Ne csak arcunkat nézegessük a tükörben!

2024. február 23.

Arcunkat minden nap gondosan ápoljuk, sminkeljük, hosszú percekig nézegetjük a tükörben és a legapróbb pattanásokat, változásokat is azonnal észrevesszük rajta. Testünknek is legalább annyi odafigyelésre és törődésre van szüksége, mint arcunknak! A mellrák elleni küzdelem egyik élharcosaként ismert globális szépségmárka, az AVON február 4-én, a Rákellenes Világnap alkalmából csak úgy, mint az év minden napján, igyekszik minden nő figyelmét felhívni a rendszeres emlőönvizsgálat és a mellrákszűrések fontosságára. Ne csak arcunk szépségére fordítsunk nagy hangsúlyt és időt, ne hanyagoljuk el egészségünket, figyeljük testünk változásait és vegyük észre jelzéseit!

Világszerte évente 10 millió ember veszíti életét daganatos megbetegedés következtében, amely szám a szakértők előrejelzései szerint 2030-ra elérheti a 13 milliót. A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) által 2000-ben életre hívott Rákellenes Világnap egy globális kezdeményezés, amely célja a világméretű figyelemfelhívás, az oktatás fejlesztése, valamint a személyes, kollektív és kormányzati cselekvés ösztönzése révén egy olyan világ születésének támogatása, ahol a rákszűrések, az életmentő rákkezelések és a szükséges orvosi ellátás mindenki számára egyenlően elérhető. Magyarországon is jelentős a rosszindulatú daganattal kezelt betegek száma, a rákregiszter adatai alapján 2022-ben 70 816 új rákos megbetegedést regisztráltak hazánkban, amelynek jelentős része, 11,8%-a nők körében kialakult mellrákos megbetegedés volt (8391 fő).

Az emlőrák világszerte és hazánkban is egyaránt a nők körében leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés, amely 6 daganatos halálesetből 1-et tesz ki, és több európai nő életét követeli, mint bármely más rák, holott az időben felismert emlődaganat jó eséllyel gyógyítható. A drasztikus számok jó eséllyel csökkenthetők lennének, ha a nők rendszeresen végeznének emlőönvizsgálatot és legalább 2 évente részt vennének emlőrákszűrésen, mégis sokan gondolják, hogy ha nincs semmilyen panaszuk, akkor nem is érdemes egészségügyi szűréseken megjelenniük.

Mitöbb, az AVON 2020-as kutatásából az is kiderült, hogy a nők 26%-a egyáltalán nem tudja, milyen jelek utalhatnak emlődaganatra, és hogyan kell az önvizsgálatot elvégezni. Az AVON éppen ezért választotta küldetésének, hogy adományain keresztül támogassa a rákgyógyítás fejlesztését és világszerte minél több nő figyelmét felhívja a súlyos betegségre és arra, hogy a rosszindulatú emlődaganat kialakulása nem megelőzhető, de a szűrővizsgálatokon való részvétellel és rendszeres emlőönvizsgálattal időben kiszűrhető.

Mindennap új élet kezdődik – Mit üzent a betegség?

2024. február 23.

Rettenetesen rosszul voltam napok óta, gondoltam, itt már „csak a piócás ember segíthet” – mondaná Bendegúz az Indul a bakterház című fergeteges filmből.

Levánszorogtam a háziorvosomhoz, míg vártam a soromra, a rendelőben feküdtem a padon, jártányi erőm nem volt. Rázott a hideg, húzott a fejem lefelé, mintha eltűnt volna belőlem az élet. Egy Covid-teszt után nyomatékosan közölte az orvosom, hogy „vastagon” pozitív, és nemcsak covidos vagyok, hanem gyulladás van a szervezetemben, és valószínű, az influenza is társult mindezekhez. Rengeteg folyadék, méz, gyömbér, citrom, C-vitamin, D-vitamin és ágynyugalom. Ezt javasolták, azt mondták: nincs gyógyszer a vírus ellen.

Napokig víziók, lázálmok gyötörtek éjszakánként. Egy sötét, masszaszerű árny próbált legyőzni, eltiporni. Borzalmas rémálmok zakatoltak a lelkemben, de valahogyan mindig felülkerekedtem ezeken. Küzdöttem, elfáradtam, újrakezdtem, majd ismét belefáradtam a harcba. Egy hajnalon azon kaptam magam, hogy számításba veszem a lakásomat, értékeimet, és terveztem, hogy a fiaimat felhívom, mit cselekedjenek, ha „valami baj” történne velem. A lakáskulcsot kivettem a zárból, hogy a fiaim be tudjanak jönni – hisz van kulcsuk az otthonomhoz –, ha egy reggel netán nem ébrednék fel.

