Felnőttkorban is életet menthet a védőoltás
2017. május 12.
Nemcsak a krónikus betegeknek, időseknek és a legyengült immunrendszerrel élőknek, de az egészséges felnőtteknek is ajánlottak egyes vakcinák. Miért és melyik? Erre keressük a választ mai cikkünkben!
- Április 24-30. között került sor a Védőoltási Hétre.
- Az egészséges felnőttek számára is hasznos egyes betegségek ellen oltással védekezni (pl. influenza, hepatitis, kullancsencephalitis, tetanusz, szamárköhögés).
- A fészekimmunitással közvetlen környezetünket, családunkat védjük, azokat, akik valamilyen ok miatt nem olthatóak: az újszülötteket, immunhiányos vagy krónikus betegeket is.
- A HIV-fertőzöttek számára is ajánlottak az élő vírust nem tartalmazó védőoltások az új kezelési protokoll szerint.
A védőoltások évente 2-3 millió életet mentenek meg világszerte, mivel 26 különféle betegség ellen nyújtanak védelmet – hívja fel a figyelmet a WHO. A Védőoltási Hét kapcsán szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy felnőttkorban is gondolni kell az immunizálásra, többek között a rizikócsoportokba tartozók (HIV-fertőzöttek, krónikus betegek, koraszülöttek, idősek) esetében. A vakcinációval nemcsak magunkat védhetjük, de a családunkat, a környezetünket és a társadalom egészét is.
Ezért van szükség védőoltásokra
A tiszta ivóvíz biztosítása mellett a világszerte bevezetett védőoltások jelentik az emberiség számára a legfontosabb népegészségügyi vívmányt: hozzájárulásuk a gyermekhalálozás visszaszorításához és a gazdasági fejlődéshez felbecsülhetetlen, az oltások több millió ember életét mentették már meg. Európa is évezredeken át viselte a nagy járványok rettenetes következményeit, becslések szerint például a népesség negyedét-felét pusztította el a 14. századi nagy pestisjárvány. Sok betegség évszázadokon keresztül tizedelte a gyerekeket, mint például a torokgyík vagy a járványos gyermekbénulás.
„A gyermekkori oltásokról sok szó esik, szerepükkel többnyire mindannyian tisztában vagyunk. Nem tanácsos azonban megfeledkezni arról sem, milyen fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében egyes felnőttkori oltások, akár egy külföldi utazásról, akár az influenzaszezonról van szó” – hívta fel a figyelmet dr. Szlávik János, az Egyesített Szent István Szent László Kórház (ESZSZK) Infektológiai Osztályának osztályvezető főorvosa.
Kerestem az élhetőbb utat – Beszélgetés Bagdi Bellával
2017. május 11.
Negyvenéves vagyok. Rengeteg önmagammal vívott küzdelem áll már mögöttem. Gyakorlatilag azért kezdtem el az önismeret útját járni, mert már elviselhetetlen volt számomra a tudatlanságomból eredő, folyamatos szenvedés. Saját bőrömön tapasztaltam, hogy amilyen mértékben változom, olyan mértékben változik a világ is körülöttem – ezekkel a gondolatokkal kezdte a beszélgetést Bagdi Bella előadóművész, énekes, önfejlesztő tréner.
Észrevétlen gyerekkor, iskolai megbélyegzés
1976 nyarán, amikor jóapám megtudta, hogy anyám megint terhes (addigra már öt gyereke volt apámnak), így kiáltott: „Csak a cigányoknak van ennyi gyerekük, meg nekünk!” Szóval, születésemkor nem rajongtak körül a rokonok, nem jártak a csodámra, és nem babusgattak, simogattak, szeretgettek mint szemük fényét. Egyetlenegy fotó sem készült rólam csecsemőkoromban, az első fotón, amely a családi albumban szerepel, kb. négyéves vagyok. Ráadásul apám ebben az időszakban súlyos alkoholista volt, folyamatosan verekedtek anyámmal, és a hangos üvöltözések mindennaposak voltak.
