Milyen élelmiszerekből álljon az étrend pajzsmirigybetegség esetén?

2025. augusztus 09.

• A szervezet jódbevitele a jódozott só mellett növelhető a tengeri halak, algák (sushi), jóddal dúsított élelmiszerek rendszeres fogyasztásával. Hashimoto betegség esetén meggondolandó a túlzott jódbevitel kerülése, mert autoimmun pajzsmirigygyulladásban a túlzott jódbevitel az állapot romlását eredményezheti. (1) Ilyen esetben érdemes lehet a különféle sófajtákat vegyesen, egymást felváltva használni, például jódozatlan asztali sót, és tengeri sót kombinálva.
• A tengeri halakat nem csupán jódtartalmuk, de magas ómega-3-zsírsavtartalmuk miatt is érdemes beépíteni az étrendbe, magasabb zsírtartalmú halak, pl. a lazac, vagy a makréla heti egy-kétszeri fogyasztásával.
• A szelén messze legmagasabb mértékben a brazil dióban található meg, rendszeres, mértéktartó fogyasztása ezért üdvözlendő.
• Vas-, és cinkbevitelünk jó szinten tartható a vörös húsok, és a máj rendszeres fogyasztásával, ezen kívül érdemes tojást, tejtermékeket is beépíteni az étrendbe, figyelembe véve a napi ajánlásokat, amit Magyarországon az OKOSTÁNYÉR^® fogalmaz meg.

Vannak-e kerülendő élelmiszerforrások?

A pajzsmirigy egészségének helyreállítása érdekében bizonyos élelmiszerek fogyasztása kerülendő vagy korlátozandó, és lényeges, milyen konyhatechnológiai műveletet alkalmazunk.

Mitől lesz aktív vagy csendes egy agysejt a térbeli tájékozódás közben?

2025. augusztus 09.

Agyunk egyik régiója kulcsszerepet játszik abban, hogy eligazodjunk a térben. Itt, a hippokampuszban találhatók az úgynevezett helysejtek, amelyek csak akkor aktívak, ha az élőlény egy adott helyen tartózkodik. Érdekesség, hogy egy adott feladat során a hippokampusz idegsejtjeinek csupán a fele aktív, a többi „csendben marad”. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatása fontos lépés annak megértésében, hogyan specializálódnak agysejtjeink egy-egy feladatra. A jövőben ezen ismeretek hozzájárulhatnak olyan betegségek jobb megértéséhez és kezeléséhez, ahol a térbeli tájékozódás és a memória károsodik.

A HUN-REN KOKI kutatói Nusser Zoltán vezetésével éber egereken végzett mérések során követték nyomon az idegsejtek aktivitását, miközben az állatok egy virtuális valóságban „futottak” jutalomért. Ez alapján az agysejteket aktív helysejtekre és csendes sejtekre osztották, majd az így azonosított sejteket további, élettani és morfológiai vizsgálatoknak vetették alá.

Elsőként az idegsejtek elektromos tulajdonságait mérték meg. A kapott eredményből kiderült, ezek nem mutattak különbséget a két sejttípus között, így ez nem magyarázza, miért aktív az egyik sejt és a másik miért nem. Ezután azt vizsgálták, hogy a csendes sejtek nagyobb gátlást kapnak-e más sejtekből. A gátló szinapszisok sűrűségében azonban szintén nem találtak lényeges különbséget.

Végül a kutatók a sejtek dendritjeire, az információt fogadó nyúlványokra és azok tüskéire koncentráltak. Ezek a tüskék fogadják a serkentő jeleket, és korábbi kutatások szerint a méretük összefügg a beérkező serkentés erejével. Itt már megfigyeltek eltérést: habár a dendrittüskék sűrűsége hasonló volt, a helysejtek dendrittüskéi nagyobbak voltak, vagyis erősebb serkentő bemeneteket is kapnak.

