Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Féltsük-e kicsiket az antibiotikumoktól?

2017. március 06.

Egy aggódó anyuka kérdései a gyerek antibiotikum szedésével kapcsolatban és Dr. Budai Marianna szakszerű válaszai arról, hogy kell-e félnünk a gyerekünknek felírt antibiotikumoktól…

  • Aggódom, mert a kétéves lányomnak antibiotikumot írt fel az orvos. Igaz, hogy csúnyán köhög már egy ideje és láza is van. Biztos, hogy kell az antibiotikum? Annyi rosszat hallottam róla…

Ne aggodalmaskodjon feleslegesen! Az orvos megvizsgálta a gyermeket, látta az állapotát, mérlegelt, és biztosan helyen döntött, amikor felírta az antibiotikumot. Napjainkban kicsit visszafogottabbak az orvosok az antibiotikumok felírását illetően, mint évekkel ezelőtt; általában csak akkor rendelnek antibiotikumokat, ha arra valóban szükség van. Vannak olyan betegségek, amelyek hatásos kezelésére csak a megfelelően megválasztott antibiotikumok alkalmasak.

  • Meddig kell szednie a gyógyszert a gyereknek?

Hatóanyagtól és készítménytől függően ez eltérő lehet. Az önnek felírt „kanalast”, ami egy penicillin-származékot tartalmaz, például hét napon keresztül napi kétszer kell bevenni a gyógyulás érdekében.

  • Lehet, hogy rossz ötlet, de mi lenne, ha kicsit kevesebbet adnék csak belőle a lányomnak? Kapná hét napon keresztül, csak mindig kicsit kevesebbet…

Ne tegye! Ezzel csak árthat a gyereknek! Erre szokták azt mondani, hogy a „pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve”. Ha kisebb dózisban adja a gyógyszert azzal éppúgy bajt okozhat, mintha túladagolja! Ugyanis, ha a szükségesnél kevesebb antibiotikum jut be a gyermek szervezetébe, akkor lehetséges, hogy az nem lesz elegendő a kórokozó baktériumok elpusztításához. Ellenben, ahhoz már elég lehet a kisebb mennyiség is, hogy a baktériumok különböző módszereket fejlesszenek ki, amikkel visszaverhetik az antibiotikum támadását, azaz ellenállóvá, rezisztenssé válhatnak a szerrel szemben. Ha aluladagolja az antibiotikumot, vagy az előírtnál hamarabb abbahagyja annak a szedését, akkor ez akár a készítmény hatástalanná válásához is vezethet.



Rosacea és pattanás bőratkától?

2017. március 06.

Arcápolás

Sokan kétkedve fogadják, vagy el sem hiszik, van, aki undorral gondol rá, pedig valóban létező élősködő a bőratka. Egyes feltételezések szerint a szőrtüszőkben élő, faggyúval táplálkozó bőratka neve több bőrprobléma kialakulásával is összefüggésbe hozható. Ennek jártunk utána, a közelmúltban megjelent tudományos vizsgálatok eredményeinek segítségével. 

Mi a bőratka?

A bőratkának közel 65 típusát ismerjük, ezek közül kettőről tudjuk, hogy az embereken is él. Érdekes adat, miszerint a bőratka az emberek közel 40 százalékánál kimutatható, ám mégsem mindenkinél okoz tüneteket, pusztán egy, a többi mikroorganizmus közül, amely a bőrünkön megtalálható – magyarázza Peterman Krisztina kozmetikus, a problémás bőrűek kezelésére specializálódott Dermatica szakembere. Kutatások szerint azonban, egyéntől függően a bőratka jelenléte igen komoly tüneteket is okozhat: gyulladásban tartja a bőrt, ami a kutatások szerint szerepet játszhat a rosacea és a pattanások kialakulásában.

 



Tévhitek a szoptatásban

2017. március 05.

A csecsemők főleg sírással tudják jelezni, ha éhesek, fáradtak, fáj a pocakjuk, tele a pelusuk, fáznak vagy melegük van, de azt is, ha egy kis szeretgetésre, kényeztetésre vágynak.

