Mit tennél, ha nem félnél?

2021. október 27.

A félelem legtöbbször bénítóan hat ránk. Meggátol a továbblépésben, az álmaink elérésében, a sikeres változásban. A félelmünk tárgyával való szembenézés azonban idővel elkerülhetetlenné válik. Az élet ugyanis addig-addig ütköztet azzal, ami félelmet ébreszt bennünk, míg egyszer kénytelenné nem válunk felvállalnia vele való megküzdést.   

ÉNVÉDŐ MECHANIZMUSOK
Természetes, hogy az, amit nem ismerünk, félelemmel tölt el. Az olyan helyzetek, melyekkel kapcsolatban nem rendelkezünk közvetlen vagy közvetett tapasztalattal, óvatosságra intenek, hiszen potenciális veszélyforrást jelenthetnek ránk nézve.

Manapság ez a fajta veszély elsősorban nem a testi épségünket, vagy az életünket fenyegeti, sokkal inkább az önbecsülésünk kapcsán okozhat sérüléseket.

A kudarc, a próbálkozást követő csúfos bukás az ego-t, az ént veszélyeztetik, ezért aztán hajlamosak vagyunk bármit megtenni – tudatos vagy tudattalan módon – annak érdekében, hogy elhárítsuk a sérülés lehetőségét.

Elkerüljük az új, vagy ismeretlen helyzeteket, nem vállaljuk fel a hibázás lehetőségét.
A „de mi lesz akkor, ha nem sikerül”, vagy az „és, ha nem leszek jó benne” kételyek mindannyiunkban ott élnek. A kérdés csak az, engedjük-e, hogy átvegyék az irányítást a döntéseink felett.

A bennünk élő bizonytalanság akadályát jelentheti annak, hogy nagy lendületet véve nekifussunk ismeretlen helyzeteknek. Új ismeretet azonban csak új tapasztalások révén szerezhetünk. A tanulás folyamata során pedig meg kell engednünk magunknak a hibázás lehetőségét.

A BIZTONSÁG SZEREPE
A félelem természetes reakció, a kihívások kerülése, vagy a kudarc lehetőségének fel nem vállalása azonban hosszú távon nem kifizetődő stratégiák. A kudarckerülő magatartás elszigetelhet embertársainktól, a sikerélmény hiánya pedig negatívan hathat az önbecsülésünk szintjére.

Mivel félelmet csak az ébreszt bennünk, amivel kapcsolatban a biztonságérzetünk nem biztosított, amint képessé válunk felismerni, megérteni és megteremteni ez utóbbi feltételeit, a félelem kihívássá válik, mely mögött márott rejtőzik a sikerélmény átélésének lehetősége.
A védekezés természetes reakció a fájdalommal, a veszteséggel, a kudarccal szemben. Abba a világba azonban, ahová börtönként zár minket, nem juthat be a jó sem.

Sokan vágyunk a változásra, ugyanakkor tartunk is tőle.

Változni, változtatni önmagunkon vagy az életünkön annyi, mint kilépni a komfortzónánkból.
A korábbiakban megszokotthoz képest eltérő módon kell szemlélnünk a világot. Másképp kell cselekednünk, reagálnunk adott helyzetben. Más módon kell élnünk az életünket,ez pedig – legalábbis míg meg nem tesszük az első lépéseket - bizony tűnhet félelmetesnek.
Ahhoz, hogy elindulhassunk a változás útján, szembe kell néznünk a félelmeinkkel, s fel kell tárnunk a megküzdést segítő – olykor rejtett – erőforrásainkat.

A babák 4 százalékát érinti valamilyen újszülöttkori rendellenesség

2021. október 27.

A csecsemőultrahang-vizsgálat jelentőségéről, a segítségével szűrt betegségekről Dr. Karádi Zoltánnal a Czeizel Intézet gyermekradiológus szakorvosával beszélgettünk.

„A koponya, a has, és a csípő területére kiterjedő ultrahangvizsgálat ideális időpontja a 6-8. hét, mivel akkor már a csípőérési folyamatok előrehaladottak, a kutacs azonban még nem zárult be. Akkor sem késő és nincs semmi probléma, ha valakinél 3-4. hónap tájékán történik a vizsgálat, hiszen a szűrővizsgálat lényege az újszülöttkori rendellenességek illetve fejlődési zavarok feltárása még a tünetek jelentkezése előtt. Így az esetleges betegségek kialakulása megelőzhető vagy a korai szakaszban diagnosztizálható, amikor még könnyeben kezelhető az elváltozás, nincsenek szövődmények és nem szükséges műtéti beavatkozás” – kezdte a szakember.

