5 kérdés az antihisztaminok szedéséről
2019. augusztus 14.
Javában tart a pollenszezon, az allergiásoknál tüsszögés, orr- és szemviszketés, orrfolyás és orrdugulás jelentkezik. A tünetek enyhítésére több készítmény is létezik, nem mindegy azonban, hogy ezek közül ki melyiket szedi. Az antihisztaminokkal kapcsolatos fontosabb tudnivalókról dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.
Melyik antihisztamin jó a légúti allergiák kezelésére?
Az antihisztaminok lehetnek első, vagy második generációs készítmények. Légúti allergiák kezelésében a második generációs készítmények, ezeken belül is a korszerű, új típusú antihisztaminok váltak be leginkább. Ezek előnye, hogy nem korlátozzák a napi tevékenységeinket. Szedésük mellett ugyanis kevésbé jellemző az első generációsoknál gyakran észlelt fáradtság, és álmosító mellékhatás is csak néhány készítmény esetében jelentkezik.
Milyen készítmények léteznek?
Az antihisztamin tartalmú készítmények több márkanév alatt kerülnek forgalomba. Azt azonban, hogy kinek melyik a jó választás, nem ez, hanem a hatóanyag tartalmuk és a tünetek döntik el. Tabletták, cseppek, szemcseppek, valamint orrspray és gél állnak rendelkezésre attól függően, hogy a beteg hány éves és milyen panaszai vannak.
Ha jobban vagyok, abbahagyhatom a szedését?
Ha pollenallergia miatt szedjük, akkor egész szezonban – az allergén növény pollenszórásának ideje alatt – alkalmazhatjuk a készítményeket. A legjobb eredményt is akkor tudjuk elérni, ha hosszú távon használjuk, nem csak magas pollenkoncentráció idején. Dr. Tárnok Ildikó hangsúlyozza, hogy a gyógyszerek szedését akkor is a megadott módon javasolt folytatni, ha a beteg jobban érzi magát. Ha ilyenkor csökkenti a gyógyszerek adagját, a készítmények nem tudják megfelelően kifejteni a hatásukat.
Édes üdítők – felesleges kilók
2019. augusztus 13.
Az elmúlt két évtizedben a gyermekek között megduplázódott, míg a serdülők között megháromszorozódott a túlsúlyosak száma.
Két évvel ezelőtt végzett kiterjedt amerikai felmérés szerint a 12–19 éves serdülők között 15,9 százalék volt a kövérek aránya. Azaz minden hatodik serdülő elhízott, annak minden veszélyes következményével.
Jól tudjuk, hogy a kövér gyerekekből kövér felnőttek lesznek, akik között gyakrabban fordulnak elő szív- és érrendszeri, mozgásszervi, anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség), máj- és vesekárosodás stb. És akkor még nem szóltam az elhízással járó lelki problémákról (gondoljunk csak azokra, akik egy életen át intenzíven fogyókúráznak, miközben egyre nő a testsúlyuk).
A kövérség betegség, és úgy tartják, hogy kialakulásában nagyon fontos szerepe van az örökletes tényezőknek. Azonban az ember génállománya (örökítőanyaga) nem változott meg néhány évtized alatt, mégis egyre gyakoribbá válik a kövérség. Ez is azt bizonyítja, hogy a környezeti tényezőknek (életmód, diéta) legalább akkora szerepe van az elhízásban, mint az örökleteseknek.
Mely változások miatt vált a kövérség népbetegséggé? A válasz nagyjából ismert. A testsúly akkor növekszik, ha megbomlik az energiafelvétel és -leadás közötti egyensúly, méghozzá az energiafelvétel javára. A fiatalok kevesebbet mozognak (kevesebb foci – több tévénézés, számítógépes játék); magas kalóriatartalmú ételeket, italokat fogyasztanak (zöldség-gyümölcs helyett sült krumplit, csipszet, hamburgert).
