okozza, a kezelést tüdőgyógyász végzi.

Mi az, ami fontos lehet?
Az asztma kezelésében a megfelelően beállított gyógyszeres terápia mellett az életmódbeli tényezők szerepe sem elhanyagolható – magyarázza dr. Potecz Györgyi, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyásza. Az első vizitre érdemes ezért a betegeknek felkészülniük. Lényeges, hogy átbeszéljük milyen gyógyszereket, táplálékkiegészítőket szednek. Tartanak-e háziállatot, dohányoznak, illetve sportolnak-e. Célszerű a kisgyermekkori betegségekről információt szerezni: jelentkezett-e csecsemőkorban ekcéma, tejérzékenység, atópia, asztmatikus hörghurut. A beteg állapotának megfelelően tanácsokat adunk a mindennapokhoz, a továbbiakban próbáljuk kizárni az asztmát súlyosbító tényezőket.



Négyből egy HIV-fertőzött nem is tud betegségéről

2018. december 12.

A HIV-vírus elleni harcban elért előrelépések ellenére négyből egy fertőzött nem is tud betegségéről az ENSZ szakértői szerint.

Az elmúlt évben a fertőzöttek 25 százaléka, 9,4 millió ember élt a világban úgy, hogy tudomása sem volt a betegségéről – derült ki az UNAIDS program csütörtökön, Elefántcsontparton bemutatott jelentéséből. 2015-ben ez arány még 33 százalék volt.
Különösen aggasztó a helyzet Nyugat- és Közép-Afrikában: itt a világ lakosságának mindössze hat százaléka él, de a betegségéről nem tudó 9,4 millió ember egyharmada.
Az UNAIDS az adatok alapján készített modellekből végezte el a becsléseket. A jelentést a december elsejei AIDS-világnaphoz kapcsolódóan mutatták be.

A HIV-fertőzöttek több mint felénél nem sikerült a vírusszámot a vérben megfelelően lecsökkenteni, mivel a pácienst nem kezelték, vagy a kezelés nem volt sikeres. Ha a vírust nem sikerül elnyomni, a páciens sokkal fogékonyabb lesz a betegségekre és másokat is megfertőzhet a HIV-vírussal.

A sikeres kezelés után az immunrendszer normálisan működik és a vírust nem továbbítja a páciens – közölte az UNAIDS.

Az ENSZ célul tűzte ki, hogy 2030-ig legyőzi a járványt. Az UNAIDS adatai szerint azonban a világ mintegy 50 országában növekszik a fertőzöttek száma, 2017-ben világszerte 36,9 millió ember élt a HIV-vírussal, egy évvel korábban 36,3 millióan.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...477478479...609
hírek, aktualitások

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.