Mit jelez nyirokcsomó megnagyobbodás?

2024. november 08.

Nyirokcsomók duzzanatát nem minden esetben kíséri fájdalom. Hogy mire következtethetünk ebből, elmagyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa.

A legtöbben a nyaki nyirokcsomókat ismerjük

A téli betegségek kapcsán, egy légúti fertőzés alatt és azt követően sokan tapasztalják, hogy a nyaki nyirokcsomó megduzzad. Méretének növekedését fájdalom is kíséri.  Ilyenkor rendszerint a fülek és az áll közötti, az állkapocs csont alatti nyirokmirigy nagyobbodik meg.

Mitől függ, hogy éppen hol fáj?

A nyirokerek mentén található nyirokcsomók elszórtan helyezkednek el a szervezetben. Számuk az 500-600-at is elérheti, a legtöbb csoportokban a nyak, hónalj, has és az ágyék területén található. A nyirokmirigyek az immunrendszer fontos részei, fertőzés esetén a fehérvérsejtek egyik típusát kezdik el termelni, hogy azok felvegyék a harcot a szervezetbe került kórokozókkal. A nyirokcsomók közül ugyanis mindig az lép működésbe, amelyik a fertőzés helyéhez a legközelebb esik.

Fájdalommentesen is növekedhet

A nyirokcsomó duzzanat helyén kívül fontos információt ad az is, hogy jár-e fájdalommal, illetve mennyire gyors a növekedése. Egy fertőzés leküzdésére rendszerint gyorsan reagál a szervezet, a kórokozó bekerülését követően megkezdi a védekezést, így egy mandulagyulladásra a nyaki, a nemi szervek fertőzéseire az ágyéki nyirokmirigyek fájdalmas duzzanatával reagál rövid időn belül. A fertőzés lezajlását követően a nyirokmirigyek fájdalma megszűnik, visszanyerik eredeti méretüket.

Ha azonban a megnagyobbodás lassan jön létre és fájdalommal sem jár, daganatos betegséget is jelezhet. Ilyen esetben is fontos, hogy melyik területen alakul ki: emlődaganatra a hónalj, tüdődaganatra a mellkasi vagy hasi nyirokcsomók duzzanata figyelmeztethet.

Sárgarépa kivonatos maszk, a jó arcszín garanciája

2024. november 08.

Sokunk néz tanácstalanul a tükörbe a napfényhiányos, téli időszakban fakó, sápadt arcszíne láttán… Ennek a problémának egyik hatékony ellenszere lehet a bőrregeneráló és kondicionáló hatású sárgarépa-kivonat.

Magas béta-karotin tartalma miatt erőteljes antioxidáns, de pigmentáló tulajdonságú is, narancssárga növényi színanyagának köszönhetően. A sárgarépa-kivonatból készített arcmaszk, kombinálva vörös agyag összetevővel, segít visszaadni a természetes, enyhén napbarnított arcszínt, és egészséges, élettel teli, lágy bőrt eredményez.

Az ajánlott maszk összetevői:
3 evőkanál vörös agyagpor
2 evőkanál sárgarépa hidrolátum 
1 kávéskanál sárgarépa macerátum
4 csepp sárgarépa esszenciális olaj

Recept:
– Fokozatosan öntsük az első 3 összetevőt egy edénybe.
– Ezután, a cseppeket számolva. adjuk hozzá az esszenciális olajat.
– Végül keverjük össze valamennyi összetevőt, miközben enyhén felrázzuk.

 Hogyan alkalmazzuk?

Vigyük fel a készítményt az arcra, a nyakra és a dekoltázsra. Hagyjuk hatni 15-20 percig. Míg hat, rendszeresen nedvesítsük a keveréket víz permetezése útján, hogy az agyag ne száradjon ki. Végül langyos vízzel öblítsük le a maszkot, kesztyű vagy szivacs segítségével.

Kislexikon

A hidrolátum az esszenciális olaj dessztillátuma (vizes kivonata), így kevésbé koncentrált anyag, könnyebb használni. A macerátum növényi olajokban, vízben vagy glicerinben történő áztatás után nyerhető ki.  Az így készült olajos kivonatok konzerválják az adott növény összes hatóanyagát. 

