Szorító mellkasi fájdalom – szívinfarktus vagy pánikbetegség?
2017. április 24.
Heves szívdobogás, szapora szívverés, szorító mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és félelemérzet – ijesztő tünetek, melyek jelezhetnek szívinfarktust ugyanúgy, mint a pánikrohamot. Szívinfarktus vagy pánikroham? Hogyan lehet megkülönböztetni, és mikor kell kivizsgáltatni, hogyan kell kezelni? Ezzel kapcsolatban ad tanácsokat, dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológus főorvosa.
Nagyon hasonlóak a tünetek
A szívinfarktus és a pánikbetegség tünetei nagyon hasonlítanak, de fontos tudni, hogy mindkét betegség más-más mechanizmussal alakul ki. A pánikbetegség esetében az agy vészjelzéseket küld a szervezetnek egy olyan szituációban, amikor az nem lenne indokolt, adrenalin termelődik, és kialakul egy menekülési reakció. Ezt mellkasi fájdalom, szorongás, heves szívdobogás, légszomj, pánik, félelem kíséri, amikor a páciens úgy érzi, hogy azonnal el kell rohannia a helyszínről. Kiválthatja a zárt tértől való félelem, egy megoldatlan lelki konfliktus, a túl sok stressz, de látszólag minden magyarázat nélkül is megjelenhet.
Mi történik szívinfarktus alkalmával?
Ha valakinek szívinfarktusa van, akkor a szívet tápláló koszorúerek záródnak el, a szívizomzat egy területének vérellátása megszűnik. Az oxigénhiány miatt, a szívizomrész elhal, így romlik a szív pumpafunkciója, a test szövetei nem kapnak megfelelő mennyiségű oxigént. Jellemzően a szegycsont mögött szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalom jelentkezik, mely a bal vállba is sugározhat. Eközben a szívinfarktus elszenvedője gyenge, erőtlen, fullad, verítékezik. A panaszok nem szűnnek meg idővel, és amíg a pánikroham nem veszélyezteti az életet, a szívinfarktusnak halálos kimenetele is lehet. Ilyenkor azonnal hívni kell a mentőt, mert a késlekedés az életet veszélyeztetheti. Fontos megjegyezni, hogy szívinfarktus jelentkezhet fájdalom nélkül is, sőt olyan furcsa tünettel is, mint öklendezés – ezek felismerése még nehezebb.
Soha ne rázz meg bébit!
2017. április 24.
A szülők, hozzátartozók, csecsemőgondozók nem mindig tudják, hogy ha (erősen) megrázzák a kisbabát, az súlyos agykárosodásokat okozhat. Annak érdekében, hogy ez a fizikai bántalmazás – mert annak minősül – többé ne történjék meg, feltétlenül hallgatni kell a specialisták figyelmeztetéseire, tanácsaira.
Ezek a leggyakoribb okok a bébik megrázására
Elsősorban akkor rázzák meg a kicsiket, ha a szülő, vagy a baba környezetében lévő más személy nem tolerálja a folyamatos sírást. A leggyakrabban 6 hónap alatti csecsemőknél történik meg a rázogatás, de egészen 2 éves korig is előfordulhat. A baba megrázása az első hat hónapban azért a legveszélyesebb, mert a csecsemő még nem tudja megtartani a fejét, hiszen a nyakizmai nem elég fejlettek. A hirtelen mozgások így az ingó kis fejet előre-hátra-oldalra rázzák. A nyak nem tud ellenállni ennek a sokknak, amit a rázkódás okoz (és erős ütközéssel egyenértékű lehet…) Mindez súlyos, visszafordíthatatlan, olykor végzetes agykárosodásokat okozhat.
A „kiborulás” mechanizmusa
Egy kanadai tanulmány megfejtette annak a folyamatnak a különböző szakaszait, melyek a baba megrázáshoz vezetnek.
1. Első a kérdés. „Mi történik, miért sír a kisbabám, normális ez?”
2. Türelmetlenség a sírással szemben: „Fülsiketítő, ahogy sír a kicsikém!’”
3. Tehetetlenség és reménytelenség: „Nem bírom tovább.’”
4. Üldöztetés érzése: „Miért csinálja ezt velem?”
5. Düh megjelenése, ami a megrázást kiváltja, hiszen a baba „nem felel”: „Elég most már hagyd abba a sírást!”
Milyen karakterű a gyerekem?
2017. április 23.
