A gyermekláncfű szedése, fajtái és tárolása
2025. április 25.
Gyermekláncfű szedése
A gyermekláncfű levelei tavasszal (április-május), a virágok teljes kifejlődése előtt szedendők. (Májusi telihold idején a legalkalmasabb a leveleit szárítás céljára gyűjteni)
Ha levelei árnyékos helyen nőnek, akkor kevésbé lesz keserű, még a zsenge levelek is kevésbé keserűek. (A levél közepén található fehér vastagabb erezetet ne használjuk fel, mert az a legkeserűbb) Kesernyés ízét „halványítással – etiolálás” – fényhiányos körülmények – enyhíthetjük. (Homokot vagy földet a növény szára köré kell rakni, s ezzel segítjük elő, hogy magától induljon a fény irányába. – Ha késő ősszel földet halmozunk a levelek köré (levelek hegye áll ki a földből), akkor a leveleket „halványabbá” teszi, védi is és a téli hónapokban is lesz friss salátának való levél)
Csak a kövér földön termő gyermekláncfű leveleit kell szedni. A gyökér, mely szintén fehér tejnedvet tartalmaz és keserű ízű, késő ősszel szedendő és gondosan megszárítandó. (Gyökerének gyűjtése a júliusi újhold ideje az ideális – vonzzák a földigilisztát)
A levéltelen gyermekláncfű gyökeret legjobb szeptember-októberben gyűjteni, mert akkor tartalmazza a legtöbb keserű anyagot. A kiásott gyökeret megtisztítjuk a földtől és a levelektől, felhasítjuk és több napon át a levegőn, padláson megszárítjuk (4-5 ujjnyi vastag rétegben).
Ha nagyjából megszáradt, akkor meleg helyen még utána szárítjuk, mert különben könnyen megeszik a rovarok. Száradás alatt a gyökér nagyon összezsugorodik, súlyának egynegyed részére, tehát 4 kg friss gyökérből lesz 1 kg száraz gyökér; ránczos, kemény, rideg és törékeny lesz, kívül feketésbarna színűvé válik.
A leveles gyermekláncfű gyökeret korán tavasszal, még virágzás előtt kell szedni. A legelőn és réten termő gyermekláncfű gyökere rendesen vékony szokott lenni, ellenben a kertben s a mélyen megmunkált kövér földön termőé jóval vastagabb, azért a kertben káros gyom gyanánt előforduló pitypangot értékesíthetjük, ha gyökerestől kiszedjük, megtisztítjuk a földtől és a padláson megszárítjuk.
Leginkább az idősebb töveket kell kiszedni, mert azok gyökere vastagabb, mint az ezidei magról kikelteké. Ha a pitypanggyökér teljesen megszáradt, akkor zsákba tömjük és lehetőleg hamar elszállítjuk, nehogy a rovarrágástól kárt szenvedjen. Gyökeréből származó tejnedv a népi gyógyászatban a görögök óta szeplők, májfoltok, szembetegségek gyógyszere. „Az vénasszonyok, ha orcájokat a vizével mossák, az aggszínt, sömörgést elvészi” Mélius Juhász Péter
Ha nincs tünet, nincs betegség?
2025. április 25.
A prosztatabetegségek korai felismerése életet menthet
Hasonló vizeletürítési panaszok is vezethetnek eltérő végső diagnózishoz, ezért fontos rendszeresen felkeresni az urológust. Akár tünetmentes is lehet a betegség, de ez veszélyes, mert semmi nem figyelmezteti a férfiakat a vizsgálatra.
Akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődhet a prosztata megnagyobbodása, de egyéb prosztatabetegségek is kialakulhatnak, sőt a prosztatarák a 3. leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több mint 1300 férfi hal meg a betegségben. Az egyszerű vérvételen alapuló PSA-szűrés azért fontos, mert a segítségével időben felfedezhető a betegség, amikor az még hatékonyan kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható.
