Addig nyújtózkodj, amíg a tűsarkad engedi, avagy hogyan jelenjünk meg az interjún

2018. szeptember 02.

Számos cikket és interjút látni arról, hogyan érdemes megjelenni egy buliban, egy interjún, mik a legújabb színek, trendek és hogy mihez kellene igazodnunk, ha csinosan szeretnénk feltűnni egy-egy eseményen. Valóban nem mindegy, hogyan jelenünk meg az interjún és kiemeltebb eseményeken.  

Alább 4 pontban összegeztem mindazt, ami szerintem ehhez szükséges. 

1. Az első és talán legfontosabb alapelv, ami részben vesszőparipám: az ápoltság.

Eltérő anyagi státusszal rendelkezünk, van, aki megteheti, hogy ilyenkor „beugorjon a fodrászhoz”, vagy igénybe vegyen egy műkörmöst, van, aki nem. Az ápoltság alapvetően arról szól, hogy igényességet sugározzunk kifelé, és ha engem kérdeznek, ebben nincs elnézés. Alapvető higiéniás „folyamatok” mindenkitől elvárhatók egy interjú előtt. Mindig ügyeljünk az ápoltságra, zsíros hajjal, ápolatlan fogsorral, koszos körmökkel és bőrrel nem célszerű megjelenni egy konzultáción. Természetes, hogy ilyenkor mindenki izgul, jobban izzad, ziláltabb, de egy vájt szem rögtön észreveszi, hogy ez állandó vagy csak az adott stresszes pillanatnak szól.

Léket kapott a szénhidrát-elmélet?

2018. szeptember 02.

Érdekes tanulmány látott napvilágot pár nappal ezelőtt a Cell Metabolism című szaklapban: a skóciai Aberdeen-i Egyetem és a Pekingben működő Kínai Tudományegyetem Genetikai és Fejlődésbiológiai Intézetének kutatói állatkísérletek alapján is úgy találták, hogy a zsírban dús étrend magasabb energiafelvételhez, valamint elhízáshoz vezet. Bár a táplálkozással foglalkozó szakemberek korábban is felhívták a figyelmet a túlzott zsírfogyasztás veszélyeire, az utóbbi években több vizsgálat fókuszába a szénhidrátok kerültek, mint a túlsúly kialakulásáért felelős tápanyagok. Ezek hatására is terjedt el széles körben az a nézet, hogy a zsírok fogyasztása nem vezet elhízáshoz, ellentétben a szénhidrátokkal, különösen a cukorral. Bár azt maguk a kutatók sem állítják, hogy vizsgálatuk egyértelmű bizonyítékot szolgáltatna ennek ellenkezőjére, több cikk és híradás máris ezt állítja. Írásunkbn a TÉT Platform és a Magyar Táplálkozástudományi Társaság szakemberei segítenek az eredmények értelmezésében.

A skót és kínai kutatók öt csoportban több mint ezer egeret vizsgáltak három hónapon keresztül, amely emberi élettartamban mintegy kilenc évnek felelhet meg. Az egereket 29 különböző étrenden tartották, melyek tápanyag-összetétele különbözött: a fehérjetartalom 5-30, a zsírtartalom 8,3-80, míg a szénhidrátok aránya 10-80 százalék között mozgott, ez utóbbin belül a cukor pedig 5-30 százalékot tett ki. Az elvégzett mintegy százezer mérés és MRI vizsgálat alapján úgy találták, hogy sem a sok szénhidrátot tartalmazó, sem a magas fehérjetartalmú étrend nem vezetett elhízáshoz, azonban a nagy zsírtartalmú étrenden lévő egerek több energiát fogyasztottak és súlyuk jóval magasabb lett a többi csoport átlagánál.

Vörösboros meleg rukkolasaláta

2018. szeptember 01.

Az eredeti recept ha jól emlékszem Jamie Olivertől származik, kissé tovább egyszerűsítettem rajta és elérhetőbb alapanyagokat használtam fel hozzá, és nálunk ez most ilyen formában fogyasztjuk.  

Ez a szuper saláta gyors nyári ebédnek vagy vacsorának kiváló!

