Minden tizedik magyar ebben a betegségben szenved, de sokan nem tudnak róla

2024. november 13.

Az elmúlt évtizedek során a pajzsmirigybetegségek egyre több embert érintenek világszerte, és ez alól hazánk sem kivétel. Becslések szerint a globális lakosságot nézve a betegek száma 13 millió felett van, de egyes kalkulációk alapján meghaladhatja az 50 milliót is. A magyar lakosságnak 10-15 százaléka szenved valamilyen pajzsmirigyproblémától, legyen szó alul- vagy túlműködésről, vagy autoimmun eredetű betegségekről. Magyarországon jelenleg a pajzsmirigy-alulműködés az egyik leggyakoribb hormonális betegség, amely a nőknél akár nyolcszor gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Ennek ellenére az érintetteknek nagyjából csak a fele kerül ténylegesen diagnosztizálásra. 

A pajzsmirigy fő feladata a hormontermelés. Alapvető szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális és agyi működésben. Szinte nincs olyan szerv, amelyet a pajzsmirigyhormonok ne befolyásolnának. Ezek a hormonok elengedhetetlenek az élethez, azonban túlzott mennyiségben veszélyes, akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek, sőt halálhoz is vezethetnek.

A legújabb vizsgálatok szerint a pajzsmirigy problémák egyre inkább népbetegségnek számítanak. Becslések szerint a betegek száma 13 millió felett van, de egyes kalkulációk alapján meghaladhatja az 50 milliót is. Európában ez a szám a teljes lakosság 6 százaléka, míg Magyarországon 10-15 százalék. 

Az alulműködés a népesség 4,4 százalékát, a túlzott működés pedig 1,4 százalékát érinti. Hazánkban a pajzsmirigy alulműködés az egyik leggyakoribb hormonbetegség, a teljes lakosság 10 százalékát érinti. A nőknél nyolcszor gyakoribb a pajzsmirigy betegségek előfordulása, mint a férfiaknál, Magyarországon mintegy 75-80 százalék a nők aránya. Azonban az eseteknek csupán a fele kerül ténylegesen diagnosztizálásra, mivel a tünetek sokszor enyhék, nehezen felismerhetők. 

„A pajzsmirigy autoimmun gyulladása – közismert nevén a Hashimoto-kór – a lakosság 25 százalékát, míg a pajzsmirigy alulműködés a lakosság 10-15 százalékát érinti.  A betegség kialakulásának befolyásoló tényezői a zsíros, gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmazó, laktóz- és gluténgazdag étrendek. Emellett gyulladásfokozó hatással rendelkezik a dohányzás is.” – mondta dr. Mitache András, az Affidea Magyarország belgyógyász-endokrinológus szakorvosa. „A kiegyensúlyozott étrend, a gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülése, a szelén, a cink, a B vitaminban gazdag étrend azonban segíthet elkerülni a pajzsmirigy betegségeket. Amennyiben már meglévő gyulladásos autoimmun betegséget diagnosztizálnak valakinél, a glutén- és laktózcsökkentett étrend csökkentheti a gyulladást.  A pihentető 6-7 órás alvás, stressz kerülése, dohányzás elhagyása, rendszeres testmozgás is javíthat a pajzsmirigy működésén.” – tette hozzá a szakember. 

Milyen tünetei lehetnek a pajzsmirigybetegségeknek? 

A legjellemzőbb panaszok közé tartozik a fáradtság, alvászavar, súlyváltozások, hangulati ingadozások, magas koleszterinszint, bélproblémák, valamint menstruációs és termékenységi problémák. A pajzsmirigy alulműködés további tünetei közé tartozik az álmosság, a hízás, a székrekedés, a depresszió és a hidegintolerancia. Ezzel szemben a túlműködés gyakori jelei a szapora szívverés, az idegesség, a hasmenés, a jelentős étkezés melletti fogyás és a fokozott izzadás.

Szívügyek: hogyan előzhetjük meg a leggyakoribb szívbetegségeket?

2024. november 13.

