A lábujjkörmök ápolása

2024. február 10.

Kevésbé láthatók, mint a kézujjak körmei, ami nem indokolhatja, hogy jóval kevesebbet törődjünk lábkörmeink ápolásával. Nemcsak nyáron, hanem minden évszakban megfelelő figyelmet kell fordítanunk azok szép küllemének és jó állapotának megőrzésére. Jól tesszük, ha ügyelünk arra is, hogy megakadályozzuk a lábkörmök sérüléseit, minőségének romlását, így többek közt a fertőzésekből eredő betegségek megjelenését. Ezek olyan elváltozásokat okoznak, amelyek amellett, hogy nem esztétikusak, általában jelentős fájdalommal is járnak.

Alapos tisztítás

Minthogy egész nap cipőbe zárt, a lábujjköröm ugyanúgy befülledhet, mint a láb bőre, ami miatt – megfelelő ápolás híján – körömbetegségek melegágya lehet, de az utca pora is beszivároghat a lábbelibe. A jó idő közeledtével pedig a nyitott cipőben, szandálban a körömlemez külső vége alatt felszaporodó szennyeződések rendszerint felszaporodnak. Ezért a lábujjkörmökre külön figyelmet fordítva, gondosan tisztítsuk mindennap körömkefével és szappannal, majd alaposan töröljük szárazra. (A körömlemezt oldalról a körömbarázda veszi körül, annak tisztását is megkönnyíti a kis kefe használata.) Amellett, különösen meleg, párás időben, tanácsos hűsítő, dezodoráló, szükség esetén fertőtlenítő láb- ill. körömsprayek használata. 

 A helyes körömvágás

A köröm széleinek befordulása, a gyulladt, fájó benőtt köröm problémájának egyik kiváltó oka lehet, ha a körmöket túl rövidre vágjuk. Különösen az érzékeny sarkokban kell ezt elkerülni, mert sok kellemetlenséget okozhatnak. Ezért ügyeljünk rá, hogy a lábkörmöket egyenesre vágjuk, így a sarkoknál nem okozhatnak pl. gyulladást, sérülést. Miután a körömlemez szabad szélét megfelelő módon levágtuk, mindig saját reszelőnket használva formázzuk, kerekítsük a körmöt. Körömvágás előtt tanácsos meleg vízben áztatni a lábunkat, hogy a körmeink megpuhuljanak – így jelentősen megkönnyítjük a láb- és körömápolást. Az áztató vízbe ajánlott nyugtató illóolajokat csepegtetnünk (pl. levendulát, teafát, eukaliptuszt), melyek egyúttal fertőtlenítenek is.

Gyógyszerszedés és véradás 3. rész

2024. február 09.

Mire kell figyelni, ha valamilyen gyógyszert szedünk, de szeretnénk vért adni?

Szinte nincs olyan ember, aki ne szedne valamilyen gyógyszert, minimum fájdalomcsillapítót alkalmanként. Felmerül a kérdés, hogy ha vért szeretnénk adni, akkor a gyógyszerszedésünk befolyásolja-e a levett vér minőségét?

• Van néhány olyan gyógyszer, amelynek szedése alatt nem szabad vért adni.
• Vannak gyógyszerek, amelyek szedése alatt általában engedélyezett a véradás, de a végső döntést a kivizsgáló szakember hozza meg.
• A többi gyógyszer szedése általában nem akadálya a véradásnak, de jelezni kell a kivizsgáló orvosnak, vagy jelölni a kérdőíven, ha az alkalmazása a táblázatban leírt időtartamon belül történt, mert a levett vér nem alkalmazható valamennyi beteg gyógyítására.

Véradásra­ való­ alkalmasságot ­általában ­nem­ befolyásoló ­gyógyszerek

A felsorolt gyógyszercsoportok szedése (alkalmazása mellett) általában engedélyezett a véradás, azonban a döntést az alapbetegség figyelembevételével a kivizsgáló szakember hozza meg.

