Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lakásfelújítás: 4 dolog, amire érdemes gondolni

2023. november 04.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A lakásfelújítás izgalmas kaland: új színek, formák, esetleg bútorok varázsolhatják szebbé és praktikusabbá a mindennapokat, miközben modernebbé, ezáltal komfortosabbá alakíthatjuk az otthonunkat. Ahhoz azonban, hogy a végeredmény olyan legyen, amilyennek megálmodtuk, igen sok tervezésre lesz szükségünk, nem is beszélve a költségekről és a lehetséges fennakadásokkal járó stresszről. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mik azok, amikre mindenképp érdemes gondolni, hogy a lakásfelújítás ne végződjön idegösszeomlással.  

1. Számoljunk a költözéssel!
Egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora mértékű lakásfelújítással tervezünk, illetve hogy mely helyiségeket fogja érinteni a renoválás. Ha például csak a konyhát szeretnénk megújítani, akkor néhány kellemetlenséggel ugyan, de kibekkelhetők a felújítás hetei anélkül, hogy el kellene hagynunk az otthonunkat.

Teljes felújítás esetén viszont célszerű a munkálatok idejére elhagyni az ingatlant, a zaj, a por, a szakemberek ki-be járkálása ugyanis zavaró lehet, és igen nehéz lenne fenntartani a mindennapi rutinunkat, ha nincs fürdő- vagy hálószobánk. Ilyen esetben célszerű közelben lakó rokonnál vagy egy apartmanban eltölteni pár napot – ezeknek a költségeivel pedig ne felejtsünk el számolni!

Messzire azonban nem ajánlott a lakásfelújítás alatt utazni, hiszen érdemes rendszeresen beugrani a munkálatok helyszínére. Napi egy látogatással nyomon lehet követni, hogy úgy és olyan ütemben halad-e a kivitelezés, ahogy a tervben szerepel, illetve pontos instrukciókkal láthatjuk el a szakembereket is. Előfordulhat, hogy a lakás kora, annak műszaki vagy statikai állapota miatt módosítani kell az előre megbeszélteken.



A sebgyógyulás korszerű dietoterápiája

2023. november 04.

A tápláltsági állapot nagymértékben meghatározza az alkalmi sebek, a betegek tápláltsági állapota pedig jelentékeny mértékben befolyásolja a műtéti sebek gyógyhajlamát.

Kóros tápláltsági állapot – malnutríció – esetén a sebészi beavatkozások kockázata számottevően nő, a sebgyógyulás elhúzódik, csökken a varratokkal egyesített műtéti seb szöveteinek szakítószilárdsága, s a sebgyógyulás szignifikánsan gyakrabban szövődményes, mint megfelelő metabolikus körülmények esetén [1]. Azonban a sebek különböznek egymástól attól függően, hogy hol helyezkednek el, mennyire mélyek, milyen alakúak, továbbá mitől keletkeztek.

Elsődleges és másodlagos sebgyógyulás

A seb olyan kóros állapot, amely spontán vagy külső behatásra a bőr folytonosságának megszakadásával, a szövetek szétválásával, anyagvesztéssel és működészavarral jár. A sebet általában vérzés is kíséri, mely csillapításra szorul; a sebellátás folyamata ezután következhet.

A seb mint szövet fizikai folytonosságának megszakadása optimális esetben késlekedés nélkül regenerációs folyamatokat indít be, melyek részben sejtszintűek, részben biokémiai folyamatokon alapulnak.

Az élettani sebgyógyulás viszonylag gyors, eseménytelen folyamat. A bakteriológiai értelemben tisztán tartható, nem roncsolt sebek a testtájéktól függően 3–10 nap alatt szinte beavatkozás nélkül gyógyulnak. Ez az ún. primer (elsődleges) sebgyógyulás, amely heveny sebek azonnali ellátását követően (pl. műtétek során) általában szövődménymentes, bonyolult biokémiai és sejtélettani folyamatok révén teljes gyógyulással jár, tehát a kültakaró folytonossága helyreáll. Felülfertőződés esetén a gyógyulás elhúzódik, ilyenkor szekunder (másodlagos) sebgyógyulásról beszélünk. Az idült, nehezen gyógyuló sebek azok, amelyeknek a szanálása – a leggondosabb kezelés ellenére is – 12 hétnél hosszabb [2].