Ez a megfigyelés azt sugallja, hogy az aktivitásbeli különbség oka az eltérő serkentő bemeneti erősség lehet, míg az elektromos jellemzők vagy a helyi gátló hatások elhanyagolhatóbb szerepet játszanak.

Nem törvényszerű az időskori csontritkulás

2025. augusztus 08.

Már fiatalon tehetünk a megelőzésért

Valamennyien aktív és teljes életet szeretnénk élni, idős korunkban is. De mi tehetünk abban az esetben, ha a csontjaink nem hajlandóak engedelmeskedni? Tévhit, hogy a csontritkulás idős korban alakul ki – az igazság az, hogy egy egész életen át tartó folyamat eredménye, ami ellen már most is lehet tenni.

A csontok egészsége szoros összefüggésben áll a fizikai aktivitással

A csontszövet a szervezet egyik legaktívabban megújuló részének számít, amely 7-10 évente lecserélődik. Ehhez azonban nem elegendő a vitaminpótlás – szükség van a csont- és izomrendszer rendszeres, célzott terhelésére is. Szabó Klára, a Sherlock Rehab vezető gyógytornász, manuálterapeutája szerint az olyan mozgásformák, mint a futás, túrázás, nordic walkingozás, táncolás, trambulinozás vagy az izomerősítő edzések segítenek fenntartani és újraépíteni a csonttömeget.

Mesterséges intelligencia forradalmasíthatja az öregedést

2025. augusztus 08.

Élj hosszabban és jobban! – világszinten is az elsők között

A Déli Klinika hazánkban elsőként vezette be a védjegyzett Complex Longevity® programot, amely a legmodernebb technológiákra, biomarker-elemzésekre és mesterséges intelligenciára építve kínál egyedülálló, személyre szabott egészségügyi megoldásokat. A program nem csupán a hosszabb élet elérését célozza, hanem az életminőség és teljesítőképesség javítását is, a prevenciót és a folyamatos monitorozást helyezve középpontba. Az új szemlélet az egyéni biológiai adatokon alapuló, tudományosan igazolt megelőzésen és természetes beavatkozásokon nyugszik.

A Déli Klinika – a nemzetközi élvonalhoz csatlakozva – hazánkban elsőként vezeti be a legmodernebb technológiákra és tudományos alapokra épülő, komplexitásában egyedülálló, védjegyzett Complex Longevity® programjait. 

A hosszú élet elérése („longevity”) világszerte az egészségügyi innovációk egyik fő célkitűzése. A Déli Klinika azonban ennél is többet kínál: egy olyan átfogó programot, amelynek a segítségével nemcsak az éveink számát, hanem az életminőségünket, a teljesítőképességünket is maximalizálni lehet – precízen egyénre szabva, adatalapon, mesterséges intelligenciával támogatva. 

Nincs két egyforma ember, így nincs univerzális recept

Minden ember szervezete egyedi, azaz másképp öregszik, másképp reagál a terhelésre és másként jelez – így nincs olyan általános egészségügyi stratégia sem, amely mindenkire egyformán érvényes lenne. A Déli Klinika Complex Longevity® programjai ezt az egyediséget veszik alapul: a hagyományos orvosi vizsgálatokon túlmutatva komplex biomarker-elemzésekkel, precíziós diagnosztikával, monitorozással, valamint mesterséges intelligencia által támogatott egyéni rizikóelemzésekkel és – ha szükséges – genetikai szintű vizsgálatokkal biztosítják, hogy az Ön testének az aktuális állapotához igazított legcélravezetőbb megoldások szülessenek a jelenre és a jövőre nézve egyaránt.

A pajzsmirigy hormontermelését támogató makrotápanyagok

2025. augusztus 07.

Az anyagcserefolyamatok megfelelő működéséhez elengedhetetlen a jól hidratált közeg, ezért a folyadékfogyasztás kiemelt szerepet játszik. A bevitt folyadék legelsősorban víz, csapvíz, ásványvíz, tisztított víz, cukrozatlan gyümölcstea formájában kerüljön be a szervezetbe, kerülendőek a cukros üdítőitalok, és az alkohol is.

