Önbizalomhiány, avagy az "Én úgysem tudom megtenni"
2018. február 27.
Az önbizalomhiány a legkényelmesebb válasz az élet által elénk gördített akadályokra. Az "én úgysem tudom megtenni" korlátozó hiedelem látszólag ugyan megóv bennünket a kudarcélményektől, észrevétlenül foszt meg azonban a legfontosabbtól, mely képes volna növelni az önbecsülésünket: ez pedig a siker átélésének lehetősége.
Te mit teszel ha megdícsérnek?
Legtöbbünk számára nehézséget okoz elismerni saját magát. Jogos dicséret vagy bók esetén is inkább zavarba jövünk és magyarázkodni kezdünk, mintsem, hogy vállon veregetve magunkat növelnénk általa az önbecsülésünket.
Fontos, hogy képesek legyünk meglátni magunkban a pozitív tulajdonságokat.
Ha azt kérném, hogy ragadj tollat és kezd el felsorolni, milyennek látod önmagad, valószínűleg nagyobb arányban találnánk a listán negatív, mintsem pozitív tulajdonságokat.
Ez azért van, mert az énképünk egyik forrását a környezetünk visszajelzései jelentik. Ez a környezet pedig hajlamos a viselkedésünk helyett a személyiségünket minősíteni. Így aztán mi sem azt tanuljuk meg magunkról, hogy valamiben hogyan lehetnénk jobbak, hatékonyabbak, hanem azt, hogy ahhoz a valamihez egyáltalán nem értünk, így jobb, ha legközelebb meg sem próbálkozunk vele.
A „buta vagy” illetve „bután viselkedsz” minősítés között óriási a különbség. Utóbbi esetén megkapom a lehetőséget a változásra, változtatásra, míg előbbi szükségszerűen beépül az énképembe, ez pedig csökkenteni fogja az önbizalmamat, ami az önbecsülésemre is kedvezőtlenül hat.
Koraszülött és császáros babáknál magasabb az ételallergia kockázata?
2018. február 27.
Az öröklött hajlam mellett külső tényezők is befolyásolják, hogy valakinél jelentkeznek-e allergiás tünetek csecsemő és kisgyermekkorban. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus a Prima Medica Szakmai Napon elhangzott előadásában a megelőzés kapcsán a bélflóra egészségének fontosságára hívta fel a figyelmet.
Az egészség a bélben kezdődik
A bélrendszer a születéskor még steril, a kolonizáció, a jótékony bélbaktériumok megtelepedése ezt követően kezdődik meg. A bél mikroflórájának összetétele összefügg az immunrendszer érésével, a bél megfelelő mikrobiom összetétele pedig az egész életre kihatóan jelentősen csökkenti a gyulladásos, az autoimmun és atópiás betegségeket. Vizsgálatok igazolják a bélflóra megváltozásának, a dysbiozisnak a szerepét a táplálékallergia kialakulásában is.
Koraszülött és császáros babák
A főorvos asszony elmondta, hogy a kolonizációt több tényező is befolyásolja, ezek egyike a terhesség hossza.
- Koraszülött csecsemők esetében szervezetük éretlensége miatt magasabb a kockázat, illetve azért, mert esetükben gyakrabban kerülhet sor antibiotikum szedésére az élet korai szakaszában, ami szintén kedvezőtlenül hat a bélflórára.
- Császáros babáknál – mivel náluk nem a jótékony baktériumok kolonizálódnak a bélben – az így kialakult kedvezőtlen bélflóra fokozott hajlamot jelent a gyulladásos citokinek (az immunműködésben résztvevő sejtek) felszabadulására, melynek egyik következménye a táplálékallergia megjelenése.
Sült csirke - szójaszósszal és gyömbérrel
2018. február 24.
Isteni és egyszerű, akár ünnepi ételként is ajánlom!
Sült csirke - szójaszósszal és gyömbérrel
Hozzávalók:
1 egész csirke, 3-3 ek. szójaszósz és olivaolaj, 4 nagy gerezd fokhagyma, 1 kk. gyömbér (nálam szárított), ízlés szerint só.
A szószhoz összekeverem az alapanyagokat, a fokhagymát apróra vágva. Ezután a megmosott csirkét bekenem a mázzal, a belsejébe is és egy tűzálló tálba fektetem. Letakarva 200 fokon 1 óráig sütöm, ezután fólia nélkül még pirítom egy kicsit.
Rizzsel, salátával isteni finom, akár ünnepi alkalmakra is!
