Bütykös ujj - Csúnya is és fáj is

2017. június 06.

Könnyű felismerni, nehéz az okot beazonosítani

Az ujjakon, különösen a középperceken jelentkező kézízületi kopást előrehaladott állapotban meglehetősen könnyű felismerni. Ugyanis az érintettek ujjain feltűnő csomók, bütykök láthatók. Ezt a jelenséget Heberden-szindrómának nevezik, és az oka egyelőre nem ismert. Dr. Arnold Dénes Arnold szavaiból kiderül, hogy egy nagyon komplex kezelést igénylő betegségről van szó, amely egy bizonytalan eredetű osteoarthrosis / polyarthrosis tünetegyüttese. Annyi tudható róla biztosan, hogy elsősorban női ágon öröklődik, és az elképzelésekkel szemben nem a túlerőltetés okozza. Tény azonban, hogy előrehaladott állapotban megakadályozza bizonyos finommozgások elvégzését, így megnehezítheti többek közt a zenészek, a fodrászok, a cukrászok, titkárnők, kétkezi munkát és precíziós folyamatokat végzők életét.

A deformitások kifejezetten kemény tapintatúak, kezdetben azonban a röntgenfelvételen még nem láthatók, először ugyanis porcos felrakódások alakulnak ki az ízületeken, amelyek csak később csontosodnak el. Előrehaladott állapotban már a röntgen is kimutatja a torzulást, deformitást, a laborvizsgálatok azonban (például a süllyedés és a fehérvérsejtszám) általában ilyenkor is normálisak. Az értékeket természetesen a betegség súlyossága is befolyásolja.

Igyanak vizet a kicsik is!

2017. június 05.

Idén is megszervezik a vízfogyasztást népszerűsítő kampányt, és ebben az évben először óvodák is jelentkezhetnek az úgynevezett Happy-hétre.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) közleménye szerint a május 8. és 12. között az előzetesen regisztrált iskolák és óvodák önállóan szervezik meg a Happy-hetet, maguk döntik el, hogy milyen foglalkozásokkal, játékokkal hívják fel a gyerekek figyelmét a vízfogyasztás fontosságára, illetve a cukros üdítők káros hatásaira.

Mit és mennyit igyanak a legkisebbek? 

A program megvalósításához a saját ötletek kivitelezése mellett az OGYÉI olyan oktatási anyagokkal segít, amelyekkel nagyobb tudásra tehetnek szert a gyerekek a vízfogyasztással kapcsolatosan.

Folyadékpótlás és a tanulás

Az OGYÉI emlékeztetett, tavaly több mint ötvenezer gyerek aktív közreműködésével zajlott a Happy-hét, akik az ország 196 intézményéből küldték be az általuk elkészített pályamunkákat a vízfogyasztással kapcsolatos játékos felhívásra.

A vízfogyasztást népszerűsítő kampány indulásakor még csak hat iskola vett részt a programban, az elmúlt években már több száz intézmény csatlakozott az OGYÉI által elindított kezdeményezéshez, amellyel több ezer gyereket sikerült elérniük.

Ismerd meg önmagad! – Beszélgetés Klein Dáviddal

2017. június 05.

Tiszta tekintet, világos megfogalmazás, filozofikus elmélkedés, mindez a magányos csavargó és a kommunikatív beszélgetőpartner személyében, aki a Mount Everest 8848 m-es hegycsúcsának oxigénpalack nélküli megmászását tervezi. Mindenkinek más utat kell választania ahhoz, hogy önmagát megismerje. Klein Dávid ezt választja.

