Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen karakterű a gyerekem?

2017. április 23.

A megoldásközpontú módszertant alkalmazó gyermekneveléssel nagyon gyorsan érhetünk el robbanásszerű és látványos eredményeket a gyermekek viselkedésében otthon, illetve csoportokban egyaránt. A pozitív megerősítéseken alapuló nevelési technika számos kreatív gyakorlati lehetőséget tartogat a felnőtt-gyermek kommunikáció és együttműködés javítására, azonban minden gyermek más és más karakterjegyekkel rendelkezik. A gyermekkarakterek vizsgálata így kiemelkedően fontos szempont a hatékony nevelési stratégia kialakításához.

A különböző személyiségjegyek elemzésekor archetípusokat különböztethetünk meg. Az archetípusok alapján a gyermekeket négy csoportba oszthatjuk:

• Tűz típusú gyermekek
Erős egyéniségek, az óvodában mindig Ők mennek elől, a többiek pedig Őket követik. Az iskolában a csoportmunkában, vagy a csapatversenyekben Ők osztják szét a feladatokat, Ők a csapatkapitányok. Talpraesettek, de sokszor fejjel mennek a falnak. Nem tudnak várni, minden azonnal kell nekik. Kifejezetten kedvelik az újdonságokat. A tűz típusú gyermekek szeretetnyelve a dicséret, a biztatás, és ha kritizálják Őket, akkor bezárnak. Általában a Kos, az Oroszlán, vagy a Nyilas csillagjegyeket viselik. 



Ami az immunrendszerünket edzi

2017. április 23.

Tudta, hogy közel 1 kg súlyú mikroorganizmus él a szervezetünkben? És hogy állandóan edzésben tartják az immunrendszerünket? E fontos szerepük miatt vigyáznunk kell rájuk.

A szervezetünk tömegének mintegy 10%-át a velünk élő mikroorganizmusok teszik ki. Ezek elsősorban a bőrön, nyálkahártyáinkon (bélben, légutakban, húgyutakban), a nemi szerveken találhatók.

Baktériumok, amelyek a hasznunkra vannak

A hasznos baktériumok a bélrendszerben találhatók, a normál bélflóra részei. Fontos szerepük van egészségünk megőrzésében, ezen belül a normál bélműködés fenntartásában is. 
Fő feladatuk, hogy folytonosan edzésben tartsák az immunrendszert, és megvédjenek bennünket a megbetegítő kórokozóktól. Ezenkívül segítenek az emésztésben és egyes vitaminok termelésében is.

Ha sérül a bélflóra

Károsodásuk jelentős immungyengeséghez, krónikus fertőzésekhez, gyulladásokhoz, allergiákhoz, bőrproblémákhoz vezet. Ezért rendkívül fontos a védelmük és a regenerálásuk.

Mivel télen sokan szednek antibiotikumokat, melyek radikálisan roncsolják a normál baktériumflórát, ezért ilyenkor még nagyobb gondossággal érdemes ezek pótlása.

Antibiotikum-kúrák után gyakori, hogy hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezik, mivel a készítmények a betegséget kiváltó kórokozók mellett a hasznos baktériumokat is eltávolítják a szervezetből. Ilyen esetekben – a megfelelő diéta mellett – a probiotikumoknak is nagy jelentőségük van. Hasmenéses panaszok esetén emellett javasolt pár napra a tej kihagyása, de száraz sajtot ehet az illető. A beteg diétája ne szorítkozzon kizárólag főtt krumplira és teára, kekszre. A menü kiegészíthető rizs, banán, alma, sárgarépa és zöldségleves fogyasztásával is.



Aludj baba, aludjál…

2017. április 22.

Alszik a baba, alszik…De nem gyakran és még csak véletlenül sem akkor, amikor kellene. Mind a baba kialvatlanság, mind pedig a rendszertelen alvások szülőkre gyakorolt hatása, igen komoly gondokat tud okozni az egész családnak. 

Egyszer megkeresett egy meggyötört édesanya, aki elpanaszolta, hogy kétéves leánya egyáltalán nem alszik. A kialvatlan anyuka fáradt és kétségbeesett volt, szemben vidám és eleven kislányával. Miután részletesen megbeszéltük, mennyit alszik a kislány, kiderült, hogy kilenc órát naponta. Igaz viszont, hogy négyet nappal, két részletben, a maradék ötöt éjszaka, de éjfél és négy óra között többnyire ébren van (és vele együtt a kialvatlan család). A kilenc óra alvás nem sok ebben a korban, de úgy tűnik, hogy ennek a kislánynak elegendő. Csakhogy a szülőknek nem lehet elég négy óra alvás! – meséli tapasztalatait Dr. Boross Gábor gyermekgyógyász.

