A tökmagolaj

2024. január 18.

A számtalan étolaj közül az egyik legegészségesebb a tökmagolaj.

A Magyar Élelmiszerkönyv definíciója szerint az étolajok olyan élelmiszerek, amelyeket étolajok előállítására alkalmas olajmagvakból vagy olajtartalmú növényi részekből sajtolással, esetenként finomítással, sajtolással és/vagy oldószeres extrakcióval, valamint finomítással állítanak elő. Az étolajok előállítási technológia szerint lehetnek:

• szűz étolaj,

• hidegen sajtolt étolaj és

• finomított étolaj, míg az előállításukhoz felhasznált alapanyagok szerint 16-féle (napraforgómag, repcemag, szójabab, kukoricaszem-csíra, földimogyorómag, amerikai pálma gyümölcsmagja, kókuszdiómag, gyapotmag, szőlőmag, mustármag [ami lehet fehér, barna vagy fekete], olajpálma friss gyümölcsének húsa, olajpálma magja, sáfrányszeklice magja, szezámmag, olajtökmag, lenmag) lehet.

A hazánkban legnagyobb mennyiségben fogyasztott napraforgó-étolajat napraforgómagból állítják elő.

A tökmag

A tökmag jelentős biológiai értéket képvisel. Az olajos magvak közül legnagyobb a fehérjetartalma, zsírtartalmának kedvező a zsírsavösszetétele – esszenciális, telítetlen zsírsavakban gazdag –, és említésre méltó mennyiségű élelmi rost található benne. A tökmag ásványianyag-összetétele – kiemelkedő a magnézium és a kálium mennyisége, kis nátriumtartalma – figyelmet érdemel, főként, hogy e két ásványi anyag fontos szerepet játszik a szív-ér rendszeri betegségek kivédésében. A tökmagot a természetes gyógymód hívei hashajtóként és béltisztítóként is ajánlják nagy zsír- és rosttartalma miatt.

A manapság az üzletekben kapható tökmag tulajdonképpen az olajtök magja. Ez a kabakosok (tök- félék) közé tartozó zöldség Közép- és Dél-Amerikából származik. Állítólag az ősidőkben már a mexikói és a texasi indiánok ültetvényeinek egyik kultúrnövénye volt. Hazánkban is régóta termelik és kedvvel fogyasztják. Elmondható, hogy táplálkozás-élettani szempontból a tök legértékesebb része a magja, mivel kis mennyiségben is komoly tápértéket képvisel.

Gyógynövények fejfájás ellen

2024. január 17.

Egyes gyógynövények már bizonyítottak a fejfájás kezelésében. Ismerjük meg közülük a rozmaring, ginkgo biloba, a kamilla és borsmenta jótékony hatásait.

A kék kamilla (Matricaria recutita L.) szeszkviterpén-lakton nevű vegyületeket tartalmazó gyógynövény, mely fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásáról ismert. Szabályozza az idegrendszert, és így a fájdalomingereket továbbító idegekre is hat.Hasznosnak bizonyul a megelőzésben a különböző okokból, pl. a menstruációhoz kötődő vagy a szellemi túlterheltség miatt bekövetkező fejfájás ellen.

Alkalmazás:

Főzete: 3-5 gr szárított kamillavirágot forrázzunk le, majd hagyjuk állni kb. 10 percig. Ezután szűrjük le. Igyunk belőle 1-szer naponta, 3 hónapon át.
Friss növény: Migrén esetén 2-3 levelet rágjunk el naponta.
Illóolaj: A kamilla kevés szárrésszel gyűjtött virágjából vízgőz-desztillációval nyerik. Nyugtató hatása enyhítheti a fejfájást.

Rozmaring

A rozmaring (Rosmarinus officinalis) stimulálja az agyi vérkeringést, és fájdalomcsillapító hatású kámfort tartalmaz (mely egyik biokémiai összetevője, és egyúttal erőteljes jellemző illatát is adja). A növény többek közt hat a (tavaszi) fáradtság ellen, növeli a vitalitást, és antimikrobiális, fertőzésgátló, gyulladáscsökkentő tulajdonsággal is rendelkezik. Így pl. enyhíti a télen gyakran előforduló, felső légúti fertőzések tüneteit. Közéjük tartozik, több más előidézője mellett, a fejfájás is. 

