A hüvelyszárazság nem csak a házaséletet veszélyezteti
2024. június 17.
A hüvelyszárazság igen sok nőt érint, akár időszakosan, akár krónikusan. Bár a problémával nem szívesen fordulnak orvoshoz, ám ha már jó ideje fennáll a panasz, úgy érdemes nőgyógyász véleményét kikérni, ugyanis a legtöbbször van rá megoldás. Hogy mi minden okozhat hüvelyszárazságot, és hogy miket lehet ellene tenni, azt dr. Hetényi Gábortól, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászától tudtuk meg.
Kellemetlen szexuális együttlétek és megnövekedett fertőzésveszély
A hüvelyszárazság a legtöbb esetben a szexuális együttlétek során jelent gondot, ugyanis a közösülés ekkor diszkomfort érzéssel, esetleg fájdalommal jár együtt, így ha sokáig fennáll a probléma, úgy a libidó visszaeséséhez vezethet és kialakul egy ördögi kör. Ráadásul ekkor apró mikrosérülések is keletkezhetnek a hüvely belső falán – így az együttlététeket vérzés is kísérheti-, melynek hatására megnő a fertőzésveszély is.
Amennyiben jelentkezik a probléma, úgy sokan azt gondolják, hogy a vágy hiánya váltja ki a panaszt, ám érdemes tudni, hogy a libidó csökkenését és a hüvelyszárazságot különböző betegségek és állapotok is okozhatják.
A hüvelyszárazság főbb okai
Menopauza: a (korai) klimax során a progeszteron szintjének csökkenése után az ösztrogén mennyisége is megfogyatkozik, melynek egyik hatása a hüvelyszárazság. Ráadásul ekkor a hüvely hámja is el kezd vékonyodni, így az kevesebb váladék termelésére képes. Érdemes tudni, hogy a menopauza akár 10-15 évig is elhúzódhat, így már jóval a beállta előtt jelentkezhet a panasz. Ekkor a hüvelyszárazságon hosszútávon az ösztrogénpótlás segíthet.
Szoptatás: szoptatás során a prolaktin nevű hormon szintje megemelkedik, ugyanis ennek köszönhetően indul be a tejtermelés. Ennek azonban van egy hátulütője is, méghozzá az, hogy hüvelyszárazságot eredményez. Ez az oka – többek között- annak, hogy szülést követően az együttlétek fájdalmasak lehetnek. Szerencsére, azonban ahogy az idő folyamán ritkul a szoptatás gyakorisága, a kellemetlen tünet is megszűnik.
Fogamzásgátló tabletta: a fogamzásgátló tabletták több, nem kívánt mellékhatást eredményezhetnek, melyek az esetek többségében kis idő múlva elmúlnak. Ilyen többek között a libidó csökkenése és a hüvelyszárazság- amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban ez okozza a tüneteket, úgy egy másik készítményre való áttérés megoldást nyújthat.
Endometriózis: A betegség során a méh nyálkahártyája a méhen kívül is megjelenik, gyulladásokat okoz, ráadásul érzékenyen reagál a hormonális változásokra, vagyis ugyanúgy megvastagszik és leválik, ahogy a méhen belül. Az endometriózis fájdalmas menstruációt, meddőséget, fájdalmas közösülést és hüvelyszárazságot is eredményezhet. A diagnózishoz laparoszkópiás vizsgálatra van szükség, és a terápiája is a legtöbb esetben műtéti.
Bimbósérülések megelőzése és „gyógyítása”
2024. június 17.
A szülés utáni napokban, de akár az első 1-2 hétben a mellbimbód érzékeny lehet, főleg a mellre tételt követő fél percben. A baba nyelve úgy dolgozik bimbódon, mint egy „finom smirgli”, és ez bizony fájhat.
A sérülések nagyon gyorsan kialakulhatnak, de nehezen, lassan gyógyulnak. Oka sem derül ki mindig, és ez is akadályozója lehet a gyógyulásnak. A bimbó sérülése különböző mértékű lehet, aminek következményei súlyos szoptatási nehézségeket okozhatnak.
Gondold át, mi okozhatja a sérüléseket
- Megfelelő-e a szoptatási pozíció és technika?
- A baba pocakja a te hasad felé nézzen, és arcocskájával teljesen a melled felé forduljon.