Fáradt szülők

Az alvászavar meglehetősen általános probléma ebben az életkorban. A cambridge-i egyetem pszichológusainak tanulmánya szerint a 14 hónapos gyermekek szülei a rendszeres éjszakai felébredést tartják a legnagyobb problémának. Egy részletes felmérés során – szintén Nagy-Britanniából – a megkérdezett édesanyák 35%-a számolt be arról, hogy az éjszaka egy részében ébren volt. Harmincöt százalék! Ennyi fáradt szülőt!



Ezért fájdul meg a torkunk

2017. április 22.

A torokfájás viszkető, kaparó, csiklandozó, szúró, égő érzés vagy gombócérzet a torokban. Nagyon kellemetlen, megnehezíti a nyelést, sokszor a beszédet is, zavarva a mindennapi tevékenységet, de leginkább az éjszakai pihenést. Vírus és baktérium egyaránt okozhatja a kellemetlen tüneteket – mondja Dr. Kerekes Judit. 

Az orr-garat gyulladás a közönséges nátha különféle vírus okozta fertőzés eredménye, mely többnyire láztalanul zajló, néhány napos betegség. Tünetileg a hátsó garatfal légzésre, orrfújásra és nyelésre erős fájdalmat jelez. Sajnos gyakran felülfertőződik, láz és gennyes orrváladék jelenik meg, ami az orrmandulák és az arcüreg érintettségét jelzi.

Egyszerű megfázásnak tűnő torokfájással kezdődik sok vírus okozta fertőző betegség (kanyaró, rózsahimlő, bárányhimlő, mumpsz).

Számos baktérium okozhat torokfájással járó légúti megbetegedést

Leggyakrabban a streptococcus (15-30%) okozta mandulagyulladással találkozunk, mely torok- és fejfájással, lázzal, nyelési nehézséggel, megnagyobbodott nyaki nyirokcsomókkal, gennyes pöttyökkel (tüszőkkel) tűzdelt, duzzadt mandulákkal (esetleg kiütéssel – ez a skarlát) és általános rossz közérzettel jár.

A mandulák a légzőrendszerbe bejutott idegen anyagokat, vírusokat, baktériumokat blokkolják, a szervezet védekezősejtjeit mozgósítják. Ha a gyulladás gyakran ismétlődik, a mandulák tartósan megduzzadnak, szivacsos állományuk gennygóccá válik, a garat beszűkül, a beteg nehezen nyel, hangosan lélegzik, horkolva alszik.



Milyen a magyarok egészségi állapota?

2017. április 21.

2017-ben 74 szakmai szervezet összefogásával tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, amely 2020-ig mintegy tíz éven keresztül az országot járva vizsgálta és vizsgálja a hazai lakosság egészségügyi állapotát. A program hét év alatt 1315 helyszínen több, mint 5 millió vizsgálatot végzett, 400 ezer látogatót fogadott, ugyanakkor a kitöltött kérdőívek száma meghaladta a 10 milliót. 

Az elkészült szűrések eredményei jellemző képet mutatnak a magyar lakosság egészségügyi állapotáról. Az elmúlt hét évben modellértékűen működő Program mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos megelőzés szempontjából sikeresnek mondható, amelynek célja a magyar állampolgárok egészségi állapotának javítása, az egészségben eltöltött életévek két évvel történő meghosszabbítása valamint az egészségtudatos magatartás elősegítése.

Korán halunk

A legfrissebb szűrések eredménye jellemző képet mutat a magyar lakosság egészségügyi állapotáról.

  • A magyarok átlag életkora elmarad az Európai Uniós átlagtól.
  • Mint ismeretes minden második ember szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg.
  • Legalább három millió embernek magas a vérnyomása, egy millióan cukorbetegek, e mellett a lakosság 40 %-a túlsúlyos.
  • Az uniós átlaghoz képeset az emberek jóval többet dohányoznak és isznak alkoholt, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ugyanakkor a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak.
  • Az összes halálozás 54 százalékát teszik ki a szív- és érrendszeri betegségek, míg 27 százalékban a daganatos betegségek felelnek a halálozásért.


