Magyar tudósok felfedezték, hogyan élhetik túl „zombiként” a rákos sejtek a kemoterápiát
2025. június 08.
Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot.
Évtizedeken át úgy vélték, hogy a terápia-indukálta szeneszcencia (TIS) egy visszafordíthatatlan folyamat, amely a károsodott sejteket állandó nyugalmi állapotba kényszeríti, mielőtt végleg elpusztulnának. Azonban egy magyar kutatócsoport a TIS sejtek egysejt-szekvenálással történő feltérképezésével, egy eddig még nem alkalmazott eljárással feltárta, hogy a rákos sejtek képesek megszökni ebből az állapotból, és újraindítani a daganat növekedését.
A riasztó eredmények szerint a „zombi állapot” a vizsgált FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által jóváhagyott gyógyszerek felével szemben védelmet nyújtott, az eddig sejthalál mechanizmusnak gondolt TIS-ből teljes értékű túlélési stratégiát csinálva. A Molecular Cancer című folyóiratban közzétett eredmények egyfelől lehetőséget nyújtanak új, TIS-célzó terápiák kifejlesztésére, másfelől pedig komoly figyelmeztetést jelentenek az orvosoknak: ha a TIS-t terápiás végpontként kezelik, annak komoly ára lehet, a rákos sejtek megszökhetnek és újraindíthatják a tumornövekedést, miközben számos más gyógyszerrel szemben is ellenállóvá válnak.
Allergiaszezon, érettségi, nyaralás – a bélflóránkat is fel kell készíteni a kihívásokra
2025. június 08.
Szimbiotikumokkal (probiotikum+prebiotikum) támogathatjuk immunrendszerünket, mentális állapotunkat és közérzetünket
Ahogy közeledik a nyár, szép lassan kezdetét veszi az allergiaszezon is. A diákoknak megkezdődött az egyik legnagyobb mentális megterhelést jelentő érettségi időszak, míg sokan már az év első nyaralását várják. Bár a kihívások sokfélék, a megoldás lehet közös: a bélflóra egyensúlyának megtartásával vehetjük fel a harcot a szervezetünket érő hatásokkal szemben.
Egyre többen szembesülnek az újra és újra jelentkező szezonális allergiával. Tavaszra a szervezet tartalékai is kimerülnek, sokan nehezebben viselik a stresszt. Az utazások idején pedig gyakran jelentkezik gyomor- és bélrendszeri kellemetlenség, panasz. Kevesen tudják azonban, hogy ezek a tünetek mind összefüggésbe hozhatók a bélflóra egyensúlyának felborulásával. A bélflóra támogatása – például szimbiotikumok segítségével – ilyenkor különösen aktuális.
„Minden időszakban van ok arra, hogy erősítsük a bélflóránkat és probiotikumot, vagy ha lehet, szimbiotikumot fogyasszunk” – hangsúlyozza dr. Budai Marianna szakgyógyszerész.
A szakértő kiemeli, hogy a bélflóra – vagyis a bélrendszerünkben élő több milliárdnyi jótékony mikroorganizmus – kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében, az emésztésben, sőt, a mentális egészségünk fenntartásában is. A bél és az agy között fennálló úgynevezett „bél–agy tengely” révén a bélflóra állapota hatással van a hangulatunkra, a stressztűrő képességünkre, sőt az alvás minőségére is.
A tavasz a kihívások ideje
A tél végére legyengült immunrendszer nehezebben birkózik meg az allergénekkel, különösen, ha a bélflóra sincs rendben. Kutatások szerint, ha a bélrendszer mikrobiomja kiegyensúlyozott, az allergiás tünetek is enyhébbek lehetnek.
„Emellett a stresszes időszakok, mint például az érettségi és vizsgaidőszak, gyakran járnak együtt szorongással, alvászavarral – ezek hátterében is gyakran meghúzódhat a bélflóra rossz állapota” – tette hozzá dr. Budai Marianna.
Jönnek az utazások – és velük a hasmenéses betegségek
Csodafegyver a bőrproblémák ellen: a niacinamid
2025. június 07.
Napjainkban egyre többen küzdenek bőrproblémákkal, ami nagy részben az életmódbeli változásoknak köszönhető. Egy nemzetközi kutatás szerint az elmúlt három évtizedben az akné előfordulási aránya évről évre átlagosan 0,55%-kal növekedett.[1] A stressz, a helytelen táplálkozás, a dekorkozmetikumok arctisztítás nélküli használata és a légszennyezés mind hozzájárulhatnak a bőr egyensúlyának felborulásához, ami pattanásokhoz és gyulladásos elváltozásokhoz vezethet. A Helia-D szakértőinek tippjei segítenek a megfelelő bőrápolási rutin kialakításában, hogy a bőr visszanyerje egészséges állapotát és ragyogását.
A problémás bőr kezelésében az egyik leghatékonyabb hatóanyag a niacinamid, amely sokoldalúságának köszönhetően egyre népszerűbb a kozmetikai világban. A niacinamid, más néven B3-vitamin, egy vízben oldódó molekula, amely könnyen bejut a bőr felső rétegébe és célzottan hat a bőrproblémákra. Míg belsőleg szedve a B3-vitamin az egész szervezetben eloszlik, krém vagy szérum formájában koncentráltan a bőrre hat.
