Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mire felnő a „fülhallgatós nemzedék”, megduplázódik a halláskárosultak száma

2017. március 31.

Kutatók szerint, 2060-ra az Egyesült Államokban kétszer annyi embernek lesz rosszabb a hallása, mint ma. Ennek oka egyrészt, hogy felnő az a fiatalkorú generáció, akinek tagjait alig látni fül- vagy fejhallgató nélkül, másrészt akkorra jelentkeznek a mai fiatal felnőttek munkahelyi zajártalomból eredő problémái is. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa a megelőzés és a korai felismerés jelentőségére hívja fel a figyelmet.

Ijesztő prognózis

A Johns Hopkins Medicine kutatói szerint a 20 év feletti lakosság körében a 2020-ra becsült 15 százalékról 2060-ra 23 százalékra emelkedik a halláskárosultak aránya. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés (NHANES) alapján becsült kedvezőtlen folyamatok nemcsak növekvő terhet jelentenek az érintettek és az egészségbiztosítók részére, de az életminőséget nagymértékben befolyásoló halláskárosodás kivédésére megelőző lépéseket is sürgetnek.



Hogy az örökbefogadás ne átok, hanem áldás legyen

2017. március 31.

A nők két dologért képesek mindent megtenni: azért, hogy legyen gyermekük és azért, hogy ne legyen. Az utóbbi könnyebben megoldható, hiszem a fogamzásgátlás számtalan módja áll ma már a hölgyek rendelkezésére. A gyermek utáni vágy azonban hiába él azokban a nőkben, akiknek nem születhet babájuk. Ilyenkor két lehetőség közül választhatnak: a mesterséges megtermékenyítést vagy az örökbefogadást.  

A lombikbébi program adja meg az utolsó lehetőséget azon nők számára, akikre kimondták a szörnyű diagnózist: meddő. Sajnos ez a módszer sem mindig működőképes, sőt sok esetben több próbálkozás kell a sikerhez.

Amikor az utolsó reménysugár is eltűnt, akkor szoktak a házaspárok elgondolkodni az örökbefogadás lehetőségén. Nem árt azonban tudnunk néhány dolgot, mielőtt úgy döntünk: egy idegen pár babáját fogadjuk örökbe.

A családállítások során sokszor kerülünk szembe olyan helyzettel, amikor az örökbefogadott gyermek már felnőttként kéri az állítást, súlyos problémái miatt, vagy házaspárok jönnek el, akik gyermeket fogadtak örökbe. Utóbbi esetben általában a kapcsolatuk megromlására panaszkodnak, vagy arra, hogy az örökbefogadott gyermekkel nem találják meg a közös hangot, kapcsolatuk nagyon rossz.

 



Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2017. március 30.

Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?

Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.



A koraszülés okairól

2017. március 30.

Egy érett újszülött a 37-40. terhességi hétre születik, kb. 3000-3500 grammal. Koraszülötteknek a 37. terhességi hét elõtt és 2500 gramm alatti súllyal született újszülötteket nevezzük. Az "idõ elõtt" világra jött babák nem csupán kisebbek a normálisnál, hanem más testarányokkal is rendelkeznek, és különbözõ szerveik is eltérõen mûködnek, hiszen a méhen belüli fejlõdés egy fontos szakaszát kénytelenek nélkülözni. Ezért belsõ szerveik sem feltétlenül érettek még az önálló "külvilági" életre.


Az edzés szerepe pajzsmirigy alulműködésben

2017. március 29.

Pajzsmirigy alulműködés esetén nemcsak a diétádnak, hanem az edzésnek is kiemelt helyen kell lennie az életedben. Tudom, hogy bekövesedett nézet, miszerint emiatt a betegség miatt nem tudsz változtatni a testsúlyodon. Ez szerencsére nem így van! Azt is tudom, hogy nehéz elkezdeni edzeni, mivel a magasabb súlyhoz általában társul magas vérnyomás is, és az ízületeid sem bírják a terhelést annyira. Olvasd el ezt a pár praktikát, mielőbb nekikezdesz bárminek is! 