• Külsőleg alkalmazott gyógyszerek
• Allergiaellenes szem- és orrcseppek
• Fogamzásgátló gyógyszerek
• Vérnyomást csökkentő gyógyszerek
• Koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek
• Hangulatjavító gyógyszerek
• Szorongáscsökkentő gyógyszerek
• Figyelemjavító gyógyszerek
• Pajzsmirigyhormon-pótló gyógyszerek
• Vércukorszintet csökkentő gyógyszerek (kivéve inzulin)
• Homeopátiás szerek
• Vitaminok
• Étvágycsökkentő gyógyszerek
• Altatók
• Nyugtatók
• Hashajtók
• Epehajtók
• Emésztésserkentők
• Fájdalomcsillapítók

Ha rendszeresen táplálékkiegészítőt vagy gyógyteát fogyasztunk, szóban jelezni kell azt is a kivizsgáláskor!

A további két gyógyszercsoport a véradásra való alkalmasságot befolyásoló gyógyszerek körébe tartozik.

Gyógyszerszedés és véradás 2. rész

2024. február 09.

Mire kell figyelni, ha valamilyen gyógyszert szedünk, de szeretnénk vért adni?

Szinte nincs olyan ember, aki ne szedne valamilyen gyógyszert, minimum fájdalomcsillapítót alkalmanként. Felmerül a kérdés, hogy ha vért szeretnénk adni, akkor a gyógyszerszedésünk befolyásolja-e a levett vér minőségét?

• Van néhány olyan gyógyszer, amelynek szedése alatt nem szabad vért adni.

• Vannak gyógyszerek, amelyek szedése alatt általában engedélyezett a véradás, de a végső döntést a kivizsgáló szakember hozza meg. 

• A többi gyógyszer szedése általában nem akadálya a véradásnak, de jelezni kell a kivizsgáló orvosnak, vagy jelölni a kérdőíven, ha az alkalmazása a táblázatban leírt időtartamon belül történt, mert a levett vér nem alkalmazható valamennyi beteg gyógyítására. Néhány gyógyszer magzatkárosító mellékhatással rendelkezik. Ha várandós nő olyan vért kap, amiben ezek a gyógyszerek jelen vannak, jelentősen megnő az embrió méhen belüli elhalásának, vagy a születendő gyermek súlyos rendellenességének a kockázata. Akit ilyen gyógyszerrel kezeltek, nem adhat vért, amíg a gyógyszer a szervezetében jelen van. Ezért feltétlenül jelezni kell a kérdőíven, ha a felsorolt gyógyszerek bármelyikét szedte a megadott időtartamon belül.

Az epilepszia rohamainak fajtái és kezelése

2024. február 08.

Az epilepszia (régiesen frász) az olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, melyek során az idegsejtek az agykéregben vagy annak egy részében egyszerre sülnek ki, létrehozva igen változatos tünet együtteseket. A diagnózis kritériuma a legalább két, minimum 24 órás különbséggel jelentkező provokálatlan epilepsziás roham.

Az epilepszia típusai

A fő csoportosítási szempont az, hogy az agy melyik részében „fészkel” az epilepszia. Amikor ilyen gócot vagy gócokat tudunk kimutatni, akkor beszélünk „gócos” vagy „fokális” epilepsziáról. A „fokális” epilepsziás roham másodlagosan generalizálódhat. A „fokális” epilepsziát hívják kis rohamnak (PM), az általánosultat generalizált rohamnak (GM) Az egyes epilepsziás rohamok tünetei hasonlíthatnak egyéb neurológiai eredetű kórképekéhez: ilyenek a migrén, a narkolepszia vagy a mentális zavarok; pszichogén rosszullétek, ezektől kell elkülöníteni az epilepsziás tüneteket.  Amennyiben mindkét agyfélteke érintett, a görcs egyszerre indul mindkét oldalt, akkor ún. „általánosult” vagy „generalizált” epilepsziáról beszélünk.

Az epilepszia kiváltó oka lehet alkohol és gyógyszer megvonás, agyi sérülés, károsodás, térfoglaló folyamat, központi idegrendszeri gyulladás vagy fejlődési rendellenesség áll. Nehezebben diagnosztizálhatók azok a formák, ahol a betegség hátterében génhibák állnak, s ezek okoznak zavarokat az idegrendszer működésében. Az epilepsziák egyes formái örökölhetők, családonként halmozódhatnak.