Milyen betegségek szűrésére alkalmas a csecsemőultrahang?

Az újszülötteknél a megszokott szűrővizsgálat alapvetően a koponya-, a has- illetve a csípő-ultrahangvizsgálatot tartalmazza, és a leggyakoribb rendellenességek, eltérések felfedésére koncentrál. Ha azonban a gyermekorvos szerint fennáll valamilyen egyéb betegség gyanúja, akkor kérheti például a herék, a lágyrészek, a pajzsmirigy, vagy a nyirokcsomók ultrahangvizsgálatát is, de ezek már diagnosztikus vizsgálatnak minősülnek. Az általános szűréssel a legelterjedtebb betegségek zárhatók ki, illetve a korai diagnosztizálásnak köszönhetően a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.  

A koponyaűri ultrahanggal a fejlődési rendellenességek, a szülés során keletkező fertőzések és vérzések, valamint az esetleges veleszületett agydaganatok fedhetők fel. 

A hasi ultrahang ennél sokkal összetettebb, ott ahány szerv, annyiféle eltérés lehetséges. A leggyakrabban előforduló újszülöttkori vesefejlődési rendellenesség a húgyvezeték szűkület, amely jól felismerhető vesemedence tágulattal jár. „A vesefejlődési rendellenesség 600 újszülöttből nagyjából egyet érint. Korai felismerése rendkívül fontos, mivel kezelés nélkül előbb-utóbb húgyúti fertőzés léphet fel a pangó vizeletben, vagy a feszülő nagy nyomású vizelet a veseszövet károsodását, hegesedését okozhatja. A betegség ebben a szakaszban még nagyon jól kezelhető konzervatív terápiával, vagy szükség esetén a kellő időben elvégzett korrekciós műtéttel. Megelőzhető a veseállomány károsodása, így elkerülhető egy fiatal felnőttkori veseelégtelenség kialakulása.” – emelte ki. 

A hasi ultrahang keretében vizsgálják a gyomorkimeneti régiót is, ami szintén gyakori betegség a babáknál, és kezelés nélkül sugárhányáshoz illetve táplálási nehézségekhez vezethet. A szűrővizsgálattal még a tünetek jelentkezése és a helyzet súlyosra fordulása előtt felderíthető és megkezdhető a kezelés. 

Szintén a hasi területen érintett fontos szerv a máj, amelyben veleszületett állományi ciszták, illetve érfejlődési rendellenességek léphetnek fel, valamint az epe, ahol epeúti eltérések, tágulatok, valamint a veleszületett epekövek okozhatnak gondot.

A csecsemőultrahang keretében szűrt harmadik régió a csípőízület, amikor az ízületi vápa fejlettségét vizsgálják. „Legtöbben ilyenkor a csípőficamra gondolnak, azonban ez valójában elég ritka. Gyakoribb az ízületi vápa alulfejlettsége, ami akár minden 100. babát is érinthet. Ficam ennek az alulfejlettségnek a legsúlyosabb foka, tünetet viszont csak akkor ad, amikor a gyermek már lábra áll, és emiatt bicegni kezd. Ultrahang segítségével jól lehet látni, hogy veszélyeztetett-e a kisbaba, és ha igen, akkor mekkora az eltérések mértéke. Ha az eltérés nagy, terpeszpelenkát illetve Pavlik kengyelt alkalmazunk. A combok szétfeszítése fejleszti az ízületi vápát, amellyel elkerülhetünk egy későbbi súlyosabb ortopédiai műtétet” – hívta fel a figyelmet a szakember. „A csecsemőultrahangon túl egy komplett ortopédiai mozgásszervi szűrővizsgálatot is szoktam javasolni, amikor megvizsgálják a nyakat, a gerincet, a hosszú csöves csontoknak, valamint végtagoknak a lefutását, illetve megnézik azok ízületeinek működését. Ezek ismétlése javasolt lábra álláskor illetve kisiskolás kor előtt” – tette hozzá.

Kinek ajánlott a szűrésen részt venni?

