Rejtett veszély: Hogyan befolyásolhatja a Lyme-kór a szívműködést?

2025. április 23.

A szívünk egészsége számos tényezőtől függ, például az életmódtól, az öröklött hajlamtól vagy a minket érő stressztől is. De bizonyos fertőző betegségek, például a Lyme-kór is, kihathatnak a működésére. A Lyme-karditisz elsősorban az ingerületvezető rendszert támadja meg, ami szívritmuszavarokhoz vezethet, és súlyosabb esetekben akár életveszélyes állapotot is előidézhet.

A Lyme-kór egy kullancsok csípésével terjedő fertőzés, amelyet a Borrelia burgdorferi baktérium okoz és Közép-Európában minden ötödik embert érint. A korai tünetek közé tartozhat a fejfájás, láz, fáradtság, valamint egy jellegzetes, kokárdaszerű bőrpír (erythema migrans), amely azonban csak minden harmadik betegnél jelentkezik. Ha a fertőzést nem kezelik időben, a baktérium továbbterjedhet a szervezetben, súlyosabb problémákat okozva – többek között a szívben is.

Amikor a Lyme-kór a szívet támadja

A Lyme-karditisz a Lyme-kór egyik kevésbé ismert, de annál veszélyesebb velejárója lehet. A fertőzés az esetek 90 százalékában eljut a szív szöveteibe, megtámadja azokat, különösen az ingerületvezető rendszert, amely szabályozza a szívverést. A szövődmények közül a leggyakoribb az atrioventricularis blokk (AV blokk), amely azt eredményezi, hogy a szív felső és alsó részei között az elektromos jelek nem megfelelően továbbítódnak, ez pedig lassú, rendszertelen szívverést okozhat. Az AV blokk súlyossága változó lehet: enyhébb formában átmeneti tüneteket idéz elő, míg súlyosabb esetekben teljes ingerületvezetési kieséshez vezethet, amely akár sürgősségi pacemaker beültetését is szükségessé teheti.

A Lyme-karditisz tünetei:

• Szívdobogásérzés (palpitáció)
• Mellkasi fájdalom
• Szédülés vagy ájulás
• Légszomj
• Fáradtság

Bár ezek a tünetek más szívbetegségekre is utalhatnak, ha valakinél Lyme-kór gyanúja merül fel, érdemes azonnal orvoshoz fordulni, aki a fertőzés igazolásához teszt elvégzését kérheti. Az indirekt, szerológiai vizsgálatok az esetek felében nem igazolják a fertőzést, ezért érdemes direkt tesztet végeztetni, ami közvetlenül a kórokozót mutatja ki.

A rosszindulatú bőrgyógyászati elváltozások differenciáldiagnosztikája

2025. április 22.

Szakmai nap a Prima Medica EgészségHálózat, a Dermatica és az Anyajegyszűrő Központ szervezésében

Nemrégiben lezajlott az elsősorban bőrgyógyászok számára ajánlott szakmai nap, amelyben fontos, aktuális, és talán kevésbé közismert információkról is hallhattak az érdeklődők. Az alábbiakban a magas szakmai színvonalú esemény rövid összefoglalója olvasható.

Pruritus, facialis oedema, urticaria, mi állhat a tünetek mögött?

Dr. Szántó Hajnalka 
bőrgyógyász, allergológus, klinikai immunológus
Dermatica, Anyajegyszűrő Központ

Az előadás bevezetőjében dr. Szántó kiemelte, hogy pruritus, facialis oedema és urticaria számos bőrbetegség, belsőszervi és szisztémás kórkép gyakori és domináns tünete, ezért van nagy szerepe a differenciáldiagnosztikának. Ezek után szétszálazta az említett tüneteket, külön górcső alá véve a viszketés okait, a diagnosztizálás lehetőségeit, illetve a generalizált és lokalizált pruritus hátterét. Az utricaria esetében ugyancsak megismerhettük a patomechanizmust, külön hangsúlyt adva az akut és krónikus esetek differenciáldiagnosztikájának. Az angiooedema és a Quincke-oedema kapcsán természetesen szó esett az anafilaxiás sokkról, a lehetséges vizsgálatok sokrétűségéről és az angioedemát utánzó kórképekről. Végezetül Szántó doktornő mindenki számára hasznos iránymutató kérdéseket vázolt fel az anamnézis felvételhez, amelyek segíthetnek elindítani a pontos diagnózist és a hatékony kezelést.