1975-ben születtem Budapesten. 12-13 éves koromban kezdtem el a hegymászást, sziklamászást. Ennek a háttere talán az, hogy ügyetlen voltam a fociban, de azt felismertem, hogy fontos számomra a mozgás, a fizikai erőfeszítés, így sodródtam a hegymászás felé. Már az iskolai tanulmányaimat is elég rapszodikusan végeztem. A gimnázium első évében Pécsett tanultam a Leővey Klára Gimnáziumban. Hamar rájöttem, hogy a gimi nem nekem való, nagyon sok a struktúra, a fegyelem és a kötöttség, és kimentem egy évre az USA-ba. Ott megízleltem a kaland szabadságát, a felelősségét, a nehézségét és a szépségét. Megtapasztaltam, hogy milyen nehéz kenyér a szabadság, és azt is, hogy enélkül nem tudok élni. Amikor hazajöttem, beiratkoztam Budapesten a Vörösmarty Mihály Gimnáziumba, majd  - egy év után, az utolsó két évre - magántanuló lettem. Ekkoriban mindennél fontosabb volt számomra a csavargás, a szabadság és a hegymászás. Egy tátrai túra során találkoztam Mezey Lacival, és úgy döntöttünk, belevágunk egy igazi expedícióba.

• Az mit jelent, hogy expedíció?

Az expedíciós hegymászás a hegymászás egy önálló szakiránya. A hegy- és sportmászásnak nagyon sok válfaja van. Az egyik végén ott van mondjuk a teremmászás, alkalmanként néhány órai kreatív sporttal, a másik végén ott van egy 8000-es expedíció, mondjuk két és fél hónapos elfoglaltsággal. Suhajda Szilárd barátommal most az utóbbira vállalkozunk: hosszú ideig leszünk a hegyek között és a világ legmagasabb csúcsának palack nélküli elérése a célunk.

Akár fülgyulladást is okozhat a nem megfelelő fültisztítás

2017. június 04.

Hallójárat-gyulladást, sőt hallásromlást is előidézhet a helytelen technikával végzett fültisztítás- mondja Dr. Krasznai Magda. A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának adjunktusa szerint a leggyakoribb hiba a fültisztító pálcika nem megfelelő használata. Bár egyre többen tudják, hogy ez kifejezetten veszélyes is lehet, mégis naponta keresik fel a klinikát azzal, hogy a vattapálcikával befelé, a dobhártya irányába tolt fülzsír miatt elzáródott a hallójáratuk. Nyáron, a meleg és a víz tovább fokozza a problémát. 

A hallójárat egészségének védelmét biztosító fülzsír a levált hámsejtekkel, valamint a bejutott szennyező anyagokkal együtt természetes módon ürül. Nincs tehát szükség különösebb tisztításra, elegendő rendszeresen megmosni és megtörölni a hallójárat bemenetét – mondja Dr. Krasznai Magda hozzátéve, hogy bár sokan tudnak erről, mégis naponta találkozik olyan páciensekkel, akik fültisztító pálcika okozta hallójárat-gyulladással vagy hallásromlással keresik fel a klinikát.

Ilyenkor a spontán tisztulást megakadályozva befelé, a dobhártya irányába toljuk a felhalmozott fülzsírt, amelyre további zsír- és szövettörmelékek rakódhatnak, ezáltal fülzsírdugó alakulhat ki, amely akár az egész hallójáratot is kitöltheti, a külső fül elzáródását okozva. Az egyetemi adjunktus szerint elegendő egy kis hámsérülés ahhoz, hogy nagy kiterjedésű gyulladás alakuljon ki a hallójáratban. Extrém esetben akár az is előfordulhat, hogy annyira betolja valaki a pálcikát, hogy megsérti a dobhártyát, vagy károsodást okoz a középfülben lévő hallócsontocskákon.

Ha az átlagosnál több vagy sűrűbb állagú fülzsír termelődik, vagy ha porosabb, párásabb, nedvesebb helyen dolgozunk, esetleg szűkebb a hallójáratunk, körültekintőbben kell eljárniuk a fültisztítás során – hívja fel a figyelmet Dr. Krasznai Magda. Ilyenkor érdemes paraffinolajat cseppenteni a hallójáratba, ez ugyanis elősegíti a spontán tisztulást és megkönnyíti a fülmosást.

Medvehagyma

2017. június 04.