A 6-8. héten esedékes csecsemőultrahang önkéntes alapon kérhető, nem kötelező szűrővizsgálat, azonban elmaradásának kockázatai jelentősek lehetnek fejlődési rendellenességben érintett gyermekeknél. Vannak olyan faktorok, amelyek esetén kifejezetten ajánlott a szűrővizsgálaton való részvétel, például koraszülött, szülési komplikáción átesett vagy intenzív osztályon ápolt babák esetében, izomtónus eloszlási zavart mutató, valamit fertőzésen átesett újszülötteknél.

Javasolt továbbá olyan családokban, ahol ikerterhesség, farfekvéses terhesség, méhen belüli téraránytalanság, fogó- vagy vákuumos műtét történt, illetve ha csípőficam vagy bármilyen anyagcserebetegség fordult elő a családban. 

Multitasking gyermekkorban? Árthat-e a megosztott figyelem?

2021. október 26.

Az iskolában fontos, hogy a gyermek szándékos figyelme megfelelően fejlett legyen, enélkül ugyanis sem az órán, sem az otthoni tanulás során nem tud majd megfelelően teljesíteni. Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője a figyelem fejlődéséről és fejlesztéséről beszélt.

Így fejlődik a gyerekek figyelme

A pici babáknak reflexei vannak, ezekkel a környezet ingereire reagál. Ezt követően jelenik meg az önkéntelen figyelem, ami egészen az óvodáskor végéig meghatározó. Az önkéntelen figyelem miatt a gyermek a külvilágból folyamatosan érkező ingereket keresi. Ezért is nagyon intenzív szakasza ez a fejlődésnek, hiszen így rengeteg új dolgot ismer meg és tanul. Az önkéntelen figyelemtől jutunk el az iskoláskor kezdetére a szándékos figyelem képességéhez. Ennek segítségével képes a gyermek tudatosan fókuszálni a feladatára. 

Ezért fontos a csend

A gyerekeknek szükségük van a csendre, hogy a figyelmük fejlődhessen. A szándékos figyelem az a képesség, amikor a gyermek képes a különböző ingereket közt szelektálni, egyeseket kizárni és csak arra koncentrálni, amire az adott pillanatban ő akar. Ez lehet a saját játéka, vagy az iskolában a tanító néni hangja, az órai magyarázat, vagy pedig otthon a házi feladat megoldása. 

Hagyjuk elmélyülni

Ahhoz, hogy az óvodás az önkéntelen figyelem állapotából eljusson a szándékos figyelemig, vagyis megtanuljon egy dologra fókuszálni, az is fontos, hogy csend legyen körülötte, hogy a játékát lehetőleg ne zavarjuk meg mi sem, vagy szakítsuk félbe, és ne szóljon a háttérben a televízió vagy a rádió. Legyen lehetősége elmélyülni abban a tevékenységben, amit éppen végez, mert ez az állapot, a figyelem, a játékra történő koncentráció épp a szándékos figyelmét fejleszti.

Ezer felé figyelő kamaszok

A multitasking, vagyis amikor valaki egy időben több feladatot végez egyszerre, a mai, digitális gyerekeknél jellemző jelenség. Kiskamaszok szüleiként ismerős lehet a jelenet, amikor benyitunk a bekapcsolt tévé mellett fülesen zenét hallgató és közben házit író gyerekhez, aki látszólag gond nélkül boldogul a megosztott figyelemmel.

Ez a képesség a kutatások szerint a gyerekek 7 és 12 éves kora között folyamatosan fejlődik, a multitasking generáció pedig nagyon hatékonyan dolgozza fel az információkat – mert megtanulják hogyan lehet gyorsan, rövid idő alatt sok adatot befogadni, értelmezni, értékelni – azonban úgy tűnik, hogy ez a módszer hátrányokkal is jár. Kutatások szerint, a feladatok között megosztott figyelem idővesztéssel jár, például több időt vesz igénybe egy szöveg elolvasása, ha közben szöveges üzeneteket olvas és válaszol meg. 

Ezen kívül a multitasking közben végzett tevékenységek kevésbé szórakoztatóak, kevesebb örömöt okoznak, – például a leckeírás közben baráttal folytatott beszélgetés – mintha csak egy dologra, a beszélgetésre koncentrálnánk egy időben. 