A HPV onkológiai vonatkozásai a bőr-nemigyógyász szemével

dr. Karászi Viktória
bőr-nemigyógyász szakorvos
Dermatica, Anyajegyszűrő Központ, Urológiai Központ

Karászi doktornő témaválasztásának indoklásként elmondta, hogy a human papillomavírus (HPV) fertőzés az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő megbetegedés, minden második nő és minden ötödik férfi megfertőződik, ami miatt az immunstátusz függvényében nőkben és férfiakban előforduló malignus és rekurráló megbetegedések alakulhatnak ki. Ezek után röviden bemutatta a HPV-t, annak alacsony és magas kockázatú típusait. Az előadás következő részében részletesen megismerhették a hallgatók a HPV fertőzés patomechanizmusát, a fertőzésre adott immunválaszt, a terjedés lehetséges útjait és a diagnosztika lehetőségeit, és a méhnyakrák kialakulásának fejlődésmenetét. Dr. Karászi Viktória a HPV elleni vakcinációról szólván az oltóanyagok fejlődéstörténete mellett az oltások kiterjesztésének tanulságaira is kitért. A doktornő külön hangsúlyozta, milyen nagy szerepe van a szakmának abban, hogy ismertek legyen a negatív álhírek tudományos cáfolatai.

Hajlandóak vagyunk többet fizetni a biológiailag lebomló műanyagért – de nem eleget

2025. április 22.

A fogyasztók hajlandóak többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, azonban ez nem elegendő a gyártási többletköltségek fedezésére – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.

Matthew Gorton, a Corvinus Egyetem professzora, egyben a brit Nemzeti Innovációs Központ a Vidéki Vállalkozásokért szervezet munkatársa, valamint kollégái azt vizsgálták, hogy a csomagolás típusa (biológiailag lebomló műanyag vagy nem lebomló PET), a vásárláshoz kapcsolódó jótékonysági adomány, a termék származása (helyi vagy külföldi) és az ár milyen hatással van az Egyesült Királyság fogyasztóinak vásárlási hajlandóságára. A kutatók azt is elemezték, hogy a természethez való kötődés és a környezettudatos vásárláshoz kapcsolódó értékek miként befolyásolják a döntést. 

Az eredmények szerint a brit fogyasztók hajlandóak akár 49 pennyvel (kb. 240 forinttal) többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, mint a hagyományos PET-palackos változatért.  

„Bár a fogyasztók készek többet fizetni a lebomló csomagolásért, jelenleg ennek költsége megegyezik vagy akár meg is haladja a kutatásban azonosított átlagos fizetési hajlandóságot” – mondja Gorton professzor. „Ezért amikor a gyártók el akarják hagyni a PET-palackokat, nehéz teljes mértékben áthárítaniuk a biológiailag lebomló műanyagok többletköltségét a fogyasztókra” – teszi hozzá kutatótársa, Török Áron, a Corvinus Egyetem docense. 

Mivel az ár bizonyult a legfontosabb tényezőnek, amit egy fogyasztó mérlegel a palackos víz megvásárlásakor, a biológiailag lebomló műanyagok elterjedése a költségcsökkentő innovációkon múlik. 

A természethez való kötődés erősebb szintje növeli a lebomló csomagolás előnyben részesítését a nem lebomlóval szemben. Ugyanakkor azok, akik a környezeti szempontokat még erősebben figyelembe veszik a vásárláskor, inkább teljesen elkerülik, hogy palackozott vizet vegyenek.

