Különbözik a férfiak és a nők cirkadián ritmusa
2024. január 23.
Különbözik a férfiak és a nők cirkadián ritmusa egy friss kutatás szerint. A Pennsylvaniai Egyetem két kutatója, Sean Anderson és Garret FitzGerald a Science című tudományos lapban mutatta be eredményeit.
A szakértők az emberek cirkadián ritmusával foglalkozó tanulmányok elemzése során fedeztek fel egy mintázatot, mely alapján megállapítható, hogy különbség van a nemek között.
Korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy az embereknek és más állatoknak egynél több biológiai ritmusuk van. Az alvás és ébrenlét szakaszait irányító cirkadán ritmus mellett az emberek rendelkeznek a légzést, a bőr cserélődését, a szívverést szabályozó ritmusokkal.
Ezek közül a cirkadián ritmus talán a legismertebb, hiszen észlelhető hatása van a mindennapi életre: irányítja, mikor fekszünk le és mikor ébredünk fel, részt vesz az anyagcserében is.
Anderson és FitzGerald összesen több mint 35 ezer embert vizsgáló tanulmányokat elemezett. Eközben arra jutottak, hogy a kor és a nem alapvetően befolyásolja a test óráját.
Az eredmények szerint a nők hajlamosabbak a reggeli aktivitásra, míg a férfiakra inkább az esti éberség a jellemzőbb. Azt is megfigyelték, hogy a nők rugalmasabban kezelik természetes cirkadián ritmusuk megzavarását, jellemzőbben aktívabbak napközben, ami egyébként jellemző a gyerekekre is. Ugyanakkor esténként, éjszakánként kevésbé energetikusak.
A nők többet alszanak és alvás közben több időt töltenek a lassú hullámú mélyalvás szakaszában, mint a férfiak. Az alvás közbeni zavaró tényezőkkel szemben is jóval ellenállóbbak. A férfiak ellenben jellemző módon szunyókálnak délutánonként.
A kutatók nem találták okát a nemi különbségeknek, de úgy vélik, köze lehet a hagyományos anyai szerepnek, mivel természetesnek tűnik, hogy cirkadiánjuk összhangban legyen az utódokéval. Egyes kutatások összefüggést találtak a nők cirkadián ritmusa és nemi ciklusa között.
Lehangolt vagy depressziós?
2024. január 22.
A szürke téli napok energiavesztéssel járnak a szervezetben. Ebben az időszakban sokan panaszkodnak arra, hogy lehangoltak, kimerültek, fáradékonyak, esetleg kijelentik: depressziós vagyok. Divat ez a szó, de sokan nem tudják, mi a valódi jelentése. Ha csak levertek vagyunk, az még nem betegség...
A kezelést igénylő depresszió megtámadja a beteg hangulatát, gondolkodását, szervi egészségét és viselkedését. A depressziós beteg hangulata majdnem mindig szomorú vagy aggodalmas, jóllehet az ingerültség is gyakori. Még ha valaki látszólag nem is depressziós, elveszítheti érdeklődését olyan dolgok iránt, melyekben korábban kedvét lelte.
A depressziós ember gondolkodása gyakran önmagáról, a jelenről és a jövőről alkotott negatív gondolatokban nyilvánul meg. A betegek számára a koncentráció, az emlékezőképesség is problémát jelenthet, gyakran hoznak nehezen megmagyarázható döntéseket. Ha az állapot súlyosbodik, a beteg érdektelenné válik, és teljes reményvesztettséget él meg, úgy véli, ő már teljesen értéktelen a társadalom számára. Gyakran úgy érzik, nem érdemes tovább élniük, gyakran gondolnak az öngyilkosságra. A szorongás, a rémület valami meghatározatlan, de iszonyú dolog bekövetkeztétől gyakori velejárója a depressziónak. Fóbiák, félelmek bizonyos helyzetektől, szintén kialakulhatnak.