Magabiztos NŐ a volán mögött – tévhiteink és a valóság

2017. április 21.

Bár egyre több a női autóvezető, még mindig makacsul tartja magát az a sztereotípia, hogy a nők kevésbé ügyes sofőrök, mint a férfiak. Pedig – és erre emlékezzünk nőnapon! – ezt a tényt a baleseti statisztikák adatai nem igazolják: a nők és férfiak egyenlő arányban jó és rossz vezetők. Az azonban kétségtelen, hogy más típusú balesetek, másféle vezetési magatartás és stílus köthető a női vezetőkhöz, sőt magával az autóval való kapcsolatuk is más. Molnár-Sefcsik Yvette pszichológus írását ajánljuk figyelmükbe!

A hölgyek alapvetően óvatosabb vezetők

Kevesebb nő vezet agresszíven, a sebességi korlátozást áthágva, nagyobb kockázatot vállalva. A biztosító társaságok adatai szerint a tipikusan női balesetek inkább a parkolás közben és tolatáskor bekövetkező kisebb-nagyobb törések, illetve az olyan – jellemzően országúton előforduló – helyzetek, amikor egy váratlan szituációra, gyorsan és magabiztosan kellene reagálni, pánikba esés helyett.

Minderre magyarázat lehet, hogy a nők térlátása általában gyengébb, lassabban hoznak döntést egy-egy helyzetben, s esetükben gyakoribb lehet a leblokkolás. Ugyanakkor a nők általában jobbak abban, hogy több dologra figyeljenek, egyszerre elemezzék a több irányból érkező ingereket és információkat.  A megfontoltabb döntési mechanizmusuk, a magasabb tolerancia és empátiaszintjük miatt több közlekedési balesetet előznek meg vagy kerülnek el.



Így kaphatja vissza a régi életét infarktus után

2017. április 20.

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek kilátásai, sokan úgy érzik, az esemény után már csak „lassan, öregesen” élhetnek. Holott dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a rehabilitációba beillesztett mozgásprogram minden téren életfontosságú hatással bír.

Ágynyugalom egy életen át?
A 20. század első felében az infarktuson átesett betegeknek hathetes ágynyugalmat javasoltak, ugyanis az akkori álláspont szerint a károsodott szívizomzat csak így tudott gyógyulni. Ezek után természetesen csak fokozatosan vezethették be a mozgást, a járás újratanulása után napi öt perc séta volt kiszabva.

Az utóbbi években azonban több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv ugyanis jelentősen hozzájárul a későbbi életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.



Mit tehetünk a gyomorégés ellen?

2017. április 20.

A legkiválóbb gasztronómiai élményt is el tudja rontani, ha az utolsó falatot lenyelve elkezd égni, fájni a gyomrunk. Sokan inkább nemet mondunk egy jó pohár borra is, csak hogy elkerüljük ezeket a kellemetlenségeket. A gyomorsav-túltengés szinte mindenkinek ismerős, a felnőttek közel fele legalább havonta egyszer küzd ilyen panasszal. Vajon van-e rá megoldás, vagy akinél egyszer jelentkeznek a panaszok, már soha többé nem lakmározhat „bűnhődés” nélkül?

Hazánkban a munkahelyi hiányzások második leggyakoribb okaként a gyomorbántalmakat jelölik meg az influenzás megbetegedések után.  A gyomorégés legtöbbször a nem megfelelő étrend és életmód, és persze a stressz hatásaként jelentkezik. Gondoljunk csak bele! Reggel felébredünk, éhgyomorra kávét iszunk, szaladunk munkába, útközben bekapunk egy kis péksüteményt, ebédre sokszor nem is jut időnk a megbeszélések miatt. Késő este pedig bőségesen megvacsorázunk, pótolva az egész napos lemaradást. Szervezetünket az egészségtelen étkezés kimeríti, nem csoda, hogy gyomrunk egyensúlya is felborul.

„A gyomorégés a szegycsont mögötti területen jelentkező égető, fájdalmas érzés, amely akár a nyak, a váll és a lapockák irányába is kisugározhat. A helytelen és rendszertelen táplálkozás, a stressz miatt meggyengül a gyomor természetes védekezőrendszere és reflux, gyomorgyulladás vagy akár fekélybetegség alakulhat ki. Szódabikarbónával, savközömbösítő szerekkel csökkenthetjük ugyan a tüneteket, de ha hetente többször ismétlődnek, mindenképp keressük fel kezelőorvosunkat, mert hosszú távon akár reflux betegség is kialakulhat. A reflux esetében az egyik záróizom rossz működése miatt gyomornedv jut a nyelőcsőbe, ami gyulladáshoz, fekélyesedéshez is vezethet. Ezért sem szabad elhanyagolni ezeket a tüneteket” – mondta Tóth G. Tamás gasztroenterológus főorvos, a Budai Egészségközpont munkatársa.



