Magyar kutatók közreműködésével készült el az európai talajok sótartalomtérképe

2025. április 10.

Csaknem 20 ezer feltalajminta elemzése nyomán készítették el Európa talajainak sótartalom-térképét egy nemzetközi kutatás során. A tanulmányban a talaj sótartalmának térbeli eloszlását vizsgálták. Az eredmények segítik a fenntartható talajgazdálkodást és az élelmiszer-biztonságot. A vizsgálatokban részt vevő magyar kutatók szerint hazánk termőtalajainak sótartalma európai viszonylatban közepesnek mondható, mégis fennáll a veszélye talajaink másodlagos elszikesedésének.

A fenntartható élelmiszer-termeléshez rendelkezésre álló termőterületekre világszerte egyre nagyobb nyomás nehezedik a talajromlás, az éghajlatváltozás és a vízhiány következtében, ezért elengedhetetlen a talajok védelme és fenntartható kezelése a jövő élelmezésbiztonsága érdekében. Mivel a világ népessége várhatóan a jövőben is növekedni fog, szükség van az erőforrásaink felmérésére és az eszközök biztosítására a pontos és gyors talajmonitorozáshoz. A talajromlás, a szárazság, a szélsőséges időjárás és a különböző szennyeződések miatt világszerte komoly veszélynek vannak kitéve a termőtalajok, és fennáll annak a veszélye, hogy hosszú távon nem tudják kielégíteni az egyre nagyobb élelmiszerszükségletünket.

Az európai talajok sótartalmának térbeli eloszlását modellezték egy nemzetközi együttműködés keretében a JRC European Commission vezetésével, melyben a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (HUN-REN ATK TAKI) kutatói, Balog Kitti és Szatmári Gábor mellett a University College London, CSIC Centro de Investigaciones sobre Desertificación-CIDE Valencia, az Aarhus University, a TEAGASC, Dublin, az Agricultural University of Athens, az Isparta University of Applied Sciences és a University of Palermo vettek részt. A közös tanulmány a Geoderma című szakfolyóiratban jelent meg. A kutatás az Európai Uniós földhasználati/felszínborítási statisztikai keretfelmérés, a LUCAS talajmonitoring adataira épül, amely csaknem 20.000 felszíni talajmintát tartalmaz.

Az Európai Bizottság javaslata szerint 2050-re Európa lehetne az első klímasemleges kontinens, amely cél elérésében a talajnak is jelentős szerepe van. Ennek a javaslatnak a része az a stratégia, amely a fenntartható élelmezésbiztonságot helyezi fókuszba. A magyar kutatók közreműködésével elkészített nemzetközi felmérés hozzájárulhat a talajok védelméhez, valamint a tudatosabb és fenntarthatóbb termőtalaj-használathoz.

A talaj sótartalmának térbeli eloszlásáról készült térkép az európai viszonylatban elérhető legrészletesebb (500 méteres felbontású), harmonizált információt nyújtja a jelenleg rendelkezésre álló uniós monitoring adatbázis, a LUCAS 2018. évi felvételezésének adatai alapján. Ennek köszönhetően a gazdálkodók és a szakemberek könnyebben azonosíthatják a problémás területeket, valamint kiválaszthatják a talajuk sóállapotának megfelelő művelési gyakorlatokat.

Szájon át veszi a levegőt? Nem jó!

2025. április 10.

Az állandó szájon át történő légzés betegségekhez vezethet?

A szájüreg kapuját az ajkak formázzák, és lezárják a szájüreget a külvilágtól.
Az ajkak érzékelése a test térbeli orientációjában nagyon lényeges szerepet tölt be. A csecsemő az ajkával fedezi fel a világot. ugyanakkor az ajkak és az arc izmai rendkívül nagy jelentőségűek abban, hogy a száj valóban zárva legyen, ha nincs táplálkozás vagy beszéd. Ezek az izmok lehetnek normális aktivitásúak, illetve túl- vagy éppenséggel alulműködők. Ideális esetben az ajkak zárva vannak, és a záráskor nincs különös izomaktivitás sem az ajkakban, sem az arc egyéb izmaiban.