A tünetek
A prosztata egy olyan szerv, amely egy életen keresztül folyamatosan növekedhet. A húgyhólyag alatt helyezkedik el. A hólyagból lefelé induló húgycső a prosztatán halad át, a vizelet ezen keresztül ürül ki. 20 éves korban a prosztata átlagosan 20 g, az életkor előrehaladtával pedig egyre növekszik. A folyamat eredménye a prosztata jóindulatú megnagyobbodása – 50 éves korra 40-50 g-os nagyságot érhet el – az ott lévő mirigysejtek, kötőszövet megszaporodása miatt. A megnövekedett prosztata a rajta áthaladó húgycsőre nyomást gyakorol, így a húgycső részlegesen vagy akár teljesen elzáródhat.
Az 50 év körüli férfiak közel felénél jelentkeznek a prosztatamegnagyobbodás okozta panaszok: akadozó vizelet, gyengébb vizeletsugár, hirtelen, akár éjszaka is több alkalommal jelentkező, gyakoribb vizelési inger. Ezt csak kisebb kellemetlenségnek ítélik meg a férfiak, ezért nem is tulajdonítanak neki jelentőséget. Pedig vannak gyógyszerek, növényi kivonatok, amelyek már ezt az állapotot is eredményesen tudják orvosolni. Az akut prosztatagyulladás lázzal, erős fájdalommal jár.
Ez általában „elvezeti” a férfiakat az urológushoz, ami fontos is, mert ez az állapot azonnali ellátást követel. Ez viszont átalakulhat krónikus gyulladássá, ami azért veszélyes, mert a tünetek már nem annyira hevesek, ezért a férfiak ezt bagatellizálják, nem mennek vele orvoshoz, pedig a kezelése fontos lenne. Ami egy hosszadalmas folyamat, de eredményes, és megelőzhető a prosztata állapotának további romlása.
Tudomány a dörgicsei kocsmától a Naprendszeren túlig
2025. április 24.
A tudományos kutatás világa kapcsán sokaknak a könyvtár magánya, a neonfényű laboratóriumok, bonyolult képletek és érthetetlen szakkifejezések jutnak eszébe – mintha a kutatók örökre a mikroszkópok mögé zárva élnék fehér köpenyes életüket. A tudomány azonban ennél jóval több és színesebb, művelői pedig nem magányos aktorok, hanem egy sokszínű, mégis egy nyelvet beszélő közösség tagjai, akiknek egyetlen elengedhetetlen tulajdonságuk: a kíváncsiság.
A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójának alkalmából készített, Nekem a tudomány című kisfilmsorozat éppen ezt a sokszínűséget és közösségi jelleget szemlélteti. A sorozatban 22 kiváló kutató – köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin – vall egy-egy percben arról, mit jelent számára a tudomány, a kutatás és a tudós lét a mindennapokban. A vallomások egyszerre személyesek és inspirálóak, megmutatják, hogy a tudományos világ az elméleteken és laboratóriumokon túl egyben kaland, küldetés és felelősség is.
A sorozat célja nem csupán a tudományos ismeretterjesztés, hanem a tudomány emberi arcának bemutatása is. A kutatók a saját szakterületükön kívül arról is beszélnek, milyen motivációk, szenvedélyek és kételyek mentén végzik mindennapi munkájukat. A kutatók világa így válik mindenki számára megközelíthetővé: a dörgicsei kocsmában tartott ismeretterjesztő előadástól a Naprendszeren túli anyag vizsgálatáig.
Az Akadémia célja, hogy erősítse a tudomány iránti bizalmat egy olyan világban, amelyben az álhírek és a félrevezető információk gyakran próbára teszik a tényeken alapuló gondolkodást. Az MTA 200 éve biztos pont, amely a bizonytalanságok közepette is hiteles forrásként szolgál a társadalom számára.
Jelentős fejlesztés az SZTE SZAKK Kardiológiai Centrumában
2025. április 24.
Átadták az intézmény felújított szívkatéteres műtőjét
Közel 300 millió forintos beruházás révén újult meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának egyik szívkatéteres műtője, amely mostantól a legmodernebb technológiával segíti a szívkoszorúér-betegségek gyorsabb és hatékonyabb kezelését. Az új berendezés Közép-Kelet-Európában elsőként Szegeden állt munkába, lehetővé téve a világszínvonalú ellátást.