Pszichésen mindez nagyon mélyen hatott rám, és a legkorábbi emlékeim a gyermekkoromból a szorongó személyiségzavarral küzdő kislányról szólnak, aki fél az emberektől, miközben azt hiszi, hogy talán láthatatlan, annyira nem veszik észre. Talán azért pisiltem be tízéves koromig mindenféle körülmények között, hogy fölfigyeljenek rám. Kb. nyolcéves lehettem, amikor óra közben nagyon kellett volna vécére mennem, de annyira féltem feltenni a kezem, és mindenki előtt megszólalni és kikéredzkedni, hogy inkább bepisiltem az osztályban. Életem legkínosabb jelenete volt, amikor a tanító néni észrevette, és mindenki előtt megkérdezte, mi történt. Az egész osztály röhögött rajtam. Akkor az egyik fiú elnevezett pisis Bellának, és ez lett a csúfnevem egészen tizennégy éves koromig, amíg egy másik városba nem kerültem gimnáziumba.
Együtt „pelenkázott” Peller Mariann és Péter Szabó Szilvi
2017. május 11.
A kipirosodott bababőr még a leggondosabb ápolás ellenére is előfordulhat. A babapopsi pedig minden kicsinél érzékeny pont. Anyukaként ismerős problémák ezek Péter Szabó Szilvinek és Peller Mariannak is, akik többek között, a sokak számára kicsit tabutémának számító pelenkacsere körüli dilemmákat is körbejárták nemrégiben egy kerekasztal-beszélgetésen.
Gyakorló sztáranyukáink bőrgyógyász és belgyógyász szakértők segítségével boncolgatták a témát.
Péter Szabó Szilvi még csak nemrég csöppent az anyaszerepbe, Emma most lesz 5 hónapos. Így a csinos énekesnő szorgosan gyakorolja a kicsi körüli teendőket, és úgy érzi, egyre magabiztosabb. Peller Mariannt két gyerekes anyukaként ma már viszonylag kevés helyzet éri váratlanul, ami persze nem azt jelenti, hogy ne lennének néha kisebb-nagyobb „balesetek” a pelenkázó körül.
„Mázlista vagyok, hogy a férjem bevállalja a durvább eseteket is”
„Gyakran mosolygunk a férjemmel azon, hogy a nagyszülők mennyire tudják részletezni, hogy éppen mi történt a pelenkában vagy a biliben. Családon belül ez nálunk abszolút nem tabutéma. Ráadásul olyan mázlista vagyok, hogy a férjem is bevállalja a durvább eseteket is, ha éppen nincs szabad kezem” – kezdte Peller Mariann. „Az elmúlt időszakban a kisebbik fiam Szilveszter egymás után kétszer is beteg volt és antibiotikumot kellett szednie. Ennek olyan hasmenés lett a vége, hogy akadtak nehezebb napjaink. Akármennyire odafigyel az ember, nem biztos, hogy azonnal észreveszi, ha tele van a pelus. Az ilyen balesetek pedig bizonyos helyzetekben már rövid idő alatt is csúnya irritációt, kiütéseket okozhatnak az érzékeny bababőrön” – tette hozzá Mariann, akitől az is megtudtuk, hogy ezeket az eseteket leszámítva, inkább nagyobbik fiának érzékenyebb a bőre, és gyakrabban előfordul nála irritáció vagy bőrpír, amelyre hosszú keresés után megtalálta a számára megoldást jelentő, az érzékeny bőrre kifejlesztett Sudocrem care & protect kenőcsőt.
Sokan rosszul mérik a vérnyomásukat
2017. május 10.
Számos vérnyomás-probléma esetén fontos, hogy otthon is rendszeresen ellenőrizzük a vérnyomásunkat. Ehhez azonban ismernünk kell a készülékeket, a mérés lépéseit és az értékhatárokat, amelyekről dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája beszélt.