Sok esetben látható, hogy a száj átveszi a légzési funkciót, és ebben az ajkak, valamint az arcizmok felborult működésének nagy szerepe van.
A légzés szerve az orr. ezzel szemben sok embernél megfigyelhető a száj folyamatos, enyhe nyitvatartása, és azon keresztül a szájon át történő légzés. Ez lehet egész napos is, de van, aki csak alvás közben tér át a szájlégzésre.

Mi ezzel a baj? Hiszen a testnek oxigén kell, a szájon át történő légzés elméletileg még akár több oxigént is bevihet a szervezetbe.
A légzés során a belélegzett levegő megszűrésre, felmelegítésre kerül, mielőtt még a hátsó légútba jutna. Az orrlégzéssel még más folyamatok is lejátszódnak.

Ezek egyike, hogy amíg az orron belélegzett levegő átszellőzteti az arc melléküregeit, a szájlégzésnél ez elmarad. Azaz a szájon át történő légzés esetében pangás alakul ki a melléküregekben. Ráadásul a túl sok oxigén a szén-dioxid kimosásának rovására megy.
A helyi szén-dioxid viszont szükséges lenne a simaizmok ellazulásához.

Így a szájlégző emberekre sokkal jellemzőbb az arcüregek gyakori begyulladása és a füldugulás, a középfülproblémák és a mandulaproblémák.

Bővíti együttműködését az Egis Gyógyszergyár Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem

2025. április 09.

SZTE – Egis Ipari Partnerségi Tanszék néven új oktatási egység kezdi meg működését a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gyógyszerésztudományi Karán. Az Egis és a szegedi egyetem stratégiai partnerekként már korábban is több területen sikeresen működött együtt, az új tanszék indulása mérföldkövet jelent a közös munkában. A megállapodás ünnepélyes aláírására 2025. március 5-én került sor Budapesten, az Egis Tudományos és Technológiai Központban.

Tudástranszfer, az egyetemi és ipari know-how és kultúra szimbiózisa révén az innováció ösztönzése, a kétoldalú kapcsolatok további szélesítése – e közös célok mentén bővíti együttműködését az Egis és a Szegedi Tudományegyetem. Az ennek jegyében alapított SZTE–Egis Ipari Partnerségi Tanszék amellett, hogy szervesen illeszkedik az SZTE már meglévő, színvonalas képzési struktúrájába, új lehetőségeket is kínál az ipari témák iránt érdeklődő szegedi gyógyszerészhallgatóknak. Az Egis szakemberei révén az egyetemen tovább erősödhet a gyakorlatközpontú oktatási szemlélet, hiszen a gyógyszeriparban alkalmazott legfontosabb tudásanyagokat is nagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező, elismert iparági szereplőktől sajátíthatják el a diákok, ami a karrierválasztásukra is döntő hatással lehet. Emellett – mint azt több sikeres projekt is mutatja – az egyetemi és az ipari szféra szorosabb együttműködéséből számos innovatív ötlet, kezdeményezés fakadhat.

„A gyógyszeripar hagyományosan a magyar nemzetgazdaság egyik kiemelkedően magas hozzáadott értékű húzóágazata – mondta el Poroszlai Csaba, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója. – Vállalatunknál nagy hagyománya van az utánpótlás-nevelésnek, a tehetséggondozásnak: több platformon támogatjuk a tehetségek felkarolását, illetve részt vállalunk a leendő szakemberek képzésében. A szegedi egyetemmel is számos eredményes projektben dolgoztunk együtt, a közös pályázati projektektől az oktatási kezdeményezésekig. A tanszék megalapításával ez a szakmai kapcsolat emelkedik új szintre: hamarosan a régió egyik vezető gyógyszergyárának megbecsült munkatársai adhatják át első kézből tapasztalataikat a diákoknak, tanszékvezető kollégám, dr. Spaits Tamás irányítása alatt, méghozzá egy kifejezetten az iparral kapcsolatos tárgyakat oktató tanszéken.