A pajzsmirigybetegségek önmagukban nem tartoznak a klasszikus értelemben vett szénhidrátanyagcsere-zavarok közé – mint amilyen a diabétesz, vagy az inzulinrezisztencia-, ugyanakkor a pajzsmirigy működési zavarai szorosan összefügghetnek a szénhidrátanyagcsere állapotával, és közvetett módon befolyásolhatják is azt. Így ennek értelmében lényeges, hogy a szénhidrátbevitel mennyisége és minősége is megfelelő legyen az étrendben. Érdemes inkább a komplex, lassabban felszívódó szénhidrátokat fogyasztani (pl. teljes értékű gabonák, alternatív gabonafélék, zöldségek, hüvelyesek), amelyek fogyasztásával csökken a vércukorszint ingadozásának mértéke. A komplex szénhidrátokban gazdag élelmiszerek rosttartalma magasabb, a megfelelő rostbevitel pedig segít fenntartani a bélflóra egyensúlyát is, így támogatja az immunrendszert. (1) A teljes értékű gabonák preferálása mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a megfelelő mértékű – az ajánlásoknak megfelelő – napi 4-500 gramm zöldség-gyümölcsfogyasztást sem, lehetőleg gyakrabban választva a szezonális alapanyagokat, annak tudatában, hogy néhány zöldség nyers állapotában göbképző tulajdonsága miatt kerülendő.

Az ideális minőségű zsír(sav)bevitel támogatja a megfelelő hormontermelést és a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) jó felszívódását is. Különösen fontosak az egyszeresen, és a többszörösen telítetlen zsírsavak, például az olívaolaj, repceolaj, vagy a lenmagolaj, a zsírosabb halak, például lazac, és az olajos magvak, mint a lenmag, és dió fogyasztása. Az étrend így kedvező irányba befolyásolhatja a vérzsírértékeket, ezáltal csökkentve a magas koleszterinszintet is.

Reaktív hipoglikémia – nem csak cukorbetegek lehetnek rosszul evés után

2025. augusztus 07.

A hipoglikémia egy szakkifejezés az alacsony vércukorszintre utal. Ilyenkor az érték 3,3 mmol/l alá esik. A reaktív hipoglikéma pedig azt a jelenséget írja le, amikor a vércukorszint étkezés után néhány órával esik le, és kellemetlen tüneteket, akár rosszullétet okoz. Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont – Prima Medica diabetológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem csak cukorbetegeknél fordulhat elő, viszont mindenki tehet a megelőzéséért.

Az étkezés utáni rosszullét a vércukorszint esés miatt jelentkezik

Az étkezés után 2-4 órával bekövetkező reaktív hipoglikémia oka, hogy a szénhidrátokban gazdag étkezés után felgyorsul az inzulin hormon kiválasztása, ami a vércukorszint csökkentéséért felelős Gyakran ennek hátterében inzulinrezisztencia áll. Ilyenkor a sejtek ellenállóvá válnak az inzulin hatásával szemben, mert a szervezet több inzulint fog termelni. Jórészt az étkezés a közvetlen kiváltó ok, de a már kezelt cukorbetegeknél az is előfordulhat. Ennek oka lehet:

-A szokásosnál több gyógyszer, vagy inzulin használata a cukorbetegség kezelése során.
-A szokásosnál kevesebb étkezés, valamely étel vagy kisebb fogás kihagyása.
-A szokásosnál több fizikai aktivitás vagy edzés.
-Alkoholfogyasztás.
-Hasmenéssel járó betegségek.
-Ha az étkezést és a tablettás kezelést nem hangolja össze.
-Időjárási szélsőségek, például nagyon meleg vagy nagyon hideg időjárás.

