Kapor, a boszorkányok távol tartója és a szerelmi bájitalok alapanyaga

2024. augusztus 05.

A kaporról általában mindenkinek először a tökfőzelék jut eszébe az iskolai menzáról. Azonban számos jótékony élettani hatása is ismert és elismert. Megmutatom mire jó ez a fűszernövény!  

Története

A kapor a Földközi-tenger vidékéről származik és a rómaiak által jutott be és terjedt el Európában. Már időszámításunk előtt ismerték, adófizető eszközként használták - ez bizonyítja, hogy mekkora értéket képviselt. A középkorban úgy gondolták, hogy e növény segítségével távol tudják tartani a boszorkányokat és a rossz szellemeket. Az ókori görögök a csuklás kezelésére használták. A rómaiak is valami titokzatos erőt tulajdonítottak neki, ezért a gladiátoraik a kapor terméséből sajtolt olajjal kenték be testüket. Ezen kívül szerelmi bájitalok készítésére is használták.

Termesztése

A meleg, napos helyeket kedveli, földje legyen tápanyagdús és jó vízáteresztő.

Élettani hatása

A gyomorbántalmak házi ellenszere már régóta. Csökkenti a puffadást, a gyomorfájást, csillapítja a görcsöket. Ezért használható menstruációs panaszok ellen is. Csuklásra, fejfájásra, álmatlanság ellen is hatásos. A kismamáknak szánt teakeverékek alkotóeleme, hiszen serkenti a tejképződést és a babának is jót tesz, hiszen az első hónapokban jelentkező hasfájást is enyhíti.

Tea készítése: 1 teáskanálnyi termést összetörünk, egy bögre forró vízzel leforrázzuk és 15 percig állni hagyjuk. Leszűrjük és naponta kétszer fogyasztjuk!

Illóolaja gyermekeknek kiváló a meghűléses tünetek enyhítésére. Az összetört magokkal készített áztató víz jótékonyan hat a körömökre, ha 10-15 percig benne pihentetjük kezeinket.

Egészséges, könnyen elkészíthető ételekkel nyáron

2024. augusztus 05.

Gyümölcs- és zöldségnyárs, nyári főzelék, grill húsok, házi készítésű fagylalt. A változatos és vitamindús étrend mind hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek a vakáció alatt is energikusak és egészségesek legyenek. Édességet inkább tízóraira vagy uzsonnára fogyasszanak, a legfontosabb pedig a mértékletesség – mondta Czuppon Krisztina, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai részlegének dietetikusa, aki mintaétrendet is ajánl.

Az év közben megszokott napirend és az étkezési ritmus a nyári szünetben felborulhat, a gyerekek sokszor csak megszokásból esznek, nassolnak, csipegetnek, akár étkezések is kimaradnak. A reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora ezekben a hetekben is nagyon fontos, mint ahogy a napi egyszeri főtt étel elfogyasztása is. „A szervezet szükséges tápanyagmennyiségét a rendszeres étkezések biztosítják, amely elengedhetetlen az óvodások és kisiskolások aktív fizikai- és szellemi fejlődéséhez” – mondta Czuppon Krisztina. Hozzátette: egy jól összeválogatott és elkészített menüsor tartalmazzon megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét, szénhidrátot, zsírokat és ásványi anyagokat, valamint rostot, ami nélkülözhetetlen a szervezet egészséges működéséhez.

Az étkezés mellett fontos a bőséges folyadékfogyasztás, amely leginkább vízből, cukormentes házi limonádéból, kis mennyiségű gyümölcsléből álljon. Ezeket ízesíthetjük menta- vagy citromfű levelével, színesíthetjük bogyós gyümölcsökkel. A nyári sós vagy édes levesek, a gyümölcsök is fontos folyadékforrások.

Példák és lehetőségek a nyári helyes étkezésre:

Reggeli

• Zab/köleskása friss gyümölccsel.
• Teljes kiőrlésű kenyér sonkával, sajttal, zöldségekkel.
• Zöldségkrémek (padlizsánból, paprikából, brokkoliból, karfiolból) pirítóssal és zöldségekkel.

Tízórai

• Gyümölcssaláta vagy gyümölcsnyárs.
• Gyümölcs natúr joghurttal.
• Friss gyümölcsturmix.
• Fagylalt (akár házi készítésű: gyümölcspüré és joghurt, fagylaltformába lehűtve.

A konfliktusok lélektana, avagy miért van szükség a verbális csatározásokra

2024. augusztus 04.