Ahogy azt többek között számos Innovációs Díjunk is bizonyítja, az Egisben lételemünk az innováció. Kötelességünk, hogy meg is tartsuk, tovább is adjuk. Ezt diktálja elsősorban a betegek iránti felelősségünk, a küldetésünk: hogy korszerű gyógyszerekkel segítsünk minél többeket a minőségi élethez. Az innováció erősítésére ezzel a megállapodással új lehetőség adódik: szélesebb tér nyílik az akadémiai szférából érkező és az iparban gyakorló szakemberek közös munkájára.”

„A Szegedi Tudományegyetem az oktatók, a tudományos kutatók és a hallgatók számára biztosítja a tudományos kutatás és tudományok művelésének szabadságát, támogatja feltételeinek megvalósulását annak érdekében, hogy folyamatosan frissülő tudás épüljön bele az aktuális tananyagokba minden képzési szinten és területen” – mondta el Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. – Ehhez elengedhetetlen olyan partnerségek kialakítása, amelyekkel képesek vagyunk a minket körülvevő komplex és gyorsan változó elvárásokhoz gyorsan alkalmazkodni, közös bölcsességgel és összefogással. Az ipari partnerségi tanszék koncepció szervesen kapcsolódik ahhoz az innovációs ökoszisztéma modellben történő gondolkodáshoz, amelyben a negyedik generációs egyetemek körébe tartozó Szegedi Tudományegyetem értelmezi küldetését.”

Állandóan visszatérő szédülés? Ilyen okai lehetnek

2025. április 09.

A szédülés egy gyakori és általános tünet, ami sokszor nehezen is írnak le az érintettek, így a diagnosztizálás sem mindig könnyű. Ahhoz, hogy kiderüljön, mi okozhatja a vissza-visszatérő panaszt, nagyon alapos kikérdezés és akár többféle vizsgálat is szükséges lehet. Dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa, szédülés specialista azokat a gyakori okokat vette számba, amelyek a többször jelentkező, forgó jellegű szédülés mögött állhatnak.

A vertigó a forgó jellegű szédülés

A szédülés egy általános fogalom arra az érzésre, amit nehezen lehet leírni, és ami alatt szinte mindenki mást ért. Ezért meg kell próbálni minél pontosabban értelmezni a panaszokat és kitalálni, mit is érezhet a beteg, amikor szédülésről beszél. Előfordul, hogy az egyensúlyzavart nevezi szédülésnek, de ilyenkor sokan hozzáteszik: olyan, mintha részeg lennék. Vannak, akik más jellegű szédüléses állapotot írnak körül, mint a hipoglikémia, a hiperventilláció vagy akár egy ájulás előtti állapot. Azonban, ha a beteg arról panaszkodik, hogy hirtelen vagy fokozatosan forogni kezd el körülötte a világ, vagy úgy érzi, hogy ő forog, akkor beszélhetünk a szó orvosi értelmében forgó jellegű szédülésről, vagyis a vertigóról – hangsúlyozza Gács doktor.
A forgó jellegű szédüléseknek két nagy csoportja van: az egyik csoportba tartoznak azok a helyzetek, amelyek vissza-visszatérnek, a másik csoportnál a szédülés bizonyos idő után – amely lehet akár több nap is – abbamarad. Ez utóbbi csoportban is meg lehet nevezni néhány gyakoribb betegséget.  A leggyakrabban előforduló betegség a belső fülnek, a labyrinth-nak – ahol az egyensúly szervecske is található – a valószínűleg vírusos eredetű gyulladása. Ez a betegség szerencsére az átlagosan egy hétig tartó szédülés után meggyógyul és nem igényel kezelést.