Az öt szeretetnyelv a jógaórán

2017. április 19.

Dr. Gary Chapman nemrég járt Magyarországon és országszerte izgalmas és mély előadásokkal tanított a kapcsolatainkról, elmélyülésről, valódi szeretetről.

Bizonyára sokan olvastátok az Egymásra hangolva - az Öt szeretetnyelv című könyvét. Évtizedes párkapcsolati tanácsadói tapasztala alapján dolgozta ki az elméletét, miszerint minden ember más szeretetnyelvet beszél és ért, és ezeket a nyelveket öt nagy csoportba sorolta. Mindenkinek van egy elsődleges és egy másodlagos nyelve. Önkéntelenül is azon a  nyelven fejezzük ki a szeretetünket, amit mi is beszélünk. És ebből jönnek a kavarodások és a félreértések.
Dr Chapman a következő öt nyelvet különbözteti meg:
- minőségi idő
- fizikai érintés
- ajándékok
- szívességek
- elismerő szavak


Így vigyázzunk a vesénkre

2017. április 19.

Az egészségtelen életmód az egész szervezetünket, így a veséinket is leterheli. Az elhízás, a dohányzás, a mozgás hiánya közvetve vagy közvetlenül is hozzájárulhat a vesebetegség kialakulásához, amely minden tizedik embert érint Magyarországon. A Vese Világnap megrendezésére 2017. március 9-én, immár tizenkettedik alkalommal került sor. A 6 kontinens több mint 100 országában – köztük Magyarországon is – megtartott világnap ez évi témája a vesebetegség és az elhízás, jelmondata pedig: „Egészséges életmóddal az egészséges vesékért!”.

A magyarok jelentős súlytöbbletének és kirívóan rossz egészségi állapotának alapvető oka a kevés mozgás és az egészségtelen táplálkozás. Hazánkban három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott. Az elmúlt 20 évben megháromszorozódott az elhízott gyermekek száma, így ma már minden harmadik gyerek küzd súlytöbblettel.
A szakemberek kiemeltem fontosnak tartják a sportra és egészséges életmódra nevelést már gyermekkorban, hiszem az elhízás az egyik legjelentősebb kockázati tényezője a vesebetegség kialakulásának.

A vesebetegség rizikófaktorai

Az elhízás közvetve és közvetlenül is krónikus vesebetegséghez vezethet. Drasztikusan növeli a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, amelyek a krónikus vesebetegség fő rizikófaktorai. Emellett közvetlen vesekárosodást is okozhat.

Azoknál az embereknél, akik túlsúlyosak vagy elhízottak, 2-7-szer nagyobb a végstádiumú vesebetegség kialakulásának az esélye, mint a normál testsúlyúaknál.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...559560561...571
hírek, aktualitások

Influenza: az elmúlt évek legerősebb szezonja várható, érdemes már most felkészülni

2024. december 17.

A szezonális influenza évente akár 50 millió, tüneteket okozó megbetegedésért felelős az Európai Unióban és 15 000-70 000 európai polgár hal meg influenzával összefüggő okok miatt. A betegség jellemzően rövid időtartama ellenére jelentős egészségügyi és gazdasági terhet is jelent az egyes országok számára.

Az őszi hazai adatok alapján az érintettek negyede a gyerekek közül kerül ki, ennek oka elsősorban a még nem teljesen kifejlett immunrendszer és a szociális érintkezések magas száma. A 2024-es szezonban Magyarországon az influenzaszerű megbetegedések száma várhatóan tovább emelkedhet, mivel az eddigi járványügyi adatok erősebb influenzaszezont vetítenek előre, mint az előző években. Jó hír, hogy immáron negyedik éve október elejétől elérhető szuszpenziós orrspray influenzavakcina is a patikákban.  

