Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Anyatejes babának is lehet ételallergiás tünete?

2017. szeptember 02.

Az anyatej a legtökéletesebb táplálék a csecsemő számára, ezért megdöbbentő lehet, ha anyatejes babánkról kiderül, hogy a hasfájását, vagy a kiütéseket a bőrén ételallergia okozza. Arról, hogy ez hogyan lehetséges és miként kezelhetjük, dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát kérdeztük.

Ételallergia csecsemőkorban

Az ételallergia tünetei már csecsemőknél, a szoptatás időszaka alatt is jelentkezhetnek. Az anya által elfogyasztott ételek molekulái – ugyan csak nagyon kis mennyiségben -, de átjutnak a tejbe. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemők pedig már ettől az anyatejbe került, igen minimális mennyiségű idegen fehérjétől is kóros tüneteket mutathatnak.

Szerteágazó tünetek

Az ételallergia tipikus tünetei az ekcéma, csalánkiütés, hasfájás, hányás, hasmenés. Ha ilyen tünetekkel érkeznek hozzám, elsőként rögtön a gyermek táplálásáról kérdezem a szülőt – magyarázza dr. Polgár Marianne. A többség meglepődik, amikor meghallja, hogy az anyatejes babánál ezek nagy valószínűséggel allergiás tünetek, hiszen az inkább közismert, hogy a tehéntejből készült tápszerek okoznak ilyen jellegű panaszokat. Amire érdemes még gyanakodni: ételallergia szempontjából a gyakori orrfolyás és középfül-gyulladás is figyelmeztető jel lehet.



Időben felfedezhető a vastagbélrák

2017. szeptember 02.

A legjobban szűrhető daganatos betegségek közé tartozik a vastagbélrák, a tüdőrákot követően mégis a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásoknak itthon. Tünetei sokfélék lehetnek, melyeket egytől egyig érdemes komolyan venni, a szűrés fontosságára pedig nem lehet elégszer felhívni a figyelmet, pláne, ha a családban már előfordult a betegség – hangsúlyozza Dr. Szőnyi Mihály gasztroenterológus.

A vastagbélrák gyakorisága az elmúlt években Magyarországon is növekedett, itthon jelenleg évente nagyjából 6000 új esettel, és 4000, a betegséghez vagy szövődményeihez tartozó halálesettel számolnak a szakorvosok.

Veszélyes tünetek

"Az esetek felében már távoli áttétet adó, lényegesen nehezebben kezelhető esettel találkozunk, pedig a betegségnek számos tünete már a kezdeti fázisban tapasztalható. A puffadás, az újkeletű hasi fájdalom, és a székletrend megváltozása - székrekedés és hasmenés is előfordulhat - már jelzi, ha valami gond van. Az étvágytalanság, fogyás, éjszakai izzadás, és a véres széklet is a betegségre utal, ha ezeket tapasztaljuk, azonnal orvoshoz kell fordulni" - mondja a gasztroenterológus.



A körömrágásról

2017. szeptember 01.

Ezen pszichés tünetképződést az iskoláskor problémái közé szokták sorolni, de ez ennél korábban, akár 4 éves korban is jelentkezhet. 

A cumizáshoz és az ujjszopáshoz hasonlóan önnyugtató cselekedet, nehéz róla leszokni, nem ritka, hogy a felnőttkorra is áthúzódó rossz szokássá válik. Vajon miért folyamodik a gyerek éppen a köröm rágásához? Talán azért, mert a szájkörnyék különlegesen érzékeny erogén zóna. A szopás, a rágcsálás, az evés során már csecsemőkorban megtapasztalja a száj körüli manipulálás örömszerző, önkielégítő, sőt agresszivitást levezető élményét. Az ujjszopós gyerekek 5-6 éves korban ezt a kisbabás örömszerzést gyakran a szintén önnyugtató, de elfogadhatóbb körömrágásra cserélik fel.

Vajon miért történik?