Az egyre kedveltebb medvehagyma minden hajtatott primőrt megelőz. A tavasz első hírnöke, egy vadon termő értékes ételalapanyag, fűszer és gyógynövény. A hagymafélék családjába tartózik, rokona a metélőhagymának, a vöröshagymának, a fokhagymának.
Az erdők és ligetek árnyas, nyirkos élőhelyein nagy telepeket alkotó, biotermény. Vadfokhagymának is nevezik, ami jelzi azt, hogy ízében, illatában, és hatásait tekintve is leginkább a fokhagymára hasonlít. Magról és hagymáról is szaporítható viszonylag igénytelen, évelő szépséges virágú gyógynövény, mely árnyas kiskertekben is termelhető. Megfelelő szaporítóanyag és tanács beszerezhető a kertészetekből.

Márciusban már kibújnak levelei a hó alól. Népi megfigyelés szerint a téli álmából ébredő medve ezt fogyasztva tisztítja szervezetét (érezhető a „böjti szelek” által), és ebből szerzi óriási fizikai erejét. Innen eredhet a medvehagyma elnevezés és az a hiedelem, hogy az ember is erősebb (egészségesebb) lesz, ha medvehagymával kezdi a tavaszi tisztítókúrát. Zsenge, friss leveleit márciustól májusig, még virágzás előtt kell gyűjteni, a hagymáját pedig, nyár végén vagy kora ősszel. Májusban levelei már kevésbé aromásak, és hosszú szárat növeszt, melyen ernyős virágzatban apró, fehér csillagszerű virágok gyönyörködtetik a kirándulókat. Ekkor a nagyon hasonló lándzsa alakú levelei és fehér virágai miatt könnyen összetéveszthető a mérgező hatású májusi gyöngyvirággal és más ártalmas erdei növénnyel (őszi kikerics, kontyvirág). Megkülönböztető jel, hogy a medvehagyma erőteljes fokhagyma illatát már messziről érezhetjük. Közelről pedig, a gyöngyvirág illata is összetéveszthetetlen. A medvehagyma levelei ujjaink között szétdörzsölve fokhagyma szagúak. Aki biztosra akar menni az, helyesebben teszi, ha biopiacról vagy bioboltokból szerzi be ezt az értékes zöld növényt. Ha mégis erdei séták alatt gyűjtenék, akkor az állomány védelme érdekében csak a levelekből szedegessenek, a hagymát ne tépjék ki.

6 ok, amikor szükséges a kardiológiai kivizsgálás

2017. június 03.

Melyik a 4 leggyakoribb betegség?

A The Lancet című szaklapban publikált cikk szerint a WHO megnevezte a 4 legelterjedtebb, krónikus, nem fertőző betegséget, és ezek a

• szív- és érrendszeri betegségek,
• a légzőszervi betegségek,
• a daganatok,
• a cukorbetegség.

Mindről kijelenthető, hogy a fejlett világ lakosságára jellemző és a genetikai okokon túl erősen összefügg az életmódunkban rejlő kockázati tényezőkkel. Az Egészségügyi Világszervezet úgy véli, ha sikerül visszaszorítani a 6 legveszélyesebb rizikófaktort, az a következő 15 évben több, mint 37 millió idő előtti halálozást előzhet meg.

Az életmódváltás megmentheti az életünket

Bár az öröklődés, a genetikai meghatározottság szerepe nem elhanyagolható a nem fertőző betegségek kialakulása szempontjából, betegségeink jó részének manifesztálódását magunk is „elősegíthetjük”.

Anyamonológok: tabuk nélkül az anyaság mindkét oldaláról

2017. június 03.

Máté Krisztina cukormáz nélküli filmet forgatott…

Tizenhárom édesanya és egy tizennegyedik, aki riporterként segít nekik abban, hogy őszintén beszéljenek életük bizonyára legnagyobb kihívásairól, a gyermekvállalásról, a szülésről, a gyermeknevelésről. Máté Krisztina rövidfilmje.

Tabuk és álszent pátosz nélkül forgatott riportfilmet az anyaságról Máté Krisztina. Az Anyamonológok című alkotásban 13 különböző korú, típusú, élethelyzetű édesanya osztja meg élményeit az anyaságról nem elhallgatva kétségeiket, félelmeiket, rossz élményeiket sem. Ugyanakkor a gyakran megható, máskor humoros, de leginkább nagyon valóságos mondatokból, gesztusokból mégis kirajzolódik az anyaság igazi szépsége.