Könnyű mégis laktató, finom és sok íztől egész ízorgia alakul ki a szájban. Pirítóssal vagy csak magában is fogyasztható.

Hozzávalók (2 adag):

• 1/2 csomag rukkolasaláta (kb. 100 g)
• 5-6 szelet vékony császárszalonna vagy fekete erdei sonka (kb 50-70 g)
• 1 marék dió (kb. 50 g)
• 1 nagyobb vagy 2 kisebb fej lilahagyma
• 1 dl száraz vörösbor
• só, bors
• parmezán forgács

A diót apróra vágjuk és száraz serpenyőben megpirítjuk. A császárszalonnából vagy nagyon vékony szeleteket vágunk vagy már leszeletelve vesszük, ugyanerre a célra jó a fekete erdei sonka is. Elvághatjuk kisebb csíkokra és egy kevés zsiradékon megpirítjuk jó ropogósra. Közben megpucoljuk a lilahagymát majd cikkekre vágjuk. Amikor a szalonna megpirult akkor kivesszük a serpenyőből és félretesszük. A lilahagymát elkezdjük pirítani, majd a seprenyőbe beleöntjük a bort, és ízlés szerint megsózzuk, borsozzuk. Hagyjuk hogy egy kissé besűrűsödjön. A rukkolát megmossuk és megszárítjuk, vagy eredetileg is mosottat veszünk. Kiszedjük egy tálkába. Ráöntünk a még meleg lilahagymás – vörösboros mártásból, majd teszünk rá szalonna pörcöt, pirított diót és reszelt parmezánnal vagy permezánforgáccsal és frissen őrölt fekete borssal meghintve tálaljuk még melegen.

Mikor mondjam el, hogy terhes vagyok?

2018. szeptember 01.

Nagy dilemma a nők számára, hogy mikor is jelentsék be a munkahelyükön, hogy várandósak. Várjanak az első trimeszter végéig? Vagy az túl hosszú idő? Esetleg már a legelső pillanatban szóljanak?  És mi történik, ha mégsem marad meg a terhesség?

Amikor a nő számára kiderül a várandósság ténye, a határtalan öröm mellett rögtön gyülekezni kezdenek a fekete felhők is. Mit fog szólni a főnököm? Mi lesz, ha kirúgnak? Mikor mondjam el a munkahelyemen? Ezek a kérdések meglepően nagy stresszel járnak, ami pedig kifejezetten ártalmas lehet a babára, és nem csak a terhesség elején!

A stressz vetélést is okozhat

Fontos tisztázni, hogy tervezett baba esetén a nők hajlamosabbak a baba érdekeit szem előtt tartani, míg amikor csak „becsúszik” a kicsi, akkor a tudatos felkészülést kisebb pánik előzi meg. A baba számára a stressz nagyon rossz, mivel hatalmas energiát visz el a szervezettől. A stressz sajnos kiválthat vetélést vagy koraszülést is, illetve az immunrendszer működésére is hatást gyakorol, fokozva számos betegség, nem utolsó sorban  az úgynevezett felszálló fertőzések  kialakulásának valószínűségét, amik a vetélések és koraszülések több mint 50% -áért felelősek!

A stresszt kikerülni pedig szinte lehetetlen abban az esetben, ha a kismama ugyanolyan tevékeny életet él a várandósság ideje alatt, mint azt megelőzően. A mindennapi feladatok, a munkahelyi követelmények nem változnak, nem alkalmazkodnak a terhesség igényeihez.  Pedig a terhesség megváltozott állapotot jelent, nem véletlen nevezik “másállapot”-nak.

Miért nem tűnik már el a narancsbőr?

2018. augusztus 31.

Ezekben a hónapokban minden női magazinban több oldalnyi tuti tippet találsz arról, hogyan tüntesd el a narancsbőrt, és a nyomtatott újságok késésben is vannak, hiszen az interneten már májustól meredeken emelkedik azoknak a száma, akik rákeresnek a narancsbőrre. Kilátástalan küzdelem, vagy van esélyed nyerni? Elmondjuk, mit kell tenned, hogy végleg elfelejthesd a narancsbőrt.  

Majdnem mindenkinek van.

