Világpremier! Megjelent a Harry Potter szerzőjének új regénye!

2021. október 22.

Megérkezett 2021 egyik legjobban várt – gyerekeknek és gyereklelkű felnőtteknek szóló – regénye, A karácsonyi malac! A Harry Potter-sorozat óta ez az első történet, amelyet Rowling kifejezetten gyerekeknek írt. Magyarországon az Animus Könyvek gondozásában jelent meg.

Bár J.K. Rowling tavaly világszerte elérhetővé tette előbb online, később pedig könyv formában Az Ickabog című meseregényét, az a történet még a Harry Potter-sorozat előtt született, így Rowling már alig várta, hogy olvasói a kezükbe vehessék legújabb „gyermekét”, a Püsmacot kereső Jack meséjét.

Szenteste napján a nyolcéves Jack mostohanővére kidobja az autó ablakán a kisfiú imádott játék malacát, Püsmacot. Az elnyűtt plüssállat helyére egy vadonatúj malac érkezik, de a kisfiú vigasztalhatatlan, hiszen Püsmacot senki sem pótolhatja. Ám karácsony éjjele a csodák ideje, amikor minden életre kelhet…

Így aztán Jack és bosszantó új játéka, a karácsonyi malac kockázatos utazásra indul az Elveszettek Birodalmába, hogy kimentsék a fiú legjobb barátját a szörnyűséges, játékpusztító Veszejtő markából. A veszélyes kalandban segítségükre van egy beszélő uzsonnásdoboz, egy bátor iránytű és egy Remény nevű szárnyas lény, de igyekezniük kell, mert ha nem találják meg Püsmacot még éjfél előtt, soha nem jutnak haza!

Az önálló történet, amely nem kapcsolódik Rowling korábbi munkáihoz, 6–8 éves kortól ajánlott, és ahogy azt már megszokhattuk a világ egyik legnagyobb mesélőjétől, tökéletes olvasmányélmény lehet az egész családnak.

„Nagy izgalommal várjuk J.K. Rowling legújabb meséjének fogadtatását, és reméljük, a magyar gyerekek is örömmel vetik bele magukat Jack és a karácsonyi malac izgalmas kalandjaiba. Rowling ismét egy varázslatos utazással csinál kedvet az olvasáshoz, pont úgy, ahogy korábban a Harry Potter-sorozattal. És ahogy az olvasók már megszokhatták, természetesen most is kiadónk kiváló munkatársa, Tóth Tamás Boldizsár dolgozott a magyar fordításon, ami – mint mindig – rengeteget ad hozzá a szöveghez” – mondta dr. Szemere Gabriella, a Central Kiadói Csoport, az Animus Könyvek ügyvezető igazgatója.

Egyre több a stroke-kal diagnosztizált koronavírusos eset

2021. október 21.

Világszerte egyre több fertőzött fiatalt és középkorú pácienst diagnosztizálnak stroke-kal. Még a járványkitörés kezdetén a kutatók arra mutattak rá, hogy a vírus elsősorban a tüdőt támadja meg. Az elmúlt hónapokban azonban több olyan esetről számoltak be, melyekben a koronavírus és a stroke kialakulása között találtak összefüggést. 

Egy friss kutatás szerint fiatalabb betegeknél a stroke akár az első tünete is lehet a koronavírus-fertőzésnek. A koronavírus olyan cerebrovaszkuláris (agyi erekhez kötődő) eseményeket válthat ki, mint például a stroke. Azokban az amerikai régiókban, ahol magasabb volt a fertőzöttek száma, ott stabil vagy megnövekedett számú ismeretlen eredetű stroke-kal diagnosztizált betegekről számoltak be. Olyan betegekről, akiknél nem találtak stroke kialakulásához vezető  tipikus kiváltó tényezőt– vagyis nem volt előjele a stroke-nak. Azóta már számos hasonló esetről számoltak be világszerte.

A stroke egy összefoglaló kategória, melyet az esetek 80-85 százalékában agyi érelzáródás okoz, aminek következtében az adott ér által ellátott agyi terület nem kap elég vért, infarktus, azaz agyi elhalás következik be. A fennmaradó esetekben vérzéses stroke lép fel, azaz egy ér megrepedésének következtében az agyban vérömleny alakul ki, ez utóbbit nevezzük agyvérzésnek. Míg más betegség, például a szívinfarktus esetében elterjedt, hogy szúró mellkasi fájdalom észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, a stroke tünetei kevésbé egyértelműek lehetnek.

