8 egyszerű tipp, hogyan alakítsd át az étkezési szokásaidat, hogy ne ragadjanak rád a plusz kilók

2024. június 23.

A fogyókúrák és diéták mit sem érnek, ha néhány hét múlva visszahízod a nehezen leadott kilókat. A drasztikus fogyókúrák, főleg az egyoldalú táplálkozásra épülők (pl. Atkins) általában többet ártanak, mint használnak, hiszen elhisszük, hogy a néhány hétig tartott diéta elegendő életünk átalakítására.  

De akkor mi a megoldás? Az, hogy nem fogyókúrázni kell időről időre, amikor eszünkbe jut, hanem folyamatosan kiegyensúlyozottan táplálkozni és minden szinten egészséges életet élni. 

1. Vezess naplót!
Napi néhány percet vesz igénybe, de segítségével feltérképezheted gyenge pontjaidat, hiszen valószínűleg néhány nap múlva már nem emlékszel, mit is ebédeltél, így viszont kiderülhet, ha esetleg túl sok szénhidrátot eszel, vagy napokon át minden este nassoltál vagy alkoholt ittál, esetleg több napig nem ettél semmi igazán rostdúsat.

2. A késleltetés szabálya
Régóta tudjuk, hogy a kétharmadáig telt gyomor emészt tökéletesen, illetve, hogy az agy kb. húsz perc elteltével reagál a bevitt táplálék mennyiségére az éhségérzet megszüntetésével. Vagyis inkább kisebb adagokat egyél, soha ne edd magad degeszre, ha erre esetleg hajlamos vagy. Inkább kisebb adagokat vegyél, és később, ha tényleg éhes maradsz, még mindig repetázhatsz. 

3. Mozgás: min. minden másnap
Gyorsabban változik a tested és a hangulatodat is rendkívül pozitívan befolyásolja, ha legalább kétnaponta beiktatsz fél óra mozgást. A legoptimálisabb a futás, úszás, a torna, de bármi megteszi, még egy kiadós séta is, jóga, tánc vagy aerobik, ami igazán örömet okoz.

Az öngyógyítás titkai: az egyensúly az aktivitás és a passzivitás között

2024. június 23.

Ha jól megnézzük a test öngyógyítása a világ legtermészetesebb dolga. Gondolj bele, ha egy kicsit elvágod a kezed, ez a vágás viszonylag hamar begyógyul. S ha továbbgondolod a vágás példáját, miért ne lehetne képes a test bármilyen elváltozást helyreállítani önmagán? Az csak egy dogmává vált feltételezés, amit sokan és nagyon erősen hisznek, hogy vannak olyan változások, amelyek "gyógyíthatatlanok". Ezer és ezer példa igazolja, hogy a test öngyógyító funkciója hatalmas mértékben túlszárnyalja az orvostudomány képzeletét.  

Vajon milyen belső állapotok, s milyen mechanizmusok befolyásolják a test működését?

A modern tudomány szerint az, ahogyan a világ jelenségeit megfigyeljük és értelmezzük az óriási jelentőséggel bír, hiszen befolyásolja a tapasztalatunkat. A legszemléletesebb példa az a kísérlet, melyet Deepak Chopra a világhírű orvos írt le az egyik könyvében. Egy placebo hatást vizsgáló kutatás egyik elemeként náthavírusokat juttattak közvetlenül a kísérleti alanyok orrnyálkahártyájára, akik nem tudtak erről. Megdöbbentő volt az eredmény, amelyet nagyon kevés tudományos szaklap hozott le Pedig nagyon fontos következtetéseket jelenthet. A résztvevők mindössze 12 %-a betegedett meg, s ez az arány nem növekedett még akkor sem, amikor hideg vizet itattak velük, vagy más hasonló fizikai hatásnak tették ki őket! Viszont jelentősen növekedett a megbetegedettek aránya, amikor a hatásokra valamilyen módon felhívják az illető figyelmét. Mi lehet az ok? A gondolati folyamat bekapcsolódik a saját testi állapot érzékelésébe, s öntudatlanul befolyásolja azt. Ebben az esetben létrehozza a betegséget, adott esetben viszont feloldja azt.