A klinikai táplálásterápia hatása a sebgyógyulásra

A korszerű klinikai táplálásterápia napjainkban már képes a szervezet igényeinek megfelelő, különféle kóreredetű állapotok által meghatározott, sajátos szubsztrátigények kielégítésére. Bizonyos ún. immunmoduláns tápanyagok (arginin, glutamin, ómega-3 zsírsavak), nyomelemek (cink, mangán, réz, szelén) és vitaminok (C-, A-, E-, D- és K-vitamin) képesek a sebgyógyulás különböző szakaszaiban az általános, nem specifikus gyulladásos válaszreakció kedvező befolyásolására. A jelzett szemlélet, illetve terápiás eszköztár birtokában módunk van a heveny és az idült sebek gyógyulásának nagymérvű modulálására, a gyógytartam lerövidítésére, s ennek – többek között – költségcsökkentő hatása is lehet [1].



Ilyen az élet egy igazi mozaikcsaládban!

2023. november 03.

Király Peti családja is összecsiszolódottMíg évtizedekkel ezelőtt még egyfajta kuriózum volt, manapság már senki sem rökönyödik meg az olyan családokon, ahol a különböző tagok között nincs közvetlen vérszerinti kapcsolat. Az ilyen családokat hívjuk mozaik- vagy patchwork-családoknak! Hogy mit is jelent ez a fogalom? Röviden olyan családokat, ahol a szülők korábbi házasságukból (esetleg házasságaikból vagy kapcsolataikból) született gyerekeik együtt, egy háztartásban élnek, akár az azóta született közös utódokkal is. Profánabbul fogalmazva: a kapcsolatban élő pár tagjai hozták magukkal a saját "batyujukat", majd együtt viszik azt tovább!  

Híres mozaikcsaládok
A showbusiness világában nagyon sok szép példát találhatunk jól működő mozaikcsaládokra. A magyar származású Goldie Hawn és Kurt Russell családja az egyik legjobb példa erre. A férfi egy, a nő pedig két gyermeket hozott magával előző házasságából. Mégis teljesen összecsiszolódtak, a másik gyermekeit is sajátjukként nevelték. Goldie Hawn lánya, a szintén színésznőnek állt gyönyörű Kate Hudson többször is elmondta, hogy apjaként tekint Kurt Russelre.

De említhetnénk a híres soul énekesnőt Diana Ross-t is. Neki 5 gyermeke született három házasságból, majd később összeházasodott egy norvég üzletemberrel, akinek szintén volt már 3 gyermeke. A férje sajnos egy balesetben elhunyt, de Diana azóta is sajátjaiként szereti az azóta már felnőtt fogadott gyermekeit.

De a sor még nagyon hosszú: Lisa Bonet és Jason Momoa, Dwayne Johnson és Dany Garcia, Bruce Willis és Emma Hemming…



Hét tipp refluxbetegeknek

2023. november 03.

A refluxbetegség kezelésében igazolt helyük van az életmódtanácsoknak, akár a gyógyszerek szedését megelőzően, akár mellette.

Fotó: 123rf.comRekedtséget vagy köhögést is okozhat a refluxbetegség

A refluxbetegség vagy savas visszaáramlás nagyon gyakori betegség. Ez esetben nem másról van szó, mint arról, hogy a savas gyomortartalom részben visszaáramlik a nyelőcsőbe. A savas nedv egészen a garatig vagy a gégéig eljuthat, és ott kellemetlen, maró, égő érzést okoz. Számos esetben a savirritáció okozta rekedtség vagy a köhögés hívja fel a figyelmet arra, hogy nem a megfelelő irányba áramlik a gyomorsav.