Sokat sír a babám, mert nem szopik eleget

Sokat sír a baba. Mire gondol ilyenkor elsősorban az anya? Természetesen arra, hogy éhes a csecsemője. Valóban gyakran ez az igazság, hiszen az anyatejet a baba hamarabb meg tudja emészteni, mint azt feltételeznénk. Vizsgálatokkal igazolták, hogy bizonyos mennyiségű anyatej emésztéséhez másfél órára van szükség, míg ugyanennyi tápszer esetében ez négy és fél óra. Ezekből a tényekből ne vonj le téves következtetéseket az anyatej értékét illetően, hanem ha szükséges, szoptasd meg a babát akár másfél-két óránként is. Nem az a cél, hogy picid ne sírjon, hanem hogy egészségesen fejlődjön. Napok, hetek elteltével a baba úgyis egyre erősebb lesz, és többet szopik, ezért nőni fog az etetések közötti időszakok hossza.

Figyeld meg babád sírását, mert a sírástípusok általában elkülöníthetők. Más a sírása, ha üres vagy fáj a pocakja, kaki van a pelenkában, vagy a mami közelségére vágyik. A csecsemők közel 20%-a nehezebben alkalmazkodik a méhen kívüli élethez, és sokat bömbölnek, ők a „többfelnőttes” babák, akik mindig kézben akarnak lenni.



Őszinte szerelem a munkahelyen - létezik?

2017. március 05.

Mi van, ha szerelembe esünk egy kollégával? Árt vagy használ a karriernek - ez nyilván attól is függ, hogy a főnökbe habarodunk bele, vagy az irodánkban a szomszéd asztalnál ülőbe. Vajon mennyire igaz vagy hamis a munkahelyi kapcsolat?

A munkát és a privát ügyeket kettéválasztani szinte minden kapcsolatban nehéz. Felmérések azt mutatják, hogy a munkavállalók sokkal jobban teljesítenek, ha a kollégáikhoz baráti kapcsolat fűzi őket vagy akár szerelmesek. Már ha őszinte szerelemről van szó… Mert van különbség a céges bulik és kétnapos továbbképzések röpke fellángolásai és a mély, akár házassághoz vezető őszinte szerelmi kapcsolatok között. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy az emberek nagy része bizony nem remekel a monogámia terén. Annak ellenére, hogy mondjuk példamutató házasságban, minta apaként él pl. az értékesítési osztályvezető, a céges elvonulásokon bizony megvan a párja, az asszisztens vagy egy bármilyen másik szingli vagy házas hölgy személyében. Ezek az alkalmi társulások aztán válásokhoz, sőt újabb házasságokhoz is vezethetnek. Volt már mindkettőre példa a vállalati történelemben. 

Mi van akkor, ha tényleg szerelem szövődik a munkahelyen? Árthat a személyes karriernek, ha kapcsolat alakul ki munkatársak között vagy akár a főnökkel? Egy korábbi felmérés szerint az emberek 25 százalékának volt már munkahelyi afférja. Legtöbben azt érzik, hogy a többi munkatárs részéről nem ritka a fejcsóválás, irigység, rosszindulat és elutasítás.

 



A D-vitamin jelentősége egyéves babáknál

2017. március 04.

A D-vitamin fontos építőköve az egészségesen működő immunrendszernek. Sokat segíthetünk a felnövekvő generációknak, ha megfelelő táplálkozással és életmóddal folyamatosan biztosítjuk a gyerekek számára szükséges D-vitamin-szintet.

Egyéves kor után a tipegő gyakran már a felnőttekkel együtt étkezik, de továbbra is nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a táplálkozására. Az 1–3 év közötti kisgyermek igénye más, mint a felnőttek igényei, hiszen még mindig növekedésben, fejlődésben van a szervezete, a korának megfelelő energia-, tápanyag- és vitaminbevitelre van szüksége nap mint nap. A vitaminok közül fokozott figyelmet kell fordítani a D-vitamin bevitelére.

D-vitamin

A D-vitamin a napfény hatására termelődik az emberi szervezetben. A „D-vitaminnak” nevezett anyag valójában nem is egy egyszerű vitamin, hanem egy hormon „előanyaga”, amely más hormonokra, illetve a szervezet legalább harminc sejttípusára van befolyással közvetlenül.