Az üdítők veszélye
A fiatalok táplálkozási szokásaiban az elmúlt évek egyik legjelentősebb változása az üdítőitalok hatalmas térhódítása. A különböző gyümölcsízű, szénsavas vagy szénsav nélküli üdítők, energiaitalok fogyasztása a fiatalok között egy évtized alatt megduplázódott. Az Egyesült Államokban a fiúk 74, a lányok 65 százaléka naponta rendszeresen iszik valamilyen üdítőt.
A tinédzser fiúk egyharmada több mint hat deci üdítőt fogyaszt naponta, s ez rengeteg felesleges cukrot és kalóriát jelent. A különböző gyors éttermekben, büfékben, mozikban is egyre gyakoribb a nagyobb, „extra” méretű üdítő, ami szintén a nagyobb fogyasztásra buzdít. Az üdítőt iszogató kamaszok egyébként sem spórolnak a lenyelt kalóriákkal, sőt inkább az a tapasztalat, hogy a kalóriadús, zsíros, cukros ételeket választják. Így nem csoda a súlygyarapodás.
Veszekedj okosan! A harmonikus párkapcsolat titkai
2019. augusztus 13.
Gondolom, te sem szeretsz langyos pocsolyában lubickolni. Márpedig egy kapcsolat, ahol nincsenek viták, nézeteltérések, konfliktusok, az abszolút nem nevezhető izgalmasnak. Sőt, éppen ellenkezőleg! Maga a dögunalom!
Ha két ember együtt él, akkor szinte elkerülhetetlenek a konfliktus helyzetek. De miért is akarnánk konfliktus nélkül élni? Hiszen egy-egy vita, nézeteltérés kifejezetten pozitív hatással tud lenni a párkapcsolatokra. Itt természetesen nem azokra az életveszélyes pillanatokra gondolok, ahol már késsel hadakoztok egymással, és a cél, hogy ki tudja előbb kinyírni a másikat. Nem! Eddig nem szabadna, hogy elfajuljon a dolog! Ugyanis minden komolyabb párkapcsolati háború valami apróságból fogan meg. Egy rossz nézés, egy oda nem illő szó, egy félreértett mozdulat. Meg kell tanulni helyesen kezelni a problémákat!
Langyos állóvíz helyett, forró gejzír
A jó konfliktuskezelés viszi előre a kapcsolatot, és mozdítja ki egy esetleges állóvízből, amibe az érzelmi nihil miatt került. Amennyiben nincsenek vitáitok, az azt jelenti, hogy az egyik fél teljesen a másik alá rendeli magát, és elfogadja annak minden tettét, nézetét, viselkedését. Egy ilyen helyzetben egyértelműen felborult a harmónia a kapcsolatban, hiszen a két emberből az egyik nem fejezi ki önmagát, nem viselkedik teljes emberként.
Tehát, ha teheted, ne kerüld el a pároddal való vitákat, hiszen úgy csak besepred a problémát a szőnyeg alá! Ha ütközteted meglátásaidat, véleményedet vele, akkor fel tudod oldani az esetleges rejtett, lappangó feszültségeket kettőtök között, és ki tudtok alakítani egy szeretetteljes, harmonikus kapcsolatot.
Természetesen a veszekedésnek is, mint minden másnak, megvannak a maga aranyszabályai, amiket érdemes betartani. Ezeknek éppen az a lényege, hogy egy vita ne haraggal, és sértődéssel végződjön, hanem épp ellenkezőleg, közös megegyezésre jutva tudjatok egy magasabb szintre lépni, átívelve ezzel a kapcsolat nehezebb időszakait.
Nem csak álom a tökéletes bikinialak
2019. augusztus 12.
Békefi Brigitta Team Scitec, IFBB Elite Pro bikini fitness versenyző szerint a tavasz az egyik legideálisabb időszak az életmódváltásra és arra, hogy megvalósítsuk céljainkat. Az pedig, hogy egyre közeledik a bikiniszezon, kiváló motiváció tud lenni azoknak, akik el szeretnék érni az álomalakjukat, hiszen mindenki szeretne jól mutatni a fürdőruhájában. Íme, Brigitta tuti tippjei ahhoz, hogy nyárra a legjobb formába hozzuk magunkat.Türelem és türelem…
Ne azt várjuk, hogy két-három hét alatt meg fog történni a csoda, és azonnal elérjük a megálmodott bikini alakunkat. Hosszú távra köteleződjünk el, ez ugyanis a tartós siker alapja. Még pont időben vagyunk ahhoz, hogy belevágjunk, és aktív életmódra váltsunk. Kicsi célokat tűzzünk ki, és hétről-hétre haladjunk, hiszen a testünknek idő kell ahhoz, hogy átalakuljon.
