Önmagunk szeretetéről...

2023. augusztus 27.

Az önszeretet nem azonos a nagyképűséggel vagy az önteltséggel. És ki mondja meg, hogy mikor melyik győz? Ki mondja meg, hogyan kell elkezdenem önmagam szeretni? A szülők igyekeznek „nevelni” a gyerekeiket, elmondják, hogy mikor és hogyan kell viselkedni, de azt nem, hogy először magunkban kell rendet rakni, hogy kívül is rend legyen. Nem mondják el, mert őket sem tanította meg erre senki, ezért nincs példa, csak azt a mintát adják tovább, amit ők is kaptak. Mert a szülők terelgettek, számon kérték a leckét, megszidtak, ha rossz jegyet kaptunk, örültek, ha jobb lett a bizonyítványunk. Otthon és vendégségben „viselkedni” kellett, mert így volt úri és méltó… De azt soha senki nem mondta, hogy szeresd magad és tedd magad előre a sorban!

Megfelelni mindig másoknak?

Mindig csak azt hallottuk, hogy „ne légy önző”, „szeresd felebarátodat”, „kérj bocsánatot”, „cselekedj helyesen és szerényen”, „légy szorgalmas”, „ne legyél rossz kisgyerek”, és ebben a sok szabályban egyvalakit felejtettünk el: önmagunkat, de nagyon! Mert az emberek egész életükben valakinek meg akarnak felelni: szülőknek, tanároknak, rokonoknak, barátoknak, házastársnak… és közben saját magunkat rendeltük mindig a háttérbe. És persze azt hittük, hogy szerethetőbbek vagyunk, ha a másiknak adunk igazat, mert tudat alatt vagy tudat nélkül megvásároljuk az emberek elismerését, szeretetét, hiszen arra vágyunk… nagyon.

Mindenki a szeretetre vágyik, de az nem kívülről kell, hogy megérkezzen, hanem magunkon kellene kezdeni a törődést, a gondoskodást, a figyelmet, az önszeretetet. Magunkat kellene megkérdeznünk, jó-e nekünk az életünk, elégedettséget érzünk-e a partnerünk mellett, úgy szeret-e a másik, ahogyan én szeretném, vagy csak megalkuvóak vagyunk az életünkkel, mert beletörődünk a helyzetekbe és nem merünk kiállni a magunk igaza mellett? Nem merünk, mert attól félünk, hogy ha nem szolgálunk alázkodva – ez nem azonos az alázattal! –, akkor majd nem szeretnek minket. Pedig ez nem így van.

Merjünk nemet mondani!

Évtizedekig nem mertem „nemet” mondani, jóformán senkinek, mert igyekeztem megfelelni a másik embernek, de közben nem voltam jó saját magamhoz. Gyakran csak azért csináltam dolgokat, mert a másik embernek az igazát vagy a kérését teljesítettem. Valójában nem szerettem magamat! Egy ideje rájöttem, hogy aki igazán szeret, az elfogadja tőlem a „nemet” – mert én is elfogadom a másiktól –, ha történetesen neki nincs kedve egy programhoz, egy ételhez, egy koncerthez, egy véleményhez… Amikor elkezdtem megtanulni „nemet” mondani – számomra nem kívánt emberekre, helyzetekre –, akkor kezdtem megtapasztalni, hogy ez milyen jó dolog, és felszabadultam. Jó érzéssel párosult bennem az, ha megtehettem, hogy „nem teszek meg” valamit.

Az emberiség legintimebb titka! A nagy illemhelytan

2023. augusztus 26.

A civilizáció kétségtelenül legnagyobb vívmánya a vízöblítéses wc volt - elmélkedek el a nyári rendezvényeket, fesztiválokat járva, amikor beleszippantok a levegőbe, és messziről érződik a mobil toalettek semmivel össze nem téveszthető szaga. Budi, árnyékszék, klozet, klotyó, wc, rötyi, toalett... milyen sokféle elnevezéssel illetjük életünk azon helyét, ahol magányos órák ezreit töltjük el!  