Szorongást válthat ki:

  • a félelemérzés (állattól, személytől, mesealaktól, haláltól, szeretetmegvonástól),
  • bármilyen szokatlan, nagy izgalmat okozó esemény (betegség, baleset, film, mese, tévéműsor) látványa.
  • Körömrágó lehet a korához képest túlfoglalkoztatott
  • vagy túlfékezett (mozgásban, tevékenységben gátolt),
  • a sokat bírált, és emiatt bűntudattal, önértékelési zavarral és az elhagyatottság érzésével küzdő gyerek.
  • A körömrágás kifejezhet valamilyen belső küzdelmet, megfelelni vágyást,
  • de a lelki feszültség mögött meghúzódhat féltékenység, rivalizálás a testvérekkel vagy az osztálytársakkal,
  • és gyakran az elfojtott agresszivitás jele is lehet (saját magában téve kárt).
  • A körömrágás jelezheti a környezettel való konfliktust is.
  • Olyan gyereknél észlelhető, akit környezete nagyon szigorúan kezel,
  • akit túlságos követelményekkel árasztanak el,
  • és ennek a gyerek képtelen megfelelni, de nem is áll módjában ellenkezni.
  • A környezetben valaki (szülő, oktató stb.) állandóan parancsolgat, vagy csak tiltja a normális gyermeki aktivitást,
  • nem tűri azt, hogy a gyereknek negatív érzései vagy csúnya gondolatai legyenek,
  • nem engedi az indulatok, az akarat kinyilvánítását.
  • Nyugodtságot, fegyelmet, rendet, alkalmazkodást, felnőttes viselkedést követel valaki a gyerektől.
  • Gyakran a gyerek környezetéből csak egyvalakinek szól a tünet, ilyenkor a gyerek csak az adott személy jelenlétében rágja a körmét (csak az iskolában, csak az apa hazajövetele után stb.).


Milyenek a szeptemberi gyerekek?

2017. szeptember 01.

Minden egyes hónap szülöttei sajátos készségekkel és feladatokkal jöttek a világra. Mi jellemzi a szeptemberi születésű embereket? Milyen volt a gyerekkoruk, milyen tulajdonságok jellemzőek rájuk általában?

Az év 9. hónapjában született Szüzek kritikusak, tökéletességmániásak és nagyon érzékenyek, sértődősek. A Mérleg jegyűek is érzékenyebbek, bizonytalanabbak októberi társaiknál.

Már sokszor a megszületés se könnyű számukra, gyakori a születési trauma. Sokuknál a görnyedt tartás árulkodik erről. Sajátságos belső világuk van, ahova gyakran el is menekülnek a szülői elnyomás elől. Sok bennük az elfojtás. Engedelmes, jó gyerekek, mindenkinek, de főleg a szülőknek akarnak megfelelni.

Elfojtják a dühüket, palástolják, kontrollálják érzéseiket, ezzel magyarázhatók sokszor érthetetelennek tűnő felnőttkori dühkitöréseik. Passzívítás, tehetetlenség jellemzi őket- a cselekvést mástól várják el – hajlamosak rá, hogy inkább fejben játsszák le az eseményeket. Félnek megmutatni magukat - hátha tragédia lesz belőle. Sajátságos lelkiviláguk van, túlzott érzékenységgel fűszerezve.

 



Szeptember: Eljött a nagytakarítás ideje!

2017. augusztus 31.

A méregtelenítés kapcsán gyakran böjtökre, de az is lehet, hogy teákra, gyógyfõzetekre, levesekre, étrend-kiegészítõkre, de legalábbis drága rostkészítményre stb. gondolunk, és nem arra, hogy miért is nyúlunk ezekhez a termékekhez.

Bár megnyugtató, hogy sokkal kevesebb esetben van szükség a szó szoros értelmében méregtelenítésre, mint azt a meggyõzõ marketingüzenetek sulykolják, mégis érdemes más szempontból foglalkoznunk a témával.



A változásokat rejtő iskolatáska

2017. augusztus 31.