A szív- és érrendszeri betegségek, mint például a magas vérnyomás, a szívroham, a szélütés és a szívelégtelenség, a vezető halálokok közé tartoznak világszerte, évente több mint 20,5 millió halálesetet okozva. A szeptember 29-ei szív világnap alkalmából a Budai Egészségközpont arra hívja fel a figyelmet, hogy életmódunkkal – vagyis azzal, hogy mit eszünk és iszunk, mennyit sportolunk, és hogyan kezeljük a stresszt – sokat tehetünk szívünk egészségéért és nagy eséllyel legyőzhetjük a szív- és érrendszeri betegségeket.

„A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon évente több mint 60 000 halálesetért felelősek. Sokszor tünetmentesen alakulnak ki, az első figyelmeztető jelek, mint például a fáradékonyság, a gyengeség vagy a szédülés pedig könnyen összetéveszthetők más, ártalmatlannak tűnő problémákkal. Emellett az elhízás, a magas vérnyomás-betegség, a cukorbetegség, a dohányzás és a mozgásszegény életmód mind hozzájárulnak a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához.

Ha ezeket az eltéréseket, állapotokat kimutatjuk és szakszerűen kezeljük, akkor érdemben csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek életminőséget rontó szövődményeinek kialakulása (szívinfarktus, stroke). A rendszeres orvosi szűrővizsgálatokon való részvétel célja ezeknek az állapotoknak az időben történő felismerése, a kardiológiai gondozás során pedig szakszerű kezeléssel a súlyos szövődmények megelőzése ellen történik az orvosi gondoskodás – hangsúlyozza dr. Bencze Ágnes, a Budai Egészségközpont kardiológusa.

A szakorvos szerint a leggyakoribb tünetek, melyek esetén sürgős orvosi kivizsgálás szükséges:

• Mellkasi fájdalom: különösen, ha terhelésre jelentkezik, lehet az angina vagy akár szívinfarktus előjele.
• Szédülés, ájulás: a szívritmuszavar egyik gyakori tünete.
• Légszomj, különösen fizikai aktivitás során: a szívelégtelenség jele lehet.
• Gyengeség, fáradtság: ezek a tünetek a szív pumpáló funkciójának romlására utalhatnak.
• Duzzadt lábak, bokák: a szív elégtelen működésének következtében kialakuló tünetegyüttes.

Ha ilyen tüneteket tapasztalunk, ne várjunk, keressük fel orvosunkat, hogy időben megkezdődhessen a kezelés!

Melyek a lakásnak azok a pontjai, ami mágnesként vonzza az allergéneket?

2024. november 12.

A hűvösebb őszi időjárás miatt egyre több időt töltünk zárt, fűtött terekben, ahol az allergiás betegek tünetei is fokozódhatnak. Az otthonainkban kialakuló allergiás tünetekért elsősorban a poratka és a penészgomba, ritkábban a lakásban tartott állat felelős – mondja dr. Augusztinovicz Monika, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész szakorvosa, aki öt igen gyakori allergénforrásra hívja fel a figyelmet.

Beltéri allergének? 

Amint átlapozunk szeptemberre a naptárakban, a beltéri allergének is támadásba lendülnek, megkeserítve az allergiás emberek életét. Otthonaikban elsősorban a poratka és a penészgomba válthat ki magas koncentrációban súlyos panaszokat, légúti irritációt, tüsszögést, orrdugulást, orrfolyást, krákogást, súlyosabb esetben asztmás tüneteket az arra érzékenyeknél. Ha a tünetek kezelés nélkül maradnak, akkor komoly szövődmények (visszatérő középfülgyulladás, idült arcüreggyulladás) alakulhatnak ki. Amint arra dr. Augusztinovicz Monika felhívja a figyelmet, ha arra gyanakszunk, hogy tüneteinket allergén okozza, akkor érdemes allergológus szakembert felkeresni, aki a kórelőzmények ismeretében allergiateszt elvégzését javasolhatja, pozitív eredmény esetén pedig megfelelő antiallergén készítményekkel lát el bennünket.