Éhezés helyett, többször kevesebbet együnk
Kerüljük a divat diétákat, az éhezést és az éheztetést. A koplalással elérhetünk ugyan minimális változást, ám hosszú távon ennek az egészségünk látja kárát! Emellett életbe lép a jojó effektus is, ami azt jelenti, hogy akár a dupláját is visszahízhatjuk annak, amit leadtunk. Étkezzünk napi 4-5 alkalommal, tehát többször, kisebb adagokat fogyasszunk és kövessünk egy kiegyensúlyozott, tiszta, egészséges tápanyagokból álló étrendet.
Este hat után? Nyugodtan ehetünk!
Lehetőség szerint mi magunk készítsük el azokat az ételeket, amiket a nap folyamán megeszünk. Gondolkodjunk előre, ne arra alapozzunk, hogy majd valahol útközben bekapunk valamit, mert itt jönnek elő a hibák. Tévhit, hogy este hat után nem szabad már enni. Vacsorázhatunk, csak arra figyeljünk oda, hogy az utolsó étkezésnél ne a szénhidrát bevitel domináljon. Azt szoktam javasolni és én is ehhez tartom magam, hogy egy jó adag salátával, hozzá hallal vagy sovány húsokkal nem lehet mellélőni.
Egyedül hagyni nyolcéves kor alatt nem szabad a gyerekeket
2019. augusztus 12.
Nyolcéves kor alatt semmiképpen nem szabad egyedül hagyni a gyermekeket – mondta Oszik Márta pszichológus.
A szakember szerint biztonsággal 12 év felett hagyhatók egyedül, a nyári szünet alatt azonban előfordul, hogy a család sehogy sem tudja biztosítani a felügyeletet, ezért sokszor ennél fiatalabb gyerekeknek is el kell látniuk magukat.
Ilyen esetben fontos, hogy a gyerek érett legyen és biztonságban érezze magát, különben magányosságérzés, esetleg szorongás alakulhat ki benne – mondta.
Mielőtt a gyermeket egyedül hagyják a szülei, meg kell vele beszélniük, hogy egyes helyzetekben mit kell tennie, baj esetén kit hívjon fel. Bizonyos időközönként érdemes rátelefonálni.
Nem lehet előre tudni, kinél okoz sokkot a darázscsípés
2019. augusztus 11.
Ha valakit még nem csípett meg soha darázs, akkor nem lehet előre megmondani, hogy milyen mértékben érzékeny erre. Ilyen teszt nem létezik – mondta Mezei Györgyi allergológus.
Ha valaki allergiás a méh- vagy darázscsípésre, akkor a szervezet olyan ellenanyagot termel, amely “nagyon nagy vihart kavar” a szervezetben, amikor a méreg bejut. A súlyosabb bőrtüneteken kívül légzési, keringési zavart is okozhat a rovarok mérge – ismertette.
Végső esetben anafilaxiás reakció, majd pedig sokk követi a csípést. Ez már eszméletvesztéssel is járhat – tette hozzá.
Ha valakinél már jelentkeztek a csípés utáni súlyos tünetek – folytatta -, azonnal orvoshoz kell vinni, ahol felkészítik a teendőkre.
Az továbbra is téveszmének számít, hogy az allergiás tünetnél kálciumot kell bevinni, ennek ugyanis semmi hatása nincs egy darázscsípésnél, és az antihisztamin is csak az enyhébb bőrreakcióknál használható.
Megelőzhető a rövidlátás?
2019. augusztus 11.