Milyen mozgásszervi fájdalmaknál segíthet a regeneratív orvoslás?

2025. április 21.

A regeneratív orvoslás alapvetően úgy gyógyít, hogy új, egészséges szöveteket „növeszt” a sérülés, károsodás helyén, így akár teljességgel helyreállítva azt. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája azt fejtette ki összefoglalójában, milyen mozgásszervi fájdalmaknál válhat be, ha a test öngyógyító képességét ezekkel a módszerekkel fokozzuk, illetve képessé tesszük a szervezetet arra, hogy felgyorsítsa a regeneráció sebességét és minőségi gyógyulást hozzon létre.

A regeneratív orvoslás testazonos anyagokkal segít

A regeneratív orvoslás (vagy regeneratív medicina) lényege, hogy testazonos anyagokkal segíti elő, gyorsítja fel, teszi teljesebb értékűvé a gyógyulást. Ezek az anyagok, vagyis a vér, a zsír, a csontvelő természetes módon is jelen vannak a szervezetben, ám ha ezek közül a célnak megfelelőt kinyerik és egy speciális eljáráson viszik keresztül, képessé válik arra, hogy visszajuttatva a szervezetbe a saját regenerációs képességet fokozza. Ezzel pedig elérhető fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, összeségében akár a gyógyulás is.
A regeneratív orvoslás több módszert foglal magában, amelyek közül a kezelőorvos a probléma pontos ismeretében választja ki a legmegfelelőbbet. A legismertebb eljárások a kollagén injektálás, a hialuronsav injektálás és a sejtterápiás (vagyis PRP) kezelés.

A sejtterápiás kezelés során a vérlemezkékben gazdag vérplazma, vagyis a platelet-rich plasma játssza a főszerepet. Ez az az agyag, amelynek kritikus szerepe van a sebek, a szöveti sérülések gyógyításában, a törések utáni regenerációban, ugyanis ez a speciális vérplazma aktiválja az őssejteket, hogy új, egészséges szöveteket hozzanak létre – mondja dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája. –  Az egyik leggyakoribb problémát jelentő porckopásnál például a vérlemezkékben, vagyis a trombocitákban találhatóak azok az őssejtek, amelyek elősegítik az építő porcsejtek osztódását, a rugalmas porcanyag képződését. Ezen kívül a kezelés hatására csökken a porcsejtek elhalása és lelassul a porc leépülését előidéző gyulladásos anyagok termelődése. A PRP-terápia azonban más eredményt is hoz: az ízületi gyulladás csökkentésével természetes fájdalomcsillapítóként működik, és javítja az ízület mozgathatóságát is.

Élen az SZTE Magyarországon gyógyszerészet és gyógyszertudományok területen a QS friss rangsora szerint

2025. április 21.

A Szegedi Tudományegyetem idén is remekül szerepel a QS brit rangsorkészítő tudomány- és szakterületi listáin. A 2025. március 12-én nyilvánosságra hozott eredmények alapján az SZTE első helyen végzett Magyarországon a gyógyszerészet és gyógyszertudományok területén. Emellett több kategóriában stabilan őrzi pozícióját mind a hazai, mind a globális mezőnyben, és új tudományterületi listára is felkerült.

A Szegedi Tudományegyetem több tudomány- és szakterületen is remek eredményt ért el a QS World University Rankings by Subject legfrissebb kiadásában. A világ egyik legelismertebb felsőoktatási tevékenységeket minősítő cége az idei felmérésében több mint 5200 intézményt vizsgált, ezek közül közel 1750 került be a rangsorokba 5 tágabb tudományterületi kategóriában, valamint 55 szűkebb szakterületen. A Szegedi Tudományegyetem globális helyezései mind dobogós helyeket jelentenek magyar viszonylatban.

Az SZTE első lett Magyarországon a gyógyszerészet és gyógyszertudományok szakterületen, és a nemzetközi mezőnyben is stabilan őrzi pozícióját a 251-300. helyen. A listában mindössze három magyar egyetem szerepel.

