Erre figyelj, ha babát vársz! - a jódhiány
2018. június 08.
Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy a megfelelő egészségi állapothoz elengedhetetlenül szükséges a jód. Azt azonban eddig nem tudhattuk, hogy a magzatoknál ez mennyire fontos.
A legújabb kutatások kimutatták, hogy a terhesség ideje alatt is nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő jód bevitelre, ellenkező esetben akár a születendő gyermek agya nem fejlődik megfelelően. A tanulmány vezető szerzője, Margaret Rayman kifejtette, hogy eredményeik értelmében komoly hátrányokat szenvedhetnek azok a kisgyerekek, akiknek az anyja a terhessége alatt nem jut hozzá megfelelő mennyiségben jódhoz – erről kérdeztük Dr. Bérczy Juditot, endokrinológus főorvost.
„A jód biztosítja a megfelelő szellemi fejlődést, szabályozza az anyagcserét és tartja karban a pajzsmirigy működését”- mondja a szakember A jód hiányát egy felnőtt ember szervezete egy ideig képes kibírni, ám a fejlődő magzatra nagyon is káros hatással lehet: ilyenkor az agy nem fejlődik megfelelően, ami a későbbiek folyamán olvasási nehézségekhez, és alacsonyabb IQ-szinthez vezethet.
A tanulmányt természetesen kísérlettel is alátámasztották, melyben 1000 terhes nő vett részt. A megszületett gyermekek fejlődését 9 éves korukig követték nyomon, hogy megtudják, küzdenek-e tanulási nehézségekkel. Az eredmények egyértelműen arra mutattak, hogy azoknak, akik magzati korban jódhiányban szenvedtek, nagyobb eséllyel lettek tanulási nehézségeik.
Az egyéves kor előtt bevezetett tehéntej vérszegénységet is okozhat
2018. június 08.
Egy kutatásból kiderült: sok édesanya a baba első desszertjeként tekint a különböző tejtermékekre, és már egészen korán, 5-6 hónapos kortól kínálja őket, míg 8-12 hónapos korra többségük a tehéntejet is a hozzátáplálás részéve teszi. Pedig…
Pedig a tehéntej túl korai bevezetése növeli az ekcéma kialakulásának esélyét, károsan hat a baba emésztőrendszerére, haspuffadást, vastagbélgyulladást, valamint vashiányos vérszegénységet is okozhat. A tehéntej mellett a tojás és a gluténtartalmú élelmiszerek is a fokozottan allergizáló tápanyagok közé tartoznak, korai fogyasztásuk felnőttkorban is megmaradó egészségügyi problémákat okozhat.
Szakorvosok szerint 6 hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás a legmegfelelőbb a csecsemők számára, féléves kortól azonban az anyatejjel és tápszerrel táplált babáknál is javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ebben az időszakban számos, akár felnőttkorban is problémát jelentő megbetegedés alakulhat ki.
A szülők szerepe és felelőssége kiemelkedő az élet első 1000 napjában: a külső hatások, azon belül is a táplálás kulcsszerepet játszanak a gyermek jövőbeni egészségének alakulásában.
Vashiányos vérszegénység is előfordulhat
A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma jelentősen megterheli az 1 évesnél kisebb gyermekek emésztőrendszerét: haspuffadást, hasmenést vagy véresszéklet-ürítést okozhat, magas ásványianyag-tartalma pedig fokozottan terheli a vesét. Egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntej fogyasztását, de sok szakember 3 éves korig javasolja a mellőzését.
Miért betegszik meg a test?
2018. június 07.
Miért betegszik meg a test? Tényleg beteg-e a test? Mit jelent az, hogy beteg a test? És mit jelent számodra, ha elhiszed, hogy beteg a tested? Számomra nincs olyan fogalom egy ideje, hogy beteg lehet a testem. A test tud a normától eltérő lenni és nem tökéletesen működni. Amikor ez történik, akkor minél előbb meg kell találni az okokat és feloldani ahhoz, hogy a test újra normálisan működjön.
