Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nappal vagy éjjel fáj jobban a karemelés?

2019. április 27.

Fotó: 123rf.com

A vállfájdalom nem csak a kézilabdázók és úszók teljesítményét vetheti vissza, de negyven év felett sokak életében jelent nehézséget a Rotátor-köpeny sérülése. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint bármely életkorban lehetséges megszabadulni a fájdalomtól és visszanyerni a mozgás szabadságát.

Nem csak a sportolóknál jelentkezik a fájdalom

A váll egyik legjellemzőbb sérülése az ún. Rotátor (vagyis vállforgató) – köpenyben jelentkezik. Tény, hogy egy bizonyos életkor alatt főként azokat a sportolókat érinti, akik vállszint feletti terhelést igénylő sportágakat űznek, mint például kézi-, vízi- vagy röplabdázók, teniszezők, úszók. Ugyanilyen veszélyeztettek ebből a szempontból, akik hasonló terheléssel járó munkakörben dolgoznak, így a rakodómunkások, az árufeltöltők. Ennek fő oka, hogy nálunk ismétlődnek rendszeresen bizonyos extrém erőhatások, amelyek könnyen károsíthatják a Rotátor-köpenyt, különösen, ha a vállcsúcs alatti tér beszűkült. Ugyanakkor negyven-ötven év felett szinte mindenki a veszélyeztetettek közé tartozik, az ízület instabilitása, a vállizmok lazulása és a támasztó ínszalagok gyengülése miatt.

Este jobban fáj

Sokan azért nem gyanakodnak komoly problémára, mert jellemzően esténként, és/vagy éjszaka fáj a válluk. Ez azonban tipikus lehet a Rotátor-köpeny sérülése után, ahogyan akkor is erre gondolhatunk, ha a fájdalom a kar emelése közben jelentkezik, ha nem tudjuk a fejünk fülé emelni a karunkat, illetve ha gyengébbnek érezzük a karunkat a korábbiaknál.A tünetek erőssége természetesen a sérülés mértékétől és az életkortól is függ.



Kiütések, foltok a csecsemő bőrén – mi okozhatja?

2019. április 26.

Az újszülöttek, csecsemők bőre nagyon érzékeny, akár az öblítő, a tusfürdő vagy bizonyos ételek miatt is kiütések jelentkezhetnek. Cikkünkben dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa a gyakori kiváltó okokat foglalta össze.

Fotó illusztráció: pixabay.comEkcéma

Az ekcéma a csecsemő- és kisgyermekkor leggyakoribb bőrbetegsége, előfordulása 8-15 százalék közötti. Tünetei már pár hetes korban is megjelenhetnek: az arcon és a fejbőrön vöröses, száraz, viszkető foltok formájában. Ez utóbbi tünet talán a legrosszabb: a kicsik gyakran éjszaka sem tudnak nyugodtan aludni a viszketés miatt.

Az ekcéma kivizsgálása és kezelése orvosi közreműködést igényel. Fontos, hogy kiderítsük és megszüntessük a kiváltó okokat, a terápia is csak így lehet sikeres. Az orvosi látogatásra készüljünk fel, az alábbiakat gondoljuk át:

– nincs-e túl meleg a gyermekszobában, éjszaka izzad-e,
– cseréltünk-e mosószert, öblítőt vagy babafürdetőt a tünetek megjelenése előtt,
– van-e a családban allergiás beteg, előfordult-e másnál is ekcéma?

Újszülött és csecsemőkorban az ekcéma tejallergia tünete is lehet – ez nemcsak tápszeres, hanem anyatejes babákat is érinthet, ők az anyatejen keresztül kapják az allergiát okozó fehérjéket. Az ekcémás tünetek későbbi életkorban, 6 hónapos kor felett is jelentkezhetnek, ilyenkor is gondolni kell ételallergiára, ezért fontos, hogy egyszerre csak egy új ételt vezessünk be a kicsi étrendjébe, hogy a „tettest” könnyebben beazonosíthassuk.



Hetente legalább kétszer kellene sportolni

2019. április 26.

Fotó: pixabay.comA magyar lakosság 33 százaléka végez kisebb-nagyobb gyakorisággal intenzívebb testmozgást a legutóbbi Eurobarometer felmérés szerint.

