Mi „készül” a DiabMentorok Műhelyében?

2024. augusztus 04.

DiabMentor Műhely néven új továbbképzést indított az Egy Csepp Figyelem Alapítvány az Oktatási Hivatallal közösen.

A DiabMentor Műhely programban olyan pedagógusok vesznek részt, akik diabmentorként a cukorbeteg gyermekeket segítik az óvodákban, iskolákban. Az alapítvány által fejlesztett szakmai programban gyermekdiabetológus, dietetikus és pszichológus vezetésével a pedagógusok esettanulmányokon keresztül mélyebb ismeretanyagot sajátíthatnak el, hogy hatékonyabban végezhessék el feladataikat diabmentorként.

Sikerrel futnak az Oktatási Hivatal és az alapítvány szervezésében a DiabMentor-alapképzések is, eddig csaknem 5500-an végezték el mind az elméleti, mind a gyakorlati képzést.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek esetében az óvoda, valamint az iskola 1–8. évfolyamán az érintett intézmény gondoskodik a napközbeni alapvető speciális ellátásról: a vércukorszint méréséről és a szükséges mennyiségű inzulin beadásáról a diabmentorok által.

A gyerekek érzékenyítését továbbra is kiemelt feladatának tekinti a civil szervezet. A 13-14 éves korosztálynak 4 évvel ezelőtt elindított TEENS elnevezésű egészségprogram célja felhívni a figyelmet azokra a krónikus betegségekre – pl. cukorbetegség, magas vérnyomás –, amelyek már a fiatalokat is érintik. A korosztály körében kedvelt okoseszközök által tanulhatnak az egészséges táplálkozásról, a test és lélek összhangjáról, az egészségmegőrzésről.

Indiszkréció az állásinterjún? Kezeld okosan!

2024. augusztus 03.

Nagyon sokan panaszkodnak nekem az ismerősök közül, hogy túl bizalmas, vagy törvényellenes kérdéseket kapnak az állásinterjún. Gyakori, hogy éppen gyerekkel, magánélettel, párkapcsolattal összefüggő indiszkréciótól szenved az, aki munkát keres. Ám a munkáltató gyakran nem gonoszságból, vagy visszaélési szándékkal kérdez, egyszerűen csak kíváncsi.  

Erről írt nekem egy kedves, két gyerekes édesanya is, aki nevének eltitkolását kérte:

„Már ötödik hónapja próbálok állást találni. 6 évem maradt ki, mivel két gyerekkel voltam idehaza. Már nagyon visszamennék a munka világába, de úgy érzem, sehol nem kellek. Meghallják, hogy két gyerekem van és máris semmi lehetőség nincsen. Hogyan válaszoljak, ha a gyerekekről kérdeznek? Diplomás vagyok, de nincs számottevő tapasztalatom. Erre van valami tárgyalási technikád?”

Mit tegyünk, hogyan kezeljük, ha indiszkrécióval találkozunk?

Azt javaslom, kérdezz vissza! Ha megkérdezik, hogy hány gyereked van, akkor kérdezz vissza: - Miért szeretné tudni? Itt a hangsúly nagyon lényeges, mert ez a passzív agresszió beszólós kérdése éppen úgy lehet, mint egy kedves érdeklődés.
Még jobb, valahogy ha úgy kérdezed: - Mire kíváncsi pontosan a gyerekeimmel kapcsolatban, ami a munkakörömet és a munkavállalásomat érinti?

Gyakkrold be a helyzeteket! 

Gyakorold be be ezt a mondatot, gyakorold, hogy élesben jól menjen. Ez nem ciki, a színészek is úgy készülnek a fellépésekre, hogy gyakorolnak. Az interjú egy sajátos főszerep, amiben épp akkor debütálunk, a saját életünk, saját tudásunk színpada.
Fontos, hogy ne legyen "éle" a mondatnak. Érdeklődő, nyitott és őszinte kérdés legyen. Ha a munkáltató épkézláb választ ad - márpedig erre kénytelen lesz! - akkor valószínűleg olyasmit válaszol majd, hogy csupán az érdekli, mi van, ha a gyerekekkel otthon kell maradnod, vagy kifejezheti aggódását, hogy nehéz lesz téged pótolni, ha kiesel a munkából.