Túlságosan teli gyomor vagy záróizomgyengeség is lehet az ok

A refluxos panaszok egyben jelei annak, hogy a felső béltraktus működése zavart szenved. Előfordulhat, hogy a nyelőcső alsó záróizma elégtelen mértékben zár. Gyakori, hogy a gyomorürülés késleltetett, túl sokáig tartózkodik az étel a gyomorban, és egy része erősen savas állapotban visszanyomul a nyelőcsőbe. Ronthat a tüneteken, ha a szokásosnál nagyobb mennyiségben termelődik gyomorsav, azaz a kelleténél savasabb a gyomorban uralkodó kémhatás. Ilyen esetben a refluxbetegség tüneteit gyomorégés is tetézi.

Bizonyos ételek, italok és a stressz is ronthatnak a helyzeten

Többen egyes ételek vagy italok fogyasztásával hozzák kapcsolatba a refluxos panaszokat, mások arról számolnak be, hogy a fokozott stressz váltja ki náluk a szokásosnál jelentősebb mértékű savtermelést és a következményes savvisszaáramlást. Vannak bizonyos állapotok, amikor a savvisszaáramlás fokozott; több kismamát kínoznak például a maró tünetek: ahogy nő a magzat, egyre inkább kifejezettek lehetnek a panaszok.

Mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy nála mely tényezők azok, amelyek rontják a tüneteket. Ennek fényében lehet beiktatni néhány életmódbeli változtatást, ami enyhíthet a panaszokon. Amennyiben a refluxbetegség csak enyhe formában van jelen, lehetséges, hogy néhány életmódbeli változtatás elegendőnek bizonyul a kellemetlenségek legyűrésére. Ha már kifejezett panaszokról, a nyelőcső-nyálkahártya károsodásáról van szó, akkor szükség van gyógyszerekre. Tudni kell azonban, hogy a gyógyszerek hatásának kedvező kiegészítői azok az életmódtippek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ne keletkezzen fölös mennyiségben gyomorsav, illetve csökkentett mértékű legyen a nyelőcsőbe való visszaáramlása.



Miért vált olyan fontossá manapság az energiahatékonyság szerepe?

2023. november 02.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az energiahatékonyság a modern világ kihívásainak köszönhetően kulcsfontosságúvá vált a 21. században. Nem kizárólag az államok és a multinacionális vállalatok számára fontos, egyéni szinten is elkezdtünk odafigyelni rá. A klímaváltozás elleni harc egyik legjelentősebb eszköze, érdemes tehát alaposabban megismerkedni vele, és megtudni, miért is válik egyre sürgetőbbé az energiatakarékosság kérdése.  

Mi is az az energiahatékonyság?

Az energiahatékonyságról szóló törvény (mely a vonatkozó Európai Uniós Irányelvet vette alapul) így határozza meg a fogalmat: „a teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa”. Ez nemzetgazdasági szinten azt mutatja meg, hogy egységnyi mennyiségű energiával mekkora mértékű nemzeti össztermék jött létre, vállalkozási szinten pedig azt, hogy egységnyi mennyiségű energiával mekkora mértékű haszonra tesz szert a vállalkozás.
 



Áfonya, a legjobb antioxidáns

2023. november 02.

A fekete áfonya Észak-Európából származik, ahol vadon él. A vörös áfonya hegyvidéki faj. Ritkább, mint a fekete áfonya, ezért védett növény.

Fotó: pixabay.comAz amerikai vörös áfonya, más néven tőzegáfonya (Cranberry) Észak-Amerika őshonos gyümölcse. Vitaminjai: C- és A-vitamin, ásványianyag-tartalma: kalcium, kálium, magnézium, vas, cink és foszfor.

A vörös áfonya

Elsősorban antocianidineket (96 mg), flavánokat (katechinek) és flavonolokat (kvercetin) tartalmaz. Flavonoidtartalmának köszönhetően érvédő hatású, csökkenti a szívinfarktus kialakulásának veszélyét. A húgyúti fertőzések megelőzésére kiváló, mivel megakadályozza az Escherichia coli baktérium megtelepedését.