Ma, Magyarországon 10 nőből 9,5-nek (írhattuk volna azt is hogy a nők 95%-nak) van narancsbőre, függetlenül attól, hogy sovány, vagy ducibb, fiatal, vagy idős. Ami ekkora probléma, arra sokan próbálnak ilyen-olyan megoldást kínálni: ezért a világon több millió cég él abból, hogy a tökéletes narancsbőr elleni krémet, eszközt, terápiát árulja: természetesen azt ígérve, hogy a narancsbőr eltűnik, gyorsan, és örökre. Ha azonban ez így lenne, akkor nem lenne ilyen magas a narancsbőrrel küzdők aránya. Mi a probléma?

Cellulitisz: súlyos betegségnek hitték

Ha most 1800-1900-as években lennénk, akkor a legtöbb felcser, és orvos, azt mondaná, hogy betegek vagyunk, mert cellulitiszünk van: azaz bőrkötőszöveti gyulladásunk. Ezért ilyen a combunk, popsink. Régen úgy vélték, hogy a narancsbőr betegség. Erre utal a cellulitisz szó is, ami a latin cellule (sejtek) és az itisz (szintén latin, és gyulladást jelent) szavakból áll össze. Jegyezzük meg, és használjuk helyesen: a cellulitisz nem celluliltisz, hanem cellulit, és nem betegség, állapot. Azt is kevesen tudják, hogy cellulitjuk nem csak a nőknek van, előfordul férfiaknál is. Ma már tudjuk, hogy a cellulit (narancsbőr) oka a vér, és nyirokkeringés funkcionális zavara: pontosabban az a gond, hogy a hajszálerek falán több folyadék jut ki a sejtek közé mint kellene, és ödémákat okoz. Ez a cellulit.

Minden második magyar kövér?

2018. augusztus 31.

Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke szerint éppen ezen tények miatt fontos, hogy  jóval nagyobb szerep jusson az életmódorvoslásnak.

Nem figyelünk eléggé az életmódunkra

Nemrégiben látott napvilágot a KSH friss kutatása, "Egészségi állapot és egészségmagatartás 2016-2017" címmel. A Központi Statisztikai Hivatal tanulmánya szerint a népesség szubjektíven megélt általános egészségi állapotában nem történtek jelentős változások a 2010–2017 közötti időszakban. Az egészségüket jónak vagy nagyon jónak tartók aránya 2010-től 2015-ig 55–56 %-on stagnált, majd 2016–2017-ben egy magasabb, 59–60 %-os szintet ért el hazánkban.

Az egészségi állapot önbevallásos megítélése természetesen részben a valóságon alapul, másrészt viszont szubjektív, az egyének egy általuk vélt normához igazítják a véleményüket. Ugyanakkor, ha a tényeket nézzük, a testtömegindex számítás és WHO iránymutatása alapján megállapítható, hogy a 15 év felettieknek csupán 40 %-a tekinthető normál testsúlyúnak. Az ennél soványabbak aránya az 5 %-ot sem éri el, tehát a lakosság több mint felének súlytöbblete van! Ez utóbbiak nagy része túlsúlyos, enyhe és középsúlyos elhízással a lakosság mintegy kéttizede, súlyos elhízással csak elenyésző része küzd.

Ezzel nyilván összefügg, hogy kevesebb testmozgást végeznek a munkahelyükön kívül azok, akik vagy sokat mozognak munkavégzés közben, vagy nagy erőt kell kifejteniük. Mégis azok mozognak a legkevesebbet, akik nem végeznek semmiféle munkát, otthon sem. A nem dolgozók kétharmadának életében semmiféle rendszeres mozgás nem szerepel. Az egészséges életmód másik fontos elemét, a gyümölcs- és zöldségfogyasztást vizsgálva a KSH arra jutott, hogy a 16 évesnél idősebbek 40 %-a fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy frissen facsart gyümölcslevet, és 30 %-a friss zöldségeket, salátát vagy frissen facsart zöldséglevet. A vizsgált célcsoport 12 %-a a heti rendszerességnél ritkábban vagy sohasem fogyaszt gyümölcsöt és gyümölcslevet, 14 %-uk pedig zöldséget és zöldséglevet. Azok aránya, akik heti szintnél ritkábban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, 8,2%.