Kockázatot hordoznak az otthoni víztisztítók

2025. április 20.

Magyarországon általában semmi nem indokolja, hogy tisztított ivóvizet igyunk. A Semmelweis Egyetem közegészségtudományi szakértője szerint a vélt szennyeződéseket eltávolító háztartási berendezések ugyanakkor számos egészségügyi kockázatot hordoznak, és sok esetben rontják a vezetékes víz mikrobiológiai minőségét.

Az otthoni víztisztító berendezések népszerűsége annak ellenére nő, hogy a magyarországi ivóvizek jó minőségűek.

Az ivóvíz a leggyakrabban vizsgált élelmiszerünk. A hatóság évente legalább négy alkalommal, településmérettől függően akár több százszor ellenőrzi minőségét, és az eredményt nyilvánosan közzé is teszi

– mondja dr. Pándics Tamás, a Semmelweis Egyetem Közegészségtudományi Tanszékének vezetője.

Sokan egy már nem létező probléma miatt vásárolnak ilyen berendezést, vagy olyan okból, aminek a megszüntetésére egyetlen víztisztító berendezés nem alkalmas, teszi hozzá.

Magyarországon a víz szennyezői közül a geológiai eredetűek a dominánsak. A magyar vízbázisok jelentős részét érintette a kőzetekből származó arzén; az arzénmentesítő kezelésnek köszönhetően nagyon ritka esetek kivételével ez a probléma azonban már nem áll fenn.

A nyersvíz és a hálózatra bocsátott víz minősége a vízóráig bezárólag jellemzően kiváló, ezt követően a tulajdonos felelőssége az esetleges kockázatok (például lakáson belüli ólomtartalmú csövekből származó ólomszennyezés) megszüntetése

– mondja Pándics Tamás.

Sokan azért vásárolnak víztisztító berendezést, mert úgy vélik, a csapvíz mikrobiológiai szempontból nem megfelelő. Ez azonban a közműves ivóvízben nagyon ritka. Sőt, maga a víztisztító hordoz mikrobiológiai kockázatokat; gyakran lépnek fel olyan mikrobiológiai problémák, melyek a készülék nem megfelelő üzemeltetéséből adódnak.

Agyunk egyik fontos részéről tudtak meg új információkat magyar kutatók

2025. április 20.

A hippokampusz kulcsfontosságú a tanulásban és a memóriában, valamint sok neurológiai és pszichiátriai rendellenesség kapcsolódik ehhez a területhez. Míg a rágcsálók hippokampuszának felépítéséről már számos adat áll rendelkezésünkre, az emberi hippokampuszra vonatkozó hasonló ismereteink továbbra is hiányosak. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói most fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór.

A hippokampusz egy ősi agykérgi terület, amely kulcsszerepet játszik a tanulásban és az emlékezésben. Fő funkciója a tudatosan hozzáférhető, jellemzően nyelvi formába önthető, felidézhető emlékek elraktározása és előhívása. Segítségével jegyezzük meg kedvenc kávézónk helyét is, ha egy olyan városban járunk, ahol már rég voltunk.

A hippokampusz működésének mélyebb megértéséhez azonban olyan számítógépes modellekre van szükség, melyek pontos mennyiségi adatokon alapulnak, például a különböző sejtcsoportok sejtjeinek a számán és azok kapcsolati hálózatán, azaz szinapszisain. Míg a rágcsálók hippokampuszának neuronális összetételéről és szinaptikus felépítéséről már számos számszerű adat áll rendelkezésünkre, az emberi hippokampuszra vonatkozó hasonló ismereteink továbbra is hiányosak. Ez nem meglepő, mivel a vizsgálathoz olyan agyi mintákra van szükség, amelyek jól vannak tartósítva, és amelyeket a halál beállta után legfeljebb 3,5 órával gyűjtöttek be. Ilyen mintákat azonban nagyon nehéz beszerezni.