Amerikai kutatók megállapították, hogy a vörös áfonya leve gátolja a fogszuvasodást okozó baktériumok megtapadását a fogakon, és a fogínygyulladás ellen is védelmet nyújt. A szervezet ellenálló képességét növeli, s – egyes kutatási eredmények szerint – gátolja az agy öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulását. Látásjavító gyümölcsnek is nevezik, mert az időskori retinaleválások ellen hat, emellett az ízületek rugalmasságának megőrzésében is segít. A 2. világháború alatt a pilóták rendszeresen fogyasztottak fekete áfonyát az éjszakai látásuk javítása érdekében.

A fekete áfonya
Erős antioxidáns hatást mutat: elősegíti a kollagén bioszintézisét, csökkenti a kapillárisok áteresztőképességét és törékenységét, gyulladáscsökkentő, valamint megakadályozza a vérlemezkék öszszetapadását, javítja a mikrokeringést. Antibakteriális, antiallergén hatása is van.

Áfonyás fogások

A vörös áfonya nyersen önmagában kevéssé élvezhető, de almával, naranccsal, körtével vagy sárgarépával párosítva tompíthatjuk a savait. Készíthetünk belőle turmixot és smoothie-t, lekvárt, áfonyalevet, szörpöt is. Legtöbbször müzlibe, joghurtba, tejberizsbe, zabkásába keverjük az aszalt vörös áfonyát, de paszszol az édesburgonya- és a kelbimbóköret mellé is.



Krónikus vénás beteg – Mit tehet az expediáló szakember a gyógyszertárban?

2023. november 01.

A krónikus vénás betegség (KVB) valamilyen formája 3-ból 2 magyar felnőttet érint. Szem előtt tartva azt, hogy a kórállapot kezelése akkor lehet eredményes, ha a megfelelő terápiát minél hamarabb elkezdi az érintett személy, és azt megfelelő mértékű adherenciával tovább is viszi, mind a prevencióban, mind a kezelésben nagy szerep hárul az expediáló szakemberekre.

A KVB diagnózisára és kezelésére vonatkozóan nemrégiben jelent meg egy hazai, átfogó ajánlás [1]. Cikkünkben az irányelv és a vonatkozó szakirodalom tükrében bemutatjuk azt, hogy milyen szempontokat kell szem előtt tartani a krónikus vénás betegek patikai ellátása során.

A seprűvénáktól a visszeres fekélyig

A krónikus vénás betegség (KVB), vagyis az alsó végtagi vénás rendszer kóros elváltozásai következtében kialakult tünetegyüttes gyakori.

A KVB klasszifikációjára a CEAP szolgál. Az osztályozás C0-tól C6-ig terjed, és a C0 esetén nincs látható vagy tapintható jele a vénás betegségnek, míg a C6 az aktív vénás fekély stádiumát jelenti [1].

Egy több mint 91 ezer beteg adatait elemző, 20 országot felölelő nemzetközi tanulmány a KVB prevalenciáját 64%-nak találta; ezek között a KVB súlyosabb formái (C4-6 stádiumok) 5%-ban fordulnak elő, és az életkor előrehaladásával a gyakoriságuk jelentősen nő.

Születtek magyarországi eredmények is, amelyek 66%-os varicositasprevalenciát mutattak; vagyis 3-ból 2 magyar érintett a KVB-ben [1].

Sajnálatos tapasztalati tény

– Riasztó adatok és kilátások ellenére az érintettek jelentős része elbagatellizálja a problémát.

– Csupán esztétikai hibának vagy apró, zavaró tényezőnek minősítik a vénás panaszokat mindaddig, amíg az állapotuk nem súlyosbodik jelentősen.

– A panaszok kezelés hiányában ugyanis egyre romlanak, és a szövődmények kockázata is nő.

Kinél alakul ki KVB?