[1] British Journal of Dermatology 2022. (https://www.jaad.org/article/S0190-9622(24)00002-1/fulltext)
Így segít a niacinamid a problémás bőrnek
A niacinamid igazi bőrápolási csodaszer, nyugtatja és csillapítja a gyulladást, így segít leküzdeni a kipirosodást, az irritációt és az aknés elváltozásokat. A zsírosodásra hajlamos bőrön szabályozza a faggyútermelést, így a pórusok kevésbé tömődnek el, a bőr pedig frissebb és mattabb marad. Feszesítő hatása révén a pórusok falát is rugalmasabbá teszi, ezzel az arcbőr simább, textúrája egységesebb lesz. Ráadásul erősíti a bőr védőrétegét, megakadályozva a kiszáradást, hogy a bőr rugalmas és puha maradjon.
„A niacinamid egy rendkívül sokoldalú összetevő, amely nem csak a pattanásokkal küzdő, tág pórusú bőr számára nyújt hatékony segítséget. Gyulladáscsökkentő tulajdonságai révén csökkenti a bőrpírt, remek választás lehet rozacea vagy ekcéma esetében. Támogatja a kollagéntermelést, így érdemes beépíteni egy anti-aging rutinba, a jó hír pedig az, hogy retinoid származékokkal is bátran párosítható. Kutatások bizonyították, hogy két hónap használat után szemmel láthatóan tudja halványítani a pigmentfoltokat. Ha még soha nem használtunk niacinamidot, érdemes bevezetni a napi rutinunkba, mert más hatóanyagokkal jól párosítható, sokoldalúsága pedig több fronton fogja hatékonyabbá tenni a bőrápolásunkat” – tette hozzá Tapasztó Orsi, a Helia-D Magyarország tudományos nagykövete.
Kipirosodott az orra a tavaszi naptól? Ha rozácea, fontos a kezelés!
2025. június 07.
Mivel már most a tavaszi időben is erős napsütést tapasztalhatunk, néhányan azt látják a tükörben, hogy kipirult az arcuk, különösen pedig az orruk. Ha azonban ez a jelenség tartósan fennmarad, érdemes orvossal ellenőriztetni, nem rozácea okozza-e a pirosságot. Ha ugyanis erről van szó, dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa arra hívja fel a figyelmet, hogy nem csak a fényvédelem, de a kitartó kezelés is fontos!
Mi miatt pirosodhat ki az orr?
A kipirosodás valójában a bőrfelszínhez közeli kis erek kitágulása vagy elpattanása miatt válik láthatóvá. Ezek természetesen nem csak az orron, de más testrészen is jelen vannak, gyakran a lábon rajzolódnak ki élesebben. Lehetnek elszórtan elhelyezkedő, halványabb megjelenésűek, és előfordul, hogy csoportosan, vastagabb, sötétebb erek formájában látjuk őket. A megjelenésüknek azonban nem csak a rozácea lehet az oka, leggyakrabban a fényvédelem elmulasztása, a terhesség miatti hormonális változások, a megnövekedett nyomás (például a hideg-meleg váltakozás, vagy az erőlködés), bizonyos környezeti irritáló anyagok és a rendszeres alkoholfogyasztás miatti értágulás következtében pirosodhat ki az orr. Ugyanakkor mivel ebben is szerepet játszik a genetika, akinek a felmenői is tapasztalták a fenti tüneteket, nagyobb kockázattal számolhatnak.
Minél előbb elkezdődik a rozácea kezelése, annál jobb
A rozácea a 30-60 éves korosztály körében gyakori jelenség, főleg az arc középső részén megjelenő bőrpír, apró pattanásokat és értágulatokat okozó bőrbetegség krónikusnak mondható. Legveszélyeztetettebbek a változó korba lépett, világos bőrű nők – foglalja össze Brezán doktornő. – A rozácea egyéb tünetekkel is járhat: sokan kellemetlen melegségérzetet tapasztalnak, esetleg enyhe fájdalommal, eleinte inkább csak akkor, ha a hidegről a melegbe érkeznek vagy éppen többet éri arcunkat a nap. A bőrpír, értágulatok mellett az orcákon, orron, állon, homlokon gyulladt, gennyes csomók is megjelennek. Főként férfiaknál, az arc egyes részein – jellemzően az orr vagy az áll területén – jelentkezhet a karfiolszerűen megvastagodott bőr, a rhinophyma, amit a köznyelvben borvirágos orrnak neveznek. Szemtünetek is megjelenhetnek (szemek, szemhéjak gyulladása, fényérzékenység, szemszárazság), amelyek elhanyagolt esetben akár vaksághoz is vezethetnek. Ezért is fontos a korai felismerés, kezelés és a rozáceás páciensek rendszeres szemészeti kontrollja.
20 éve szolgálnak a leggyorsabb életmentők
2025. június 06.
Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány továbbra is kiemelten támogatja a mentőmotorosokat
Idén húszéves a magyar Mentőmotoros Szolgálat, amely május és október között minden évben biztosítja a leggyorsabb földi életmentést. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány az elmúlt években kiemelt támogatást nyújtott a motoros mentők számára – új mentőmotorokat, életmentő eszközöket, valamint speciális felszereléseket biztosítva, hogy a „kétkerekű őrangyalok” még hatékonyabban segíthessék a bajbajutottakat.
A mentőmotorosok a hazai sürgősségi ellátás egyik nélkülözhetetlen egységét képezik. Gyorsaságuk – különösen városi forgalomban vagy autópályákon – sokszor életmentő lehet, hiszen gyakran ők érnek elsőként a baleset helyszínére, stabilizálják a sérülteket, és felkészítik őket a mentőautós szállításra. Motorjaikkal olyan helyekre is eljutnak, ahol a mentőautók nehezen tudnak közlekedni – legyen szó mélygarázsról, álló kocsisorról, erdei útról vagy egy zsúfolt pályaudvarról.
A mentőmotoros lét nemcsak izgalmas, hanem óriási felelősség is. Az ellátás egyedül zajlik, gyors döntésekkel és precíz mozdulatokkal. „A 7500 bajtársunk közül alig több mint 80-an dolgozunk ilyen formában, teljesen egyedül.” – mondja Nagy Norbert mentőtechnikus, aki 2017 óta szolgál mentőmotorosként is. „Az érzés, amikor segíteni tudsz egy betegen, olyan sikerélményt ad, amitől aztán napokig, hetekig más világban jársz. Tavaly például 800 alkalommal riasztottak bennünket belgyógyászati, traumatológiai esetekhez, allergiás reakciókhoz, és hat sikeres újraélesztést hajtottunk végre.”
Az idei évben a mentőmotoros csapat 14 fővel bővült. A különlegesen képzett szakemberek mentés- és vezetéstechnikai tréningek során fejlesztik tudásukat, hogy minden körülmények között biztonságosan tudjanak segítséget nyújtani. A gyors kiérkezés azonban önmagában nem elég, a hatékony segítséghez elengedhetetlen a korszerű felszerelés is. A Mentőalapítvány által biztosított defibrillátorok, teljesen felszerelt új mentőmotorok, valamint speciális mentéstechnikai eszközök – például mini motoros szívó – jelentős mértékben növelik a beavatkozások hatékonyságát.
A Mentőalapítvány online kampánnyal hívja fel a figyelmet a biztonságos közlekedés fontosságára, hogy minél több baleset megelőzhető legyen. Nagy Norbert szerint kulcsfontosságú a tudatosság és a fegyelem, főleg nyáron, amikor megnő a motoros forgalom. „A sisak nem divatkiegészítő, hanem életet menthet. Nem számít, milyen rövid az út, a baleset bárhol megtörténhet.” – nyomatékosítja a mentőtechnikus. A jól látható, élénk színű védőruházat ugyancsak jelentősen csökkenti a baleset kockázatát. A motorosnak mindig figyelnie kell: tükör, váll, irányjelző – minden mozdulat előtt. A gyors helyzetfelismerés és reakcióképesség létfontosságú.
A napsugárzás csak a napsütéskor árthat?
2025. június 06.
Sokakat megtéveszt, ha felhős az idő, mert akkor nem süt a nap, ezért nem is számítanak arra, hogy a bőr leéghet. Sajnos, ez nem így van. A felhők az ultraviola sugárzás nagy részét áteresztik. Az áteresztett sugarakat a világos felületek (fehér homok, hó) jól visszaverik, és a visszavert sugarak is a testet érik.
A vízparton – a direkt napsugárzást nem számítva – a testet a vízről, a homokról visszaverődő UV-sugarak is érik. A sugárzásra jellemző, hogy még a vízfelszín alatt is érvényesül a hatása. Az árnyékban viszont csak az UV-sugárzás fele éri a testet.
Mivel az UV-sugarak jó részét a légkör ózonrétege kiszűri (ezért is veszélyes az „ózonlyuk” növekedése) kézenfekvő, hogy a magas hegyeken a sugárzás mértéke nagyobb. Ezért a hegymászókat és a síelőket is éppen úgy fenyegeti a leégés veszélye, mint a tengerparti napozókat. (Erről „A téli sportok veszélyei” című részben olvashat a kiadványban.)
A közönséges égéssel ellentétben a bőrbe hatoló UV-sugarak a sejtek örökítőanyagát, a DNS-készletet károsítják. Bőrünk nem felejt, az ismételt sugárártalmak összeadódnak és az esetleges késői károsodások évtizedek múlva jelentkeznek pl. bőrrák formájában.
Napégés – A bőre sosem felejti el
2025. június 05.
A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.
Miért ég le a bőr?
A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.
Jótékony kamilla - napégése is!
2025. június 05.
Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.
Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.
Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!
A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.
Krémvédelem
Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.
Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).
Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést
2025. június 04.
A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.
Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?
A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van.
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.
Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig
Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.
Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?
2025. június 04.
Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban.
A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.
Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?
Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség.