Kézmosással hatékonyabban kerülhető el a fertőzés

2021. október 26.

A kézmosás, ez az egyszerű módszer az egyik leghatékonyabb eszköz a fertőzések megelőzésére. Most, a koronavírus világjárvány elleni védekezésben is kiemelt szerepet kap ez a kézenfekvő védekezési forma. Egyetemünk névadója, Semmelweis Ignác a világ egyik legismertebb magyar orvosa vezette be a klórvizes kézmosást, amellyel drámaian lecsökkent a gyermekágyi láz okozta halálozás, ezért is nevezik az „anyák megmentőjének”. A Semmelweis Egyetem oktatóvideójából könnyen elsajátítható a helyes kézmosás menete.

A WHO által kidolgozott, összesen hat lépésből álló módszerhez langyos vagy kézmeleg vízre és szappanra van szükségünk. A hatékony, 20-30 másodperces kézmosás kiterjed nemcsak a tenyerek és a kézhátak, hanem az ujjközök, -hátak, -begyek és külön a hüvelykujj szappanos bedörzsölésére – mutatja be dr. Németh Balázs Tamás, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika rezidense. Az oktatóvideóból az is kiderül, hogy étkezés és mosdóhasználat előtt, után, illetve hazaérkezés után van különösen jelentősége az alapos kézmosásnak.

Semmelweis Ignác kézmosás fontosságát hirdető tanai a koronavírus-járvány idején ismét előtérbe kerültek, erre hívta fel a figyelmet a Google internetes kereső nyitólapja 2020 márciusában, amikor egy napig egy Doodle videóval tisztelgett személye és öröksége előtt.

Az a félelmetes elköteleződés

2021. október 25.

Elköteleződni. Vajon miért olyan félelmetes sok embernek ez a szó? Talán mert a "kötésre", "megkötésre" emlékeztet? Vagy arra, hogy az elköteleződés nem egyeztethető össze a szabadsággal? Vajon mitől félünk? Félünk e egyáltalán, vagy csak kifogásokat keresünk, mert nem tudunk dönteni? Az elköteleződés egyre gyakoribb témája a párkapcsolati problémáknak. Csak nem mindig úgy, ahogyan mi gondoljuk.  

Kata régóta keresi az okát annak, hogy párja miért nem akarja feleségül venni. Imádják egymást, szinte minden téren tökéletes a harmónia köztük. Kedvese mégsem szeretné magát rászánni a végső lépésre.

Hasonló Kriszta problémája. Ők még csak találkozgatnak kedvesével, de a fiú nem vállalja fel a kapcsolatot. Kriszta már gyanakodni kezdett, hogy párja esetleg nős, és átveri őt. De nem. A fiú nőtlen, egyszerűen nem engedi be Krisztát teljesen az életébe. Mindketten ezerszer végiggondolták a dolgokat, de ésszerű magyarázatot nem találtak a férfiak viselkedésére.

Kata és Kriszta mindketten eljöttek egy családállításra, hogy végre fény derüljön arra, mi van problémájuk hátterében. Arra számítottak, meg fogják látni azt, mi tartja vissza párjukat az elköteleződéstől. Azonban a családállítás legnagyobb meglepetésükre nem azt mutatt, amire számítottak. Vagyis azt mutatta, hogy nem a fiúkkal van a baj, hanem saját magukkal.

Kata elmondása szerint még soha nem kötelezte el magát senki mellett. Volt néhány kapcsolata, de lélekben sosem tette le a voksot partnerei mellett. Általában ő lépett ki a kapcsolatokból. Kriszta egész életben arra vágyott, hogy férjhez menjen. Több komoly, sok évig tartó kapcsolat volt már a háta mögött, feleségül mégsem vette senki. Az együttélés remekül ment, de a házasság elől elmenekültek partnerei.

Mi a közös kettőjükben? Mindketten tudatalatt rettegtek az elköteleződéstől. Látszólag a partner volt, aki hátralépett, valójában az elutasítást mégis ők váltották ki a másikból.

