Igazolhasson több napot a szülő?
2018. február 23.
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) szerint indokolatlan terhet ró a gyermekorvosokra az iskolai hiányzások igazolása, azért ezen a téren a szakmai szervezet változtatásokat szeretne elérni.
Póta György elnök elmondta, a tanév kezdetétől a nyári szünetig terjedő időszakot figyelembe véve a napi betegforgalom körülbelül 30-40 százalékát teszik ki az iskolai hiányzások orvos általi igazolása olyan esetekben, amikor az igazolás kérése nem kötődik betegellátáshoz.A szervezet úgy látja, kivitelezhető lenne, és senki nem szenvedne hátrányt, ha a szülő által igazolható napok számát – a jelenlegi általános gyakorlatban alkalmazott három naphoz képest – felfelé módosítanák.
Megjegyezte, hogy jelenleg nincs jogszabályba foglalva, hogy hány napot igazolhat a szülő, azt az iskolák (és óvodák) saját házirendjükben szabályozzák. Mint mondta, ez ügyben már megkeresték az oktatási államtitkárságot, ahol azt a választ kapták, hogy mivel nincs jogszabály a kérdésben, így ezzel az államtitkárságnak nincs dolga.
A HGYE ezért a Klebelsberg Központhoz fordult az ügyben, kérve együttműködésüket.
Póta György úgy véli, a szülők a legtöbb esetben meg tudják ítélni, hogy mikor kell otthon maradnia a gyereknek. A szülő önrendelkezését szeretnék “kiterjeszteni” azzal, hogy egy enyhébb, orvosi vizsgálatot, gyógyszerfelírást nem igénylő betegség, vagy egyéb hiányzás esetén ne kelljen orvosi igazolást vinni az adott oktatási intézménybe, óvodába – tette hozzá.
A HGYE elnöke más témát említve beszélt arról is, hogy a szervezet megújítaná a házi gyermekorvoslás intézményét. Mint mondta, szervezetileg, a képzést tekintve a gyermekgyógyászathoz, szerkezetileg, módszertanban pedig a háziorvosláshoz tartoznak. Hozzátette: a megújítás alapvetően nem pénz, mint inkább jogszabályváltozás kérdése.
A szíve viszi el a legtöbb magyart
2018. február 22.
Az unióban Magyarország harmadik helyen áll a keringési betegségekben elhunytak számát tekintve, ráadásul itthon a szívizom elégtelen vérellátásával járó ischaemiás szívbetegségekben halnak meg a legtöbben.
A szívünk az egyik legfontosabb szervünk, percenként körülbelül 72-szer dobban, azaz húzódik össze, ami azt jelenti, hogy egy átlagos élet alatt ez körülbelül 2,5 milliárdszor ismétlődik meg. A testünkben nagyjából 5,6 liter vér található, amit a szív percenként háromszor keringet át a szervezetben. A szívünkre ráadásul minden kihat: a táplálkozásunk, az életmódunk, a minket érő stressz, a zaj, sőt a gondolataink is. Így nem csoda, hogy az ischaemiás, azaz a szívizom elégtelen vérellátásából adódó szívbetegségek Magyarországon a halálesetek 30%-áért felelősek, de világszinten is ez a vezető halálok 17%-kal. A nemek közel hasonló arányban érintettek itthon: 2016-ban a magyar nők 32%-a, míg a férfiak 27%-a hunyt el ilyen okból.
Sajnos Európában több szempontból is dobogósok vagyunk ezen a téren: szív- és érrendszeri megbetegedés, illetve szívinfarktus miatt fekszünk kórházban a legtovább (átlagosan 11 napot, szemben a sereghajtó Dániával, ahol ez csak 5,5 nap). Emellett Németország után nálunk írják fel a legtöbb magas vérnyomás elleni gyógyszert, 2000 és 2013 között majdnem megduplázódott a kiállított receptek száma: ez azt jelenti, hogy 1000 emberre átlagosan közel 550 adagra szóló vény jut. Ha a hazai régiókat nézzük, 1998 és 2010 között az Észak-Alföldön haltak meg a legtöbben szívbetegségben, de Észak-Magyarországon is jelentős növekedés volt tapasztaltható. A legkevesebben Közép-Magyarországon voltak érintettek.