- Győződj meg, hogy szimmetrikusan, mélyen kapta-e be a bimbód és bimbóudvarod egy részét.
- Gombás fertőzés is okozhatja a mellbimbód érzékenységét. Ilyenkor a bimbód bőre viszket és környezete érzékennyé, rózsaszínné és hámlóvá válik.
- Túltelítődés, tejcsatorna-elzáródás, mellgyulladás is okozhatja a fájdalmat. Ha ezeket tapasztalod, ne késlekedj, vedd fel a kapcsolatot szakemberrel.
Javaslatok a fájdalom enyhítésére és megszüntetésére
- Váltogasd a szoptatási testhelyzeteket.
- Az anyatej 1-1 cseppjét kend el minden szoptatás után a bimbódon.
- Olyan melltartóbetétet használj, ami biztosítja melled szárazon tartását, szellőzését, és ezt gyakran cseréld.
- Használj 100% tiszta HPA-lanolint vagy hűsítő gélpárnát. Mindkettő nedves sebgyógyulást biztosít.
Amerika ősi titkai - jelek a jövőből?
2024. június 16.
Az ősi civilizációk a 7-8. században élték virágkorukat. 800 táján azonban számunkra megmagyarázhatatlan okokból a hanyatlás jelei kezdtek megmutatkozni: abbamaradtak a városi építkezések, nem készültek többé az uralkodók származását és dicsőítését szolgáló magas kőoszlopok. Mi történt Amerikával, és mi maradt meg az utókornak?
Az amerikai kontinens középső és déli területeinek korai történetéről a régészeti adatok mellett, a szájhagyomány által megőrzött és továbbadott elbeszélések, majd ezeknek a 16. századbeli spanyol krónikások által megörökített írásos forrásanyagai állnak rendelkezésünkre.
Addig, amíg az európaiak föl nem fedezték ezt a földrészt, - eddigi tudásunk szerint - ez a kultúra elszigetelten fejlődött, legalábbis az európaiaktól. Talán az ősi civilizációk kapcsán is érdemes elgondolkodnunk, hogy amiről nem tudunk esetleg kapcsolatban áll v. állt egy olyan nagyobb entitással, amellyel - az értékeiről túlontúl meggyőződött Európa - nem mérkőzhet. Mindenesetre az indián kultúrák sajátos és egymáshoz képest sem csekély eltérést mutató, autochton fejlődése egyedi emlékeket hagyott hátra az utókor számára.
Az újvilági társadalmak fejlődését jelentős mértékben meghatározták a természeti adottságok: a trópusi esőerdő mellett a sivatagi szárazságú vidékek is megtalálhatók. Vagyis: valószínűtlen a nagy népsűrűség ilyen területeken, a településszerkezet laza, szórt és az egyes nemzetségek nagy megművelhető földterülettel rendelkeztek. Peru és Mexikó fejlett fölművelése már a jól szervezett államhatalom kiépülésének az eredménye volt.
Maja nyomok
A klasszikus maja civilizáció a Petén-térség és a Yucatán-félsziget alföldjein virágzott. Jellegzetes emlékei a templompiramisok, vagyis mészkőből épült sokszobás épületek. A városokon belül, azokat össze is kötve úthálózat épült, az épületeken, lépcsőfeljárókon hatalmas feliratok olvashatók. Talán ókori reklám akár az istenek, akár földi helytartóinak védelmére.
A maja hieroglifikus írás; a képírás és a fonetikus írás elemeinek a keveréke, az egyetlen írásrendszer az ősi Amerikában. A tárgyakon olvasható feljegyzések mellett fennmaradtak ősi maja kódexek, amelyek háncspapírból hajtogatott könyvek voltak. Az írás balról jobbra, fentről lefelé olvasható (a majáknak). Feliratok maradtak fenn az ókori dinasztiákról, melyek értelmezését az ún. Hosszú Számlálás naptára tett lehetővé.
Más amerikai civilizációkhoz hasonlóan, a maja előkelők is istentől származtatták magukat. Patriarchális társadalom volt, és a nők szerepe, mint ilyenben, afféle élő zálogként értelmezhető, amely szövetségeket hivatott erősíteni házasságkötések által. Az apa-fiú öröklés mellett előfordulhatott a hatalomátruházás is. A társadalom névtelenjeiről nem maradt fönt adat, azért nem látható át világosan a társadalom szerkezete, de valószínűsíthető, hogy a köznép kézművességgel foglalkozott a városokban és földműveléssel az elszórt falusi településeken.