Jó tanácsok:

– Ha előre szeretnénk elkészíteni a maszk anyagát, sajnos nem ajánlott, mert ez a keverék olyan összetevőkből áll, melyek nem tarthatók el.
– Az agyag minőségének megőrzése érdekében ne használjunk fémeszközt a maszk készítésekor.
– Ez a maszk ellenjavallt terhesség, szoptatás esetén.

Meditációval visszafejlődik az agy stresszközpontja

2024. november 07.

A meditálástól nemcsak azért érezzük jobban magunkat, mert időt szántunk a lazításra, hanem konkrét, kimutatható változások történnek agyunknak a stresszel, a memóriával és érzelmekkel kapcsolatos területein – emeli ki a Harvard Egyetem hírportálja.

A Harvard Medical School-ban régóta zajlanak kutatások a meditációt illetően. Azt az eddigi tanulmányok is kimutatták, hogy az agykéregben alapvető változások következnek be a meditálóknál, hiszen esetükben vastagodást figyeltek meg a figyelemmel és az érzelmi feldolgozással kapcsolatos agykérgi területeken. Azt azonban eddig nem tudták bizonyítani, hogy ez a változás valóban összefüggésben áll a meditációval.

Most viszont a Massachusetts Egyetem munkatársai MR-felvételeket készítettek a kutatásban részt vevő alanyok agyáról két héttel a 8 hétig tartó meditációs folyamat előtt, és két héttel utána. Az alanyok a kísérlet 8 hete alatt átlagosan napi 27 perc tudatosság meditációt végeztek. Ettől nemcsak arról számoltak be, hogy a nap folyamán jobban érezték magukat, hanem hipokampuszukban megnövekedett szürkeállomány sűrűsödést figyeltek meg.

Ez a terület felelős a tanulásért és a memóriáért, valamint a részvétért, az énérzetért és az önelemzésért, vagyis ezek a területek fejlődtek a meditáció során. És ami még ennél is érdekesebb, csökkent a szürkeállomány sűrűsége az agy amigdalának nevezett stresszközpontjában, vagyis a stresszel és szorongással kapcsolatos agyi területen. Természetesen az MR-felvételeket kontrollcsoporton is elkészítették, és náluk nem figyeltek meg semmilyen változást – számol be a The Harvard Gazette cikke.

Így előzd meg a komoly szembetegségeket!

2024. november 07.

Úszkáló homályok, fényfelvillanás, látásban bekövetkező változások. Csak néhány tünet, melynek hátterében sürgős ellátást igénylő elváltozás állhat. A szemészeti betegségek megelőzése érdekében elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálat, mely szakorvosi ellátást igényel. Dr. Molnár Szilvia szemorvos tanácsait a szemüveget, kontaktlencsét viselőknek, de a panaszmentes éleslátóknak is érdemes megfontolni.

Szűrővizsgálat

Minden betegség megelőzésében és kezelésében nagy a szerepe a rendszeres szűrővizsgálatoknak, igaz ez a szem betegségeire is. A külvilág ingereinek 60-80 százalékát a látás révén érzékeljük, hogy ez az arány ne romoljon, a rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen. „A szemüveget, kontaktlencsét viselőknek évente, míg az éleslátóknak panaszmentesség esetén is időszakos ellenőrzésre van szükségük. Az orvosi szemvizsgálat során minden esetben szemfenékvizsgálat történik, megítéljük a szemlencse állapotát, mely az esetleges szürkehályogról tájékoztat, ellenőrzésre kerül a szemnyomás, melynek emelkedett értéke zöldhályogra utalhat, továbbá az érrendszer állapotát is felmérjük, mely lényeges a magas vérnyomás, cukorbetegség, érelmeszesedés súlyosságának megítélésében.” – avat be a vizsgálatok protokolljába Dr. Molnár Szilvia, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa.

Optikus, vagy szemész?

A szemorvos a mérőműszerek eredményei mellett figyelembe veszi a teljes szemészeti vizsgálat eredményét, beleértve a páciens anamnézisét, azaz kórelőzmény állít fel így egyénre szabottan állít diagnózist, ír fel korrekciót, szemüveget. „Egy szemész általi látásvizsgálatnál a műszeres mérések és a vizsgálatok mellett átbeszéljük a korábbi szemmel kapcsolatos történéseket, úgy, mint sérülések, gyulladások, műtétek, szemüveg- és kontaktlencseviselés története. Általános betegségek, családban előforduló örökletes szembetegségek kizárása is sokat segít a látásromlás okának feltérképezésében.” – mondja a szakember.