Hamis gesztenyepüré
2018. február 24.
Kölessel bolondított gesztenyepüré az egészségesség jegyében.
Recept:
50 g köles
1 marék dió
fél cukrozatlan gesztenyemassza
édesítő
Vízbe megfőztem a kölest, 1 marék darált diót kevés vízzel turmixoltam, beletettem 1/2 gesztenyemassza, és édesítőt, hogy joghurtszerű legyen.
Jó étvágyat az egészséghez!
Biztonságos mesenézés - Elindult a Pagony youtube csatornája
2018. február 23.
A Pagony kiadó elindította youtube csatornáját, a Pagony TV-t. A kiadó célja, hogy a kicsi és nagyobb gyerekek ne túl sok ingert árasztó, villódzó mesékkel, hanem nyugodt, biztonságosabb történetekkel találkozhassanak. A Pagony TV-n olyan régi és új könyveket nézhetnek és hallgathatnak a gyerekek és a szülők együtt, melyeket inkább hangoskönyvek, ám az illusztrációk lassú mozgatása, valamint maga a médium vonzóvá teszi ezt a fajta a nyugodt tartalmat is a gyerekek számára. A meséket színészek és a szerzők olvassák fel.
Igazolhasson több napot a szülő?
2018. február 23.
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) szerint indokolatlan terhet ró a gyermekorvosokra az iskolai hiányzások igazolása, azért ezen a téren a szakmai szervezet változtatásokat szeretne elérni.

A szervezet úgy látja, kivitelezhető lenne, és senki nem szenvedne hátrányt, ha a szülő által igazolható napok számát – a jelenlegi általános gyakorlatban alkalmazott három naphoz képest – felfelé módosítanák.
Megjegyezte, hogy jelenleg nincs jogszabályba foglalva, hogy hány napot igazolhat a szülő, azt az iskolák (és óvodák) saját házirendjükben szabályozzák. Mint mondta, ez ügyben már megkeresték az oktatási államtitkárságot, ahol azt a választ kapták, hogy mivel nincs jogszabály a kérdésben, így ezzel az államtitkárságnak nincs dolga.
A HGYE ezért a Klebelsberg Központhoz fordult az ügyben, kérve együttműködésüket.
Póta György úgy véli, a szülők a legtöbb esetben meg tudják ítélni, hogy mikor kell otthon maradnia a gyereknek. A szülő önrendelkezését szeretnék “kiterjeszteni” azzal, hogy egy enyhébb, orvosi vizsgálatot, gyógyszerfelírást nem igénylő betegség, vagy egyéb hiányzás esetén ne kelljen orvosi igazolást vinni az adott oktatási intézménybe, óvodába – tette hozzá.
A HGYE elnöke más témát említve beszélt arról is, hogy a szervezet megújítaná a házi gyermekorvoslás intézményét. Mint mondta, szervezetileg, a képzést tekintve a gyermekgyógyászathoz, szerkezetileg, módszertanban pedig a háziorvosláshoz tartoznak. Hozzátette: a megújítás alapvetően nem pénz, mint inkább jogszabályváltozás kérdése.
A szíve viszi el a legtöbb magyart
2018. február 22.
Az unióban Magyarország harmadik helyen áll a keringési betegségekben elhunytak számát tekintve, ráadásul itthon a szívizom elégtelen vérellátásával járó ischaemiás szívbetegségekben halnak meg a legtöbben.
A szívünk az egyik legfontosabb szervünk, percenként körülbelül 72-szer dobban, azaz húzódik össze, ami azt jelenti, hogy egy átlagos élet alatt ez körülbelül 2,5 milliárdszor ismétlődik meg. A testünkben nagyjából 5,6 liter vér található, amit a szív percenként háromszor keringet át a szervezetben. A szívünkre ráadásul minden kihat: a táplálkozásunk, az életmódunk, a minket érő stressz, a zaj, sőt a gondolataink is. Így nem csoda, hogy az ischaemiás, azaz a szívizom elégtelen vérellátásából adódó szívbetegségek Magyarországon a halálesetek 30%-áért felelősek, de világszinten is ez a vezető halálok 17%-kal. A nemek közel hasonló arányban érintettek itthon: 2016-ban a magyar nők 32%-a, míg a férfiak 27%-a hunyt el ilyen okból.