Agyi érelzáródást, ún. iszkémiás stroke-ot, vagy a keringési rendszerben máshol (szívben, nagyobb artériákban) képződő, majd onnan a véráramba kerülő vérrög, vagy helyileg az érfalon kialakuló felrakódás, plakk okoz. A stroke hazánkban hozzávetőlegesen 40–50 ezer embert érint évente, Európában pedig a harmadik leggyakoribb a halált kiváltó tényezők között. Attól függően kezelhető a stroke, hogy melyik típusáról van szó. Az iszkémiás stroke esetén (ilyenkor az agyi eret vérrög blokkolja) az érelzáródást gyógyszerrel kezelik, a vérzéses stroke előfordulásakor pedig akár sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.

A stroke jól felismerhető tünetekkel jelentkezik: hogyha az arc egyik felének elernyedését, a száj lecsüggedését vagy a végtagok elzsibbadását észleljük, esetleg előjel nélkül kialakuló erős fejfájással, kommunikációs nehézségekkel, beszéd- vagy látászavarral küszködünk, ne várjunk a tünetek elmúlására.

Ha valaki egyszer már átesett stroke-on, sajnos fennáll az esélye, hogy a probléma ismét fellép. Ha valakinél magas a kockázata annak, hogy vérrög alakuljon ki a szervezetében – pl. pitvarfibrillációja van – véralvadásgátló terápiával csökkentheti a stroke kialakulásának lehetőségét. Az innovatív készítményeknek köszönhetően ma már elérhetők olyan terápiák amiket elegendő naponta egyszer, szájon át alkalmazni. 

A kutatás eredményét tekintve megállapították, hogy a koronavírust a stroke új okának vagy rizikófaktorának kell tekintenünk. Legalábbis, a stroke-ban szenvedő betegeket fontos tesztelni, hogy megfertőződtek-e az új típusú koronavírussal, főleg ha fiatalok (50 évesnél fiatalabbak) még a COVID-19 jellemző légzési tüneteinek hiányában is.²

Hogyan lehet a hátfájdalom a prosztatarák tünete?

2021. október 21.

Ha a prosztatarák tüneteire gondolunk, leginkább a fájdalom, a vizelési panaszok jut eszünkbe, de dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa elmagyarázza, hogy hogy lehetséges, hogy egyes esetekben a hátfájdalom is utalhat erre.

A hátfájdalom sosem az egyetlen tünete a prosztataráknak  

– Fontos tudni, hogy bár lehet összefüggés a hátfájás és a prosztatarák közt, de ez sosem az egyetlen jele a betegségnek – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – Az összefüggés abban állhat, hogy előrehaladott prosztataráknál a daganatos sejtek a prosztatából kiindulva más testrészekhez is eljutnak, és az áttétek általában először a csontokban jelennek meg. A hát alsó szakasza, a csípő, és a bordák pedig a prosztatához igen közel helyezkednek el. Tehát a hátfájdalom ebben az esetben nem a mozgásszervek problémáiból, vesebetegségből vagy valamilyen gyulladásból ered, hanem a daganat okozza.     

A prosztatarák legjellegzetesebb tünete a vizelési probléma

A krónikus hátfájdalom számtalan ok miatt kialakulhat, és amennyiben prosztatarák okozza, valószínű, hogy már megszületett erről a diagnózis. Azonban fontos, hogy ne várjuk meg azt a stádiumot, amelyben már következmények panaszok is megjelennek, és már az első tünetek megjelenésekor forduljunk urológushoz. A korai felfedezés jelentőségét az orvosok nem győzik hangsúlyozni, hiszen ha az első stádiumokban elkezdődik a kezelés, igen jók a túlélési esélyek. Ugyanakkor a későn felfedezett esetek miatt még mindig a prosztatarák a vezető halálok a daganatos betegségek listáján.

Ezért azok a gyakori tünetek, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni:
– gyakori, sürgető vizelési inger, amely éjjel is jelentkezhet,
– probléma a vizelés elindításával és befejezésével,
– vizelet visszamaradás,
– vizelés és/vagy ejakuláció közben jelentkező fájdalom,
– vér megjelenése a vizeletben.
Ha ilyen jelenségeket tapasztalunk, nem szabad pánikba esni és a legrosszabbra gondolni, hiszen ezek lehetnek a prosztata megnagyobbodás és a prosztatagyulladás jelei is, azonban minden esetben fontos a kivizsgálás és a kezelés.

Játékok borús napokra

2021. október 20.

A gyerek ilyenkor csak kummog a szoba sarkában, vagy éppen az éppen kéznél lévő szülő zsebében túrkál, hogy a napi internet kávéházra valót megszerezze magának még a nyaralás alatt is? Robbantsuk ki a gép elől, és irány a nappali, vagy a friss levegő! Játsszunk!  