Hogy kezdj neki az edzésnek?
Azt tudnod kell, hogy a kezdők edzéstervezésének vannak olyan edzéselméleti alapjai, amiket sportágtól függetlenül követni kell. Mik ezek?

A kezdőknek
- 24-72 óra a regenerálódás ideje
- edzésről edzésre nő a teljesítményed, ehhez heti minimum 3 egyenértékű edzésre van szükség
- lineáris terhelésnövekedés megengedhető: mindig növelem az ismétlésszámot/súlyt
- egész testre munkára van szüksége /osztott tervvel aluledzenék magukat/
- ideális az 1nap edzés, 1 nap pihenő beosztás
- az alkalmazott gyakorlatok nagy részét természetesen az alapgyakorlatok kell, hogy képezzék: fekvőtámasz, felhúzás, guggolás, állva nyomás, evezés



Vidám fogyás - ugróköteles programmal mínusz 3 centi 1 hónap alatt!

2017. március 29.

Légy az ugrókötél mestere, és fogyj vidáman! Gyermekkorod kedvenc játéka most a gyarapodó zsírpárnák elleni harc legjobb fegyvere lehet, ráadásul az egész család csatlakozhat a vidám ugráláshoz!  

4 dolog amire ügyelned kell: 

1. Megfelelő ugrókötél hosszúság - Ha a kötél túl rövid vagy túl hosszú, a vele való gyakorlatozáskor nem optimális mozgást, hanem korrigáló mozgást végzünk, és nem érjük el a kívánt hatást. Ha a kötél túl hosszúnak bizonyul, akkor a kezünkre tekerhetjük a lelógó hosszúságot, vagy egyszerűen megcsomózhatjuk a fogantyú alatt annyiszor, ahányszor az optimális hossz eléréséhez szükséges. Ha a kötél esetleg túl rövid, keressünk egy hosszabbat!

Így derítsd ki, megfelelő-e a kötél hossza: 
Vedd egyik kezedba a kötél mindkét végét. Tedd karod oldalsó középtartásba, mintha egy T betű lennél. Eközben lépj rá azzal a lábaddal a kötél végére, amelyikkel a kötél két végét tartod. Ha a kötél megfeszül, a hossza kifogástalan. Addig változtasd a kötél hosszát, míg el nem éri az ideális hosszt. (A számlálós-digitális fajta ugrókötél nem csomózható!)

 



Lassan olvas, gyorsan olvas – mennyire fontos alsósoknál a tempó?

2017. március 28.

Gyakori aggodalomra okot adó dolog a kisiskolás szülők körében az, hogy vajon hogyan is olvas a gyerek. Az első-másodikos gyerek már ismeri a betűket, és a felnőttek, nagyik, anyukák, nagybácsik, szomszéd nénik szívesen ki is kipróbálják, vajon mit is takar ez. És nagyon gyakran csörög ilyenkor a logopédus telefonja, ahol aggódó hangon kérdezik tőle, hogy miért nem akar, vagy miért ilyen lassan olvas ez a gyerek, talán baj van?

olvasAz esetek nagyon nagy többségében nincs, hiszen hajlamosak vagyunk e téren is a mai gyermekekkel türelmetlenek lenni. Pedig nekik is időre és gyakorlatra van szükségük ahhoz, hogy az olvasás olyan tudássá váljon életükben, amivel már nem kell foglalkozniuk, csak használniuk, mint az információszerzés legfontosabb eszközét.

Ugyanakkor érthető ez a felnőttekben megfogalmazódó aggodalom, hiszen kulcsfontosságú mai világunkban az olvasás elsajátításának, alkalmazásának profizmusa, nélküle az iskola, és a világban való boldogulás is nehezített. Éppen ezért fontos, hogy ne siettessük a folyamatot, hanem a gyermek saját érettségéhez szükséges tempót elfogadva gyakorlatba ültessük át a betűk, szótagok, szavak, szövegek világának ismeretét. Nem siettetni, hanem adott szinten biztosítani kell a gyerekeknek a gyakorlat megszerzését.