Az epilepszia diagnózisának felállítása

A kórelőzmény ismerete, a fizikális vizsgálat, képalkotó vizsgálatok, az esetleg fennálló egyéb idegrendszeri működési zavarok felderítése (testi, szellemi működések részletes vizsgálata, EEG ill. az ún. funkcionális képalkotó eljárások) mind szükségesek lehetnek a pontos diagnózis felállításához. A betegség diagnosztikájában komoly szerep jut a roham megfigyelésének, és a roham alatt készített EEG vizsgálatnak.

Tünetek

A tünetek mindig annak függvényben jelentkeznek, hogy milyen típusú, és az agy mely területét érinti a rendellenes szinkron ingerület képződési zavar. A leggyakoribb roham forma egy gócból induló, másodlagosan általánosuló, úgy nevezett nagy roham, amely bármilyen körülírt idegrendszeri működési zavarral indulhat, például kezek, kézujjak rángatózása, szemek egy helyre fixáltan tekintése, arc elferdülése, beszéd elakadása. Ezt követi az eszméletvesztés, négy végtag tónusos-clonusos rángatózása, nyelvharapás, nyálfolyás, légzési zavar. A nagy roham többnyire 1-2 perc alatt magától oldódni szokott.

Migrénre Botox? Beválhat!

2024. február 08.

A klasszikus „migrénesek” pontosan tudják, milyen nagy megkönnyebbülés lehet megtalálni a hatásos szert a kínzó fejfájásos rohamok ellen. De mihez kezdhetnek azok, akiknél nem váltak be a rendelt gyógyszerek vagy a mellékhatásaikkal nehéz megküzdeni? Dr. Simon Márta, a FájdalomKözpont neurológusa, fejfájás specialista az ilyen esetekben alkalmazható Botox-kezelésre hívta fel a figyelmet.

A migrén komplex kezelést igényel

A migrénes fejfájás kezelése nem egyszerű feladat, a hatékony és biztonságos terápia kiválasztását érdemes szakorvosra bízni – a nem megfelelő indikációval beszedett, nagyobb mennyiségű fájdalomcsillapító ugyanis fejfájást generálhat, vagyis a beteg tulajdonképpen ördögi körbe kerül.

A migrénes rohamok lehetnek enyhék, de akár a súlyos szintet is elérhetik, és éppen a súlyosság az, ami meghatározhatja, milyen gyógyszert érdemes bevetni. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamra egyaránt vonatkoznak. Minél hamarabb, megfelelő gyógyszermennyiséget a megfelelő formában kell alkalmazni, az orvos utasításainak megfelelően. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál több nem ajánlott bevenni és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem.

A rohamok kezelése mellett megelőző kezelés is javasolt lehet, ha havi 3-4 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben folyamatosan kell szedni az adott gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Megelőző szer lehet például antidepresszáns, bizonyos epilepszia ellenes gyógyszerek, a kardiológiai gyógyszerek közül pedig a bétablokkolók – megfelelő orvosi felügyelet mellett.

A gyógyszeres migrénkezelésen túl fontos az életmódbeli szabályok betartása is, amennyiben a páciens be tud azonosítani bármilyen ételt, italt vagy akár tevékenységet, ami rohamot provokál. Ilyenkor az adott dolgot (például az alkoholt, a koffeint, a csokoládét, egyes fűszereket, a túl intenzív fizikai tevékenységet, bizonyos illatszereket vagy tisztítószereket, a stresszes túlterhelést) meg kell próbálni elhagyni vagy valamivel helyettesíteni.

Amiket még a költési időszak előtt meg kell csinálni

2024. február 07.

Március végéig kellene elvégezni számos, természetvédelmi szempontból érzékeny munkát, hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a munkákat, amelyek veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre, ezért áprilistól tilosak.  