Homeopátiával az immunrendszerért
2024. június 16.
Orvosi és laikus körökben már hosszú ideje állandó vita tárgya a homeopátia létjogosultsága. Vannak, akik esküsznek hatásosságára, mások egyszerűen szemfényvesztésnek, kuruzslásnak tartják.
A homeopátia azon az elven alapul, hogy kis mennyiségben, nagy hígításban adva, bizonyos anyagok– olyanok, amelyek nagyobb mennyiségben tüneteket vagy betegséget okoznak – stimulálják a szervezet természetes védekezőképességét. Ez a „hasonló gyógyítja a hasonlót” elve, amely teória a világ számos pontján, egymástól függetlenül évszázadok, sőt évezredek alatt kialakult megközelítése a betegségeknek. Ezen az elven alapul a homeopátián kívül például a hagyományos kínai orvostudomány vagy az indiai ajurvédikus gyógyítás. A homeopátiát nemcsak gyógyításra, hanem megelőzésre és a testi jólét fokozására is ajánlják.
A homeopátia elnevezése a görög homeo, jelentése hasonló, és pathos, jelentése szenvedés vagy betegség, származik. A homeopátia arra irányul, hogy kis mennyiségű rendkívül higított hatóanyaggal a szervezet védekezőképességét, öngyógyító hajlamát fokozzák. A homeopátiás gyógyítás elve Hahnemann német orvostól származik a 18. század végéről, aki két alapvetésből indult ki:
A „hasonlók” ideája már Hippocratesnél felmerült, ezt fejlesztette tovább Hahnemann, aki rendszeresen fogyasztotta a malária kezelésére akkoriban alkalmazott kínafa kérgét, és azt tapasztalta, hogy megjelentek nála a betegség tünetei. Ennek alapján jutott arra a következtetésre, hogy ha egy anyag egészséges emberben képes valamilyen betegség tüneteit kiváltani, akkor kis mennyiségben adva a hasonló tüneteket megszünteti.
A másik alapelve az volt, hogy a hígítás („a minimális adag törvénye”) fokozza a szer hatékonyságát, minél alacsonyabb a dózis, annál hatásosabb a szer.
A homeopátiás gyógyszereket fokozatosan hígítják (a harmincszoros hígítás az elfogadott) és közben alaposan rázzák. Ezt hívják a homeopátiában „potencirozás”-nak, és a homeopaták szerint ezzel az eredeti anyag információját vagy energiáját átadják a folyadéknak.
A legtöbb homeopátiás gyógyszer olyan nagyfokban hígított, hogy abban az eredeti anyagnak már egy molekulája sem található meg, de a homeopaták úgy gondolják, hogy az eredeti anyag valamilyen módon mégis hat, lényeges tulajdonságait „átadja” a folyadéknak (ezt hívják a „víz memóriája”-nak) és ezzel stimulálja a szervezet öngyógyító tulajdonságát.
A homeopátiás gyógyítók a betegeket genetikai és személyes kórtörténetük, testfelépítésük, aktuális fizikai, emocionális és mentális tüneteik alapján kezelik. A hosszú vizitek alkalmával individualizált, személyre szabott gyógyításra törekednek, és nem ritka, hogy ugyanarra az állapotra, tünetekre vagy betegségre az egyes betegek különböző gyógyszereket kapnak.
A homeopátiás gyógyszerek a természetben, növényekben, ásványokban vagy állatokban található anyagokból származnak. A homeopátiás gyógyszerek tudományos vizsgálata nagy kihívást jelent, hiszen a hatóanyagot olyan kis mennyiségben tartalmazzák, amely – jelenlegi módszereinkkel – nem mérhető, ezért szinte lehetetlen a kontrollált, összehasonlító vizsgálatok végzése. Az is nehézséget okoz, hogy a homeopátiás gyógyítás individualizált, nincsenek előírások arra, hogy milyen tünetet, betegséget, állapotot melyik szerrel kell kezelni. Százával találhatók homeopátiás gyógyszerek, amelyeket a legkülönbözőbb hígításban ezer és egy állapot kezelésére alkalmaznak, a homeopátiában nincsenek homogén betegcsoportok.