Testi tünetek
A testi funkciók számos módon romolhatnak. Az étvágytalanság és testsúlycsökkenés gyakori tünet, jóllehet néha fokozott étvágy és testsúlygyarapodás lép fel. A depresszió alvászavarokkal járhat, melyek súlyossága az elalvási nehézségektől az éjszakai ébredéseken át a kora reggeli ébredésig és visszaalvási képtelenségig változhat. Vannak azonban, akik éppen hogy sokkal többet alszanak a szokottnál. Bármennyit aludjanak is a depressziós betegek, gyakran kimerültek, erőtlenek, sokszor elvesztik nemi érdeklődésüket. Szájszárazság vagy székrekedés alakulhat ki, sokan nehezen körülírható fájdalmakról panaszkodnak.
Akik már átestek egy depressziós időszakon, életük során mintegy öt ilyen epizódra számíthatnak. Természetesen ez nem mindenkire egyformán érvényes. Vannak, akiknek csak egy depressziós időszakuk van, másoknak pedig több. Szerencsére a legtöbb beteg esetében a korai kezelés a depresszió időtartamát és súlyosságát egyaránt csökkenti.
Teltségérzetmentesen
2024. január 22.
Előfordul, hogy ugyan már jóllaktunk, mégis tovább folytatjuk az étkezést.Üres főzeléket fogyasztunk ebédre, miközben egy tányér lasagnéról álmodozunk, és közben reménykedünk, hogy ezzel jót teszünk a vonalainknak? Nem biztos, hogy helyesen járunk el. A jóllakottság érzése az agyból indul ki, és összefügg azzal, hogy amit megeszünk, egyezik-e pszichés állapotunkkal – állítják a táplálkozási szakemberek.
Ez esetben biztosan nem – de mi lenne a jó megoldás? A példánál maradva: fogyasszunk egy kis adag lasagnét, előtte zöldséglevessel, utána gyümölccsel – így kielégítjük éhségérzetünket és a vágyunkat is. Sokkal hasznosabb, ha ízlésünk szerinti, könnyű, de tápláló ebédet fogyasztunk, amit nem kell „kompenzálnunk” későbbi nassolással vagy a gyomrunkat megterhelő, nehéz vacsorával.
Hasznos tudnivalók
– Ha nehéznek érezzük a gyomrunkat étkezés után, és az a benyomásunk, hogy túl sokat ettünk, semmi kétség: túlléptük a jóllakottság küszöbét.
– Ahhoz, hogy időben abbahagyjuk az evést, tudni kell felismerni a határt. Gyakoroljuk magunkat abban, hogy figyeljük meg, mikor kezd kevesebb élvezetet okozni az evés: ez azt jelzi, hogy már nincs messze a jóllakottság.
– Ne keverjük össze a jóllakottságot a mértékletességgel. Ne álljunk fel az asztaltól úgy, hogy azért még éhesek maradtunk. Hiszen ez azzal a kockázattal jár, hogy egy óra múlva már nassolnivalóra, kalóriadús táplálékra vágyunk.
Természetes libidónövelők hosszú téli éjszakákra, didergős reggelekre
2024. január 21.
A hideg idő tartós beálltával legszívesebben ki sem mozdulnánk az ágyból, sokak szerint ilyen időben nem is érdemes mást tenni, csak szexelni. A természet növényi afrodiziákumok egész tárházát kínálja ahhoz, hogy felkeltsük szexuális vágyunkat, fokozzuk testi-lelki erőnlétünket és új érzéki élményekkel gazdagítsuk szerelmi életünket.
Az oldott, erotikus vagy éppen játékos atmoszféra megteremtésében nagy szerepet játszanak a klasszikus vizuális ingereken kívül a szaglás és ízlelés útján érzékelt információk. Bizonyos ételek és italok, aromás illatok, az együttlét előtt vagy közben használt illatos masszázsolajak, füstölők különösen alkalmasak arra, hogy ellazult, fülledt, nyitott hangulatba kerüljünk.
Fejedelmi finomságok: vanília, csokoládé, méz
A ősidők óta vágykeltő szerekként számon tartott vanília, csokoládé, méz és az ezeket tartalmazó ételek a luxus és a hedonizmus érzetét felkeltve csábítanak érzéki élvezetekre.
A csokoládé koffein és teobromin tartalma és a benne található egyéb vegyületek az agy örömközpontjára hatnak, euforikus érzeteket, felszabadultságot, életörömet keltve. A magas kakaótartalmú csokoládéban ugyanakkor rengetegféle flavonoid található, amelyek késleltetik az öregedést, szépítik a bőrt és a hajat, erősítik a vérkeringést.
