12 alapvető kérdés – tesztelje az életmódját!
2021. november 05.
Ma már nem kétséges, hogy az életmódunk milyen óriási hatással van az egészségünkre, betegségeket okozhat és gyógyíthat is. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ életmód orvosa szerint éppen ezért is van kitüntetett szerepe az életmód orvoslásban a gondos felmérésnek, ami túlmutat a hagyományos orvosi felmérésen. Íme, a legfontosabb kérdések, amelyeket végig kell gondolnunk az életmódunkkal kapcsolatban.Kétely nincs – összefüggés van!
Az életmód orvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legfiatalabb ága, eredményei azonban olyan meggyőzőek, hogy immár számos elismert szakmai szervezet kijelentette: az életmód tényezőknek – mint a dohányzás elhagyása, a mozgás, a táplálkozás, a stresszkezelés – gyógyszerekkel összemérhető gyógyító hatása van számos, életmóddal összefüggő betegségben.
Íme, a 12 legfontosabb kérdés az életmódunkról
Ha valaki az egészsége megőrzése érdekében vagy akár a gyógyulás elősegítése miatt rászánja magát az életmódváltásra, érdemes néhány kérdést végiggondolnia jelenlegi életmódjával kapcsolatban.
1. Követ-e valamilyen speciális étrendet, és ha igen, milyen megfontolásból teszi ezt?
Tudni érdemes, hogy a táplálkozástudomány szerint nincs egyetlen, mindenki számára ideális étrend (bár a magasvérnyomás betegség kezelésére ajánlott DASH-diéta és a mediterrán étrend alapvetően jól használható), azt mindig az egyéni egészségi állapot, ízlés és célok szerint érdemes összeállítani.
2. Aktuálisan cél-e a súlycsökkentés?
Ez a kérdés azért fontos, mert az elhízás önmagában számos betegség rizikófaktora, viszont a szélsőséges fogyókúra helyett jóval tartósabb eredmény érhető el valódi életmódváltással.
3. Milyen gyakran főz otthon, illetve rendel ételt, eszik gyorsétteremben vagy vásárol félkész ételeket?
Törekedni kell az otthoni főzésre, de legalábbis a teljes értékű ételek rendelésére, hiszen minél kevésbé feldolgozott és jobb minőségű egy élelmiszer, annál nagyobb a tápértéke, a vitamin- és ásványi anyag tartalma. Érdemes visszaszorítani a fast food fogyasztást.
A stresszkezelés és a citromfű
2021. november 05.
Az élet tele van stresszhelyzetekkel, melyek nagy részét nem tudjuk befolyásolni, míg másokra fel tudunk készülni, és önként vállaljuk. Stresszhelyzetek átélésére személyiségünk fejlődése szempontjából nagy szükségünk van. Addig nincs gond, amíg megfelelően tudjuk kezelni, és nem okoz állandó készenlétet.Mi történik, ha a stressz tartós marad? Selye János, a stresszelmélet kidolgozója szerint átváltunk az ellenállás fázisába. Ekkor érezhetjük úgy, hogy nem tudunk lazítani, kikapcsolni. Izmaink tartósan megfeszülnek, vérnyomásunk magasabb, a pulzus szaporább, a légzés felszínesebb, gyorsabb, mint nyugalomban. Alvászavarok jelentkezhetnek, nemritkán elalvási, átalvási nehézség vagy korai ébredés formájában.
A harmadik fázisban szervezetünk kimerül. Olyan elváltozások jönnek létre, amelyek a betegségek kialakulásának előfutárai. Például kóros vérzsírszint, csökkent immunrend- szeri aktivitás, tartós vérnyomás-emelkedés, véralvadás-fokozódás, inzulinrezisztencia. Szív- és érrendszeri, anyagcserebetegségek, daganatos betegségek, krónikus gyulladások alakulhatnak ki.
A stresszre adott pszichológiai válaszok között a szorongás, düh, agresszió, melankólia és depresszió, valamint kognitív változások (koncentráció és/vagy memóriazavar) szerepelhetnek.
Ne várjunk eddig!
A stressz levezetésének számos módja létezik. Talán nem is gondolnánk, hogy mindennapjaink apró és természetesnek tűnő dolgaival sokat tehetünk belső egyensúlyunk érdekében. Ide tartozik az étkezés, fürdés, érintés, szexuális együttlét, nevetés, passzív és aktív pihenés, sport és még sok minden más, köztük a gyógynövények, például a cit-
romfű.