Az igazán hatékony tanulás titka
2018. február 22.
Mi az amit Neked sem tanítottak meg az iskolákban? Nos, az az a módszer, amivel képes lennél bármit, könnyedén megtanulni. Eszközöket (jó esetben) kapsz a kezedbe, de olyan módszert, amivel ugyanolyan könnyedén tanulod meg a természettudományi összefüggéseket, a verseket, vagy épp’ a tigrisbukfencet, nem tanítanak sehol.
Egyen rendszeresen a gyerek! - Miért is olyan fontos ez?
2018. február 21.
Ha szeretnénk, hogy gyermekünk jól teljesítsen a suliban, fontos, hogy ne csak a tanulásra gondoljunk. A táplálkozásnak is hatalmas szerepe van ebben.Ha a gyermek nem kapja meg fizikálisan a megfelelő tápanyagokat, akkor az agya sem képes a megfelelő működésre.
"Bizonyított, hogy az iskolás gyerekek vércukorszint-ingadozása közvetlenül hiperaktivitást, koncentrációs és tanulási zavart, agressziót és más viselkedési zavarokat vált ki."
(Dr. Natasha Campbell-McBride MD: Gap szindróma című könyvéből)
Abban a szakaszban, amikor a vércukorszint hirtelen megnövekszik, a gyerek "feldobott" állapotba kerül, ami hiperaktivitást válthat ki.
Amikor pedig a vércukorszint túl alacsony lesz, a gyerek rosszul érzi magát, ami gyakran fejfájással, rosszkedvvel, agresszív viselkedéssel jár.
Kimondottan ennek a veszélynek vannak kitéve a válogatós gyerekek, akik csak bizonyos ételeket hajlandóak enni. Nap közben inkább koplalnak ha olyan ételt kapnak amit nem szeretnek. Valamint azok a gyerekek, akik szinte csak olyan ételeket fogyasztanak amiben sok a finomított szénhidrát (pl.: péksütemény, kekszek, gumicukrok, ízesített üdítők).
Veszélyes a szorongás babavárás alatt
2018. február 21.
Elkészül-e időben a babaszoba, mit ehetek, ami jó a babának, egészséges lesz-e a kicsi, milyen lesz a szülés? Megannyi hasonló kérdésen gyötrődnek a kismamák, ami sok idegeskedést okoz. Ezek a stresszhatások szinte elkerülhetetlenek, viszont komoly következményekkel járhatnak: kihathatnak a kicsi fejlődésére is. Így baba és mama egészsége érdekében fontos, hogy a várandósságot jellemző nehézségeken is igyekezzünk nyugalommal túljutni, minden esetben mérlegeljük, valóban megéri-e a probléma az aggódást.
A várandósság kétségkívül a legtöbb nő életében az egyik legszebb időszak, de egyben a legstresszesebb is. Különösen első terhesség esetében, hiszen ilyenkor a kezdő kismama minden teendőt, és a babavárással járó tünetet szorongással kezel. A megválaszolatlan kérdések feletti pánikkal vagy a túlzott megfelelni akarással azonban nem csak saját közérzetünket, hanem a születendő kisbabát is veszélyeztetjük.
Nyugtalan terhesség, nyugtalan baba
Ha a kismama gyakran ideges, magasabb lesz a vérnyomása, melynek következtében előfordulhat, hogy a baba nem jut elég oxigénhez és táplálékhoz, fejlődése pedig lelassul. Az ismétlődő stresszes ingerek az anyukát hajlamossá teszik a görcsökre, de nagyon ritkán akár a szülés korai megindulásáért is felelősek lehetnek. A koraszülött vagy nyugtalan terhességet megélt babáknál gyakran előfordulnak immunrendszeri problémák, a kicsi szervezetében nem alakul ki megfelelően a védelem, így fokozottan érik őt a fertőzések, nagyobb eséllyel és gyakrabban betegszik meg.