A D-vitamin szerepe a szervezetben

Nagyon sok élettani folyamatban játszik szerepet. Szervezetünk D-vitamin-szintje és az immunrendszer működése között szoros összefüggés van. Megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitele hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, emellett segíti a szervezetben a kalcium felszívódását, mely szükséges a csontok és a fogak egészséges fejlődéséhez és fenntartásához.



A rák nem az idősek betegsége többé

2017. március 04.

A rák nem az időskorúak betegsége többé: Magyarországon a 35–64 év közötti korosztályban a daganatos betegség okozta halálozás nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas. A másik figyelemfelkeltő statisztika, hogy a halálos kimenetelű rákos megbetegedések több mint 40%-a megelőzhető lett volna. „A megelőzés a leghatásosabb és leginkább költséghatékony módszer a rák kialakulásának és terjedésének kontrollálására.” – hangsúlyozzák a Culevit Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. szakértői a Rákellenes Világnap alkalmával.

A 35 és 64 év közötti korosztályban a daganatos megbetegedés a vezető halálozási ok. A 65 évnél fiatalabbak körében az előfordulási aránya Magyarországon 38 százalék, míg 65 év felett 22 százalékos. Vagyis a rák egyre inkább sújtja azt az aktív korosztályt, akinek még gondoskodnia kell a gyermekeiről, és a szülei már támogatására számítanak. Ezért is különösen fontos hangsúlyozni a megelőzés szerepét. A World Cancer Research Fund International adatai szerint a rákos diagnózisok 25 százalékánál, a halálos kimenetelű eseteknek pedig még ennél is nagyobb hányadánál, 40 százalékánál derül ki, hogy a betegség elkerülhető lett volna, ha a páciensek nem hanyagolják el az életmódbeli változásokat.

„A rákot sokan kivédhetetlen, halálos betegségeként azonosítják. Az egyén megbetegedésének lehetőségét számtalan kockázati tényező alakíthatja, amelyek közül néhányat nem lehet befolyásolni, így az életkort vagy az öröklődést. Vannak azonban olyan kockázati tényezők, mint például az életmód, a lelki és fizikai egyensúly, amelyért tudatosan lehet tenni.” – fogalmazott Lex Zsuzsanna a Culevit Kft. cégvezetője.

 



Rontja a diákok teljesítményét az iskolai zaklatás

2017. március 03.

Csökkenti a tanulók tanulmányi teljesítményét és magabiztosságát, saját képességeikbe vetett hitét a hosszan tartó vagy erősödő iskolai zaklatás egy új tanulmány szerint.

Az Amerikai Pszichológusok Társasága tanulmánya elkészítéséhez több száz gyerek életét követte végig óvodáskortól a középiskoláig. Eredményeiket a Journal of Educational Psychology című szaklapban mutatták be.

Súlyosabbak a bajok az általánosban

Noha az iskolai kegyetlenkedést (bullying) a tömegkultúra gyakrabban ábrázolja középiskolai jelenségként, a kutatás szerint sokkal súlyosabb és gyakoribb az általános iskolákban, és fokozatosan ritkul, ahogy nőnek a gyerekek – írja a Science Daily online tudományos lap.

Rengeteg gyerek szenved az iskolai kegyetlenkedés miatt

A résztvevő gyerekek 24 százaléka szenvedett el iskolai évei alatt hosszan tartó kegyetlenkedést, ami összefüggést mutatott gyenge tanulmányi teljesítményükkel és csökkent iskolai aktivitásukkal – mondta el Gary Ladd vezető kutató, az Arizonai Állami Egyetem professzora.

“Nagyon nyugtalanító, hogy ilyen sok gyerek érzi magát kegyetlenkedés áldozatának az iskolában. A tanároknak és a szülőknek fontos tudni, hogy az esetek száma ritkul az évek során, de néhány gyerek örökké szenvedni fog amiatt, amit iskolai évei alatt elszenvedett” – vélte Ladd.

A jelenséget vizsgáló legtöbb tanulmány csak viszonylag rövid ideig kísérte figyelemmel a diákokat, és az olyan pszichológiai hatásokra koncentrált, mint a szorongás és a depresszió. Ez az első olyan hosszú távú kutatás, amely több mint egy évtizeden át kísérte figyelemmel a gyerekeket és elemezte a kegyetlenkedés és a tanulmányi teljesítmény közötti kapcsolatot – emelte ki a szakértő.