4-ből 1 ember érintett lehet élete során stroke-ban
2021. november 04.
A stroke bármikor, bárkinél és bárhol kialakulhat. A stroke az elhalálozás egyik vezető oka, a WHO adatai szerint hazánkban évente több mint 10 000 ember haláláért felelős. Az október 29-i Stroke Világnap idei fő üzenete, hogy élete során 4-ből 1 felnőtt átesik stroke-on, melyből a legtöbb elkerülhető lenne, kialakulásának esélyének csökkentésével. Ismerje meg a betegséget és csökkentse kialakulásának kockázatát.
A Világ Stroke Szervezetének (World Stroke Organization) becslései szerint az idei évben globálisan 13,7 millió ember szenvedi el életének első stroke-ját és 5,5 millió ember veszíti el életét agyi érkatasztrófában. Hazánkban évente 40-50 ezer ember esik át storke-on,10 pedig a stroke esetek 90%-át meg lehetne előzni az olyan rizikófaktorok kerülésével vagy megfelelő kezelésével, mint például a dohányzás, mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás vagy a magas vérnyomás.
Az alábbi kockázati tényezők mérséklésével csökkenteni lehet a stroke kialakulásának kockázatát:
- Évente 1 millió stroke eset kapcsolódik a mozgásszegény életmódhoz. Heti ötször 30 perc rövid edzéssel akár 25% -kal csökkenteni lehet a stroke kialakulásának kockázatát.
- A stroke esetek több mint fele fűződik az egészségtelen táplálkozáshoz. Már az apró változtatások az étkezésben, mint például a zsíros ételek és a gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülése, hozzájárulhatnak a stroke kialakulásának csökkentéséhez.
- A túlsúly 22%-kal is emelheti a stroke kialakulásának esélyét. Ennek az oka, hogy a plusz kilók növelik a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a szív-érrendszeri betegségek előfordulásának kockázatát, melyek hozzájárulhatnak a stroke kialakulásához. Az Ön optimális testsúly értékét néhány egyszerű adat megadásával számos internetes oldalon ki tudja számolni.
- Naponta 20 szál cigaretta akár hatszorosára emelheti a stroke kialakulásának kockázatát. A dohányzásról való leszokással nem csak a stroke kockázata csökkenthető, hanem más súlyos betegségé is.
Tippek, hogyan segítsünk az iskolafóbiás gyermeknek
2021. november 04.
Több tízezer gyermek szenvedi meg ma a becsengetést, és bár minden diáknál előfordul, hogy ellenáll egyszer-egyszer az iskolába járásnak, de a tartósan fennálló iskolafóbia létező jelenség, és valódi problémákat okoz a gyermek és a család számára. Az ellenállás általában masszívabb a nyári vakáció után, ráadásul a tanulók többsége a járványidőszakban hosszú hónapokig kívül rekedt az iskola falain. Szeptember elseje jó alkalom arra, hogy nyíltan beszéljünk az iskolafóbiáról, a szülőknek pedig a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia szakértője ad tanácsokat az alábbiakban.
„Az iskolába járás elutasítása régebben többé-kevésbé az iskolakerülés szinonimája volt, és az utcasarkon lógó, vagy a szobájukban videójátékokat játszó gyerekek képét idézte. Az iskolakerülést azonban meg kell különböztetni az iskolafóbiától – ez utóbbi esetén nem az iskolán kívüli szórakozás csábítása vezérli a gyerekeket, hanem az iskola iránti ellenállás, aminek számtalan oka lehet” – kezdte dr. Tárnok Zsanett, klinikai szakpszichológus, a Vadaskert Alapítvány igazgatója.
A szakértő kiemelte, hogy az iskolafóbia hátterében legtöbbször valamilyen szorongás áll, ezek jellemzően az iskolai környezetre koncentrálódnak. „Az iskolafóbia fokozatosan alakul ki, ilyenkor nehezebben megy a felkelés, készülődés, iskolába indulás, de megjelenhetnek testi tünetek is, például hányás, szédülés. A tünetek idővel odáig súlyosbodhatnak, hogy a gyerek nem képes egy ideig iskolába járni.”