A megoldásközpontú módszertant alkalmazó gyermekneveléssel nagyon gyorsan érhetünk el robbanásszerű és látványos eredményeket a gyermekek viselkedésében otthon, illetve csoportokban egyaránt. A pozitív megerősítéseken alapuló nevelési technika számos kreatív gyakorlati lehetőséget tartogat a felnőtt-gyermek kommunikáció és együttműködés javítására, azonban minden gyermek más és más karakterjegyekkel rendelkezik. A gyermekkarakterek vizsgálata így kiemelkedően fontos szempont a hatékony nevelési stratégia kialakításához.
A különböző személyiségjegyek elemzésekor archetípusokat különböztethetünk meg. Az archetípusok alapján a gyermekeket négy csoportba oszthatjuk:
• Tűz típusú gyermekek
Erős egyéniségek, az óvodában mindig Ők mennek elől, a többiek pedig Őket követik. Az iskolában a csoportmunkában, vagy a csapatversenyekben Ők osztják szét a feladatokat, Ők a csapatkapitányok. Talpraesettek, de sokszor fejjel mennek a falnak. Nem tudnak várni, minden azonnal kell nekik. Kifejezetten kedvelik az újdonságokat. A tűz típusú gyermekek szeretetnyelve a dicséret, a biztatás, és ha kritizálják Őket, akkor bezárnak. Általában a Kos, az Oroszlán, vagy a Nyilas csillagjegyeket viselik.
Ami az immunrendszerünket edzi
2017. április 23.
Tudta, hogy közel 1 kg súlyú mikroorganizmus él a szervezetünkben? És hogy állandóan edzésben tartják az immunrendszerünket? E fontos szerepük miatt vigyáznunk kell rájuk.
A szervezetünk tömegének mintegy 10%-át a velünk élő mikroorganizmusok teszik ki. Ezek elsősorban a bőrön, nyálkahártyáinkon (bélben, légutakban, húgyutakban), a nemi szerveken találhatók.
Baktériumok, amelyek a hasznunkra vannak
A hasznos baktériumok a bélrendszerben találhatók, a normál bélflóra részei. Fontos szerepük van egészségünk megőrzésében, ezen belül a normál bélműködés fenntartásában is.
Fő feladatuk, hogy folytonosan edzésben tartsák az immunrendszert, és megvédjenek bennünket a megbetegítő kórokozóktól. Ezenkívül segítenek az emésztésben és egyes vitaminok termelésében is.
Ha sérül a bélflóra
Károsodásuk jelentős immungyengeséghez, krónikus fertőzésekhez, gyulladásokhoz, allergiákhoz, bőrproblémákhoz vezet. Ezért rendkívül fontos a védelmük és a regenerálásuk.
Mivel télen sokan szednek antibiotikumokat, melyek radikálisan roncsolják a normál baktériumflórát, ezért ilyenkor még nagyobb gondossággal érdemes ezek pótlása.
Antibiotikum-kúrák után gyakori, hogy hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezik, mivel a készítmények a betegséget kiváltó kórokozók mellett a hasznos baktériumokat is eltávolítják a szervezetből. Ilyen esetekben – a megfelelő diéta mellett – a probiotikumoknak is nagy jelentőségük van. Hasmenéses panaszok esetén emellett javasolt pár napra a tej kihagyása, de száraz sajtot ehet az illető. A beteg diétája ne szorítkozzon kizárólag főtt krumplira és teára, kekszre. A menü kiegészíthető rizs, banán, alma, sárgarépa és zöldségleves fogyasztásával is.
Aludj baba, aludjál…
2017. április 22.
Alszik a baba, alszik…De nem gyakran és még csak véletlenül sem akkor, amikor kellene. Mind a baba kialvatlanság, mind pedig a rendszertelen alvások szülőkre gyakorolt hatása, igen komoly gondokat tud okozni az egész családnak.
Egyszer megkeresett egy meggyötört édesanya, aki elpanaszolta, hogy kétéves leánya egyáltalán nem alszik. A kialvatlan anyuka fáradt és kétségbeesett volt, szemben vidám és eleven kislányával. Miután részletesen megbeszéltük, mennyit alszik a kislány, kiderült, hogy kilenc órát naponta. Igaz viszont, hogy négyet nappal, két részletben, a maradék ötöt éjszaka, de éjfél és négy óra között többnyire ébren van (és vele együtt a kialvatlan család). A kilenc óra alvás nem sok ebben a korban, de úgy tűnik, hogy ennek a kislánynak elegendő. Csakhogy a szülőknek nem lehet elég négy óra alvás! – meséli tapasztalatait Dr. Boross Gábor gyermekgyógyász.
