144 évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Vöröskereszt
2025. június 13.
Az ország legrégebben tevékenykedő humanitárius szervezete május 16-án ünnepelte megalapításának 144. évfordulóját. A Magyar Vöröskereszt az elmúlt majdnem másfél évszázad során hét alapelve által meghatározott módon dolgozott azért, hogy a Magyarországon segítségre szorulókat ellássa a szükségben.
A Magyar Nemzeti Múzeumban 1881. május 16-án alakult meg a Vörös-kereszt Férfiegylete. Másnap a Magyar Országos Segélyező Nőegylettel egyesülve immár Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete néven kezdte meg működését a Magyar Vöröskereszt elődje. A jeles alkalom 144. évfordulóján a Magyar Vöröskereszt országos és vármegyei szervezetei az ország számos pontján tartanak megemlékezéseket. A humanitárius szervezet tevékenységének célja az elmúlt évtizedekben mit sem változott: mindenkori önkéntesei és munkatársai azért dolgoznak, hogy a segítségnyújtáshoz való hozzáférés a lehető legszélesebb körben váljon elérhetővé.
„A Magyar Vöröskereszt mindig ott van, ahol a legnagyobb szükség mutatkozik a támogatásra” – fogalmaz Fodor Antalné dr., a Magyar Vöröskereszt elnöke. – „Legyen szó szociális- vagy menekültellátásról, elsősegélynyújtásról, véradásokról, katasztrófahelyzetek elhárításáról, szétszakadt családok újraegyesítéséről, segélyezésről vagy a fiatalok humanitárius és egészségtudatos neveléséről, mi itt voltunk, itt vagyunk, és itt leszünk, hogy az emberek segítségére legyünk.”
A május hónap hagyományosan a vöröskeresztes értékek ünneplésének hónapja a szervezet életében. Május 8-án a Vöröskereszt és Vörösfélhold világnapon a szervezet az emberiesség alapelve mentén a szolidaritást és összetartozást hangsúlyozta, valamint átadta éves kitüntetéseit a 2024-es évben példaértékű humanitárius teljesítményt nyújtó önkénteseinek, támogatóinak és kollégáinak. Május 24-én a Humanitárius Települések Találkozójára és az idei címek átadására is sor kerül.
COPD-s betegeknek a testmozgás gyógyszer
2025. június 13.
Bár a COPD-s betegek általában tartanak a mozgástól, mert fizikai terhelés hatására gyakran légszomjjal és fáradtsággal küzdenek, mégis fontos lenne bevezetniük az életükbe a rendszeres aktivitást. Egy tanulmány szerint ugyanis azoknál, akiknél a fizikai aktivitási szint csökken, a relatív halálozási kockázatok nagyobbak, mint azoknál, akiknél romlik a tüdő funkciója! Az összefüggésekről dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza beszélt.
A COPD elsősorban a dohányosokat fenyegeti
A COPD (Chronic Obstructive Pulmonary Disease, azaz krónikus obstruktív tüdőbetegség) a hörgők beszűkülésével és a tüdőszövet átépülésével járó progresszív betegség, amely hosszú évek alatt alakul ki, és mire fény derül rá, a betegeknek jellemzően már súlyosabb tüneteik vannak.
A tüdőben a gázcsere a kis léghólyagocskák hajszálerekkel gazdagon átszőtt falában történik. Oda az egyre vékonyodó hörgőkön, hörgőcskéken jut az oxigéndús levegő, majd kilégzéskor a széndioxiddal keveredett levegő ezeken keresztül távozik. COPD-nél azonban a hörgők nyálkahártyájában tartós gyulladás alakul ki, ami miatt az megduzzad, sok váladék termelődik, a hörgők falában levő izmok pedig összehúzódnak. Mindez együttesen eredményezi a hörgőszűkületet, ami miatt sípoló légzés, nehézlégzés alakul ki. A betegség előre haladása és a kezelés elmaradása miatt később tüdőtágulás és maradandó hörgőszűkület is kifejlődhet.
A COPD elsősorban (kb. 80%-ban) a dohányzás következtében alakulhat ki, de jelentős kockázati tényező a környezetszennyezés, a városi szmog, a munkahelyi ártalom és genetikai eltérés is állhat a háttérben.