Dr. Tárnok Zsanett kiemelte: az iskolát elkerülő gyermekek nem mindig tudják pontosan, hogy miért érzik magukat rosszul, és nehezen kommunikálják, hogy mi okozza a szorongásukat vagy félelmüket. Éppen ezért fontos az orvosi vizsgálat, amely kizárhatja a fizikai betegséget. Ha ezen túl van a család, a Vadaskert alábbi tanácsait érdemes megfogadni.
Beszélgessünk
Kezdeményezzünk beszélgetést a gyermekkel arról, hogy miért nem akar iskolába járni, zaklatottságát kezeljük együttérzéssel, támogatással. Biztosítsuk őt arról, hogy megértjük az aggodalmait, de tudatosítsuk benne azt is, hogy az egészsége rendben van, fizikai tüneteit pedig a szorongás okozza. Próbáljuk együtt kideríteni, mi lehet ennek az oka – esetleg a rossz jegytől való félelem, a tanárokkal való kapcsolat, vagy iskolai erőszak.
Legyünk reggelente határozottak
Minél tovább marad otthon a gyermek, annál nehezebb lesz a visszatérés, ezért ragaszkodjunk ahhoz, hogy neki az iskolában van a helye. Ha nehezen indul el reggel, és az iskolafóbia tünetei felerősödnek, érdemes határozottan fellépni: ne kérdezgessük a gyereket, hogy hogy van (ha elég jól van ahhoz, hogy felkeljen és összekészülődjön, akkor képes iskolába is menni).
Súlyos esetben a fokozatosság a célravezető
Ha a gyermek súlyosan szorong, akkor – egyeztetve az iskolával – a fokozatos visszatérés mellett is dönthetünk: például az első napon csak elvisszük őt az iskola mellett, a második napon bevihetjük őt fél napra, vagy csak egy-két kedvenc órájára, a harmadik napon próbálkozhatunk a teljes nappal.
Kérjük az iskola segítségét
Ahhoz, hogy az iskolában is segítséget kapjon, mindenképpen egyeztessünk a tanárokkal a gyermek állapotáról, és kérjük a támogató segítségüket. A szorongásos tünetek megjelenésekor bátoríthatják a gyermeket arra, hogy például bemenjen a tanterembe.
5 tipp, hogyan fogyasszunk több növényi proteint
2021. november 03.
1. Társítsuk a komplett cereáliákat és a hüvelyeseket!
Alapvető fontosságú hogy az összes esszenciális aminosav bevitele érdekében társítsuk a komplett cereáliákat (hiányzik belőlük a lizin nevű immunerősítő és vírusölő esszenciális aminosav) hüvelyesekkel (hiányzik belőlük az erős antioxidáns, fehérje építő metionin). Nem kötelező ezt a társítást egy étkezésen belül alkalmazni, lehet szétosztani a 3 főétkezés között. A lényeg, hogy a nap folyamán szerepeltessük mindkettőt az étrendünkben.
2. A tányérunk tartalmának felét rakjuk tele zöldségekkel!
Akár vegetáriánusok vagyunk, akár nem, ajánlott a tányérunkat minden étkezésnél mindenféle zöldséggel félig megtölteni. Azért fontosak, mert bővelkednek vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben, antioxidánsokban, nem megfeledkezve a rostokról, melyek elősegítik a teltség-érzetet, és kedvezően hatnak a mikrobiótákra. Így nagyon ajánlott öt gyümölcs és zöldség naponta, mely mennyiség egészen tízig felmehet, ha bírja a gyomrunk. A tányér másik felét pedig meg lehet tölteni cereáliákkal és hüvelyesekkel!
3. Legyen napi kiegészítő egy marék olajos mag!
Átlagosan 20% protein-tartalmuk miatt a héjas gyümölcsök (mandula, mogyoró, dió, gesztenye) és az olajos magvak (szezámmag, lenmag, chia, tökmag) a húsokkal egy szinten vannak a rangsorban. Kivéve, hogy közel 50%-ban lipideket is tartalmaznak. Fő protein-források, így napi étrendünkben egy marék (30 gr) belőlük kiváló kiegészítő. Különösen, mivel bőven tartalmaznak ásványi anyagokat (kalciumot, magnéziumot, vasat…), egyes magvak pedig még omega 3 zsírsavat is (dió, lenmag, chia…).