Megfázás kontra infarktus
Ennek lehetnek enyhébb és rázósabb esetei. Nyilván egyszerűbb egy megfázást átvészelni, mint egy szívinfarktust vagy a rák bármely fajtáját. Egy megfázásnál is fontos megállni és nem elhinni azt, hogy éppen járvány van… Ha vírusos tünetekről beszélünk, akkor jó tudni, hogy a vírusoknak is vannak hitrendszereik, és pontosan tudják hova tudnak bekapcsolódni. Vagyis azokra a hitrendszerekre kapcsolódnak, amik bennünk futnak. HPV, AIDS, influenza… ezek mind ragyogóan reagálnak az intuitív gyógyításra, mert amikor megtaláljuk a hitrendszereiket és lecseréljük, akkor hirtelen eltűnnek.
Szeretet-lecke az erdő mélyén
2018. június 07.
Egyszer volt, hol nem volt, kerek erdő közepén élt egyszer egy sündisznó. Nagyon mogorva sündisznó volt, legalábbis ezt tartották róla. Mindenkivel csak morgott, mindennel elégedetlen volt, és még ha jó szándékkal közeledtek hozzá, akkor is tüskés gombóccá gömbölyödött, csak úgy meredeztek kifelé a tüskéi. Nem is közeledett hát hozzá senki jó szándékkal sündisznó-emlékezet óta. Az erdő állatai már nem is tudták, honnan olyan biztosak benne, hogy a sündisznóhoz nem érdemes jó szándékkal közeledni. Egyszerűen csak biztosak voltak benne. Azt viszont soha senkinek nem jutott eszébe megkérdezni tőle, fáj-e a szíve. Pedig bizony nagyon fájt a szíve. Világéletében arra vágyott, hogy megsimogassák. De a szúrós tüskéktől senki sem fért hozzá. Valaha régen akadtak néhányan, akik megpróbálták, de ahogy tüskéivel megbökte őket, mind megharagudtak. Azóta senki sem próbálkozott.
„Süni!” - kiáltott fel nagy örömmel, és leguggolt a sündisznó mellé. A sündisznó szerette volna szemügyre venni a kislányt, de az orrát sem merte kidugni.
„Kedves Süni, kérlek csak az orrocskádat, hadd érintsem meg.”
7 hétköznapi hőstett magadért, hogy boldog legyél
2018. június 06.
Ingyen van, apróság, mégis ha ezeket mindig megteszed, akkor sokkal boldogabb lesz az életed. Nem kell róla beszélned senkinek. De ha megosztod másokkal, akkor szebb lesz az élet körülötted is!
Hét apróságot hoztam mára. Olyasmit, amit csak te tudsz megtenni, és minden napodat jobbá tudja tenni. Hétköznapi dolgokat, amik a bölcsek számára többet jelentenek, mint az ostobáknak. Tanuld meg ezt a hét szokást! Legyen boldogabb az életed ezekkel!
Az alvás nevelés kérdése
2018. június 06.
Türelem, következetesség, idő. Ez a három feltétele annak, hogy a gyermekünk nyugodt, jó alvó csecsemő és kisgyermek legyen. Mert bármilyen hihetetlen, a jó alvás, nevelés kérdése.
Ha a kisgyerek nem alszik, nyűgös az egész család. Nem is beszélve arról a helyzetről, amikor hetek, rosszabb esetben hónapok óta sakkban tartja, az első héten talán még meglepődött, később pedig mind fáradtabb, kimerültebb szüleit. Pedig a gyermek nem beteg, csak nem tanult meg időben egyedül elaludni.