A tapasztalatok alapján a három leggyakoribb olyan tevékenység, ami az ország lakosságát és az önkormányzatokat leginkább érinti, és a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoz, a következő:

Épületfelújítások kapcsán a fecskefészkek eltávolításának engedélyeztetése, végrehajtása

A tulajdonosok, kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket (és denevéreket) is érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetés-kötelesek, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el! Ezért hallani lakott fecskefészkek tömeges leveréséről nyaranta. A hatósági engedélyek kiállításakor különösen fontos lenne annak hangsúlyozása, hogy a fészkek eltávolítása után biztonságosan és hatékonyan kell megakadályozni a fecskék visszaköltözését a munkálatok ideje alatt, továbbá ezek befejezését követően műfészkekkel kell pótolni a megsemmisült fészkeket! Részletek: https://www.mme.hu/fecske-_es_deneverbarat_falfelujitas

Szemölcs a kézen, ujjakon? Nem mindig könnyű megszabadulni tőle

2024. február 07.

Szemölcsök bárhol előfordulhatnak a testen, de talán az egyik legkellemetlenebb, ha a kézen, a tenyéren vagy az ujjakon jelennek meg. Ezek egyrészt esztétikailag lehetnek zavaróak, másrészt elhelyezkedésüktől függően megnehezíthetik az írást, a fogást. Megszabadulni viszont nem feltétlenül könnyű tőlük! Dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus ebben ad tanácsot.

Ilyen típusai lehetnek a kézen, az ujjakon lévő szemölcsöknek

Közönséges szemölcs (verruca vulgaris)
A leggyakrabban előforduló típus a közönséges szemölcs, ami bárhol megjelenhet a testen, és nem ritkán a kézfejen, az ujjakon jelentkezik.  A közönséges szemölcs általában kerek vagy félgömb alakú, halványsárga vagy durva felülete miatt piszkos szürke, pontozott, érdes felszínű göbcse, ami legfeljebb akkor fáj, ha megsérül. 

Futószemölcs, lapos szemölcs (verruca plana)
Könnyen összetéveszthető egy anyajeggyel a futószemölcs, ugyanis alig emelkedik ki a bőrből, barna vagy bőrszínű és többnyire kisebb-nagyobb csoportokban fordul elő. Fiatalabbaknál és legyengült immunrendszerű személyeknél gyakoribb, de bárkinek felbukkanhatnak ezek a szemölcsök. A kézháton és az alkaron viszonylag sűrűn felfedezhetőek. 

Tenyéren és talpon megjelenő szemölcs (verruca plantaris)
A tenyéren és a talpon jelentkező közönséges szemölcsöt gyakran összetévesztik a bőrkeményedéssel vagy a tyúkszemmel, holott ezt is vírus okozza. Kívül csak a kisebb rész látszik, amely barnás, szürkés színű, és a bevérzések miatt apró sötét pöttyök lehetnek benne, és ha feltárják, megtalálható a „közepe”. Általában nem okoz fájdalmat, de főként rossz elhelyezkedése miatt fájdalmassá teheti a járást vagy a kéz használatát. 

Köröm melletti, köröm alatti szemölcs (verruca subungualis)
A körömágyban ritkán keletkeznek szemölcsök, ha mégis, akkor fájdalmasak, a köröm deformitását, foltszerű elszíneződését okozzák. Sokkal gyakoribb a köröm szélénél látható szemölcs, amely egészen kicsi és sokszor csoportokban jelenik meg. Kialakulásának egyik legnagyobb rizikófaktora a köröm és a körömágy bőrének rágása, piszkálása. 

A tartós, egészséges súlyvesztés egyszerűbb, mint gondolnánk

2024. február 06.

Eltelt egy hét az új évből és vannak, akik már fel is adták a frissen megkezdett fogyókúrájukat. A szakember szerint az a jó életmódváltás, amiben az étkezéshez nem társul bűntudat, nem kell lemondani a démonizált kenyérről, burgonyáról, tésztáról, édességekről. Tudatossággal, némi tervezéssel és persze türelemmel bárki elindulhat a fogyás útján, amely sokszor együtt jár az egészség megőrzésével is.

Talán nem volt még olyan esztendő az elmúlt két évtizedben, amikor ne jelent volna meg valamilyen divatdiéta vagy táplálékkiegészítő, amely gyors, látványos fogyást ígért. Sokan döntenek egy olyan módszer mellett, amely valamilyen alapanyag megvonására koncentrál, esetleg az étkezés része vagy helyettesítője egy por, vagy kapszula. Dr. Takács Hajnalka PhD., dietetikus szerint a legfontosabb, amikor valaki életmódváltásba kezd, hogy megfelelő türelemmel és hosszú távú odafigyeléssel tekintsen a fogyással kapcsolatos célokra.