Vitaminok kismamáknak
2021. november 03.
Fontos, hogy a leendő kismamák már a várandósság előtti hetektől kezdve megfelelő mennyiségben vitaminokkal lássák el a szervezetüket, hogy abból elegendő jusson a születendő gyermeküknek is.
A B-vitamin-család több tagja is szükséges a kismama számára, így a B1-, B2-, B6- és B12- bevitel nagyon fontos. Az idegrendszeri funkciók, a szénhidrát- és fehérje- anyagcsere, a szívizomzat és a vérképzés zavartalansága is igényli a B-vitaminokat.
A zsíroldékony vitaminok közül az A- és a D-vitaminok szerepelnek a kismama-vitaminokban. Sütőtök, sárgarépa, tengeri halak, máj vagy tojás fogyasztásával természetes formában is pótolhatók ezek a vitaminok.
A vitaminokat is túl lehet adagolni?
A táplálékkal – természetes formában – bevitt vitaminok nem adagolhatók túl. Túldozírozás csak a kapszula, tabletta stb. formában szedett A- és D-vitaminokkal lehetséges: az orvos, gyógyszerész utasításainak betartásával, illetve a betegtájékoztatóban foglaltak követésével azonban ez nem következhet be.
Gyógyszertárban történő kismamavitamin vásárlásakor azt is meg kell beszélni a gyógyszerésszel, hogy várandósságot tervező nő részére, vagy már adott hónapban járó kismama részére szükséges a vitamin, mert egyes termékeknél a babavárás szakaszától függően más-más összetételű a készítmény.
Meddig normális az őszi hajhullás?
2021. november 02.
A haj folyamatosan megújul, bizonyos időszakokban, főként ősszel és tavasszal intenzívebb hajhullást is tapasztalhatunk. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyén nem nő újabb, így a hajkorona folyamatos csökkenését észleljük. A hajhullás okairól és a kezelési lehetőségekről dr. Vincze Ildikó, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa ad felvilágosítást.
Betegséget is jelezhet
Nők körében, a menopauza időszakát követően gyakori jelenség a hajszálak elvékonyodása, ezért a korábbi dús hajzat tömege jelentősen csökken. A hajhullást erősen befolyásolják örökletes tényezők, de okozhatják bizonyos betegségek, például pajzsmirigy problémák, vagy nőgyógyászati panaszok is. A hajvesztés gyógyszer mellékhatásként is jelentkezhet, de hátterében a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok, akár fog-, vagy ínygyulladás is állhatnak. Vitamin- és ásványianyag-hiány, illetve a fejbőrt érintő gombás fertőzés is nagyfokú hajvesztéssel járhat.
Stressz, fogyókúra is kiválthatja
A fokozott hajhullást kiváltó tényezők felderítésének fontos állomása a haj és a fejbőr vizsgálata, azonban épp ilyen lényeges a beteg kikérdezése – magyarázza dr. Vincze Ildikó. Ha külsőleg nem látható gyulladásra, fertőzésre, egyéb eltérésre utaló jel, a pácienstől kapott információk is segíthetik a diagnózis felállítását. A panaszok átbeszélése során kiderülhet, hogy a beteg épp egy stresszesebb időszakon van túl, esetleg a hajhullás összeköthető egy intenzív fogyókúrás program megkezdésével. Ezek után, amennyiben szükséges, a további vizsgálatok célzottan végezhetők el. A hajhullás okairól vérvizsgálat és a hajszálak mikroszkópos elemzése, az un. trichogramm vizsgálat is sokat elárulhat.
Fóbiáink, újfajta félelmeink (1. rész)
2021. november 02.
Bizonyos fóbiák megmosolyogtatnak, de mindegyik fájdalmas az érintettek számára. A világjárvány kezdete óta pedig újfajta, gyakran eltúlzott félelmeink is megjelentek. Hogyan magyarázzuk a fóbiákat, az erős szorongásos állapotokat, és milyen megoldások lehetségesek? Tudjunk meg többet róluk.