A 23 perces alkotást ünnepélyes bemutatón vetítették le a sajtó képviselőinek Anyák napja előtt. Az eseményen megjelentek a filmben szereplő édesanyák is.

Máté Krisztina, aki riporterként, rendezőként és producerként is közreműködött a film elkészítésében elmondta: „Édesanyaként sokan éreznek lelkiismeret-furdalást azért, mert nem azt, nem úgy, vagy nem akkor érzik, ahogy azt az anyák nagy könyvében megírták. A magyar társadalomban szinte tabunak számít a szülés utáni depresszió, de sokan néznek rossz szemmel a kisgyerek mellett is karrierjét építő nőkre is. Ezzel a filmmel azt szerettem volna megmutatni, hogy a kétség és a határozottság, a gyengeség és az erő nem zárja ki egymást; nincsenek tökéletes anyák, a jó anyák viszont sokfélék, nem húzható rájuk séma”.

Ön is tehet azért, hogy allergiásként (el)ismerjék a betegségét!

2017. június 02.

Habár az allergiások száma folyamatosan emelkedik, sokan még mindig nem veszik elég komolyan, a betegség a többség megítélése szerint az enyhe, „csak allergia” kategóriába esik. Ön is tapasztalja, hogy tejallergiásként gyakran kínálják laktózmentes termékekkel, mert nem tudják, melyik fogalom mit takar? Vagy gluténérzékeny, de ismerősei szerint egy kis kóstoló nem árthat a gluténtartalmú fogásokból? Esetleg nem értik, hogy mitől könnyezik olykor a pollenszezonban? Könnyítse meg a saját életét és segítse a környezetében élőket azzal, hogy kitölti az allergiás betegek életminőségét felmérő kérdőívet, és így hozzájárul a betegség jobb megismertetéséhez!

A Budai Irgalmasrendi Kórház Allergológia és Immunológia Osztálya, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szociológia Tanszéke és a Budai Allergiaközpont felmérést végez az allergiában szenvedő betegek körében. Prof. Nékám Kristóf allergológus közlése szerint a kutatás célja, hogy az érintett betegek válaszainak elemzésével hozzájáruljon az allergiás megbetegedések társadalmi jelentőségének hatékonyabb felismertetéséhez, az allergiás betegellátás szervezettebbé tételéhez. „A kérdésekre adott válaszokból vizsgálni tudjuk az allergiában szenvedő betegek életmódja, betegségkezelési stratégiái és állapotváltozása közti összefüggéseket. Szándékunk, hogy a kapott eredmények felhasználásával is közelebb kerüljünk az allergiás betegek életminőségének javításához.”

Az információ hiánya is akadályozza a betegségek megfelelő kezelését

Nékám Kristóf professzor elmondta, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt húsz évben megduplázódott az allergiás betegek száma Magyarországon, még mindig nagyon keveset tudunk a betegségről. Tapasztalatai szerint a betegszám emelkedést nem követte a különböző allergiák jobb megismerése. 
„Sem a betegek, sem a környezetükben élők nem tudnak eleget a betegségükről, ez pedig nagymértékben megnehezíti a kezelést, a jobb életminőség elérését. A bevezetőben említett példáknál maradva, nagyon sokan nem értik, hogy az ételallergiások diétáját mennyire szigorúan kell venni, nem tudják mi a különbség az ételérzékenység és az ételallergia között, de sokszor az érintettek maguk is hajlamosak elbagatellizálni a betegségüket.” 
Ez azt jelenti, hogy sok beteg évek óra nincs jól, de nem fordul orvoshoz szakszerű kezelésért, inkább csak beszalad pollenszezon elején a patikába valamilyen recept nélkül vásárolható készítményért. Először jobban lesz, de az idő múlásával már a korábban bevált gyógyszer nem használ, erősödnek a tünetei, és nem ritka eset, hogy orvoshoz már csak akkor kerül, ha az életminőségét erősen rontó tünetei vannak, több allergiája kialakult, vagy - súlyosabb esetben - már asztmatikus tünetei is jelentkeznek.

