Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

TE mit tettél eddig környezetedért?

2018. július 22.

“Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" szól a jelmondat. Rengeteg eszmére ráhúzták már ezt a szlogent, de szerintem a környezettudatosság terén érvényesítheti leginkább jótékony hatását. Ha mindenki kiveszi a részét belőle, akkor jó irányba tudunk majd továbblépni.  

A Mittettel.hu a hétköznapok környezettudatosságával foglalkozik. A látogatók leírhatják, hogy mit tettek eddig a környezetért és ezt a feljegyzést egy év elmúltával visszakapják. Így láthatják, hogy mennyit fejlődtek zöld gondolkodás terén. Az inspiráló írások meg is jelennek az oldalon, így könnyen juthatunk ötletekhez is.


Az oldal ötlete onnan eredezik, hogy próbáltam megfejteni a csomagolásokon lévő kis ábrákat, hogy vajon amit a kezemben tartok, az szelektív-e. Aztán ahogy elmélyedtem a témában, rájöttem, hogy magánemberként magunkra vagyunk hagyva ebben a témában. Nincsenek „példaképeink” akiket lekövetve tanulhatunk. Sok alulról szerveződő, nagyon erős közösséget találtam, akik hulladékmentes élettel, fenntartható, minimalista, vagy slow életmóddal foglalkoznak, de azt láttam, hogy az ilyen közösségekben a kezdők ritkán mernek aktívan kezdeményezni. Szóval a meglévő fórumok inkább a tudatos emberek továbbfejlődését segítik, de az olyan zöldfülűek, mint például én is, nagyon nehezen találják meg a megfelelő információforrást. Ráadásul sem az állami, sem a gyártói/forgalmazói oldalról nem találtam olyan információforrást, ami könnyen kereshető és hosszútávon folyamatosan frissül.



Így hozd egyensúlyba az edzést, a munkát és a családot

2018. július 22.

A komolyan edzők egyik legnagyobb kihívása, hogy össze tudják egyeztetni a munkájukat, a tanulást, a magánéletüket és a sok időt követelő edzéseket. Fülöp Tibor, a Sportorvosi Központ sportszakmai igazgatója, laborvezetője ebben próbál segíteni.

Vannak olyan sportágak, amelyek különösen sok időt igényelnek, ilyen például az öttusa, a triatlon, a hosszútávfutás vagy a kerékpározás. Azok a sportolók, akik rendszeresen edzenek, szeretnének fejlődni és konkrét célok felé törekszenek, pontosan tudják, hogy napi 60 perc nem feltétlenül elég az optimális teljesítményhez.

– Valószínűleg nincs egyetlen olyan megoldókulcs, amely mindenkinél beválik az egyensúly kialakításánál, de az biztos, hogy a komolyan sportolóknak ki kell hozni a helyzetből a lehető legkedvezőbb verziót. Ideális esetben az edzők is úgy próbálják összeállítani egy-egy sportoló edzéstervét, hogy tekintetbe veszik a sporton kívüli elfoglaltságaikat is. Biztos vagyok benne, hogy csak akkor lehet valóban elégedett a sportoló az életével, ha sikerül valahogyan fenntartani ezt a nagyon kényes balanszot, hiszen a sportsikereken kívül az élet más területein is fontos a jelenlét.

Az 5 legjobb tanács

1. A pihenőnap pihenésre szolgáljon

A pihenőnapokon igyekezni kell valóban pihenni. Ha ilyenkor füvet nyírunk, vagy a gyerekeket fuvarozzuk egész nap, a másnapi megmérettetésen sem fizikailag, sem szellemileg nem leszünk csúcsformában. A pihenés során a szervezet „újjáépíti” önmagát, és ha ezt nem engedjük meg neki, jelentősen csökkenthet az elvárt teljesítményünk. Próbáljuk olyan napokra időzíteni a pihenést, amikor semmi komoly, időrabló feladat nem vár ránk.



A szexuális vágy gyilkosai

2018. július 21.

A férfiak többségének a nők ittassága, a nem tiszta fehérnemű és a passzivitás hatására megy el a kedve a leginkább a szextől, a nők nagy részének a partner lábszaga, passzivitása és a hátszőrzete miatt.

1. számú vágygyilkos: az alkohol

A húsz és negyven év közötti szexre kész német férfiak számára az a leginkább lelohasztó élmény, ha a partnerük be van rúgva. A megkérdezettek jóval több mint fele - pontosan 57 százaléka nyilatkozott így legalábbis.