A hangulatfokozó illóolajokat tartalmazó vanília elősegíti a stressz vagy negatív érzelmek okozta feszültség leküzdését és az intimitásra való ráhangolódást.
Az ásványi anyagokban és azonnal hasznosítható értékes cukrokban gazdag méz nemcsak hangulatfokozó hatással bír, hanem immunerősítő, roboráló is. Mivel ozmotikus hatása révén fokozza a vérkeringést, masszázs alkalmával is nagyon hatékony.
Mitől lesz nyugodt a babavárás? Tippek, tanácsok a stresszmentes 9 hónaphoz
2024. január 21.
Egy gyermek érkezése izgalmakkal teli időszak, főleg, amikor az első babát várja a család. A bizonytalanság, a stressz, a felesleges idegeskedés azonban sem a kismamának, sem a kisbabának nem tesz jót, ráadásul a félelmek, aggodalmak legtöbbször abból adódnak, hogy a leendő szülők nem rendelkeznek elegendő információval, és túl sok a bizonytalanságot erősítő tényező.
Összegyűjtöttünk néhány tanácsot, amelyek segítenek, hogy nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban teljen ez a 9 hónap.
A legkorszerűbb eljárásokat válaszd
Az orvostudomány olyan rohamosan fejlődik, hogy a vizsgálati módszerek, szűrések egyre részletesebb és pontosabb információkat adnak a kismama és a magzat egészségi állapotáról. Két terhesség között is megjelenhetnek új eljárások, ezért nem érdemes csak a korábbi vizsgálatokat igénybe venni, ha vannak már jóval modernebb lehetőségek. Nem mindegy pl., hogy a kötelező ultrahangvizsgálatot milyen készüléken végzik, a legkorszerűbb gépek nagy felbontású, részletgazdag képei különleges élményt nyújtanak a kismamáknak, és nagyobb pontossággal, más ultrahanggépekhez képest akár már 6 héttel korábban segítik kiszűrni az esetleges rendellenességeket is.
A kötelező ultrahangvizsgálatokon túl számos egyéb vizsgálati módszer áll rendelkezésre, mellyel a kockázatokat, esetleges rendellenességeket kiszűrhetjük akár fogantatás előtt, akár utána. Az ország különböző pontjain működő magzati genetikai központokban egyszerű vérvétellel többféle genetikai vizsgálatot elvégeznek, melyek eredménye részletes információt ad, így csökkenti a kismamában lévő bizonytalanságot és segít döntéseket hozni.
A családalapításra készülő párok számára javasolt az a vizsgálat, amely azt elemzi, hogy a szülőknek van-e rejtett genetikai rendellenességük, és ha igen, milyen betegségek „hordozói” anélkül, hogy tudnának róla. Az ORIGIN-hordozóságszűrés olyan receszszív öröklődésű génhibákat vizsgál, amelyek a vizsgált személyben nem okoznak betegséget, ám ha a leendő szülőknél ugyanannál a génnél talál eltérést, a születendő gyermekben az adott génhibára visszavezethető betegség kialakulásának kockázata 25%-os, nemi kromoszómákat érintő génhibák esetén pedig 50%-os lesz. Ha ilyen eset áll fenn, fogantatás után már célzottan lehet vizsgálni, hogy a magzatban kialakult-e az adott betegség, mint például az SMA vagy a cisztás fibrózis.
Kérdezze meg gyógyszerészét
2024. január 20.
Vajon mit kell értenünk a reklámokból már annyiszor hallott mondaton? Miben segíthet a gyógyszerészünk?
A gyógyszer: termék (pl. tabletta) + információ. És egyben fontos a gyógyszerészek tudásába vetett bizalom is a betegek részéről. Az információ egy fontos része a megfelelő gyógyszerhasználatnak, mire kaptuk, meddig kell szedni, mikor, és hogyan. Krónikus betegek esetében jó, ha nemcsak saját háziorvosuk van, hanem egy olyan általuk választott patika is, ahol rendszeresen váltják ki gyógyszereiket.