A 2024-es év őszének első hetei alapján Magyarországon, az influenzaszezon kezdetén már több mint 40 000 influenzaszerű megbetegedést regisztráltak, és a szakértők előrejelzései szerint a számok tovább emelkednek a tavaszi hónapokig. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 40. héten (szeptember 30. és október 6. között) 228 ezren fordultak orvoshoz akut légúti fertőzéssel, ebből 18 600-an influenzaszerű tünetekkel. Október 7-13. között pedig 20 400 fő fordult orvoshoz influenzaszerű, és 210 400 fő akut légúti fertőzés tüneteivel. Mindkét adat jelentős növekedést mutat az elmúlt három év azonos időszakához képest.

A betegek negyede 0-14 év közötti gyermek. Gyermekkorban a megbetegedés leggyakoribb szövődménye a heveny középfülgyulladás, mely a korosztályukban felírt antibiotikum-kezelés mintegy 80%-áért felelős. Tanulmányok szerint szervezetük hosszabb ideig üríti a vírust: akár 10 napon túl is fertőzhetnek, a kisgyermekek pedig napokkal a tünetek megjelenése előtt is terjeszthetik a betegséget, így kiemelt szerepet játszva annak továbbadásában.

Megelőzés: Higiéniai szokások és a védőoltás szerepe

Az influenza megelőzésének egyik legfontosabb eszköze továbbra is a védőoltás. A 2024-es szezonban a WHO által ajánlott influenzaoltás a legfrissebb vírusmutációk ellen is védelmet nyújt, a 2-18 évesek számára pedig idén is elérhető a tű nélküli orrspray formájában beadható vakcina, a Fluenz. A készítmény, mely a WHO és az Európai Unió által javasolt vírustörzseket tartalmazza hasonló hatékonysággal bír, mint az injekció formájában adott vakcinák. Az ingyenes elérhetőségről a gyermekek háziorvosánál lehet érdeklődni.

A rendszeres testmozgás képes javítani a látásromláshoz vezető szembetegségeken?

2024. december 17.

A testmozgás az egészséges életmód egyik legfontosabb eleme. Nem csupán a jó szív- és érrendszeri állapot, a testsúly kezelése és a mentális jólét javításának egyik fő tényezője, de a megfelelő edzésprogram jótékony hatással van a látásra és a szem általános egészségére is.

Bár a testmozgás nem befolyásolja közvetlenül a látást, azonban hatással lehet más egészségügyi problémákra, például a cukorbetegségre és a magas vérnyomásra. Mindkét alapbetegség károsíthatja a szemünk ereit, ami számos szembetegség kialakulásához vezethet. Dr. Török Mátyással, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosával szedtük össze milyen jótékony hatása lehet a testmozgásnak a látásra.

A fizikai aktivitás és a szem egészsége közötti kapcsolat


Fokozott vérkeringés


A testmozgás egyik legfontosabb előnye a vérkeringés javítása. „A testedzés, különösen a kardio és aerob mozgásformák (a futás, az úszás, a kiadós séta, a kerékpározás vagy a tánc) fokozzák a vérkeringést az egész testben. Így több oxigén és tápanyag jut el a szervezetünk különböző részeibe, beleértve a szemünket is. Ez segít megőrizni a retina és a látóideg egészségét, ami kulcsfontosságú a jó látás fenntartásához. Egy másik előny a keringési rendszerre gyakorolt ú.n. shear stress, amely pozitívan hat az erek rugalmasságára és a vér áramlási képességére” – mondja Dr. Török Mátyás. Lássuk, milyen betegségeken segíthet:


Szürkehályog: Napi 30 perc futás vagy séta segíthet kitolni az időskori szürkehályog megjelenését.

Makuladegeneráció: Az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) kiemelkedően hozzájárul az idősek látásromlásához. A heti három vagy többszöri testmozgással azonban csökkenthető a szembetegség kialakulása, amit több tanulmány is alátámaszt. A kutatók 4000 idősebb felnőttet követtek 15 éven keresztül. Azt találták, hogy azoknál, akik hetente háromszor vagy többször sportolnak, kisebb valószínűséggel alakul ki exudatív (nedves) makuladegeneráció. Még jobb hatást érhetünk el, ha a rendszeres testmozgás mellé antioxidánsokban és tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott étrendet is beiktatunk. Az antioxidánsok, mint a C- és E-vitamin, valamint a cink és a lutein döntő szerepet játszanak a makula – a retina éleslátásért felelős – központi részének védelmében. Ezek az antioxidánsok gyakran megtalálhatók a gyümölcsökben, zöldségekben és a teljes kiőrlésű gabonákban.