2. számú vágygyilkos: a nem tiszta fehérnemű

Amennyiben nem elég tiszta fehérneműt visel a nő, a férfiak 56 százalékának megy el a kedve a lepedőakrobatikától.

3. számú vágygyilkos: a passzivitás

A férfiak 51 százalékának az veszi el a kedvét, ha a szeretőjük passzív.



A gyilkos hétfő reggel szindróma - segítünk túlélni!

2018. július 21.

Minden harmadik magyarra halálos veszélyt jelentenek a hétfő reggelek - különösen 35 éves kor felett. A "hétfő reggel szindróma" egy stressz-tünetegyüttesnek a neve, ami a vérnyomás, a légzés és a lelki feszültség együttes hatása a szervezetre.  

Ez a szindróma valószínű okozója a sztróknak, az infarktusnak és több stressz-eredetű betegségnek.

Egy japán kutatás szerint a hétfő - és főleg a hétfő reggel - a legveszélyesebb nap a héten. A legtöbb ember persze ezt kutatás nélkül is pontosan tudja - gyakorlatilag mindenki, aki ezen a szép, derűs reggelen egy vidám séta helyett a munkahelyén csücsül.

Hazánkban igen elterjedt a magas vérnyomás betegség - körülbelül minden harmadik ember érintett valamilyen formában. A statisztikák szerint a hétfő reggel számukra különlegesen gyilkos hatású. Hétfő reggel azért emelkedik a halálos kimenetelű szív- és érrendszeri betegségek száma, mert a nyugodtabb, békésen töltött vasárnapi nap után hirtelen zúdul az emberre egy sor olyan stressz, amit a szervezet egy idő után nem képes jól kezelni.



A szív szempontjából nincs egészséges kövérség

2018. július 20.

Eddig néhány kutatás azt sugallta, hogy a metabolikus szindróma más elemeit nélkülöző elhízás akár még az egészséges kategóriába is sorolható, ez az elképzelés azonban megdőlni látszik. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggéseket világítja meg.

Az elhízás számos egészségi kockázatot hordoz magában, mint a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás és bizonyos daganatos betegségek növekvő rizikója. Ugyanakkor eddig létezett egy „metabolikusan egészséges elhízás” nevű kategória, amelybe azokat sorolták, akik ugyan magas BMI-index-szel rendelkeztek, de nem volt jelen náluk semmilyen más betegség, amelynek az elhízás a fő rizikófaktora. Ez a kategória azonban nem volt pontosan definiálva, így erre tettek most kísérletet német tudósok.

Meghatározásuk szerint – melyet a The Lancet Diabetes & Endocrinology c. szaklapban publikáltak, itt arról az elhízásról lehet szó, amely nem jár együtt magas vérnyomással, diszlipidémiával és cukorbetegséggel. Cikkükben azonban feltették azt a kérdést is, hogy hogyan hat önmagában a nők elhízása a kardiovaszkuláris betegségekre. Vaskó doktor szerint ugyanakkor jelent bizonyos problémát, hogy a megfigyelés  és a nem prospektív vizsgálat csak  nőket  vett figyelembe, holott köztudott, hogy a  fatális kimenetelű  kardiovaszkuláris halálozás elsősorban a férfiakat érinti.



Életközépi válság, avagy a romba dőlt álomvár

2018. július 20.

A pánik oldását szolgáló alkoholizálás, az elhamarkodott döntések később sokszorosan megbosszulják magukat…

A férfiak nem tudják, hogy bizony, ők is ‘klimaxolnak’, még ha más módon is mint a nők. A rettegés, annak az érzése, hogy az épített birodalom mint kártyavár omolhat össze, valamint a kiégés érzése biztos jele az életközépi válságnak, és érzelmileg hasonlóképp megterhelő, mint a nőknél többek közt a nőiességük hanyatlása miatt megélt aggodalom. A pszichés problémák ebben az időszakban mindkét nemnél gyakoriak,  de a nőknél  a menopauza, mely során szinte ‘megbolondulnak a hormonok’, fizikailag is kifejezetten megterhelő időszakot jelent. Nem ritkán fordulnak elő náluk elő pszichoszomatikus tünetek is, ami mögött viszont legtöbbször az orvos semmilyen betegséget nem talál. 