– Az elmúlt években az SZTE-n rutinszerűvé váltak a nagyszabású fejlesztések – nemcsak az egészségügy, hanem az egyetem más területein is –, amelyek kormányzati, uniós vagy egyre gyakrabban saját, egyetemi forrásból valósulnak meg – hangsúlyozta az ünnepélyes átadón Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. Mint kifejtette, az egyetem négy alappillére – az oktatás, a kutatás, a betegellátás és a közösség szolgálata – ebben a projektben maradéktalanul megvalósul. „A Szegedi Tudományegyetemen nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is kiemelkedő szakmai munka folyik” – szögezte le Prof. Dr. Rovó László.
Prof. Dr. Szili-Török Tamás, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának vezetője hangsúlyozta, hogy a most átadott, felújított műtő mérföldkő a Kardiológiai Centrum életében. „Ez az előrelépés nemcsak a munkakörülményeinket javítja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a betegellátás színvonalát tovább emeljük. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a folyamatos és magas szintű ellátás biztosításában is előrelépést érjünk el” – fogalmazott. Szili-Török professzor elmondta, hogy közel két éve azon dolgoznak, hogy olyan közép- és hosszú távú stratégiát alakítsanak ki, amely révén a szegedi kardiológiai ellátás ismét vezető szerepet tölthet be – először a régióban, majd országos szinten, és végül akár Európában is. Az ünnepélyesen átadott, korszerűsített laboratóriumban a koszorúér-betegségek, a strukturális szívbetegségek és a perifériás érbetegségek kezelése zajlik. Ehhez nemcsak kiemelkedő szakértelemre, hanem a legmodernebb, megbízható technológiára is szükség van. „A szakértelem mindig is adott volt: Dr. Ruzsa Zoltán tanár úr vezetésével a csapat nemzetközi színvonalon végzi munkáját, méltó módon követve elődeik nyomdokait” – zárta gondolatait Szili-Török professzor.
Így segíthetnek a legújabb trendek, hogy ne legyen rémálom az alvás
2025. április 23.
Az alvás létfontosságú szerepet játszik testi és lelki egészségünk megőrzésében, ám egyre több magyar küzd alvásproblémákkal, köztük már tíz év körüli gyerekek is. Ráadásul még a nemzetközi átlagnál is rosszabbul alszunk: a felmérések szerint a magyar lakosság 60 százaléka tapasztal rendszeres alvászavart, mintegy minden harmadik ember (29%) pedig krónikus álmatlansággal él. Ez a tendencia súlyos következményekkel járhat, hiszen a nem megfelelő alvás növeli a szívbetegségek, a depresszió és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Az alvás világnapja alkalmából a Budai Egészségközpont alvásszakértő orvosa, dr. Várdi Katalin bemutatja a pihentető alvást elősegítő, legújabb trendeket.
„Egészségügyi szempontból az alvás minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége – különösen a gyerekek esetében, akiknél az alvás jelentős hatással van a mentális, fizikai és érzelmi fejlődésre. Ennek ellenére sokan még mindig alábecsülik a rossz alvás életminőségre gyakorolt negatív hatását, például azt, hogy a gyakori ébredésekkel járó kialvatlanság mennyire megy a napi teljesítőképesség rovására, a lehetséges egészségügyi kockázatokról nem is beszélve. Ezt alátámasztja, hogy a kutatások alapján Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nő az egyre kevesebbet és egyre rosszabbul alvók aránya és mindez egyre fiatalabb korban okoz problémát. Ennek hátterében főként a fokozott stressz, a pandémia óta egyre többeket érintő szorongás, depresszió, továbbá a szinte egész napos képernyőhasználat, a helytelen matrac- és/vagy párnaválasztás és esti rutin áll” – figyelmeztet dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológusa.