Játsszunk!

A picikkel könnyebb a dolgunk, ők még bármiben benne vannak. A homokozó, egy jópofa célbadobálás, vagy a felfújt gyerekmedencében való "horgászás" éppen úgy szórakoztatja őket, mint egy memória játék, vagy színkirakó. A lényeg, hogy a szülő velük legyen.

Kamaszok és szülők

A nagyobbacska gyerekek is szívesen játszanak a szülővel, ha az elfoglaltság nem "cikis" vagy "dedós". Már az is előrelépés lehet, ha a befordult kiskamasszal képesek vagyunk kiülni az erkélyre vagy a teraszra és egy táblás játékot játszani. Ne eröltessük a szobában olyan sikeres Aktivityt, ha a gyerek szégyenlős, elképzlehető, hogy nem akar idegenek szeme láttára hülyén mutogatni, nevetség tárgyává válni. Az ő lelkük nagyon érzékeny! Vannak más, fejlesztő játékok, például a scrabble, vagy a betűtorony, vagy bármi olyan társasjáték, ami egy-egy online ismert játékhoz kötődik. 

Nagyon jó kerti játék lehet a lengőteke is, de ehhez egy picit több előkészület, beszerzés szükséges. Ezt is játszhatja együtt minden korosztály, szabályai egyszerűek.A darts is ilyen, mivel a táblát kint és bent is felakaszthatjuk, sőt edzésként akár egyedül is lehet célba dobálni.

Játszhatunk tétben is!

Nyugodtan kitalálhatunk afféle "téteket" is, hogy ki megy el fagyiért a többieknek, vagy éppen ki moshatja le az autót, ha kisüt a nap. A tét soha ne legyen olyasmi, ami veszteségre bűntet, csak olyasmi, ami a nyerséget jutalmazza. (Például nem lehet tét, hogy hány oldalt kell olvasni a kötlező olvasmányból, ha nyer és ha veszít!) Figyeljünk arra is, hogy a fejlesztés ne legyen kioktató jellegű, vagy eröltetett, ha a gyerek valmit nem tud, ne fitogtassuk fölényünket és néha engedhetünk egy picit az ő javára, de úgy, hogy ebben ne legyenlenézés.

Zsugázás a nagyokkal

A 12-13 évesek már nagyon okosan meg tudják jegyezni a kártyajátékok szabályait. A römi, vagy más hasonló felnőtt játék fejleszti kombinációs készségüket és tényleg egyenrangú partnerei lehetnek a szülőknek, vagy akár más felnőtteknek. A gyerek olyankor nagynak érzi magát, ha egy esti kártyacsatába ő is beszállhat az apuékkal, sőt, ha az alkoholmentes sörből is kap egy kis pohárral, még inkább egyenrangú félnek érzi magát.

A titokzatos intuitív tudás

2021. október 20.

Albert Einstein nem az a tudós volt aki, ne használta volna a racionális gondolkodását, vagy a logikai képességeit. Nem lehet azzal vádolni, hogy misztikus, metafizikai "hókuszpókusszal" - mint nevezi sok materialista szemléletű ember azokat a jelenségeket, melyeket nem képes társítani egy már meglévő, értelmezhető emlékhez - érte volna el az eredményeit. Mégis ő mondta ki ezt az egyszerű bölcsességet: “Ami igazán számít, az az intuíció." Ő is tudta, hogy, az igazán fontos dolgok kivétel nélkül a fizikai érzékszervek számára elérhetetlen, s a logika számára megfoghatatlan valóságtartományból származnak. S oda csak az intuíció és az intuitív tudás segítségével jöhet létre a bepillantás. A kérdés: miként fordíthatod ezt a benned is létező képességet saját életed kiteljesítésére?  

Megfigyelheted, hogy az életed eseményeinek alakulása két fő dimenzióban halad. Az egyik a látható, felfogható, megérthető, s tervezhető. Míg a másik a rejtett, felfoghatatlan és megérthetetlen, s a bizonytalan. A látható világot elméddel, döntéseiddel és cselekedeteiddel közvetlenül is befolyásolni tudod. Ez az anyagi világ, ahol azok a hétköznapi események zajlanak, melyekben megvannak a választási lehetőségeid. Például hol dolgozz, mihez kezdj a szabadidőddel, vagy éppen kivel töltsd el azt. Itt egy logikus, értelmezhető ok – okozati viszonyrendszer működik, melyet már jól ismersz, és a racionális logikával fel is tudsz fogni.