Vannak hirtelen jövő, váratlan válsághelyzetek az életben, amelyek a vis major kategóriába tartoznak, és nem lehet rá felkészülni, bár felvértezett lélekkel és biztos családi háttérrel azokat is könnyebb átvészelni. Azonban az életkori krízisek, mint például a serdülőkor, a családalapítás, a gyermekszületés, a klimax, és fő témánk, az élet közepi válság is nagy biztonsággal bejósolható életesemény, amelyet nem kerülhetünk ki. Azonban a krízis mindig fordulópontot is jelent. Olyan feszült, fájdalmas állapotot, amely magában hordozza a pozitív és a negatív irányba történő változás lehetőségét egyaránt. 

A ‘borítás’ ilyenkor gyógyírnak tűnhet a problémákra

A legnagyobb és legégetőbb problémát az élet közepén az jelenti, hogy el kell döntenünk, hogy a hátralévő időnkben mihez kezdjünk magunkkal. Ekkor tesszük mérlegre eddigi életünket, ekkor kerülhet sor az őszinte szembenézésre eddigi életünkkel, valamint  az életidő szabott voltára való eszmélésre. Ekkor kezd el bennünket marcangolni a kérdés, hogy ha eltávozunk az élők sorából, hagyunk-e nyomot magunk után a világban, büszkék lehetnek-e ránk a gyermekeink, leszármazottaink.



Piros foltok a párnán – Orrvérzés a kicsiknél

2018. július 19.

Az enyhe lefolyású, többnyire spontán szűnő, váratlanul, látszólag ok nélkül jelentkező orrvérzések gyermekkorban nagyon gyakoriak. Ellátásukhoz ritkán szükséges orvosi segítség. 

Miért vérzik a kicsik orra?

Szinte minden esetben felvetődik kérdés, hogy mi az oka a gyakori gyermekkori orrvérzéseknek. Az esetek többségében szerencsére banális okról van szó. A gyermekkorban oly gyakori nátha az orr belsejét bélelő nyálkahártya szárazságával és gyulladásával kezdődik.

Gyermekkorban az orrsövény bemeneti részén mindkét oldalon, szimmetrikusan jellegzetesen dús érfonat van. A nyálkahártya alatt nagyon felületesen helyezkedik el, ezért könnyen sérül.

  • Különösen így van ez a nátha kezdetén, amikor a nyálkahártya kiszárad, és az érfonat spontán sérülése könnyen bekövetkezik. Sokszor tapasztaljuk, hogy a nátha orrvérzéssel kezdődik, amikor az orr még nem váladékozik, csak viszket, és gyakori a tüsszögés.

A fertőző betegségek egy része, például a kanyaró, a régi időkben a diftéria vagy mostanában a járványos méreteket öltő influenza is hasonló tünetekkel indul.

  • A vérzések általában egyoldaliak, kétoldali vérzés trauma kapcsán vagy vérképzőrendszeri betegségnél fordul elő. Ez viszont az egyszerű, gyakran jelentkező orrvérzésekhez képest elenyésző számban fordul elő.


Tényleg árulkodik az arcunk?

2018. július 19.

Az első nyolc másodperc során eldől, hogy a másiknak bizalmat szavazunk, vagy ellenszenvesnek tartjuk. Elegendő megpillantanunk az arcát, és tudjuk, hogy kedvelni fogjuk, vagy sem. Vajon mi alapján hozunk ítéletet ilyen gyorsan?  

Születésünk óta olvassuk, és értelmezzük az arcokat, méghozzá a találkozások első másodperceiben. Mindannyian használunk olyan kifejezéseket, mint „nyílt tekintet”, „zord ábrázat”, „entellektüel”, „tökfej”, „őszintének tűnik”, vagy „sunyi alak”. Még az olyan tétova kijelentések is, mint a „nem tudom mi, de valami nagyon nem tetszik nekem ebben az emberben” valószínűleg összefüggésbe hozhatók az adott illető arcával.

Valamiért szimpatikus vagy!
A legtöbb információ, amely ilyen és ehhez hasonló kijelentésekre késztet bennünket, tudattalan. Az emberek négy perc alatt alkotják meg másokról alkotott véleményük 90 százalékát, és ennek 60-80 százalékát az arc, illetve a testbeszéd adja. Az első találkozás első másodperceiben már tudjuk, hogy az adott ember kedves, távolságtartó, agresszív, őszinte, vagy barátságos-e.
Pusztán azzal, hogy valaki arcába nézünk, meg tudjuk mondani, hogy az illető boldog, szomorú, bizonytalan, szégyenlős, nagylelkű, zárkózott, barátságos, gondos, megbízható, avagy fáradt-e. S az esetek többségében az első benyomásunk pontos lesz.
Ma már tudjuk, hogy az olyan ősrégi állítások, mint „Ne bízz abban, akinek túl közelülő szemei vannak!”, vagy „sötét pillantása van”, tényeken alapulnak.