Idősödés? Na nem!

2024. január 17.

Nem az éveink száma a fontos, hanem az, hogyan éljük meg őket. Sokféle természetes módszerrel elérhető, hogy az évek múlásával korunkhoz képest kiválóan tartsuk magunkat, minél tovább fiatalosak maradjunk.

Amit ma megteszünk fiatalosságunk megtartása érdekében, tíz, húsz, harminc éven át érezteti hatását – mondják az anti-aging törekvések hívei. Ennek szellemében fontos figyelmeztetni és figyelni is értékes egészségtőkénkre már a gyermekkortól kezdve, azzal a céllal, hogy ne kezdjünk el hibákat elkövetni a korosodás tüneteit „elősegítve”, és ezt folytatni egész életünkben. De soha nem késő változtatni az életvitelünkön – minden visszafordítható. Csak tudatosítani kell magunkban, hogy a mindennapi kis lépések megtétele is javíthat az életminőségünkön, általános egészségi állapotunkon, tartásunkon, ha sikerül testünk egészével törődnünk.

Az öregedés nemcsak fizikai, hanem lelki, szellemi folyamat is

Életenergiánk megőrzése többek közt egyik fontos kulcsa az idősödés késleltetésének, annak, hogy a lehető leghosszabb ideig maradjunk fiatalosak. Az energiával való feltöltődés lehetővé teszi, hogy folyamatosan „karbantartsuk” magunkat. Emellett amikor életenergiánk csökken, immunrendszerünk is gyengül, és ez számos baj forrása lehet, többek közt siettetheti az idősödést.

A kihívás abban rejlik, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a testben és lélekben megnyilvánuló jóllét terén. De melyek lehetnek a további kulcsok ahhoz, hogy minél tovább tudjuk „jól tartani” magunkat?

Az életöröm megőrzése

Ne hagyjuk, hogy negatív gondola taink eluralkodjanak rajtunk a mindennapokban. Fontos, hogy profitáljunk az öröm és a boldogság pillanataiból. Töltsünk több időt szeretteinkkel, barátainkkal, emellett ajánlott, hogy pl. tegyünk minél több szívességet másoknak, ha az elégedettséget okoz. Fontos még, hogy ne feledkezzünk bele a ma gondjaiba, hanem törődjünk többet a holnappal.

Az ülő életmód káros hatásainak ellenszere a rendszeres nyújtózás

Órákig ülünk egy helyben, és rendszeresen kezd fájni a hátunk, elmerevedni a nyakunk? Tegyünk ellene, és végezzünk minél sűrűbben nyújtó gyakorlatokat. Álljunk fel az íróasztal, a munkaasztal mellől, és helyezkedjünk el terpeszállásban, majd emeljük fel mindkét karunkat. Ezután engedjük le őket lassan előrehajolva a két comb között a talaj irányában. Fejünket is hajtsuk előre, a nyakat jól megmozgatva. Ismételjük a gyakorlatot.

Szülő-gyermek viszonyok: a megbocsátás

2024. január 16.

Problémáink, főleg párkapcsolati gondjaink forrása a szülőkkel való viszonyunk. Szinte nem is találkoztam olyan családdal, ahol a gyermek, akkor is, ha már felnőtt, ne hordozna feldolgozatlan sérelmeket a lelkében. Életünk problémái miatt a felelősséget szeretjük másra hárítani, legfőképp a szüleinkre. Ha ők másképp viselkedtek volna, másképp neveltek volna, több szeretetet adtak volna, akkor most sokkal boldogabb lehetne az életünk. Igazából nem az ő tetteik, hanem a mi ítéleteink okozzák a legtöbb bajt.  

Van egy nagyon fontos törvényszerűség, amit legtöbbször felborulni látunk a családállítások folyamán. Ez a sorrendiség törvénye. Vagyis a szülő a nagy, a gyermek a kicsi. Amikor valakivel szembeállítom az édesanyja/édesapja képviselőjét, és megkérem, hogy mondja ki a mondatot: „lehetek olyan, mint az anyám/apám”, legtöbbször a kliens képviselője néma marad. Nem tudja kimondani ezt a mondatot, mert semmiképp nem szeretne olyan lenni, mint édesanyja vagy édesapja. Jobbnak, nagyobbnak gondolja magát náluk.