Ezen túl pedig ott vannak azok az események, melyek látszólag „csak úgy megtörténnek”, vagy az ötletek, ihletettség, amely csak úgy megjelenik. Mégis alapvetően ezek képesek valóban megváltoztatni életed alakulását (sokszor mélyebben, mint szeretnéd és remélni mernéd).

Nevezzük ezt most a felfoghatatlannak, mivel a hagyományos gondolkodásmóddal nem igazán érthetők azok az összefüggések, melyek létrehozzák a látható világban megjelenő „véletleneket”. Ez a dimenzió már a kvantumvilág összefüggései szerint működik (nem folytonos változás, összekapcsolt hierarchia, kvantum összefonódás, stb.), ahol a hagyományos logika és érzékelés már nem alkalmazható. Azonban egy lazább, nyitottabb elmeműködés elsajátításával ráérezhetsz az itt zajló folyamatokra. S így akár fel is használhatod céljaid, vágyaid elérésére. Ez az intuíció, s nem holmi ködös megérzés, ami néha működik, néha nem.

Ha sokáig nem mozogsz, a fizikai szerveid elsatnyulnak. Ez természetes jelenség. Nincs ez másképp a belső szervekkel sem. Ha valaki beszél egy nyelvet, s évekig nem használja, akkor kell egy kis gyakorlás és munka, amíg visszajön a készség. Az intuíciót a legtöbb ember elfojtja magában, már a kisiskolás kortól kezdve. Pedig ahogy múlnak az évek, évtizedek egyre nagyobb szükség lenne rá. Sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy ha ezerszer átgondoljuk a helyzetet, akkor sem lehetünk biztosak a döntésünkben. Ilyenkor lenne szükség a valóban működő intuícióra. S a bizalomra iránta.

Az emberiség történetében már az ősidők óta voltak iskolák, technikák és módszerek melyek ezeket az anyagon túlmutató elveket, dimenziókat kutatták. Ezek vizsgálati irányai mindig az Élet alapvető kérdéseihez kapcsolódtak, mint az Ember létezésének értelme, jelentősége, az Univerzum célja, vagy a Valóság különböző szintjeinek mibenléte, s összefüggései.

Koraszülöttek oltása: nehezen oszlanak a tévhitek

2021. október 19.

Sok múlhat azon, hogy sikerül-e eloszlatni a koraszülöttekkel kapcsolatos tévhiteket. Az újszülöttek születési súlya, izomtömege ugyanis nincs hatással a védőoltások hatékonyságára, és ők is képesek a megfelelő immunreakciók kiváltására. A probléma globális, a WHO szerint tízből legalább 1 baba koraszülött ; 2013-ban már 1,1 millió csecsemő halt bele a koraszülés szövődményeibe.

Hazánkban is népbetegségről van szó: a koraszülöttek aránya 9% körül van. A szakorvosok azt javasolják, hogy minden stabil állapotú koraszülött születési súlyára való tekintet nélkül, kronológiai életkorban ugyanazt az oltási sort kapja meg, így többek között a gennyes agyhártyagyulladás és a rotavírus ellen, mint a többi csecsemő.

A koraszülött csecsemők számára nem a védőoltás veszélyes, hanem a fertőző betegségek
● Népbetegség hazánkban az összes élveszületés 9%-át kitevő koraszülés, évente kb. 8000 baba születik idő előtt
● A koraszülöttek nem, vagy nem a megfelelő időben kapják meg a javasolt védőoltásokat, mert olykor még az egészségügyi dolgozók is a tudományosan már megcáfolt tévhitek alapján döntenek
● A gennyes agyhártyagyulladást okozó baktérium elleni vakcina szó szerint életmentő lehet, a rotavírus elleni védőoltás pedig súlyos szövődményektől mentheti meg a gyengébb immunrendszerű koraszülött csecsemőt

A fertőző betegségek elleni védőoltások a koraszülöttek számára különösen fontosak lehetnek. Számos tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy sok koraszülött, kis súllyal született „éretlen” csecsemő szorul kórházi ápolásra, illetve veszti életét olyan betegségek miatt, melyek egyébként védőoltással megelőzhetőek. Az egészségügyi dolgozók egy részében még él a tévhit, hogy a koraszülöttek és a kissúlyú újszülöttek születési súlya, éretlenségi foka, izomtömege, illetve bizonyos betegségei befolyásolják a védőoltások hatékonyságát. Ez azonban tévedés: nagyon kevés olyan krónikus betegség van, melyek esetében ellenjavalt a védőoltás.