Itt ismerik őket, és ez segítségére van a gyógyszerésznek is, pl., hogy felismerjen gyógyszerelései problémákat, a beteg számára megfelelő nem vényköteles gyógyszert tudjon ajánlani, ha szükséges. Nem kell előtte külön kikérdezni a beteget, milyen gyógyszereket szed. A rendszeres gyógyszerkiváltás miatt a patika is „számít” a betegre, így a receptkiváltáskor nagy valószínűséggel készleten lesznek a szokásos gyógyszerei, nem kell visszamenni érte.
Mit kérdezzek gyógyszerészemtől a gyógyszer kiváltásakor?
Mire és hogyan kell szedni a gyógyszert? Itt fontos tájékoztatást kaphatunk: csak az orvos által előírt, sokszor évekig tartó rendszeres gyógyszerszedés hozhatja meg a kívánt terápiás eredményt a krónikus betegségeknél. Természetesen lehet, hogy olyan gyógyszert írnak fel, amit pár napig kell csak szedni, itt érdemes rákérdezni, akkor is szedjem-e a gyógyszert, ha már úgy érzem, meggyógyultam.
Fontos információk
1. Naponta hányszor?
2. Mikor (étkezés előtt – ez fél órát jelent –, után, vagy akár közben, este, mint pl. a koleszterinszint-csökkentők, vagy reggeli étkezés előtt, pl. a pajzsmirigy gyógyszerek)?
3. Milyen folyadékkal vegyem be? Legjobb a víz, de sokszor ennek mennyisége is fontos lehet. A grépfrútlével való bevétel azonban a legtöbb gyógyszernél nem ajánlott.
4. Sok esetben a gyógyszerek bevétele nem történhet egyszerre. pl. egyes hurutoldó és antibiotikum bevétele között 2 órának kell eltelnie.
5. Fogyaszthatok-e alkoholt a gyógyszer szedésekor? Van olyan gyógyszer, ami mellett tilos, mert súlyos mellékhatásokat okozhat.
Megoldások puffadás ellen: gyógyszereken innen és túl
2024. január 20.
Leggyakrabban a puffadás csak átmeneti panasz, ami alkalmanként jelentkezik. Elsősorban akkor léphet fel, ha puffasztó ételeket fogyaszt valaki. Káposzták és babok fogyasztása után nem meglepő, ha gázokkal teli a has. A mozgásszegény életmód sem kedvez az emésztésnek, és az elősegíti a székrekedés és a kínzó puffadás kialakulását. Rossz szokások (pl. kapkodva evés, rágógumizás) is okozhatnak „gázos” tüneteket. Bizonyos gyógyszerek, pl. az antibiotikumok szedése is megzavarhatja a bélflóra egyensúlyát és kiválthat puffadást. Sok nő számára pedig ismert lehet a menstruációs ciklussal összefüggésben, időszakosan jelentkező „felfúvódás”.
10 tanács puffadás ellen
1. Legyen fizikailag aktív, mozogjon, sportoljon! A fizikai aktivitás, akár egy séta vagy kertészkedés formájában is, fokozza a bélmozgást, ami elősegíti a megrekedt béltartalom és a szelek távozását. Próbálkozhat jógával is. Bizonyos jógapózok hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a puffadás enyhüljön. A legtöbbet ajánlott póz ebből a célból a boldog baba póz.
2. Masszírozza meg a hasát! A bélmozgásokat serkentő masszázs javíthatja a bélműködést. Az alhas jobb alsó területéről körkörös irányba haladó mozdulatok (jobb oldalon fel, majd vízszintesen át a bal oldalra, majd le a bal oldalon, az alhas irányába) enyhíthetik a hasi kellemetlenséget.
3. Ha gyógynövényekkel szeretné a panaszát mérsékelni, a borsmenta jó választás lehet. Fordulhat illóolajokhoz is. Az édeskömény illóolaja vagy a kapormagolaj régóta ismert szerek, amelyek hatásosak lehetnek a puffadás csökkentésében.
4. Vegyen egy meleg fürdőt és relaxáljon! A meleg és az ellazulás segíthet a gázoktól való megszabadulásban.
5. Étkezzen rendszeresen! Kerülje a habzsolást, a gyorséttermi ételeket és a szívószállal ivást! Inkább többször egyen keveset, mint egyszerre túlságosan sokat! Ügyeljen a rostfogyasztásra! Érdemes lépésről lépésre megemelni a napi rostbevitelt azáltal, hogy fokozatosan több zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű pékárut szerepeltet az étlapján. Ha a rostbevitel növelése pusztán a táplálkozással nem sikerül, akár rostkészítményeket is fogyaszthat. A diéták közül az alacsony FODMAP-diétát próbálhatja ki, mert az pozitív hatású lehet puffadásos tünetekkel rendelkezőknél is.