Az inzulin vagy más gyógyszer dózisának megváltoztatására van szükség ahhoz, hogy kikerülhető legyen a vércukorszint esés. Ugyanakkor Porochnavecz doktornő szerint nem csak cukorbetegeknél figyelhető meg ez a jelenség, aminek a pontos okai sokszor nem tisztázottak, de mindenképp kapcsolatban van azzal, mikor és mennyit eszik az illető.

Ökofalvak és életmódváltók találkozója Magyarországon

2025. augusztus 06.

Két nyári esemény ad útmutatót a változásra vágyóknak

Egyre többen érzik úgy, hogy számukra a városi lét már nem fenntartható, és valami egészen másra van szükségük, majd tanyát vesznek, megpróbálnak természetközeli, önellátó életmódot kialakítani. Azonban hamar ráébrednek: egyedül mindez szinte lehetetlen. Az igazi megoldás a közösség, olyan emberek összefogása, akik együtt gondolkodnak, együtt dolgoznak, és közösen építenek fel egy élhető alternatívát. Idén nyáron két különleges esemény is útmutatást ad azoknak, akik változtatni szeretnének.

Idén először érkezik Magyarországra Európa legnagyobb ökofalu-találkozója, a GEN (Global Ecovillage Network) szervezésében. A nemzetközi hálózat most ünnepli 30. születésnapját.

GEN – European Ecovillage Gathering

Augusztus 12-17 között Lengyeltótiban a Manas Garden ad otthont a nemzetközi tudás- és tapasztalatcserének. „Több száz résztvevő érkezik majd Nyugat-Európából, Ázsiából, Amerikából és Dél-Amerikából is, akik már működő ökofalvak képviseletében hozzák el a fenntartható közösségi életmód kulisszatitkait, évtizedes tapasztalataikat” – fogalmazott Forrai Mária főszervező. 

A találkozó egyfajta szabadegyetemként működik majd, ahol a résztvevők megtanulhatják, hogyan lehet hosszú távon is működő ökofalvakat létrehozni és fenntartani.

Milyen esetben javasolt az emlő aspirációs citológia?

2025. augusztus 06.

Az aspirációs citológia egy olyan diagnosztikus eljárás, amely során ultrahangos vezérlés mellett egy vékony tűt vezetünk az adott területre, hogy onnan vákuum segítségével sejtmintát vegyünk, amit aztán egy kenetre kenve a citológus mikroszkóp alatt megvizsgálhat. Ezzel a módszerrel nem csak az állapítható meg, hogy a képlet milyen valószínűséggel jó- vagy rosszindulatú, de arra is alkalmas, hogy az emlőben lévő folyadék tartalmú képletek, például panaszt okozó ciszták vagy szeromák tartalmát leszívják. Dr. Török Bálint, az Ultrahangközpont – Prima Medica radiológusa mutatta be az aspirációs citológia folyamatát.

Milyen esetben szükséges az aspirációs citológia?

Az aspirációs citológia (vagy más néven vékonytű biopszia) egy a betegek számára kis fájdalommal/kellemetlenséggel járó vizsgálat, amely a járóbeteg ellátás részeként működik. Leggyakrabban talán pajzsmirigy göbök vizsgálata során van szerepe, amikor felvetődik a rosszindulatúság esélye (főleg nagyobb, szcintigráfiás vizsgálat alapján hideg göbök esetén), ezenfelül alkalmazható az emlőben talált ciszták, szeromák és esetleges tályogos folyamatok, valamint hónalji nyirokcsomók esetén is.
A mintavétel nem egy első lépcsőben választandó módszer, azt mindig megelőzi egy előzetes képalkotó vizsgálat, és csak ennek az eredményére építve, indokolt esetben van szükség aspirációs citológiára. A pajzsmirigy diagnosztikán kívül akkor is ez az eljárás a célravezető, ha az emlőben talált ciszta több rekeszből áll, fala egyenetlen, vastag, vagy polipszerű belső növedék található benne, illetve, ha a tartalma nem víztiszta, hanem sűrű. Az ilyen komplex cisztáknak nevezett eltérések esetén lehet indokolt a mintavétel. Az így nyert sejteket egy kenetre kenve a mintát citopatológus vizsgálja meg.