Sajnos Európában több szempontból is dobogósok vagyunk ezen a téren: szív- és érrendszeri megbetegedés, illetve szívinfarktus miatt fekszünk kórházban a legtovább (átlagosan 11 napot, szemben a sereghajtó Dániával, ahol ez csak 5,5 nap). Emellett Németország után nálunk írják fel a legtöbb magas vérnyomás elleni gyógyszert, 2000 és 2013 között majdnem megduplázódott a kiállított receptek száma: ez azt jelenti, hogy 1000 emberre átlagosan közel 550 adagra szóló vény jut. Ha a hazai régiókat nézzük, 1998 és 2010 között az Észak-Alföldön haltak meg a legtöbben szívbetegségben, de Észak-Magyarországon is jelentős növekedés volt tapasztaltható. A legkevesebben Közép-Magyarországon voltak érintettek.
Az igazán hatékony tanulás titka
2018. február 22.
Mi az amit Neked sem tanítottak meg az iskolákban? Nos, az az a módszer, amivel képes lennél bármit, könnyedén megtanulni. Eszközöket (jó esetben) kapsz a kezedbe, de olyan módszert, amivel ugyanolyan könnyedén tanulod meg a természettudományi összefüggéseket, a verseket, vagy épp’ a tigrisbukfencet, nem tanítanak sehol.
Egyen rendszeresen a gyerek! - Miért is olyan fontos ez?
2018. február 21.
Ha szeretnénk, hogy gyermekünk jól teljesítsen a suliban, fontos, hogy ne csak a tanulásra gondoljunk. A táplálkozásnak is hatalmas szerepe van ebben.Ha a gyermek nem kapja meg fizikálisan a megfelelő tápanyagokat, akkor az agya sem képes a megfelelő működésre.
"Bizonyított, hogy az iskolás gyerekek vércukorszint-ingadozása közvetlenül hiperaktivitást, koncentrációs és tanulási zavart, agressziót és más viselkedési zavarokat vált ki."
(Dr. Natasha Campbell-McBride MD: Gap szindróma című könyvéből)
Abban a szakaszban, amikor a vércukorszint hirtelen megnövekszik, a gyerek "feldobott" állapotba kerül, ami hiperaktivitást válthat ki.
Amikor pedig a vércukorszint túl alacsony lesz, a gyerek rosszul érzi magát, ami gyakran fejfájással, rosszkedvvel, agresszív viselkedéssel jár.
Kimondottan ennek a veszélynek vannak kitéve a válogatós gyerekek, akik csak bizonyos ételeket hajlandóak enni. Nap közben inkább koplalnak ha olyan ételt kapnak amit nem szeretnek. Valamint azok a gyerekek, akik szinte csak olyan ételeket fogyasztanak amiben sok a finomított szénhidrát (pl.: péksütemény, kekszek, gumicukrok, ízesített üdítők).
Veszélyes a szorongás babavárás alatt
2018. február 21.
Elkészül-e időben a babaszoba, mit ehetek, ami jó a babának, egészséges lesz-e a kicsi, milyen lesz a szülés? Megannyi hasonló kérdésen gyötrődnek a kismamák, ami sok idegeskedést okoz. Ezek a stresszhatások szinte elkerülhetetlenek, viszont komoly következményekkel járhatnak: kihathatnak a kicsi fejlődésére is. Így baba és mama egészsége érdekében fontos, hogy a várandósságot jellemző nehézségeken is igyekezzünk nyugalommal túljutni, minden esetben mérlegeljük, valóban megéri-e a probléma az aggódást.
A várandósság kétségkívül a legtöbb nő életében az egyik legszebb időszak, de egyben a legstresszesebb is. Különösen első terhesség esetében, hiszen ilyenkor a kezdő kismama minden teendőt, és a babavárással járó tünetet szorongással kezel. A megválaszolatlan kérdések feletti pánikkal vagy a túlzott megfelelni akarással azonban nem csak saját közérzetünket, hanem a születendő kisbabát is veszélyeztetjük.
Nyugtalan terhesség, nyugtalan baba
Ha a kismama gyakran ideges, magasabb lesz a vérnyomása, melynek következtében előfordulhat, hogy a baba nem jut elég oxigénhez és táplálékhoz, fejlődése pedig lelassul. Az ismétlődő stresszes ingerek az anyukát hajlamossá teszik a görcsökre, de nagyon ritkán akár a szülés korai megindulásáért is felelősek lehetnek. A koraszülött vagy nyugtalan terhességet megélt babáknál gyakran előfordulnak immunrendszeri problémák, a kicsi szervezetében nem alakul ki megfelelően a védelem, így fokozottan érik őt a fertőzések, nagyobb eséllyel és gyakrabban betegszik meg.