A probléma globális és egyre súlyosabb: a WHO jelentése szerint a világon évente 15 millió koraszülés történik, ami azt jelenti, hogy tízből legalább 1 újszülött túl korán jön a világra. Ez a szám világszerte egyre növekszik, szinte nincs olyan ország, amelyet ne érintene. 2015 volt az első év, amikor globálisan az idő előtti születésből eredő komplikációkba halt bele a legtöbb kisgyermek. A WHO 2013-as adatai szerint abban az évben 6,3 millió ötévesnél fiatalabb kisgyerek halt meg a világon, közülük mintegy 1,1 millió a koraszülés szövődményeinek vált áldozatává.

Magyarországon a koraszülések száma meghaladja az európai átlagot, szakemberek már népbetegségként emlegetik. Az Európai Unióban átlagosan 7,1% a koraszülések aránya az összes élveszületésen belül, ám a számok nagy szórást mutatnak az igen alacsony írországi adattól (5,5%) Ausztria 11,4%-os arányáig.

A számok gyakorlatilag évek óta nem változnak, csak kisebb ingadozást mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a 37. terhességi héten aluli élveszületettek aránya az összes újszülötten belül az elmúlt évtizedben minimális eltérésekkel 9% körül alakult.

A KSH adatai szerint hazánkban a születés körüli halandóság hosszú évtizedek óta kisebb megszakításokkal, de folyamatosan csökken, főleg a koraszülöttek jobb életesélyei miatt.

„Több tényező is szerepet játszik abban, hogy a hosszú évekig tartó stagnálást követően Magyarországon 2013 és 2015 között húsz százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság, mely az elmúlt évben 4,1 ezrelék volt – foglalta össze dr. Kocsis István, a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának osztályvezető főorvosa. Többek között a szemléletváltás az ellátásban, a noninvazív beavatkozások, így a gépi lélegeztetés új módszereinek gyakoribbá válása, a kevesebb vérvétel, a jobb műszerek és a családközpontú szemlélet. Ma már a koraszülöttekhez is beengedik a családot és ettől az újszülöttek bizonyíthatóan jobban fejlődnek. Táplálásukban nagyobb szerepet kap az anyatej, ami önmagában is protektív hatású, az anyai bőrflórával való kontaktus pedig szintén előnyösebb a babának az immunrendszer erősödése szempontjából.”

A koraszülöttek speciális gondozást igényelnek, hiszen a fertőzésekkel szembeni fogékonyságuk nagyobb, alacsonyabb az anya által a méhlepényen keresztül biztosított immunvédelem mértéke. Számtalan tévhit övezi azonban ezt a kérdést is.

Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke hangsúlyozta: „Nem felel meg a valóságnak, hogy a koraszülöttek ne lennének képesek megfelelő immunválasz kialakítására. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szoptatás, az anyatej szerepét: az anyatej az első védőoltás. Az anyatejjel többek között immunglobulinok jutnak a baba szervezetébe, melynek segítségével sikerrel veheti fel a harcot különféle fertőzésekkel szemben.”

Három tipp, hogy hogyan ismerd fel a ragadozó típusú embert

2021. október 19.

Miért nem vesszük észre időben, ki az, aki bánthat, erőszakos módon bántalmazhat minket, vagy másokat a környezetünkben? Sok esetben már késő a bánat… Lássuk, tehetünk-e valamit a pszichopata, ragadozó típusú emberek felismerésére!  

Katherine Ramsland írásából idézünk (Psychology Today):

"Mostanában írta valaki a blogomra az alábbiakat. ’Mindig megdöbbenek azon, amikor egy erőszakos cselekmény, szexuális erőszak után nekiállnak az emberek okoskodni, valaki igazán tudhatta volna… miért nem szóltak neki idejében… stb. és az is igaznak tűnik, hogy aki korábban gyanakodna az illetőre, azt leintik, vagy egyszerűen csak nem hisznek neki.’ Mint pszichológus ezt gondolom erről a kérdésről: azokat, akik képesek lennének kiszúrni a többiek között a ragadozókat – a predatorokat – az emberi viselkedés ismert jellemzőivel a torzítással, és a tagadással tévesztik meg. A ragadozók erre nagyon építenek, főleg akkor, ha észreveszik, hogy már kiszúrták viselkedésüket, és esetleg figyelmeztetik a többi embert is erre.

Tény, hogy a legtöbb esetben a gonosz (személy) támadása váratlanul, felkészületlenül ért minket. Amennyire frusztráló lehet az, hogy a figyelmeztetés süket fülekre talál, annyira egyértelmű, hogy ezeket az embereket teljesen normális hétköznapi, jóindulatú embereknek tartjuk…"

A következő részek az Inside the Minds of Serial Killers (Mi van a sorozatgyilkosok fejében) c. munkából származnak. Bár ez inkább valóban a címben említettekről szól, néhány dolog azonban vonatkoztatható a szexuális erőszakot elkövetőkre, és más erőszakos cselekményekre is.

