Az idős emberek agyában is ugyanannyi idegsejt növekedik, mint a fiatalokéban
2018. április 30.
Kutatóknak először sikerült kimutatniuk, hogy egészséges idős férfiak és nők képesek ugyanannyi új idegsejtet növeszteni, mint a fiatal emberek. Felfedezésük az olyan degeneratív betegségek kezelésében lehet nagy jelentőségű, mint az Alzheimer-kór.
A szakemberek között régóta vita folyik arról, hogy a felnőtt emberek növesztenek-e új neuronokat, számos korábbi kutatás azt sugallta, hogy a felnőtt agyban nem nőnek már újabb idegsejtek és nyúlványaik.
A New York-i Columbia Egyetem kutatóinak a Cell Stem Cell című tudományos folyóiratban megjelent új tanulmánya ellentmond ezen állításnak.
Maura Boldrini neurobiológus, a tanulmány vezető szerzője és munkatársai szerint felfedezésük azt jelezheti, hogy sok idős ember mind kognitívan (tanulási és emlékezési képesség), mind érzelmileg jóval egészségesebb marad a korábban feltételezettnél.
"Az találtuk, hogy az idős embereknek ugyanolyan képességük van több ezer új idegsejtet növeszteni a hippokampuszban elődsejtekből, mint a fiataloknak. Azt is kimutattuk, hogy agy temporális lebenyének alsó részén található, a megismerési és érzelmi folyamatokban szerepet játszó hippokampusz volumene azonos minden életkorban. Ugyanakkor idős emberek esetében kevesebb véredénnyel bír és az új neuronoknak gyengébb a képessége a kapcsolatok építésére" - idézte Boldrinit az EurekAlert tudományos hírportál.
Túlsúlyosak a gyerekek – és a YouTube tovább rontja a helyzetet
2018. április 30.
A magyar szülők 60 százaléka szerint jellemző a túlsúly a 14 éven aluliakra, leginkább a mozgásszegény életmódnak, a helytelen táplálkozásnak és a magas cukor- és zsírtartalmú ételeknek köszönhetően – derült ki a REGIO JÁTÉK friss kutatásából.
Szabadidős tevékenységekben a biciklizés a nyerő, 11 év felett pedig a számítógépezés is egyre inkább előtérbe kerül. Az elektronikai eszközök ellen sportolással védekeznek a szülők: minden második 3 évnél idősebb gyermek szervezett keretek között is mozog.
A friss kutatásában megkérdezettek 60 százaléka látja jellemzőnek, hogy túlsúlyosak a 14 éven aluli gyermekek. Legfőbb okait sorrendben
- a mozgásszegény életmódban,
- a helytelen táplálkozásban
- és a magas cukor- és zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztásában jelölték meg a szülők, akik „igyekeznek mindent elkövetni, hogy gyermekük egészségesen nőjön fel.
Próbálnak körültekintően főzni, példát mutatnak, valamint mozgásra sarkallják a kicsiket. Amint kijön a jó idő tavasszal, érzékelhetően megnő a kereslet a szabadtéri játékok iránt: a játszótéren használható és az ügyességi játékok mellett egyre nagyobb az igény a közlekedő- és sporteszközökre” – mondta el Gyaraki Dávid, a REGIO JÁTÉK marketingvezetője.
Szertelen szerelem
2018. április 29.
Természetesen nem mondható meg, milyen korban „illik” szerelembe esni. Egyesek úgy érzik, ráérnek a dologgal, másokban ezzel szemben elég korán megjelenik a partnerkapcsolat iránti vágy. Akkor járunk el helyesen, ha nem hasonlítjuk össze magunkat a többiekkel, nem próbálunk senkit sem utánozni, hanem a saját ritmusunk szerint éljük az életünket. Két ember kapcsolata sokféleképpen alakulhat, és a dolog bizony gyakran bonyolult.
Egy kezdődő szerelem könnyen zátonyra futhat, ha úgy tetszik, kihűlhet, amennyiben a felek igényei mások, életritmusuk különbözik, sőt – ami szintén előfordul – érzelmeik sem azonosak. Senkitől sem lehet megkövetelni, hogy belénk szeressen, és sajnos olyan csodarecept sem létezik, amely biztosítaná a sikert és az összhangot. Mindezek miatt természetesen nagyon fontos szerepe van a kölcsönös megbecsülésnek, őszinteségnek. És nem lehet eléggé hangsúlyozni a kommunikáció fontosságát sem, ha egy szép, igaz szerelmi élményre vágyunk.
10-ből 8 gyerek tölt kórházban legalább egy éjszakát
2018. április 29.
Megfázással, fül-orr gégészeti problémákkal és egyéb gyermekbetegségekkel bajlódnak a legtöbbet a gyerekek 18 éves korukig, és nem ritka az sem, ha kórházban kell tölteniük az éjszakát…
A Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány 750 fős felmérése szerint az ellátás minősége, és a diagnózis felállításának a gyorsasága mellett, az MR készülékek elérhetősége a legfontosabb a szülők számára.