Az európai uniós országokban élők sport- és fizikai aktivitásait vizsgáló kutatás alapján a többség heti két-három alkalommal szánja rá magát arra, hogy sportoljon. A tanulmány rámutatott: a megkérdezett magyarok 11 százaléka vallotta azt, hogy azért sportol, mert örömét leli benne, míg az EU többi országában ez a mutató 30 százalékon áll.

Lacza Gyöngyvér, a Testnevelési Egyetem docense a felmérést elemző közleményben hangsúlyozta: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint 18 éves kor felett legalább 2,5 órás alacsony, vagy minimum 75 perces magas intenzitású tréninget kellene hetente elvégezniük az embereknek, hogy karban tartsák a testüket, megőrizzék a fizikai kondíciójukat.

“Ezt a szintet ma még Magyarországon az európai átlagnál kevesebben teljesítik, de az mindenképpen pozitív fejlemény az elmúlt évtized trendjeit figyelve, hogy ha lassan is, de nő azoknak a száma, akik kipróbálnak különböző szabadidősportokat” – tette hozzá.

A docens felhívta a figyelmet: a hazai lakosság 75 százaléka legalább 2,5 órát ül naponta, de sokan a 8,5 órát is elérik.



Megháromszorozódott a kanyarós esetek száma

2019. április 25.

Megháromszorozódott a kanyarós esetek száma Európában 2018-ban az azt megelőző évhez képest – derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális irodája által csütörtökön közzétett adatokból.

E szerint tavaly 82 596 kanyarós esetet jegyeztek fel, amely az elmúlt évtized legnagyobb száma a kanyarós megbetegedéseket illetően, ráadásul a “rekord” már az év első felében megdőlt, miképp arra a WHO figyelmeztetett egy augusztusi jelentésében.

A kanyaróvírussal fertőzöttek száma ötszöröse a 2016-ban feljegyzettnek, amikor is az évszázad legalacsonyabb számát jegyezték fel a kanyarós eseteket illetően az európai kontinensen.

Tavaly 72 ember halt bele a betegségbe Európában, az esetek 61 százaléka igényelt kórházi ellátást.

Az esetek több mint felét Ukrajnában jegyezték fel, szám szerint 53 218-at. Ezt követte Szerbia 5076 és Izrael 2919 esettel. Utánuk Franciaország, Olaszország, Oroszország, Georgia, Görögország, Albánia és Románia következik csökkenő sorrendben a legfertőzöttebb országok “tízes listáján”, amely az esetek 92 százalékát teszi ki.

A WHO koppenhágai székhelyű regionális irodája által kidolgozott jelentés hangsúlyozta, hogy soha nem oltottak még be ennyi gyereket a kanyaró ellen, mintegy 90 százalékos lefedettséggel, a betegség elleni védőoltás második dózisából.



Különleges joghurtöntet

2019. április 25.

Húsokra, zöldfélékre hűtő, emésztést segítő öntetet kínálhatunk.  

Hozzávalók
1 nagy pohár joghurt
1 gerezd fokhagyma
1 evőkanálnyi fehér bor
1 főtt tojás sárgája
friss mentalevelek
kovászos uborka

Elkészítés
A kovászos uborkákat reszeljük le káposztareszelőn. A levét kicsit nyomjuk ki. A joghurtba keverjük el az apróra tört főtt tojás sárgáját, a fehér bort, és az összetört fokhagymát. Pici fehér borssal ízesítsük, és adjuk hozzá a reszelt uborkát.

A friss mentaleveleket vágjuk apróra, és ezzel hintsük meg a tetejét.



Csontvelőátültetéssel fiatalították meg

2019. április 24.

Fiatal egerek csontvelőjének átültetésével “fiatalították meg” öregedő egerek agyát a kutatók, megakadályozva a rágcsálók kognitív hanyatlását. A Communications Biology című folyóiratban publikált kutatás eredményei alátámasztják azt az elméletet, hogy részben a csontvelő által termelt vérsejtek elöregedése a felelős a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás hanyatlásáért.

Fotók: pixabay.com“Noha korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy fiatal egerek vérének átömlesztésével visszafordítható a kognitív hanyatlás idős egereknél, a folyamat mikéntje egyelőre nem nagyon ismert” – mondta Helen Goodridge, a Los Angeles-i Cedars-Sinai egészségügyi központ munkatársa, hozzátéve, a mostani eredményeik azt sugallják, hogy a válasz egy része a fiatal vérsejtek specifikus tulajdonságaiban rejlik.