Milyen a jó szoptatós melltartó?
2024. június 15.
Az anyamellről való táplálás időszaka alatt nemcsak arra kell figyelnie a kismamának, hogy a csecsemő megfelelő mennyiségű és minőségű anyatejhez jusson, hanem mellei „karbantartására”, saját komfortérzetére is.
Abban, hogy a napjában többször szoptató kismama emlőbimbója ne „pálljon be”, majd ne sebesedjen ki, nemcsak a folyamatos tisztántartásnak van fontos szerepe, hanem a jó minőségű, speciálisan erre a táplálási időszakra kifejlesztett melltartónak is.
Mire jó a szoptatós melltartó?
Az új generációs szoptatós melltartók közös jellemzője, hogy a kosara, pántja tökéletesen illeszkedik viselője testére. Ennek a speciális fehérneműnek tehermentesítenie kell a szoptatás idején megnövekedett méretű mellek tartóizmait, szalagjait. Csak a funkcionálisan jól kialakított melltartó képes az anyatejtől duzzadó, elnehezedett emlőket „alátámasztani”. Rendszeres viselésével meg lehet előzni például a tejmirigyek méretnövekedése miatti hátfájást, illetve a szoptatás befejezése utáni mellmegereszkedést is.
Praktikus melltartóbetétet is viselnünk
A szoptatási időszakok között a termelődő anyatejtől a mell megduzzad és a tej a mellből csöpög. Célszerű az így szivárgó tejet a melltartóba helyezett melltartóbetéttel felfogni, mert a melltartóba „kicsöpögő” tej irritálhatja a bőrt, és fertőzésveszélyt is jelenthet. Az eldobható melltartóbetét higiénikusan kezelhető, használata kényelmes. Célszerű olyan melltartóbetétet választani, amelynek anyaga bőrbarát, természetes hatást kelt, jó a légáteresztő, és extra a nedvszívó képessége.
A korszerű, jó minőségű melltartóbetétek könnyen cserélhetők, jól pozicionálhatók a melltartóban a mellhez az alkalmazott ragasztócsíknak köszönhetően. A ragasztócsík csak a nevében ragasztó, valójában egy jól tapadó felület, ami lehetővé teszi, hogy a melltartóbetét ne mozduljon el a melltartóban. Az elmozduló melltartóbetét csökkenti a komfortérzetet, nem tudja teljesíteni maradéktalanul alapvető funkcióját és a szivárgó tej a melltartóba kerülhet, átáztatva azt. A betét külső borításának „vízzáró” tulajdonsága is hozzájárul a száraz érzés folyamatos fenntartásához.
Célszerű, ha a szoptatós anyuka magánál tart melltartóbetétet arra az esetre, ha szükséges a betét cseréje. A higiénia biztosítása érdekében előnyös, ha melltartóbetétek egyenként vannak csomagolva.
Lábfájdalom
2024. június 15.
Vádli- vagy combfájdalom esetén, főleg, ha az járásra és mozgásra fokozódik, a legtöbben az izmok túlerőltetésére, az ízületek kopására, fájdalmára gondolnak.
A visszeres panaszok sokszor könnyen felismerhetőek, hiszen a probléma többnyire jellegzetes panaszokkal jár, ugyanis az apróbb hajszálerek mellett akár kitüremkedő, kacskaringós erek is gyakran fellelhetőek. Ez persze nem jelenti azt, hogy látható jelek mindig vannak, ugyanis pl. a nehézlábérzést vagy a lábgörcsöket kezdetben a megnőtt vénás nyomás is okozhatja, mely ilyenkor még nem jár sem a visszérbillentyűk elégtelenségével, sem a felületes visszerek kórosan nagy tágulatával.
Miért is jár fájdalommal a visszér?
A vénabillentyűk dugattyúszerűen a visszaáramlást akadályozzák meg az általuk közrezárt szakaszon. Ha a fokozatosan emelkedő nyomás miatt a billentyűk nem zárnak rendesen, akkor a visszaáramló vér az adott szakaszon tovább növeli a nyomást, nagyobb terhet róva az alatta lévő szakaszra, majd a megnövekedett vérmennyiség a szövetek közé távozik, pangást, majd vizenyőt hozva létre. Ezt az állapotot jellemzően a sok állás, ülés elősegíti, a lábak elnehezülnek, és mindez feszítő érzéssel társul.