Az alváskutatások eredményei alapján a magyarok leggyakrabban olyan alvászavarokkal küzdenek, mint az elalvási vagy éppen felkelési nehézségek, a gyakori éjszakai ébredések, horkolás, alvási apnoé (légzéskimaradás) és rémálmok. Az alvásminőség romlása rövid és hosszú távon is okozhat egészségügyi gondokat, mind fizikai, mentális és érzelmi szinten. Ilyen következmény lehet például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása (magas vérnyomás, stroke, szívritmuszavar), az elhízás, emésztési problémák és cukorbetegség kialakulása, az immunrendszer legyengülése. A kialvatlanság következtében fokozott nappali fáradtság, figyelemzavar, memória- és tanulási zavarok, valamint hangulatingadozás léphet fel, ami hosszú távon akár depresszióhoz is vezethet. Szintén hosszú távú következmény lehet a demencia vagy a korai halálozás. Az alváshiány emellett gyakori mikroalvásokat eredményezhet, amelyek különösen veszélyesek vezetés vagy gépek kezelése közben.
Rejtett veszély: Hogyan befolyásolhatja a Lyme-kór a szívműködést?
2025. április 23.
A szívünk egészsége számos tényezőtől függ, például az életmódtól, az öröklött hajlamtól vagy a minket érő stressztől is. De bizonyos fertőző betegségek, például a Lyme-kór is, kihathatnak a működésére. A Lyme-karditisz elsősorban az ingerületvezető rendszert támadja meg, ami szívritmuszavarokhoz vezethet, és súlyosabb esetekben akár életveszélyes állapotot is előidézhet.
A Lyme-kór egy kullancsok csípésével terjedő fertőzés, amelyet a Borrelia burgdorferi baktérium okoz és Közép-Európában minden ötödik embert érint. A korai tünetek közé tartozhat a fejfájás, láz, fáradtság, valamint egy jellegzetes, kokárdaszerű bőrpír (erythema migrans), amely azonban csak minden harmadik betegnél jelentkezik. Ha a fertőzést nem kezelik időben, a baktérium továbbterjedhet a szervezetben, súlyosabb problémákat okozva – többek között a szívben is.
Amikor a Lyme-kór a szívet támadja
A Lyme-karditisz a Lyme-kór egyik kevésbé ismert, de annál veszélyesebb velejárója lehet. A fertőzés az esetek 90 százalékában eljut a szív szöveteibe, megtámadja azokat, különösen az ingerületvezető rendszert, amely szabályozza a szívverést. A szövődmények közül a leggyakoribb az atrioventricularis blokk (AV blokk), amely azt eredményezi, hogy a szív felső és alsó részei között az elektromos jelek nem megfelelően továbbítódnak, ez pedig lassú, rendszertelen szívverést okozhat. Az AV blokk súlyossága változó lehet: enyhébb formában átmeneti tüneteket idéz elő, míg súlyosabb esetekben teljes ingerületvezetési kieséshez vezethet, amely akár sürgősségi pacemaker beültetését is szükségessé teheti.
A Lyme-karditisz tünetei:
- Szívdobogásérzés (palpitáció)
- Mellkasi fájdalom
- Szédülés vagy ájulás
- Légszomj
- Fáradtság
Bár ezek a tünetek más szívbetegségekre is utalhatnak, ha valakinél Lyme-kór gyanúja merül fel, érdemes azonnal orvoshoz fordulni, aki a fertőzés igazolásához teszt elvégzését kérheti. Az indirekt, szerológiai vizsgálatok az esetek felében nem igazolják a fertőzést, ezért érdemes direkt tesztet végeztetni, ami közvetlenül a kórokozót mutatja ki.
A rosszindulatú bőrgyógyászati elváltozások differenciáldiagnosztikája
2025. április 22.
Szakmai nap a Prima Medica EgészségHálózat, a Dermatica és az Anyajegyszűrő Központ szervezésében
Nemrégiben lezajlott az elsősorban bőrgyógyászok számára ajánlott szakmai nap, amelyben fontos, aktuális, és talán kevésbé közismert információkról is hallhattak az érdeklődők. Az alábbiakban a magas szakmai színvonalú esemény rövid összefoglalója olvasható.
Pruritus, facialis oedema, urticaria, mi állhat a tünetek mögött?