Egészségpénztár vs. nyugdíjbiztosítás: az 5 fő különbség
2024. január 19.
Időskori anyagi stabilitásunk megteremtésére a nyugdíjbiztosítás az egyik legoptimálisabb eszköz, ám nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az egészségünk megőrzésére is kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Sajnos pont ez a két kérdés az, amire még mindig a szükségesnél jóval kisebb figyelem irányul, hiszen a mindennapi teendők forgatagában kevesen tudnak ennyire előre tervezni. Hazánk nyugdíjrendszere azonban elavult, lévén a juttatások fedezetét az aktívan dolgozók járulékai adják, ez azonban évről évre egyre nagyobb terhet jelent.
Ráadásul azt is szem előtt kell tartani, miszerint az állami egészségügy finanszírozása is ebből az összegből történik, ami még tovább gyengíti a társadalombiztosítási rendszer stabilitását. Ezek az okok a szolgáltatások és a juttatások színvonalának csökkenéséhez vezetnek, ám a jó hír, miszerint ezt egyéni szinten megelőzhetjük. A grantis.hu weboldalon erre külön is kitérnek. Kiváló megoldás például a nyugdíjbiztosítás, illetve a piacon elérhető további öngondoskodási formák alkalmazása.
A kulcs a tudatos tervezésben rejlik
A legnehezebb feladatot az jelenti, hogy egyszerre kell felkészülnünk a váratlan események okozta kihívásokra, emellett pedig egy olyan portfóliót kell összeállítanunk, amivel biztosíthatjuk passzív éveink nyugalmát. Szerencsére a folyamatosan növekvő igényekre a szolgáltatók nagyon gyorsan reagáltak és ennek megfelelően ma már számtalan kiváló eszköz érhető el a kínálatban. A nyugdíjbiztosítás több szempontból is rendkívül előnyös, tudniillik nem csupán egy remek megtakarítási forma, de emellett kockázatviselési szolgáltatást is tartalmaz, ami hatalmas segítség, ha velünk esetleg történik valami.
A vég tagadása, avagy van-e halál az életben?
2024. január 19.
Mindenki által ismert közhely, hogy a halál az élet természetes része, vicces megfogalmazásban az élet egy nemi úton terjedő betegség, 100%-os halálozási aránnyal. A modern társadalmakban azonban rendre igyekszünk eltávolítani magunktól nem csak a halál tényét, de a gondolatát is. Egyszerűen nem vagy csak nagyon ritkán és esetileg eleme a közös létünknek, még nem teljesen tabu, de bizonyos helyzetekben már szinte az.
A tradicionális társadalmakban a halálhoz való viszony is természetesebb volt, a közeli hozzátartozók, barátok, ismerősök eltávozását nem feltétlen tragédiaként élték, hanem szomorú, de elkerülhetetlen eseményként. Ehhez képest manapság a halál eleve kényes téma, különösen, ha valaki közelgő, várható haláláról van szó, és tényleg szinte elképzelhetetlen felhozni az érintettnek, vagy akár csak a jelenlétében is. A közelgő végről legfeljebb maga az érintett kezdeményezhet beszélgetést, ám azt is sokszor azzal ütik el a hozzá közel állók, hogy ugyan már, korai lenne erről beszélni, hisz annyi időd van még…
De hogy lett a halál ilyen tabutéma, miközben épp ez az egyetlen biztos pont mindannyiunk életében? Nos, erre a kérdésre többféle válasz is adható.