Vigyázzunk házi kedvenceinkre is a kánikulában!

2024. június 22.

Nyáron nem csak nekünk van melegünk, hanem a háziállatainknak is. Mi tudunk izzadni, és ettől nem hevül fel a testünk, de kedvenceink nem izzadnak, ezért rájuk sokkal nagyobb veszélyt jelent a meleg.  

Ami nagyon fontos, hogy sokkal több ivóvizet tegyünk le nekik, mint általában szoktunk, és legyen a lakásban szellős hely, ahova a kutyus, cicus le tud feküdni. Ilyenkor jobban szeretnek a vackuk helyett a kőre, padlóra feküdni, ezért ha ott szőnyeg van lerakva, akkor azt rakjuk el onnan. Ha mi is otthon vagyunk, akkor időközönként egy nedves ronggyal töröljük át a testüket.

Kisebb állatkáknál, mint amilyenek például a hörcsögök, rakjunk be egy medencét, és figyeljünk oda, hogy nekik se fogyjon el az ivóvizük. Papagájnál is oldjuk meg, hogy meg tudjon fürödni, ha nincs kalitkára rakható fürdő, akkor egy kisebb tál is megfelel erre a célra. lyenkor nekik is több ételt adjunk, ahogy mi is gyakrabban éhezünk meg, úgy ők is többet esznek.

Kutyáknál séta közben ne a napon sétáljunk, vigyünk magunkkal vizet, ha hosszabb sétákra visszük! Erre is van már boltban kapható itató, de egy flakon víz, és egy tál is tökéletesen megfelel erre.

Ha van lehetőségünk rá, akkor vigyük el szabad vízre, de ott is figyeljünk rá, hogy ne legyen sokat a napon.

Lehet, hogy mégsem ADHD-s a gyerek?

2024. június 22.

Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) és az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) összehasonlítása.

A következőkben kicsit összehasonlítjuk az ADHD-t és az SPD-t, megnézzük, hogy mik a hasonlóságok és a különbségek a kettő között. Az SPD szenzoros feldolgozási zavart gyakran összekeverik az ADHD-val. Ennek oka az, hogy a tünetek nagyon hasonlóak és megtévesztőek lehetnek sokszor még a szakemberek számára is.

Fontos kiemelni, hogy az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) és az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) egyes tünetei hasonlóak lehetnek, ami megnehezítheti a megkülönböztetésüket.

A következő tünetek mindkét rendellenességre jellemzőek lehetnek.

• Figyelemhiány. Mindkét esetben lehetnek figyelemhiányos tünetek, azaz a gyermeknek nehézsége lehet a figyelem fenntartásában.
• Hiperaktivitás/alacsony tolerancia a helyben üléshez. Mindkét rendellenességnél előfordulhat, hogy a gyermek nyugtalan, folyamatos mozgásigénye van, és nehezen tud hosszabb ideig egy helyben ülni.
• Impulzivitás. Az impulzivitás jelen lehet mind az ADHD, mind az SPD esetén. A gyermek hajlamos lehet az ösztönös cselekedetekre.
• Problémák a szervezetlenséggel. Mindkét rendellenesség esetén előfordulhatnak nehézségek a szervezettséggel, a tevékenységek és a tárgyak rendszerezésével.
• Könnyen zavarba jöhet a szenzoros ingerek hatására. Az SPD esetén a túlzott érzékenység miatt a gyermek könnyen zavarba jöhet bizonyos hangok, fények vagy érintések hatására, míg az ADHD esetén könnyebben elveszítheti a fókuszt ezek hatására.
• Figyelmetlenség a részletekre. Mindkét rendellenesség esetén lehetnek problémák a részletek észrevételével vagy a feladatok pontos elvégzésével.
• Mozgékonyságigény. Az SPD a gyermek túlzott mozgásigényét okozhatja, az ADHD pedig a hiperaktivitás miatt ugyancsak fokozott mozgásigényt generál.
• Könnyű frusztráció/ingerlékenység. Mindkét rendellenesség esetén előfordulhat, hogy a gyermek könnyen frusztrálódik vagy ingerlékeny.
• Kihívások a társas kapcsolatokban. Mindkét esetben lehetnek nehézségek a társas interakciókban, azaz a gyermeknek problémái lehetnek a barátokkal vagy a csoportban való viselkedéssel.
• Könnyen lefárasztható/overstimulálható. Mindkét rendellenesség esetén a gyermek gyorsabban elfáradhat vagy túlstimulálódhat szenzoros ingerek hatására.