A vizsgálatban 383 gyerek – 190 fiú és 193 lány – vett részt. Az a 24 százalék, aki állandó zaklatásnak volt kitéve, alacsony iskolai teljesítményt nyújtott, nagyon nem szeretett iskolába járni és kevésbé bízott saját tudásában. A gyerekek 18 százaléka mérsékelt bántást tapasztalt, azonban iskolai éveik során fokozódott a kegyetlenkedés – náluk hasonló tüneteket azonosítottak, mint az első csoportnál.



Csak az íze kedvéért...? – Így ne egyél többet, ha már nem vagy éhes!

2017. március 03.

Étkezéseink alkalmával gyakran előfordul, hogy ugyan már jóllaktunk, de engedünk a falánkság kísértésének... Úgy érezzük, nehéz abbahagynunk az evést, ha nagyon ízlik az étel, vagy már megszoktuk, hogy „csak úgy” veszünk még belőle. Szerencsére, ha figyelünk rá, elkerülhető, hogy átlépjük a teltségérzet-küszöböt, és megtanulható a jól szervezettség, a szemléletmódváltás táplálkozási szokásainkban is. 

Tegyük le az evőeszközt két-három falatonként, ne nézzünk tv-t evés közben, csak akkor és addig együnk, míg éhséget érzünk... Megannyi jó tanács a hízás megelőzésére, melyeket már sokszor próbáltunk megfogadni – kevés sikerrel. Valójában a tények azt mutatják, hogy nagyon oda kell figyelnünk, és nem kis elszántságot kell mutatnunk a jóllakottság utáni evés megakadályozása érdekében. Hiszen nem könnyű ellenállni a vágynak, hogy újra vegyünk a finom falatokból, vagy csokoládét, más édességet, ropogtatnivalót fogyasszunk a későbbiekben, amikor már felálltunk az asztaltól. Az eredmény természetesen az, hogy nehéznek érezzük a gyomrunkat, és gyakran bűntudatunk is van, amiért sokat ettünk. És mi lenne, ha ez egyszer komolyan elhatároznánk, hogy „új rendszert” vezetünk be táplálkozásunkban? 10 javaslattal járulunk hozzá az étkezések jobb megszervezéséhez, valamint az éhség csillapításán túli evés, nassolás elkerüléséhez:

 



Nem szabad túlzásba vinni a chia-mag fogyasztását!

2017. március 02.

Bár a chia-mag, magyar nevén aztékzsályamag slágerterméknek számít manapság, értékesítésének szigorú feltételei vannak, nem árusítható például ömlesztve, illetve pudingba vagy joghurtba keverve, a napi maximális ajánlott beviteli mennyiség felett pedig emésztési problémákat okozhat - hívta fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). 

Napi 15 g - ennél többet ne fogyasszunk belőle!

A tájékoztatás szerint a chia-mag magas, 18-30 százalékos rosttartalma miatt fontos szerepet játszhat a napi ajánlott rostbevitel biztosításában. Azonban túlzott fogyasztása emésztőrendszeri problémákat is okozhat, ezért napi 15 grammnál nem lehet többet fogyasztani belőle - hívták fel a figyelmet a közleményben.

Figyeljünk a keresztallergiára!

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állásfoglalásaiban megemlíti, hogy nem zárható ki az aztékzsályamag allergizáló hatása sem, néhány esetben ugyanis keresztallergiás reakció lépett fel a szezámmagra, illetve a mustárra érzékenyeknél - írták.



Miért ringatjuk inkább bal oldalt a babánkat?

2017. március 02.

Sikerült megoldani annak rejtélyét, hogy az anyák miért inkább bal oldalt ringatják az újszülöttjeiket. A kutatók szerint ez a pozíció aktiválja a gyermek jobb agyféltekéjét, amelynek nagy szerepe jut a kommunikációt és a kötődést segítő agyi funkciókban.