Hiába szeretnénk valamit tudatosan, ha tudatalatt ellentétes mintát hordozunk. Mindkettőjük családjában gond volt az elköteleződés, vagy anyai vagy apai ágon. Ők pedig ezt a mintát ismételték, vagyis a lélekben ez a dinamika működött: „Ha te egyedül éltél, én sem kötelezem el magam”. Sajnos sokszor a fizikai valóság és a lélekben zajló folyamatok között ellentét van. Ezért szoktam gyakran azt mondani, hogy nem az érdekel, a kliens mit mond, hanem hogy mit látunk a családállítás közben, illetve mit cselekszik. Nagyon sokszor látjuk azt, hogy valakinek a szavai és cselekedetei között teljes ellentmondás van.

Őszi stresszfaktorok - így kerüld el őket!

2021. október 25.

A nyári napok lazasága után ősszel ismét hajlamosabbak vagyunk stresszelni a munka- és iskolakezdés, a borongósra forduló idő és a túlpörgetettség, a feszített munkatempó miatt. Bevált módszerek, hogy ősszel is jól érezd magad a bőrödben.  

Az ősszel életstílust is váltunk: újra elkezdődik a munka, az iskola, a pihentető vagy éppen aktív nyár után új feladatok várnak ránk több életterületen is. Mindehhez érdemes jól karbantartani nemcsak a testünket, de a lelkünket is – hiszen csak így tudunk az összes teendőnkkel kellően boldogulni és közben még jól is érezni magunkat a bőrünkben.

Felgyorsult életritmus - ehhez ne térjünk vissza!

A túlhajtott életmódunk egyik jellemzője a gyors, kapkodó életritmus, amihez hajlamosak vagyunk visszatérni a nyári szabadságolások után. Ezen belül is a rendszertelen, esetleg rossz minőségű ételek (gyorsételek, kész- vagy műételek) fogyasztása, a kevés alvás és mozgás, és a valódi pihenés szinte teljes hiánya, ami kifejezetten sokkolja a szervezetünket. Az agyunkat kávéval, energiaitalokkal, dohányzással próbáljuk még nagyobb teljesítményre ösztönözni, azonban ez előbb-utóbb visszaüt. A túlpörgetett test és lélek rövidesen kimerül és képtelen a feladatait rendesen ellátni: méregteleníteni, feldolgozni a táplálékot és pszichés élményeket egyaránt, megfelelően működtetni az immunrendszert stb. Ilyenkor jelennek meg a különféle allergiák, az elhúzódó vagy gyakran kiújuló betegségek, a túlsúly, a fáradékonyság és lelki szinten az apátia, közöny, ami váltakozhat az ideges, feszült szakaszokkal. Ilyenkor menetrendszerűen érkeznek az őszi-téli megfázások is.

Felborult egyensúly - túl sok a jang

A hagyományos kínai orvoslás szemlélete szerint a mai életforma eleve túlzottan „jang”: túl aktív, túl sok benne a cselekvés, a tevékenység, a stimuláció, túl sok inger ér bennünket nap mint nap vizuális, érzéki, és az információk, érzelmek szintjén egyaránt, ráadásul a táplálkozásunk is inkább jang irányba tolódott el (túl sok hús, cukor, alkohol, stimulánsok, kávé, drogok, dohányzás).  Egyensúly a természetben és az emberi testben, de a szűkebb-tágabb környezetünkben is csak akkor állhat be, ha egyforma mértékben szerepel benne a jin és a jang. Az őszi időszakot, amikor túl sok a munka és feladat, szintén azzal tudjuk egyensúlyba hozni, ha kellő időt töltünk minőségi pihenéssel, valamint jin típusú tevékenységekkel.

A jin pólust az alábbi tevékenységekkel tudjuk erősíteni:

• többet pihenni (tudatosan beiktatni a pihenőidőt is a napunkba)
• hamarabb lefeküdni (pl. elalvás előtt meditálni egy rövidet vagy egyszerűen csak átgondolni a napunkat)
• tudatosan kizárni a felesleges ingereket (pl. tv, erőszakos műsorok, folyamatos hangos zene hallgatása stb.)
• tudatosan lelassulni és elegendő időt hagyni minden tevékenységre (különösen az evésre!)
• felhagyni az esetleges maximalizmussal és elhagyni a felesleges, időrabló tevékenységeket
• erősíteni a jint a táplálkozás révén is: gumós és gyökeres zöldségek, tengeri alga, gomba, finoman fűszerezett levesek, ginzeng, datolya, méz, gyógyteák
• gyakran járni a természetben, erdőben
• relaxációs, stresszoldó módszereket használni rendszeresen.