Fáradt szülők
Az alvászavar meglehetősen általános probléma ebben az életkorban. A cambridge-i egyetem pszichológusainak tanulmánya szerint a 14 hónapos gyermekek szülei a rendszeres éjszakai felébredést tartják a legnagyobb problémának. Egy részletes felmérés során – szintén Nagy-Britanniából – a megkérdezett édesanyák 35%-a számolt be arról, hogy az éjszaka egy részében ébren volt. Harmincöt százalék! Ennyi fáradt szülőt!
Ezért fájdul meg a torkunk
2017. április 22.
A torokfájás viszkető, kaparó, csiklandozó, szúró, égő érzés vagy gombócérzet a torokban. Nagyon kellemetlen, megnehezíti a nyelést, sokszor a beszédet is, zavarva a mindennapi tevékenységet, de leginkább az éjszakai pihenést. Vírus és baktérium egyaránt okozhatja a kellemetlen tüneteket – mondja Dr. Kerekes Judit.
Az orr-garat gyulladás a közönséges nátha különféle vírus okozta fertőzés eredménye, mely többnyire láztalanul zajló, néhány napos betegség. Tünetileg a hátsó garatfal légzésre, orrfújásra és nyelésre erős fájdalmat jelez. Sajnos gyakran felülfertőződik, láz és gennyes orrváladék jelenik meg, ami az orrmandulák és az arcüreg érintettségét jelzi.
| Egyszerű megfázásnak tűnő torokfájással kezdődik sok vírus okozta fertőző betegség (kanyaró, rózsahimlő, bárányhimlő, mumpsz). |
Számos baktérium okozhat torokfájással járó légúti megbetegedést
Leggyakrabban a streptococcus (15-30%) okozta mandulagyulladással találkozunk, mely torok- és fejfájással, lázzal, nyelési nehézséggel, megnagyobbodott nyaki nyirokcsomókkal, gennyes pöttyökkel (tüszőkkel) tűzdelt, duzzadt mandulákkal (esetleg kiütéssel – ez a skarlát) és általános rossz közérzettel jár.
A mandulák a légzőrendszerbe bejutott idegen anyagokat, vírusokat, baktériumokat blokkolják, a szervezet védekezősejtjeit mozgósítják. Ha a gyulladás gyakran ismétlődik, a mandulák tartósan megduzzadnak, szivacsos állományuk gennygóccá válik, a garat beszűkül, a beteg nehezen nyel, hangosan lélegzik, horkolva alszik.
Milyen a magyarok egészségi állapota?
2017. április 21.
2017-ben 74 szakmai szervezet összefogásával tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, amely 2020-ig mintegy tíz éven keresztül az országot járva vizsgálta és vizsgálja a hazai lakosság egészségügyi állapotát. A program hét év alatt 1315 helyszínen több, mint 5 millió vizsgálatot végzett, 400 ezer látogatót fogadott, ugyanakkor a kitöltött kérdőívek száma meghaladta a 10 milliót.
Az elkészült szűrések eredményei jellemző képet mutatnak a magyar lakosság egészségügyi állapotáról. Az elmúlt hét évben modellértékűen működő Program mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos megelőzés szempontjából sikeresnek mondható, amelynek célja a magyar állampolgárok egészségi állapotának javítása, az egészségben eltöltött életévek két évvel történő meghosszabbítása valamint az egészségtudatos magatartás elősegítése.
Korán halunk
A legfrissebb szűrések eredménye jellemző képet mutat a magyar lakosság egészségügyi állapotáról.
- A magyarok átlag életkora elmarad az Európai Uniós átlagtól.
- Mint ismeretes minden második ember szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg.
- Legalább három millió embernek magas a vérnyomása, egy millióan cukorbetegek, e mellett a lakosság 40 %-a túlsúlyos.
- Az uniós átlaghoz képeset az emberek jóval többet dohányoznak és isznak alkoholt, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ugyanakkor a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak.
- Az összes halálozás 54 százalékát teszik ki a szív- és érrendszeri betegségek, míg 27 százalékban a daganatos betegségek felelnek a halálozásért.
Magabiztos NŐ a volán mögött – tévhiteink és a valóság
2017. április 21.