"Sokan úgy vélik, hogy a pszichopata sorozatgyilkosok magányos, lúzer alakok, képtelenek a kapcsolatépítésre, tönkreteszik saját karrierjüket, alacsony műveltségűek, narcisztikusak, és csak a rövid távú, gyors jutalmazásban bíznak… Sajnos erre komoly mértékben rárakódik mindaz, ami irodalmi művekben, filmekben szerepelt, és ezt a fajta "gyilkos, ragadozó" figurát testesítette meg, azokat, akik a társadalom perifériájára szorulnak. A szörnyek azonban közöttünk élnek, és bár nem könnyű fellelni őket, mégis van néhány intő jel, ami azonosíthatja ezeket az embereket."

A szerző felsorol néhány amerikai példát: "Ted Bundy krízistelefonszolgálatot tartott fenn, és fiatal nőket gyilkolt. John Wayne Gacy házához közel temette el a meggyilkolt fiúkat, mialatt beteg gyerekekkel foglalkozott, és több vállalkozást is vezetett egyidejűleg. “Eyeball Killer” Charles Albrightnak mesterfokozata volt, több nyelven beszélt, tanárként dolgozott, és egy kiegyensúlyozottnak tűnő házasságban élt. A háromszoros gyerekgyilkos John Joubert egy gyermek cserkészcsapatnál dolgozott… és még sorolhatnánk hosszasan."

Ehetek burgonyát IR-esként?

2021. október 18.

Az inzulinrezisztenciásoknak egy meghatározott szénhidráttartalmú diétát kell követniük, ami már önmagában sem egyszerű, odafigyeléssel, folyamatosan egyeztetve a dietetikussal azonban nem korlátozásnak fogjuk megélni az étrendünket! Varga Dórát, a Budai Endokrinközpont dietetikusát kérdeztük. 

Az IR-étrend alapja a rendszeres, meghatározott szénhidrát tartalmú személyre szabott étkezés, melyben érdemes minél kevesebb gyors vércukorszint emelkedést okozó alapanyagot fogyasztani. Fontos, hogy nem kell teljes mértékben elhagyni a szénhidrátokat az étrendből, csupán a minőség, mennyiség kérdését kell rendbe tenni, és meg kell ismernie egy IR-esnek hogyan tud jó ételkombinációkat összeállítani, hogy finomakat egyen megfelelő vércukor – és inzulinszint elérése mellett.

A sokak által kedvelt köret, a burgonya is sajnos magas glikémiás indexű/GI-értékű, azaz gyorsan felszívódó szénhidrátok közé tartozik, ezért sok IR-es teljesen kiiktatja az étkezéséből. A krumpli önmagában ugyan mindig gyorsan felszívódik, az étrend tervezésnél azonban rendszeresen elfeledjük, hogy egy-egy alapanyagot nem önmagában, hanem egyéb élelmiszerekkel kombinálva eszünk meg, melyek mind-mind befolyásolják az elkészült étel vércukorszint emelő képességét. Az sem mindegy, miként készítjük el a burgonyát: a püré például magasabb glikémiás indexű, mint a héjában főtt krumpli, hiszen a pürésítés minden esetben gyorsítja egy alapanyag felszívódását. 

Amennyiben a kedvelt burgonyaköret mellé fogyasztunk pl. egy-egy szelet húst, akkor egy fehérjében gazdag alapanyag jelenléte miatt már kisebb a burgonya vércukorszint-emelő képessége. Ha mindezt még egy nagy tál friss salátakeverékkel is kombináljuk, akkor egészen szép mennyiségű rosttartalommal is ki tudjuk egészíteni az étkezést. Ezt fokozhatjuk: ha a salátánkra még egy kevés hidegen sajtolt növényi olajat is locsolunk (pl. olívaolaj, tökmagolaj, lenmagolaj, stb.), akkor jó minőségű zsiradék hozzáadásával kihozhatjuk a lehető legjobbat egy burgonyás köretből, és nem is lesz olyan gyors vércukorszint emelő hatása!

Párkapcsolati zavarok és mellékhatásaik, amiről ne kérdezze gyógyszerészét

2021. október 18.

Amíg nem ér a fülünkig a baj, addig hajlamosak vagyunk a szőnyeg alá söpörni a problémákat, amíg a kupac egy Himalája-nagyságú heggyé nem nő - ilyenkor orra esünk benne és kénytelenek vagyunk észrevenni... Az egyik fél - amelyik előbb érzékeli - legtöbbször nem akarja tudomásul venni a jelentkező tüneteket.  