Ha bárkit megkérdeznénk, hogy szeret-e veszekedni, vitatkozni, az emberek többsége azt felelné, hogy egyáltalán nem szeret, sőt ellenkezőleg. Kimondottan rosszul érzi magát az ilyen helyzetekben. Ám ha kicsit a megkapargatjuk a felszínt és kiterjesztjük a vizsgálódásunkat egy nagyobb körre, ami túlmutat a résztvevők személyén, rögtön feltárul előttünk a valóság. Bizonyos embereknek egyszerűen az életben maradásukhoz szükséges az, hogy folyamatosan konfliktus helyzetet teremtsenek. De miért teszik mind ezt? Mi hasznuk származik abból, ha folyamatos "szájkaratét" játszanak?  

Meg kell különböztetnünk a konstruktív vitákat és a generált konfliktus helyzeteket. Egyszerűbben fogalmazva a vitát és a veszekedést. Egy építő jellegű vitában a felek miközben igyekeznek a saját érdeküket érvényesíteni, a partner érdekeit is tiszteletben, sőt szem előtt tartják. A közöttük fenn álló viszony kiegyensúlyozott, nem a győzelemre, hanem mindkettőjüknek megfelelő megoldásra törekszenek. Képesek empátiát gyakorolni egymás felé, és van kellő „én erejük” ahhoz is, hogy megváltoztassák az álláspontjukat, ha menetközben kiderül, hogy amit gondoltak nem működőképes az adott helyzetben. Ezt hívják asszertív kommunikációnak, amit kellő önismerettel rendelkező, a felnőtt én állapotukban működni képes személyiségek tudnak megvalósítani. Számukra a nyer-nyer helyzet létrehozása a cél, nem a haszonszerzés.

Az a konfliktushelyzet, ami tele van szélsőséges érzelmi állapotokkal, kiabálással, akár fizikai megnyilvánulásokkal, fényév távolságra van a konstruktív vitától, az valójában csak veszekedés. A benne résztvevők egyetlen célja a másik legyőzése, akár megalázása, és a lehető legtöbb életenergia elrablása. A veszekedés nem valós probléma megoldás felé vezet, sőt az esetek többségében nincs is valóság alapja. Egy olyan generált helyzet ahol egy olyan kitalált dolog miatt harcolnak a felek, ami eltereli a figyelmüket valami sokkal komolyabb és valódi problémáról. Ilyenkor harc folyik a gumicsontért. A felek közötti viszony teljesen kiegyensúlyozatlan, az egyetlen céljuk uralni a másikat. Ennek oka a saját bizonytalanságuk.

Mi „készül” a DiabMentorok Műhelyében?

2024. augusztus 04.

DiabMentor Műhely néven új továbbképzést indított az Egy Csepp Figyelem Alapítvány az Oktatási Hivatallal közösen.

A DiabMentor Műhely programban olyan pedagógusok vesznek részt, akik diabmentorként a cukorbeteg gyermekeket segítik az óvodákban, iskolákban. Az alapítvány által fejlesztett szakmai programban gyermekdiabetológus, dietetikus és pszichológus vezetésével a pedagógusok esettanulmányokon keresztül mélyebb ismeretanyagot sajátíthatnak el, hogy hatékonyabban végezhessék el feladataikat diabmentorként.

Sikerrel futnak az Oktatási Hivatal és az alapítvány szervezésében a DiabMentor-alapképzések is, eddig csaknem 5500-an végezték el mind az elméleti, mind a gyakorlati képzést.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek esetében az óvoda, valamint az iskola 1–8. évfolyamán az érintett intézmény gondoskodik a napközbeni alapvető speciális ellátásról: a vércukorszint méréséről és a szükséges mennyiségű inzulin beadásáról a diabmentorok által.

A gyerekek érzékenyítését továbbra is kiemelt feladatának tekinti a civil szervezet. A 13-14 éves korosztálynak 4 évvel ezelőtt elindított TEENS elnevezésű egészségprogram célja felhívni a figyelmet azokra a krónikus betegségekre – pl. cukorbetegség, magas vérnyomás –, amelyek már a fiatalokat is érintik. A korosztály körében kedvelt okoseszközök által tanulhatnak az egészséges táplálkozásról, a test és lélek összhangjáról, az egészségmegőrzésről.

Indiszkréció az állásinterjún? Kezeld okosan!

2024. augusztus 03.