A szép és egészséges hasfal

2024. augusztus 03.

A hasfalunk egyike a legszembetűnőbb testrészünknek. Talán azt gondolhatnánk, csak bikiniben árulkodik edzettségünkről.

De valójában már testtartásunkból is következtetni lehet a minőségére. A lapos has nem csak esztétikai kérdés. A vetkőzés szabadságán túl egészségünket is alapvetően befolyásolja, hogy milyen az állapota. Az esetleges petyhüdt, tónustalan hasfal nem támasztja többé megfelelően törzsünk elülső részét. Ez pedig hát- és derékfájdalomhoz, különböző sérvekhez, gátizomproblémákhoz vezethet. A szüléstől függetlenül is kihívást jelenthet a lapos has kialakítása.

De a várandósság 9 hónapja alatt a hasfalunk elkerülhetetlen átalakuláson megy keresztül. Hogy épül fel hasfalunk anatómiailag? Hogy képes az izomzat és a bőr oly mértékben kitágulni, hogy egy kifejlett baba elférjen a hasüregben? Maradandó nyomot hagy a szülés a hasfalon? Mi a szép hasfal megteremtésének módja? Az alábbi cikkben erről esik szó.

Egy kis anatómia

Nem is gondolnánk, mennyi mindenért felelnek hasizmaink életünk minden percében. Azonkívül, hogy lehetővé teszik a törzs hajlítását és oldalra fordítását, megtámasztják és védik a hasűri szerveket. Fontos szerepet játszanak a gerinc és a medence rögzítésében. A hasizmok a hátizmok antagonistái, vagyis azokkal összhangban, velük ellentétes mozgást hoznak létre.

Mozgásszervi problémákhoz vezethet, ha a két izomcsoport ereje nem egyenlő, vagy esetleg mindkettő túl gyenge. Meglepő, de igaz, hogy sokszor a gyötrő derékfájás hátterében is a hasizmok és az alsó hátizmok edzetlensége áll. Élettani szempontokon túl, esztétikailag is mutatósabb a lapos has (nem feltétlenül a kockás). Egy szép hasizom azt is jelzi, hogy tulajdonosa a legjobb formájában van – edzett, és alacsony a testzsírszintje is. 

A hasfal izmainak több fajtájuk van: egyenes hasizom, külső és belső ferde hasizom, haránt hasizom. Együttes feladataik a törzs mozgatása, az állandó hasi nyomás biztosítása, a hasi légzés segítése és a hasprés. Ezenkívül segítenek a gerincet megfelelő helyzetben tartani.

Csalánkiütés: 4 kérdés, amit a gyermekorvos feltesz

2024. augusztus 02.

A csalánkiütés lehet akut vagy krónikus. A kivizsgálást nemcsak a sok kiváltó tényező nehezíti, hanem az is, hogy a tünetek gyakran elmúlnak, mire a kis beteg orvoshoz kerül. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa támogatni a mielőbbi diagnózist. 

Valóban csalánkiütéssel van dolgunk?

A különböző bőrtünetek nagyon gyakoriak csecsemő- és kisgyermekkorban. A kicsik érzékeny bőrét irritálhatja a mosószer, tusfürdő, öblítő, de kiütések, viszkető foltok jelentkezhetnek bizonyos ételek fogyasztása miatt is. A bőrtünetek hasonlóak lehetnek, szülőként nehéz megállapítani, hogy például ekcéma, melegkiütés, valamilyen kiütéssel járó bőrbetegség vagy csalánkiütés jeleit látjuk-e a gyermeken.  