Az ismétlődő, forgó szédülés három gyakori oka

Ha valaki visszatérő, forgó jellegű szédülésről számol be, meg kell tudnunk, hogy egyes szédüléses epizódok mennyi ideig tartanak. Ha kb. 15 másodperctől kb. 3 percig, akkor megkérdezhetjük, mit csinált éppen akkor a páciens. Gyakori válasz, hogy készült lefeküdni, letette a fejét és elkezdett vele forogni a világ. Ez egy kisebb betegség, amit úgy hívnak, hogy helyzetváltozásra rohamokban jelentkező forgó szédülés. Ilyenkor az a rövidítés kerül a leletbe, hogy BPPV, ami a beningnus paroxizmalis pozícionális vertigóra vonatkozik. Ez egy gyakori betegség, ami azonban megijesztheti a beteget, ezért viszonylag gyorsan orvoshoz is fordul. Ezt jól is teszi, ugyanis van egy egyszerű gyógymódja van, az úgynevezett Epley manőver. Ezt bár egyszerű végrehajtani, fontos orvostól megtanulni a pontos kivitelezését – hangsúlyozza dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa, szédülés specialista. A visszatérő szédülések második, viszonylag gyakori oka a migrénes szédülés. Amikor tehát valakinek migrén jellegű fejfájása van és szédül is, akkor nagy valószínűséggel a vesztibuláris migrén áll a háttérben. A harmadik jellemző ok a Meniére betegség. Ennél a betegségnél a szédülés időtartama akár néhány óra is lehet. Azonban itt a szédülés csak a három fő tünet egyike, a másik kettő a fülzúgás és a halláscsökkenés az érintett fülön (bár idővel mindkét fül érintett lehet). Természetesen a forgó szédüléses roham a legfeltűnőbb tünet, amit mindenki észlel, ennek oka pedig a labyrinth-ban történő nyomásfokozódás. Az is előfordulhat azonban, hogy a három tünet nem jelentkezik egyszerre, de attól még a kivizsgálás után a Meniére diagnosztizálható. Ez önmagában nem súlyos betegség, de azért kell vele foglalkozni, mert végső soron meg lehet benne süketülni.

Spórolási tippek a mindennapokra

2025. április 08.

Hogyan legyen több pénz a tárcánkban anélkül, hogy lemondjunk valamiről, vagy rosszul járjunk egy olcsóbb holmi miatt?

Mire figyelj bevásárláskor?

Az áruk elhelyezése:
A polcokon a drágább árukat a legtöbb helyen szemmagasságban helyezik el. Ha lehajlunk, ott az olcsóbb árukat találjuk. Az olyan termékeket, amelyeket az emberek gyakran keresnek, mint például a kávé filter, általában eldugott helyekre rakják, hogy csak hosszas keresgélés után lehessen megtalálni és közben az ember szinte az egész boltot bejárja, amíg megtalálja őket. Így aztán nő a kísértés, hogy olyan termékeket is megveszünk, amelyek valójában szükségtelenek számunkra, csak megtetszenek, és nem tudunk ellenállni nekik.

Direktvásárlás: Akinek lehetősége van rá, hogy közvetlenül a gyártótól vegyen meg valamit, az mindenképpen éljen vele. Olcsóbban juthatunk hozzá a termékhez, mint a szupermarketekben és a termék frissebb is lesz.

Akciók: Legyünk óvatos, amikor akciós termékek közül választunk. Nem minden leárazott termék éri meg az árát.

Víz: A szódásszifonnal készített víz sokkal olcsóbb. Arról nem is beszélve, hogy nem kell az üvegeket és a rekeszeket cipelnünk és még a drága vizet is megspóroljuk. És amibe a szódás szifon kerül? Már az első pár hónapban megtérül a befektetés.

Más szezonban vásárolni: A síruhát vegyük meg tavasszal, a kempingsátrat ősszel, így rengeteg pénzt takaríthatunk meg. Szezon végén ugyanis általában nagy kiárusításokat tartanak, amikor olcsóbban juthatunk a termékekhez. Autókat és technikai berendezéseket akkor érdemes venni, mielőtt az új modellek a piacra kerülnének.

Árak összehasonlítása: A legtöbb nagy bevásárló központnak, üzletláncnak van honlapja az interneten, ahová felteszik az akciók és olcsó áruk listáját. Érdemes ezeket átböngészni a vásárlás előtt. A postaládába bedobott reklámújságokat, szórólapokat sem kell azonnal a kukába dobni.

Gyógyszerek: A gyógyszertárban érdeklődjön olyan termékek iránt, amelyek ugyanolyan hatóanyaggal rendelkeznek, ám mégis a felírtnál jóval olcsóbbak.

Mellkasi fájdalomnál fontos vizsgálat a szívultrahang

2025. április 08.