Fontos megjegyezni, hogy bár ezek a tünetek közösek lehetnek, mindkét rendellenességnek vannak egyedi jellegzetességei is. A pontos diagnózist csak szakember adhatja meg a gyermek alapos vizsgálata és értékelése alapján.

Mi az a tetanusz betegség?

2024. június 21.

A tetanusz egy súlyos, életet veszélyeztető megbetegedés, amelyet a Clostridum tetani nevű baktérium okoz, az általa termelt neurotoxin (tetanospasmin) révén, amely az idegrendszerre hat.

A Clostridium tetani egy obligát anaerob spórás baktérium, ami azt jelenti, hogy a kórokozó az oxigénszegény környezetet szereti. Spórás formában megtalálható a talajban, vad – és háziállatok bélrendszerében illetve az ember székletében is és igen ellenálló a környezeti tényezőkkel szemben.

Hogyan kaphatjuk el?

A fertőzés sebzések útján valósul meg, azaz a kórokozóval szennyezett föld útján bekerül a baktérium a szervezetünkbe és a megfelelő, oxigénszegény környezetben el kezdeni termelni a neurotoxint. Akár egy apró sérülés is lehet a behatolási kapu, de különösen veszélyesek a mély, roncsolt sebek (lőtt, szúrt, harapott).

Ezt követően a neurotoxin a gerincvelőbe jut a véráram vagy pedig a környéki idegrendszer által. A gerincvelőbe jutva gátolja az izmok elernyedését, az érintett izmok folyamatos kontrakcióba kerülnek, azaz egy akaratlan, folyamatos, fájdalmas izomgörcs alakul ki. A nemzetközi szervezet (Center for Disease Control and Prevention – CDC) felmérése alapján Amerikában évente 30 eset fordul elő. A legveszélyesebb területek a fejlődős országok, illetve a háború sújtotta területek.

Milyen tüneteket okoz?

A sérülés és a tünetek között eltelt lappangási idő igen változatos lehet (1-60 nap). Azonban az esetek nagy részében 2 héten belül jelentkeznek a tünetek. Korai nem specifikus tünetek lehetnek a hasmenés, a láz és a fejfájás.

Igen fontos hogy amennyiben a sebkörnyékén alakul ki izommerevség, akkor lokális tetanuszról beszélünk, ennek egy speciális formája, amikor a seb a fejen keletkezik, ekkor fej tetanuszról beszélünk.

Ha a neurotoxin a véráramba bekerülve az egész szervezetben elterjed, akkor generalizált tetanusz betegség alakul ki, ez a leggyakoribb és egyben a legveszélyesebb klinikai megjelenési forma.

Speciális formája az újszülöttkori tetanusz, amely a fejlődő országokban a nem megfelelő higiéniás körülmények miatt alakul ki, a köldökcsonkon keresztül születéskor.

Kezdetben nyugtalanság, fény- és hangérzékenység, izomgörcsök jelentkeznek. Jellemző a hát, a nyak, a comb és a hasizmok merevsége. Jellemző tünet a szájzár, amelyet latinul trismusnak nevezünk, és az által hogy a beteg nem tudja ellazítani az állkapcsát, az arcizmait, így a betegség egy igen jellegzetes vicsorgó arckifejezést kölcsönöz a betegnek. Korai tünet lehet a nyelészavar, azaz a beteg nehezen tudja lenyelni a táplálékot, valamint a víziszony (hydrophobia). A folyamat előrehaladtával a beteg egész testében előforduló izomgörcs miatt egy jellegzetes hátrafelé feszülő testtartás (opisthotonus) jelenik meg, a beteg szinte csak a fején és a sarkán támaszkodik.