A betegség és a fizikai inaktivitás ördögi köre
A COPD-s betegek általában kerülik a mozgást, mert a terhelés gyakran kimerültséget, légszomjat vált ki náluk. Ez azonban beindít egy ördögi kört: a fizikai inaktivitás miatt kondíciójuk és fittségük nagymértékben csökken, ami az idő előrehaladtával csak fokozódhat és a légszomj erősödésével, fokozatos gyengüléssel járhat. A rendszeres mozgás általánosan előnyös hatásai már jól ismertek, de érdemes azt is látni, hogy mit jelent ez a COPD esetében. Több kutatási eredmény is igazolta, hogy a pulmonológiai rehabilitáció, a fizikai aktivitást serkentő programok és a motivációt növelő személyre szabott mozgásterápiák csökkenthetik a COPD-s betegeknél a betegség okozta rohamokat és mérséklik a tüneteket. Ez az összefüggés fordítva is igaz: a mozgáshiány miatt a vázizomzat gyengülése és fogyása (sarcopenia) negatív hatással van a COPD kimenetelére. Olyannyira érvényes ez, hogy egy követéses tanulmány szerint a fizikai inaktivitás a COPD-s betegeknél az összes okból bekövetkező halálozás legfőbb előrejelzője lehet, vagyis komolyabb rizikófaktor, mint a tüdő funkciójának romlása.
Bőrszépítő táplálkozás
2025. június 12.
A kutatások szerint az antioxidánsok rendszeres bevitele nemcsak belülről véd, de javíthatja a bőr szerkezetét, rugalmasságát is, és csökkenti az UV-sugárzás okozta károkat. Ezeket természetes formában javasolt bevinni, mivel pl: az A-vitamin étrend-kiegészítőt összefüggésbe hozták a tüdődaganat előfordulásának gyakoriságával. Változatos étrenddel az antioxidánsokat túladagolni nem lehet, a szervezet a megfelelő mennyiséget használja fel. (1)
A bőr állapota nem csupán esztétikai kérdés, a bőr testünk legnagyobb szerve, amely tükrözi a belső egyensúlyt vagy annak hiányát.
A bőrrel kapcsolatos problémák sokszor nem csak lokálisak: a székrekedés, a rossz emésztés, a nem megfelelő bélflóra vagy a megnövekedett oxidatív stressz (szabadgyökök száma meghaladja az antioxidánsok számát) mind-mind előidézhetnek pattanásokat, rosaceát, ekcémát vagy bőrszárazságot is. Selye János stresszelmélete szerint a szervezet válaszreakciója a tartós fizikai vagy pszichés stresszre általános adaptációs szindróma formájában jelenik meg, amelynek egyik szakasza a kimerülés. Ez az állapot gyengíti az immunrendszert és elősegíti a gyulladások kialakulását – így közvetve, de jelentősen befolyásolja a bőr állapotát is. (2)
A stressz és a környezeti tényezők – mint a dohányzás, a túlzott napozás és szoláriumozás (káros UV sugárzás) – fokozzák a szabadgyökök képződését. Ezek a szabadgyökök a bőrben roncsolják a sejteket, elősegítve a szervek funkcióromlását, az öregedést, a bőr minőségének megváltozását, mind kinézetben mind működésben. (3)
Milyen az egészséges fogyás?
2025. június 12.
Magyarország lakosságának több mint fele súlyproblémákkal küzd. Enyhébb formában ez lehet néhány kilogrammos, csupán esztétikai gondot jelentő többlet, de bizonyos esetekben a 30–40 kg-ot meghaladó is. Az ilyen felesleg már komoly egészségi kockázatokkal jár rövid és hosszú távon egyaránt.
A hízás folyamata lehet drasztikusan gyors, de szinte észrevétlen is: az évente csupán egy kiló plusz – gondoljon bele – 5–10 év alatt mennyit jelent. A hízás alapvetően attól következik be, hogy a testben található lebontási és felépítő folyamatok egyensúlya felborul. Ennek számos oka lehet, mint például hormonális változás, gyógyszermellékhatás, egyes betegségek, de leggyakrabban arról van szó, hogy feleslegesen sok energiát visz be valaki a szervezetébe – tehát sokat eszik –, mellette pedig nem mozog eleget. Eleget, vagyis annyit, amennyi segít elégetni a napi felvett kalóriát. A genetika is közrejátszik a folyamatban, így például vannak hízékonyabb adottsággal rendelkezők. Azt azonban nem lehet pontosan eldönteni, hogy vajon a megváltozott génállományt, vagy a szülők rossz étkezési szokásait vitte-e tovább az utód.