A rövidlátás, vagyis a szem fénytörési hibája gyakori, jól ismert és jól kezelhető probléma. A múlt század óta drasztikusan terjed a rövidlátás világszerte, 2050-re várhatóan 5 milliárd ember él majd együtt vele. Aki gyermekkora óta szemüveggel él, abban előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy tehetett-e volna valamit a látásromlás megelőzéséért vagy megállításáért. Hogy mit kell tudni a rövidlátásról, és meg lehet-e előzni, arról Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa beszélt.
A múlt század óta világszerte drasztikusan terjed a rövidlátás, a friss adatok szerint Délkelet-Ázsiában a hatéves gyerekek körében 40%, a fiatal felnőtteknél pedig már 80-90% a rövidlátók aránya, és bár nyugaton nem ennyire drámai mértékben, de szintén folyamatosan növekszenek a számok. A későbbiekre nézve sem várható az adatok javulása: 2000-ben a Föld lakosságának 23%-a volt rövidlátó, az előrejelzések szerint ez 2050-re több mint a duplájára, 50%-ra emelkedik, ami 5 milliárd homályosan látó földlakót jelent majd.
A közeli éles, a távoli homályos
A rövidlátás jellemzője, hogy közelre élesen, távolra azonban elmosódottan, homályosan látunk. Olyan fénytörési hibáról van szó, ami általában szemüveggel vagy kontaktlencsével jól korrigálható, de fontos tudni, hogy nem elég egyszer beszerezni ezeket, különösen folyamatos kontaktlencse-viselés esetén rendszeresen kontrollra kell járni.
„A rövidlátók nem látják jól a távoli tárgyakat, ami komoly problémát jelenthet vezetés, sportolás, kirándulás vagy más hétköznapi tevékenység közben. A szem erőltetése fejfájáshoz, fáradtsághoz vezethet, nem beszélve a balesetveszélyről és a rossz látás okozta kellemetlen helyzetekről. Rendszeres szemészeti vizsgálattal ezeket a panaszokat megelőzhetjük, illetve egyéb szemészeti betegség is a korai szakaszban diagnosztizálható” – magyarázza Dr. Nagymihály Attila.
További K-vitamin behozatalát engedélyezték
2019. augusztus 10.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a folyamatos ellátás érdekében több hónapra elegendő, összesen 58 200 doboz K-vitamin behozatalát engedélyezte külföldről öt nagykereskedőnek.
A hatóság közleményben azt írta, hogy mivel legutóbb újabb K-vitamin-szállítmány érkezett az egyik legnagyobb gyógyszer-nagykereskedőhöz, a megfelelő mennyiség addig is biztosított. Az OGYÉI egy hónapja azt közölte, hogy ötezer-ötezer doboz K-vitamin behozatalát engedélyezte gyerekek és felnőttek számára az egyik gyógyszer-nagykereskedőnek. Akkor azt írták: a forgalmazó a K-vitamin hiányának okaként gyártási gondot jelölt meg a május 1. és október 31. közötti időszakra. Mivel jelenleg más K-vitamin-injekció nincs törzskönyvezve Magyarországon, a gyógyszerhatóság a nagykereskedővel egyeztetve engedélyezte a tízezer tétel behozatalát külföldről, ennek beszerzése folyamatos.
Jelezték, a felnőttek számára alkalmazott Konakion 10 mg/1 ml oldatos injekcióból nagyjából négyezer doboz, a gyermekek számára alkalmazott Konakion 2 mg/0,2 ml pediatric oldatos injekcióból pedig nagyjából nyolcezer doboz fogy havonta.
A K-vitamin a véralvadásban játszik fontos szerepet. Az oltást minden csecsemő pár órával a születése után megkapja a kórházban, majd otthon folytatni kell az adagolását. A szájon át is beadható oltóanyagot otthon hat hónapos korukig többször kapják a gyerekek. Ez elsősorban a kizárólagosan anyatejjel táplált csecsemőknek fontos, az anyatejben ugyanis alig választódik ki a K-vitamin, így csak kevés jut belőle a csecsemőnek.
Milyen megújuló energiák vannak?