- Az édesanyának is joga van az éjszakai pihenéshez – mondja Dr. Gál Éva csecsemőgyógyász, aki hosszú évek óta foglalkozik ezzel a külföldön is mindössze néhány évtizede létező tudományággal, amelyet alvásmedicinának neveznek. Ha a napi események nem hoznak álmot egy felnőtt szemére, elővesz egy könyvet és „elaltatja vele magát”. Egy kisgyermek azonban nem tud mást, mint sírással jelezni, ha úgy érzi, egyedül maradt. Különösen, ha megszokta, hogy karban, babakocsiban ringatva, esetleg a házkörül körbe - körbe keringő kocsi ülésében alszik el.
A jó alvás azonban nevelés kérdése – mondja a szakember. Hiszen a gond az esetek többségében megoldható. Igaz, mire egy szülő ráébred, hogy a gyereke nem tud egyedül elaludni, illetve, hogy a hetek óta tartó sokszor, akár óránkénti éjszakai felébredés valószínűleg nem normális jelenség, gyakran kissé késő. Hiszen addigra már az édesanya is kimerült, az apa is ingerültebb, esetleg a nagyobb testvér is többet sír, ami még fokozza az amúgy sem nyugodt hangulatot. Ebben a helyzetben, rendszerint már csak a türelem és az idő az, ami eredményt hozhat – állítja az alvásszakértőj.
Patika Nap országszerte – június 6-án
2018. június 05.
Ahogy 15 éve minden június első szerdáján, most is kinyílnak a gyógyszertárak ajtajai mellett, a tárák is: idén június 6-án Patika Nap.
A Patika Nap a gyógyszerészet ünnepe. Ilyenkor az ország összes gyógyszertárában várják nem csak a betegeket, de a betegségeket megelőzni kívánókat is, minden egészséges életmód iránt érdeklődő embert.
Ünnep lévén, a patikák ilyenkor díszben várják a látogatókat és extra tanácsadással, szűrőprogramokkal és egyéb rendezvényekkel mutatják meg a gyógyszerészi munka kulisszáit is. Fontos megmutatni és hangsúlyossá tenni a gyógyszerészi hivatást, azt a munkát, amit a patikusok végeznek a betegellátásban és az egészségmegőrzésben nap mint nap.
A XV. Országos Patika Nap idei témája: a légúti betegségek
Minden Patika Napon fókuszba helyeződik egy-egy betegségcsoport és annak perevenciós lehetőségei, amelyek – az EMMI népegészségügyi programjához kapcsolódva – aztán egy éven át a figyelem központjában maradnak (A Patika Magazin lapszámaiban egész évben ezt a témát járjuk körbe, különböző szemszögből megvilágítva). A 2018-as Patika Nap témája a légúti megbetegedések. Az akut és krónikus orr- és orrmelléküregi megbetegedések gyakori problémák. A panaszok köre a banális orrnyálkahártya-gyulladáson és orrcseppfüggőségen át egészen a krónikus arcüreggyulladásig terjed. Mindez az érintettek életminőségére jelentős hatást gyakorolhat, ezért különösen hangsúlyos felvilágosító és tanácsadási szerepe lehet a gyógyszerészeknek a tünetek enyhítésében.
Megérkezett a gólya, de hogyan tovább?
2018. június 05.
A legtöbb elsőgyermekes párra jellemző, hogy amint fellélegezhetnének a szülést követően és megismerhetnék az új családtagot, máris számos új kérdés kínozza őket. Biztosan jól alszik, jól eszik, jól sír a pici? A Születés Hete rendezvénysorozat apropóján Bartos Rita szülésznő, a Czeizel Intézet babagondozás tanfolyamainak szakértője gyűjtötte össze az újdonsült szülőket leginkább foglalkoztató kérdéseket és válaszokat.
Biztosan eleget eszik a baba?