A vénás betegségek kialakulásában számos örökletes faktor szerepel. Emellett azonban nem elhanyagolható az életmódbeli és a környezeti tényezők szerepe. Minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel szembesül KVB-vel. Míg a 20 év alatti lakosságban 12,5%, addig a 70 év felettieknél 82%-ban fordul elő a megbetegedés. Számít a nem is: a nőknél kétszer gyakoribb ez a kórkép. Emellett a nőknél a szülések számával is növekszik a KVB kialakulásának kockázata. A testsúly is lényeges: a KVB nemtől függetlenül gyakoribb az elhízott embereknél. Fontos az életmód is: az állómunkát végzők körében gyakrabban fordul elő, mint a fizikailag folyamatosan aktívaknál [1].



Hogyan tanulunk mozogni? Kúszástól a versenysportig

2023. november 01.

A mozgástanulás egész életünket végigkíséri. Gondoljunk csak bele, mennyi tanulásra, ismétlésre van ahhoz szükség, hogy tudjunk kanállal enni, futni, úszni vagy egy lábon ugrálni, nem beszélve a mozgásformák tökéletesítéséről, finomításáról és megtartásáról. A titok nyitja az ismétlésben rejlik. Mi zajlik ilyenkor a testünkben és melyek a mozgástanulás szakaszai?

Fotó: 123rf.comSokan példát vehetnénk a gyermekekről, milyen kitartással gyakorolják az egyes mozdulatokat, hogy ülésből állásba jussanak, vagy, hogy először bizonytalan, majd később stabil járással elinduljanak és felfedezzék a világot. Rengeteget gyakorolnak, lehuppannak, de újra és újra felállnak, amíg tökéletessé nem fejlesztik az egyes mozzanatokat.

A mozgás sokkal összetettebb, bonyolultabb folyamat, mint ahogy azt gondolnánk. A központjában az agy áll, amely meghozza a döntést. Ezt a döntést az idegek viszik tovább a test többi részébe, hogy az izmok segítségével végrehajtsák azt. A mozgásforma azonban nem csupán az izomerőtől lesz magabiztos, szükség van bizonyos mennyiségű ismétlésre is ahhoz, hogy a közvetítő, azaz az idegrendszer begyakorolhassa, megtanulja. Ezért, ha pl. a súlyemelést gyakoroljuk, előbb érdemes kis súllyal kezdeni, hogy elsőként a mozdulatsort elsajátíthassuk. Az ismétlésnek köszönhetően egyre egyszerűbbé és könnyebbé válik majd a mozgás, ezután elkezdhetjük növelni a súlyokat. A fokozatosság tehát nagyon fontos, a gyakorlásnak köszönhetően lesz a mozgásunk egyre tökéletesebb és pontosabb.

Ez történik a testünkben, ha ismert mozgásformát végzünk

Biztosan sokan tapasztaltuk, hogyha pl. futni indulunk, amit egyébként gyakran szoktunk végezni, az agyunk már jó előtte elkezdi felkészíteni a testet a mozgásra. Így pl. megemelkedik a pulzusszám, nő a vérnyomás, feszültebbek lesznek az izmaink. Mivel ez a mozgásforma már ismert számunkra, sokszor gyakoroltuk és ismételtük, induláskor az agyunk felidézi és eljuttatja a már ismert motoros mintát az izmoknak. Futás közben folyamatos az információáramlás, így pl. érzékeljük a kátyút vagy az előttünk futót, a hőmérséklet-változást, és ezekre az agyunk és a testünk folyamatosan reagál.



Őszi depresszió? Megoldás melankóliára

2023. október 31.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ősszel, az időjárás hatásainak és az évkör metódusának megfelelően, egy kicsit leülünk, leállunk, elfáradunk. A modern társadalmakban a nyaralás után azonban ez egy aktív időszak, amikor komoly eredményeket akarunk elérni, és komoly terveket szövögetünk. A forróság és kitikkadás után azonban nem biztos, hogy ez a legjobb időszak a sikerek elérésére.  

Őszi félév - nehéz tanév
A legnehezebb, hogy az oktatás, az iskola is ekkor kezdődik meg. Párássá válik az idő, és hol túl meleg, hol túl hideg van. Főként jellemző ez a mai kiegyenlítetlen időjárási viszonyokra. Nagyon nehéz ebben az időben frontátvonulásokkor koncentrálni, és kihívás a gyermeknek is ekkor bekapcsolódni egy új évbe. Érdemesebb lenne ezért a tanéveket tavasztól tartani, akkor indítani, amikor a természet ad lendületet a cselekedeteknek.