Nagyon sokan panaszkodnak nekem az ismerősök közül, hogy túl bizalmas, vagy törvényellenes kérdéseket kapnak az állásinterjún. Gyakori, hogy éppen gyerekkel, magánélettel, párkapcsolattal összefüggő indiszkréciótól szenved az, aki munkát keres. Ám a munkáltató gyakran nem gonoszságból, vagy visszaélési szándékkal kérdez, egyszerűen csak kíváncsi.  

Erről írt nekem egy kedves, két gyerekes édesanya is, aki nevének eltitkolását kérte:

„Már ötödik hónapja próbálok állást találni. 6 évem maradt ki, mivel két gyerekkel voltam idehaza. Már nagyon visszamennék a munka világába, de úgy érzem, sehol nem kellek. Meghallják, hogy két gyerekem van és máris semmi lehetőség nincsen. Hogyan válaszoljak, ha a gyerekekről kérdeznek? Diplomás vagyok, de nincs számottevő tapasztalatom. Erre van valami tárgyalási technikád?”

Mit tegyünk, hogyan kezeljük, ha indiszkrécióval találkozunk?

Azt javaslom, kérdezz vissza! Ha megkérdezik, hogy hány gyereked van, akkor kérdezz vissza: - Miért szeretné tudni? Itt a hangsúly nagyon lényeges, mert ez a passzív agresszió beszólós kérdése éppen úgy lehet, mint egy kedves érdeklődés.
Még jobb, valahogy ha úgy kérdezed: - Mire kíváncsi pontosan a gyerekeimmel kapcsolatban, ami a munkakörömet és a munkavállalásomat érinti?

Gyakkrold be a helyzeteket! 

Gyakorold be be ezt a mondatot, gyakorold, hogy élesben jól menjen. Ez nem ciki, a színészek is úgy készülnek a fellépésekre, hogy gyakorolnak. Az interjú egy sajátos főszerep, amiben épp akkor debütálunk, a saját életünk, saját tudásunk színpada.
Fontos, hogy ne legyen "éle" a mondatnak. Érdeklődő, nyitott és őszinte kérdés legyen. Ha a munkáltató épkézláb választ ad - márpedig erre kénytelen lesz! - akkor valószínűleg olyasmit válaszol majd, hogy csupán az érdekli, mi van, ha a gyerekekkel otthon kell maradnod, vagy kifejezheti aggódását, hogy nehéz lesz téged pótolni, ha kiesel a munkából.

A szép és egészséges hasfal

2024. augusztus 03.

A hasfalunk egyike a legszembetűnőbb testrészünknek. Talán azt gondolhatnánk, csak bikiniben árulkodik edzettségünkről.

De valójában már testtartásunkból is következtetni lehet a minőségére. A lapos has nem csak esztétikai kérdés. A vetkőzés szabadságán túl egészségünket is alapvetően befolyásolja, hogy milyen az állapota. Az esetleges petyhüdt, tónustalan hasfal nem támasztja többé megfelelően törzsünk elülső részét. Ez pedig hát- és derékfájdalomhoz, különböző sérvekhez, gátizomproblémákhoz vezethet. A szüléstől függetlenül is kihívást jelenthet a lapos has kialakítása.

De a várandósság 9 hónapja alatt a hasfalunk elkerülhetetlen átalakuláson megy keresztül. Hogy épül fel hasfalunk anatómiailag? Hogy képes az izomzat és a bőr oly mértékben kitágulni, hogy egy kifejlett baba elférjen a hasüregben? Maradandó nyomot hagy a szülés a hasfalon? Mi a szép hasfal megteremtésének módja? Az alábbi cikkben erről esik szó.

Egy kis anatómia

Nem is gondolnánk, mennyi mindenért felelnek hasizmaink életünk minden percében. Azonkívül, hogy lehetővé teszik a törzs hajlítását és oldalra fordítását, megtámasztják és védik a hasűri szerveket. Fontos szerepet játszanak a gerinc és a medence rögzítésében. A hasizmok a hátizmok antagonistái, vagyis azokkal összhangban, velük ellentétes mozgást hoznak létre.

Mozgásszervi problémákhoz vezethet, ha a két izomcsoport ereje nem egyenlő, vagy esetleg mindkettő túl gyenge. Meglepő, de igaz, hogy sokszor a gyötrő derékfájás hátterében is a hasizmok és az alsó hátizmok edzetlensége áll. Élettani szempontokon túl, esztétikailag is mutatósabb a lapos has (nem feltétlenül a kockás). Egy szép hasizom azt is jelzi, hogy tulajdonosa a legjobb formájában van – edzett, és alacsony a testzsírszintje is. 