Az óvodák szerepe az iskolára való felkészítésben
2018. február 20.
Mostanában többször elgondolkodtam azon, hogy jó döntés volt-e az óvodában a kötelező foglalkozásokat kezdeményezésre cserélni, ahol a pedagógus felkínálja a lehetőséget egy-egy tevékenységre, s a gyermek bekapcsolódik, ha szeretne.
A csoport nagy többségével nincsen gond, ők szívesen részt vesznek minden újdonságban, hiszen a gyermekeket a kíváncsiság, felfedezni vágyás hajtja.Vannak viszont gyermekek, akik a legügyesebb motiválás ellenére sem kapcsolódnak be ezekbe a foglalkozásokba.
Sokszor pont azért, mert érzik magukról, hogy ezekben a dolgokban nem elég ügyesek. Rájuk kellene legjobban figyelni, hiszen általában pont nekik lenne legnagyobb szükségük arra, hogy részt vegyenek ezeken a foglalkozásokon.
A kezdeményezéseket tartó óvodapedagógusoknak nagyon alaposan kell megfigyelnie a gyermekeket.
Tovább emelkedett a betegek száma
2018. február 20.
A 6. héten tovább terjedt az influenza az országban, azonban a megbetegedések számának emelkedése mérsékeltebb volt, mint az előző héten - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának kórházhigiénés és járványügyi felügyeleti főosztályának legfrissebb, szerdán közzétett jelentéséből.
A közlés szerint február 5-11. között 27,5 százalékkal többen, majdnem hetvenezren fordultak orvoshoz, mint az azt megelőző héten.
Az adatokból kitűnik, hogy a 6. héten 17 megyében emelkedett, két területen (főváros és Zala megye) nem változott, egy megyében (Somogy) pedig csökkent az influenzás tünetekkel orvoshoz forduló betegek száma, és a legtöbb beteg továbbra is a gyermekek és a fiatal felnőttek közül kerül ki.
A kórházi jelentőszolgálat adatai alapján - az előző héthez viszonyítva - 276 embert kezeltek kórházban influenza miatt, ez 40,8 százalékos emelkedés az előző heti adatokhoz képest.
Stressz!
2018. február 19.
Szakítás-válás, munkahelyi nehézségek, magány, boldogtalan párkapcsolat, anyagi kilátástalanság és lehetne számtalan olyan nehézséget felsorolni, amelynek a gyűjtőneve egyszerűen csak ennyi: Stressz. Ez csak valami rossz dolog lehet, gondoljuk sokan. Pedig ahogy Selye János, a világhírű stressz-kutató mondta: a stressz az élet sava-borsa.
Definíció szerint a stressz a szervezet válasza valamilyen igénybevételre. Ez a válasz lehet pozitív (eustressz), vagy negatív (distressz). Az pszichológiai distressz a kellemetlen érzéseket vagy érzelmeket jelenti, amelyek nagyban befolyásolják a mindennapi működésünket.
Rövidebb vagy hosszabb ideig mindannyian tapasztaltunk már negatív érzelmi stresszt: hangulatingadozást, szomorúságot, szorongást, gyenge koncentrációt, memóriazavart, testi és szellemi fáradtságot, teljesítményromlást, hajhullást. Van, akinek az apátia és a kiüresedés érzése sem ismeretlen. A testi tüneteknek is hosszú a listája. Jellemző a fokozott izzadékonyság, a nyak-, hát-, és fejfájás, szívdobogás, hasmenés, renyhe emésztés, szájszárazság.