Ezeket kell tudnunk vérnyomásmérés előtt
- Ha jól van beállítva a vérnyomásunk, akkor heti 2-3 mérés elegendő, de ha panasz jelentkezik vagy éppen gyógyszeres beállítás alatt állunk, és van mód a mérésre, akkor naponta akár 2-3 mérés is hasznos lehet, a kezelőorvossal megbeszélve. Az eredményeket ajánlott egy naplóban vezetni, ami nagyon hasznos segítség az orvosnak.
- A mérés előtt pár percet töltsünk nyugalomban, sőt az előző félórában már ne dohányozzunk (magas vérnyomás esetén a dohányzás elhagyása feltétlenül indokolt), ne kávézzunk vagy végezzünk megerőltető mozgást!
- Mérés közben támasszuk meg a hátat és az alkart! Tudni kell, hogy ha nem támasztjuk meg a hátát, vagy ülve mérünk, a diasztolés vérnyomás kb. 5 Hgmm-rel magasabb lesz, mintha feküdnénk. Viszont ha keresztbe tesszük a lábunkat, az a szisztolés értéket növelheti meg.
- Az első mérés után várjunk egy-másfél percet, és ugyanazon a karon, ugyanabban a pozícióban mérjük meg még egyszer a vérnyomást. Amennyiben a két mért érték között 4 Hgmm-nél nagyobb a különbség, 1-2 perc múlva mérjünk ismét. Mind a három értéket és a pulzus számot is jegyezzük fel.
Hőhullámok klimax idején? - Inzulinrezisztenciára is utalhat!
2017. május 10.
A hőhullámok igen gyakori panasznak számítanak a változókorba lépett nőknél. Bármennyire is kellemetlen, sokan természetesnek vélik az állapotot, így megpróbálnak együtt élni vele. Azonban érdemes a tünetet komolyan venni, hiszen tanulmányok szerint ez inzulinrezisztenciára is utalhat. Hogy mit szükséges ekkor tenni, arról dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistáját kérdeztük.
Gyakoribb az IR hőhullámok esetén
A menopauza során észlelt kellemetlen tünetek közül az egyik leggyakoribb panasznak a hőhullámok számítanak. Emögött elsősorban a klimax során bekövetkező hormonális változás áll, ám kutatások szerint a probléma sokszor inzulinrezisztenciával (is) függ össze. Az Észak-Amerikai Menopauza Társaság találkozóján közzétett adatok szerint a menopauza alatt tapasztalható hőhullámok és éjszakai izzadások gyakrabban fordulnak elő azoknál, akik inzulinrezisztenciával küzdenek. A kutatók ugyanis megfigyelték, hogy a glükóz koncentrációja 33%-kal magasabb azoknál, akik hetente 1-5 alkalommal szenvednek hőhullámoktól, ráadásul náluk a HOMA index is több mind 2-szerese a normálisnak. A problémával nem csupán a kellemetlen tünetek miatt érdemes foglalkozni, hanem amiatt is, mert a klimax során eleve megnő a kardiovaszkuláris betegséges kialakulásának kockázata, és amennyiben inzulinrezisztencia is párosul a változókorhoz, úgy a rizikó még nagyobb. Éppen ezért a hőhullámokkal küzdő idősebb nőknek a tudósok azt javasolják, hogy rendszeresen ellenőriztessék vércukor és inzulin szintjüket, továbbá legyenek tisztában vérnyomásukkal, valamint lipid értékeikkel is.
Allergiás kismama a gyógyszertárban
2017. május 09.
Babát vársz és allergiás vagy? Dr. Budai Marianna gyógyszerész szakértő segít megválaszolni a kérdéseidet a kezelési lehetőségekkel kapcsolatban.
Allergiás kismamák gyógyszerei
– Azt hiszem, hogy allergiás lettem. Folyik, dugul az orrom, és mellé néha tüsszögök is, főleg akkor, ha a szabadban vagyok. És mindez már vagy három hete tart. Pont most, amikor babát várok. Lehet, hogy a terhesség miatt lettem allergiás?