Saját magához mérjük

Soha ne a többiekhez, hanem saját magához, saját tempójához, igényeihez mérjük a gyerek olvasási teljesítmény, fejlődését. Vannak olyan gyerekek, akik maguktól, némi kérdezősködés után kiválóan megtanulnak olvasni már az óvodában, de semmiképpen ne ők legyenek a mérvadóak, nekik ez könnyen megy. A gyerekek jelentős részének hosszú időre van ahhoz szüksége, hogy az önálló, már ismert betűk folyamattá (szótag, szó, mondat, szöveg) szerveződjenek nála, és ezek értelmet kapjanak. Hiszen az olvasás lényege a megértés, az írott szöveg tartalmának megismerése. Erre koncentráljunk, ne az olvasás tempójára első, második osztály végén.



Álmatlanság

2017. március 28.

Az alvás alapvető létszükséglet a szervezet – így az idegrendszer – számára a regenerálódásához, elengedhetetlen a megfelelő szellemi és fizikai tevékenység végzéséhez. 

Az alvásigény egyénenként és életkoronként jelentős szórást mutat. Egy újszülött többnyire csak enni és inni ébred fel, ám az idős emberek többsége már alig néhány órányi alvással is beéri. Általában igaz, hogy ha valaki frissen ébred és kipihentnek érzi magát, akkor elegendőnek bizonyult számára az alvásra fordított idő, és megfelelő volt az alvás minősége is. A Whitehall II kutatás eredményei szerint a 35 és 55 év közöttiek számára az ideális alvásidő 7-8 óra.
Nagyon fontos, hogy mennyit alszunk és milyen minőségű az alvásunk.

Insomnia (alvási elégtelenség)

A családorvosi praxisban észlelhető egyik leggyakoribb tünetcsoport (4–29%), amely mögött számos életmódbeli tényező, ugyanakkor számos testi betegség vagy mentális zavar is előfordulhat. A nem pihentető, a kívánttól eltérő alvás élménye, mint egy alapvető biológiai és szociális folyamat elégtelensége, az egészségi állapot szubjektív értékelésére is negatív hatással van.



Ezért fájdul meg a torkunk

2017. március 27.

A torokfájás viszkető, kaparó, csiklandozó, szúró, égő érzés vagy gombócérzet a torokban. Nagyon kellemetlen, megnehezíti a nyelést, sokszor a beszédet is, zavarva a mindennapi tevékenységet, de leginkább az éjszakai pihenést. Vírus és baktérium egyaránt okozhatja a kellemetlen tüneteket – mondja Dr. Kerekes Judit. 

Az orr-garat gyulladás a közönséges nátha különféle vírus okozta fertőzés eredménye, mely többnyire láztalanul zajló, néhány napos betegség. Tünetileg a hátsó garatfal légzésre, orrfújásra és nyelésre erős fájdalmat jelez. Sajnos gyakran felülfertőződik, láz és gennyes orrváladék jelenik meg, ami az orrmandulák és az arcüreg érintettségét jelzi.

Egyszerű megfázásnak tűnő torokfájással kezdődik sok vírus okozta fertőző betegség (kanyaró, rózsahimlő, bárányhimlő, mumpsz).

Számos baktérium okozhat torokfájással járó légúti megbetegedést

Leggyakrabban a streptococcus (15-30%) okozta mandulagyulladással találkozunk, mely torok- és fejfájással, lázzal, nyelési nehézséggel, megnagyobbodott nyaki nyirokcsomókkal, gennyes pöttyökkel (tüszőkkel) tűzdelt, duzzadt mandulákkal (esetleg kiütéssel – ez a skarlát) és általános rossz közérzettel jár.

A mandulák a légzőrendszerbe bejutott idegen anyagokat, vírusokat, baktériumokat blokkolják, a szervezet védekezősejtjeit mozgósítják. Ha a gyulladás gyakran ismétlődik, a mandulák tartósan megduzzadnak, szivacsos állományuk gennygóccá válik, a garat beszűkül, a beteg nehezen nyel, hangosan lélegzik, horkolva alszik.