A Covid-19 világjárvány nyomán olyan új fóbiák jelentek meg, mint pl. a nozofóbia (betegségtől kóros rettegés) vagy haptofóbia (más emberek megérintésétől, a fizikai kapcsolattól való félelem). Egyre többet beszélünk a “kabin szindrómáról” is, amely a bezártság után az otthon elhagyása, a szabadon mozgás nehézségeit jelenti. Az átélt válság számos stressztényezőt hozott. magával.
Ilyen pl. korlátozott hozzáférés védőeszközökhöz a járvány kezdetén (maszkok, gumikesztyűk, kézfertőtlenítők stb.), a minket és a hozzátartozóinkat érintő fertőzéstől való félelem, az elszigeteltség érzése, a sokszor homályos vagy akár ellentmondásos információáradat, vagy a gazdasági szintű következményektől való rettegés.
Amellett a korlátozó intézkedések hosszú és bizonytalan időtartama miatt új életmódbeli egyensúly jött létre. Alkalmazkodnunk kellett ehhez a valósághoz, amelyben semmi sem működött úgy, mint korábban, és ahol távolságot kellett tartanunk egymástól. Ráadásul hosszú ideig, több mint egy évig tartott az erős korlátozottság társadalmi interakcióinkban, és a válságnak még nincs vége…
Ezen további stresszfaktorok arra kényszerítettek minket, hogy szellemi erőforrásainkból merítsünk, és sokunkban szorongást váltottak ki, vagy traumát okoztak. Azt is éreztük, hogy a társadalmi távolságtartás nehézkessé tette a közvetlen kapcsolattartást másokkal. Ugyanakkor az a tény, hogy képernyőkön kommunikálunk, és maszkot viselünk, megvédett a másik tekintetétől, ami megnyugtató lehet azokban az emberekben, akik szociális fóbiában szenvednek, de hajlamosak megerősíteni az elkerülés dinamikáját.
Különböző típusú fóbiák
Bizonyos fóbiák minden bizonnyal az evolúciós folyamatok eredményeképpen alakultak ki. Ezek adaptív (alkalmazkodó) jelleggel rendelkeznek, és ilyen lehet az egyes állatoktól való fóbiás félelem is. Más (specifikus) fóbiák pedig gyakran egy traumatikus lenyomat kifejeződései. Pl. egy szokványos hely fóbiája még akkor is kialakulhat, ha az nem jelent veszélyt, miután valami rossz történt az adott személlyel ezen a helyen.
De gyakorlatilag bármi lehet a fóbia tárgya: vihar, magasság, rovarok, injekció, vér, alagút, lift … Az agorafóbia viszont megfelel az olyan helytől való félelmünknek, ahonnan nehéz lenne elmenekülni (tömegközlekedési eszközök, bevásárlóközpontok, sorok zárt helyen stb.), és nem specifikus, mivel nem egyetlen helyzetre jellemző. A szociális fóbia, amelyet fokozott félelem jellemez mások rossz véleményétől (túl az egyszerű félénkségen) közösségben, vagy nyilvános szerepléskor, meglehetősen gyakori szorongásos zavar, és nagyon sok beilleszkedési problémát okozhat.
De vajon úgy véljük-e, hogy minden félelem fóbia lenne? Nem így van – pontosítanak a pszichiáterek –, mert az egyik meghatározó elem a fóbia esetében, hogy a félelemnek ésszerűtlennek és aránytalannak kell lennie a helyzet (tárgy, jelenség) valós veszélyéhez képest. A félelem egyébként olyan erős is lehet, hogy valódi pánikrohamot okozhat, és az érintettnek az a benyomása is támadhat, hogy meg fog halni…
Kik a veszélyeztetett személyek?
Vannak olyan emberek, akik a fóbia nagyobb kockázatának vannak kitéve életük során (gyakran olyan időszakban, amikor sebezhetőbbek)? A szorongások, a gyermekkori érzelmi környezet, az oktatás, az egyén múltja, a traumatikus események mind-mind szerepet játszanak, amikor a kockázat nő. Az a tény például, hogy valaki visszahúzódó családban nőtt fel, és nem ösztönözték az érvényesülésre, valamint a közvetlen környezetében a mások ítélete túlzott helyet foglalt el, szociális fóbiát válthat ki. Ami pedig a specifikus fóbiákat és az agorafóbiát illeti, a tapasztalatok szerint a nők gyakrabban érintettek.