Poratka és penész – lakótereink kellemetlen betolakodói

A poratka allergiát a háziporatka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, levegőben szálló, beszáradt ürülékének belélegzése váltja ki. A hűvös idő kezdetétől többet tartózkodunk zárt térben. Amikor beindul a fűtési szezon, változik a lakás légáramlása, szárazabbá válik a levegő, így a poratka ürüléke is könnyebben megtapad a szőnyegekben, ágyneműben és a bútorkárpitban. Innen aztán a levegőbe kerülve és belélegezve okoz súlyos panaszokat az arra érzékenyeknél – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika.

A másik gyakori lakáson belüli allergén a penészgomba, ami bárhol felbukkanhat a lakásban, de előszeretettel bújik meg a nedves, sötét helyeken, a vizes blokkok körül, lambéria, gipszkarton fal mögött, a csaptelepek és a nyílászárók környezetében, nem megfelelően páramentesített vizes helyiségekben, hiányos falszigetelés esetén hőhidaknál, valamint az északi falakon. A penészgomba sokszor észrevétlen marad, csak a makacs légúti tünetek és a jellegzetes dohos szag hívja fel rá a figyelmet.

Mivel az őszi-téli hónapokban a lakás szárazabb levegőjének páratartalmát sokan párásítókkal szeretnék növelni, ezért fontos tudni, hogy a túlzottan párás lakás (tartósan 70 százalék feletti relatív páratartalom) ideális környezetet biztosít a poratka és a penészgomba elszaporodásához.

5 betartható szabály a szív egészségéért

2024. november 12.

Európában és hazánkban is vezető haláloknak számítanak a szív- és érrendszeri betegségek, emiatt pedig nem lehet eleget beszélni a szív- érrendszer egészségéről, a megelőzésről, a kezelés lehetőségeiről és a saját felelősségünkről. Erre ad jó apropót a Szívünk Napja, amelynek kapcsán dr. Jenei Zsigmond Máté , a Kardioközpont kardiológusa, belgyógyász szolgált könnyen betartható szívvédő tanácsokkal. 

Rajtunk is múlik

Az egészségünket több tényező együttesen határozza meg: befolyással van rá az életmódunk, a genetikai adottságaink és a környezeti tényezők. A modern örökléstani kutatások részben azzal foglalkoznak, hogy feltárják azokat a genetikai mutációkat, amelyek például szív- és érrendszeri vagy éppen daganatos betegségek kialakulásához vezethetnek, részben pedig fontos cél, hogy feltérképezzék azokat a veszélyeztető életmódbeli faktorokat is, amelyek egy-egy betegség kialakulásában, súlyosbodásában meghatározóak lehetnek.

Amerikai orvos-kutatók szerint egészségünket 43%-ban az életmódunk, 19%- ban környezetünk, 27%-ban pedig öröklött tulajdonságaink határozzák meg. (A maradék 11%-ot az egészségügyi viszonyok határozzák meg). Tehát a környezeti tényezők és öröklött tulajdonságaink együttvéve sincsenek nagyobb befolyással egészségünkre, mint az életmódunk. Ahol tehát a családban halmozottan fordulnak elő bizonyos örökletes megbetegedések, ott az egészségtudatos életvitel az, amivel késleltethető vagy akár el is kerülhető a betegség kialakulása. Ehhez szolgált betartható, megvalósítható jótanácsokkal dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa, belgyógyász.

Maradjunk mozgásban!

Bár a hivatalos ajánlások legalább heti 150 percnyi közepes intenzitású mozgást tartanak egészségvédő hatásúnak, de azoknak, akiket ez elriaszt, fontos tudniuk, hogy már egy kis mozgás is nagy lépést jelent a szív-érrendszer szempontjából. Az aktvitás egyetlen titka, hogy olyan mozgásformát válasszunk, amit élvezünk. Ha sosem szerettük a futást, nem kell erőltetni, hiszen akkor ezt nem fogjuk tudni beépíteni az életünkbe, döntsünk bármi más mellett, ami számunkra vonzó. Lehet ez tánc, gyaloglás, vízitorna, labdajátékok, vagy akár görkorcsolyázás. Szívbetegeknek azonban nagyon fontos az előzetes kardiológiai kivizsgálás és tanácsadás, valamint a mozgásterápiás edzésbeállítás.

Együnk okosan!