Bár egyre több a női autóvezető, még mindig makacsul tartja magát az a sztereotípia, hogy a nők kevésbé ügyes sofőrök, mint a férfiak. Pedig – és erre emlékezzünk nőnapon! – ezt a tényt a baleseti statisztikák adatai nem igazolják: a nők és férfiak egyenlő arányban jó és rossz vezetők. Az azonban kétségtelen, hogy más típusú balesetek, másféle vezetési magatartás és stílus köthető a női vezetőkhöz, sőt magával az autóval való kapcsolatuk is más. Molnár-Sefcsik Yvette pszichológus írását ajánljuk figyelmükbe!
A hölgyek alapvetően óvatosabb vezetők
Kevesebb nő vezet agresszíven, a sebességi korlátozást áthágva, nagyobb kockázatot vállalva. A biztosító társaságok adatai szerint a tipikusan női balesetek inkább a parkolás közben és tolatáskor bekövetkező kisebb-nagyobb törések, illetve az olyan – jellemzően országúton előforduló – helyzetek, amikor egy váratlan szituációra, gyorsan és magabiztosan kellene reagálni, pánikba esés helyett.
Minderre magyarázat lehet, hogy a nők térlátása általában gyengébb, lassabban hoznak döntést egy-egy helyzetben, s esetükben gyakoribb lehet a leblokkolás. Ugyanakkor a nők általában jobbak abban, hogy több dologra figyeljenek, egyszerre elemezzék a több irányból érkező ingereket és információkat. A megfontoltabb döntési mechanizmusuk, a magasabb tolerancia és empátiaszintjük miatt több közlekedési balesetet előznek meg vagy kerülnek el.
Így kaphatja vissza a régi életét infarktus után
2017. április 20.
Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek kilátásai, sokan úgy érzik, az esemény után már csak „lassan, öregesen” élhetnek. Holott dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a rehabilitációba beillesztett mozgásprogram minden téren életfontosságú hatással bír.
Ágynyugalom egy életen át?
A 20. század első felében az infarktuson átesett betegeknek hathetes ágynyugalmat javasoltak, ugyanis az akkori álláspont szerint a károsodott szívizomzat csak így tudott gyógyulni. Ezek után természetesen csak fokozatosan vezethették be a mozgást, a járás újratanulása után napi öt perc séta volt kiszabva.
Az utóbbi években azonban több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv ugyanis jelentősen hozzájárul a későbbi életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.
Mit tehetünk a gyomorégés ellen?
2017. április 20.
A legkiválóbb gasztronómiai élményt is el tudja rontani, ha az utolsó falatot lenyelve elkezd égni, fájni a gyomrunk. Sokan inkább nemet mondunk egy jó pohár borra is, csak hogy elkerüljük ezeket a kellemetlenségeket. A gyomorsav-túltengés szinte mindenkinek ismerős, a felnőttek közel fele legalább havonta egyszer küzd ilyen panasszal. Vajon van-e rá megoldás, vagy akinél egyszer jelentkeznek a panaszok, már soha többé nem lakmározhat „bűnhődés” nélkül?
Hazánkban a munkahelyi hiányzások második leggyakoribb okaként a gyomorbántalmakat jelölik meg az influenzás megbetegedések után. A gyomorégés legtöbbször a nem megfelelő étrend és életmód, és persze a stressz hatásaként jelentkezik. Gondoljunk csak bele! Reggel felébredünk, éhgyomorra kávét iszunk, szaladunk munkába, útközben bekapunk egy kis péksüteményt, ebédre sokszor nem is jut időnk a megbeszélések miatt. Késő este pedig bőségesen megvacsorázunk, pótolva az egész napos lemaradást. Szervezetünket az egészségtelen étkezés kimeríti, nem csoda, hogy gyomrunk egyensúlya is felborul.
„A gyomorégés a szegycsont mögötti területen jelentkező égető, fájdalmas érzés, amely akár a nyak, a váll és a lapockák irányába is kisugározhat. A helytelen és rendszertelen táplálkozás, a stressz miatt meggyengül a gyomor természetes védekezőrendszere és reflux, gyomorgyulladás vagy akár fekélybetegség alakulhat ki. Szódabikarbónával, savközömbösítő szerekkel csökkenthetjük ugyan a tüneteket, de ha hetente többször ismétlődnek, mindenképp keressük fel kezelőorvosunkat, mert hosszú távon akár reflux betegség is kialakulhat. A reflux esetében az egyik záróizom rossz működése miatt gyomornedv jut a nyelőcsőbe, ami gyulladáshoz, fekélyesedéshez is vezethet. Ezért sem szabad elhanyagolni ezeket a tüneteket” – mondta Tóth G. Tamás gasztroenterológus főorvos, a Budai Egészségközpont munkatársa.