Majdnem hatmillió koraszülést okozhatott a légszennyezés

2021. október 24.

Majdnem hatmillió koraszülés és majdnem 3 millió újszülött alacsony súlya függhetett össze a légszennyezéssel a világon 2019-ben – állapította meg egy új tanulmány.

A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézménye (UCFS) és a Washingtoni Egyetem kutatói a betegségek globális terhét tanulmányozták, valamint a beltéri és kültéri légszennyezés hatásairól szóló, a világ minden tájáról származó munkákat elemezték, eredményeiket a PLoS Medicine című szaklap közölte kedden.

A tanulmány az eddigi legmélyebb elemzése annak, hogyan befolyásolja a légszennyezés a várandósság számos kulcsfontosságú mutatóját, köztük a kis születési súlyt és a koraszülést. Emellett a kutatás az első globális betegségteher-vizsgálat ezekről a mutatókról, amely magában foglalja az – elsősorban a konyhai tűzhelyekről származó – beltéri légszennyezés hatásait is, amelyek számlájára a mért hatások kétharmada írható.

A koraszülés világszerte az újszülöttkori halálozás vezető oka, évente több mint 15 millió csecsemőt érint. Az alacsony súllyal születő vagy koraszülött babák között magasabb a súlyos betegségek aránya egész életükön át.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) becslése szerint a világ népességének több mint 90 százaléka él szennyezett levegőjű területen, a fele beltéri légszennyezésnek is ki van téve, mert otthonában szenet, fát vagy mást éget.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koraszülés és az alacsony születési súly globális előfordulása majdnem 78 százalékkal lenne csökkenthető, ha Délkelet-Ázsiában és Afrika Szaharától délre fekvő területén minimalizálnák a légszennyezést. Ezeken a területeken gyakori a beltéri légszennyezés, és a koraszülés aránya a legmagasabb a világon.

A tudósok a világ fejlettebb részein is komoly légszennyezési kockázatot találtak, az Egyesült Államokban 2019-ben a becslések szerint csaknem 12 ezer koraszülésben játszott szerepet a rossz levegő.

Hogyan gyógyít a jóga?

2021. október 24.

A jóga jóval több egyszerű testmozgásnál, jelentős hatással van a Lélekre és a finom energiáinkra is. Hogyan befolyásolható a testünk energetikai állapota a csakrákon keresztül jógával és meditációval?  

Mi a prána?

A jóga teremtési elméletében a lét kialakulásának egyik szintjén lép be a prána fogalma. A prána ugyanakkor maga az egyetemes energia is. A jógában viszont a fizikai testhez legközelebb álló pránatestet is ezen jelzővel illetik, ami a fizikai testetöltés során előbb jelenik meg, mint a fizikai érzékszerveinkkel felfogható test. Mivel ilyen szorosan összefügg a fizikai testtel, ez a legjobban kimutatható és érzékelhető finomtestünk is.

A nádikban, vagyis energiavezetékekben áramló pránát a kínai hagyományokban chinek  nevezik, a nádikat pedig meridiánoknak. Ezekből a vezetékekből több ezer van a testünkben, bár a kínai hagyományban elsősorban a 12 fő meridánnak szentelnek figyelmet. A több ezer kis vezeték, energiacsatorna a csakráknak nevezett energiaközpontokban találkozik. Legtöbbször 7 fő csakrát említenek a különböző irányzatok, de tudjuk, hogy ennél sokkal több van, melyekre marma pontokként is utalnak.

Hogyan működnek a csakrák?

A csakrákban ezek a folyamok találkoznak és átalakítódnak, örvénylenek, mint a hullám. A csakrák transzformátornak is nevezhetők. De kérdezhetnénk, mit és hova transzformálnak? A jóga tanításai szerint az 5 elem tana vegyül bele a rendszerbe ezen értelmezésnél.

A jóga tisztító és gyógyító hatása a rendszeres gyakorlással érvényesül. Az egyre inkább elmélyülő légzéssel összhangba hozott elme irányításával végzett mozdulatban rejlik.

A légzés jelentősége a jógában

A légzésünk az az erő, ami összeköt a fizikai testtel és ezen keresztül a létezésünk egyik fő  irányítója, az elmével egyetemben, mely szintén a létezésünk kulcsa, ugyanakkor finomabb szinten kapcsolódik testünkhöz. A légzésnek a jógában is kiemelt szerepe van, az ászanákat vagyis testtartásokat az egyes légzésformákkal kombinálva érünk el különböző hatásokat.