Mit árul el rólad szemszíned?

2018. augusztus 30.

A szem színe kisgyermekkorban majdnem minden gyermeknél egységesen szürkéskék, amolyan bébi-acélkék. Sok anya ilyenkor álmodozik - hátha kék marad! Ám a barna szemű szülőktől származóknál genetikai okból többnyire besötétedik. Általában már 6 hónapos korban látható a végleges szemszín.  

Másoknak tinédzserkorban, sőt akár húszas éveikben is változhat szemük árnyalata. Az európai emberekre a legjellemzőbb a (kevert árnyalatú) kék szemszín – legnagyobb százalékban az izlandiakra. Mint azt egy kísérlet tudósai nem régiben felfedezték, ezek a kék szemű egyedek szívesen választanak maguknak szintén kék szemű párt, különösen a férfiak, hiszen az apa kiléte így biztosabban megállapítható.

Az Európán kívüli népességeknél leggyakoribb a barna szem, annak azonban rengeteg különböző finom árnyalata megtalálható az egyes népeknél.

Akikben jobban megbíznak
Pszichológiai tény, hogy a világos, tiszta tekintetű egyedekben jobban megbíznak társaik, mivel szemük rostjai, s így egész belsejük áttekinthetőbbnek tűnik. A vakító kék szemű, barna hajú, fehér bőrű, igazi lovag külsejű férfiakban viszont nem mindenki képes megbízni, mivel kisugárzásuk olyannyira leveszi a legtöbb nőt lábukról, hogy az az állandó partnerekben gyakran félelmet kelt.

A legritkább szemszín
A legérdekesebb észrevétel a kutatók részéről azonban az, hogy a valódi tiszta zöld szemszín a legritkább a Földön, mindössze 2% büszkélkedhet ezzel. Gyakran zöld színű szemünk ugyanis nem tiszta, hanem barnás, ún. savószínű.

Játékos fejlesztés a homokozóban

2018. augusztus 30.

Nyaranta számos lehetőség nyílik arra, hogy a gyerekek homokozóban játsszanak. A kertben is építhetünk homokozót, de a játszótér vagy a folyópart is kitűnő alkalmat adhat várépítésre, sarazásra, homoksütik készítésére. Azt mindannyian tudjuk, hogy a gyerekek imádnak homokozni, azt viszont kevesebben, hogy ez a játék nem csupán jó móka, de remek fejlesztő eszköz is!

Miért jó a homok?

• Fejleszti a kézügyességet
  A vizes homokkal könnyebb dolgozni, mint gyurmával vagy tésztával a későbbiekben. A homokozás  remek előkészítés a kéz- és karizmok edzéséhez: az alagútásás, lapátolás komoly erőpróba egy kisgyermek számára, a homokban közlekedő járművek tologatása, a vár vagy sütemények díszítése pedig aprólékos mozdulatokat igényel, így kifejezetten fejleszti a finom mozgások koordinációját.
• Mint minden játék, a homokozás is jó a szókincs fejlesztésére is
  A homokozás közben számtalan alkalmunk kínálkozik arra, hogy a gyermek megtanulja a színeket (sárga vödör, kék lapát), ellentétpárokat (nehéz-könnyű kanna, sok-kevés homok,  vagy épp a formák neveit. Nagyobbakkal a homokba bottal vagy az ujjunkkal írt betűkkel, szavakkal is gyakorolhatunk.  
• Logikus gondolkodásra nevel
  A gyerekeknek meg kell tervezni egy egész folyamatot: mi szükséges a vár építéséhez, milyen nedves legyen a homok, hová kerüljenek a tornyok, merre menjenek az építő autók, hol legyen a vizes árok. Komoly tervet kell szőni ahhoz, hogy a végeredmény elérje a kívánt formát.
• Szerepjátékra is alkalmas
  Maga a játék folyamata, illetve a már elkészült alkotások is lehetőséget biztosíthat a további játékhoz. A várban például megvívhatunk a sárkánnyal, vagy a homokozóformákkal készített gyümölcsökkel, süteményekkel a gyerekek megnyithatják a saját cukrászdájukat, kiskereskedésüket, ahol aztán a többiek és a szülők is bevásárolhatnak.
• Szocializáció
  A játékban lényeges kérdés, hogy a gyermekek mennyire képesek közös nevezőre jutni egymással – ehhez mindenképp kommunikálni kell. Ha megvan a terv, épül a kastély, meg kell beszélni, hol legyen a híd, merre menjenek az autók. A másiktól el kell kérni az ehhez szükséges eszközt, vagy meg kell várni, amíg ő befejezi vele a munkát. Alkalmazkodni kell, adni és kapni, eközben óhatatlanul összezörrennek, majd megtanulnak kibékülni, új barátságok is szövődhetnek – magyarázza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője.
• Mit játsszunk?
  – A műanyag autók, vödrök és lapátok mellett a gyerekek előszeretettel működtetnek kerti konyhát a homokozóban. Ehhez nincs szükség másra, mint a már használaton kívüli konyhai edényekre: kopott muffinsütők, lábasok, szűrőedények és műanyag poharak új élete kezdődhet.