A jelentős izommerevség az egész szervezetet érinti, láz, izzadás jelentkezik, súlyos fokú légzési- és keringési zavar, gyomor-bél rendszeri problémák, veseelégtelenség lép fel. Típusos tünet hogy a hirtelen ingerekre (fény, hang) a beteg még jobban megfeszül, s a kár hirtelen légzészavar is felléphet, amely tovább súlyosbítja a beteg állapotát. A beteg mindvégig a tudatánál van és igen nagy fájdalmai vannak.

Hogy lehet megállapítani a betegséget?

A betegség diagnózisa alapvetően a tünetek felismerésből áll. Igen jellemző a spatula teszt pozitivitás, amiben egy spatulával benyúlnak a beteg torkában, a garat hátsó részébe. A teszt eredménye pozitív, ha a beteg ráharap a spatulára. A teszteredmény negatív, ha normál, a spatula kiköpését célzó reflexek mutatkoznak.

Laboratóriumi vizsgálatok segíthetik a gondolkodásunkat, azonban nem minidig mutatják ki a kórokozót. A sebből vett mintát mikrobiológiai vizsgálata küldjük. Egy speciális úgynevezett Gram festés során láthatóvá válhat a baktérium. Megerősítő vizsgálat a vér antitoxin-titer meghatározása. Műszeres elektrofizológiai vizsgálatok (EMG) szintén tovább erősíthetik a megalapozott klinikai diagnózisunkat.

A szülés utáni nagyobb vérvesztés gyakran elkerülhető

2024. június 21.

A postpartum, azaz a szülés utáni vérzés sok kismama félelme, hiszen van, hogy ez áll az anyai halálozások hátterében. A vérzés hátterében veleszületett vérzékenység is állhat, ezért még a gyermekvállalás előtt érdemes speciális laboratóriumi vizsgálatokkal kizárni a véralvadási zavar meglétét. Hogy erre mikor van szükség, arról dr. Szélessy Zsuzsannával, a Trombózisközpont hematológus főorvosával beszélgettünk.

Postpartum vérzés

A szülés során és a gyermek világrahozatala után a vérzés természetes folyamat, ám van, hogy ennek mértéke meghaladja az elfogadhatót. Általánosságban elmondható, hogy 300-500 ml vér elvesztésével lehet számolni egy szülés során. Ha ennél nagyobb mennyiséggel állunk szemben, akkor posztpartum vérzésről beszélhetünk (természetesen azt, hogy kinek mekkora vérveszteség jelent gondot, pontosan nem lehet megmondani, így a posztpartum vérzésnek a szülő nő hemodinamikai egyensúlyát veszélyeztető veszteséget tekintjük). A jelentős vérvesztést igen komolyan kell venni, mivel az anyai halálozások jelentős részéért felelős.

A postpartum vérzés lehet primer vagy secuder. Első esetben a szülés közben, vagy az azt követő 24 órában fellépő vérveszteségről beszélünk, míg a secunder vérzés a szülést követő 6 napon belül, speciális betegség kialakulása esetén hetek elteltével is jelentkezhet. Az anyai halálozások több, mint fele az első 24 órában történik, így ilyekor az orvosok és a szakszemélyzet szoros megfigyelés alatt tartják a kismamákat.

A szülés utáni nagyobb vérvesztés okai

A vérzés okai között megtalálhatóak a veleszületett tényezők is, de szerzett rizikófaktorokkal is számolni kell.

Veleszületett betegségek között szerepelhet bármely véralvadási faktor hiánya, vagy alacsonyabb aktivitása- az egyik leggyakoribb veleszületett vérzékenység a von Willebrand betegség. Ugyancsak szerzett állapot az immun thrombocytopenia (ITP), mely a terhesség alatt is jelentkezhet, ez vérlemezkék számának csökkenését jelenti. A kockázatot növelhetik még a terápiás célú antikoagulánsok (véralvadásgátlók) adása, esetleg más gyógyszerek véralvadásgátló hatása.