A Szentpétervári Állami Egyetemen dolgozó Jegor Malasicsev és amerikai, valamint ausztrál kollégái az ember mellett tíz vadon élő állatra (a vadlóra, a rozmárra, a rénszarvasra, az antilopra, a pézsmatulokra, a juhra, a bálnára, a kardszárnyú delfinre és a kengurura) terjesztették ki a vizsgálatukat – írja a BBC News.

“Amennyiben nincs szemkontaktus, vagy az nem megfelelő, akkor az újszülött jobb agyféltekéje nem aktivizálódik. Márpedig a jobb agyfélteke felelős a társas interakciókért” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a tanulmányban vizsgált mind a tizenegy fajnál megfigyelhető volt ez az “oldalirányú tartás”.

“Úgy sejtjük, hogy ez a pozíció sokkal elterjedtebb és talán az emlősök közös jellegzetessége, néhány kivételt leszámítva” – tette hozzá.

Hogy hallja az anya szívverését

A szakemberek már régen megfigyelték, hogy az emberek és az emberfélék is előszeretettel ringatják bal oldalt az utódjukat, különösen az újszülött életének első pár hetében. A gyakorlatra számos lehetséges magyarázat született, például, hogy a csecsemő így hallani tudja az édesanyja szívverését.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...525526527...528
hírek, aktualitások

Bakancslista

2024. május 10.



A vágyaknak nem kell időkorlátot szabni, azokat bármikor le lehet jegyezni és bármikor meg lehet valósítani.

Divatos lett mostanában a „bakancslista”. Talán van is, aki eljátszott már a gondolattal, hogy készít egy személyes kívánsággyűjteményt, tele csupa számára kedves dologgal (elsősorban tevékenységgel). Ki tudja, talán ténylegesen le is gyártotta már ezt a listát? Készített belőle
színes gondolatbuborékokat, válogatott fotókat, esetleg rajzolt hozzá szimbólumokat is. Különösen évkezdéskor kerül elő sokszor a bakancslista-készítés gondolata. A vágyak sokszor egész életünkre vetítve fogalmazódnak meg egy ilyen listán. Megmutatva, hogy milyen személyes szükségletek vezetnek bennünket. Ezek a listák megmutatják, hogy mi az, ami foglalkoztat bennünket. Szükségleteink mintázata rajzolódik ki bennük. Ahogy pedig mögéjük nézünk, gondolataink és érzelmeink – tehát belső mozgatóerőnk is őszintén megmutatja magát néhány pillanatra. A haladó „úton járók” a vágyakból tudatosan terveket is készítenek. Ők komolyan veszik a belső hívást és megpróbálnak utánajárni, vajon mi dolguk van azzal a visszatérő kóbor elgondolással.

Mások meg sokszor öntudatlanul teremtik meg legmerészebb vágyaikat, meg is feledkezve arról, hogy milyen régóta és mennyire nagyon akarták ezeket. Mindenkinek megvan a maga életfilozófiája, hite, világnézete. De talán általános érvényű igazságként kijelenthető:


Testünk-lelkünk sóvárog az újabb és újabb megtapasztalásokra, amikben nem is igazán a puszta történés a fontos, hanem a mögöttük megbúvó érzelmi hatás.

Gyógyszerek, amelyek nem hagynak aludni

2024. május 10.

Az alvászavarok rendkívül gyakoriak. Minél idősebb valaki, annál inkább küzd az éjszaka ébren tartó „démonjaival”.

Elalvási nehézségek, átalvási problémák egyaránt keservessé tehetik az éjszakákat, ill. kialvatlanná, feszültté a nappalokat. És nem szabad elmenni amellett sem, hogy a kialvatlanság számos súlyos, krónikus betegség rizikófaktora, így pl. a cukorbetegség és a magas vérnyomás is gyakoribb, ha valakinek nem pihentető alvással telnek az éjszakái. Ha az alvászavarok okait keressük, nem árt figyelembe venni azt sem, hogy milyen gyógyszer(eke)t szed az illető, hiszen több hatóanyag esetén igazolt az ébren tartó, alvászavart okozó (mellék)hatás. Nem ritka tehát, hogy a nyugtalan éjszakák bizonyos gyógyszerek szedésével függnek össze. Érdemes erről a kezelőorvossal és a gyógyszerésszel is beszélgetni! A gyógyszerbevételi időpont megváltoztatása (pl. esti helyett reggeli gyógyszerbevétel) vagy egyes esetekben a dózis megváltoztatása (pl. dóziscsökkentés) eredménye vezető lehet.