Dr. Balogh Ádám elmondta, hogy a csalánkiütést onnan ismerhetjük fel, hogy jellegzetes duzzanattal járó, csoportokban elhelyezkedő vagy nagyobb kiterjedésű kiütéseket okoz, melyek testszerte jelentkezhetnek. Súlyosabb esetben arc-, szemhéj-, ajak-, súlyos esetekben nyelvduzzanat, nehézlégzés is társulhat hozzá. A csalánkiütés lehet akut, mely hirtelen jelentkezik, akár órákon belül eltűnhet, de 4-6 héten belül elmúlik. A krónikus csalánkiütés 6 hétnél tovább tart ez idő alatt a csalángöbök eltűnhetnek, majd más testrészen felbukkannak.

Szerteágazó kiváltó okok

Akut csalánkiütés hátterében, gyermekkorban leggyakrabban valamilyen fertőzés (legtöbbször vírus) áll, gyakran jelentkezik légúti hurut kapcsán is, de kiválthatja allergia is (például gyógyszer vagy étel). A krónikus csalánkiütést is okozhatja fertőzés, de előhozhatja a hideg, meleg vagy nyomásérzékenység, napfény, sőt intenzív edzés vagy érzelmi hatás (például stressz, szorongás) is.

A csalánkiütés kivizsgálása

Ahhoz, hogy a kezelőorvos meg tudja állapítani, milyen további vizsgálatok elvégzésére lesz szükség a diagnózishoz, nagyon alaposan kikérdezi a szülőket a gyermek tüneteiről. A kórelőzmények és a csalánkiütéssel összefüggésbe hozható egyéb panaszok megismeréséhez az alábbi kérdéseket lényeges, hogy meg tudjuk válaszolni az orvosi konzultáció során:

• Mikor jelentkeztek először a tünetek?
• Köthető-e valamihez a megjelenésük? (pl. új étel bevezetése, testedzés, betegség, gyógyszer szedés, fürdés meleg vízben, stressz)
• Melyik testrészen jelent meg csalánkiütés és mennyi ideig?
• Jelentkezett-e egyéb tünet is a csalánkiütés mellett? (pl. szem-, vagy ajakduzzanat, orrfolyás, nehézlégzés)

A túlképzettség buktatói

2024. augusztus 02.

Manapság nagyon gyakori, hogy sokan munkakereséskor „lebutítják” a szakmai önéletrajzukat, letagadva bizonyos végzettségeket és tapasztalatokat, hogy ne tűnjenek túlképzettnek, és ezért alkalmatlannak egy, a tényleges képességeikhez képest valóban alacsonyabb szintű munkakörre. Pedig az efféle trükközés hosszabb távon biztos nem jó ötlet, egyfelől, mert könnyű lelepleződni (mit is csinált az ember akkor az egyetemi évek alatt?), másfelől, mert a folytonos színlelés komoly pszichés feszültséget okozhat az embernek.

Túlképzettségről akkor beszélünk, ha az egyén formális, bizonyítványokkal és oklevelekkel alátámasztható iskolai végzettsége magasabb, mint ami a betöltött vagy betölteni kívánt munkahelyhez szükséges. De ilyenkor sok szakértő szerint talán helyesebb alulfoglalkoztatásról beszélni, hisz az illető nem „túlképezte” magát, csak nem használja ki a környezete által elvárt mértékben a megszerzett tudását, tapasztalatait, képességeit. Ugyanakkor sokszor nehéz pontosan meghatározni, konkrétan milyen végzettségre is lenne szükség egy-egy munkakör betöltéséhez, minél összetettebb az adott munka, annál inkább, hisz annál komplexebb tudást igényelhet. Így az sem feltétlen egyértelmű minden esetben, hogy honnantól számít túlképzettnek valaki, bár konkrét esetekben ezt a legtöbben elég pontosan megítélhetőnek vélik.

A túlképzettség okai

Jogos a kérdés, hogy miért nem talál valaki a képzettségének megfelelő állást, ha papíron megfelel minden feltételnek, és kereslet is van a munkaerőpiacon a végzettségére? Ezzel kapcsolatban többféle szociológiai, pszichológiai, és persze szociálpszichológiai elképzelés is létezik.