Súlyos, szerzett vérzékenység alakulhat ki – szerencsére nagyon ritkán- a szülés után pár nap/néhány hét elteltével, ha kismama saját szervezete autóantitestet kezd termelni a VIII- s alvadási faktor ellen, ahhoz hozzákötődik és hatástalanítja. Ily módon súlyos gátlótestes hemofília alakul ki, mely életveszélyes vérzékenységi állapot. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológusa elmondta, fontos megjegyezni, hogy a vérzékenység bizonyos formáit, pl. a von Willebrand szindrómát sokszor igen nehéz felismerni, mivel tüneteik igen enyhék is lehetnek. Azonban kivizsgálásra adhat okot a gyakori orrvérzés, az indokolatlan kék-zöld foltok megjelenése a bőrön, az erős, elhúzódó menstruációs vérzés vagy a nehezen múló fogínyvérzés.

Ezért nem érdemes félni a fogpótlástól

2024. június 20.

A fogpótlás rendkívül korszerű és sokoldalú megoldás azok számára, akik valamilyen mértékű foghiánnyal kénytelenek élni. Azonban sokan félnek az implantációtól és úgy általában a fogászati beavatkozásoktól, ezért inkább elfedik mosolyukat, csak orvoshoz ne kelljen menniük. Pedig a fogpótlás is lehet fájdalommentes, csak a megfelelő rendelőt kell hozzá megtalálni! Cikkünkből megtudhatod, miért nem érdemes félni ettől a beavatkozástól.  

Miért fontos a fogpótlás?

Nem csupán esztétikai szempontból! A foghiány számos egészségügyi kockázatot hordoz magában, ezért nem érdemes félvállról venni. Kialakulhatnak egyéb fogászati problémák, elmozdulhat a fogsor, és akár még gyomorpanaszok is felmerülhetnek. A fogpótlás tehát a teljes szervezetünk jóllétére hatással van, ezért fontos mielőbb belevágni.

Milyen típusú pótlások közül választhatunk?

A fogpótlások fajtáinak meghatározásában a Budapest Dentcare magánklinika segített nekünk, akiknél magas szintű fogászati kezelések vehetők igénybe Budapest szívében.

Fogpótlás híddal 

A korona alapú híd az egyik legnépszerűbb fogpótlási eljárás. A hiányt körbefogó fogakat lecsiszolják, majd egy olyan híddal pótolják, amely a lecsiszolt fogakat és a hiányos területet is fedi. Már olyan magas szintű technológiával készül, amelynek köszönhetően a korona színe és formája egyáltalán nem üt el az eredeti fogakétól. Cirkón kerámiából is készülhet, így fémallergiások is biztonsággal használhatják. Pár nap alatt elkészül, így nem kell hosszú hónapokat várni, hogy újra mosolyogjunk.

Implantátum 

Az implantátum fogbeültetést jelent, tehát ez esetben a foggyökeret és a fogat is pótoljuk. Évtizedekre megoldja a foghiány okozta problémákat, ugyanis rendkívül tartós. A fogbeültetésnél nincs szükség az ép fogak lecsiszolására, ezért óvja a fogak csontállományát is. Egyetlen hátránya, hogy sokkal több időbe telik elkészíteni, mint a sima hidat, azonban nem okoz csontleépülést.

5 fontos információ, ha nem fogyaszt tejterméket

2024. június 20.

Mérni kell!

2024. június 19.

A magasvérnyomás-betegség minden harmadik felnőttet és minden negyedik elhízott gyermeket érinti Magyarországon. Miért fontos a vérnyomás rendszeres ellenőrzése?

A vérnyomás rendszeres mérésének kiemelt jelentősége van a magasvérnyomás-betegség felismerésében, kezelésében és ellenőrzésében. Ha nincs panaszunk, akkor évente egyszer ajánlott a vérnyomás mérése, tünetek esetén viszont rögtön ellenőrizni kell azt. A vérnyomás egészséges embereknél is mutat bizonyos mértékű ingadozást, amit érdemes figyelemmel kísérni, de ha valakinek már diagnosztizált magasvérnyomás-betegsége van, akkor ajánlott a rendszeres otthoni vérnyomás-ellenőrzés és az adatok naplószerű feljegyzése, ami a családorvos számára is fontos információkkal bír. A vérnyomás mérése során a készülék három számjegyet mutat.