Biztosan hallotta már, hogy valaki a genetikára, illetve anyagcsere-problémákra hivatkozik, ha szóba kerül a fogyókúra. Sajnos kijelenthető: a bizonyítottan ilyen eredetű hízás nagyon ritka, százból talán egy embert érint.
A megoldás az előbb említett energiamérlegben rejlik. Ezen múlik, vagy bukik az egész folyamat, hiszen az energialeadás, azaz a mozgás oldalát növelve, vagy a felvételt (evést) csökkentve, a végeredmény fogyás lesz.
Mikor egészséges a fogyás? A fogyás akkor egészséges, ha megfelelő gyorsasággal éri el a reális célt, de közben a szervezet nem szenved hiányt a létfontosságú tápanyagokból, nem merülnek ki a raktárak, az immunrendszer védekezőképessége nem csökken, a bőr és az alatta található kötőszövet feszessége megmarad. Továbbá talán a legfontosabb: hogy közben kellemesen érezze magát a diétázó, és hiánytalanul el tudja végezni mindennapi feladatait.
Mindkét irányból megközelítve, a szervezet arra lesz kényszerítve, hogy tartalékaihoz nyúljon, és elkezdje felhasználni az évek során a zsírszövetben felhalmozódott felesleget.
Ezzel azonban a probléma nem ér véget, hiszen ebben a pillanatban merül fel a nagy kérdés: mindezt hogyan?
A „hogyan” kérdés megválaszolására nem elég néhány felületes információszerzés, hiszen az egészségről van szó.
Sok diéta nem azt tartja szem előtt, hogy hosszú távon optimális legyen a testtömeg, és az egészség egyre jobb legyen, hanem gyors és látványos eredményt ígér. Ezekkel a drasztikus kúrákkal bizony néha többet árt magának a fogyókúrázó, mint a súlyfelesleggel.
Az egészséges fogyás azt a személyre szabott, egyedi segítséget jelenti, ami csak önnek szól, abban az ütemben, ahogy biológiai órája megkívánja.
A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog
2025. június 11.
Dr. Lukács Mária
MGYK vármegyei elnök
Zala vármegye
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse. Megkérdeztük az MGYK megyei szervezeteinek elnökeit, hogy ők mit tartanak fontos üzenetnek elmondani a betegek, az olvasók, a lakosság részére.
Elégedettek legyenek a betegek
Én alapvetően olyan ember vagyok, akiben erősen dolgozik az empátia. Nagyon átérzem az embereknek azt a szerencsétlen helyzetét, amikor nem találják a megfelelő utat, és szükségük van a támogatásra. A betegség kapcsán az egészségügyben egyébként is kicsit elhagyatottak, és ha csak iránymutatást kapnak, egy-két kedves jó szót, ha megértjük, amit ők szeretnének, akkor ezzel máris segítünk. Azonkívül, hogy a gyógyszeres terápiát rendezzük, elmagyarázzuk, hogyan szedjék a gyógyszereiket.
Pontos utasításokkal látjuk el őket, megerősítjük bennük azt, hogy biztosan jól értsék, amit mondunk nekik. Ezek nagyon fontosak a számunkra. Az emberek tisztán értsék és tisztán lássák, hogy mit, miért, hogyan és mennyit kell az adott gyógyszerből bevenni.
Nekem az is különösen fontos, hogy minden kollégám úgy bánjon az emberekkel, ahogyan azt az embertársainktól mi is elvárnánk. Mert az élet, úgy gondolom, visszaadja azt, amit mi adunk a másiknak. Úgy érzem, a betegek szeretnek is bennünket, mert azt kapják, amire vágynak, ami nekik segít, és ami nekik fontos.