Aki megtapasztalja a mellkasi szorítás, mellkasi fájdalom érzését, valószínűleg nyugtalankodik miatta, hiszen nehéz nem szívbetegségre gondolni ennek kapcsán. Azonban emögött a tünet mögött számos ok meghúzódhat, és még a szív-érrendszeri betegségeken belül is szükséges pontosan diagnosztizálni a forrást. Ebben a diagnosztizálási folyamatban játszhat nagy szerepet a szívultrahang vizsgálat, amelyet dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa mutatott be.

Nem csak a szív lehet a mellkasi fájdalom oka

A mellkasi fájdalom diagnosztizálási szempontból két nagy csoportra osztható: szív eredetű és nem szív eredetű. Utóbbiak közé számos betegség és állapot tartozhat a refluxtól a pánikbetegségig, és kevesen gondolnak például a vashiányra, holott akár emiatt is jelentkezhet a mellkasi szorító érzés. Érdemes szem előtt tartani, hogy a többször jelentkező, majd megszűnő fájdalom valószínűleg nem jelent életveszélyt. Ugyancsak nagy az esélye annak, hogy nem kardiológiai oka van a tünetnek, ha a mellkasi fájdalom csak néhány másodpercig tart, ha gyógyszer, masszázs vagy egy mély levegő hatására elmúlik, illetve, ha csak egy bizonyos pontban jelentkezik a mellkason.

Szükséges a kardiológiai kivizsgálás

Bármilyen mellkasi panasz merül fel, mindenképpen hasznos a kardiológiai kivizsgálás. Sokszor már a tünetek pontos leírása erős támpontot ad ahhoz, hogy lássuk, valóban szív-érrendszeri oka lehet-e az állapotnak, vagy más szakorvos felé érdemes irányítani a pácienst. Ha azonban mi is kardiológiai eredetre gyanakszunk, van néhány vizsgálat, amelyet fontos elvégezni a diagnosztizáláshoz. Általában ilyen a nagylabor vizsgálat, a nyugalmi EKG-t és a szívultrahang – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. – Ez utóbbi eljárás az, amit talán kevésbé szoktak ismerni a páciensek, ezért érdemes tudni róla, hogy a nyugalmi szívultrahang egy gyors es viszonylag egyszerű vizsgálati módszer a szív működésének megítélésére. A szívultrahang vizsgálat során standardizált felvételek készülnek, melyek különböző síkokból ábrázolják és mérik a szív üregeit, a pitvarok és a kamrák izomzatát, a balkamra összehúzódásának erejét, a balkamra telődés paramétereit, a billentyűket és azok mozgását, a rajtuk átáramló vér sebességét és nyomását, és a szívből kivezető nagy artériák és bevezető nagy vénák állapotát, valamint a szívburkot. Mindazonáltal vannak olyan szív-érrendszeri állapotok, betegségek, amelyek csak terhelés során okoznak tüneteket. Ebben az esetben egy nyugalomban elvégzett szívultrahang nem tudja kimutatni a problémát, ezért terheléses szívultrahangra van szükség, amelynek lényege, hogy vizsgálat közben a páciens fizikai terhelésnek van kitéve.

Hogyan zajlik a szívultrahang vizsgálat?

A nyugalmi szívultrahang fájdalmatlan vizsgálat, nem jár sem injekcióval, sem sugárterheléssel. Semmiféle előkészület nem szükséges az elvégzéséhez, az előzetes kardiológiai vizsgálaton csupán azt kell tisztázni a kardiológussal, hogy szed-e valamilyen szívgyógyszert a páciens. Előfordulhat ugyanis, hogy jellemzően a béta-blokkoló szedését 1-2 nappal korábban fel kell függeszteni.  

A Semmelweis Egyetemhez integrálódott az Országos Mozgásszervi Intézet

2025. április 07.

Reumatológiai és Immunológiai Klinika néven új szervezeti egység jött létre a Semmelweis Egyetemen az Országos Mozgásszervi Intézet (OMINT) március 1-jei integrációjával. A csatlakozásnak köszönhetően az egyetemen belül a mozgásszervi betegellátás teljes spektruma elérhetővé válik, és erősödik az immunológiai ellátás is.