A családom, barátaim szeretetére figyeltem csak, mert kaptam nagyon sok energiát, törődést. Anyukám főzött, sütött, a testvérem, a fiaim hordták az ételt, citromot, banánt a lakásom elé. Én meg próbáltam enni, hogy legyen erőm a küzdelemhez, az élni akaráshoz. Bár sem étvágy, sem élni akarás nincs az emberben ilyenkor. Szegény édesanyám kérdezgette: „Ízlett a finom étel?” Mondtam, nagyon, bár nem érzek ízt és illatot, de tudom, hogy milyen remek háziasszony, és azt is, hogy az étellel szereti a családot. (Most, hogy írom ezeket a sorokat, ennek már negyedik hete, még mindig nem tért vissza az illat- és ízérzékelésem.)

Egy ilyen aljas betegség azonban sokat is taníthat az embernek, ha megértjük az üzenetét.

Eleinte nagyon sajnáltam magam, hogy lázasan, egyedül, kiszolgáltatottan fekszem, még azt is meg kellett terveznem, hogy kiballagjak a mosdóig, majd remegve bújtam vissza a takaró ölelésébe.

Aztán éjszakákon át küzdöttem ezzel a furcsa árnnyal, aki próbált engem legyőzni, majd egy lázas hajnalon megvilágosodtam. Rájöttem, hogy ez az igazi Szent György harca a sárkánnyal, amit önmagunkban vívunk, önmagunkért kell legyőzni a sárkányt, a támadó veszedelmet. Önmagamért és azokért, akiknek fontos vagyok, akik megkérdezték, hogy élek-e még és hogy vagyok. Egyre világosabbá vált bennem, hogy le kell győznöm ezt a szörnyű, barna és ragacsos undormányt, aki éjjelente sunyi módon a lázas testemet próbálja lenyomni. Mintha elszívná a lelkemet, az életerőmet.

Egyre fogyott a testem és az erőm is, minden éjjel elvitt valamit belőlem. Már majdnem föladtam a harcot, már majdnem elegem lett a lázálmokból, már majdnem megadtam magam a halál ölelésének, amikor egy reggel azt álmodtam, hogy lecsúszik rólam ez a veszedelem, és eltűnik a padlón, mintha elnyelte volna a föld. Majd álmomban repültem szikrázóan szép és smaragdzöld mezők fölött, és kék lepkéket láttam, meg pitypangok szálltak a fényben… Akkor tudtam, hogy győztem. Győztem a betegség, a szörny, a sárkány fölött.

Sokhagymás finomság nátha ellen

2024. február 22.

A náthás időszakban jó, ha több fronton védekezünk, például a táplálkozással is. A hagymafélék nagyon hasznosak ilyen célra! Isteni vacsorára való finomságot ajánlunk.  

Hozzávalók:
10 dkg tejszínes krémsajt
1 kis doboz tejföl
1 fej lilahagyma
4-5 gerezd fokhagyma
1 csokor újhagyma vagy 1 póréhagyma
ízlés szerint só, bors

Elkészítése:

A krémsajtot villával összetöröm, hozzáadom a tejfölt, és alaposan kikeverem. Ízesítem sóval, borssal. A hagymákat megtisztítom és apróra vágom, az újhagymát karikára. Végül a krémsajtos keverékhez adom, majd az egészet letakarva félreteszem.

Isteni finom pirítóssal vagy bármilyen más péksüteménnyel, mártogatósként vagy lángosra, sós palacsintára kenve.

Már kialakulás előtt diagnosztizálható a rák kialakulásának kockázata

2024. február 22.

Hazánkban a legyakoribb daganatos betegség a tüdőrák, az emlőrák és a vastagbélrák. A magyar nők esetében továbbra is az emlőrák a leggyakrabban diagnosztizált típus, amelyet a tüdő és a vastagbélrák követ. A férfiaknál a három leggyakrabban diagnosztizált daganattípus a prosztata-, a tüdő- és a vastagbélrák. A tudomány fejlődésének, az innovatív kezeléseknek és az ellátáshoz való jobb hozzáférésnek köszönhetően a korábbiaknál tovább élnek a diagnosztizálást követően a betegek, de fontos kiemelni azt is, hogy szakértők szerint a rákos megbetegedések több mint egyharmada megelőzhető lenne.