Fények, színek, hangok
Az őszi depresszió egyik oka a fényekben keresendő. A legjobb, ha ezért energiatakarékos fénytesteket vásárolunk, ha világítás mellett dolgozunk, tevékenykedünk. Természetesen ez nem mehet a környezet rovására, és egészségünket sem tehetjük ki a spórolás szellemének.

Másik ok a színhatás a fényjátékon belül. Talán nem véletlen, hogy sárga, vörös, barna színekkel vesz körbe minket a természet ilyenkor, vagyis a meleg színekkel. Természetesen ősszel a fákon ezek sötétebb tónusát találjuk, de egy fokkal halványabb árnyalatban e színek behozhatók otthonunkba, és egész évben meleg környezetet teremthetünk. (Közben pedig, a hangok is finomodnak, tompulnak, a más páratartalom miatt.)



Járjunk többet mezítláb!

2023. október 31.

Vajon tudjuk-e, milyen előnyökkel jár, ha amikor csak tehetjük, gyakrabban járunk mezítláb? Ha nemleges a válaszunk, érdemes összegyűjtenünk néhány információt ezzel kapcsolatban.

Amikor alkalom adódik rá, hogy cipő nélkül járkáljunk, valójában másképpen, azaz a környezetünkkel harmóniában mozgunk. Ami meglepő módon védelmet nyújt lábunknak és egész testünknek, így pl. sokkal kisebb lesz a sérülések esélye.

A normál emberi láb a lábujjaknál szélesebb, a saroknál keskenyebb formájú, ugyanakkor gyakori, hogy a cipőket ezen jellemzőkkel ellentétes módon tervezik. Ez azt jelenti, hogy a lábunkat sokszor olyan cipőkbe szorítjuk, amelyek megváltoztatják a láb alakját, deformációt okoznak. Amellett a vastag talpú cipő sem előnyös, mert „elzárja” a talpon lévő receptorokat (idegvégződéseket, melyek továbbítják a talp által érzékelt információkat az agynak), ami kevésbé természetes járást eredményezhet. Amikor módunkban áll mezítláb járni, elkerülhetővé válik az ezzel összefüggő, további problémák megjelenése. Ezért törekedjünk rá, hogy minél többet járkálunk mezítláb pl. a kertünkben vagy más, alkalmas helyen (ahol változatos a talaj), hogy megtapasztaljuk a láb földdel való közvetlen érintkezésének előnyeit.

Idegvégződések jelzései az agynak

A lábunk hihetetlenül érzékeny testrészünk, mivel a talp idegvégződései jeleket közvetítenek az agynak, de a cipőben tompítjuk ezeket a visszajelzéseket. Ha viszont többet járunk mezítláb, észre fogjuk venni, hogy javul az egyensúlyérzetünk (ahogy a lábfej izmai megfeszülnek és ellazulnak), valamint a különböző testrészek testhez viszonyított helyzetének érzékelése (propriocepció). Ha pl. földúton vagy köves talajon járunk, a proprioceptív reflexeinknek köszönhetően akkor is megtartjuk az egyensúlyunkat, és nem esünk el, amennyiben az előttünk lévő útra figyelünk.

Pszichésen hihetetlen érzés megtapasztalni a földet a lábunk alatt. Amikor módunkban áll pl. homokos talajon járni (tóparton, tengerparton…), valószínűleg alig várjuk, hogy levegyük a cipőnket, és mezítláb érezzük a homokot a lábujjaink között. A különböző szemcséjű, szerkezetű és hőmérsékletű talaj megtapasztalása mezítláb élményszámba megy. Ahogy egy vidéki séta földúton kellemesebb, mint a városi betonon, úgy sokkal többet jelent a természetben pl. iszapot, füvet, kavicsot érezni a lábunk alatt, ha mezítláb vagyunk.