5 módszer ahhoz, hogy az aktív életmód hosszú távon fenntartható legyen

2025. április 19.

Sokszor előfordul, hogy egy lendületesen induló életmódváltás rövid időn belül kifullad. Az első hetekben még motiváltak vagyunk, rendszeresen edzünk, odafigyelünk az étkezésre, aztán jönnek a kifogások: nincs elég időnk, fáradtak vagyunk, vagy egyszerűen csak elmarad a kezdeti lelkesedés. Az aktív életmód azonban nem kell, hogy kampányszerű legyen - a mozgást úgy is beépíthetjük a mindennapjainkba, hogy az aktív életmód hosszú távon is fenntartható maradjon. Lássuk, hogyan!

1. Tűzzünk ki reális és személyre szabott célokat

Az egyik leggyakoribb hiba, amit az életmódváltás során elkövethetünk az, hogy túlságosan nagy elvárásokkal vágunk bele. Heti öt edzés, drasztikus étrendváltás, napi 20 ezer lépés – ezek kétségtelenül jól hangzó célok, de ha mindent egyszerre akarunk megvalósítani, az könnyen kudarchoz vezethet.

Ahelyett tehát, hogy irreális elvárásokat állítanánk fel magunkkal szemben, kezdjük kicsiben: ha eddig egyáltalán nem sportoltunk, már heti két edzés is hatalmas előrelépés, majd ahogy ez a megszokott rutin részévé válik, fokozatosan emelhetjük a tétet. A célunk tehát legyen motiváló, de megvalósítható – így nemcsak a lelkesedés marad meg, hanem még sikerélményekre is számíthatunk.

2. Nyújtsunk szervezetünknek extra támogatást

Az aktív életmód elengedhetetlen része a mozgás, ehhez azonban energiára is szükségünk van – ezt egy kiegyensúlyozott diéta segítségével adhatjuk meg a szervezetünknek. Ha időnként elcsábulunk, egy pizza vagy egy hamburger még nem a világ vége, de törekedjünk egy változatos, zöldségekben, gyümölcsökben, fehérjében és jó minőségű szénhidrátokban gazdag étrend kialakítására – a cél nem a koplalás, hanem a test tudatos táplálása.

Kell-e szedni az antidepresszánst, ha elmúltak a tünetek?

2025. április 19.

A depresszió egy komoly betegség, így igazi megkönnyebbülés a páciensnek, ha a terápia hatására enyhülnek, esetleg el is múlnak a vele járó tünetek. Sokaknak az az első gondolata ilyenkor, hogy nyilván nem szükséges tovább szedni az orvos által rendelt gyógyszert, gyógyszereket, hiszen minden rendben. De vajon tényleg így van? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere válaszolt a kérdésre.

A részleges tünetmentesség sokaknál elérhető

A depressziónál, mint minden más krónikus betegségnél érdemes ismerni a remisszió fogalmát, ami tulajdonképpen a tünetek részleges vagy teljes visszahúzódását jelenti. Az amerikai Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorder (DSMD) meghatározása szerint a depresszió teljes remissziójáról akkor lehet beszélni, ha az elmúlt két hónapban nem jelentkezett ezzel kapcsolatos zavaró tünet. A részleges remisszió arra az állapotra vonatkozik, amikor az előző major depressziós epizód óta fennállnak még tünetek, de nem teljesül a diagnózis teljes kritériumrendszere, vagy ha kevesebb, mint két hónap a tünetmentes időtartam. A teljes remisszió viszonylag kevésszer fordul elő, de a tünetek részleges visszahúzódása az esetek közel 40%-ában megfigyelhető egyéves kezelési időszakon belül.

Meddig kell szedni az antidepresszánsokat?