A hasfal izmainak több fajtájuk van: egyenes hasizom, külső és belső ferde hasizom, haránt hasizom. Együttes feladataik a törzs mozgatása, az állandó hasi nyomás biztosítása, a hasi légzés segítése és a hasprés. Ezenkívül segítenek a gerincet megfelelő helyzetben tartani.

Csalánkiütés: 4 kérdés, amit a gyermekorvos feltesz

2024. augusztus 02.

A csalánkiütés lehet akut vagy krónikus. A kivizsgálást nemcsak a sok kiváltó tényező nehezíti, hanem az is, hogy a tünetek gyakran elmúlnak, mire a kis beteg orvoshoz kerül. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa támogatni a mielőbbi diagnózist. 

Valóban csalánkiütéssel van dolgunk?

A különböző bőrtünetek nagyon gyakoriak csecsemő- és kisgyermekkorban. A kicsik érzékeny bőrét irritálhatja a mosószer, tusfürdő, öblítő, de kiütések, viszkető foltok jelentkezhetnek bizonyos ételek fogyasztása miatt is. A bőrtünetek hasonlóak lehetnek, szülőként nehéz megállapítani, hogy például ekcéma, melegkiütés, valamilyen kiütéssel járó bőrbetegség vagy csalánkiütés jeleit látjuk-e a gyermeken.  

Dr. Balogh Ádám elmondta, hogy a csalánkiütést onnan ismerhetjük fel, hogy jellegzetes duzzanattal járó, csoportokban elhelyezkedő vagy nagyobb kiterjedésű kiütéseket okoz, melyek testszerte jelentkezhetnek. Súlyosabb esetben arc-, szemhéj-, ajak-, súlyos esetekben nyelvduzzanat, nehézlégzés is társulhat hozzá. A csalánkiütés lehet akut, mely hirtelen jelentkezik, akár órákon belül eltűnhet, de 4-6 héten belül elmúlik. A krónikus csalánkiütés 6 hétnél tovább tart ez idő alatt a csalángöbök eltűnhetnek, majd más testrészen felbukkannak.

Szerteágazó kiváltó okok

Akut csalánkiütés hátterében, gyermekkorban leggyakrabban valamilyen fertőzés (legtöbbször vírus) áll, gyakran jelentkezik légúti hurut kapcsán is, de kiválthatja allergia is (például gyógyszer vagy étel). A krónikus csalánkiütést is okozhatja fertőzés, de előhozhatja a hideg, meleg vagy nyomásérzékenység, napfény, sőt intenzív edzés vagy érzelmi hatás (például stressz, szorongás) is.

A csalánkiütés kivizsgálása

Ahhoz, hogy a kezelőorvos meg tudja állapítani, milyen további vizsgálatok elvégzésére lesz szükség a diagnózishoz, nagyon alaposan kikérdezi a szülőket a gyermek tüneteiről. A kórelőzmények és a csalánkiütéssel összefüggésbe hozható egyéb panaszok megismeréséhez az alábbi kérdéseket lényeges, hogy meg tudjuk válaszolni az orvosi konzultáció során:

• Mikor jelentkeztek először a tünetek?
• Köthető-e valamihez a megjelenésük? (pl. új étel bevezetése, testedzés, betegség, gyógyszer szedés, fürdés meleg vízben, stressz)
• Melyik testrészen jelent meg csalánkiütés és mennyi ideig?
• Jelentkezett-e egyéb tünet is a csalánkiütés mellett? (pl. szem-, vagy ajakduzzanat, orrfolyás, nehézlégzés)

A túlképzettség buktatói

2024. augusztus 02.

Manapság nagyon gyakori, hogy sokan munkakereséskor „lebutítják” a szakmai önéletrajzukat, letagadva bizonyos végzettségeket és tapasztalatokat, hogy ne tűnjenek túlképzettnek, és ezért alkalmatlannak egy, a tényleges képességeikhez képest valóban alacsonyabb szintű munkakörre. Pedig az efféle trükközés hosszabb távon biztos nem jó ötlet, egyfelől, mert könnyű lelepleződni (mit is csinált az ember akkor az egyetemi évek alatt?), másfelől, mert a folytonos színlelés komoly pszichés feszültséget okozhat az embernek.