Dr. Szántó Hajnalka
bőrgyógyász, allergológus, klinikai immunológus
Dermatica, Anyajegyszűrő Központ
Az előadás bevezetőjében dr. Szántó kiemelte, hogy pruritus, facialis oedema és urticaria számos bőrbetegség, belsőszervi és szisztémás kórkép gyakori és domináns tünete, ezért van nagy szerepe a differenciáldiagnosztikának. Ezek után szétszálazta az említett tüneteket, külön górcső alá véve a viszketés okait, a diagnosztizálás lehetőségeit, illetve a generalizált és lokalizált pruritus hátterét. Az utricaria esetében ugyancsak megismerhettük a patomechanizmust, külön hangsúlyt adva az akut és krónikus esetek differenciáldiagnosztikájának. Az angiooedema és a Quincke-oedema kapcsán természetesen szó esett az anafilaxiás sokkról, a lehetséges vizsgálatok sokrétűségéről és az angioedemát utánzó kórképekről. Végezetül Szántó doktornő mindenki számára hasznos iránymutató kérdéseket vázolt fel az anamnézis felvételhez, amelyek segíthetnek elindítani a pontos diagnózist és a hatékony kezelést.
A HPV onkológiai vonatkozásai a bőr-nemigyógyász szemével
dr. Karászi Viktória
bőr-nemigyógyász szakorvos
Dermatica, Anyajegyszűrő Központ, Urológiai Központ
Karászi doktornő témaválasztásának indoklásként elmondta, hogy a human papillomavírus (HPV) fertőzés az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő megbetegedés, minden második nő és minden ötödik férfi megfertőződik, ami miatt az immunstátusz függvényében nőkben és férfiakban előforduló malignus és rekurráló megbetegedések alakulhatnak ki. Ezek után röviden bemutatta a HPV-t, annak alacsony és magas kockázatú típusait. Az előadás következő részében részletesen megismerhették a hallgatók a HPV fertőzés patomechanizmusát, a fertőzésre adott immunválaszt, a terjedés lehetséges útjait és a diagnosztika lehetőségeit, és a méhnyakrák kialakulásának fejlődésmenetét. Dr. Karászi Viktória a HPV elleni vakcinációról szólván az oltóanyagok fejlődéstörténete mellett az oltások kiterjesztésének tanulságaira is kitért. A doktornő külön hangsúlyozta, milyen nagy szerepe van a szakmának abban, hogy ismertek legyen a negatív álhírek tudományos cáfolatai.
Hajlandóak vagyunk többet fizetni a biológiailag lebomló műanyagért – de nem eleget
2025. április 22.
A fogyasztók hajlandóak többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, azonban ez nem elegendő a gyártási többletköltségek fedezésére – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Matthew Gorton, a Corvinus Egyetem professzora, egyben a brit Nemzeti Innovációs Központ a Vidéki Vállalkozásokért szervezet munkatársa, valamint kollégái azt vizsgálták, hogy a csomagolás típusa (biológiailag lebomló műanyag vagy nem lebomló PET), a vásárláshoz kapcsolódó jótékonysági adomány, a termék származása (helyi vagy külföldi) és az ár milyen hatással van az Egyesült Királyság fogyasztóinak vásárlási hajlandóságára. A kutatók azt is elemezték, hogy a természethez való kötődés és a környezettudatos vásárláshoz kapcsolódó értékek miként befolyásolják a döntést.
Az eredmények szerint a brit fogyasztók hajlandóak akár 49 pennyvel (kb. 240 forinttal) többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, mint a hagyományos PET-palackos változatért.
„Bár a fogyasztók készek többet fizetni a lebomló csomagolásért, jelenleg ennek költsége megegyezik vagy akár meg is haladja a kutatásban azonosított átlagos fizetési hajlandóságot” – mondja Gorton professzor. „Ezért amikor a gyártók el akarják hagyni a PET-palackokat, nehéz teljes mértékben áthárítaniuk a biológiailag lebomló műanyagok többletköltségét a fogyasztókra” – teszi hozzá kutatótársa, Török Áron, a Corvinus Egyetem docense.
Mivel az ár bizonyult a legfontosabb tényezőnek, amit egy fogyasztó mérlegel a palackos víz megvásárlásakor, a biológiailag lebomló műanyagok elterjedése a költségcsökkentő innovációkon múlik.