A szakemberek ezúttal laboratóriumban nevelt, 18 hónapos egerekbe ültettek át velük egykorú vagy 4 hónapos társaiktól származó csontvelőt – írja a medicalxpress.com.
Hat hónappal később mindkét csoport tagjait standard laboratóriumi teszteknek vetették alá, megvizsgálva az aktivitási szintjüket, a tanulási képességeiket, valamint a térbeli és munkamemóriájukat. A fiatal csontvelőt kapó egerek az öreg csontvelőt kapótársaiknál, valamint a kontrollcsoport öreg egereinél – ezek nem estek át transzplantáción – is jobban teljesítettek a teszteken.

A kutatók ezután megvizsgálták az egerek hippokampuszát, amely a tanulási és a térbeli navigációs folyamatokban, valamint a memóriafunkciókban vesz részt. A fiatal csontvelőt kapó egerek ezen agyterületén sokkal magasabb volt az idegsejtek közötti kommunikációban fontos szerepet játszó szinapszisok száma, mint az öreg csontvelőt kapó társaiknál, annak ellenére, hogy mindkét csoport tagjai nagyjából azonos számú idegsejttel rendelkeztek. A szinapszisok kulcsszerepet játszanak az agy teljesítményében.



Három stresszűző, közérzetjavító jógagyakorlat

2019. április 24.

A modern, városi ember mindennapjait gyakran stresszben éli. A stressz kis mennyiségben akár motivációs ingerként is funkcionálhat, ám a hosszan tartó, rendszeres stressz káros hatású. Nyomán életminőségbeli változások, étkezési zavarok, hormonális változások és más krónikus panaszok alakulhatnak ki.  

A stresszkezelés elterjedt, köztudottan hatékony és kemikáliamentes eszköze a jóga életmódrendszere, amelyet szakértő oktatóval sajátíthatunk el. A következőkben három könnyű gyakorlatot mutatunk, amely szellemileg és fizikailag megterhelő élethelyzetekben bárki számára gyakorolható. (Betegség esetén szakképzett jógaoktatóval történő konzultáció után javasoljuk az otthoni gyakorlást!)

1. Teljes jógalégzés
A teljes jógalégzés a hasi, mellkasi és kulcscsonti légzés összességéből áll. Hatására a tüdő nagyobb kapacitással működtethető, nyugalmat ad az elme számára.

Végrehajtás fekvő helyzetben. 3-10 perc, fokozatosan emelve.
Feküdjön a hátára, lábait a derék ellazítására hozza talpra, a térdeit döntse egymásnak. Lélegezzen be lassan, mélyen és egyenletesen a hasi területre (mélyhasi légzés). A has tágítása után kezdje tágítani a mellkast kifelé és felfelé (mellkasi légzés). Amikor a bordák teljesen kitágultak, lélegezzen a tüdőcsúcsokba (kulcscsonti légzés). A vállak és a kulcscsont is mozduljanak kissé felfelé, ilyenkor a levegő megtölti a tüdő felső lebenyeit. Ez egy teljes belégzés.

Kilégzés során ugyanebben a sorrendben, először a hasi részből, majd a mellkasból, végül a tüdő kulcscsont alatti részéből engedje ki a levegőt. Kiegészítés: a mellkasi légzés megfigyelhető nyújtott lábbal, hanyatt fekvésben úgy, hogy a karok a fej körül vannak. A kulcscsonti légzés pedig gyakorolható úgy, hogy a kezek a törzs mellett vannak és minden belégzésnél a vállakat a földön tartva fölhúzza a fülekhez, majd kilégzésnél visszaengedi.



Növekszik a melanómás megbetegedések száma

2019. április 23.

Fotó: 123rf.com

 

Növekszik a melanómás megbetegedések száma, ezért érdemes minden évben szakemberrel is ellenőriztetni az anyajegyeket – közölte a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyász szakorvosa.

Kuroli Enikő azt mondta, a növekedés hátterében egyrészt a káros UV-sugárzás és a mértéktelen szolárium használat áll. Másrészt pedig az, hogy az emberek jobban odafigyelnek, és egyre többen mennek az elváltozásokkal orvoshoz.