Mely gyógyszerek okozhatnak álmatlanságot?

Az antidepresszáns gyógyszerek szedése különösen gyakran jár együtt alvászavarral. Aki például fluoxetin vagy paroxetin hatóanyagú tablettát vagy kapszulát szed, gyakran szembesülhet azzal, hogy az agya éjjelente is „túl aktív”, nem tud álomba szenderülni. Hasonló mellékhatásúak lehetnek az időskorúaknál gyakran alkalmazott agyi keringésserkentők (pl. piracetám hatóanyag).

A vízhajtók is okolhatók a nyugtalan éjszakákért. Ha teli a hólyag és jelentkezik a vizelési inger, akkor oda az alvás nyugalma. A vízhajtók sok vérnyomáscsökkentő gyógyszerben is megtalálhatók (pl. HCT rövidítés a gyógyszeresdobozokon), és a gyakori éjjeli felébredés miatt zavarják az alvást.

Mit lehet tenni?

A napi 1×1 adagolás szerint szedett antidepresszánsok vagy vizelethajtók bevételi időpontját célszerű (este helyett) reggelre időzíteni; ez sok álmatlan éjszakától kímélheti meg a betegeket. Ha tehát valakinek napi 1 furoszemidtartalmú vízhajtót kell bevennie, javasolt, hogy azt ne este, hanem reggel vegye be!

A mellékhatások tekintetében a vérnyomáscsökkentésre használt, régi típusú bétablokkoló hatóanyag (pl. metoprolol) okozta rémálmok miatti álmatlanság sem ritka. Az újabb típusú vérnyomáscsökkentőknél ilyen mellékhatásokról kevesebbszer számolnak be.

A pajzsmirigybetegeknél a nem megfelelően beállított adagú pajzsmirigyhormon-gyógyszer (levotiroxin) válthat ki alvászavarokat. Ha a kelleténél több levotiroxint szed a beteg, azaz túl magas a rendelt dózis, az álmatlanságot okozhat.

A fogyasztószerek közül az amfetaminszerű hatással rendelkező, illegálisan hozzáférhető hatóanyag, a fentermin szedése vezethet álmatlansághoz. Sokan internetről szereznek be bizonytalan eredetű fogyasztószereket, amik gyakran alvászavart okozó mellékhatású anyagokat tartalmaznak.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kezelésére alkalmazott szerek (pl. atomoxetin hatóanyag) szintén okolhatók az alvászavarokért.

A mániás betegeknél adagolt lítium esetében a nappal és éjjel ciklusok eltolódása következhet be.

A gyógyszerszedéssel összefüggő álmatlanság tehát nem ritka jelenség, olyan gyakran szedett gyógyszerek, mint a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású, vény nélkül kapható tabletták is okozhatják azt, hogy a szervezet elalvását előidéző természetes anyagnak, a melatoninnak a termelődése csökkenjen, és nehezebben menjen az elalvás. Fájdalomcsillapítóknál egy másik hatóanyagú szerre való váltás akár orvosolhatja is ezeket a „mellékhatásokat”.

Rakott tészta spenóttal és fetával

2024. május 09.

A friss spenót a fetával nagyon finom ízkombinációt alkot! Íme, egy könnyen és gyorsan elkészíthető tésztaétel ezzel a két hozzávalóval. 

Hozzávalók:
25 dkg penne vagy csavart tészta
50 dkg spenót
2 dl tejszín
25 dkg fetasajt
3 gerezd fokhagyma
só, bors
olaj

Elkészítése:
A tésztát kifőzöm a szokásos módon. Közben a spenótot megtisztítom (vagyis leszedem a középső száráról), megmosom és kevés olajon átpárolom. Hozzáöntöm a tejszínt, sózom, borsozom, beleszórom a zúzott fokhagymát és botmixerrel pürésítem.
Ezután egy tűzálló tálban rétegezem: tészta-spenótos püré-morzsolt feta és ugyanez mégegyszer. A sajt kerüljön felülre! Ezután 15 percre a sütőbe teszem.

Frissen tálalom!