A pajzsmirigydiéta legfontosabb étrendi javaslatai, fontos mikro- és makrotápanyagok

2025. augusztus 05.

A pajzsmirigy hormontermelését több létfontosságú mikrotápanyag segíti.

• A jód kulcsfontosságú a pajzsmirigyhormonok előállításához, hiszen kapcsolódik a tirozinmolekulához, így alkotva meg a pajzsmirigyhormonokat. A trijód-tironin három, míg a tirozin négy jódmolekulát tartalmaz, innen a nevük: T3 és T4 hormon. Az emberi szervezet nem képes jódot szintetizálni, az étkezéssel kell azt bevinni. Legfontosabb jódforrásaink a tengeri halak, algák, tej, tejtermékek, tojás, valamint a gabonafélék, és a jódozott só, de fontos megemlíteni, hogy az élelmiszerek jódtartalmát a talajviszonyok is meghatározzák. Magyarország jódszegény területnek tekinthető, ezért kiemelten fontos a jódozott só, és további dúsított termékek fogyasztása a pajzsmirigy egészségének fenntartásához. A felnőttek számára javasolt jódbevitel 150 mikrogramm/nap. (6)
• A szelén részt vesz a pajzsmirigyhormonok aktiválásáért és lebontásáért felelős enzimek működésében. A szervezetben a pajzsmirigy főként T4 (tiroxin) hormont termel, a T4-ből a T3 (trijódtironin) nevű aktív hormon, az ún. dejodináz enzimek segítségével alakul ki, ezek az enzimek pedig szelént tartalmaznak. (7) A szelén legkönnyebben a paradió (brazil dió) fogyasztásával juttatható be szervezetünkbe, szeléntartalma kiemelkedő (1900-3000 mikrogramm található 100 grammban). Akárcsak a jód esetében, az élelmiszerek szeléntartalmát is a talajviszonyok befolyásolják. A WHO, az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) és a Nemzetközi Endokrin Társaság naponta 55-70 mikrogramm szelén bevitelét javasolja, de fontos, hogy a napi 3-400 mikrogrammos mennyiséget semmiképp se lépjük túl, mert a túl magas szelénbevitel is negatív következményekkel járhat, mint hajhullás, körömtöredezés, illetve idegrendszeri tünetek. (8)
• A cink is szerepet játszik a T4-T3 hormon átalakulásban, de támogatja az agyalapi mirigyben a TSH hormon termelését is, sőt, feladata van az antioxidáns védelemben, hozzájárul a szabadgyökök semlegesítéséhez. (9)
• Az autoimmun pajzsmirigybetegségekben gyakran alacsony D-vitamin-szint figyelhető meg, a D-vitamin pótlása csökkentheti az autoantitestek (pl. anti-TPO) szintjét. (10) A pajzsmirigysejteken (tirocitákon) D-vitamin receptorok is találhatók, ami azt jelzi, hogy a D-vitamin közvetlenül is befolyásolhatja a TSH-receptorok és a hormonszintézis működését. A vérben, a laborparaméterekben 75-125 nmol/l esetén beszélünk normál D-vitamin-szintről, ennek fenntartásához felnőtteknek napi 2000NE bevitele javasolt a magyarországi konszenzusajánlásnak megfelelően. (11) Mindez D3-vitamin szupplementációval lehetséges, de az állati eredetű élelmiszereink is tartalmaznak D-vitamint: jelentős mennyiséggel bírnak a zsíros tengeri halak, mint például a lazac, a makréla, a hering és a szardínia – ezek rendszeres fogyasztása nemcsak a D-vitamin, hanem az ómega-3-zsírsavak ideális beviteléhez is hozzájárul. Szintén tartalmaz D-vitamint a marha- és csirkemáj, bár kisebb mennyiségben. A tojássárgája is hozzájárulhat a bevitelhez, különösen, ha a tojás szabad tartású tyúkoktól származik, amelyek napfényhez jutnak.
• A pajzsmirigy peroxidáz (TPO) nevű enzim működéséhez – ez az enzim segíti a jód beépítését a tiroxin hormonba – kofaktorként vas szükséges. Tehát ha a szervezet vastartalma alacsony, csökkenhet a T3 és T4 hormonok termelődése is.
• Az ómega-3 megfelelő szintje több szempontból is kedvező a pajzsmirigy egészségének tekintetében: a pajzsmirigy-alulműködés esetén megnőhet a koleszterinszint, az ómega-3-zsírsavak bevitele pedig csökkentheti a koleszterinszintet, sőt a gyulladásos markereket is. Az ómega-3 bevitel a korábban említett depresszió, mint tárbetegség tüneteit is enyhítheti.