Bár az orvostudomány folyamatosan fejlődik, minden szülő rémálma, amikor gyermeke megbetegszik.
A Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány 750 fős felmérése szerint megfázással, fül-orr-gégészeti problémákkal és gyermekbetegségekkel bajlódnak a legtöbbet a gyerekek 18 éves korukig (48%, 37% és 27%).
Emellett gyakori az allergia (21%) és a sérülések (13%), de nem ritkák a szemproblémák (8%), az emésztési problémák (7%) és a pszichológiai/pszichiátriai problémák (5%) sem.
A legnagyobb egészségügyi gond a megkérdezettek 43%-ának tapasztalatai alapján már a gyermek 0 és 3 éves kora között jelentkezett, de a válaszok alapján „kritikus” a 4-7 éves korosztály is. A kor előrehaladtával láthatóan csökkennek az egészségügyi problémák. A kitöltők leggyakoribb válaszai (40%) alapján gyermeküknek 18 éves koráig legalább 21 alkalommal kellett orvoshoz vagy rendelésre mennie.
Nem ritka, hogy a gyermeknek kórházban kell töltenie az éjszakát (83%), a megkérdezettek közel 41%-a nyilatkozott úgy, hogy ilyen esetben nem volt lehetőségük a gyermekükkel aludni a kórházban. A kitöltők 64%-a arról számolt be, hogy 1-5 napot töltöttek kórházban, közel 24%-nyi válaszadó 6-15 napot, 8% 27 nap fölötti számot jelölt meg.
Gyakran „hipózik”? Lehet, hogy más kezelésre van szüksége!
2018. április 28.
A cukorbetegek körében olykor előfordulhat ún. hipoglikémiás állapot, mely a vércukorszint kórosan alacsony szintre történő csökkenését jelenti, és amellett, hogy igen kellemetlen és ijesztő tünetekkel jár, igen veszélyes is lehet. A hipoglikémia elsősorban az inzulinnal kezelt betegek körében fordul elő, de néha bizonyos típusú tablettás terápia mellett is jelentkezhet. Sajnos előfordulhat, hogy valaki rendszeresen találkozik a jelenséggel- hogy ilyenkor mi a teendő, azt dr. Bibok Györgytől, a Cukorbetegközpont diabetológusától tudtuk meg.
Verejtékezés, remegés, gyengeség- a rettegett hipoglikémia
Hipoglikémiának azt az állapotot nevezzük, amikor a vércukor szintje 4,0 mmol/l alá csökken. Tünetei közt leginkább izzadás, remegés, gyengeség, nyugtalanság, éhségérzet, koncentrációs zavar jelentkezik, és ha az illető rövid időn belül nem rendezi a vércukor szintjét, úgy a folyamat súlyosbodhat, és tudatzavar, ájulás, görcsös tünetek is felléphetnek. Elsősorban az inzulinnal kezelt betegeknél jelentkezik ilyen állapot, ám előfordulhat más gyógyszerrel kezelt cukorbetegeknél is.
A leggyakoribb ok, hogy a kívülről beadott inzulin mennyiség több, mint amit a szervezet felhasznál az étkezés hatására bekövetkező vércukorszint emelkedés kompenzálására. Ez úgy jöhet létre, hogy pl. a beteg kevesebbet eszik a szokásos mennyiségnél, vagy az étel felszívódása zavart szenved, vagy hirtelen nagyobb intenzitású mozgás miatt az izmok gyorsabban használják fel a vérben lévő glükóz mennyiséget. Éppen ezért fontos, hogy a diabétesszel élők kellően tájékozottak legyenek a hipoglikémia tüneteit, megelőzését és kezelését illetően. A betegek alapos tájékoztatása a hipoglikémia kockázatát növelő tényezőkről alapvető része a cukorbeteg gondozásnak.
10 hang, amit a legjobban utálunk
2018. április 28.
Iskoláskorunkból a leggyűlöltebb hang talán az volt, amikor valaki végighúzta a körmét a táblán. Vajon ez az iszonyatos hang helyet kapott a top 10-es listán?
A Newcastle-i Egyetem kutatói állították össze azt a 10-es listát, mely a legkellemetlenebb hangokat gyűjti egy csokorba. Lássuk, melyek ezek!
10. Elektromos fúrógép
9. Babasírás
8. Kerékpár fék
7. Csiszológép
6. Női sikoly
5. Köröm hangja táblán
4. Vonalzó hangja üvegen
3. Kréta hangja táblán
2. Villa hangja üvegen
1. A leggyűlöltebb hang: kés hangja az üvegen
Vajon miért viszolygunk ennyire ezektől a hangoktól?