A nemrégiben elhíresült „kék zónákban”, vagyis a világ azon területein, ahol a leghosszabb ideig élnek az emberek, az egyik alapvető tényező (sok más mellett) a szívbarát táplálkozás. Ez nem csak az általánosan ismert mediterrán diétát jelenti, de azt is, hogy kevesebbet esznek és jellemzően házilag készült éteket fogyasztanak az ott élők. Aki azonban nem annyira szerencsés, hogy ilyen környezetben éljen, az is hozhat okos döntéseket a mindennapok során: az automatában vásárolt cukros nassolnivalók helyett választhat gyümölcsöt vagy dióféléket a rágcsáláshoz, vagy például használhat fűszernövényeket a túl sok só helyett az ételek ízesítésére. (A sóbevitel csökkentése alapvető szempont magas vérnyomás esetén.)

Folytatódik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését segítő szűrőprogram

2024. november 11.

Idén Szeged mellett Nyíregyházán és a főváros XI. kerületében is elérhetőek a Novartis által szervezett ingyenes kardiológiai szűrések. A program tavalyi szakaszában a résztvevők közel 40 százalékáról derült ki, hogy állapotuk további vizsgálatokat, illetve a súlyosabb megbetegedést megelőző kezelést is indokolhat.

Győr, Szeged és Székesfehérvár önkormányzataival együttműködve indított felvilágosító és koleszterinszűrő programot tavaly a Novartis. Ezzel a Szív Világszövetség (World Heart Federation, WHF) kezdeményezéséhez csatlakoztak, amely 2000 óta szeptember utolsó vasárnapját – mint a Szív Világnapját (World Heart Day, WHD) – annak szenteli, hogy felhívja a figyelmet a szív- és érrendszeri megbetegedésekre. Ez a feladat Magyarországon is óriási, s a korábbiaknál jóval hatékonyabb módszereket kíván. Mert igaz ugyan, hogy 2023-ban nálunk 4 százalékkal csökkent a keringési rendszer megbetegedéseivel összefüggő halálozás, ám ezek a betegségek még mindig megközelítőleg annyi áldozatot szednek évente, mint az összes többi együttvéve. Annak ellenére is, hogy a szív- és érrendszeri betegségek jelentős része egyszerű módszerekkel is megelőzhető lenne.

„A hazai helyzet javulásához nem elegendő az, hogy rendelkezésre állnak a legmodernebb terápiák”, vallja Maria Tilman, a Novartis Hungária Kft. kardiovaszkuláris terápiás területének vezetője „mivel a megelőzést az egészségtudatos életvitel mellett leginkább a rendszeres szűrővizsgálatok segítik. Utóbbiak már akkor jelezhetik a megbetegedés növekvő kockázatát, amikor még semmilyen érzékelhető testi tünete nincs a közeledő bajnak. Ezért is folytatjuk idén ismét három önkormányzattal -Szegeddel, Nyíregyházával és Újbudával- együttműködve a lakossági szűrőprogramunk,”

A legfontosabb rizikójelző a vér LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) koleszterin szintje, ugyanis zsíros lerakódásokhoz vezet az erek falán és ezek az úgynevezett plakkok folyamatosan szűkítik a vér útját. Emellett a lerakódások elősegítik a vérrögök kialakulását is, amelyek a szívbe, agyba, tüdőbe eljutva végzetes érelzáródást – infarktust, sztrókot, embóliát – okozhatnak.

Aki tisztában van a saját koleszterin-szintjével, a szükség esetén időben kezdeményezheti a számára megfelelő kezelést is. Ebben kívánt segíteni a Novartis programja.

Noha a koleszterinszint ellenőrzésére elegendő lehet egy egyszerű, csupán 3 perces vizsgálat is, túl kevesen élnek az egészségügyi rendszer kínálta szokásos kontroll-lehetőségekkel.  Egy, a témában készült felmérésben a megkérdezettek mindössze negyede nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen, az orvosi ajánlásoknak megfelelően jár szűrővizsgálatokra.

Milyen betegségek okozhatnak fartáji fájdalmat?

2024. november 11.

A fartáji fájdalom meglehetős nehézségeket okoz a mindennapi életben, és amennyiben nem olyan egyértelmű az oka, mint például egy fenékre esés, mindenképpen gondos diagnózist igényel. Erről és a kezelési lehetőségekről beszélt dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.