A Semmelweis Egyetem a szakmai portfolió bővítésében jelentős előrelépést ért el az elmúlt években a traumatológiai, a rehabilitációs, az idegsebészeti és neurointervenciós ellátás egyetemi integrációjával. A közép-magyarországi egészségügyi ellátás hatékonyságának növelése és az egyetem képzési portfóliójának teljessé tétele érdekében ugyanakkor további lépések váltak szükségessé.

Az integráció pont annyira jó az egyetemnek, mint a hozzánk csatlakozó országos intézeteknek és ezzel együtt a betegeknek, hiszen multidiszciplináris környezetben, az oktatás-kutatás-betegellátás hármas funkciójának részeként ezek a szakterületek hatékonyabban működhetnek, a hozzá kapcsolódó orvostudományi kutatások is előtérbe kerülhetnek – mondja a folyamatokról dr. Merkely Béla rektor.

Mindemellett pedig vezető orvos-egészségügyi felsőoktatási intézményeként az egyetemnek különösen fontos, hogy a képzési struktúrában minden diszciplína megjelenjen, ezért minden lehetőséggel élünk, amikor bizonyos szakterületek esetében  az egyetem bővítéséről dönt a szakmapolitika.

Az Országos Mozgásszervi Intézet (OMINT) integrációjával a sebészeti jellegű elektív ortopédiai és akut traumatológiai beavatkozások, valamint a rehabilitáció mellett a mozgásszervi betegellátás teljes spektruma elérhetővé válik egy intézményen belül, multidiszciplináris környezetben.

Mindez hozzájárul a betegellátás minőségének további javulásához, egy átfogó – a reumatológia-immunológia teljességét felölelő – oktatási egység kialakításához, a tudományos teljesítmény fokozásához, tovább erősítve ezzel a Semmelweis Egyetem nemzetközi beágyazottságát és rangsorokban elfoglalt helyét.

A jobb emésztésért

2025. április 07.

Egy hazai kutatás szerint a magyarok jelentős része tanácstalan, ha emésztési jóllétük, problémáik javításáról van szó, annak ellenére, hogy minden negyedik ember szeretne ezen változtatni.

Az Emésztési Jóllét Program kérdőíve (www.emesztesijollet.hu) abban nyújt segítséget, hogy bárki megtehesse az első lépéseket személyre szabott támogatással.

Az emésztési jóllét Program nem diagnosztizál, hanem a felhasználókat hivatott támogatni életmódbeli szokásaik javításában.

Az étrendi választások mellett a stressz-csökkentő tevékenységek és a rendszeres szabadtéri mozgás is fontos szerepet játszik az emésztési jóllét elérésében. A kérdőív kitöltését követően mindegyik, jóllétet befolyásoló tevékenységre (étrend, alvás, stressz, sportolási szokások) ajánlásokat is kapnak a válaszadók.

„Az emésztési jóllét kérdőív kitöltése – melyre bátorítani szeretnénk minél többeket – egy újabb mérföldkő azon az úton, melyet kipróbálva, könnyebben értelmezve megismerhetőek az emésztésünkkel kapcsolatos kérdések. A kérdőív célja az, hogy a fogyasztók számára segítsen releváns tájékoztatást adni ebben a speciális témában, közvetlen válaszként a fogyasztói igényekre, és hogy egyszerű, de személyre szabott javaslatokat nyújtson, amelyeket mindenki megtehet a belső egyensúlya egészségének támogatása érdekében – amely annyira létfontosságú mindenki általános jóllétének/állapotának szempontjából” – mondta Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke.

Házi túrókrém

2025. április 06.

Házi, adalékmentes finomság! Jól zárható dobozban biztonsággal lehet szállítani az iskolába, munkahelyre!.

Hozzávalók 2 adaghoz:

25 dkg túró, 3 kanál tejföl vagy natúr joghurt, méz, gyümölcs (lehet bármi, én eperrel és málnával szeretem a legjobban, télen a fagyasztott is jó)

Elkészítés:

Nagyon egyszerű, annyiból áll, hogy a túrót egy nagy, mély tálba teszem. Hozzáadom a tejfölt vagy joghurtot és a mézet. Egy botmixerrel összenyomom, aztán hozzákeverem a gyümölcsöt, és azzal is áttöröm. Ízlés szerint adok hozzá mézet.

