Nyugi! – 5 játékos, nyugtató légzőgyakorlat a kicsiknek
2017. március 26.
A relaxálás épp olyan fontos a gyerekek, mint a felnőttek számára. Különösen, ha gyerekünk gyakran nyugtalan, szorongó vagy túlságosan mozgékony, izgága…
Tanítsuk meg a feszültség oldásának néhány egyszerű módjára játékos légzőgyakorlatok útján. Így segítsük kibontakozni az élet különböző helyzeteiben: ha figyel a légzésére, elmúlhat a szorongása, dühe, nőhet a koncentrálóképessége, önbizalma, könnyebben megnyugszik vagy alszik el esténként.
1. Relaxáló légzés „szívószálon át”
Ez a gyakorlat lehetővé teszi, hogy a gyermek szórakoztató módon figyeljen a légzésére. Írjuk le neki részletesen a légzőgyakorlat lépéseit! Belégzés: mélyen, „felfújva” a hasat, majd kilégzés: ellazítva az állat, vállat, hasat. Eközben képzelje el, hogy egy szívószálon keresztül lélegzik. Minél hosszabban tart a kilégzés, annál jobban sikerül a relaxálás. Végezze el a gyakorlatot legalább ötször.
2. Koncentrálás elősegítése a szabadban
Kiválóan javíthatja ez a játékos gyakorlat az izgága, szétszórt vagy hiperaktív gyerek koncentráló- és feszültségoldó képességét. Kiránduláskor a szabadban, vagy ha kertes házban, park közelében lakunk, a zöldben javasoljuk a gyereknek, hogy tegyen úgy, mint a fák. Játssza el, hogy lábával „gyökeret ver” a talajban, mint a fák, és lengesse a karját, mint ahogyan a fák ágai hajladoznak a szélben… Lágyan ringatózzon, a széljárás ritmusára koncentrálva, mélyeket lélegezve. Egy idő múlva e mozgás hatására az izgatott vagy dekoncentrált gyerek megnyugszik.
5 fontos érvünk van, hogy miért válassza idén az allergén immunterápiát!
2017. március 25.
Újra itt a pollenszezon, a hirtelen felmelegedés következtében szinte egy időben bontanak rügyet a fák. A levegőben emelkedő pollenkoncentráció hatására egyre több embernél tüsszögés, szem-és orrviszketés, orrfolyás, orrdugulás jelentkezik. Ha Ön is unja már az évről-évre visszatérő allergiás tüneteket, idén kezdjen valami újat! Az allergén immunterápia segítségével akár már erre a nyárra is 80%-kal csökkentheti az allergiás tüneteit. És vannak további érveink is a kezelés mellett
1. Jelentős javulás, már az első évben
Észrevette már, hogy a pollenallergiás tünetei évről-évre visszatérnek? Attól függően, hogy mire allergiás, az évnek abban az időszakában, amikor az allergén növény virágozni kezd, biztosan számíthat a megjelenésükre. Szeretne ezen változtatni? Az allergén immunterápia segítségével megteheti, ugyanis, ha parlagfűre allergiás és most elkezdi, ez a kezelés már erre a nyárra is 80 százalékkal képes csökkenteni a tüneteket. Hogy miben különbözik mégis a megszokott, eddigi kezelésektől? Arról bővebben a második pontban.
A gerinc védelmében
2017. március 25.
A test szilárd belsõ tartórendszere a csontváz.
Felnõtt embernél ez kétszázhat különféle csontból épül fel, ám az újszülöttnél még háromszázötven külön darabból áll. Ezek huszonöt éves korra nõnek össze véglegesen. Az addig kialakult tartáshibák ekkor rögzülnek, s kezelésük nehezebbé válik.
Nyugtalan vándor a ködtenger partján
2017. március 24.
Caspar David Friedrich német festő (1774-1840) műveiben az elkülönültség lenyűgöző érzését fogalmazza meg. A vallási elképzelések hagyományos jelképrendszerét a természet képeivel sikerült helyettesítenie. Többek között ez az oka, hogy néhány festménye titokzatos vonzerővel hat a szemlélőre. Magányos, feketébe öltözött férfi áll szálegyenesen egy sziklán. Pillantását egy valószínűtlen fényben fürdő hegycsúcsra veti. Testtartása arra is utalhat, hogy valamiféle alakot sejdít a távolban, ám ott csak éles fényt látni.
Szinte teljesen feloldódik a táj fejedelmi látványában. Tekintetét rövidesen mégis el kell vonnia onnan: következő lépését kell mérlegelnie. Talán vándorútja céljára és az odavezető útra is gondol. Lefelé kell fordítania pillantását, mert a fölfelé vezető út ismeretlen terek határolta mélységeken át vezet. A valóság már csak ilyen!
Elbátortalanodva visszafordulni?
A lába előtt tátongó mélységet csaknem áthatolhatatlan ködfelhő borítja. Ugyan mit tesz majd? Elérte volna már a célját? Tovább kell még mennie? Talán nem lát lehetőséget a ködtengerbe való leereszkedésre? El kell felejtenie távoli célját? Csüggedten visszafordul, vagy vállalja a veszélyes, mégis elkerülhetetlen vándorút kockázatát?