Dr. Budai Marianna: A terhesség önmagában nem okoz allergiát. Előfordulhat azonban, hogy a várandóssággal összefüggő hormonális változások és pszichés megterhelés ahhoz vezet, hogy korábban nem tapasztalt allergiás panaszok jelennek meg; azaz a terhesség alatt válik valaki allergiássá.
– Ráadásul a barátnőm azt mondta, hogy kismamaként jobb, ha semmiféle gyógyszert nem szedek, egyszerűen ki kell bírnom. Tényleg nincs rá segítség?
Dr. Budai Marianna: Megnyugtathatom: valóban igaz, hogy a rendelkezésre álló patikaszerek repertoárja nem olyan széles, mintha nem lenne várandós, de azért találhat enyhülést a panaszaira. Ha jól értettem, akkor az orrpanaszai, az orrfolyás és az orrdugulás a leginkább zavarók az ön számára. Így van?
– Igen, nagyon zavaró, hogy nehezen kapok csak levegőt. Már a hatodik hónapban vagyok, a baba egyébként is nehezíti a légzésem, és ez az allergia még pluszban ront a panaszokon.
Dr. Budai Marianna: Ez tényleg kellemetlen. Sok kismama egyébként allergiás panaszok nélkül is tapasztal orrdugulást a második trimeszterben.
Adjunk-e (mézes) teát a bébiknek?
2017. május 09.
„Kislányom, nem lesz szomjas az én drága kis unokám, ha csak anyatejet kap? Én annak idején teát is adtam neked… Sőt, a nagyikád néha még mézet is kevertetett bele, hogy jó édes legyen!” – mondja a nagymama az újdonsült anyának. Lehet hallgatni erre az anyai tanácsra? Dr. Budai Marianna segít eligazodnunk.
Változnak az idők, és vele együtt a csecsemőtáplálási szokások is. Bár ötletekből senkinél nincs hiány és a nagyszülőktől, szomszédoktól, barátnőktől bőven kap tippeket minden kismama, nem árt óvatosnak lenni ezekkel!
Az újszülöttek és csecsemők legtökéletesebb étele és itala az anyatej
Az anyatej az éhséget és a szomjúságot egyaránt csillapítja. A bébiknek 4-6 hónapos korukig, a hozzátáplálás megkezdéséig egyéb folyadékokra nincs szüksége. Kivételes eset a nyári hőség, amikor a kiszáradás megelőzésére – az anyatej mellett – tiszta, kiforralt és lehűtött szénsavmentes vízzel is lehet kínálni a babákat.
Éjszakai “teáztatás”?
A bébik – egészségesen – felnőnek tea nélkül, és a szüleink és nagyszüleink korában divatos rendszeres „teáztatás”, éjszakai teával itatás szükségtelen.
Vannak persze jól bevált, régóta használt gyógyteák (pl. kamilla, édeskömény, csipkebogyó), amikre a csecsemők bizonyos betegségei esetén szükség lehet.
A teákkal szemben a víz favorizálása nem véletlen; a tiszta víz kitűnő szomjoltó tulajdonságú, nem okoz fogszuvasodást a tejfogaknál vagy a még ki sem bújt fogaknál. Napjaink ízekkel, illatokkal „felturbózott” étel- és italkínálatában kifejezetten előnyös, ha a gyermekek nem szoknak hozzá már kiskorukban ahhoz, hogy mindennek íze, színe, illata van; ez segíti a későbbi egészséges táplálkozási szokások kialakítását is.
Annyi idős vagy, mint az ereid
2017. május 08.
Egy felnőtt érhálózatának hossza a hajszálerekkel együtt elérheti a 100 ezer km-t, ami az Egyenlítő két és félszerese. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint kézenfekvő, hogy vigyáznunk kell rá, és rendszeresen felül kell vizsgáltatnunk ezt az érzékeny rendszert.