Az érzelmi stressz mértéke nagyban függ attól, hogy miként észleljük az azt kiváltó okot vagy helyzetet. Éppen ezért a megküzdésnek is két fő formája van: a problémaközpontú, amikor magára a rossz érzéseket kiváltó helyzetre vagy problémára összpontosítunk, azt próbáljuk elkerülni vagy megváltoztatni, és az érzelemközpontú, amikor nem tudjuk a helyzetet megváltoztatni, így a hozzá kapcsolódó érzelmi reakciókat próbáljuk enyhíteni.
A gluténmentes étkezés buktatói
2018. február 19.
Egy autoimmun gluténérzékenységgel rendelkező esetében élethosszig gluténmentes étkezést kell tartani, ezért a bevásárlás, főzés, a konyha eszközök használata és az alapanyagok tárolása során is több mindenre oda kell figyelni. Ezeket foglalta össze Varga Dóra dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember a Prima Medica Szakmai Napon tartott előadásában.
A búza minden formája tilos!
A gluténmentes étkezésben nem megengedett a búza, az árpa és a rozs fogyasztása. Gyakran felmerülő téma, hogy például bizonyos ősgabonák, a tönkölybúza vagy a durum esetleg a teljes kiőrlésű változat fogyaszthatók-e. A válasz egyértelműen nem, nincs olyan formája a búzának mely egy cöliákiás étrendjébe beleférne. Ami búza, árpa vagy rozs, az egyértelműen tiltólistás összetevő.
Mi a helyzet a zabbal?
A zabot sok cöliákiás jól tolerálja, számos kedvező tulajdonsága miatt én mindenképp javasolni szoktam, hogy próbálják meg, először csak kis mennyiségben bevezetni az étrendbe – mondja a Budai Allergiaközpont dietetikusa. A gluténmentes étkezés gyakran rostszegény, ha csak a hagyományos gluténmentes liszteket (kukorica, rizs, burgonyakeményítő stb) használjuk, ezért előnyös lehet a magasabb rosttartalmú zab rendszeres fogyasztása. Arra fontos figyelni, hogy garantáltan gluténmentes zabot, zablisztet vagy zabpelyhet vásároljunk, hiszen ezen cereália esetében minden normál termék esetében fennáll a keresztszennyeződés lehetősége!
5 tipp, hogy csökkentsd a koleszterinszinted
2018. február 18.
A magas koleszterinszint már egy jó ideje civilizációs betegségnek számít, köszönhetően a mozgásszegény életmódnak és a helytelen táplálkozásnak. A baj ezzel az, hogy ha tartósan a normál tartományon kívül marad az értéke, akkor olyan betegségek alakulhatnak ki, mint például az érszűkület.
Nem minden koleszterin rossz
Amikor az ember azt hallja, hogy koleszterin, akkor leggyakrabban negatív előjelet társít hozzá, pedig az igazság az, hogy a szervezetnek bizony szüksége van rá a normális működéséhez. Először is fontos tisztázni, hogy léteznek „jó” és „rossz” koleszterinek: az előbbieket HDL, az utóbbiakat LDL koleszterinnek nevezzük, ami ha túlzott mennyiségben van jelen, akkor az lerakódik az erek falán, súlyos szövődményeket okozva ezzel.
A koleszterin diéta során tehát a lényeg az LDL fogyasztásának mérséklése, ami az alábbiak szerint érhető el:
1. Növényi eredetű fehérjék
Amennyiben magas a koleszterinszintje, akkor annak hátterében sok esetben az állati eredetű fehérjék túlzott fogyasztása áll. Éppen ezért érdemes előtérbe helyeznie a növényi eredetű ételeket, hiszen több tanulmány is kimutatta, miszerint például a szójafehérje csökkenti a rossz koleszterin mennyiségét és növeli a HDL-ét.
Legjobb növényi eredetű fehérjeforrások: szója, tofu, hüvelyesek, avokádó, spenót, brokkoli