Budi, árnyékszék, klotyó, wc, rötyi, toalett... milyen sokféle elnevezéssel illetjük életünk azon helyét, ahol magányos órák ezreit töltjük el!
 
"A korszerű fürdőszobákban a vécékagyló úgy emelkedik ki a padlóból, mint a tavirózsa fehér virága. Az építész mindent megtesz, hogy a test megfeledkezzen nyomorúságról, és az ember ne tudja, mi történik beleinek hulladékával, amikor felzúg fölötte a tartályból leeresztett, sodró víz. A csatornák csőhálózata, jóllehet csápjaival a lakásunkig hatol, gondosan el van rejtve tekintetünk elől, és mi semmit sem tudunk az ürülékek láthatatlan Velencéjéről…"- elmélkedik Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című művében, egyúttal emblematikusan összefoglalva az emberiség egyik legnagyobb vívmányának szerepét és a belek ürítéséhez kapcsolódó gondolatokat.

Valóban, az emberi széklet sok helyen tabunak számít, és nagyon sokfajta viszonyulást alakított ki az emberiség történetében. Vannak kultúrák, ahol úgy gondolják, gondosan el kell földelni, különben rosszakaróink felhasználhatják rontásunkra, a földművelő népek viszont teljesen természetes módon használják fel trágyaként a mezőgazdaságban.

S mi a helyzet az európai kultúrákban? Európában összességében elmondható, hogy az emberi ürülékhez a szenny, piszok és tisztátlanság képzetei kapcsolódnak, amitől valamilyen módon igyekszünk megszabadulni. Nem véletlen, hogy a pszichoanalízis is leszakít egy darabot az ember személyiségfejlődéséből, s anális korszaknak nevezi el a szobatisztaságra szoktatás fontos időszakát.

A nagy wc-sztori
A korábbi korszakok sokféle, ámbár többnyire gusztustalan és egészségtelen alternatívát kínáltak fel elődeinknek ürüéküktől való megszabadulásukhoz. Pedig az ókori Rómában már nyilvános latrinákat használtak (sós vízzel telt edényeket), a magánházakban pedig vízöblítéses, zárt illemhelyek is voltak; bár a köznép továbbra is különféle éjjeliedények mellett tette le a voksát. A Birodalom bukásával azonban befellegzett a kulturált illemhelyeknek is, s kissé szagosabb korszakok köszöntöttek be.

A középkorban elsősorban kübliket, biliket használtak (volt, hogy egy egész család ugyanazt), melyek tartalma nemes egyszerűséggel landolt az utcára az ott csordogáló szemét közé, vagy rosszabb esetben az arra sétálók nyakába.

Az első konszolidált wc-előd szintén a középkor találmánya volt, egy falba mélyeszet egyszemélyes gardrób, ahol a kíváncsi szemek elől némileg intim maradt az intimnek szánt művelet. A folyóügyek azonban továbbra is elsősorban az utcán, és a városfalak mentén bonyolódtak; vidéken némileg kultúráltabban, emésztőgödrök segedelmével (latrina).

Óda a semmittevéshez, avagy a passzív pihenés jelentősége

2023. augusztus 26.

Gondolkodjon el azon, hogy ön milyen szinonimákat ismer arra a szóra, hogy „pihenés”! Talán „semmittevés”? Esetleg „lustálkodás”? Pszichológusként gyakran ezeket hallom a kliensektől, amikor arról beszélnének, hogy legszívesebben hogyan töltenék a hétvégéjüket: kanapén bekuckózva, olvasva, filmet nézve. Ezek fontos feltöltő tevékenységek, amiket én inkább szeretek „passzív pihenésnek” nevezni. Ezek azok a tevékenységek, melyek során nem aktívan kapcsolódunk ki, pl. sétálással, sportolással, múzeumlátogatással stb., hanem amikor terv nélkül, „csak úgy” beszélgetünk a párunkkal a fotelben elheverve, vagy csak úgy „nézünk ki a fejünkből”, zenét hallgatva, amikor „elmélázunk” az erkélyen ülve.