Rákbetegségek sokféle ok miatt alakulhatnak ki, de az emlőrák, petefészekrák, prosztatarák, vastagbélrák, melanoma, gyomorrák és a hasnyálmirigyrák is azok közé a daganatos betegségek közé tartozik, melyek kialakulásánál az örökölt génállomány is nagyon meghatározó, míg például a tüdőráknál a kutatások nem mutattak ki genetikai meghatározottságot.

Azoknál a tumortípusoknál, ahol a kialakulás 5-15 %-ban öröklődéshez kötődik, már a rákos sejtek megjelenése előtt, proaktívan ki lehet szűrni a kockázatokat. Éppen ezért javasolt mindenkinek genetikai tanácsadáson részt venni, és egy genetikussal átbeszélni, milyen betegségek fordultak elő a családban, mivel a genetikai meghatározottság gyakrabban jelen van, mint ahogy gondoljuk. Egy egyszerű vérvétellel elvégezhető Proaktív genetikai szűréssel pedig a különböző felnőtt korban rejtetten jelen lévő, de nagy kockázatot jelentő, betegségekre hajlamosító géneket lehet megvizsgálni, így kiderül, hogy mely betegségek kialakulásának legnagyobb a kockázata. 

Amennyiben ez a teszt kimutatja a genetikailag meghatározott tumor kialakulásának kockázatát, lehetőség van az adott betegség vonatkozásában egy prevenciós terv felállítására.

Olyan életmódbeli változtatások, gyógyszeres kezelések vagy néhány esetben műtét alkalmazhatóak, melyekkel késleltethető vagy akár megelőzhető a daganatos betegségek kialakulása.

Az új, genetikai alapú, személyre szabott megelőzés, illetve orvoslás a daganatos megbetegedések esetében is a legkorszerűbb megoldást nyújtják, hiszen a korai diagnózis az egyik legfontosabb faktor, mely életet menthet. És annál nem lehet korábbi felismerés, mint ha megtudjuk, génjeinkbe milyen mértékű tumorkockázat van kódolva.

Fekete nadálytő és árnika: zúzódások, rándulások kezelése is

2024. február 21.

Az izom- és ízületi fájdalmakat, sérüléseket rohanó világunk leggyakoribb egészségügyi panaszai közé sorolhatjuk. Csak Európában évente mintegy másfél millió orvos-beteg találkozás jön létre a mozgásszervek akut sérülései vagy krónikus megbetegedései miatt.

Kit ne ért volna már kisebb-nagyobb végtagsérülés, akár sportolás, akár a mindennapi teendők elvégzése, vagy az utcán egy véletlen mozdulat miatt? Leggyakrabban a boka, a térd, esetleg a kar ízületei szenvednek különböző mértékű károsodást. Leggyakoribb tünet a fájdalom, a duzzanat, a bőr kipirosodása és meleg tapintásúvá válása.

Amennyiben a sérülés környékén csak a hajszálerek sérülnek, véraláfutás keletkezik – ekkor zúzódásról beszélünk. Az erekből kiszabaduló vér a környező szövetekbe szivárog, és a balesetet követően akár hetek is kellenek hozzá, hogy a vérömleny felszívódjon. A friss vér folyamatos alvadása és lebomlása okozza a véraláfutások jellegzetes, piros, kék, majd zöldessárga színváltozását.

A zúzódásnál komolyabb fájdalommal jár a rándulás, ami tulajdonképpen az ízületek rövid ideig tartó elmozdulása a szabályos anatómiai helyzetükből. A sérülést követően az ízületek ugyan visszatérnek az eredeti pozíciójukba, de az ízület körüli szalagok időlegesen megnyúlnak és a rövid időn belül érkező újabb terheléseknek nem tudnak ellenállni. Ilyen esetekben az érintett testrész pihentetése javasolt, esetleg hideg borogatás vagy rugalmas pólyából készített fáslival történő rögzítés segít a gyógyulásban. Amikor az ízület a sérülést követően nem tud visszatérni az eredeti helyzetébe, ficamról van szó, ami általában együtt jár az ízületet borító tok és az ízületet alkotó szalagok szakadásával. Az ízületi szalag(ok) szakadása és a ficam komoly fájdalommal jár, és azonnali orvosi ellátást igényel.