A mezítláb járás segít felszínre hozni a föld jótékony hatásait

Amikor lábunkkal közvetlenül érintjük a talajt (földelés), jótékony hatást gyakorolunk a szervezetünkre, így többek közt a keringésre, az alvásminőségre, az immunrendszerre. Továbbá csökkenthetjük a stresszt vagy a gyulladást, javíthatunk hangulatunkon. A mezítlábas séta egyúttal olyan földelési elem, melynek gyógyító erejét tekintve egyre több kutatás folyik. De a harcművészek és a jógik már évezredek óta felismerték ennek a kapcsolatnak a jelentőségét.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...124125126...612
hírek, aktualitások

Milyen erős a napsugárzás?

2025. július 07.

Az ultraviolasugárzás erőssége napról napra és területről területre, sőt a tengerszint feletti magasságtól függően is változik.

Az UV-sugárzás erősségét az ún. UV-index adja meg, melyet egységes elvek alapján az ENSZ Környezetvédelmi programjának keretében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dolgozott ki. A mérőszámok 1-25-ig emelkednek és a sugárzás erősségét mutatják. Minden nap tájékozódhat a sugárzásról az Országos Meteorológiai Intézet internetes honlapján (www.met.hu) vagy külföldön a szállásadótól, illetve a nemzetközi meteorológiai honlapokról (www.metoffice.gov.uk).

Tájékoztatásul az UV-index skálája és besorolása a következő ábrán látható (az egyes számokhoz tartozó színkódokat nemzetközi előírások rögzítik).

Milyen a jó napszemüveg?

2025. július 07.



Az UV-sugarak nagy részét a szaruhártya elnyeli, csupán 3%-uk éri el a szemfeneket. Az intenzív sugárzás hatására ezért a szem külső képletei „leéghetnek”. (Ez a jelenség okozza az ún. „hóvakságot” is – l. „A téli sportok veszélyei” című rész). A szem szárazzá válik, erezettsége megnő, fájdalmas és fényérzékeny lesz. A tüneteket sokszor heves fejfájás kíséri. Ilyenkor a kamillateás hideg borogatás, a szem lefedése és a fény kerülése jó hatású.

A szem sugárártalmainak megelőzésében fontos a jó napszemüveg. Ennek ismérve, hogy kellően sötétített, nem korlátozza a látásélességet és a színlátást, valamint 100%-os UV-védelmet biztosít. Nem elengedhetetlen kellék a szemüvegszárba épített MP3-lejátszó, de a szemüvegszár adjon oldalt és alul-felül is megfelelő takarást a szemnek. Fontos tudni, hogy a zöld színű szemüveggel a legjobb a természetes színlátás, a kék pedig a havas táj vakító fehérségét tompítja. A szürke szemüveglencse erős napfényben tökéletes, a természetes színeket adja vissza. A barna lencsén át a szem erős napfényben a mélységet, a teret jól érzékeli. Ezért kerékpározáshoz, hegymászáshoz a legideálisabb. A sárga lencse viselete gyenge fényben ajánlott, jó képélességet biztosít azáltal, hogy erősíti a kontrasztokat. Erős fényben viszont hunyorgásra késztet, akárcsak a rózsaszín üveg.

A narancs árnyalatú lencse, ugyanúgy, mint a barna, szintén jól érzékeli a mélységet, viszont nem ajánlott erős fényben. A lila lencsék kedvező tulajdonságairól (ha van) a szerző értesítést kér.

A legbiztosabb védelem a napsugárzás hatásaitól az, ha az UV-sugárzás a felsorolt védőeszközökkel mérsékelhető. Ez általában délelőtt 11 óra előtt és a délutáni órákban, 15 óra után lehetséges.

Ezekre az ételekre és italokra figyeljünk a nyári hőségben!

2025. július 06.