Nyári időszakban különösen figyeljünk a melanómára

2025. augusztus 05.

Rákos megbetegedést előzhetünk meg vele

Már javában tart a nyár, és a gyakori, erős UV-sugárzás miatt bizony veszélynek vagyunk kitéve, könnyen rákos megbetegedés alakulhat ki szervezetünkben. A statisztikák szerint pedig sajnos egyre több melanómás beteg van világszerte, így hazánkban is. Ezért is indokolt annak mélyebb kutatása, új terápiás kezelések kifejlesztése. A szegedi HCEMM-ben pedig új korszak kezdődött a melanóma kutatás területén, a tudósok ugyanis bioinformatikai eszközök felhasználásával forradalmasíthatják a melanóma diagnosztizálását és kezelését.

„A melanómás betegek száma növekszik, ez pedig indokolttá teszi annak mélyebb kutatását, új terápiás kezelések kifejlesztését. Fontos tudni azonban, hogy a betegség időben való diagnosztizálása esetén a páciensnek jók az esélyei a teljes felgyógyulásra. A melanóma ugyanis attól válik rendkívül veszélyessé, ha van ideje más szervekben áttéteket képezni, ami így rendkívül agresszívvá válik, ilyenkor a környező szövetek képesek átprogramozni a melanómát. Halál esetén az elsődleges ok így nem maga a melanóma betegség szokott lenni, hanem az általa keletkeztetett daganatos szervi áttétek.” – mondta Dr. habil Pankotai Tibor, a HCEMM Genom Integritás és DNS Hibajavítás Kutatócsoport vezetője.

Az alapos vizsgálatok tehát rendkívül fontosak, mert azok során rengeteg információt lehet kinyerni a kialakult betegségről. Ez lehet egy anyajegyről készített fényképsorozat, és annak mesterséges intelligencia alapú elemzése, vagy épp egy vérvételből származó cirkuláló tumoros DNS adat. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk a páciens egészségügyi állapotáról, a kialakult kóroki állapotról. Ha pedig sok adat áll rendelkezésre, akkor gyorsabban és ami fontosabb, pontosabban állítható fel a diagnózis. Viszont a rengeteg adat feldolgozása nagy erőforrást igényel. Itt jön képbe a bioinformatika, ami képes a levett mintákat tűpontosan kielemezni, analizálni, amiből már a kezelőorvosok nagyobb hatékonysággal tudják felállítani a diagnózist.

A kutatócsoport vezetője úgy látja, hogy van egy tudatos társadalmi réteg, amely folyamatosan odafigyel magára, rendszeresen jár szűrésekre, a nyári időszakban használ fényvédő krémeket, illetve, ha bármi elváltozást lát a bőrén, azonnal orvoshoz, illetve szakemberhez fordul. Az ő esetükben a melanóma aránylag gyorsan és nagy hatékonysággal kezelhető. Ám a lakosság nagyobb része kevésbé veszi komolyan a bőrét érő elváltozásokat, és arról sincs tudomásuk, hogy a bőrön látható jelek milyen fontos üzeneteket hordoznak. Így nagyobb eséllyel alakulnak ki azok a súlyos áttétek, amelyek akár halállal is végződhetnek.