Képalkotó vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy ha valamilyen irritáló hangot hallunk, akkor az agy érzelmekért felelős része, az ún. amygdala területe sokkal aktívabbá válik. A kutatók szerint, ha az amygdala és a hallásért felelős agyterület között növekszik az aktivitás, akkor egy számunkra kellemetlen hang undort és nyugtalanító érzést vált ki belőlünk. Az agyunk az idegesítő hallási ingereket negatív reakciók útján dolgozza fel. A legutálatosabb hangok elemzésénél a kutatók azt is megállapították, hogy ezek mindegyike 2000 és 5000 Hz közötti frekvenciatartományba tartozik, melyről ismert, hogy fülünk ebben a tartományban a legérzékenyebb.
Tavaszi fáradttság ellen - Grillezett kacsamáj bazsalikomos lencsével
2018. április 27.
Óriási divat mostanában a tévés szakácsok körében a félórás vacsora. Amikor ezt ígérik, hitetlenül ülünk a tévé előtt, ezt nem lehet ennyi idő alatt megcsinálni! És sokszor igazunk is van, mert az ilyen műsoroknál már előkészített alapanyagokkal dolgoznak, ráadásul a mosogatós rész is kimarad. Ezt a receptet viszont előkészítéssel, mosogatással együtt is megúszhatjuk 30 percen belül.
Ráadásul csupa olyan egészséges hozzávalót tartalmaz, melyek remekül pótolják a szervezet tavaszra kimerült tartalékait. A májjal kapcsolatosan két jó hírem is van. Az első, hogy irgalmatlanul finom. A második, hogy a benne lévő B-vitaminok felturbózzák az enzimműködést, és segítik a szervezet feltöltődését. A lencse sajnálatos módon nélkülözött alapanyag a magyar konyhából, csak szilveszterkor esszük. Pedig ásványi anyagokban gazdag, a benne lévő vas különösen jó fáradtság ellen, a növényi protein pedig energetizál. A salátához vörös lencsét használtam, ezt nem kell beáztatni, és tíz perc alatt megfő.
Hogyan hat Rád a tavasz? 5 tipp a tavaszi megújulás jegyében
2018. április 27.
A tavasz közeledtével a madárcsicsergés, a jóleső napsütés, a természet ébredése a lelkünket is megtöltik energiával. Ebben az időszakban kísérletezőbbek, és nyitottabbak vagyunk, valamint nagyobb kedvet érzünk új élmények megélésére, újszerű tapasztalatok befogadására. A tavasz tehát jó lehetőséget kínál arra, hogy feltöltsük magunkat, és újult erővel vágjunk neki az előttünk álló hónapoknak. Lássunk most néhány tippet ahhoz, hogy biztosan jól induljon ez az időszak!
1. Töltsd fel magad energiával!
A tavaszi fáradtság nem véletlen. A borongós hónapok után a szervezetnek nagy szüksége van a pihenésre, és a feltöltődésre. Fontos tehát, hogy eleget aludjunk, minél több friss gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk, és amikor csak tehetjük szabad levegőn legyünk – lehetőleg a természet közelében.
A szabad ég alatt végezhető testmozgásformák is kincset érnek! Bátran vegyük tehát elő a futócipőt, vagy túrabakancsot, a biciklit, vagy a görkorcsolyát, és meg se álljunk az első parkig, vagy kirándulóhelyig.
Itt a tavasz és a pollenallergia
2018. április 26.
Virágzik a mogyoró, az éger, a nyárfa, a nyírfa, a kőris, a platán, a bükk, és sajnos virágoznak a különböző gyomnövények is. Az emberek több mint egynegyede szenved valamilyen allergiában, és az allergiások száma folyamatosan növekszik. Sajnos ez a növekedés a gyermekek körében még jelentősebb.
Mi az allergia?
Az allergia a test válaszreakciója egy olyan anyaggal szemben, ami önmagában nem káros, de az arra fogékony egyénekben az immunrendszert működésbe hozza, hogy védekezzen ellene, és ez kényelmetlen, sokszor a mindennapjainkat pokollá tevő tünetekkel jár. Valójában az allergia esetén az immunrendszer túlreagál valamit, ami nem is károsítaná a szervezetünket. Tehát egy hibás reakcióról van szó.
Tavaszi fáradtság vagy kortizolhiány?
2018. április 26.
Mi az a kortizol?
A mellékvesekéreg által termelt kortizolt a legtöbben egyfajta stresszhormonként ismerik. Ennek oka, hogy bizonyos szituációkban az adrenalin mellett ennek a mennyisége is megnő, felkészítve minket a nehéz helyzetekre, méghozzá úgy, hogy aktiválja a szervezet energiaforrásait. Ekkor a pulzus, vérnyomás megnő, hogy az izomszövetekhez minél több friss oxigén és táplálék jusson. Miután ez a stresszes állapot lecseng, a kortizol szintje lecsökken.
Érdekesség: a kortizol hormon szintje napszaki ingadozást is mutat, vagyis mennyisége nem állandó (reggelente nagyobb).