Túlképzettségről akkor beszélünk, ha az egyén formális, bizonyítványokkal és oklevelekkel alátámasztható iskolai végzettsége magasabb, mint ami a betöltött vagy betölteni kívánt munkahelyhez szükséges. De ilyenkor sok szakértő szerint talán helyesebb alulfoglalkoztatásról beszélni, hisz az illető nem „túlképezte” magát, csak nem használja ki a környezete által elvárt mértékben a megszerzett tudását, tapasztalatait, képességeit. Ugyanakkor sokszor nehéz pontosan meghatározni, konkrétan milyen végzettségre is lenne szükség egy-egy munkakör betöltéséhez, minél összetettebb az adott munka, annál inkább, hisz annál komplexebb tudást igényelhet. Így az sem feltétlen egyértelmű minden esetben, hogy honnantól számít túlképzettnek valaki, bár konkrét esetekben ezt a legtöbben elég pontosan megítélhetőnek vélik.

A túlképzettség okai

Jogos a kérdés, hogy miért nem talál valaki a képzettségének megfelelő állást, ha papíron megfelel minden feltételnek, és kereslet is van a munkaerőpiacon a végzettségére? Ezzel kapcsolatban többféle szociológiai, pszichológiai, és persze szociálpszichológiai elképzelés is létezik.

• Az első a megfelelő társadalmi tőke hiánya. A Pierre Bourdieu nevéhez köthető elmélet szerint a különböző tőkék (gazdasági, kulturális, társadalmi) egymásba fordíthatók, egymásra átválthatók, és az érvényesülés egyik feltétele, hogy az egyén ezeket ténylegesen váltsa is át. Ha van pénze, szerezzen jó végzettséget, ha van tudása, találjon jól fizető munkát, ha befolyásos ismerősei vannak, kapjon komoly megbízásokat. És ideális esetben mindezekkel a tőkékkel rendelkezik is, mert valamelyik hiánya már gátolja az átváltásokat. Vagyis hiába van valakinek kiváló minősítésű diplomája, ha nincsenek megfelelő kapcsolatai (ismerősök, egykori iskolatársak, rokonok stb.), el sem jut egy állásinterjúig, vagy legalábbis jóval kisebb eséllyel, mintha lennének megfelelő „jóakarói”, személyes kapcsolatai.
• Lehetséges, hogy a reménybeli munkavállalónak egyszerűen nincs elég ideje, energiája, pénze egy hosszabb álláskereséshez. Mert sürgetik a megélhetési gondok, nagy a család nyomása, hogy mielőbb elhelyezkedjen, vagy például kudarckerülő, aki rosszul viseli az elutasítást, így egy-két sikertelen kísérlet után feladja, hogy a képzettségének megfelelő munkája legyen.
• És persze elképzelhető az is, hogy valakinél egyszerűen nem illeszkednek a képességek a formális iskolai végzettséghez. Hiszen azonos végzettség mellett is nagyon különbözőek lehetnek az emberek képességei, nagyon különböző mértékben lehetnek alkalmasak ugyanarra a munkakörre. Itt egy hibás illeszkedésről van szó, nem mindenki olyan irányban tanul tovább, ami igazán megfelelne az adottságainak, mert, mondjuk, erős a szülői nyomás, csábító a választott szakmával elérhető fizetés és/vagy presztízs, esetleg az adott képzés a legelérhetőbb ott és akkor. Ezek miatt aztán elvégezhet az ember, mondjuk, egy mérnökképzést úgy, hogy orvosnak vagy biológusnak alkalmasabb lenne. És nem is mérnökként fog dolgozni, legfeljebb egy beosztott technikusként, a diplomájától részben függetlenül.
• Végül pedig a már említett családi helyzet is alulfoglalkoztatottsághoz vezethet. A házasság, a gyermekvállalás jelentősen csökkentik az egyén (földrajzi) mobilitását, már nem olyan könnyű a jobb, a végzettségnek megfelelőbb állás miatt elköltözni. Egy jó darabig azokból a munkahelyekből lehet csak válogatni, amelyek helyben vagy a közelben rendelkezésre állnak. Mire pedig a gyerekek felnőnek és kirepülnek, már a kor miatt is nehezebb váltani, így marad a túlképzettség, avagy alulfoglalkoztatottság, mint az egyén komfortzónájának része.

A fallikus szakasz határozza meg a személyiséget?

2024. augusztus 01.