Mutasd a mutatóujjad! Kiderül, milyen ember vagy!

2021. október 23.

Görög tudósok szerint, a férfiak mutatóujjának hosszábból megtudható, az illető nemi szervének méretét. (Persze nem izgalmi állapotban...) - A mérete és alakja pedig a jellemedről árulkodik.  

A mutatóujjunk – ahogy neve is mondja; rámutat a dolgokra – az igazságérzetünkről árulkodik.

Gyűrű a mutatóujjon

A tradíció szerint a mutatóujjunkon ritkán viselünk gyűrűt. Aki mégis így dönt, az éppen igazságérzetét erősítheti meg. Akár túlzó mértékben is, például szélsőséges szabálykövetésre, fölösleges másokra mutogatásra, hibás személyek felkutatására való hajlamot erősíthet.

Mutatóujj - a Jupiter ujjunk 

Pozitív hatás: A "feladat osztó" ujj a problémamegoldó képességről árulkodik. Arról, hogy mennyire merjük konfrontálni az egyes helyzeteket. Tudunk-e delegálni feladatinkból és tudunk-e nemet mondani? Ezt mutatja meg a mutatóujj. Ha fejlett, erőteljes, egészséges körömmel, nem bügykösen áll az ujjunk, akkor bizony ezek a képességeink egészségesek. 

Negatív hatásban, ha megsebesül, vagy ha megsérül ez az ujj:  - Akadályok egy probléma megoldásban, kommunikációs nehézségek, nem mondja ki, amit akar vagy nem mondhatja ki igazán vágyait, a cselekvése korlátozott, korlátozzák személyét, nem jön a segítség számára, vagy nem is tud segíteni, zavarok a mindennapokban, káosz, nem tud helytállni.

Megoldás: Kifelé való megnyílás, jó tettek, pozitív áramlat beindítása jó példával!

Mutatóujj masszázs

A gyomor és az emésztés tartozik hozzá, tehát ha nehezünkre esik WC-re menni, vagy éppen hasmenésünk van, akkor érdemes a mutatóujjunkat masszírozni. A mutatóujj tövében kedzve, végig az ujjakon húzva az energiát. 

Dehogy introvertált, csak szuperérzékeny – interjú Mirk Zsófi pszichológussal

2021. október 23.

A szuperérzékenységről, mint lehetséges szupererőről – ami azért sokak számára komoly kihívást jelent a mindennapok szintjén – Mirk Zsófia pszichológussal, coachcsal, mediátorral beszélgetett Mészáros Eszter. Fogadjátok szeretettel.

Képzeld el, hogy megtaláltad és megpályáztad a hőn áhított pozíciót, és versenytársaiddal együtt esélyt kapsz egy többkörös meghallgatásra. Megérkezel az állásinterjúra, a HR-es hellyel kínál, és rögvest elkezd kérdésekkel bombázni. Próbálod felvenni a fonalat, miközben elméd szüntelenül zakatol, környezetedet és saját működésedet pásztázza. Vakító neonfény világítja be a meeting termet, ahol dermesztően hűvös levegő uralkodik. Az utcafronti irodába behallatszik a munkából hazafelé igyekvő járművek fülsüketítő robaja és a villamosmegállóban ácsorgó emberek hőzöngése. Orrodat átjárja a frissen főzött, gőzölgő eszpresszó illata. Szádban még érzed a mentolos rágógumi intenzív utóízét.

Koncentrálj, korhol a belső hangod.
– Mi az erőssége és gyengesége?

Néhány pillanatig hezitálsz, majd arra a következtetésre jutsz, felvállalod:
– Szuperérzékeny vagyok.

De vajon jó döntést hoztál?

Minden ötödik ember szuperérzékeny, nem kialakul, örököljük

ME: Mit jelent az, ha valaki szuperérzékeny? Hogyan ismerhetem fel, ha én is az vagyok?

MZS: A szuperérzékenység egy jellemvonás. Ez az állapot körülbelül minden ötödik embert érint, sokan közülük nem is tudják magukról, hogy szuperérzékenyek, csupán azt érzékelik, hogy szenzitívek, nagyobb az igényük arra, hogy belső világukban több időt töltsenek, mivel hamar túltelítődnek ingerekkel.