Általában a pár női tagja kezdeményezi a „szervizelést”, míg a férfiak többnyire elzárkóznának, ám gyakran mégis részt vesznek benne, a feleség (barátnő) nyomásának engedve. Igaz, ez általában akkor van így, amikor ők ássák alá a kapcsolat alapjait, esetleg, már meg is van egy új partner, de legalábbis egy erős érzelmi-szexuális impulzus hatása alatt állnak.

Természetesen ez fordítva is megesik, azonban általában (nem mindig), főként, ha gyerekek is vannak a „csomagban”, az anyák etikailag korrektebben játszanak. Hangsúlyoznám, hogy általában, hiszen ezekben az esetekben is találkozom meggondolatlan, felelőtlen és egocentrikus döntésekkel, melyek kizárólag ösztönből generálódnak, és görcsösen a „na, és énvelem mi lesz?!” című mártírszakos produkciók prolongálódnak, jó nagy, nehezen kiegyengethető kátyút eredményezve.

22-es csapdája – a férfiegó

Férfiak esetében, még ez a pszeudo-önvédelmi zászló sincs lobogtatva, mintegy igazoló címke gyanánt – egyszerűen addig nem is hoznak döntést, míg az új szituáció véletlenül – vagy a harmadik résztvevő pressziójára, nagy kelletlenül vállalva a konfrontációt - felszínre nem bukkan. Sajnos ilyenkor, már, mint vulkán tör ki az igazság, ami addig takargatva lappangott. Ekkor lép fel a hatás-ellenhatás mechanizmusa, ami egy 22-es csapdáját hozhat létre, a sértegetés végtelenített játszmájával.

Repülj terápiára

Általában ez az a pont, amikor bejelentkeznek, a pár azon felének javaslatára, amelyik meg szeretné menteni a kapcsolatot. Ilyenkor sajnos előfordul, hogy ez egy vélt mentőöv, melybe kétségbeesetten kapaszkodik az egyik – míg a másik passzív, és kizárólag az unszolás miatt jelenik meg a párterápián. Homlokára, mintegy ki van írva; „örüljetek, hogy egyáltalán itt vagyok”. Sajnos ő nem produktív, kevéssé empatikus, szabadulna már, ezért nemigen működik együtt. - No, ez aztán nem egy konstruktív hozzáállás; bármely okból, bármelyik fél miatt is alakul ki ez a nem kívánt helyzet, és bármi is a cél, minkét alapító tagnak aktívan részt kell vállalnia ebben a programban. Az a fél, amelyik borít, általában passzívabb - sunnyog - pedig motivált is lehetne, miután az ő érdeke is az, hogy mihamarább és minél kevesebb sérüléssel le lehessen zárni a folyamatot.  Vagy éppen aktív, de ez öncélú, csak arra terjed ki, hogy „legyünk már ezen túl, van nekem fontosabb dolgom is...”

Nincs fontosabb dolog mint a tiszta helyzet

Pedig nincs. Ez, a legfontosabb, hogy az egykor virágzó, mára kiégett kertet tiszteljük meg azzal, hogy úgy lépjünk tovább, hogy legalább a gyomlálást együtt végezzük el. Sokszor „elfelejtik”, hogy egykor szerették egymást és, hogy többnyire nemcsak kettejüket, hanem a többi családtagot is érinti döntésük – főként, ha a folyamatba sorozatos és hiába való sárdobálás is vegyül. Mindig azzal kezdem a beszélgetést, hogy tudassam; egyrészt pártatlan vagyok, nem az a cél, hogy mindéképp „összevarrjuk” újra a két irányba tartó párt, de az ép lélekkel való továbblépés mindegyikőjüknek nélkülözhetetlen a létezés egészséges folytatáshoz – legyen az újra együtt, illetve külön. E nélkül az amúgy sajtkukac módjára fészkelődő, türelmetlenebb, kilépésben aktívabb fél is csak akkor tud érdemben új kapcsolatába átlépni, ha nem viszi a hátán régi kapcsolatuk erjedő szemét-gyűjteményét.

A vádak mérgező hulladéka

Arról nem is szólva, hogy a kimerítő vádaskodások, egymásra mutogatások mögött, már régebben ott lapulhatott az a mérgező hulladék, mely egy hirtelen külső hatásra egyszer csak aktiválódott, szivárogni kezdett. Ezek a szőnyeg alatti halmocskák, amíg, még növekedési szakaszban vannak - és persze indirekté állandó tápanyagot kapnak - primer szakaszban ugyanúgy kezelhetőek, mint egy betegség idejében felismerve. Amennyiben nem veszünk róla tudomást, lassan mindent megmérgez, és már nemigen lehet szétválasztani a kincset a salakanyagtól. Ha meg is próbáljuk kihalászni a kincs-darabokat, sajnos már összekenve, megrongálódva találunk rájuk.