Az érszűkület esetében a panaszok az artériák falában lerakódó zsír és egyéb, sejtek okozta szűkület miatti csökkent szöveti oxigén-
és tápanyagellátás következményeként alakulnak ki. A visszeres és az érszűkületes panaszok a jellegzetességük miatt egymástól viszonylag jól elkülöníthetőek. A problémát inkább a két betegség együttes előfordulása okozza, főleg, ha mindkét betegség súlyosabb esete áll fenn egyidejűleg, mert ilyenkor a visszérpanaszok kezelése háttérbe szorul, így a fennmaradó visszeres tünetek továbbra is kellemetlenek maradnak a beteg számára.
Gyermeket nem ígér, de segít a meddőséggel küzdő pároknak ez a program
2024. június 14.
A régóta gyermekre váró házaspárok az Anna-Joachim-programban megélhetik a sorsközösségből, a problémák megosztásából és közös feldolgozásából fakadó erőt, emellett intenzív pszichológiai és mentálhigiénés támogatást kapnak.
„A meddőség negatív hatással van az egyéni jóllétre, a párkapcsolatra, a szociális kapcsolatokra is. Szívszorító hallani, amikor a házaspárok arról mesélnek nekünk, hogy már nem szeretnek családi eseményekre, születésnapokra, karácsonyi vacsorákra járni, mert miközben gyerekek rohangálnak az asztal körül, a rokonok kérdő tekintettel néznek rájuk, hogy náluk mikor jön a baba. Az a sorstárs közösség azonban, amely a program segítségével létrejön, nagyon nagy erő, valódi gyógyír” – mondja Homokiné Hollósi M. Cecília tanácsadó szakpszichológus, az Anna–Joachim-program szakmai vezetője. Hozzáteszi, a hozzájuk forduló házaspárok más-más élethelyzetben vannak, egy dolog azonban közös bennük: mindannyian szenvednek attól, hogy hiába próbálkoznak, nem érkezik meg a várva várt gyermek.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2019-ben indította el az egyedülálló, ingyenes programot, amely a régóta gyermekre váró, vágyó házaspároknak nyújt mentálhigiénés, spirituális támogatást keresztény szellemiségben, szakemberek segítségével. Az elmúlt öt évben több mint 50 házaspár vett részt a programban, amely – emeli ki a szakpszichológus – nem ígér gyermekáldást, viszont könnyebbé teszi azt a nehéz terhet, amelyet meddőséggel küzdő házaspárok hordoznak.
A párterápiától a pszichodrámáig
A házaspároknak egy három hétvégéből álló programsorozatot kínálnak az Apor Vilmos Katolikus Főiskola budapesti campusán, ahol a résztvevők két és fél napot töltenek együtt, így megélhetik a sorsközösségből, a problémák megosztásából és közös feldolgozásából fakadó erőt, emellett intenzív pszichológiai és mentálhigiénés támogatást kapnak. „Párkonzultációs lehetőségeket biztosítunk a házaspároknak, szombaton és vasárnap pedig trénerek, külsős szakemberek foglalkoznak velük, akik szakmájuk legjavát hozzák – párokkal, csoportokban dolgoznak többek között az irodalom-, a művészetterápia, a pszichodráma, a kognitív pszichológia, a szexuálpszichológia módszereit használva” – magyarázza Homokiné Hollósi M. Cecília.
Az elmúlt öt évben az Anna–Joachim-programban részt vevő házaspárok körülbelül felénél született gyermek – eddig. Ám a tanácsadó szakpszichológus nem csupán ezt tartja sikernek, hanem azt is, ha a segítségükkel megmenekül egy házasság, egy pár elindul az örökbefogadás felé vezető úton, vagy egy csoport valódi közösséggé alakul, és tagjai évekig segítik egymást.
A program szakemberei ugyanakkor a társadalmat is igyekeznek érzékenyíteni, hogy a nehezített gyermekvállalás – amely Magyarországon minden ötödik-hatodik párt érint – ne legyen tabutéma. 2023 szeptemberében elindították az Ajándék című podcastot, a Youtube-on pedig már az összes része látható az Együtt fölfelé című, Tarjányi Krisztina Irma által rendezett, rövidfilmekből álló sorozatnak.
A kamaszkori változásokon is átsegít a sport
2024. június 14.