„Amikor egy gyermek azt mondja: „Semmiképp nem akarok olyan lenni, mint ti”, titokban követi őket, és épp az elutasításnak köszönhetően válik olyanná, mint a szülei. Félelme, hogy olyanná válhat, mint szülei, oda vezet, hogy állandóan őket figyeli. Amit nem akarok, azt folyamatosan szem előtt kell tartanom. Így nem csoda, hogy egyre nagyobb a befolyása.” (Gunthard Weber: Kétféle boldogság)

Míg szüleinket elutasítjuk, nagy esélye van, hogy pontosan olyanná válunk, mint ők. Igazából nem is lehetünk másmilyenek, hiszen 50%-ban édesanyánk, 50%-ben édesapánk vagyunk. Amikor ki tudjuk azt mondani, hogy: „lehetek olyan, mint az anyám/apám", nagyon lépünk előre a fejlődés útján. Ettől a pillanattól kezdve van meg az esélyünk arra, hogy valóban ne az ő életüket mintázzuk.

Ezért érdemes legalább évente laboratóriumi vérvizsgálatot kérni

2024. január 16.

A vér laboratóriumi elemzése az egyik legrégibb, ugyanakkor a mai napig az egyik legjobb diagnosztikai eljárás. Az egészségünk megőrzése miatt is érdemes évente legalább egyszer laboratóriumi vérvizsgálatot kérni, hiszen a vér összetevőinek esetleges eltéréseiből számos elváltozásra, betegségre még az előtt következtetni lehet, hogy tünetet okozna – hívja fel a figyelmet dr. Fehér Ágnes, a Trombózis és Hematológiai Központ belgyógyásza, hematológusa. 

A vérképből sok minden látszik

A laborvizsgálatoknak a legtöbb esetben a vérkép elemzése is része. A teljes vérvizsgálat információval szolgál a vörösvértestek, a fehérvérsejtek, és a vérlemezkék/ trombociták alakjáról, mennyiségéről, nagyságáról. A minőségi/kvalitatív vérkép a fehérvérsejtek százalékos megoszlását reprezentálja. A normálistól eltérő eredmények olyan állapotváltozásokra engednek következtetni, amilyenek például a vérképzőrendszer betegségei, a véralvadási zavarok, a vérszegénység vagy a vitaminhiány – magyarázza dr. Fehér Ágnes. 

A mennyiségi vagy kvantitatív elemzés pedig megmutatja a vér alakos elemeinek abszolút számát. A kvantitatív és a kvalitatív vérkép értékeiből lehet következtetni egyebek mellett a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképességére vagy akár allergiás kórképekre is. 

Miért hasznos a vérkép elemzése?

A vérvizsgálat lehet egy rutin kivizsgálás része, vagy célzott vizsgálat, amennyiben a páciensnek valamilyen tünete van, és az annak hátterében meghúzódó problémát szeretnék felderíteni. Krónikus betegség esetén számos esetben a laborvizsgálattal nyomon követhető a terápia hatásossága, a szervezetben végbemenő változások. Ez utóbbi okból nemcsak a krónikus betegségben szenvedőknél, de a várandósoknál is rendszeresen ír elő a kezelőorvos labor- és ezen belül vérvizsgálatot. 

Mindenki másnak is érdemes azonban legalább évente egyszer vérképet nézetnie, mert ha bármilyen eltérés látható a vér összetevőiben, az hiányállapotokra és/vagy sokféle megbetegedésre utalhat még az előtt, hogy bármiféle tünetet okozna. A betegségek időbeni felismerésében tehát szintén jelentős szerepe van a vérképelemzésnek, ahogyan szűrővizsgálatként az egészségmegőrzésben is. 

A természetes és vegán termékek használatának fontossága az intim szőrtelenítéskor

2024. január 15.