Érzik a törődést. És érzik a segítséget, hogyha nem találják a megfelelő utat, akkor abban is próbálunk segíteni, mit tegyenek a betegségük, az egészségük érdekében. Tanácsokkal látjuk el őket, kicsit még pszichológusok is vagyunk ilyenkor. Ha kell, akkor egy kis külön helyiségben tudunk négyszemközt beszélgetni velük, pár jó szóval megnyugtatni őket, mert sokszor már ez is nagy segítség nekik.
Coeliakia
2025. június 11.
A Coeliakia Egyesületek Európai Szövetsége kezdeményezésére minden év május 16. a Coeliakia Világnapja. Az idei fókusz a gyerek és felnőttellátás közötti váltáson, illetve az egészségügyi szakemberek körében elterjedt tévhiteken van.
Ahogy a korábbi években már hagyománnyá vált, az AOECS (Coeliakiás Betegek Egyesületeinek Európai Szövetsége) idén májusban is egy webinar-sorozattal hívja fel a figyelmet azokra a kihívásokra, amelyekkel a coeliakiás betegek gyakran találkoznak az egészségügyi ellátásuk során: a diagnózis utáni strukturált gondozás és követés hiányával, valamint az egészségügyi szakemberek széles körében elterjedt tévhitekkel.
A coeliakia krónikus betegség, ami nem gyógyítható, de kezelhető, ma ismert egyetlen hatékony kezelése az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes diéta. A betegség a népesség 1,5%-át érinti – ez Magyarországon több mint 140 ezer embert jelent –, bár többségük ma még diagnosztizálatlan.
A coeliakia késői diagnózisa hosszú távon súlyos egészségkárosodáshoz vezethet, növelheti más autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát, míg korai felismerése és kezelése kulcsfontosságú a potenciális szövődmények és társult betegségek megelőzésében.
Az AOECS tagszervezete, a Magyar Coeliakia Egyesület képviselője is részt vett a UEG (Európai Gasztroenterológusok Szervezete) által, az emésztőrendszeri betegségekben szenvedők folyamatos ellátásának jelenlegi helyzetéről és annak javításáról szóló jelentésének elkészítésében. Ennek legfontosabb megállapítása az volt, hogy kritikus hiányosságok vannak a gyermekkori és felnőttkori ellátás átadás/átvételének szabályozásában.
Az összefoglaló szerint a coeliakia egyike azon emésztőrendszeri betegségeknek, amelyek esetében sürgősen megoldást kell találni a hiányosságok kiküszöbölésére. Súlyos gondot jelent, hogy a kezelőorvosok több mint kétharmada nem foglalkozik „kiöregedő” páciensei átadásának megtervezésével, a gyermekkori ellátásból a felnőttkoriba történő átadásával. A jól szabályozott és folyamatos ellátás hiánya vezet ahhoz, hogy a fiatal betegek felnőve kimaradnak az egészségügyi ellátásokból, ami a gluténmentes diéta követésének zavaraihoz, a gondozás elmaradásához és súlyos szövődményekhez vezet.
A coeliakiában szenvedő betegek számára a gyermekgyógyászati ellátásból a felnőttkori egészségügyi ellátásba történő áttérés nem csupán orvosváltást jelent, hanem egy kritikus pillanat, ami meghatározhatja a betegek hosszú távú egészségügyi állapotát.
Ezt tegyük foghúzás után – A legfontosabb tanácsok a fogorvostól
2025. június 10.
A foghúzás az egyik leggyakrabban végzett fogászati beavatkozás, amely után a gyógyulási idő és annak minősége jelentősen befolyásolja a páciens közérzetét és életminőségét. Mindenki gyors és problémamentes gyógyulást szeretne.
Bár a kezelőorvos minden esetben elmondja, hogy mire számíthatunk a műtét után, sajnos azonban sok páciens annyira fél, hogy később nehezen tudja felidézni az elmondottakat.
Dr. Farkas Mariann, a Fehér Dental fog- és szájbetegségek szakorvosa most részletes útmutatást ad arra vonatkozóan, hogyan támogathatjuk otthonról is a sebgyógyulást, és mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulni.
Foghúzás után a tünetek, problémák és azok megoldási módja így könnyen követhető lesz. A legtöbb dolgot otthon is el tudjuk végezni, míg vannak olyan problémák, amikhez orvosi segítség kell.