A kiskamaszok sportágválasztása nem könnyű feladat, főleg akkor, ha a család nem jár előttük követendő példával. Valahol el kell kezdeni – még a sovány, túlsúlyos vagy önbizalom-hiányos gyermeknek is! Dr. Muzsik Réka, a szentesi Pingvin Patika vezetője, sporttáplálkozási tanácsadó, fitneszinstruktor tanácsai az elindulás előtt álló gyerekeknek és szüleiknek szólnak.
A mindennapos testnevelés fontossága
2012. szeptember 1-től minden köznevelési intézményben kötelezően bevezették a mindennapos testnevelést heti öt óra keretében, melyből legfeljebb heti két óra váltható ki például iskolai sportkörben való sportolással vagy versenyszerű sporttevékenységet folytató sportszervezet edzéseivel.
Ez az intézkedés egy komplex iskolai testmozgásprogram része, mely biztosítja az egészséges kondícióhoz szükséges mértékű testmozgást. A sportolással kapcsolatban pozitív érzelmeket alakít ki, élményszerű, változatos mozgástanulást tesz lehetővé. Rendkívül fontos a preventív hatása is, hisz ezáltal a diákok kevesebbet ülnek rossz testtartásban a televízió vagy a számítógép előtt.
Kell a jó példa!
A serdülőkorú gyerekek, vagyis a 11-12 – 18-20 év közötti fiatalok nagy hormonális változáson mennek keresztül, ami sokkszerű hatást gyakorol a testükre és lelkükre egyaránt. Ám ezekre a változásokra minden szervezet máshogyan reagál! Emiatt láthatunk fejletlen izomzatú, vékony testalkatú és túlsúlyos kamaszokat egyszerre, ugyanazon korcsoportban.
A család szerepe azonban minden esetben meghatározó. Ha rendszeresen együtt mozognak, sportolnak, a gyermek ezt látja, követi, és így szereti meg a sportot. Ez segít könnyebben feldolgozni a kamaszkori változással együtt járó stresszt. A gyermekkor mozgásos aktivitásának hiánya később már nehezen pótolható.
Körülbelül 14 éves korig leginkább az állóképesség fejleszthető – magyarázza dr. Muzsik Réka. Főleg a futás, úszás, biciklizés, játékos sportmozgások ajánlottak. A csontozat a saját testsúlyos edzésre, ugrásra szilárdul, tömör és vastag lesz. Ez késleltetheti az időskori csontritkulás kialakulását. Súlyzós gyakorlatok is végezhetők már ebben a korban, de ilyenkor elengedhetetlen a test biológiai fejlettségének pontos ismerete. Minden esetben egyéni edzésterv kialakítása szükséges!
Mit sportoljon egy fejletlen izomzatú kiskamasz?
Táplálkozásában kapjon nagy hangsúlyt a megfelelő fehérje- (például sovány hús, tojás) és szénhidrátbevitel (például rizs, zab, banán); kisebb arányban a telítetlen zsírok bevitele (például hidegen sajtolt növényi olajok), hiszen ez elengedhetetlen a megfelelő hormonális működéshez. 14 éves kortól edzőteremben is edzhet szakember felügyelete mellett. Ebben az életkorban leginkább a saját testsúlyos edzés ajánlott, de személyi edző segítségével már beiktathatók egyes súlyzós gyakorlatok is.
Kézfájdalom-és zsibbadás pajzsmirigyzavar esetén?
2024. június 13.
A pajzsmirigy alulműködése igen gyakori probléma a magyar lakosság körében, melynek tünetei közt általában normál étkezés melletti hízás, fáradékonyság, hajhullás, menstruációs zavarok szerepelnek. Azonban kevesen tudják, hogy bizony a kéz zsibbadása és fájdalma is gyakran utal pajzsmirigyzavarra. A témáról bővebben dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.