Glaukoma (zöldhályog): A glaukóma számos olyan szembetegséget foglal magában, amelyek potenciálisan károsíthatják a látóideget és tartós látásromlást okozhatnak. Elsődleges terápiaként általában szemnyomás csökkentést alkalmazunk. A rendszeresen végzett, mérsékelt intenzitású, alacsony terhelésű gyakorlatok jelentősen csökkenthetik a szemen belüli nyomást, különösen a glaukómás fiatal felnőtteknél. Bár a testmozgás nem önálló gyógymód a glaukóma kezelésére, szerepet játszhat az állapotjavulásban.

Savós vagy gennyes középfülgyulladás?

2024. december 16.

Az őszi-téli időszakban jelentős mértékben megnövekedik az akut légúti fertőzéssel orvoshoz fordulók száma, a fertőzések szövődményeként jelentkező középfülgyulladás pedig elhúzódó vagy visszatérő panaszokat is okozhat az érintetteknek. A betegség típusától függően azonban mind a tünetek, mind pedig a szükséges kezelés eltérő lehet – hívta fel a figyelmet dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa.

Megfázásból középfülgyulladás

Ha az elmúlt hetek légúti vírusainak valamelyikét elkaptuk, melynek szövődményeként középfülgyulladás (otitis media) alakult ki nálunk, akkor kétféle lefolyással számolhatunk. Az akut középfülgyulladáson viszonylag hamar túleshetünk, míg a betegség bizonyos formáiban ez egy hosszan elhúzódó, nehezen gyógyuló folyamat és hajlamos lehet a kiújulásra is. Az egyes típusokon belül is meg kell azonban különböztetnünk a betegség hurutos és gennyes formáit, amelyek nem feltétlenül válnak el egymástól, hiszen sokszor egymásba átalakuló kórképként mutatkoznak meg.

A középfülgyulladás típusai

A savós középfülgyulladás a középfület az orrüreggel összekötő fülkürt működési zavara miatt kialakuló betegség. Az őszi-téli vírusfertőzésekben gazdag időszakban általában egy megfázás, banális felsőlégúti fertőzés indítja el a folyamatot. Ilyenkor az orrgarat nyálkahártyájának vagy az orrmandulának a duzzanata akadályt képezhet a középfülbe jutó levegő-utánpótlásnak, és a fülkürt elégtelen szellőzéséhez, valamint a dobüregi nyomáskiegyenlítés zavarához vezethet.

Ez esetben fülkürt hurutról beszélünk, amit fülpattogás, füldugulás és némi halláscsökkenés kísér. Ebben a fázisban általában elegendő a nyálkahártya lohasztó készítmények alkalmazása, és a helyes orrfúvási technikával végzett gyakori orrfújás (gyermekek esetében a porszívós orrszívó alkalmazása). Ha azonban a fülkürt működési elégtelensége hosszabb ideig fennáll, akkor a középfülben vákuum jön létre, a dobhártya behúzódik, a középfül ereiből kilépő savós (sárgás színű) folyadék felszaporodik az üregben, heveny, savós középfülgyulladás alakul ki. Ezen a ponton a betegnek a hallása nagymértékben romlik, de fülfájdalmat még nem érez. Amennyiben fülfájdalom, hőemelkedés, láz is társul a fentiekhez, akut fülgyulladásról beszélünk, ezért tüneti kezelésként az orrnyálkahártya lohasztó készítmények mellett gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító készítmény alkalmazása javasolt.

Az antibiotikus kezelésnek ez esetben nincs létjogosultsága, valamint a különféle növényi olajok és a fülgyertya használata sem javasolt. Amint arra dr. Holpert Valéria felhívja a figyelmet, előfordulhat, hogy kórokozók jutnak be a vírus által legyengített fülbe, és a középfülben elszaporodva gennyes középfülgyulladást okoznak. A betegség tünetei, illetve kezdeti lefolyása hasonló, mint az akut nem gennyes középfülgyulladás esetében, de a láz és a fájdalom is kifejezettebb, elhúzódóbb lehet (A két folyamatot csak fül-orr- gégész, illetve gyermekorvos tudja elkülöníteni a dobhártya kép megítélésével.) A felszaporodó gennyes váladék a dobhártyát feszítve jelentős lüktető fájdalmat okoz a betegnek, ami csak akkor enyhül, amikor a genny utat tör a hallójárat felé.