A változásokat rejtő iskolatáskaSzülőként nap, mint nap tapasztaljuk, hogy a változások végigkísérik életünket. Az ételt, melyet gyermekünk tegnap még kedvenceként rajongva evett meg, ma már furcsa fintorral az arcán utasítja vissza. A játékot, melyért pár hónapja még könyörgött nekünk, már elő sem veszi. A legnépszerűbb programra, egyszer csak azt mondja: "Nincs kedvem!" Változások, melyekhez szokva vagyunk. De mi történik gyermekünkkel az iskolában? Miért jön ki az iskola kapuján a nemrég még mosolygós gyermekünk helyett egy tomboló hurrikán?

Mit is jelent az iskolaérettség? Érett-e a gyermek, és elég érett-e a szülő?

Az óvoda utolsó évében különböző iskolaérettségi kompetenciatesztekkel felmérik, hogy gyermekünk értelmileg és logikailag készen áll-e a Rá váró komplex feladatok értelmezésére és végrehajtására, majd útjára engedik egy eddig ismeretlen világ felé.

Azonban nem minden értelmileg érett kisgyermekről mondható el az, hogy lelkileg is felkészült a mindennapok ilyen hatalmas fordulatszámmal történő megváltozására. Sőt, a legtöbb szülő, akinek első gyermeke megy iskolába, már csak halovány emlékfoszlányokkal rendelkezik arról, hogy anno neki milyen volt átmenni ezen a folyamaton. 

 



Segítség, a gyerekem zenélni akar!

2017. augusztus 30.

A kiváló magyar muzsikus, Bródy János azt nyilatkozta, ha valaki „megpendíti, hogy a gyereke zenész akar lenni, és az én tanácsomat kéri, azt szoktam mondani, próbálja meg lebeszélni róla. Ha nem sikerül, akkor talán van valami esélye.”

Való igaz, hogy a tehetség egyik gyakori figyelmeztető jele a megszállottság, az elkötelezettség érzése, azonban ez csupán egyik alkotóeleme a potenciálnak. A teljes kép természetesen sokkal árnyaltabb. Számos szülő most jó eséllyel a fejéhez kap, mondván „bárcsak az én gyermekem is ennyire eltántoríthatatlan lenne”, bízva abban, hogy a még szárnyait próbálgató művészpalánta egyszer valóban sikeres zenész lesz. Addig azonban meglehetősen rögös az út, és a zenélni tanuló gyermekek csak kis része lesz felnőttként valóban elismert muzsikus.
(…)

Az ifjú művészpalánták

A magyar származású pszichológus, Révész Géza szerint nem véletlen, hogy a zenei tehetség az egyik legkorábban megmutatkozó tehetségtípus, hiszen lényegesen kevesebb „tanultságot” igényel, mint más képességterületek.

Noha számos elmélet született a zenei képességek fejlődéséről, nem meglepő, hogy néhány közülük nem köti életkorhoz, vagy más készségek fejlettségi szintjéhez a zenei képességek fejlődését. Abban azonban a legtöbb kutató egyetért, hogy a zenei fejlődés szenzitív periódus 8-9 éves korban lezárul, vagyis a gyermek fogékonysága ezt követően csökkenést mutat, ami idegrendszeri változásokkal is magyarázható.



A klóros uszoda­víz növeli az asztma és allergia kockázatát!

2017. augusztus 30.

Léteznek olyan irányú kutatások, amelyek szerint a kisgyerekek klóros vízben történő úszóedzései növelik a légzőrendszeri fertőzések kockázatát.

A tudósok felbecsülték a klóros uszodavíz hatását a bronchiolitis (az alsóbb légutak gyulladásos megbetegedése gyermekkorban) kialakulására és későbbi következményeire nézve.

30 óvodából 430 gyereket vizsgáltak, akinél 5,7 év volt átlagéletkor és 47 % a lány. A szülőkkel előzőleg kitöltettek egy kérdőívet a gyerek kórtörténetéről, az úszási szokásaikról és a lehetséges súlyosbító tényezőkről.

Az eredmények a következőképp alakultak:

A fedett vagy nyílt klóros uszodai vízben történő edzések kétéves kor alatt összefüggésbe hozhatók a bronchiolitis nagyobb kockázatával. Az edzések száma természetesen egyenesen arányos a rizikó arányával. Az összefüggés még akkor is nyilvánvaló volt, ha más rizikótényezőket kizártak.