A zen meditáció

2021. október 17.

A zen (kínaiul csan, szanszkritül dhjána) szó elmélyülést, meditációt jelent. A szó az évszázadokon keresztül meghonosodott használat alapján egy bizonyos módszer segítségével való elmélyülést jelenti: a légzés figyelésén keresztől való elmélyülést.  

Mivel egy, évszázadok alatt egészen Buddháig Buddha koráig visszanyúló, sőt az azt megelőző időkben kicsiszolt, valláshoz nem kötődő gyakorlatról van szó, szabadon végezhetjük, felekezeti, vagy hitbéli hovatartozástól függetlenül. Tehát a zen valójában egy tárgyas meditáció, melynek tárgya a légzés. Ez maga a gyakorlat: a légzés figyelése, s ebben is a nagyobb hangsúly a kilégzés figyelemmel kísérésére esik.

A zen nem vallás, a hagyományos értelemben, hanem egy gyakorlat, Buddha tanításán és és az azt követő nemzedékek tapasztalatán kicsiszolódott gyakorlat. A zen meditáció, egy bizonyos testtartás felvéve a légzés figyeléséből, a légzés folyamatának figyeléséből áll. A légzést természetesen mindenféle testtartásban lehet figyelni, de a zenben ez inkább ülést jelent. Ennek neve zazen.

A testtartás

Az ülésnek több formája lehet, de mindegyikben az a legfontosabb, hogy a csípőnk egy kissé, mintegy 15 fokban előredőljön, éppúgy mikor állunk, mert ha megfigyeljük, állás közben a csípő kissé előredől. Általában a széken ülve a csípőnk berogy, ami itt, a gyakorlat szempontjából helytelen, mert a csípő előredőlése biztosítja a szabad energia áramlást, s segíti azt is, hogy az idegrendszer nyugodtabb allapotba kerüljön, valamint a hátunkat sem kell megfeszítenünk, hogy egyenes legyen - a csípő dőlése ezt a feladatot is elátja.

Az ülés

A csípőnek ezt a dőlését úgy érhetjük el, ha - amennyiben a földön ülünk, a fenekünk alá teszünk egy 5-15 cm magas nem túl puha párnát. A lábunkat négyféleképpen tehetjük, nehézségi sorrendben:

a,1 
Üljünk a párna szélére, s lábainkat helyezzük lótusz ülésbe, azaz egyiket a másik combra, és viszont. Ez a legkényelmetlenebb, számunkra legszokatlanabb,de a leghatékonyabb is, s egyben ez a legszabályosabb ülésmód is.

A hasat kicsit toljuk előre, hogy enyhén kidülledjen. Ebben az ülésben is a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.

a,2
Üljünk a párna szélére törökülésben, majd az egyik lábunkat helyezzük a másik láb vádlijára, vagy combjára. (Un. féllótusz ülés) A hasat kicsit toljuk előre, hogy enyhén kidülledjen. Ebben az ülésben is igaz az, hogy a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.

a,3
Üljünk a párna szélére. Az egyik sarkunkat magunk alá húzzuk, körülbelül a gát elé, (ez azért lehetséges, mert a párna szélén, és magasabban ülünk, mint a sarkunk ), a másik sarkunkat tegyük a gát elé helyezett sarkunk elé, s a csípőt, ahogy már mondtuk toljuk előre, hogy a has egy kissé kidülledjen. (ennek a légzésnél lesz szerepe) Ebben az ülésben a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.

a,4
Ha túlnehéz lenne bármelyik tartás, akkor üljünk egy magasabb párnára lovaglóülésben úgy, hogy a csípőt itt is döntsük kissé előre! (Ha nem elég magas a párna ez nem fog menni) Európaiaknak általában ez az ülés a legkényelmesebb. Előfordulhat, hogy kissé merev a lábunk s túl kényelmetlen, olyannyira, hogy már a meditáció rovására megy, akkor ülhetünk széken is.

a,5
Ha széken ülünk - csússzunk egészen előre a szék szélére, egészen addig, amíg a csípönket előre tudjuk dönteni úgy, hogy a hasunk egy kissé kidülled. Ebben az esetben lábunkat kis terpeszbe nyissuk szét, a talpunk feküdjön a talajra. A test itt is három ponton nyugszik: farcsontok, és a két talp.