Cukor és Egészség

2017. március 27.

 Az édes íz érzékelése az ember számára egyfajta örömforrás, amely gyakran jutalomként szolgál. Nem csoda, hogy nagy mennyiségben adnak édes ízû anyagokat élelmiszerekhez, italokhoz.

A közvélekedés és a szakma véleménye is gyakran a cukrokat teszi felelõssé bizonyos betegségek kialakulásáért és kifejlõdéséért. Mindazonáltal sok hamis ismeret jut el szakemberekhez és fogyasztókhoz egyaránt.

Ez a hírlevél, amelyet kérdés-felelet formájában szerkesztettük meg, a cukrok és az egészség témakörére vonatkozó jelenlegi tudományos ismeretek összefoglalása.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...589590591...597
hírek, aktualitások

Tudomány a dörgicsei kocsmától a Naprendszeren túlig

2025. április 24.



A tudományos kutatás világa kapcsán sokaknak a könyvtár magánya, a neonfényű laboratóriumok, bonyolult képletek és érthetetlen szakkifejezések jutnak eszébe – mintha a kutatók örökre a mikroszkópok mögé zárva élnék fehér köpenyes életüket. A tudomány azonban ennél jóval több és színesebb, művelői pedig nem magányos aktorok, hanem egy sokszínű, mégis egy nyelvet beszélő közösség tagjai, akiknek egyetlen elengedhetetlen tulajdonságuk: a kíváncsiság.

A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójának alkalmából készített, Nekem a tudomány című kisfilmsorozat éppen ezt a sokszínűséget és közösségi jelleget szemlélteti. A sorozatban 22 kiváló kutató – köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin – vall egy-egy percben arról, mit jelent számára a tudomány, a kutatás és a tudós lét a mindennapokban. A vallomások egyszerre személyesek és inspirálóak, megmutatják, hogy a tudományos világ az elméleteken és laboratóriumokon túl egyben kaland, küldetés és felelősség is.

A sorozat célja nem csupán a tudományos ismeretterjesztés, hanem a tudomány emberi arcának bemutatása is. A kutatók a saját szakterületükön kívül arról is beszélnek, milyen motivációk, szenvedélyek és kételyek mentén végzik mindennapi munkájukat. A kutatók világa így válik mindenki számára megközelíthetővé: a dörgicsei kocsmában tartott ismeretterjesztő előadástól a Naprendszeren túli anyag vizsgálatáig. 

Az Akadémia célja, hogy erősítse a tudomány iránti bizalmat egy olyan világban, amelyben az álhírek és a félrevezető információk gyakran próbára teszik a tényeken alapuló gondolkodást. Az MTA 200 éve biztos pont, amely a bizonytalanságok közepette is hiteles forrásként szolgál a társadalom számára.

Jelentős fejlesztés az SZTE SZAKK Kardiológiai Centrumában

2025. április 24.

Átadták az intézmény felújított szívkatéteres műtőjét

Közel 300 millió forintos beruházás révén újult meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának egyik szívkatéteres műtője, amely mostantól a legmodernebb technológiával segíti a szívkoszorúér-betegségek gyorsabb és hatékonyabb kezelését. Az új berendezés Közép-Kelet-Európában elsőként Szegeden állt munkába, lehetővé téve a világszínvonalú ellátást.

– Az elmúlt években az SZTE-n rutinszerűvé váltak a nagyszabású fejlesztések – nemcsak az egészségügy, hanem az egyetem más területein is –, amelyek kormányzati, uniós vagy egyre gyakrabban saját, egyetemi forrásból valósulnak meg – hangsúlyozta az ünnepélyes átadón Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. Mint kifejtette, az egyetem négy alappillére – az oktatás, a kutatás, a betegellátás és a közösség szolgálata – ebben a projektben maradéktalanul megvalósul. „A Szegedi Tudományegyetemen nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is kiemelkedő szakmai munka folyik” – szögezte le Prof. Dr. Rovó László.