Az évenkénti ellenőrzés mellett nagyon fontos az önvizsgálat is. Ha egy anyajegy asszimetrikus lesz, elmosódik a határa, növekszik vagy megváltozik a színe, meg kell mutatni egy bőrgyógyásznak: kis változás nem feltétlenül jelent komoly gondot, de mindenképp érdemes olyankor is szakemberhez fordulni.



Legóból készített robotműkart egy spanyol fiú

2019. április 23.

David Aguilar

Lego építőelemekből készített magának robotműkart Spanyolországban egy fiú, aki egy ritka genetikai betegség miatt jobb alkar nélkül jött világra.

A 19 éves David Aguilar biomérnöknek tanul a barcelonai Katalán Nemzetközi Egyetemen és már a negyedik modellt használja az általa kifejlesztett színes művégtagból. Az andorrai fiú álma, hogy a diploma megszerzését követően megfizethető robotprotéziseket tervezzen az arra rászorulók számára.

Aguilar 9 évesen készítette el az első, akkor még igen kezdetleges műkart Lego építőelemekből, majd minden újabb verziónál további fejlesztéseket végzett.

“Kisgyerekként nagyon ideges voltam, amikor más fiúk előtt kellett mutatkoznom, mert különböztem tőlük, de ez nem gátolt meg abban, hogy kövessem az álmaimat” – mondta Aguilar, aki csak alkalmanként használja az általa fejlesztett műkart és anélkül is remekül boldogul.



Anafilaxia jelentkezhet ételallergiás gyermeknél

2019. április 22.

Az ételallergia kapcsán fellépő legsúlyosabb, életveszélyes allergiás reakció tüneteiről és ellátásáról dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa ad tájékoztatást.

Fotó: 123rf.comEgy falat is allergiás tüneteket okozhat

Ha gyermekünk diagnosztizált ételallergiás, akkor a továbbiakban kerülnie kell azoknak az élelmiszereknek a fogyasztását, amelyek a tüneteit okozzák. A diéta betartása nagy odafigyelést igényel a beteg és a környezete részéről is, hiszen számos készen kapható élelmiszer tartalmazza a leggyakoribb allergéneket – tejet, tojást, búzát, földimogyorót vagy szóját. Ha az allergiás gyermek véletlenül fogyaszt ezek valamelyikéből – az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül – allergiás tünetei jelentkeznek. Az, hogy milyen mennyiségű étel okoz panaszokat, az egyénenként változó. A tünetek lehetnek enyhébbek vagy súlyosak. Ez utóbbi esetében beszélünk anafilaxiáról.

Enyhe allergiás tünetek lehetnek:

– arc, ajak vagy szemduzzanat
– viszkető érzés az ajkakon, szájban
– csalánkiütés (akár testszerte), viszketéssel járó egyéb bőrkiütés
– hányinger, hasi fájdalom vagy rossz közérzet

Mit tegyünk, ha enyhe allergiás tünetek jelentkeznek?

Ilyen esetben maradjunk végig a gyermek mellett és figyeljük az állapotát. Ha nem változik, az allergiás tünetekre adhatunk szájon át antihisztamint.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...477478479...635
hírek, aktualitások

Mit érdemes tenni a szájüreg és a fogak egészsége érdekében?

2025. november 01.

1., Hidratálás

A hidratálás elősegíti a nyáltermelést, ami kulcsfontosságú a fogszuvasodás és az ínybetegségek megelőzésében. A megfelelő hidratáltság csökkenti a szájszárazságot és elősegíti a szájflóra egyensúlyát.

2., Rendszeres fizikai aktivitás

A testmozgás nemcsak a szívnek és az izmoknak tesz jót, hanem a szájüreg egészségét is támogatja. A rendszeres fizikai aktivitás pozitív hatással van a szájüregi egészségre, beleértve az egészségesebb ínyt és fogakat, valamint csökkenti a szájüregi gyulladásokat. A BioMed Central 2024-es felmérése szerint a mérsékelt fizikai aktivitás csökkentheti a fogvesztés kockázatát, míg a túlzott aktivitás növelheti azt.

3., Alkoholos italok mellőzése

Az RDH magazine 2024-es narratív áttekintése szerint az alkoholos italok csökkenthetik a nyáltermelést, ami szájszárazsághoz vezethet. A szájszárazság növeli a fogszuvasodás és az ínybetegségek kockázatát. A kutatás a megfelelő hidratálás fontosságát is hangsúlyozza az alkohol fogyasztása mellett.

Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.