5 + 1 tipp a tudatos és hatékony tanácsadáshoz, kommunikációhoz

2018. augusztus 29.

Vannak emberek, akiknek a véleményére valamiért odafigyelnek az emberek. Mit érdemes tenni, hogy a Te véleményed és tanácsod valóban értékessé váljon, ami segít másoknak? S valóban érdekelje őket, és odafigyeljenek a nézőpontodra? Sőt, akár keressenek is érte? Az utóbbi fél évtizedben több mint ezer tanácsadás során volt alkalmam megfigyelni hogyan és miként működnek azok a tanácsok, melyek valóban segítenek, s melyek azok, melyek nem.  

Ahhoz, hogy valóban segítsd véleményeddel a világot, át kell gondolni néhány elvet,s alkalmazni az életben. Melyek ezek?

1. Az első és legfontosabb szabály egyszerű és viszonylag könnyű megérteni, azonban kicsit nehezebb megtenni. Ne adj tanácsot kéretlenül! Akkor adj tanácsot, s mondd el a véleményed, amikor feléd fordul valaki és valóban megkérdezi, szerinted mi a helyes. Amikor jelezte is, hogy szüksége van a nézőpontod nyújtotta lehetőségre. S nem pedig önjelölt bölcsként „belemászni” valakinek az életébe és érzéseibe.

Mutasson fügét a fájdalomnak!

2018. augusztus 29.

A magyar lakosság rendkívül keveset mozog. Ez mind a fiatalokra, mind az idősekre nézve egyaránt igaz – állítja Dr. Zolnay Péter, reumatológus fizioterápiás szakorvos. Hazánkban csak a lakosság 20%-a sportol rendszeresen, 24%-a csupán havi 1-3 alkalommal,  53%-a pedig egyáltalán nem mozog. Mindebből kitűnik, hogy a lakosság közel négyötöde nem mozog eleget! Ennek tükrében az sem meglepő, hogy a mozgásszegény életmódból következő különböző mozgásszervi, keringési, anyagcsere-és idegrendszeri betegségek terén Magyarország vezeti az európai toplistákat.

Háromból két embernek okoz fájdalmat a mozgás

Az emberi lény mozgásra termett, aki nem mozog, az a túlsúly, a gyenge izomzat és ízületek miatt előbb utóbb kénytelen szembesülni a fájdalommal is. A mozgásszervi megbetegedések igen elterjedtek hazánkban: a felnőtt magyar lakosság kétharmada érintett, ez az arány az 50 év felettiek körében még magasabb, 80%-os.  A problémák leggyakoribb formája a derék ill. a nyakfájás, mivel ezek a legmozgékonyabb gerincszakaszok. Többségében a  gerincet körülvevő hátsó izomzat gyengesége vezet a gerincproblémákhoz, porckorongsérvhez, különböző gyulladásokhoz –  egyszóval fájdalomhoz. Idősebb korban igen gyakoriak az ízületeket (térd, boka, csípő) érintő problémák, illetve a csontritkulás.