• Az első a megfelelő társadalmi tőke hiánya. A Pierre Bourdieu nevéhez köthető elmélet szerint a különböző tőkék (gazdasági, kulturális, társadalmi) egymásba fordíthatók, egymásra átválthatók, és az érvényesülés egyik feltétele, hogy az egyén ezeket ténylegesen váltsa is át. Ha van pénze, szerezzen jó végzettséget, ha van tudása, találjon jól fizető munkát, ha befolyásos ismerősei vannak, kapjon komoly megbízásokat. És ideális esetben mindezekkel a tőkékkel rendelkezik is, mert valamelyik hiánya már gátolja az átváltásokat. Vagyis hiába van valakinek kiváló minősítésű diplomája, ha nincsenek megfelelő kapcsolatai (ismerősök, egykori iskolatársak, rokonok stb.), el sem jut egy állásinterjúig, vagy legalábbis jóval kisebb eséllyel, mintha lennének megfelelő „jóakarói”, személyes kapcsolatai.
• Lehetséges, hogy a reménybeli munkavállalónak egyszerűen nincs elég ideje, energiája, pénze egy hosszabb álláskereséshez. Mert sürgetik a megélhetési gondok, nagy a család nyomása, hogy mielőbb elhelyezkedjen, vagy például kudarckerülő, aki rosszul viseli az elutasítást, így egy-két sikertelen kísérlet után feladja, hogy a képzettségének megfelelő munkája legyen.
• És persze elképzelhető az is, hogy valakinél egyszerűen nem illeszkednek a képességek a formális iskolai végzettséghez. Hiszen azonos végzettség mellett is nagyon különbözőek lehetnek az emberek képességei, nagyon különböző mértékben lehetnek alkalmasak ugyanarra a munkakörre. Itt egy hibás illeszkedésről van szó, nem mindenki olyan irányban tanul tovább, ami igazán megfelelne az adottságainak, mert, mondjuk, erős a szülői nyomás, csábító a választott szakmával elérhető fizetés és/vagy presztízs, esetleg az adott képzés a legelérhetőbb ott és akkor. Ezek miatt aztán elvégezhet az ember, mondjuk, egy mérnökképzést úgy, hogy orvosnak vagy biológusnak alkalmasabb lenne. És nem is mérnökként fog dolgozni, legfeljebb egy beosztott technikusként, a diplomájától részben függetlenül.
• Végül pedig a már említett családi helyzet is alulfoglalkoztatottsághoz vezethet. A házasság, a gyermekvállalás jelentősen csökkentik az egyén (földrajzi) mobilitását, már nem olyan könnyű a jobb, a végzettségnek megfelelőbb állás miatt elköltözni. Egy jó darabig azokból a munkahelyekből lehet csak válogatni, amelyek helyben vagy a közelben rendelkezésre állnak. Mire pedig a gyerekek felnőnek és kirepülnek, már a kor miatt is nehezebb váltani, így marad a túlképzettség, avagy alulfoglalkoztatottság, mint az egyén komfortzónájának része.

A fallikus szakasz határozza meg a személyiséget?

2024. augusztus 01.

Sigmund Freud szerint a felnőttkori személyiségjegyek már gyermekkorban alakulnak ki, különösen a fallikus szakaszban (3-6 éves kor között) dől el jó néhány dolog, melyet az Ödipusz- és Elektra komplekszus létrejöttével magyaráz.  

A pszichológia tudományának megjelenése kezdetén Freud egyedülálló megközelítést dolgozott ki a gyermek lelkének fejlődésével kapcsolatosan. Teóriája szerint három szakasz különíthető el a gyermekkorban:

1. Az orális szakasz, mikor a csecsemőnek a szopás okoz örömöt.
2. Az anális szakasz, mikor a gyermek a széklet megtartását és elengedését gyakorolja.
3. A fallikus szakaszt a saját nemi szervekkel való játék jellemzi.