Ahogy megérkezik a nyári meleg, nemcsak a gardróbot, hanem az étrendet is érdemes „átöltöztetni”. A kánikula különösen megterhelő lehet a szív- és érrendszer számára, ezért fontos, hogy ne csak a folyadékpótlásra, hanem az étkezések minőségére is figyeljünk. Bakk Brigitta, a Flora dietetikusa osztja meg legfontosabb tanácsait arról, hogyan őrizhetjük meg egészségünket a meleg nyári napokon.

A hőség mindenkire hatással van

A nyári hőhullámok idején jellemző a vérnyomás csökkenése, miközben a pulzus emelkedik – ez különösen megterheli a szívet. Fokozódhatnak a migrénes tünetek, csökkenhet a koncentrációképesség, nőhet a reakcióidőnk. Előfordulhat alvászavar, kimerültség, melyek mind tovább növelhetik a különböző betegségek kockázatát. A leginkább veszélyeztetettek közé a krónikus betegségben szenvedők (például cukorbetegek, vesebetegek, magas vérnyomással élők), az idősek, kisgyermekek és a várandósok tartoznak. Ugyanakkor egészséges embereknél is előfordulhatnak a hőség miatti panaszok, még diagnosztizált szívbetegség nélkül is; ilyenkor nem kell megijedni, de érdemes odafigyelni arra, mit, mikor és mennyit viszünk be a szervezetünkbe.

Folyadékbevitel: nem csak a mennyiség, a minőség is számít

A meleg napokon mindenki számára alapvető fontosságú a megfelelő folyadékpótlás, de különösen azoknak, akik szívbetegséggel vagy magas vérnyomással élnek. Bár a régi ajánlások szerint szívbetegeknek korlátozni kellett a folyadékbevitelt, ez egy tévhit, a jelenlegi kutatások nem támasztják alá – a folyadékfogyasztás elengedhetetlen. Ami viszont valóban fontos, a sóbevitel csökkentése, hiszen az megköti a vizet, ezáltal emelheti a vérnyomást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása napi 5 g – ez kb. egy teáskanálnyi só. Ehhez képest a magyarok átlagosan akár a 15-20 grammot is elérik naponta, melynek fő forrása nem a sószóró, hanem az ipari élelmiszerek: kenyerek, felvágottak, konzervek, sajtok. A só használatát főzéskor is egyszerűen korlátozhatjuk; sokan nem tudják, de a fűszerkeverékek is nagy százalékban tartalmaznak nátrium-kloridot, ezért használjunk inkább friss zöldfűszereket, citrusféléket. Az ásványvizek nátriumtartalma is eltérő lehet, így ellenőrizzük a címkét; 1 g nátrium kb. 2,5 g sónak felel meg. Ha sportolás vagy erős izzadás miatt izotóniás italra van szükség, kivételnek számít, de átlagos napi fogyasztásnál nem indokolt. Fontos, hogy ne várjuk meg, amíg szomjasak legyünk, a nap során legyen kiegyensúlyozott a folyadékbevitel.

Vörösbor, margarin, avokádó – tévhit vagy valóság?

A szívegészséggel kapcsolatban több táplálkozási tévhit is él. Az egyik legismertebb, hogy a vörösbor fogyasztása jót tesz a szívnek. Igaz ugyan, hogy tartalmaz rezveratrolt – egy értékes antioxidánst –, de az alkohol károsító hatása ezt bőven felülírja. Sokkal jobban járunk, ha ugyanazt a vegyületet szőlőhéjból vagy szőlőmagból nyerjük ki, alkoholmentes formában. Ugyanígy elterjedt tévhit, hogy a margarinok tele vannak transzzsírokkal – ez már rég nem igaz. A modern, jó minőségű margarinok, így a Flora original is kifejezetten a szív egészségét támogató növényi olajokból készülnek, értékes omega-3 és omega-6 zsírsavakat és vitaminokat tartalmazva. A nyári étrend tervezésekor érdemes előnyben részesíteni a káliumban és magnéziumban gazdag ételeket: például banánt, avokádót, olajos magvakat, zöldségeket. A bennük lévő ásványi anyagok fontos szerepet játszanak a szívizom működésében, a vérnyomás szabályozásában, és a szívritmus egyensúlyának fenntartásában.