Átmeneti látásélesség változás

Különleges élethelyzeti változásoknál is érdemes szakemberhez fordulni: „Kismamaként előfordulhat átmeneti látásélességváltozás, melyet a hormonváltozás eredményez, de pajzsmirigy problémák esetén, vagy vércukorszint ingadozása esetén is előfordul látásváltozás. Ilyen esetekben belgyógyásszal konzultálva, a hormonháztartás egyensúlyba kerülése a cél. Ezeket szemüveg felírásakor figyelembe kell venni.” – hívja fel a figyelmet Dr. Molnár Szilvia a megelőző vizsgálatok fontosságára.

Ördögcsáklya – az ízületekre

2024. november 06.

Mit tudunk a növényről?

Mely anyagok felelősek az ördögcsáklya hatásáért?

A gyökér jellegzetes tartalomanyagai az iridoid-glikozidok (pl.: prokumbid, harpagozid, harpagid), ezen kívül fitoszterinek, flavonoidok, triterpének és egyszerű cukrok is megtalálhatók benne.

Az ördögcsáklya (Harpagophytum procumbens) Afrika-szerte népszerű és széles körben alkalmazott gyógynövény, nevét a jellegzetes formájú, karomszerű tüskékkel borított terméséről kapta. A Dél- és Kelet-Afrika szavannás-sivatagos területeiről származó, lágyszárú, évelő növény a XX. század közepén került Európába. A gyógyászatban elsősorban 15-20 cm hosszú, 3-5 cm átmérőjű másodlagosan vastagodott gyökereit alkalmazzák, melyet darabolást követően szárítanak és porítanak. Keserű íze miatt a tradicionális afrikai gyógyászatban étvágyjavítóként alkalmazzák, emellett májbetegségek, lázas állapotok, allergiás reakciók esetén, valamint ízületi fájdalmak csillapítójaként is elterjedten használják Afrika-szerte. Az ördögcsáklyagyökeret nemcsak belsőleg, hanem külsőleg – sebek, kelések kezelésére – is alkalmazzák. Készítményekben elsősorban a gyökér vízzel, vagy alkohollal készült száraz kivonatát használják.

Feltehetően az iridoid-glikozidok, közülük is leginkább a harpagozid a felelősek a növény gyulladáscsökkentő hatásáért. A kivonat fájdalomcsillapító hatása gyengébb, mint gyulladáscsökkentő aktivitása, ezért alkalmazása elsősorban krónikus gyulladásban ajánlott.

Milyen gyógyászati célra alkalmazható az ördögcsáklya?

Az ördögcsáklyagyökér kivonata elsősorban degeneratív ízületi megbetegedések kiegészítő terápiájára alkalmazható.

A gyökér vizes kivonatával és az abból készült, belsőlegesen alkalmazott készítményekkel végzett humán vizsgálatok igazolták fájdalomcsillapító hatását reumás ízületi és hátfájdalmak esetén. A készítmények hatására csökkent a fájdalom intenzitása és a fájdalom iránti érzékenység, továbbá javult a gerinc, és az ízületek mozgékonysága. Egy vizsgálat alapján a növényi szer adagolása mellett csökkenteni lehetett a szteroid illetve nem-szteroid gyulladáscsökkentők dózisát.

Keserű íze miatt emésztési zavarok esetén és étvágyfokozóként is használható az ördögcsáklyából készült tea.

Ez az emlővizsgálat 4 fő pillére

2024. november 06.

Az emlőrák évente közel 2000 nő életét követeli Magyarországon, és ennek oka jórészt abban keresendő, hogy többségüknél már csak előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel a betegséget. Holott a korai felismerés és kezelés az eredményes kezelés legfőbb záloga. Az önvizsgálat és a képalkotó diagnosztika jelentőségére dr. Nyemecz Dorottya, az Ultrahangközpont radiológusa, az emlő ultrahang specialistája hívta fel a figyelmet. 