Gyakori a piriformis szindróma

Amennyiben a páciens konkrétan tudja, mitől kezdett el fájni a tompora, hiszen például elesett, és a zúzódás okozta fájdalom fokozatosan enyhül, gyakran elég az otthoni kezelés, borogatás, pihentetés. Ha azonban nem erről van szó, mindenképpen muszáj szakembernek kideríteni, mi lehet a kiváltó ok – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – Igen gyakran az derül ki, hogy isiász áll a fájdalom mögött. Az isiász nem önálló kórkép, hanem a gerinc deréki szakaszából eredő fájdalmas tünetek együttese, amely más néven ülőideg-gyulladás, ülőidegzsába – a modern kor, vagyis az ülő ember betegsége.

Az isiász vezethet egy piriformis szindróma nevű jelenséghez. Ez annyit tesz, hogy az ischiadicus ideg lefutása pályáján a piriformis izom alatti résben valamilyen okból nyomás alá kerül, és az idegpálya mentén fájdalom, zsibbadás alakulhat ki, valamint az ideg által beidegzett izmok gyengesége. A panaszok rendszerint a fartájékon jelentkeznek, de akár a comb hátsó részébe is lesugározhatnak. Kellemetlen nyomó fájdalomként érezzük, és jellemzője, hogy huzamosabb ideig ülve erősödik, vagy épp akkor jelentkezik. Például egy hosszabb autóút vagy íróasztalnál ülés után.

Néhány további ok a fájdalom mögött  

• Izomhúzódás

A fenék izmainak (a gluteus maximusnak, a gluteus mediusnak és a gluteus minimusnak) húzódása igen gyakori oka a fájdalomnak. Sokszor a bemelegítés nélküli sport vagy egy hirtelen, rossz mozdulat okozza. A fájdalmon kívül más tünetekkel is járhat a húzódás, mint az érzékenység, merevség, duzzanat.

• Bursitis

Bursitis akkor jelentkezik, amikor a nyáktömlő ízületi hártyája begyullad. A gyulladt ízületi hártya megvastagodik, és fokozott mértékben termel ízületi folyadékot, amitől a tömlő elkezd folyadékkal feltelni, megduzzad. A tömlő gyulladásához vezethet az állandó súrlódás, egy sérülés, egy fennálló betegség (pl.: rheumatoid arthritis) vagy fertőzés. A fenékben kialakult nyáktömlő-gyulladás jellemző tünete az ízület duzzanata, az üléskor, fekvéskor jelentkező fájdalom.

• Porckorongsérv

A kopott, alacsonyabb folyadéktartalmú porckorongok könnyebben megsérülhetnek, a hirtelen, nagy terhelésre (rossz mozdulat, emelés, bemelegítés nélküli, intenzív edzés vagy hosszú távú fokozott megerőltetés, mint az ülő munka) a gyűrűk átszakadhatnak, a porckorongban lévő anyag elvándorolhat és kialakulhat a porckorongsérv. A porckorongsérv kiszakadás nélkül is fájdalmat okoz, egyrészt az érintett területen, másrészt kisugárzóan, nyaki sérv esetében a karokban, ágyéki sérvnél a lábakban, a fenékben.

• Degeneratív porckorong betegség

A degeneratív porckorong betegség valójában nem egyetlen megbetegedés, hanem az idősödéssel többnyire együtt járó porckorong-változások összefoglaló neve, amely a gerinc bármely részét érintheti. Ha az alsó háti szakaszban van a kopás, a hát, a lábak és a tompor is fájhatnak és néhány esetben zsibbadás és bizsergés is jelentkezik.

• Ízületi gyulladás (csípő, alsó gerincszelvények)

Az ízületi fájdalom leggyakoribb ok az ízületek kopása és az ízületi gyulladás. A gyulladások rendkívül sok kórkép kapcsán felmerülhetnek, így feltétlenül szakorvosnak kell diagnózist felállítania. A jellemző tünetek iránymutatóak lehetnek, mint például a fájdalom, a duzzanat, esetleg a mozgáskorlátozottság, a bőrpír, láz, levertség, étvágytalanság.