Te is selymesen puha bőrre vágysz? Fontos számodra az ápolt megjelenés és bőröd egészsége? Akkor bizonyára ismered az intim szőrtelenítést és az azzal járó előnyöket is. De mi a helyzet a hidratálással és a különböző termékekkel? Cikkünkben megosztjuk veled, milyen szempontok alapján válassz termékeket az intim területek ápolásához. A legtöbben bele sem gondolnak, hogy az intim szőrtelenítéskor használt termékeknek milyen összetétele van, pedig ha valóban figyelsz a saját és a bőröd egészségére, ez igazán fontos lehet. Milyen előnyökkel jár a vegán hatóanyagokkal rendelkező termékek használata? Miért nem javasolt szintetikus anyagokat használni az intim szőrtelenítés során? 

Gyakran használt kártékony anyagok

Biztosan te is hallottál már olyan összetevőkről, amelyek ugyan egy sor kozmetikai termékben ott vannak, de mégsem tesznek jót az egészségnek. Némelyik anyag a hormonháztartásra van hatással, mások viszont karcinogénnek (rákkeltő anyagoknak) számítanak. De melyek ezek az anyagok és mire érdemes figyelni, amikor kozmetikumot választasz? 

Ezeket a hatóanyagokat mindenképp kerüld el! 

1. Parabének
Ezek a tartósítószerek megbonthatják a hormonális egyensúlyt, ami hosszú távon akár komolyabb egészségügyi problémákat okozhatnak. Intim szőrtelenítés után inkább természetes hatóanyagú termékeket használj.

2. Nátrium-hidroxid
Ez egy maró, lúgos vegyület, ami szinte biztos, hogy bőrirritációhoz vezet. Az intim területeken akár komoly allergiás reakciókat is kiválthat, hiszen itt kifejezetten érzékeny a bőr. 

3. Illatanyagok
Mesterséges illatanyagokkal szinte bármilyen terméket vonzóvá lehet tenni – ezek az összetevők sajnos még az intim szőrtelenítéshez használt anyagokban is ott lehetnek. Sajnos a kellemes illatokért gyakran bőrirritációval vagy allergiás reakciókkal kell fizetnünk.

4. Formaldehid
Ez a tartósítószerként használt vegyület a test minden részére káros hatással van. Amellett, hogy rombolja a bőr textúráját és gyulladást is okozhat, karcinogén (rákkeltő) hatása is ismert Mondanunk sem kell, hogy használata intim szőrtelenítés során kifejezetten veszélyes.

Kasvirág: őszi-téli immunerősítésre

2024. január 15.

A kasvirágfajok világszerte széles körben alkalmazott gyógynövények, történetük igen régre nyúlik vissza. 

Elsőként az észak-amerikai indiánok alkalmazták különböző harapások, sebek kezelésére, később pedig fertőzéses eredetű betegségek ellenszereként használták fel. Nem kellett sok idő az Európában való elterjedéséhez sem, itt elsősorban a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) termesztése honosodott meg. Ennek gyökér- és hajtásrésze is hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben. 

A növényről

A bíbor kasvirág egy évelő, lágyszárú növény, virágzata igen jellegzetes: közepe egy összegömbölyödött sündisznóra hasonlít (az echinosz görög szó magyarul sündisznót jelent), virágai pedig lila színűek.

A növény hatása

A kasvirág legfontosabb hatóanyagai többek között a poliszacharidok és a poliacetilének, amelyek bizonyítottan immunstimuláns, vagyis immunrendszert erősítő hatással rendelkeznek. A növény kivonata ezenfelül vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatású, amely tulajdonságok nemcsak belsőleges készítményeknél előnyösek, hanem külsőleges felhasználás esetén is alkalmassá teszik a kasvirágtartalmú termékeket különböző bőrbetegségek, sebek kezelésére.

Kinek ajánlott?