Mennyi ideig kell napon tartózkodni a kellő D-vitamin-szinthez?

2017. június 02.

Spanyol kutatók kiszámolták, hogy mennyi ideig kell napon tartózkodni, hogy a szervezet hozzájusson a szükséges D-vitaminmennyiséghez: míg tavasszal és nyáron elegendő 10-20 perc, addig télen legalább két óra szükséges.

A Valenciai Egyetem napsugárzás-kutató csoportja a Science of the Total Environment folyóiratban ismertette tanulmányának eredményeit.

Annak ellenére, hogy Spanyolországban magas a napfényes órák száma, a spanyol népesség különböző csoportjaiban magas a D-vitamin-hiány, amely számos betegség kockázatát hordozza felnőttek esetében – mondta María Antonia Serrano, a tanulmány vezető szerzője.

Mivel nagyon kevés élelmiszer tartalmazza ezt a vitamint, a szervezet számára a fő forrást a napsugárzás eredményeként a bőrben végbemenő szintézis jelenti.

Serrano és kollégái megbecsülték azt az időt, amely az ajánlott mennyiség – napi ezer NE (nemzetközi egység) D-vitamin – beviteléhez szükséges olyan térségben, mint Valencia városa, ahol egész évben magas a napfényes órák száma.

A kutatók elemezték az ultraibolya sugárzást dél körül minden évszak egy-egy hónapján át 2003 és 2010 között. A kapott adatok alapján kiszámolták a bőrvörösséget okozó időtartamot.

Kimutatták, hogy júliusban a III-as bőrtípusú embereknek – a spanyolok többsége – nem szabad 29 percnél többet a napon tölteniük, ha el akarják kerülni a bőrvörösséget. Januárban azonban akár 150 percig is napon lehetnek.

Csakrák, testünk energiaközpontjai

2017. június 01.

A testben mérhetően hét energiaközpont található, sőt vannak olyan teóriák, melyek kilenc, illetve tizenkét fő energiaközpontról, úgynevezett csakráról tesznek említést. Nem tisztünk eldönteni, hogy téved-e valaki, ha az energiaközpontok kérdése kerül szóba. Az indiai tradíció szerinti hét energiaközponttal, vagyis a hét csakrával azonban érdemes megismerkednünk.

A csakrák és összefüggéseik 
A testünk hét energetikai központját már igen korai időkben érzékelték. Indiától az ókorig, a középkortól napjainkig vannak említések a csakrákról. Az ókorban például a Naprendszer hét fő bolygóját ismerték, és ezeknek feleltették meg a hét energiaközpontot. Egy olyan összefüggő rendszert figyeltek meg eleink, mely ugyanúgy összefüggő rendszert alkot, mint a Naprendszerünk, az Univerzum. Speciális területei összefüggést mutatnak a tudatállapotainkkal viselkedésünkkel, személyiségünkkel és életünkkel. Wilhelm Reich pszichológus már az ezernyolcszázas évek végén, az ezerkilencszázas évek elején felismerte, hogy az elnyomott érzések gócot alkotnak a test meghatározott területein, és megbetegítik azt. A félelem a nyakban, míg az együttérzés a szívben összpontosul. Megfigyelései egybeesnek az indiai csakrák tanaival. 

Hol vannak a csakrák? 
A hét csakra a törzs és a fej meghatározott pontjain található, a test tengelyvonalán. A különböző leírások nagyjából azonos helyre helyezik, és a csakrák, mint energiacsokrok méretében is többnyire egyező leírásokat találunk. (Egyes megfigyelők például almához, narancshoz viszonyítják a csakra központ méretét.) Annak valójában nem sok jelentősége van, hogy egy-egy csakra például hány centire helyezkedik el a köldöktől, mivel a testhez viszonyított adatok minden embernél mások. A kínaiak például egy hüvelykujjnyi mértékegységben gondolkodtak.