Prof. Dr. Szili-Török Tamás, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának vezetője hangsúlyozta, hogy a most átadott, felújított műtő mérföldkő a Kardiológiai Centrum életében. „Ez az előrelépés nemcsak a munkakörülményeinket javítja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a betegellátás színvonalát tovább emeljük. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a folyamatos és magas szintű ellátás biztosításában is előrelépést érjünk el” – fogalmazott. Szili-Török professzor elmondta, hogy közel két éve azon dolgoznak, hogy olyan közép- és hosszú távú stratégiát alakítsanak ki, amely révén a szegedi kardiológiai ellátás ismét vezető szerepet tölthet be – először a régióban, majd országos szinten, és végül akár Európában is. Az ünnepélyesen átadott, korszerűsített laboratóriumban a koszorúér-betegségek, a strukturális szívbetegségek és a perifériás érbetegségek kezelése zajlik. Ehhez nemcsak kiemelkedő szakértelemre, hanem a legmodernebb, megbízható technológiára is szükség van. „A szakértelem mindig is adott volt: Dr. Ruzsa Zoltán tanár úr vezetésével a csapat nemzetközi színvonalon végzi munkáját, méltó módon követve elődeik nyomdokait” – zárta gondolatait Szili-Török professzor.

Így segíthetnek a legújabb trendek, hogy ne legyen rémálom az alvás

2025. április 23.

Az alvás létfontosságú szerepet játszik testi és lelki egészségünk megőrzésében, ám egyre több magyar küzd alvásproblémákkal, köztük már tíz év körüli gyerekek is. Ráadásul még a nemzetközi átlagnál is rosszabbul alszunk: a felmérések szerint a magyar lakosság 60 százaléka tapasztal rendszeres alvászavart, mintegy minden harmadik ember (29%) pedig krónikus álmatlansággal él. Ez a tendencia súlyos következményekkel járhat, hiszen a nem megfelelő alvás növeli a szívbetegségek, a depresszió és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Az alvás világnapja alkalmából a Budai Egészségközpont alvásszakértő orvosa, dr. Várdi Katalin bemutatja a pihentető alvást elősegítő, legújabb trendeket.

„Egészségügyi szempontból az alvás minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége – különösen a gyerekek esetében, akiknél az alvás jelentős hatással van a mentális, fizikai és érzelmi fejlődésre. Ennek ellenére sokan még mindig alábecsülik a rossz alvás életminőségre gyakorolt negatív hatását, például azt, hogy a gyakori ébredésekkel járó kialvatlanság mennyire megy a napi teljesítőképesség rovására, a lehetséges egészségügyi kockázatokról nem is beszélve. Ezt alátámasztja, hogy a kutatások alapján Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nő az egyre kevesebbet és egyre rosszabbul alvók aránya és mindez egyre fiatalabb korban okoz problémát. Ennek hátterében főként a fokozott stressz, a pandémia óta egyre többeket érintő szorongás, depresszió, továbbá a szinte egész napos képernyőhasználat, a helytelen matrac- és/vagy párnaválasztás és esti rutin áll” – figyelmeztet dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológusa.

Az alváskutatások eredményei alapján a magyarok leggyakrabban olyan alvászavarokkal küzdenek, mint az elalvási vagy éppen felkelési nehézségek, a gyakori éjszakai ébredések, horkolás, alvási apnoé (légzéskimaradás) és rémálmok. Az alvásminőség romlása rövid és hosszú távon is okozhat egészségügyi gondokat, mind fizikai, mentális és érzelmi szinten. Ilyen következmény lehet például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása (magas vérnyomás, stroke, szívritmuszavar), az elhízás, emésztési problémák és cukorbetegség kialakulása, az immunrendszer legyengülése. A kialvatlanság következtében fokozott nappali fáradtság, figyelemzavar, memória- és tanulási zavarok, valamint hangulatingadozás léphet fel, ami hosszú távon akár depresszióhoz is vezethet. Szintén hosszú távú következmény lehet a demencia vagy a korai halálozás. Az alváshiány emellett gyakori mikroalvásokat eredményezhet, amelyek különösen veszélyesek vezetés vagy gépek kezelése közben.