Az életkor is hat az ereinkre
Tény és való, hogy az idősödés hat a szív- és érrendszerünkre is, amely egyre fogékonyabbá válik a megbetegedésekre, például a magasvérnyomás betegségre és az érszűkületre. A 65 éven felüliek halálozási okainak 40 százalékát a szívproblémák teszik ki. A 80 éves férfiaknak 9-szer akkora az esélyük, hogy krónikus szívbetegségek okozzák a halálukat, mint az 50 éveseknek. A nőknél ugyanez a kockázat 11-szeresére növekszik ugyanebben a periódusban.
Ezt a romlást természetesen az életmódunk is felgyorsíthatja, de egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az életkor növekedésével is együtt jár az erek merevebbé és vastagabbá válása, ami pedig a szív- és érrendszeri betegségek fő rizikófaktora. Ennek okairól több teória is létezik. Az egyik elmélet szerint egy „ördögi körről” van szó: az öregedés létrehoz bizonyos környezeti változásokat az erekben, amelyek hatására az erek keményedni kezdenek, és kialakul a magas vérnyomás. Ugyanakkor a megváltozott környezet azt is megkönnyíti, hogy zsíros plakkok rakódjanak le az erek belső falán. Így jön létre az érszűkület, amely felgyorsítja az erek öregedését, ami pedig tovább keményíti az ereket és további lerakódásokat eredményez.
Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy ezek a folyamatok egyes emberekben gyorsan, másokban sokkal lassabban mennek végbe – végeredményben tehát az ereink „életkora” akár el is térhet a valódi, biológiai korunktól.
A várandósság alatti túlsúly növelheti a gyermekkori epilepszia kockázatát
2017. május 08.
A nők várandósság alatti túlsúlya, vagy elhízása növelheti annak kockázatát, hogy a gyermeknél epilepszia alakul ki – derült ki egy svéd tanulmányból, amely a JAMA Neurology című folyóirat internetes oldalán látott napvilágot.
A stockholmi Karolinska Intézetben dolgozó Neda Razaz és kollégái az 1997 és 2011 között Svédországban született több mint 1,4 millió gyermek adatait megvizsgálva nézték meg, hogy milyen összefüggés van a várandósság első harmadában lévő nők testtömegindexe (BMI, a testmagasság és testtömeg által kiszámított érték) és a gyermekük epilepszia-kockázata között – írta az EurekAlert című tudományos hírportál.
1,4 millió gyereket és az édesanyjukat vizsgáltak meg
A kutatók az 1,4 millió gyermek közül 7592-nél (0,5 százalék) diagnosztizáltak epilepsziát 2012 végéig. A normális testsúlyú anyáktól született gyerekekhez képest a neurológiai betegség kockázata 11 százalékkal volt magasabb azoknál a gyerekeknél, akiknek az édesanyja túlsúlyos volt – 25 és 29 közötti testtömegindex – a terhesség első harmadában.
Az elhízottság első kategóriájába – 30-35 közötti BMI érték – tartozó nők gyermekeinek esetében 20 százalékkal, a második kategóriába – 35-40 közötti BMI érték – tartozó nők gyerekeinél 30 százalékkal volt magasabb az epilepszia kockázata. A súlyosan elhízott nők gyermekeinek esetében 82 százalékkal volt a magasabb a betegség jelentkezésének kockázata.
A betegség szimbolikájának szakértője Magyarországon!
2017. május 07.
Exkluzív interjú Ruediger Dahlkeval! Vajon mit gondol a szakember a homeopátia és az orvostudomány kapcsolatáról? Mi a helyzet e téren Németországban? Orvos, pszichoterapeuta, természetgyógyász és író. A német szakember az ezotéria és az alternatív gyógyászat szakértője, de az egészséges táplálkozás, a meditáció és a böjt is a szakterületei közé tartozik. Dr. Ruediger Dahlke 2017. május 27- én és 28-án tart előadásokat Budapesten. Ennek kapcsán készítettünk interjút vele.
Mi írna ma másképp a könyvében? Hozzáfűzne valamit, esetleg van, amit kihagyna belőle?