A természethez való kötődés erősebb szintje növeli a lebomló csomagolás előnyben részesítését a nem lebomlóval szemben. Ugyanakkor azok, akik a környezeti szempontokat még erősebben figyelembe veszik a vásárláskor, inkább teljesen elkerülik, hogy palackozott vizet vegyenek.
Milyen mozgásszervi fájdalmaknál segíthet a regeneratív orvoslás?
2025. április 21.
A regeneratív orvoslás alapvetően úgy gyógyít, hogy új, egészséges szöveteket „növeszt” a sérülés, károsodás helyén, így akár teljességgel helyreállítva azt. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája azt fejtette ki összefoglalójában, milyen mozgásszervi fájdalmaknál válhat be, ha a test öngyógyító képességét ezekkel a módszerekkel fokozzuk, illetve képessé tesszük a szervezetet arra, hogy felgyorsítsa a regeneráció sebességét és minőségi gyógyulást hozzon létre.
A regeneratív orvoslás testazonos anyagokkal segít
A regeneratív orvoslás (vagy regeneratív medicina) lényege, hogy testazonos anyagokkal segíti elő, gyorsítja fel, teszi teljesebb értékűvé a gyógyulást. Ezek az anyagok, vagyis a vér, a zsír, a csontvelő természetes módon is jelen vannak a szervezetben, ám ha ezek közül a célnak megfelelőt kinyerik és egy speciális eljáráson viszik keresztül, képessé válik arra, hogy visszajuttatva a szervezetbe a saját regenerációs képességet fokozza. Ezzel pedig elérhető fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, összeségében akár a gyógyulás is.
A regeneratív orvoslás több módszert foglal magában, amelyek közül a kezelőorvos a probléma pontos ismeretében választja ki a legmegfelelőbbet. A legismertebb eljárások a kollagén injektálás, a hialuronsav injektálás és a sejtterápiás (vagyis PRP) kezelés.
A sejtterápiás kezelés során a vérlemezkékben gazdag vérplazma, vagyis a platelet-rich plasma játssza a főszerepet. Ez az az agyag, amelynek kritikus szerepe van a sebek, a szöveti sérülések gyógyításában, a törések utáni regenerációban, ugyanis ez a speciális vérplazma aktiválja az őssejteket, hogy új, egészséges szöveteket hozzanak létre – mondja dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája. – Az egyik leggyakoribb problémát jelentő porckopásnál például a vérlemezkékben, vagyis a trombocitákban találhatóak azok az őssejtek, amelyek elősegítik az építő porcsejtek osztódását, a rugalmas porcanyag képződését. Ezen kívül a kezelés hatására csökken a porcsejtek elhalása és lelassul a porc leépülését előidéző gyulladásos anyagok termelődése. A PRP-terápia azonban más eredményt is hoz: az ízületi gyulladás csökkentésével természetes fájdalomcsillapítóként működik, és javítja az ízület mozgathatóságát is.
Élen az SZTE Magyarországon gyógyszerészet és gyógyszertudományok területen a QS friss rangsora szerint
2025. április 21.
A Szegedi Tudományegyetem idén is remekül szerepel a QS brit rangsorkészítő tudomány- és szakterületi listáin. A 2025. március 12-én nyilvánosságra hozott eredmények alapján az SZTE első helyen végzett Magyarországon a gyógyszerészet és gyógyszertudományok területén. Emellett több kategóriában stabilan őrzi pozícióját mind a hazai, mind a globális mezőnyben, és új tudományterületi listára is felkerült.
A Szegedi Tudományegyetem több tudomány- és szakterületen is remek eredményt ért el a QS World University Rankings by Subject legfrissebb kiadásában. A világ egyik legelismertebb felsőoktatási tevékenységeket minősítő cége az idei felmérésében több mint 5200 intézményt vizsgált, ezek közül közel 1750 került be a rangsorokba 5 tágabb tudományterületi kategóriában, valamint 55 szűkebb szakterületen. A Szegedi Tudományegyetem globális helyezései mind dobogós helyeket jelentenek magyar viszonylatban.
Az SZTE első lett Magyarországon a gyógyszerészet és gyógyszertudományok szakterületen, és a nemzetközi mezőnyben is stabilan őrzi pozícióját a 251-300. helyen. A listában mindössze három magyar egyetem szerepel.