A középfülgyulladás a nátha szövődménye lehet

2024. november 10.

A nátha szövődményeként alakul ki a középfülgyulladás. A középfülgyulladás, illetve középfülhurut a hétköznapi szóhasználatban azonos fogalmat jelent, valójában azonban lényeges különbség van a két betegség között.

A középfülhurut többnyire megelőzi a középfülgyulladást. Nem jár lázzal és heves fülfájdalommal, legfeljebb rövid ideig tartó hasogató fülfájás jellemzi. Mindkét betegség esetén gyengül a hallás. A középfülhurut hónapokig tarthat, míg a középfülgyulladás néhány héten belül szerencsés esetben nyomtalanul gyógyul. Először a láz, illetve a fájdalom, majd a fülfolyás múlik el, és végül akár hetek múlva a halláscsökkenés.

A középfülhurut szelídebb változata sokkal tünetszegényebb, de elhúzódásra hajlamos. Kialakulásáért az orrban, valamint az orr körül lévő melléküregekben, az orrmandulában zajló gyulladás a felelős. Ennek következtében magában a középfülben megváltoznak a nyomásviszonyok. Orr- és melléküreg-gyulladást vírusok, vagy baktériumok okoznak. A tünetek alakulása a kórokozótól és az immunitástól függ. Az orrnyálkahártya a kórokozók hatására megduzzad, először vízszerű, majd sűrű sárgás váladékot termel. Az orrüregben kezdődő hurutos állapot szövődményeket okozhat a melléküregekben (arcüregek, rostasejtek) és a középfülben.

Az elhúzódó nátha tartós orrdugulást eredményez, ami funkciózavart okoz a fülkürt és a középfül területén. A nyelőmozgásokkal nem jut elég levegő a középfülbe, a levegő hiánya pedig komoly panaszokat okoz a fülben. A légszegénység a kiváltója a halláscsökkenésnek is, hiszen a hangok a levegőben vezetődnek jól.

5 szuper zöldség és gyümölcs, amely kombinálható pulykával

2024. november 10.

Megérkezett a hűvösebb idő, ilyenkor egyre inkább kívánjuk a tartalmas, főtt ételeket, mégsem szeretnénk tönkre tenni tavaszi-nyári diétánk eredményét. A dietetikusok által ajánlott zsírszegény és fehérjében gazdag pulykahús jól kombinálható a friss zöldségekkel, gyümölcsökkel – Dosso Gabi, a Gallicoop háziasszonya szerint.

A sokoldalú sütőtök

Az őszi hónapok nagy kedvence a sütőtök, hiszen ez az olcsó alapanyag csodálatos narancsszínnel emeli ételeink látványát. Alacsony kalória-, ugyanakkor bőséges vitamintartalmával egyik legegészségesebb szénhidrátforrásunk lehet. Az ismert fogások mellett igazán ínyenc falatok is készülhetnek sütőtökből: például a pulykahússal töltött sütőtök vagy a sütőtökös pulykatekercs, amely az ünnepi asztalon is megállja a helyét.

Gesztenye, nem csak süteménybe

Már a 4. században jóízűen ették őseink a sült gesztenyét, és még napjainkban is szívesen fogyasztjuk forrón sütve. Végre érik a szelídgesztenye, így érdemes kihasználni, hogy nem a fagyasztóból kell előkapnunk egy agyoncukrozott gesztenyemasszát. Nem csak magában vagy sütemények töltelékeként fogyasztható, hanem húsok mellé is kínálhatjuk. A gesztenyével töltött pulyka akár egy őszi ünnepi ebéd főfogása is lehet.

Hogyan hatnak a szervezetünkre a romantikus regények?

2024. november 09.

Az olvasás az egyik legjobb módja annak, hogy egy rövid időre elmeneküljünk a problémáink elől és átkerüljünk egy olyan világba, ahol a gondokkal végre nem nekünk kell megküzdenünk. Különösen igaz ez a romantikus könyvekre, nem véletlen tehát, hogy ezek népszerűsége az utóbbi években folyamatosan nő: itt a minden akadályt legyőző igaz szerelemről olvashatunk, ami a magánéleti nehézségeket is segíthet egy kicsit könnyebben elviselni. De hogyan hatnak ezek a történetek a testünkre és az elménkre? Az alábbiakban ennek a kérdésnek járunk utána.  