Azok közt a gyerekek közt, akiknek szülei nem szenvedtek atópiás betegségekben és óvodába sem jártak (tehát számos rizikótényezőtől mentesültek), 4.45-szeresére nőtt a bronchiolitis kialakulásának esélye, amennyiben a gyermekkoruk során 20 óránál többet töltöttek klóros vízben. Azoknak a gyerekeknek pedig, akiknél kialakult a bronchiolitis, a későbbi gyermekéveikben jóval nagyobb az esélyük az asztmára és a légzőrendszeri allergiákra.



Ezért baj, ha a férfinak van pajzsmirigyzavara

2017. augusztus 29.

A pajzsmirigyzavar leggyakrabban a nők kapcsán merül fel, ám a probléma ugyanúgy sújtja az erősebbik nem tagjait is, igaz, valamennyire ritkábban. Hogy náluk még milyen panaszok jelezhetik az állapotot, arról dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája beszélt.

Ezt kell tudnunk a pajzsmirigyzavarokról

A pajzsmirigyzavaroknak több formájuk is van, és a legtöbb esetben a szerv túl sok, illetve túl kevés hormontermelésével jár (természetesen vannak kivételek). A leggyakoribb problémák a következők: pajzsmirigy megnagyobbodás (strúma), pajzsmirigy göbök, pajzsmirigy daganatos megbetegedése, pajzsmirigy gyulladás, illetve a pajzsmirigy alul-és túlműködése.

A pajzsmirigy által termelt hormonok nagy befolyást gyakorolnak az anyagcsere folyamatokra (is), ezért túlműködés esetén a szervezet fokozott üzemmódra kapcsol, míg az alulműködés ennek ellenkezőjével jár. Ennek fényében ez előbbi jellemző tünetei a hasmenés, csökkent melegtűrés, fokozott izzadás, szapora pulzus, remegés, stressz, álmatlanság. Az alulműködés ezzel szemben székrekedést, csökkent hidegtűrést, alacsony pulzust, fáradékonyságot és depressziót eredményez.

Férfiakat is sújtja

A pajzsmirigyzavarok a férfiakat bár ritkábban, ám ugyanúgy sújtják, mint a nőket, viszont náluk más panaszok is jelentkezhetnek.

Meddőséget okozhat

A probléma mind a nőknél, mind a férfiaknál meddőséget okozhat. A pajzsmirigy túlműködés ugyanis a spermiumok csökkent mozgását eredményezheti, míg az alulműködés kevés spermiumszámot okozhat, mivel megnövelheti az agyalapi mirigy által termelt prolaktin szintjét, ami csökkenti a tesztoszteron mennyiségét.



Úszni várandósan is lehet?

2017. augusztus 29.

Sok kismama bizonytalan abban a kérdésben, hogy szabad-e pocakkal a medencébe merészkedni. Amikor ezt a kérdést vizsgáljuk, külön kell választani a víz, mint közeg magára a mozgásra (testre és lélekre) gyakorolt hatását és a víz fizikai veszélyeit (hőmérséklet, tisztaság). Nézzük a pro és kontra érveket!

A vízben mozgás szempontjából az úszás vagy az aquafittness kifejezetten jótékony hatású a kismamáknak. Különösen pozitív, hogy a vízben a súlygyarapodás ellenére, az ízületek terhelése nélkül lehet átmozgatni minden porcikánkat.

Természetesen a víz hőmérsékletére és tisztaságára (valamint klórozottságára) fokozottan ügyelnünk kell, ha pocakosan csobbanunk.

Amiért jó az úszás a várandós kismamának

  • Akár várandósan is el lehet kezdeni az úszást, hisz technikája egyszerű, sérülésveszély jellemző.
  • A fájós deréknak és lábnak kifejezetten felüdülés a víz.

Mit mondanak, akik óvatosságra intik a várandós kismamákat?

  • A víz tisztasága és a fertőzésveszély erősen összefügg…
  • Aki alapból érzékeny, terhessége alatt fokozottabban veszélyeztetett a kórokozókra.
  • A víz hőmérséklete és meg/felfázás erősen összefügg.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...566567568...605
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.