„A mai instant világ magával hozta azt is, hogy mindenki, mindent azonnal szeretne. Éppen ezért a testünktől is rapid módon követelünk olyan változásokat, amelyek ellen többnyire évekig tettünk. Az egészséges, káros következményektől mentes fogyás mértéke heti fél-egy kiló. A divatdiéták és csodaszerek azonban ennél sokkal gyorsabb eredményt ígérnek, ezek azonban nemcsak károsak, hanem tartós eredményt sem hoznak” – mondta dr. Takács Hajnalka.

–  Az tud sikeresen, egészségesen és hatékonyan megszabadulni a súlyfeleslegtől, és ezzel elindulni a kiegyensúlyozott, bűntudattól mentes étkezés útján, aki változatosan, sokszínűen és mértéktartóan táplálkozik.”

Miközben egymás után jelennek meg a diéták és gyors fogyással kecsegtető fogyasztószerek, egyre több az elhízott Magyarországon: Európában a három legelhízottabb, világszerte pedig a TOP10 országban foglal helyet hazánk. Arról azonban a legtöbben nem vesznek tudomást, hogy a krónikus, nem fertőző betegségek 80 százaléka az egészségtelen életmód miatt alakul ki. Az elhízást 1998-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) önálló betegséggé nyilvánította. Mivel azonban sokszor és sokáig nincsenek tünetei, „csak” a felkúszó kilók, betegségtudattal sem jár együtt.

„Ami nem fáj, azzal nem foglalkozunk alapon sokan húzzák az utolsó pillanatig a nagy változás kezdetét és fordulnak szakemberhez. Mindezt azért is javaslom mindenkinek, mert éveken, évtizedeken át megszokott, sokszor berögzült szokásokat nagyon nehéz egyedül megváltoztatni. Jó hír azonban, hogy egy átgondolt, megtervezett életmódváltás már az első héten eredményt hozhat és idővel rutinszerűen beépülhet a mindennapokba” – tette hozzá a dietetikus szakember.

Szerinte az egészséges táplálkozásba belefér a rántott hús, a hamburger, a franciasaláta, a tésztás étel, a rakott krumpli, a tiramisu és a sajtos pogácsa is, de fontos a mértékletesség és a kiegyensúlyozott táplálékbevitel, hiszen szénhidrátot, fehérjét, zsírt és rostot is szükséges fogyasztani. 

Hangszalagbénuláshoz is vezethet a koronavírus?

2024. február 06.

A Pediatrics folyóiratban nemrégiben bemutatott tanulmány szerint a koronavírus ritka esetekben egy újfajta idegrendszeri szövődménnyel, a hangszalagok bénulásával is járhat. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa arra figyelmeztet, hogy a kezelésre nem javuló légzési nehezítettség esetén fül-orr-gégészeti kivizsgálásra is szükség lehet.  

A koronavírus okozta szövődmények

A koronavírus fertőzés a főbb tünetek megszűnését követően számos szervre vagy szervrendszerre gyakorolhat káros hatást, így az idegrendszer működését is negatívan befolyásolhatja. Gyermekek esetében az idegrendszeri érintettségre utaló tünetek közé tartoznak az elhúzódó fejfájás, görcsrohamok, stroke, perifériás neuropátia, demyelinizációs betegségek, valamint az encephalopathia. Az idegrendszeri tünetek között kell megemlítenünk a fertőzés okozta hangszalagbénulást is, melyre a Pediatrics folyóiratban nemrégiben közölt tanulmány hívta fel a figyelmet. A tanulmány szerint nagy valószínűséggel koronavírus-fertőzés vezetett egy 15 éves lány hangszálbénuláshoz.