A harmadik szakaszban jelenik meg a tudatalatti szinten a fiúknál az Ödipusz- illetve a lányok esetében az Elektra-komplekszus.

Az Ödipusz komplekszus

A teória szerint a fiúgyermek vonzódik édesanyjához. Freud azt állítja, hogy ilyenkor az apa az útjában áll, ezért agresszivitást mutat apja irányában és riválist lát benne. Egyben attól is fél, hogy az apa felveszi a harcot, és visszavág. Arra is számít, hogy az apa megbünteti az anyára irányuló vágyakozása miatt, és ezért kasztrálja. A kasztrációs szorongás csak növekszik, mikor a kisfiú ráébred, hogy a lányoknak nincs pénisze, úgy gondolják, hogy büntetésből lett eltávolítva. Idővel a fiú rájön, hogy anyja nem lehet az övé, és nem lehet az apja riválisa, ehelyett megtanulja, hogy egy másik nőt kell találnia, és az apjával azonosulni – így tudja feloldani a konfliktust.

Az édesapa kora befolyásoló tényező

2024. augusztus 01.

A fogantatás szempontjából, sőt, a késői gyerekvállalás szemszögéből is jellemzően az édesanyára koncentrálunk. Az ő kora és felkészültsége határozza meg ugyanis azt, hogy a magzatának mekkora esélye van a genetikai rendellenességekre. Nos, ez csak részben igaz, ugyanis az apa életkora szintén befolyásoló tényező! A témában Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.

Családalapítás

Tény, hogy felgyorsult világunkban a családalapítás is egyre későbbre tolódik. Ma már nem, hogy nem ritka, hanem inkább az a jellemző, hogy a nők a húszas éveik végén, vagy a harmincas éveik elején vállalnak gyermeket, de ma már az sem olyan ritka, hogy ennél is lényegesen később jön az első baba. Ennek okai sok szempontból érthetőek, ám azzal tisztában kell lenni, hogy a szervezetnek – főleg a 30-as vagy idősebb édesanyák esetében – már szüksége van a támogatásra is, hiszen a várandósság hatalmas kihívást jelent a testnek.

Az édesapák korával kevesebbet szoktunk foglalkozni. Pedig kellene, ugyanis náluk is megfigyelhető a tendencia. Az átlag házaspár esetében a férfi néhány évvel jellemzően idősebb a feleségnél. Vagyis egy „későn” vállalt baba a férfi életében is „későn” jön, ráadásul néhány évvel később, mint a hölgyeknél. Vagyis nem ritka, hogy az első babánál az édesapa akár a 40-es éveit tapossa, de az is előfordul, hogy még idősebb. Ez azonban nem jelenthet gondot, hiszen a férfiak termékenysége az évekkel nem romlik úgy, mint a hölgyeké.

A termékenységük valóban nem a kor…

Az emberek kora meghatározó lehet a szaporodás szempontjából. Ma már azt is tudjuk, hogy ez nem csak a hölgyek esetében igaz, habár jellemzően csak rájuk koncentrálunk. Ennek oka, hogy a férfiaknál a kor előrehaladtával sem csökken jelentősen, vagy akár egyáltalán a spermaszám. És a sperma mennyisége egy alapvető érték ahhoz, hogy családot alapíthassunk.

Csakhogy a sperma minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége. A kor előrehaladtával azonban a spermatogenezis folyamán az örökítőanyag sokkal nagyobb számú spermiumban sérül, mint előtte. Ez sajnos azt eredményezi, hogy az idősebb édesapák esetében megnő a genetikai rendellenességek valószínűsége, de a mentális gondokra – mint a skizofrénia, az autizmus, vagy a bipoláris rendellenességek – is nagyobb az esélye a  születendő gyereknek.

Ellentéteink egysége: Párválasztás és jóga - összekapcsolódás a szerelemben

2024. július 31.