Segítség, folyton zúg a fülem!

2018. július 18.

A fülzúgás, fülcsengés gyakori panasz. Mi okozhatja és miért fontos, hogy mielőbb orvoshoz forduljunk, ha panaszaink vannak? Többek közt erről is kérdeztük dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát.

Mit nevezünk fülcsengésnek, vagy fülzúgásnak? A füzúgás nem egy, meghatározott módon jelentkező hangtünet. Lehet zúgás csakúgy, mint csengés, ciripelés, duruzsolás – ha tapasztalta már ezeket a hangokat egy csendes szobában ülve, ahol a zajok nem külső forrásból eredtek, akkor valószínűleg fülzúgásban szenved. A hangok lehetnek enyhék, vagy hangosabbak, jelentkezhetnek egyik oldalon, vagy mindkét fülben is, folyamatosak, vagy pulzálóak. A páciensek egy részénél a tünetek idővel az életminőséget is jelentősen rontják, zavarják a nyugodt pihenést, tanulást, munkavégzést, jobb ezért mielőbb orvoshoz fordulni és kezeltetni.

Kiket veszélyeztet?

Az évek múlásával az idegrostok száma is jelentősen csökken, ez pedig hozzájárulhat az idősebb korban megjelenő fülzúgáshoz. A hallás folyamatában szintén fontos szerepet játszó szőrsejtek károsodása azonban már fiatalabb korban is bekövetkezhet, rendszerint zajártalom következtében. Ezért bizonyos foglalkozási körökben – építkezésen, iparban dolgozóknál, zenészeknél, katonáknál - még nagyobb a fülzúgás kialakulásának rizikója.
A fülzúgás kialakulásának kockázatát növeli a dohányzás, stresszes életmód, a magas-, vagy alacsony vérnyomás betegség és az érszűkület is. Bizonyos gyógyszerek is előidézhetik: antibiotikumok, a rosszindulatú, daganatos betegségek gyógyításban használt készítmények, vagy vizelethajtók szedése mellett is kialakulhat fülzúgás, emellett gyakran jelentkezik poszttraumatikus stressz-szindrómás betegeknél is. Bármilyen okból kialakuló belsőfül-vérellátási zavar hatására is létrejöhet, gyakran halláscsökkenés mellett. Fülzúgást okozhatnak a nyaki csigolyák elváltozásai, fogászati rendellenességek, élvezeti szerek is, de jelentkezhet fülkürt hurut, vagy középfül-gyulladás és fülműtét szövődményeként is.



Beléd fojtották a szót? A szorongás oldható!

2018. július 18.

A félelem egy anyagba zárt érzelem. Az az állapot, amikor a sokféle bennem rejlő tehetséget, szeretetet elfojtom. Miért? Mert amikor gyerekkorban meg akarom élni, nincs rá válasz. Elutasítanak vagy nem vesznek róla tudomást. És "leszoktatom" magam róla. Azt gondolom gyerekként, hogy "nem jó" ez a megélésem. Hiszen a szülők a példaképek, ők csinálják jól.  

Amikor felnőttként önmagunkat szeretnénk megélni, a testben már fut a program, hogy "nem lehet". A kettő konfliktusa a szorongás. Amikor akarsz vmit, de mégsem indulsz el. A jelenben kereshetsz magyarázatokat, hogy miért... de a gyökere a "nem lehet" bevésődés. 
 
Ez nem a szülők hibája. Ez a társadalmi változások következménye. Egyrészt a sok impulzus és teljesítmény ránk nehezedő nyomása, melyek elviszik a figyelmünket önmagunkról. A szüleinknek is nehéz volt. Szerencsés vagy, ha felnőtt korodra még nem felejtetted el a gyerekkori álmaidat. Persze ha nem emlékszel, akkor is ott van, csak elő kell keresni. 
 
Amikor a szorongás vagy a pánikroham tüneteit észleled, a tested "keresi önmagát". Egy belső harc dúl benned a gyerekkori elfojtott érzéseid és a jelenbeni vágyaid között. 
 
Ha úgy éled meg, hogy minden rendben van az életedben, és mégis rosszul vagy, akkor is ez a folyamat zajlik benned, csak mélyebben van.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...521522523...623
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.