Hosszú tünetmentesség

Az emlődaganatok szűréséről nem lehet elég sokat beszélni, hiszen ez a fajta betegség akár három évet is képes a tünetmentesség fázisában tölteni. Ez az úgynevezett preklinikai szakasz, amely a betegség kezdetétől a tünetek megjelenéséig terjed. Azonban már ebben a szakaszban kimutatható a daganat szűrővizsgálatokkal, hiszen fény derülhet például egy rejtett vérzésre, vagy jellegzetes röntgenárnyékra. A legtöbben sajnos csak a klinikai szakaszban fordulnak orvoshoz, amikor már tünetek és panaszok is jelentkeznek, és csökken az esély az áttétek kiküszöbölésére.

Az emlővizsgálat 4 pillére

– Az emlők önvizsgálata
Az emlők önvizsgálata lényegében fizikális vizsgálat, de azt feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy ez önmagában nem szűrővizsgálat, a szakorvosi és a képalkotó vizsgálatot nem helyettesíti! Tény azonban, hogy az önvizsgálatot rendszeresen végzők között kevesebb előrehaladott rák fordul elő, mint az ezt elhanyagolók esetében. Az önvizsgálatot a menstruáció utáni napokban érdemes elvégezni egy jól megvilágított helyiségben, a tükör előtt. Az emlők alakját, nagyságát, a mellbimbók állapotát és az emlő bőrét szükséges áttekinteni leengedett és felemelt karral is. A tapintásos vizsgálat során ajánlatos három ujjal végigtapogatni a melleket, körkörös mozdulatokkal, a hónalj árkában is.  

– Szakorvosi tapintásos emlővizsgálat
A fizikális emlővizsgálatot szakorvos végzi, növelve ezzel a szűrővizsgálat eredményességét. Tudnunk kell azonban, hogy tapintásos vizsgálat ellenére a kicsi és ezért észrevétlenül maradt daganat az emlőben tovább növekedhet, ezért gyanú esetén feltétlenül szükséges a mammográfia és/vagy az ultrahangos diagnózis – még akkor is, ha semmi sem tapintható. 

– Mammográfia
Az emlők lágyrészének röntgenvizsgálata (mammográfia) – kiegészítve az emlők fizikális vizsgálatával – képes kimutatni akár 5 mm átmérőjű korai rákot is. A 10 mm-nél nem nagyobb átmérőjű daganatos gócok mellett is lehetnek már helyi áttétek. Magyarországon és az Európai Unióban az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlásait fogadják el mértékadónak, mely szerint a mammográfia 45-65 év között, kétévenként indokolt. 2001 őszén indul el Magyarországon az a rákszűrő program, melynek keretében a 45 és 60 év közötti nők névre szóló értesítést kapnak a rákszűrés esedékességéről.

A koncentrációhiány 6 oka, amire nem is gondolnál

2024. november 05.

A mai rohanó, gyorsan változó világban a koncentrációképesség csökkenése egyre több ember életében okoz komoly gondokat. Rengeteg inger és információ ér minket nap mint nap, így egyre nehezebb fókuszálni, ez pedig természetesen rontja a teljesítményünket. Bár a nehézkessé váló összpontosítás okai sokszor egyértelműnek tűnnek - így a komolyabb stressz vagy fáradtság esetében -, gyakran olyan tényezők is előidézhetik, melyekre talán nem is gondoltál: lássuk, mik ezek.  

1. Rosszul megválasztott ételek

A megfelelő étrend kulcsfontosságú az általános egészség szempontjából, ebbe pedig beletartozik a koncentráció kérdése is. A túlzott cukorbevitel vagy a gyorsételek fogyasztása hirtelen energialöketet adhat, ez azonban nem hosszú távú megoldás, hiszen ahogy a vércukorszint leesik, azonnal fáradtnak és dekoncentráltnak érezheted magadat. A kiegyensúlyozatlan étrend vitamin- és ásványianyag-hiányhoz is vezethet, így ezek pótlása ilyenkor különösen fontos.

Ne feledkezz meg a C- és B-vitaminok beviteléről, hiszen ezeket a szervezet nem tudja magától előállítani. Ha olykor mégsem tudsz ellenállni a magas cukortartalmú ételeknek, az emelkedett vércukorszint helyreállítása érdekében ügyelj a mio inozitol pótlására is, hiszen ez a vitaminnak nem tekinthető vegyület természetes inzulinérzékenyítőként működik.