• Az első szám, vagyis a szisztolés érték annak a nyomásnak a mértéke, amely a szív összehúzódásakor mérhető az erekben.
• A második, ún. diasztolés érték a szív elernyedésekor mérhető nyomásra utal.
• A harmadik szám a pulzust, vagyis a szív percenkénti összehúzódásainak a számát mutatja.

Vérnyomásméréskor minimum három mérést kell végezni egymást követően a domináns karon, a mérések között egyperces szünetet tartva, eredményként pedig az utolsó két mérés átlagát kell figyelembe venni és felírni. Egészséges, 18–65 év közötti embereknél 120–129/70–79 Hgmm, 65 év felett 130–139/70–79 számít általános célértéknek. A 140 fölötti szisztolés és a 90 fölötti diasztolés értékeket már kóros vérnyomásnak tekintjük. A vérnyomásmérőn megjelenő harmadik érték a pulzusszám, melynek értéke 80/perc alatt megfelelő.

Kardiológiai Diagnosztikai és Hypertonia Központ

Magyar Hypertonia Társaság által akkreditált hipertóniaellátó hely.

• Teljes körű kardiológiai kivizsgálás előzetes bejelentkezés után.
• Személyre szabott tanácsadás belgyógyász-kardiológus-hipertonológus tapasztalatok alapján.

Az anyatej jótékony baktériumai

2024. június 19.

Számos tanulmány támasztja alá, hogy a kolosztrumban és anyatejben található baktériumok óvják a csecsemőket az allergiás megbetegedésektől, csökkentik az asztma és az autoimmun megbetegedések kockázatát.

A szülést követő órákban termelődő előtej, más néven a kolosztrum, és a későbbi hónapokban képződő anyatej az újszülöttek/csecsemők legtökéletesebb tápláléka. Ki gondolná, hogy a XXI. század modern analitikai műszereit munkába állítva is hatalmas – ha egyáltalán kivitelezhető – feladat a kolosztrum vagy az anyatej pontos összetételének a meghatározása?

Az anyatej a szükséges tápanyagok sokfélesége és ideális aránya mellett az újszülöttek/csecsemők immunrendszerének a fejlődésében szerepet játszó baktériumokat is tartalmaz. Ezek azok a „jótékony” baktériumok, amik az újszülöttek/csecsemők szájüregét, bélflóráját is be fogják népesíteni, és döntő szerepet fognak játszani a gyermek immunrendszerének a fejlődésében. Ezek a baktériumok az egészséges emésztés mellett a kórokozó baktériumokkal szembeni védőháló létrehozásában is fontos szerepet töltenek be. Számos tanulmány támasztja alá, hogy a kolosztrumban és anyatejben található baktériumok óvják a csecsemőket az allergiás megbetegedésektől, csökkentik az asztma és az autoimmun megbetegedések kockázatát.

Több mint 700 féle baktérium az anyatejben

Korábban csak becslések voltak arra vonatkozóan, hogy hányféle baktérium van jelen az anyatejben. Ennek fényében érthető, hogy a kutatókat is meglepte az a legújabb spanyol tudományos eredmény, ami több mint 700 féle baktériumot mutatott ki a kolosztrumból. Ez ugyanis sokkal több, mint korábban vélték.

A hízás csökkenti a kolosztrum baktériumszámát

Figyelemre méltó az is, hogy a kolosztrumból a baktériumfajok kisebb számát sikerült csak kimutatni azoknál az anyáknál, akik túlsúlyosak voltak, vagy a várandósságuk alatt az átlagosnál jóval többet híztak,- szemben a normál súlyú, illetve a várandósság kilenc hónapja alatt normál súlygyarapodást mutató anyákkal. Továbbá, azoknál az anyáknál, akik „programozott császármetszéssel” hozták világra a gyermeküket, szintén kevésbé színes volt az anyatejben található baktérium-paletta.