Sigmund Freud szerint a felnőttkori személyiségjegyek már gyermekkorban alakulnak ki, különösen a fallikus szakaszban (3-6 éves kor között) dől el jó néhány dolog, melyet az Ödipusz- és Elektra komplekszus létrejöttével magyaráz.  

A pszichológia tudományának megjelenése kezdetén Freud egyedülálló megközelítést dolgozott ki a gyermek lelkének fejlődésével kapcsolatosan. Teóriája szerint három szakasz különíthető el a gyermekkorban:

1. Az orális szakasz, mikor a csecsemőnek a szopás okoz örömöt.
2. Az anális szakasz, mikor a gyermek a széklet megtartását és elengedését gyakorolja.
3. A fallikus szakaszt a saját nemi szervekkel való játék jellemzi.

A harmadik szakaszban jelenik meg a tudatalatti szinten a fiúknál az Ödipusz- illetve a lányok esetében az Elektra-komplekszus.

Az Ödipusz komplekszus

A teória szerint a fiúgyermek vonzódik édesanyjához. Freud azt állítja, hogy ilyenkor az apa az útjában áll, ezért agresszivitást mutat apja irányában és riválist lát benne. Egyben attól is fél, hogy az apa felveszi a harcot, és visszavág. Arra is számít, hogy az apa megbünteti az anyára irányuló vágyakozása miatt, és ezért kasztrálja. A kasztrációs szorongás csak növekszik, mikor a kisfiú ráébred, hogy a lányoknak nincs pénisze, úgy gondolják, hogy büntetésből lett eltávolítva. Idővel a fiú rájön, hogy anyja nem lehet az övé, és nem lehet az apja riválisa, ehelyett megtanulja, hogy egy másik nőt kell találnia, és az apjával azonosulni – így tudja feloldani a konfliktust.

Az édesapa kora befolyásoló tényező

2024. augusztus 01.

A fogantatás szempontjából, sőt, a késői gyerekvállalás szemszögéből is jellemzően az édesanyára koncentrálunk. Az ő kora és felkészültsége határozza meg ugyanis azt, hogy a magzatának mekkora esélye van a genetikai rendellenességekre. Nos, ez csak részben igaz, ugyanis az apa életkora szintén befolyásoló tényező! A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.

Családalapítás

Tény, hogy felgyorsult világunkban a családalapítás is egyre későbbre tolódik. Ma már nem, hogy nem ritka, hanem inkább az a jellemző, hogy a nők a húszas éveik végén, vagy a harmincas éveik elején vállalnak gyermeket, de ma már az sem olyan ritka, hogy ennél is lényegesen később jön az első baba. Ennek okai sok szempontból érthetőek, ám azzal tisztában kell lenni, hogy a szervezetnek – főleg a 30-as vagy idősebb édesanyák esetében – már szüksége van a támogatásra is, hiszen a várandósság hatalmas kihívást jelent a testnek.

Az édesapák korával kevesebbet szoktunk foglalkozni. Pedig kellene, ugyanis náluk is megfigyelhető a tendencia. Az átlag házaspár esetében a férfi néhány évvel jellemzően idősebb a feleségnél. Vagyis egy „későn” vállalt baba a férfi életében is „későn” jön, ráadásul néhány évvel később, mint a hölgyeknél. Vagyis nem ritka, hogy az első babánál az édesapa akár a 40-es éveit tapossa, de az is előfordul, hogy még idősebb. Ez azonban nem jelenthet gondot, hiszen a férfiak termékenysége az évekkel nem romlik úgy, mint a hölgyeké.

A termékenységük valóban nem a kor…

Az emberek kora meghatározó lehet a szaporodás szempontjából. Ma már azt is tudjuk, hogy ez nem csak a hölgyek esetében igaz, habár jellemzően csak rájuk koncentrálunk. Ennek oka, hogy a férfiaknál a kor előrehaladtával sem csökken jelentősen, vagy akár egyáltalán a spermaszám. És a sperma mennyisége egy alapvető érték ahhoz, hogy családot alapíthassunk.

Csakhogy a sperma minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége. A kor előrehaladtával azonban a spermatogenezis folyamán az örökítőanyag sokkal nagyobb számú spermiumban sérül, mint előtte. Ez sajnos azt eredményezi, hogy az idősebb édesapák esetében megnő a genetikai rendellenességek valószínűsége, de a mentális gondokra – mint a skizofrénia, az autizmus, vagy a bipoláris rendellenességek – is nagyobb az esélye a  születendő gyereknek.