2. Dehidratáltság

Egy hosszú, rohanós napon sokszor észre sem veszed, hogy egész nap csak koffeint fogyasztottál. A vízhiány azonban komolyan befolyásolja az agy – sőt, az egész test – működését: már az enyhe kiszáradás is lassítja a gondolkodást és fáradékonnyá tesz, ami könnyen vezethet oda, hogy nem tudsz megfelelően összpontosítani. Figyeld a tested jelzéseit és igyál meg naponta legalább 2-3 liter vizet, így energikusan vetheted bele magad a következő feladatba.

40 felett érte sportsérülés? Vegye komolyan!

2024. november 05.

A 40 feletti sportolók – még ha hobbisportolók is – egyre gyakrabban szembesülhetnek kisebb-nagyobb sérülésekkel, amelyek nem csak az edzéseket, de akár a mindennapi tevékenységet is megnehezíthetik. Ráadásul minél idősebbek vagyunk, annál lassabb, körülményesebb lehet a gyógyulás. Dr. Magbade Gábor, a Sportorvosi Központ ortopéd orvosa a leggyakoribb sportsérülésekre és azok hatékony kezelésére hívta fel a figyelmet. 

Közkedvelt sportok, gyakori sportsérülések, sportártalmak

Bursitis – nyálkatömlő gyulladás

Sérülés és túlterhelés is okozhatja az ún. bursitist, ami gondot okozhat az ízületekben, igen gyakran például a csípőben és a térdben. A bursa normális körülmények között egyfajta tömlő, mely bizonyos terhelési pontokon helyezkedik el. Túlterhelés vagy lokális irritáció esetén a bursa belhártyája gyulladásos folyadékot termel. A bursitis jellemző tünete a nyomásérzékenység, a duzzanat és az éjszaka is jelentkező fájdalom.

Milyen sportokra jellemző?

Igen gyakran jelentkezik egy-egy esés kapcsán bármilyen sportnál, és a futással járó túlterhelés miatt.  

Térdsérülés

A térd egy igen sérülékeny testrész, nem ritkán fordul elő ezen a területen ficam, térdszalag szakadás, porcsérülés, vagy porcleválás. Idősebb sportolóknál pedig nem csak a sérülések, de sportártalmak is gyakoribbak, ráadásul a 40 felett nem ritka porckopás csak tovább ront a helyzeten.

Milyen sportokra jellemző?

Igen jellemző a futballban és minden olyan sportban, ami fizikai kontaktussal, illetve hirtelen irányváltásokkal j

Golfkönyök

A golfkönyök a csuklót a tenyér irányába hajlító izmok túlterhelése miatt jelentkező könyöktáji fájdalom. Elsősorban a könyök belső oldalán jelentkezik és gyakran alkari izom gyengeség is társul hozzá.

Milyen sportokra jellemző?

Nevéből adódóan nem ritkán a golfozókat érinti, és előfordulhat gerelyhajítóknál, falmászóknál, kézilabdázóknál is.

Szívbetegség lehet a long-COVID következménye?

2024. november 04.

a már egyre több vizsgálat elemzi a long-COVID jelenséget, ami a koronavírus fertőzés után hónapokkal, évekkel fellépő tünetek, betegségek kialakulására vonatkozik. Az már közismert, hogy a COVID hosszú távon is leginkább légzőrendszeri és szív-érrendszeri panaszokat okozhat, bár valójában bármilyen szervrendszert érinthet. Dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa most azokra a kardiológiai tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyeket ajánlatos kivizsgáltatni. 

Hogyan károsíthatja a COVID-fertőzés a szív-érrendszert?

 A COVID okozta panaszokat ma már időbeliség szerint is el lehet különíteni: a tünetek jelentkezhetnek már közvetlenül a fertőzés közben, a fertőzés után (negatív PCR teszt mellett) ún. post-COVID tünetegyüttesként, vagy akár hónapokkal később, ún. long-COVID szindrómaként. Mindhárom szakaszban igen gyakran kardiológiai problémák jelentkeznek, amelyek jellemzően nem életveszélyesek az akut fázis lezajlása után, de jelentősen befolyásolják a páciensek életminőségét, és lassan javulnak. Annak, hogy a szív-érrendszer károsodik, több oka is lehet a koronavírus fertőzéssel összefüggésben:

– Oxigénhiány: sokan tapasztalhatták az első hullámok idején, hogy a súlyosabb fertőzések oxigénhiánnyal járnak – ez volt a kórházi ellátások egyik fő oka is. Ez a probléma még enyhébb formában is arra kényszeríti a szívet, hogy erősebben dolgozzon, ami veszélyes lehet a már korábban is szívbeteg személyeknél, hosszú távon pedig mindenkinél károsíthatja a szív szöveteit.
– Miocarditis (szívizom-gyulladás): a COVID vírus elsődlegesen a tüdőt támadja, bár ahhoz is hozzájárulhat, hogy a szervezet túlzott immunválaszt produkáljon, ami fokozza a gyulladást szerte a testben. Ha pedig a szívizomban jelentkezik gyulladás, akkor romlik a szív pumpafunkciója és az elektromos jelek továbbításának képessége is. Súlyosabb formában ez a probléma szívritmuszavarhoz, szívelégtelenséghez is vezethet.
– Citokin-vihar: ez a sokat emlegetett kifejezés arra vonatkozik, hogy a vírus elleni védekezés részeként az szervezet felszabadíthat egy citokin nevű anyagot (ez a sejtek által termelt gyulladásos mediátorok összefoglaló neve), ami segíti a sejtek kommunikációját és a vírus elleni harcát. Ha azonban ez reakció eltúlzott, az arra érzékeny személyeknél erős gyulladás alakulhat ki és olyan egészséges szövetek és szervek is károsodhatnak, mint a vese, a máj és a szív.

Refluxos? Orvosi kezeléssel és életmódváltással gyógyulhat

2024. november 04.

A reflux egy sokakat érintő betegség, amely nem csak a mindennapokat megnehezítő tüneteket okozhat, de kezeletlenül növelheti a nyelőcsődaganat előfordulását és ronthat számos más betegség állapotán. Éppen ezért fontos tisztában lenni az orvosi kezelés jelentőségével és a rizikófaktorokkal is, amelyek közül számos életmódváltással kiküszöbölhető. Ezeket összegezte dr. Sárdi Krisztina, az Életmód Orvosi Központ belgyógyász gasztroenterológusa. 

Gyomorégéstől a mellkasi fájdalomig

Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomorsav vagy a gyomorsavval keveredett táplálék visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. A magyar felnőtt lakosság 20-30 százaléka küzd reflux betegséggel, de időnkénti vagy visszatérő gyomorégést a felnőttek több mint 50 százaléka tapasztal. 

Leggyakoribb panasz a gyomorégés, émelygés, savas felböfögés, rossz szájíz, kellemetlen lehelet. Az égő érzés a mellkas középvonalában, a szegycsont mögött is jelentkezhet, kisugározhat a nyak, az áll és lapocka felé. Súlyos mellkasi fájdalom esetén el kell különíteni a szív koszorúérszűkület okozta fájdalomtól. A jellegzetes tünetek mellett úgynevezett atípusos, más szerveket érintő tünetek is felléphetnek, mint rekedtség, köhögés, nehézlégzés. 

Kezeletlenül akár súlyosabb betegséghez is vezethet

A reflux nem csupán kellemetlenség, kezeletlenül ugyanis súlyosbítja az asztmás tüneteket, különösen, ha az asztmás panaszok étkezést követően, illetve lefekvéskor, fekvő helyzetben jelentkeznek. Az éjszakai saváttörésnek nevezett jelenség pedig nemcsak a pihenést zavarja meg, de az éjjeli savas visszafolyás veszélye lehet, hogy a folyadék a légcsőbe és a tüdőbe jut, és visszatérő tüdőgyulladást és hörghurutot okoz. A krónikus köhögés, torokfájás és -gyulladás, sőt a savós középfülgyulladás mögött is rejtőzhet a reflux betegség.

– Nem szabad elhanyagolni ezt a kezdetben inkább csak enyhe tünetekkel járó betegséget, hiszen az elhúzódó, hosszú ideje fennálló reflux betegségnél nyelési nehezítettséggel járó hegesedés, szűkület, fekélyek, rákmegelőző állapot, illetve nyelőcsődaganat alakulhat ki. Mindezek mellett a reflux betegség okozta társbetegségek, a krónikus hangszalaggyulladás, a visszatérő arcüreggyulladás, szívritmuszavarok, alvászavarok, fogszuvasodás esetén fontos felismerni és kezelni a háttérben húzódó emésztőszervi betegséget – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina, az Életmód Orvosi Központ belgyógyász gasztroenterológusa.