Egyszerűbb esetekben (zúzódás vagy rándulás) nem feltétlenül szükséges az orvosi vagy műtéti beavatkozás, elegendő a fájdalomcsillapítás és a sérült végtag pihentetése, vízszintes pozícióba helyezése. A fájdalom csillapításában gyógyszerésze szakszerű tanácsokkal szolgál, és segítségére van. Ma már nagyszámú, különféle hatóanyagot vagy azok kombinációit tartalmazó tabletta és gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító kenőcs, gél sorakozik a gyógyszertárak polcain. A szintetikus fájdalomcsillapítóknak és gyulladáscsökkentőknek hatásos alternatívái lehetnek a gyógynövényalapú készítmények is.

A fekete nadálytő kivonatával készülő kenőcsök, borogatások évszázadok óta ismertek és használtak. Egy 2005-ben végzett klinikai vizsgálatban az egyik leggyakrabban használt hatóanyaggal, a diclofenáckal hasonlították össze a növényből készített kivonatot. Bokaízületi húzódásban vizsgálták a készítmények fájdalomcsillapító, duzzanatcsökkentő és mozgásképességet javító hatását hét napon keresztül. A fekete nadálytő a legtöbb vizsgálati szempontban nemcsak elérte, hanem felül is múlta a diclofenac hatásosságát, miközben annál kevesebb mellékhatást okozott.

Lehet, hogy a reflux miatt nem alszik jól?

2024. február 21.

A gyomorégésen kívül horkolást, sőt akár pánikkal járó, éjszakai légzési nehézséget is okozhat a reflux, ám csak kevesen vannak tisztában a két jelenség összefüggésével. A kivizsgálás és a megoldás lehetőségeiről dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ szomnológus főorvosa, neurológus beszélt.  

Miért baj, ha sok a mikroébredés?

Az alvás összetett folyamat, amely alatt az ébrenléthez képest másféle agyi tevékenység zajlik. Megfelelő időtartama, felépítettsége nappali teljesítményünk, koncentrációképességünk és kiegyensúlyozott érzelmi életünk záloga. Az éjszaka folyamán alvásunk mélysége változik,  a különböző alvásstádiumok – mélyülő, majd ismét felületesebbé váló periódusok ill. az ún. REM alvás (gyors szemmozgásokkal jellemzett alvásszakasz) – meghatározott sorrendben követik egymást. Az alvásstádiumok elrendeződése, megfelelő időtartama és aránya nemcsak memóriánk, hanem mindennapi hangulatunk, jó közérzetünk és intellektuális működésünk meghatározója is. 

Az alvás alatt természetesen eltérő módon reagálunk a külső vagy belső (szervezetből érkező) ingerekre. Igaz ez az alvás alatti légzésre is, mely összetett idegrendszeri szabályozás alatt áll. Alvás alatt a légzésszabályozás lassabban tud reagálnia a változásokra, mint pl. a légutakat érintő irritáció, amit okozhat a savas gyomortartalom regurgitációja, melyet köznapi szóhasználtban a „sok a savam”, „feljön a savam” megfogalmazásokkal jeleznek a betegek.

Az ebben az állapotban reflexszerűen megjelenő köhögést alvás alatt ún. mikroébredések, rövid ideig tartó, csak az agyi elektromos tevékenység vizsgálata során regisztrálható ébredések előzik meg. Az ismétlődő savas regurgitáció és köhögés gyakori mikroébredésekhez vezet, nem alakul ki megfelelő mennyiségű mélyalvás, ami napközbeni fáradtsághoz, álmossághoz vezet. 

Mi tart össze két embert hosszú távon? A párkapcsolat alappillérei

2024. február 20.

Sokan hisszük, hogy a párkapcsolat elsődlegesen arra a szeretetre épül, amit a benne lévők egymás iránt éreznek. Jóllehet az érzelmek szerepe kiemelt jelentőségű, hosszú távon mégsem ez tart össze két embert. Ahhoz ugyanis, hogy egy pár stabil alapokon nyugvó kapcsolatban élhessen, többre van szükség az egymási iránt érzett szeretetnél.  

A párkapcsolatnak éppúgy megvan a maga fejlődési ciklusa, mint az emberi egyedfejlődésnek. Erre vonatkozóan több elmélet is született, melyek különböző fogalmak mentén írják le ezt a fejlődési ívet. Meglehet, hogy az egyes szakaszokban eltérő egyéni és társas szükségletek jelentkeznek, a tartós és stabil párkapcsolat esetében a puszta fizikai vonzalom, és az egymás iránt érzett szeretet önmagában nem elég.