A növény elsősorban azoknak ajánlott, akik viszonylag gyakran szenvednek felső légúti megbetegedésekben. Leghatásosabbnak akkor bizonyul, ha már az első tünetek megjelenésekor elkezdjük az alkalmazását. Megelőzési célból nem ajánlatos használni, ugyanis a betegségek kialakulásának kockázatát nem csökkenti jelentős mértékben. A növény készítményeit gyógyszertárakban leginkább tabletta vagy csepp formájában találhatjuk meg, de fogyaszthatjuk teaként is, a kasvirágtartalmú szopogatótabletta pedig a garatnyálkahártya gyulladása esetén fejt ki gyors hatást. Alkalmazása kenőcsökben is népszerű, ilyen formában gyulladásos bőrbetegségek, ekcéma, nehezen gyógyuló sebek, fekélyek kezelésére nyújthat hatékony megoldást. 

Elhibáztam az életemet - döntéseink következményei

2024. január 14.

Életünk folyamán sokszor kerülünk döntéskényszerbe. Azonban döntéseinknek nem mindig az lesz a következményük, amire számítunk. Vannak, akik sorozatosan rossz megoldásokat választanak, aztán egy bizonyos kor után, számot vetve életük eseményeivel, azt mondják: "Elhibáztam az életemet!"  

Tényleg elhibázta? Van egyáltalán olyan, hogy "hiba"? Mit nevezünk hibának?

Amikor ezt hallom, olyan érzésem van, valahol nagyon eltévedtünk az élet rengetegében. Meghoztunk egy döntést. Lehet, hogy már akkor fájdalmas volt meghozni, amikor ezt tettük. Aztán évek múlva még mindig gyötör bennünket a bűntudat, hogy hibáztunk. Elrontjuk az életünket, nem engedjük meg magunknak a boldogságot, a sikert, tudat alatt így büntetve magunkat döntésünkért.

Pedig ha elgondolkodunk, rájövünk arra, hogy abban a pillanatban nem hozhattunk volna semmilyen más döntést.                                                       

Ha lett volna lehetőségünk másképp cselekedni, úgy tettünk volna.

Lehetőségeink, erőnk csak annyi volt akkor. Most már tudnánk másképp dönteni, de azóta minden megváltozott, mi is megváltoztunk. Másképp látjuk a világot, másképp gondolkodunk, sok mindent megtanultunk, ezért lehetőségünk van másképp dönteni. Tegyük le a régi terheinket. Nézzünk rá akkori döntésünkre, és fogadjuk el, hogy megtörtént. A felelősségvállalás természetesen a miénk, hiszen minden döntésünknek van következménye. De hibáztatni magunkat továbbra is felesleges.
 

A kísérleti programnak ugyan vége, de az SMA továbbra is szűrhető

2024. január 14.

Több mint egy éven keresztül volt elérhető az újszülöttek ingyenes SMA szűrését végző kutatási mintaprogram, mely 2023. december 31-én ért véget. A program célja az volt, hogy az SMA szűrése hazánkban is bekerüljön a kötelező újszülöttkori szűrővizsgálatok közé, és az érintett kisbabák a lehető leghamarabb megkapják az állam által biztosított génterápiás kezelést. Az SMA-mintaprogram ugyan véget ért, azonban a gyermeket várók nem maradnak szűrési lehetőség nélkül, hiszen van már olyan korszerű genetikai vizsgálat is, amivel akár a fogantatás előtt vagy a várandósság alatt fel lehet mérni a szülőpárnál az SMA kialakulásának kockázatát, így nem kell a születésig, illetve az első tünetek megjelenéséig várni a diagnózisra.

A spinális izomatrófia vagy gerinc eredetű izomsorvadás (angolul Spinal Muscular Atrophy, rövidítve SMA) egy ritka autoszómális recesszíven öröklődő betegség, amit az SMN1 gén hibája okoz, és a betegség kialakulásához az szükséges, hogy a hibás gént mindkét szülő hordozza és a gyermekben együttesen jelenjen meg. A kórkép a gerincvelő mozgató idegsejtjeinek fokozatos pusztulását eredményezi, amelynek következtében egyre fokozódó izomgyengeség, sorvadás alakul ki az izmokban. A leggyakrabban és legelőször érintettek a nyak és a törzs tartását végző izmok, majd a láb és karok azon izmai, amelyek a mozgásért felelnek, végül a bordákhoz kötődő, légzést támogató izmok. 