2019. augusztus 10.
A lakossági fogyasztók háromnegyede tervezi, hogy megújuló energiát hasznosító berendezést telepít otthonába, és többségük még többet is tenne az éghajlatváltozás negatív hatásai ellen – derült ki az MVM Zrt. Nagy EnergiaTeszt elnevezésű online kutatásából.
A 30 ezer válaszadó véleményén alapuló online kutatás szerint a hazai lakosság nem ítéli eléggé hatékonynak saját, az éghajlatváltozás negatív hatásai ellen tett lépéseit. A válaszadók 90 százaléka értett egyet azzal, hogy a háztartásokon is múlik, mennyi megújuló energiát használ egy ország, 84 százalék pedig valamilyen mértékben egyetértett az állítással, hogy a hazai lakosság nem tesz eleget a klímaváltozás ellen.
A válaszok alapján tízből kilencen igénybe veszik a szelektív hulladékgyűjtést, illetve hasonló arányban az energiahatékony otthoni világításra is figyelmet fordítanak. A vízhasználat megtakarításaira több mint 70, a közlekedési energiafelhasználásra mintegy 40 százalék helyez hangsúlyt.
Otthoni, már meglévő megújulóenergia-termelésről csak minden tizedik válaszadó számolt be, csaknem háromnegyedük ugyanakkor tervezi valamilyen megújuló energiát hasznosító eszköz, illetve berendezés telepítését. A beruházás tervezésekor leginkább a telepítési költségeket és a megtérülést veszik figyelembe, míg legkevésbé az esztétikai szempontok számítanak.
A kutatásban résztvevők több mint 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne akár magasabb költségeket is vállalni annak érdekében, hogy zöld áramot használhasson otthonában. A válaszadók ötöde csak legfeljebb 2 százalékos felárat fogadna el, de 40 százalék akár 2-10 százalékot is ráfizetne az áram árára, ha az megújuló forrásból érkezik.
A plusz költségek vállalására az átlagosnál nyitottabbak a fiatalabbak és a nagyobb településen élők; a 18-24 éves korosztály tagjai közül tízből nyolcan így nyilatkoztak, a fővárosban pedig a válaszadók háromnegyede lenne nyitott a magasabb árú zöld áramra.
A lombikbébi-eljárás segítségével növekedhet a mellrák kockázata
2019. augusztus 09.
Nagyobb lehet a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik 40 évesnél idősebben lombikbébi-eljárással (IVF) lettek várandósak – derült ki egy nagyszabású dán tanulmányból.
A Koppenhágai Egyetem kutatói 600 ezer dán nőt vontak be tanulmányukba, közülük 58 534 esett át mesterséges megtermékenyítésen. Azt találták, hogy az ily módon szülő 40 év fölötti nők esetében 65 százalékkal nagyobb az esélye annak, hogy mellrákot diagnosztizálnak náluk – írta a The Independent című brit napilap a Humán Reprodukció és Embriológia Európai Társasága (ESHRE) éves bécsi tanácskozásán bemutatott tanulmányt.
A mesterséges megtermékenyítés során a petetermeléshez a nőknek erős gyógyszereket adnak a petefészkek stimulálásához. Ez megnöveli szervezetükben az ösztrogén szintjét, ez a hormon mozdítja elő a mell sejtjeinek a növekedését, de szerepet játszhat a rákos sejtek növekedésében is.
Bár általánosságban a rák aránya alacsony volt, a mesterséges megtermékenyítésen átesett összes résztvevő esetében minden ezer nőre mintegy kettővel több daganatos betegség jutott, mint a kontrollcsoportra.
A növekvő kockázat betudható a korral kapcsolatos sebezhetőségnek a hormonkitettséget illetően, vagy a nagyobb mennyiségű hormonnak a mesterséges megtermékenyítés során – írták a kutatók tanulmányuk összefoglalójában.
Az 1994 és 2015 között folyó kutatásban minden mesterséges megtermékenyítésen átesett nő egészségi adatait összevetették tíz hasonló hátterű nővével, aki természetes módon szült.