Két ember hosszú távú kapcsolatának alakulásában az érzelmi és szexuális aspektuson túl számos egyéb szempont is közrejátszik. Annak a fajta harmóniának a kialakításhoz, melyben a felek egységként élhetik meg a kapcsolatukat, minél több hasonlóságra van szükség. Hasonlóságra az értékrendben, a látásmódban, a prioritási sorrendben. Hasonlóságra a tervekben, a célokban, az életvezetésre vonatkozó elképzelésekben.

Kompromisszumok nélkül ugyan egyetlen emberi kapcsolat sem képzelhető el, kölcsönös lemondással járó megoldásokra egyetlen hosszú távú kapcsolatot sem építhető. Lássuk akkor, melyek lehetnek azok a szempontok, melyek esetén a hasonlóság, az egyetértés elősegíthetik a stabil párkapcsolat megvalósulását.

Értékrend és kultúra

Számos konfliktus forrásává válhat, ha a pár tagjai lényeges kérdésekről eltérő nézeteket vallanak. Minél hasonlóbb tehát két ember értékrendje, annál harmonikusabb lehet az együttélésük, hiszen a számukra fontos kérdésekről hasonló véleményen vannak. A közös kulturális gyökerek szintén ennek a valószínűségét növelik.

A petefészek elégtelenség nem egyenlő a klimax-szal

2024. február 20.

A petefészek elégtelenség gyakran áll a meddőség hátterében, és egyre több nőt érint napjainkban. Sokan úgy gondolják, egyet jelent a klimax-szal, ám valójában nem ugyanazon állapotról van szó. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a petefészek kimerülés okairól, kezeléséről, valamint az érintettek teherbeesési esélyeiről beszélt.

Mit jelent a petefészek elégtelenség?

A petefészek elégtelenségnek azt az állapotot nevezzük, amikor a petefészkek nem termelnek elegendő ösztrogént, nem működnek megfelelően, már 40 éves kor előtt. Ennek következtében nem keletkeznek jó minőségű petesejtek, nem megy végbe normál tüszőérés-és repedés, így a menstruáció el-elmaradozik, rendszertelenné válik. A női nem hormonok hiányában olyan szövődmények léphetnek fel, mint a korai öregedés, meddőség, csontritkulás. 

Az állapot oka több minden lehet (pl. kromoszóma rendellenesség, kemo/sugárterápia, autoimmun betegségek, toxikus hatások) ám a leggyakrabban nem derül ki, mi is állhat a petefészek elégtelenség mögött.

A petefészek elégtelenség jelei

• Menstruációs zavarok, anovulációs ciklusok
• Meddőség
• Hőhullámok
• Éjszakai izzadás
• Hangulatingadozások

Női élet, női lélek: a ciklus viszontagságai és csodái

2024. február 19.

Minden hónapban megjelenik, és hol nagyon örülünk neki, hol fájdalommal tölt el, hol pedig csak a világ legtermészeteseb módján megtörténik. Jön és megy, mégis rendkívül fontos szerepe van. Amolyan központi téma a nő életében. De tudjuk-e pontosan, hogyan zajlik egy ciklusunk? Mi történik ilyenkor a szervezetünkben?  

Az egész már az anyaméhben elkezdődik. Amikorra a lány magzat fejlődésében eléri a 4. hónapot és méretében a kb. 10 cm-t, addigra kifejlődnek a petefészkei, bennük a kb. 4-500 ezernyi tüszővel, melynek mindegyike egy-egy kis petesejtet tartalmaz. Természetesen ebből élete során csak nagyjából 500 fog megérni, de a szervezet nagyon okos és jól beraktároz belőlük, felkészülve minden eshetőségre.

Akkor most nézzük mi is történik velünk minden hónapban. Egészséges esetben az agyunkban található hipotalamusz a hipofizis segítségével fogja figyelemmel kísérni és irányítani a petefészek hormontermelését, és ezáltal, mint egy jól képzett karmester vezényelni a női ciklus lezajlását.

A normálisnak mondható ciklus hosszúsága 28-36 nap közé tehető.  A ciklus szó jelentése kör, vagyis ebben az értelemben a menstruációs ciklusnak nincs sem eleje sem vége. De mégis most válasszuk ki az első napnak a vérzés megérkezését.