A táplálkozásra is igaz, hogy ahány baba, annyiféle igény. Előfordulhat, hogy a világra jövetel után nehezen vagy keveset szopik a kicsi: a 10%-os súlyesés még nem feltétlenül jelent problémát, e feletti súlyvesztésnél viszont pótolni kell donortejjel vagy tápszerrel, ha az anyukának nincs elegendő teje. A születést követő második héttől napi 5-6 pisis pelenka jelzi, hogy eleget evett a pici. A székletből is következtethetünk a táplálkozás minőségére: az első napokban fekete, a negyedik naptól lazább, sárgásbarnás lesz az ideális pelustartalom.
Az étcsokoládé enyhíti a szívelégtelenséget
2018. június 04.
Az étcsokoládé a legősibb gyógyszerek közé tartozik, és az utóbbi években kiterjedt vizsgálatok megerősítették vérnyomáscsökkentő hatását idősebb felnőtteken és köhögés elleni tulajdonságát gyermekeken is.
Andreas J. Flammer svájci kutató vezette azt a 15-tagú nemzetközi munkacsoportot, amelyik a keringési elégtelenségben szenvedő betegek gyógyítására használta a fekete csokoládét. A tanulmányt az European Heart Journal közölte.
A kardiológiai rendkívüli fejlődése miatt mind több a szívelégtelenség esetek száma. A régebbi gyógyítási módszerek mellett sok heveny szívinfarktus miatt ellátásra szoruló beteg a szívroham korai szakában meghalt. Ma ezeket általában sikerül megmenteni, de a szívizom ereje, teljesítménye csökken és gyakran keringési elégtelenség alakul ki.
A kutatók húsz önként jelentkező beteget vizsgáltak. Ezek enyhe szívelégtelenségben szenvedtek és a jelenlegi optimális gyógyszerelésben részesültek. A megfigyelési idő során véletlenszerű elrendezésben a csoport egyik fele kezdetben napi négy dekagramm 70 százalékos töménységű étcsokoládét evett, a másik csoport ugyanolyan súlyú és megkülönbözhetetlen külsejű, ugyanolyan édes "álcsoki" szeletet kapott, amelyben semmi nem volt a kakaóbab biológiailag kedvező flavanol anyagaiból.
A melegebb test hatásosabban harcol a fertőzések ellen
2018. június 04.
Minél magasabb a test hőmérséklete, annál jobban fel tudja gyorsítani a szervezet a védekező rendszert, hogy harcba induljon a daganatok, a sebek és a fertőzések ellen - állapította meg egy új kutatás.
A Warwicki Egyetem és a Manchesteri Egyetem kutatói kimutatták, hogy a testhőmérséklet kisebb emelkedése felgyorsítja a sejten belüli "órát", amely a fertőzésre adott immunválaszt irányítja - írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.
A felfedezés hatékonyabb, gyorsabban ható gyógyszerek kifejlesztését teszi lehetővé, amelyek a folyamatban fő szerepet játszó fehérjére irányulnak.
Mitől indul be a "sejtóra"?
A gyulladást jelző anyagok működésbe hozzák az úgynevezett NF-kB fehérjéket, ezzel a sejtóra "ketyegni" kezd, a fehérjék a sejt és a sejtmag között ide-oda mozogva ki és be kapcsolnak egyes géneket. Ha a testhőmérséklet eléri a 34 Celsius-fokot, az "óra" lelassul. Az átlagos 37-nél magasabb testhőmérsékleten az óra felgyorsul.
A Warwicki Egyetem tudósai szerint az A20 jelű fehérje játszhat kulcsszerepet a folyamatban. Ezt úgy bizonyították, hogy kísérletekben kivonták az A20-at a sejtekből és arra lettek figyelmesek, hogy a "sejtóra" ilyenkor elveszíti érzékenységét a hőmérsékletre.
Sok olyan gént, amelyet az NF-kB fehérjék irányítanak, nem befolyásol a hőmérséklet, egy fontos csoport azonban megváltozott a különböző hőfokokon. Köztük voltak a gyulladások szabályzói és a sejtkommunikáció irányítói, amelyek módosíthatják a sejt reakcióját.