Vannak férfiak, akik egész életükben keresik az igazi nőt, de éppen amit keresnek, azt nem találják, mert szelíd megértő társat keresnek éppen nyilvános zajos szórakozóhelyeken. A csendes, megértő hölgyek pedig éppen otthonukban visszahúzódva várják a királyfit fehér lovon, s ehelyett szélhámosok viszik el otthonukból összegyűjtött kis vagyonkájukat. Egyre többen választják a szingli életformát pusztán azért, mert nem akarnak többet csalódni.  

Hol és hogyan lehetne kilépni ebből a megoldhatatlannak látszó forgatagból?

Nem lehet rá helyes választ adni, de nem is szabad feladni a reményt, hogy van megoldás, képes megtalálni egymást a két pólus, ha megfelelő társaságokat alakítanak ki maguknak. Ahol a két polaritás: férfi és nő - aktív és befogadó, kulturált módon találkozhatnak.

Jóga

A kínai jógában két alapenergiát különböztetünk meg: a jang - pozitív, férfias, behatoló, és a jin - negatív, nőies, befogadó. Az Indiából származó hatha-jógában ugyanez a helyzet, testünk jobb fele, a ha - nap, férfias, pozitív, bal fele a tha - hold, nőies, negatív. Egész világunk ilyen ellentétek vetélkedéséből áll. Csak az a probléma, ha ezt vetélkedésnek értelmezzük. Az ellentétes sarkok kiegészítik egymást, rászorulnak egymásra, egymás nélkül nem létezhetnek.

A cél az egyensúly

A polaritást inkább úgy képzeljük el, mint a mérleg két karját. Aki egyoldalúan él belső életet, az elpusztul, megreked. Aki csak a külsőkben él, az ugyancsak életképtelen. A jógában mindkét félre szükség van, a jóga olyan, mint az otthon a gyermeknek: anya és apa egyaránt szükséges, egyedül nem tudunk felvállalni mindent, úgyis meg kell kérni a rokonokat, szomszédokat is, hogy segítsenek. Kár lenne éppen a poláris másik felet kihagyni az életjátékból.

Az emberi test

Szervezetünk kettős beidegzése is megfigyelhető: szimpatikus és paraszimpatikus, serkentő és gátló impulzusok váltakozása. Az ellentétek végtelen variációiból adódik jellemünk, egyéniségünk, minden tulajdonságunk. A hatha jóga feladata az egyensúly kifejlesztése és biztosítása. A belégzés pozitív, a kilégzés negatív, maga a légzés is kétarcú, poláris folyamat. Különösen szellemi foglalkozású emberek szorulnak arra, hogy a testüket, mint finom műszert vagy akár hangszert használhassák. Yehudi Menuhin szenvedélyes jógázó volt, könyveket is írt gyakorlatairól.

Cseppekben az egészség – a Bach-virágterápiáról

2024. július 31.

Kékgyökér, rezgőnyár, szelídgesztenye, vadalma, szilfa, napvirág, békaliliom – és sorolhatnánk tovább, hiszen 38 olyan virágról terjedt el, vált ismertté, hogy virágeszenciájuk gyógyító cseppekként segítenek lelki és testi bajok gyógyításában.

Bach-virágterápiáként ismerik világszerte a már több mint 70 éve használt módszert, amely Edward Bach angol orvos nevéhez fűződik, és homeopatikus, aromaterápiás kezelésként terjedt el.

Nálunk mostanában válik egyre ismertebbé és népszerűbbé, míg van olyan ország, ahol nemcsak a gyógyszertárak és gyógynövényboltok polcain találhatók meg a különleges virágeszenciák, hanem a házi patikák szerves részét képezik.
– Bach doktornak ez volt az alapvető célja – mondja Deák Kriszta, aki kétgyermekes anyaként gyakran szembesült különféle betegségekkel, míg végül rátalált egy Bach-virágterápiát is oktató központra, és elvégezve a tanfolyamot virágterapeuta lett.