Maga a kifejezés elsőre pejoratív értelműnek hathat, valójában azonban arról van szó, hogy más struktúrák működnek az agyban. Az információfeldolgozás egy szuperérzékeny egyén esetében mélyebb szinten történik, és hosszabb időt vesz igénybe, mint egy kevésbé érzékeny embernél.

Az ezzel a személyiségvonással együtt élő személyek rendkívül megfontoltak, sokat rágódnak, gondolkodnak, elméjük egy puzzle-höz hasonlóan funkcionál, ami a görcsös tépelődéstől csak akkor tud szabadulni, ha az egyén az adott jelenséget minden szempontból megvizsgálva értelmezte és megértette.

ME: Hogyan alakul ki a szuperérzékenység? Ez egy veleszületett tulajdonság? Örökölhető?

MZS: A szuperérzékenység egy öröklött jellemvonás, ami már gyermekkorban megmutatkozik. Az érzékeny gyermek a játszótéren előbb szemlélődik, csak ezután cselekszik, társaságban keveset beszél. Ebből sokan arra következtetnek, hogy bátortalan, félénk, introvertált, noszogatásra vár. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy aki szuperérzékeny, az nem feltétlenül félénk vagy introvertált. Elaine N. Aron klinikai szakpszichológus kérdőíves módszerrel kutatott és azt találta, hogy a szuperérzékenyek 70%-a introvertált, 30%-a extrovertált. Az a gyermek, aki abba születik bele, hogy biztonságos sok ember közt lenni, nyüzsgés van körülötte, az valószínűleg később is ezt fogja keresni a világban. Ettől függetlenül még lehet szuperérzékeny.

Mindenkinek van egy alap aktivációs (arousal) szintje, ami személyiségtől függően különböző az egyes embereknél. Szenzoros élménykeresők esetében ez a szint például értelemszerűen magasabb, mint egy introvertált személy esetében. Lényegesnek tartom, hogy tisztában legyünk azzal, mi a számunkra megfelelő aktivációs szint. Így ki tudunk dolgozni egy stratégiát arra az esetre, ha unatkozunk, vagy ha épp túlingerlődtünk, esetleg már fizikai panaszoktól is szenvedünk. Túlpörgetett állapotunkra megoldást hozhat a séta, a relaxáció vagy a meditáció, de a rajzolásban, festésben is megnyugvásra lelhetünk.

ME: Ha valaki nem foglalkozik önismerettel, pszichológiával, nincs tisztában az arousal-szint fogalmával, nem tudja, milyen testérzetekre figyeljen, mit tehet, hogy optimális ingerlékenységi szintre kerüljön?

MZS: Ösztönösen arra törekszünk, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, ami akkor valósul meg, ha jól tudunk működni a külvilágban, ugyanakkor szükség van bizonyos szintű önismeretre ahhoz, hogy megtaláljuk azokat a tevékenységeket, amik örömmel töltenek el bennünket. Ha valaki egyfolytában túlingerli magát, megállás nélkül teljesít, szinte biztos, hogy előbb-utóbb a kiégés jeleit mutatja.

ME: Lehet-e a szuperérzékenység helyzetfüggő? A vészhelyzetek felerősíthetik ezt az állapotot?

MZS: A szuperérzékenység nem szituatív, viszont vannak olyan helyzetek, amelyek hatására intenzívebbé válhat ez az állapot. A szuperérzékenyek több dolgot érzékelnek a külvilágból és az ingerek is több csatornán keresztül egyszerre érkeznek az agyba, ezáltal az idegrendszerük túlterhelődik, az elme cselekvést gátló rendszere aktiválódik. Egy olyan szituációban, ahol villódzó fényeket látnak, erőteljes hanghatásokat hallanak, átható szagokat éreznek, tömegbe kerülnek, szorongást, pánikot tapasztalhatnak magukon.

A traumák megélése is lenyomatot hagy az idegrendszerünkön, ez szintén fokozhatja az érzékenységet. Szeretném azonban kihangsúlyozni, hogy nem annak a hatására válik valaki szuperérzékennyé, hogy nehéz helyzetbe kerül vagy átél egy traumát, hanem ez egy öröklött jellemvonás.