Amikor egy menstruációs vérzés végére értünk, mely átlagban 4-5 napig tart, akkor a hipotalamusz egy un. GnRH (GonadotropinReleasingHormon) termelésébe kezd, melynek az lesz a feladata, hogy a hipofízisünket rávegye FSH (Follikulus Stimáló Hormon) és LH (Lutheinizáló Hormon) kiválasztására. Az FSH hormon fogja a petefészkeket ösztönözni arra, hogy termeljenek ösztrogént (é skis androgént) a tüszők érleléséhez. Az LH hormon pedig majd a beérett tüsző megrepesztését és így az ouláció megtörténtét fogja biztosítani. A termelődő ösztrogénnek további feladata, hogy a méhnyálkahártyát megfelelő vastgságúra építse fel, hogy a majd megtermékenyülő petesejtnek kényelmes kis fészke legyen a beágyazódáshoz.

Ciklusonként mintegy 120 tüsző igyekszik beérni, de amint 1 (esetenként 2) érésnek indul, a többi szunnyadásban marad, és várja a következő lehetőséget egy hónap múlva. Amikor megtörténik az ovuláció, azaz a tüsző fala megreped és az érett petesejt kipattan belőle, ezzel megkezdi egészséges esetben 12-14 napig tartó vándorlását a petevezetőn keresztül a méhnyálkahártya felé, ahová majd, ha a megtermékenyülés megtörtént, be fog ágyazódni.

COPD: az idült hörghuruttól a tüdőtágulásig

2024. február 19.

Minden esetben köhögéssel, nehézlégzéssel jár, csak a dohányosokat és az idősebbeket érinti – mi igaz valójában a COPD-re? Milyen visszafordíthatatlan folyamat játszódik le a tüdőben, amitől a betegek számára egyre nehezebbé válik a legevővétel? Erről kérdeztük dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát.

Kezdeti jelek

Igaz, hogy a COPD-s betegek közel 95%-a dohányzik vagy dohányzott korábban, a betegség kialakulásában emellett döntő szerepet játszik a környezetszennyezés, a városi szmog, lehet munkahelyi ártalom is, de okozhatja genetikai eltérés – az alfa-1-antitripszin fehérje hiánya – is. A szerzett betegség első tünetei jellemzően 40 éves kor felett jelennek meg, rendszerint fokozatosan. A folyamat kezdetén a légúti gyulladás tünetei uralják a képet: ebben a stádiumban jellemző a köhögés, a változó intenzitású köpetürítés. A panaszok kezdetben csak reggelente, később egyre gyakrabban, napközben is jellemzőek.  

Egyre súlyosbodó tünetek

Az említett külső vagy ritkábban belső (genetikai) hatás következtében a légutakban tartós gyulladás alakul ki. A tüdőben a léghólyagocskák végzik a gázcserét. Ezt úgy képzelhetjük el, mintha két szőlőfürtöt – a jobb és bal tüdőfél – egymás mellé tennénk. A léghólyagocskák az egyes szőlőszemek, faluk nagyon vékony, hajszálerekkel gazdagon átszőtt. A krónikus gyulladás miatt az egyes léghólyagocskák fala felszakad, így a sok kis légtér, a sok apró szőlőszem egyre nagyobb légterekké – nagy szőlőszemekké – olvad össze. Ezáltal csökken a légzőfelület, ilyenkor beszélünk tüdőtágulásról. Ugyanakkor a tartós gyulladás hatására a hörgőfal szerkezete is fokozatosan átépül, kötőszövet szaporodik fel, emiatt veszít a rugalmasságából és kialakul a maradandó szűkület.

Mindezek következménye a légzőfelület fokozatos csökkenése és ezzel arányosan a légszomj megjelenése. Az eleinte csak nagyobb terhelésre – például lépcsőzésnél – jelentkező nehézlégzés a folyamatok előrehaladásával fokozatosan súlyosbodik, rontva a betegek életminőségét, szűkítve az életterüket. Előrehaladott állapotban oxigén adására is szükség lehet.

„A beteg panaszait egyes esetekben az idült hörghurut, máskor a tüdőtágulás határozza meg. Mindkét kórfolyamatot a COPD megnyilvánulásának tekintjük, panaszok esetén orvoshoz kell menni. A COPD légzésfunkciós vizsgálattal kimutatható, és ha időben kezdődik a kezelése, a tünetek súlyosbodása lelassítható.”