– Ez egy rendkívül egyszerű, praktikus, hatékony gyógymód, amely mindenki számára elérhető. A terapeuta személyes konzultáció alapján a pácienssel együtt felméri-feltérképezi az illető lelki állapotát, és elfogadva azt az alaptételt, amely szerint minden fizikai betegség lelki eredetű, az egyén érzelmi állapotának megfelelő virágeszenciát választják ki közösen. Ehhez segítséget nyújt a Bach-féle útmutató, amely 38 lelkiállapothoz rendeli a megfelelő 38 gyógyeszenciát. A virágeszenciák ma már sok helyen kaphatók, de az angliai Bach-terápiás központból közvetlenül is megrendelhetők.

Virágcseppek a lélek rezdüléseire

Magyarázata alapján a kezelés során a virágkivonatokban lévő rezgések lépnek kapcsolatba az emberi szervezet rezgéseivel, és pozitív hatásuk kifejtése után a páciens lelki egyensúlya, belső harmóniája helyreáll, aminek következtében a fizikai panaszok is megszűnnek. Az életmód-tanácsadó, a képzett terapeuta a beteg együttműködésével segít a pillanatnyi pszichés állapot felfedésében, hogy a problémákat azonosítani lehessen a megfelelő virágeszenciákkal.

Nem hatóanyag alapú szerekről van szó, nincs mellékhatásuk, más gyógyító szerekkel kombinálva is alkalmazhatók, ha esetleg rosszul, tévesen választják meg a kezelés alapjául szolgáló virágeszenciát, akkor sem történik semmi baj – és ha nem hat, új eszenciát alkalmaznak.

Fogyasszanak gyömbért az émelygő kismamák!

2024. július 30.

A várandósság viszonylag korai velejárója a reggeli rosszullét, émelygés, hányinger, esetleg hányás. Sok kismama reggeltől estig folyamatosan „reggeli rosszulléttel” küzd, főként az első trimeszterben.

Statisztikák szerint a várandós nők mintegy 70-90 %-a szembesül a kellemetlenség enyhébb vagy súlyosabb változatával. A panaszok tipikusan a 4-9. terhességi hetekben kezdődnek, a 7-12. hetekben tetőznek, és jó esetben a 16. hét táján abbamaradnak. Minden negyedik kismama azonban a gyermeke megszületéséig küzd az émelygéssel és a hányással. Ők azok, akik bármitől képesek hányni, és látszólag semmi nem képes a hányingerüket felfüggeszteni.

Többféle, többé-kevésbé hatásos megoldás kínálkozik a reggeli rosszullétek kezelésére. A táplálkozási tanácsok (pl. keksz, kenyér, kifli reggelre) betartásán, a reggeli szellőztetésen, a friss levegő kedvező hatásán túl, a hideg, nem szénsavas italok fogyasztását javasolják. Általában ez kevésnek bizonyul, és egyéb természetes megoldást keresnek a kismamák. A következő lehetőség: a gyömbér.

A gyömbér hatásosabb, mint a B6-vitamin

A gyömbér (Zingiber officinale) Ázsiában, a trópusi területeken honos növény, aminek a gyökértörzse (latinul: rhizoma) a legkülönfélébb bajok orvoslására ősidők óta használatos a népi gyógyászatban. Újabban, néhány klinikai vizsgálat tárgya a gyömbér várandósság alatti hányáscsillapító hatásának a tanulmányozása volt. Egy 2012-ben megjelent tudományos publikáció hét, a gyömbér hányáscsillapító hatását tanulmányozó klinikai vizsgálat eredményeit foglalta össze. A hétből öt vizsgálat során bizonyították a gyömbér hatásosságát. Az említett hétből két vizsgálat során azt találták, hogy a gyömbér hatásossága a terhességi hányás terápiában használt B6-vitamin hatásával összemérhető mértékű; sőt egy 2009-ben publikált tanulmány alapján a gyömbér hatásosabban csillapítja a terhességi hányást, mint a B6-vitamin.