1. Emelkedik a boldogsághormonok szintje

A hormonok rendkívül fontos szerepet játszanak a szervezetünk működésében, így alapvetően befolyásolják azt is, hogy mennyire érezzük magunkat boldognak. Ezért az eufórikus érzésért elsősorban a dopamin, a szerotonin, az oxitocin és az endorfinok felelnek, melyek felszabadításáért mi is sokat tehetünk: segít a helyes étkezés, a rendszeres testmozgás, egy kiegyensúlyozott kapcsolat, a napfény, a pihenés, a nevetés és természetesen az olvasás.

A romantikus könyvek jellemzője, hogy a főhős, bár számos megpróbáltatáson megy keresztül, a nehézségeket végül legyőzi és megtalálja az igaz szerelmet. Amikor erről a pozitív végkifejletről, az ide vezető izgalmas útról olvasunk, szervezetünkben felszabadulnak a jó hangulatért, a boldogságért felelős hormonok, ez pedig segít abban, hogy a hétköznapi életünkben is meglássuk a szép dolgokat, így összességében elégedettek és kiegyensúlyozottak lehessünk.

2. Csökken a stressz-szintünk

Különböző mértékben ugyan, mégis mindannyiunk életében jelen van a stressz, mely kis mennyiségben rendkívül motiváló lehet, ha azonban elhatalmasodik, könnyen maga alá temethet minket, súlyosabb esetben pedig szorongáshoz, depresszióhoz is vezethet. Meg kell felelnünk a munkahelyünkön és a magánéletünkben is, ami sokszor nem egyszerű, így nagyon fontos az, hogy a feszültséget csökkentsük, ennek pedig az a legjobb módja, hogy megtanulunk kikapcsolódni és időnként saját magunkra is fordítunk egy kis időt.

Annak, aki szeret olvasni, természetesen a regények jelentik a megoldást: a romantikus könyvek segítenek ellazulni, hiszen egy amíg ezeket lapozgatjuk, a saját problémáinkról egy kicsit megfeledkezhetünk. Elmenekülünk egy másik világba, amely persze tele van nehézségekkel és olykor fájdalommal is, ezekkel azonban nem nekünk kell megküzdenünk. A mi feladatunk csupán az, hogy elmerüljünk a történetben, együtt izguljunk a főhőssel, végül pedig örüljünk a boldogságának – és persze a saját nyugalmunknak.

bb izgalmas történetben: nem fogjuk megbánni.

Alacsony zsírtartalmú tej – lassabb biológiai életkor

2024. november 09.

A sovány vagy 1 százalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttek szervezetének biológiai életkora lassabban nő, mint a 2 százalékos, illetve teljes tejet fogyasztó társaiké – derült ki egy új tanulmányból.

A Utah állambeli Brigham Young Egyetem professzora, Larry Tucker az úgynevezett telomerek hossza, valamint a tejfogyasztás gyakorisága (napi, heti vagy kevesebb) és az elfogyasztott tej zsírtartalma (teljes tej, 2 százalékos, 1 százalékos vagy sovány) közötti kapcsolatot vizsgálta 5834 amerikai felnőtt bevonásával – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

A telomer a DNS-t „becsomagoló” makromolekula, a kromoszóma végén helyezkedik el és feladata, hogy óvja a kromoszómát és megakadályozza, hogy sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ. Ahogy az ember öregszik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül.

A Oxidative Medicine and Cellular Longevity című folyóiratban publikált tanulmány szerint minél több magas zsírtartalmú tejet iszik az ember, annál rövidebbek a telomerei.

A tanulmány szerint az 1 százalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttekhez képest a 2 százalékos tejet fogyasztók telomerei 69 bázispárral voltak rövidebbek, ami több mint négy év pluszt jelent a szervezet biológiai életkorában. A teljes tejet fogyasztó felnőttek telomerei pedig 145 bázispárral voltak rövidebbek, mint a sovány tejet fogyasztó felnőttekéi.