„Fontos tudni, hogy bár a gyógyulási események, amik lezajlanak, minden esetben hasonlóak lesznek, de a körülmények egyénre szabottak, ezért kisebb-nagyobb eltérések előfordulnak.” – emelte ki a fogorvos.
Amit mindenképpen be kell tartani a foghúzás után
- A sebet nyalogatni, öblögetni, szívogatni nem szabad! Ha a felső állcsonton történő húzásnál az arcüreget zárták, akkor tilos az orrfújás is!
- Alkohol, kávé, dohányzás kerülendő!
- Kis magvas ételeket, joghurtot, tejterméket ne fogyasszon!
- Szauna, erőteljesebb emelés, cipelés kerülendő!
- Magas párnán aludjon!
A kritikus első 24 óra
A foghúzást követő első 24 óra kulcsfontosságú. Ilyenkor megindul a vérrögképződés, amely a gyógyulás első lépése.
„Fontos, hogy a páciensek kerüljék a szívóhatást kiváltó tevékenységeket – például a szívószál használatát, vagy öblögetést –, ezek ugyanis eltávolíthatják a frissen képződött vérrögöt, ami „száraz seb” kialakulásához vezethet, komoly fájdalmat okozva.” – javasolta a szakorvos.
A duzzanat (ödéma) normális posztoperatív szöveti reakció a műtétre, például a foghúzásra. Egyes esetekben (mint például egy bölcsességfog eltávolítása) a kialakuló megnagyobbodás mértéke nagyobb lehet, más esetekben (egyszerű fogeltávolítás) a kialakuló ödéma jelentéktelen és lényegében észrevehetetlen.
Bőrápolás belülről
2025. június 10.
Hogyan támogathatjuk a bőr tavaszi megújulását étrenddel és életmóddal?
Tavasszal a természet változása bennünket is változásra inspirál. A bőr állapota, amely testünk és egészségi állapotunk tükre, ilyenkor különösen érzékenyen reagál. A hideg hónapokat követően gyakori a bőrszárazság, -fakóság, -érzékenység, amit a fűtött terek, kevés napfény, alacsony vitaminbevitel és a téli nehéz ételek is felerősítenek. A bőrápolás tavasszal nem csupán külső kezeléseket jelent, hanem tudatos, célzott belső támogatást is.
A bőröregedés és a sejtkárosodás hátterében jelentős szerepet játszanak az ún. szabadgyökök – instabil molekulák, amelyek károsítják a sejtek szerkezetét. Az antioxidáns vegyületek képesek semlegesíteni ezeket a szabadgyököket, így kiemelten fontos szerepet játszanak a bőr védelmében és fiatalon tartásában. Bár szervezetünk hatékony enzimatikus, antioxidáns-rendszerrel rendelkezik, érdemes megtámogatni azt táplálkozási, illetve bőrápolási oldalról is. A tavaszi időszakban friss zöldségekben és gyümölcsökben különösen bővelkedik a piac, így a C-vitaminban gazdag paprika, brokkoli, spenót, a béta-karotin forrásaként szolgáló sárgarépa, valamint az E-vitaminban gazdag olajos magvak és hidegen sajtolt növényi olajok fogyasztása ajánlott. (6)
Emellett a bőrvédelem szempontjából kiemelt fontosságú a szelén, a cink és a koenzim Q10, melyek szerepet játszanak a bőr egészségének megőrzésében, különösen antioxidáns- és regeneráló tulajdonságaik révén.
Szelén
Erőteljes antioxidáns, amely védi a bőrsejteket a káros szabadgyökök ellen, lassítva az öregedési folyamatokat és csökkentve a gyulladásos bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Főként tojásban, dióban, tonhalban, tenger gyümölcseiben és teljes értékű gabonafélékben található.
Cink
Fontos a bőr regenerációjában, gyulladáscsökkentő hatású, elősegíti a sebgyógyulást, csökkenti az irritációt, és szabályozza a faggyútermelést, ami előnyös pattanásos bőr esetén. Ez az ásványi anyag főként húsokban, tökmagban, májban, lencsében, csicseriborsóban van nagyobb mennyiségben.