A koronavírus fertőzést követő hangszalagbénulás 

A tanulmányban közölt eset szerint a beteg a Massachusetts General Hospital sürgősségi osztályán jelentkezett légzési elégtelenség tüneteivel, kilenc nappal a SARS-CoV-2 fertőzés diagnózisa után. Mivel kórtörténetében asztma és szorongás is szerepelt, ezért szteroidokat és hörgőtágítót kapott, ám a gyógyszerek hatására sem javult állapota. Először paradox hangszálműködést állapítottak meg orvosai, tünetei azonban a logopédiai terápia hatására sem enyhültek. A stridor és a nehézlégzés mellett később nyelési nehézségek, féloldali gyengeség, bizsergés és zsibbadás is jelentkezett a betegnél. Ekkor került sor egy újabb fül-orr-gégészeti kivizsgálásra, ami a kétoldali hangszálbénulás diagnózisát vetette fel.

A páciensnél végül légcsőmetszést hajtottak végre, melynek hatására légzése elkezdett rendeződni. A tinédzsernél elvégzett lumbálpunkciót, labor-és képalkotó, valamint a fül-orr-gégészeti, neurológiai, pszichiátriai, logopédiai és idegsebészeti vizsgálatokat követően arra az eredményekre jutottak a klinikusok, hogy a kétoldali hangszálbénulás a SARS-CoV-2 fertőzés késői következményeként alakulhatott ki.

A hallókészülék rendszeres használata megnövelheti a várható élettartamot

2024. február 05.

Egy amerikai kutatás szerint a hallókészüléküket használó hallássérült felnőttek várható élettartama hosszabb lehet, mint a készüléket nem viselő halláskárosodottaké. Ha nem használja hallókészülékét, érdemes annak viselését is felvenni az újévi fogadalmai közé – tanácsolja dr. Kiss Sándor, fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa.

A hallás legfontosabb érzékszerveink egyike, a verbális kommunikáció nélkülözhetetlen csatornája, ami összekapcsol bennünket a környezetünkkel. A halláskárosodás a becslések szerint világszerte 1,6 milliárd embert érint, és ez a szám az előrejelzések szerint 2050-re 2,5 milliárdra fog növekedni. 

-Ha a hallás bármilyen ok miatt sem kezeléssel, sem műtéttel nem javítható, akkor hallókészüléket kapnak pácienseink – magyarázza dr. Kiss Sándor, aki hozzáteszi, hogy bár sokan – tévesen – azt hiszik, hogy a hallókészülékkel visszaszerzik régi, tökéletes hallásélményüket, de valójában fokozatosan meg kell tanulniuk újra hallani. Legalább két-három hónap hordás után válik mérhetővé, hogy az eszköz milyen mértékben javította a páciens kommunikációs készségeit – magyarázza a szakember.

A hallókészülék hosszabb életkilátásokat jelenthet

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a kezeletlen hallásvesztés csökkenti a várható élettartamot, emellett növelheti a társadalmi elszigeteltséget, a depresszió és a demencia kialakulását is. Mindeddig azonban nagyon kevés kutatás foglalkozott azzal, hogy a hallókészülékek használata csökkentheti-e a halálozás kockázatát. 

A The Lancet Healthy Longevity című folyóiratban nemrégiben közölt tanulmány szerint a hallókészülék védő hatást gyakorolhat az emberek egészségére, és megelőzheti a korai halálozást. A kutatók a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozás Vizsgálati Felmérés során 1999 és 2012 között összegyűjtött adatokat felhasználva azonosítottak be 10 000 olyan felnőttet, akik kitöltötték az audiometriai és hallókészülék-használati kérdőíveket. A kutatók az értékelést követő 10 éven át követték nyomon mortalitási állapotukat.

Az eredmények tanúbizonysága szerint a hallókészüléküket használó hallássérült felnőttek halálozási kockázata 24 százalékkal alacsonyabbnak bizonyult a készüléket nem viselő halláskárosodott felnőttekéhez képest, függetlenül az életkortól, etnikai hovatartozástól, jövedelemtől, iskolai végzettségtől vagy egyéb demográfiai paraméterektől. Nem volt azonban különbség a halálozási kockázat között a nem rendszeres használók és az eszközt soha nem használók között. A kutatók szerint ez arra utal, hogy az alkalmi hallókészülék-használat nem biztos, hogy élethosszig tartó előnyökkel jár.