Nem múló kézzsibbadás-és fájdalom
A kéz fájdalma igen gyakori probléma, melyért az esetek egy részében a túlzott számítógép használat tehető felelőssé. A jellemzően éjszaka, a csuklónál jelentkező, és a felkarba is kisugárzó fájdalom és zsibbadás legtöbbször csukló alagút szindrómára utal, melynek hátterében a túlerőltetésen kívül autoimmun gyulladás, sérülés, és olyan hormonális változásokkal járó állapotok állhatnak, mint a terhesség, klimax és a pajzsmirigy alulműködése. Ez utóbbira csak ritkán gondolnak, pedig sokszor a nem múló zsibbadás és fájdalom oka a nyak elülső részén található szerv zavara. Pajzsmirigy alulműködés következtében ugyanis olyan anyagok halmozódhatnak fel a csukló szöveteiben, melyek nyomhatják a környező idegeket- mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
További tünetek, melyek pajzsmirigy alulműködésre utalnak
• normál étkezés melletti hízás
• menstruációs panaszok
• meddőség
• hajhullás
• fáradékonyság/álmosság
• depresszió
Hormonpótlással a probléma megszüntethető
Sajnos amennyiben pajzsmirigyzavar okozza a vissza-visszatérő problémát, úgy gyakran felderítetlen marad a kiváltó ok, ugyanis sokan nem hormonális zavart sejtenek a csuklófájdalom mögött. Pedig egy egyszerű vérvétellel igazolni lehetne az állapotot, és amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigy csökkent hormontermelése, azt az esetek többségében gyógyszeres terápiával könnyen orvosolni lehet. Ez hamar véget vethet a kellemetlen panaszoknak, így a beteg újra nyugodt és pihentető éjszakáknak nézhet elébe, és ismét fájdalmak nélkül élheti mindennapjait.
Csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai betegségei
2024. június 13.
A gyermekortopédia teljesen más betegségcsoportot taglal, mint általánosságba véve a felnőtt ortopédia. Éppen ezért arra kértük dr. Lajos Évát, a Budai Egészségközpont orvosigazgatóját és ortopéd szakorvosát, hogy meséljen a csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai problémáiról.
Melyek a csecsemők jellemző ortopédiai betegségei?
Két csoportra oszthatjuk a csecsemőkori ortopédiai betegségeket:
- Vele született fejlődési rendellenségek: lehetnek mozgásszervi (csont, izom, vázrendszeri) elváltozások, különböző végtag, gerinc, koponya anomáliák, pl. csípőficam vagy dongaláb. Csak ritka esetben fordulnak elő az élettel összeegyeztethetetlen betegségek.
- „Vele született” deformitások: ezek többnyire a méhen belüli elhelyezkedéssel, a méhen belüli téraránytalansággal függenek össze. Ezen esetekben általában a csontvázrendszer ép, de izom és ínszalag letapadásokat, rendellenségeket, csökkent vagy fokozott izomtónust, túl laza vagy túl kötött ízületeket észlelünk. Ide sorolhatjuk az alábbi problémákat: ferde fej-, nyak-, törzstartás, felcsapott láb, befelé forduló láb, előlábdeformitás, felkar, kulcscsont vagy váll tartási hibák. A vele született deformitások legtöbbször jóindulatúak, időben észlelve, megfelelő mozgásterápiával, esetleg eszköz használatával nyomtalanul gyógyulnak. Persze ehhez nagyon fontos, hogy időben észre kell venni a problémát, ugyanis az időnk limitált. Pl. az alsóvégtag esetében, ha a baba már felállt, és jár, akkor bizonyos segédeszközöket – mint pl. külső sín – nem tudunk használni a gyógyítás során, ezért praktikus, hogyha még ezelőtt diagnosztizáljuk és kezeljük ezeket a deformitásokat.
Melyek a kisdedek jellemző ortopédiai betegségei?
Kisdedeknek nevezzük az 1 és 6 év közötti gyerekeket. Ennek a korosztálynak a mozgásfejlődése során azt figyeljük, hogy a megfelelő mozgásminták a megfelelő időben alakulnak-e ki. Például a baba időben átfordul-e, felül-e, feláll-e és elindul-e. Ám tudnunk kell, hogy ezek az időintervallumok nagyon egyéniek. Gyakran jönnek a szülők aggódva, hogy még nem fordult át a kicsi, de a szomszéd hasonló korú gyereke már igen és biztosan nagy a baj. Szerencsére legtöbbször nincs ok az aggodalomra. Mi, ortopéd szakorvosok úgy tartjuk, hogy a kisdednek minden mozgásfejlődési fázison – kúszás, mászás, ülés, állás, járás – át kell mennie, de a fázisok sorrendje és időpontja esetenként eltérő lehet.