Koenzim Q10
Ami marhahúsban, csirkehúsban, halakban található, antioxidánsként védi a bőrt a környezeti ártalmaktól, serkenti a sejtek energiatermelését és a kollagénszintézist, javítva ezzel a bőr rugalmasságát és egyben csökkenti a ráncok megjelenését. (7)
A motorozás életet ment!
2025. június 09.
Idén is jól öltözött urak pattannak nyeregbe a prosztatarák megelőzéséért és korai felfedezéséért
Május 18-án ismét több száz elegáns motoros hívta fel a figyelmet Budapesten a férfiegészség megőrzésének fontosságára. A 105 országban egy időben megrendezett The Distinguished Gentleman’s Ride (DGR) célja az egészségtudatosság növelése és adományok gyűjtése a prosztatarák kutatását, megelőzését és a férfiak mentális egészségének megőrzését is támogató Movember Alapítvány számára. Az elmúlt 11 évben itthon több mint négyezren vettek részt a jótékonysági motorozáson, a szponzori felajánlások összege meghaladta a 75 ezer dollárt.
Idén immár tizenkettedik alkalommal gyűlnek össze a vintage és klasszikus stílusú motorok szerelmesei a DGR hazai futamán, hogy felhívják a figyelmet a férfiak egészségének megőrzésére, ezen belül is a világszerte minden nyolcadik férfit érintő prosztatarákra[1]. Ezzel csatlakoznak ahhoz a világ 105 országában megszervezett globális kezdeményezéshez, amelyben a jó hangulatú, elegáns közös motorozás mellett a résztvevők fontos célokra gyűjtenek adományokat.
Ez a rejtélyes betegség egyre több magyar életét nehezíti meg
2025. június 09.
A lisztérzékenység ma Magyarországon már minden századik embert érinti. Bár egyre többet beszélünk róla, még mindig rengeteg tévhit és félreértés kering körülötte. A május 18-i lisztérzékenyek világnapja kapcsán a Budai Egészségközpont szakembere segít tisztázni a legfontosabb kérdéseket.
Több, mint divat – egy komoly autoimmun betegség
A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia (vagy autoimmun glutén enteropathia, AGE), nem ételallergia vagy intolerancia, hanem autoimmun betegség. A glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztása az arra genetikailag fogékony embereknél autoimmun reakciót vált ki, tehát a szervezet saját maga ellen fordul, amely károsítja a vékonybél bolyhait. Ezáltal megszűnik a felszívó felület és hiányállapotok, betegségek alakulnak ki, hiszen a tápanyagok nem tudnak beépülni a szervezetbe.
„A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának, mivel tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. Sok betegnek hosszú éveken keresztül nincs diagnózisa, emiatt súlyos szövődmények, egyéb autoimmun társbetegségek alakulhatnak ki” – magyarázza dr. Dékány Katalin, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus főorvosa.
A lisztérzékenység tünetei messze túlmutatnak a hasfájáson, hasmenésen és hasgörcsökön. Nem is gondolnánk, de ez a betegség például vérszegénységet, ízületi fájdalmakat, csontritkulást, meddőséget, 1-es típusú cukorbetegséget, bőrproblémákat (például dermatitis herpetiformis), asztmát, de akár hangulatingadozásokat, depressziót is okozhat. A cöliákia nem gyógyítható csak kezelhető, ezért az érintetteknek nemcsak átmenetileg, hanem életük végéig szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk az egészségük érdekében.
Lisztérzékenység vs. gluténérzékenység – mi a különbség?
Fontos tudni, hogy nem minden gluténnel kapcsolatos tünet mögött áll cöliákia, vagyis lisztérzékenység. Létezik nem-cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), ami nem autoimmun folyamat, hanem a glutén elfogyasztása után közvetlenül, általában néhány órán belül okoz panaszokat, mint például hasi görcsöket, puffadást, fáradtságot vagy fejfájást. „A nem-cöliákiás gluténérzékenység során nem károsodik tartósan a vékonybél nyálkahártyája, ám életminőséget jelentősen befolyásoló tüneteket okozhat. Szakember segítségével itt is kulcsfontosságú a megfelelő diéta kialakítása” – emeli ki dr. Dékány Katalin.