A depressziót átélő páciensek életminősége olyan komoly romláson mehet keresztül a betegség hatására, hogy igazán jelentős felszabadulást élnek meg, amikor a tünetek – akár csak részben – elmúlnak. Ez nagyon örvendetes és kívánatos változás, de ilyenkor is résen kell lenni, nem szabad, hogy a páciens átessen a ló túloldalára – hangsúlyozza Veres doktornő. – A depresszió ugyanis hajlamos a kiújulásra, az erre érzékeny személyeknél akár kisebb megrázkódtatás is elég a visszaeséshez. Ezért a legtöbb szakember szerint az antidepresszánsokat a remisszió, vagyis a tünetek teljes vagy részleges visszahúzódása után még legalább 6 hónap kell szedni. Kutatások szerint azoknál a pácienseknél, akik túl korán abbahagyták az elrendelt antidepresszánsok szedését, a következő 6 hónapban 35%-os volt a visszaesés.

Már az idegeire megy a fülzúgás? Ne halogassa a megoldást!

2025. április 18.

A fülzúgás, vagy tinnitus, egy olyan rejtélyes tünet, amely elsőre ártalmatlannak tűnhet, de hosszú távon megkeserítheti a mindennapokat. Egyesek számára csupán egy halk ciripelés vagy zúgás, másoknak azonban folyamatos és zavaró hangélmény, amely akadályozhatja a koncentrációt, megnehezítheti az alvást, sőt, akár szorongást vagy depressziót is okozhat. De vajon mi állhat a háttérben és mit lehet tenni ellene? Dr. Flautner Ildikó, a Fül-orr-gége Központ szakorvosa segít eligazodni a témában.

Kik a leginkább érintettek?

A fülzúgás hátterében számos kiváltó ok állhat, de bizonyos tényezők fokozhatják a kialakulásának kockázatát. Azok, akik rendszeresen hangos környezetben dolgoznak, – például építkezéseken, koncerthelyszíneken vagy ipari létesítményekben – fokozottan ki vannak téve a halláskárosodás és a fülzúgás veszélyének. Az életkor előrehaladtával az idegrostok és a hallósejtek elöregszenek, ami szintén fülzúgáshoz vezethet. Egyes gyógyszerek, például bizonyos antibiotikumok, daganatos betegségek kezelésére alkalmazott szerek és vízhajtók is előidézhetik ezt a tünetet. A belsőfül vérellátási zavara, az érszűkület és a magas vérnyomás gyakran szerepel a kiváltó tényezők között. A nyaki csigolyák rendellenességei és egyes fogászati elváltozások szintén összefügghetnek a fülzúgással. A fokozott stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a koffeinbevitel pedig súlyosbíthatja a panaszokat.

A fülzsírdugó is lehet a kiváltó ok

Nem minden esetben áll komoly betegség a fülzúgás mögött. Egy gyakran előforduló, de könnyen kezelhető ok a fülzsírdugó. Sokan nem is sejtik, hogy a túlzott vagy nem megfelelő fültisztítás miatt a fülzsír felhalmozódhat, eltömítheti a hallójáratot és így fülzúgást vagy halláscsökkenést okozhat. Ha valaki hirtelen jelentkező, tompa zúgást vagy dugulást érez, érdemes először egy fül-orr-gégészhez fordulni, aki fájdalommentesen és biztonságosan eltávolíthatja a problémát okozó fülzsírdugót.

Hogyan zajlik a kivizsgálás?

Ha a fülzúgás nem múlik el néhány nap alatt vagy ha zavaró mértékűvé válik, mindenképpen ajánlott fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni. A diagnózis felállítása érdekében az orvos először a kórtörténetet veszi fel, és tisztázza, hogy történt-e zajártalom, baleset, műtét vagy gyógyszerszedés, amely összefügghet a tünetekkel. Ezt követi a fizikális vizsgálat, amely során alaposan ellenőrzi a fület, a fejet és a nyakat. Az audiometriai vizsgálatok segítségével kideríthető, hogy a halláscsökkenés áll-e a fülzúgás hátterében. Ha az orvos szerkezeti elváltozást feltételez, képalkotó diagnosztikára, például MRI vagy CT vizsgálatra is szükség lehet.