Ez a betegség nem a fogantatáskor alakul ki a magzatban, hanem a szülőktől öröklődik. A szülők rejtetten hordozzák a hibás gént, de mégis tünetmentesek, mert a hibás kromoszóma mellett a jó kromoszóma biztosítja a megfelelő működést. Igaz, hogy maga a betegség ritka, minden tízezredik gyermek születik SMA-val, de minden harmincötödik ember hordozza a hibás gént. Amennyiben mindkét szülő rejtetten hordozza a génhibát, akkor 25% az esélye annak, hogy gyermekükben kialakul a betegség. Évente körülbelül 12-15 csecsemő jön világra az SMA valamelyik típusával Magyarországon, Európában pedig mintegy 550-600.

Az SMA betegek általában teljesen normálisnak tűnnek születéskor, a tünetek legkorábban csak három és hat hónapos kor között jelentkeznek. A betegség súlyossága szerint négy típust különböztetnek meg a szakemberek. Az 1-es típusba (SMA I) a betegek 60%-a tartozik, a mozgatóidegsejtek már a születés előtt elkezdenek pusztulni, a tünetek náluk három – hat hónapos kor között jelennek meg. A másik három típusba tartozók ugyan jobb életminőséggel élnek, de az ő esetükben is komoly tüneteket okoz a betegség.

Az SMA betegség ma már az SMN2 gént módosító készítményekkel és az SMN1 gént pótló génterápiával kezelhető. A génterápia esetében a genetikai betegség kiváltó okát célozza meg úgy, hogy egy hiányzó vagy hibásan működő gént egy új, megfelelően működő másolattal helyettesít. A génterápiás készítmény tehát a betegség lefolyását lassítja, illetve állítja meg, attól függően, hogy az SMA melyik típusában szenved a beteg, illetve, hogy a kezelés a betegség milyen stádiumában történt. A terápia eredményeként az izomerő és a légzésfunkció fokozódik, illetve csecsemőknél új mozgási mérföldkövek jelenhetnek meg, mint például a fejemelés, forgás, önálló ülés. Ez a terápia már államilag finanszírozott formában elérhető a kis betegek számára 2021 tavasza óta.

A visszafogottság az új trend? Hogyan alakulnak otthonunk színei 2024-ben?

2024. január 13.

Ha új lakást vásárolunk vagy átalakítjuk a meglévőt, sokszor nehéz eldönteni, milyen színeket válasszunk a falakhoz, a bútorokhoz. Kövessük a trendeket vagy inkább időtálló, klasszikus stílusban gondolkodjunk? Segítünk dönteni! Bemutatjuk 2024 legdivatosabb színeit, és arra is adunk néhány tippet, hogyan varázsoljuk trendivé otthonunkat akár kis költségvetésből is.  

A színek nagyban befolyásolják a hangulatunkat, a komfortérzetünket, a térérzékelésünket, ezért fontos, hogy olyan árnyalatokat válasszunk, amelyek harmonizálnak egymással és kiemelik a helyiség adottságait. De hogyan találjuk meg a tökéletes színpalettát?

2024 színei: a természet ihlette árnyalatok

A színek szabványosításával és trend-előrejelzéssel foglalkozó Pantone Intézet minden évben kiválasztja az év színét, amely meghatározza a divat, a lakberendezés, a grafika és a művészet irányzatait. 2024-ben a választás az úgynevezett Peach Fuzz fantázianévre hallgató színre esett, ami az őszibaracknak egy világosabb árnyalata – ez a természetet, a nyugalmat, a bizalmat és a reményt szimbolizálja. A szervezet szerint „a bársonyos, lágy barackszín mindenre kiterjedő hatása gazdagítja az elmét, a lelket és a testet egyaránt”.

Hozzátették: a meleg és hangulatos színárnyalat kiemeli a másokkal való együttlét iránti vágyakat és az ez által keltett érzéseket. Emellett finoman érzékinek és szívhez szólónak is nevezték a színt.

A Peach Fuzz mellett továbbra is népszerűek lesznek a natúr, bézs árnyalatok és a fehér, amelyeket jól kiegészít a farmerkék és a serkentő narancssárga. A természetes színek közül a fa tónusok kerülnek előtérbe, ebből is a világosabb verziók, például a fehérrel vegyített homokszín.