A magyarok közel harmada rendszertelenül étkezik
2021. november 01.
Miközben a koronavírus-járvány miatt gyakran szóba kerül az immunrendszer erősítése, arról kevesebbet beszélünk, hogy ennek egyik fontos része a helyes táplálkozás.
A NaturMed Hotel Carbona országos reprezentatív felmérést készített a lakosság étkezési, táplálkozási szokásairól, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek 31 százaléka rendszertelenül vagy kevésbé rendszeresen étkezik, 30 százaléka választja csupán az egészségesebb növényi olajat a zsírral szemben, 40 százalék a teljes kiőrlésű gabonából készült ételeket a finomított gabonával szemben, csupán 25 százalék fogyaszt halat, és csak 26 százalék szed valamilyen vitamint. Holott étkezési szokásaink változtatásával erősíthetjük immunrendszerünket. Az eredménnyel és a hasznos tanácsokkal kapcsolatban orvos szakértő ad rövid összefoglalót.
Az őszi időszakban mindig téma az immunrendszer erősítése. Idén ez a koronavírus-járvány miatt sokkal égetőbb kérdés, mint egy átlagos őszi náthaszezonban. Az egészségünk megőrzéséhez kulcsfontosságú az egészséges étrend. A megkérdezettek 78 százaléka gondolja úgy, jellemzően egészségesen táplálkozik. Dr. Somogyi Katalin, a Carbona belgyógyász, diabetológus szakorvosa szerint azonban, ha részletesebben vizsgáljuk a válaszokat, az is egyértelművé válik: többen rendszertelenül étkeznek, sokan továbbra is zsírt választják a növényi olajjal szemben, és a finomított gabonaféléket a teljeskiőrlésűvel szemben. Ugyanakkor az immunrendszer erősítése az egészséges étrenddel kezdődik.
Nem mindegy, mennyit eszünk
Amikor az egészséges táplálkozásra gondolunk, elsősorban az egészséges élelmiszerek és ételek jutnak eszünkbe. Az immunrendszerünk kiegyensúlyozott működését és erősítését elősegítő helyes étrend azonban a rendszerességgel és a mennyiséggel kezdődik.
A felmérés eredményei szerint a válaszadók 31 százaléka rendszertelenül vagy kevésbé rendszeresen étkezik, és akár főétkezéseket is kihagy. Majdnem 15 százalék azok aránya, akik többet vagy sokkal többet esznek, mint amennyit kívánnak, és csupán a megkérdezettek 1,4 százaléka viszonyul annyira tudatosan saját testéhez, hogy kevesebbet fogyaszt, mint amennyit kíván. Dr. Somogyi Katalin orvos ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern táplálkozástudomány a napi többszöri étkezést javasolja.
Ideális napi 5 alkalommal kisebb mennyiségeket enni, egyenlő időközönként, ami biztosítja a stabil vércukorszintet és a megfelelő mennyiségű energiát. Ez azért is fontos, mert így nem terheljük túl szervezetünket, az emésztés ugyanis sok energiát igényel, amit a testünk például egy fertőzés leküzdésére is fordíthatna.
Mit kell tudni a fogínygyulladásról?
2021. november 01.
A fogínygyulladás tünetei
A fogínygyulladás leggyakoribb tünete a vörös, gyulladt és vérző fogíny. A rossz szájhigiénia és a krónikus fogínygyulladás következménye lehet a fogágybetegség, a fogínysorvadás és a krónikus rossz lehelet. Fontos tudni, hogy bizonyos esetekben az ínygyulladással nem társul fájdalom vagy látható jel, így sokan nem is veszik észre. A fogínygyulladás és így számos szájüregi betegség megelőzhető a megfelelő fogápolással, amely a helyes fogmosással kezdődik.
Szónikus vagy mágneses fogkefe?
Az elektromos fogkefék hatalmas fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedekben, egyre hatékonyabb tisztítást kínálva. A szónikus és mágneses elektromos fogkefék közti legalapvetőbb különbség, hogy míg egy szónikus fogkefe előre-hátra mozog vízszintes síkban, addig a mágneses technológiát alkalmazó fogkefék kerek feje oszcilláló-rotáló, azaz rezgő-forgó mozgást végez, ami rendkívül hatékony, mégis kíméletes tisztítást eredményez.