Caspar David Friedrich a Vándor a ködtenger fölött címet adta művének. Ki ez a vándor? Magánya képzettársításokat ébreszt: a legmagasabb után kutató volna, nyugtalan vándor, aki a kilátástalanságból akar kiemelkedni? Aki tekintetét a belső tusa és a külső világban megélt magány után most másik útra veti? Olyasvalaki, aki megpróbál kiszabadulni a kétsarkú természet igájából, melyben az egész földi élet raboskodik? Talán az új kezdet merész tettére készíti föl magát, kitörve korának és környezetének szokványos gondolatmintáiból és szertartásaiból? Ez egyben azt is jelentené, hogy megváltozna az embertársaihoz, házastársához, barátaihoz és a családjához való viszonya. Hogyan reagálnának ezek, ha látnák, hogy szakít a jelennel és a múlttal, azokkal a szokásokkal és magatartásformákkal, melyek eddig vezérelték? Össze tudja-e egyeztetni ezután a létéért és társadalmi helyzetéért vívott harcot azzal az ösvénnyel, amely magányos csúcsokhoz vezeti? Föl tudja-e adni e teljes belső megváltozáshoz vezető ösvényen az önmaga érvényesüléséért küzdő ént? Vállalhat-e - ugyan szabad-e vállalnia - olyan kockázatot, melynek eredményét még nem láthatja biztosan előre?
Tuberkulózis világnap - március 24.
2017. március 24.
Miért teremtette meg az Egészségügyi Világszervezet a Tuberkulózis Világnapját?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tíz éve nyilvánította a tuberkulózist világméretű fenyegetésnek – ez az első betegség a WHO történetében, amelyiket ezzel a meghatározással jelöltek meg. A járványügyi előrejelzések szerint a XXI. század első két évtizedében 200 millió ember betegszik meg és 35 millió hal meg tuberkulózisban.
Márciusi allergének: szil, éger, fűz
2017. március 23.
A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.
Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.
Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni
2017. március 23.
A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.
Március 22. - A víz világnapja
2017. március 22.
Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.Meccsek és kalóriák
2017. március 22.
Fantasztikus teljesítménnyel szerepelt a magyar válogatott a franciaországi Európa-bajnokságon. A meccsek sok év után ismét milliókat ültetnek le a képernyők vagy a szabadtéri kivetítők elé, és ilyenkor bizony jól esik néhány finom falat. Megnéztük, hizlal-e a meccsnézés...
Kétségtelen, hogy végre ismét van miért szurkolni, és ezt a magyar csapat meg is érdemli. De vajon mennyi energiát igényel a szervezetüktől a két félidő?
Ennyi kalória ég el egy meccsen
Az utóbbi években elterjedt meccsanalizáló szoftverek szerint a játékosok egy nemzetközi mérkőzés során átlagosan 12-13 kilométert futnak, amelynek közel fele kocogás, egyötöde futás, 10-15 százaléka sprintelés, míg a fennmaradó része séta. Mivel a futás energiaigénye tempótól függően 1-2 kcal is lehet percenként és testsúly-kilogrammonként, egy meccs során a sportolók szervezete akár 1500-1800 kalóriát is felhasználhat. Összehasonlításként: egy átlagos nő teljes napi energiaigénye körülbelül 2000 kcal.
Bár néha úgy látni, hogy a bíró csak távolról követi az eseményeket, a valóságban egy jobb sípmester átlagos futásmennyisége eléri a játékosokét, nagyjából 11,5 km távval. Ennek szintén közel fele a lassú futás, valamivel több, mint egyötöde séta, és egytizedénél valamivel több a sprint. Energiafelhasználásban tehát nincs különbség a játékosok és a bíró között, azonban más a helyzet az amatőr játékosoknál: bár az ő futásmennyiségükről nincs adat, de kalória-leadási táblázatokból megnézhető, hogy a focizás percenként mintegy 10 kcal energiát igényel, azaz egy tempós, kilencven perces meccs alatt mi, átlagemberek is felhasználhatunk körülbelül 700-900 kalóriát.
A nők 80%-a megfertőződik, de a férfiak is veszélyeztettek
2017. március 21.
Bár a közvélemény a méhnyakrák kialakulásával kapcsolatban hallott eddig a HPV-vírusról, valójában számos daganatos betegséghez vezethet. Évente 1500 nő kap lesújtó, orvosi beavatkozást jelentő leletet a nőgyógyászától, sokan azonban félnek elmenni rákszűrésre. Ma már egy egyszerű teszt segítségével kideríthető, valaki magában hordozza-e a vírust, és ezáltal veszélyezteti-e önmaga, illetve más egészségét.
A HPV (humán papillomavírus) szexuális úton terjed, a fertőzött személy szervezetében a vírus akár 1-2 évig is tünetmentesen lappanghat, szerencsés esetben azonban az immunrendszer képes leküzdeni a fertőzést. Ha ez nem sikerül, 5-20 éven belül a vírus jó- vagy rosszindulatú bőr- és nyálkahártya elváltozások megjelenéséhez vezethet. Míg egyes típusok szemölcsöket okoznak, addig a magas kockázatú csoportba soroltak a méhnyakrák, hüvely- és szeméremtestrák, hímvesszőrák, végbélrák és szájüregi rákos daganatok kialakulásában játszanak szerepet. A HPV majdnem 100%-ban okolható a méhnyakrák kialakulásáért, 85%-ban felelős a végbélnyílás körüli rákért, 15%-ban pedig a fej-nyaki daganatok (pl. garatrák) megjelenéséért. A mellrák után a méhnyakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a 45 éven aluli nők körében.
Nem csak fiatal lányokra veszélyes!
Csakhogy a szexuális életet és a vírusfertőzéseket többnyire tabuként kezeljük, a család előtt is szégyelljük. Megdöbbentő, de a nők 80%-a fertőződik meg élete során legalább egyszer a vírussal. Azt gondolnánk, ez a probléma csak azokat a fiatalokat érinti, akik gyakran váltanak szexuális partnert, a valóság azonban az, hogy a férfiak, sőt, a menopauzát követően az idősebb női korosztály is hordozhatja a vírust. 1999-es magyarországi adatok szerint a HPV előfordulása 20 év alatti nők körében 32%, majd folyamatosan csökkenve 42 év felett is 10,2%.