Tipp: Ha csak egy citrom reszelt héját és a felének a levét adjuk hozzá, akkor frissítő hatású finomságot kapunk!

Zöldhályog: A látás csendes tolvaja

2025. április 06.

A zöldhályog, más néven glaukóma, egy súlyos szembetegség, amely maradandó látásvesztéshez vezethet. A megelőzés és a korai diagnózis kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez. Erre hívja fel a figyelmet a Glaukóma Világhete, amelyet 2025-ben március 9–15. között tartanak. Egészségügyi intézmények és szervezetek világszerte csatlakoznak a kezdeményezéshez, hogy emlékeztessék az embereket a megelőzés fontosságára.

A kezeletlen zöldhályog világszerte a második leggyakoribb oka a vakságnak. Ez egy olyan betegség, amely hosszú ideig tünetmentes maradhat. A szemnyomás változása egyáltalán nem feltétlenül érezhető. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a perifériás látás fokozatos romlása, amely végül „alagútlátáshoz” vezethet. Az akut glaukóma tünetei hirtelen és súlyosak lehetnek, beleértve az erős szemfájdalmat, vörösséget, homályos látást és hányingert. Ha ezek közül bármelyiket tapasztalja, azonnali orvosi segítségre van szükség.

Hogyan alakul ki a glaukóma?

„A normál szemnyomás (10–21 Hgmm) elengedhetetlen a szem megfelelő működéséhez és a jó látás megőrzéséhez. A szemnyomás értékeit a csarnokvíz termelődése és elvezetése szabályozza. Ha egyensúlyhiány lép fel a termelődés és az elvezetés között (túl sok folyadék képződik, vagy az elvezetés akadályozott), a szem belsejében megnő a folyadék mennyisége, ami a szemnyomás emelkedéséhez vezet. Ez a látóideg összenyomódását és károsodását okozza” – magyarázza Dr. Soňa Paluříková, az Alensa szemész szakorvosa.

Mivel a szemnyomás változását az érintettek gyakran nem érzékelik, a rendszeres szűrővizsgálat különösen fontos. Ajánlott 1–2 évente ellenőriztetni a szem állapotát, de az optimális gyakoriság az éves vizsgálat.

A legfontosabb mutató: a szemnyomás

A probléma első jele a szemnyomás értékeinek változása lehet. „Nagyon fontos, hogy időben elmenjünk szemészeti vizsgálatra, hogy a glaukómát időben felismerjék, és mielőbb megkezdődhessen a kezelés. Legkésőbb 40 éves korig ajánlott egy szűrővizsgálat, majd ezt követően az orvos által javasolt rendszerességgel érdemes ellenőriztetni a szem állapotát. Ha a családban már előfordult glaukóma, akkor még korábban érdemes részt venni egy vizsgálaton. Higgye el, a megelőzés kifizetődik – sok páciensünk esetében a korai kezelés évtizedeken át megőrzi a látásfunkciókat, és minimálisra csökkenti a látótér szűkülését” – mondja Dr. Soňa Paluříková, az Alensa szemésze.

Kik tartoznak a kockázati csoportba?

A primer, nyitott zugú glaukóma kockázati tényezői közé tartoznak a következők: emelkedett szemnyomás, 40 év feletti életkor, családi halmozódás, rövidlátás, valamint alacsony szisztolés és diasztolés vérnyomás.

A betegek körülbelül 65%-ánál a glaukómát magas szemnyomás jellemzi, de 35%-uknál úgynevezett normotenzív glaukóma fordul elő, amelyben a szemnyomás normális (21 Hgmm alatt van), ám a látóideg mégis károsodik. Ezért önmagában a szemnyomás ellenőrzése nem elegendő – az optikai ideg rostjainak és a látóidegfő állapotának változását is figyelni kell, előrehaladott állapotban pedig a látótér változásait is követni kell.