A modernitás dilemmái
Az első kézenfekvő megfejtést a nyugati civilizáció története, azon belül is a modern társadalmak kialakulása szolgáltatja. Az iparosodó társadalmakban javarészt felbomlottak azok a kis (falu)közösségek, melyek korábban az élet keretét adták a legtöbb ember számára, megjelent a modernitást jellemző elidegenedés, elkülönültek egymástól a korábban többgenerációs nagycsaládokat alkotó nemzedékek, és mindeközben felgyorsult az élet. A másik halála pedig egy aktuálisan megoldandó problémává vált, amin gyorsan „túl kell esni”, egyrészt, hogy magunk mögött tudhassuk a temetéssel (örökléssel, ügyintézéssel) járó gondokat, másrészt, hogy ezzel a rapid folyamattal a magunk számára is lerövidítsük a gyászidőszakot. (Miközben ez utóbbi persze döntően nem azon múlik, milyen gyorsan tudjuk le a gyász külsődleges, formális részeit, bár látszólag segíthet, ha legalább rituálisan magunk mögött tudhatjuk egy hozzánk közel álló személy elvesztését.)
Vagyis mások halálával találkozni alapvetően kényelmetlen számunkra, elkerülhetetlenségével együtt is természetellenes dolognak éljük meg a halált, így aztán nem csoda, hogy a saját elkerülhetetlen végünkkel még kevésbé szeretnénk szembenézni.
A halál életünk nagy részében valami olyasmi, ami mindig csak másokkal történik meg, és bár tudjuk, hogy ránk is vár valahol a jövőben, de ezt a tényt igyekszünk kizárni a gondolkodásunkból. Ami nem is csoda, hisz a modern civilizáció a jelenben létezik, a jelenre fókuszál, jövőképe pedig lényegében nem más, mint az előrevetített, gyakorlatilag végtelen fejlődés és növekedés.
Idegrendszer, immunrendszer, hormonok és bélflóra – a bélrendszer különleges alakulata
2024. január 18.
Bélrendszerünknek az emésztésen túl rendkívül összetett feladata van. Biztosítania kell az ételek és italok révén a szervezetbe kerülő idegen, káros anyagokkal és kórokozókkal szembeni védelmet, de hatással van az anyagcsere-folyamatokra és az agyműködésre is. Minderről a bél saját idegi, hormonális, immunrendszere és a bélflóra gondoskodik – tudtuk meg Dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvostól, az Allergiaközpont orvosától, akivel erről a különleges védelmi rendszerről beszélgettünk.
Leg…leg…leg
Ezt a négyszereplős rendszert nevezhetjük a legek rendszerének is. Nézzük csak, miért!
- A bélben található a szervezet idegsejtekben második leggazdagabb hálózata
- Hormontermelő sejtjei összességében a szervezet legnagyobb endokrin szervét alkotják
- A bélben található az immun-apparátus 80 százaléka
- A bélflórát alkotó sejtek száma legalább annyi, mint az emberi testé.
- Ismerkedjünk meg velük közelebbről!
A bélidegrendszer
A bél falában levő idegsejtek hálózata irányítja a bélmozgásokat, az emésztőnedv-termelést, és érzékeli a bél állapotát. Önállóan végzi feladatát, működését az agy irányából érkező impulzusok legfeljebb módosítják. Az agy és a bél között testünk leghosszabb idege, a bolygóideg révén folyamatos párbeszéd zajlik, ezért a bélidegrendszert gyakran nevezik második agynak is – mondta el dr. Pászthory Erzsébet.
Tudta? A bél és agy kölcsönösen befolyásolja egymás állapotát. Ezt tapasztaljuk például akkor, mikor feszült lelkiállapotban „nem megy le egy falat sem a torkunkon”. Depressziós betegek állapotára ugyanakkor a mediterrán diéta tartós alkalmazása jótékony hatású lehet.
A bél hormon-apparátusa
A bélcsatorna teljes hosszában elszórtan elhelyezkedő hormontermelő sejtek alkotják. Az itt termelődő hírvivő anyagok nem csak az emésztést irányítják, de a véráram útján hatással vannak az anyagcsere-folyamatokra, az immunrendszer és az agy működésére is.
Tudta? Jelenleg, mintegy 30-féle bélhormont ismerünk, intenzív kutatások zajlanak gyógyszerként történő alkalmazásuk kifejlesztésére:
Az inkretin-hatású készítmények serkentik az inzulin-elválasztást és csökkentik az étvágyat, így új lehetőséget jelentenek a cukorbetegség és talán az elhízás kezelésében.
Az elhízás, mint népbetegség esetében ígéretes az éhség-érzetet szabályozó ghrelin (éhség-érzet) és leptin (jóllakottság) hormonok kutatása.