Ez sokak számára elképzelhetetlen – hiszen mindig lehetne feladatot találni a ház körül, a gyerekekkel, az unokákkal stb.

Sokak a pihenést elvesztegetett időnek találják, hiszen arra gondolnak, hogy sok hasznosabb dolgot el lehetett volna végezni ez idő alatt.

Valóban: kedvenc szappanoperánk egy epizódja alatt pont el lehetett volna mosogatni, olvasás helyett akár a számlákat is be lehetett volna fizetni, és csevegés helyett akár a vacsorát is meg lehetett volna főzni. Ez a mentalitás megakadályozza a teljes körű feltöltődést, energiánk megfelelő menedzselését.

A társadalom is az utóbbi hozzáállást támogatja. Már maga a tény, hogy a szókincsünkben sincsenek megfelelő kifejezések a passzív pihenésre, árulkodó. Sőt, gyakran a tevékenység hiányával írjuk le a pihenést, hogy olyankor „semmit sem teszünk”. Pedig a pihenésnek a passzív formája (is) egy fontos és hasznos tevékenység az emberek életében, mert ilyenkor hatékonyan teszünk a feltöltődésünkért, lelki egyensúlyunkért.

Kérdezze meg gyógyszerészét!

2023. augusztus 25.

A gyógyszer: termék (pl. tabletta + információ). És egyben fontos a gyógyszerészek tudásába vetett bizalom is a betegek részéről. Az információ egy fontos része a megfelelő gyógyszerhasználatnak, mire kaptuk, meddig kell szedni, mikor, és hogyan. Krónikus betegek esetében jó, ha nemcsak saját háziorvosuk van, hanem egy olyan általuk választott patika is, ahol rendszeresen váltják ki gyógyszereiket.

Itt ismerik őket, és ez segítségére van a gyógyszerésznek is pl., hogy felismerjen gyógyszerelései problémákat, a beteg számára megfelelő nem vényköteles gyógyszert tudjon ajánlani, ha szükséges. Nem kell előtte külön kikérdezni a beteget, milyen gyógyszereket szed. A rendszeres gyógyszerkiváltás miatt a patika is „számít” a betegre, így a recept kiváltáskor, nagy valószínűséggel, készleten lesznek a szokásos gyógyszerei, nem kell visszamenni érte.

Mit kérdezzek gyógyszerészemtől a gyógyszer kiváltásakor?

Mire és hogyan kell szedni a gyógyszert? Itt fontos tájékoztatást kaphatunk: csak az orvos által előírt, sokszor évekig tartó rendszeres gyógyszerszedés hozhatja meg a kívánt terápiás eredményt a krónikus betegségeknél. Természetesen lehet, hogy olyan gyógyszert írnak fel, amit pár napig kell csak szedni, itt érdemes rákérdezni, akkor is szedjem-e a gyógyszert, ha már úgy érzem meggyógyultam?

Fontos információk:

1. Naponta hányszor?

2. Mikor (étkezés előtt – ez fél órát jelent –, után, vagy akár közben, este, mint pl. a koleszterinszint-csökkentők, vagy reggeli étkezés előtt, pl. a pajzsmirigygyógyszerek)?

3. Milyen folyadékkal vegyem be? Legjobb a víz, de sokszor ennek mennyisége is fontos lehet. A grépfrútlével való bevétel azonban a legtöbb gyógyszernél nem ajánlott.

4. Sok esetben a gyógyszerek bevétele nem történhet egyszerre. Pl. egyes hurutoldó és antibiotikum bevétele között 2 órának kell eltelnie.

5. Fogyaszthatok-e alkoholt a gyógyszer szedésekor? Van olyan gyógyszer, ami mellett tilos, mert súlyos mellékhatásokat okozhat.

Ugyanis mindezek befolyásolhatják, hogy a gyógyszer kiváltja-e a tőle elvárt hatást. Olyan kérdésekre is választ kaphatunk, amiket elfelejtettünk az orvosunktól megkérdezni. Krónikus betegnél, ha a gyógyszerszedéssel rendeződik az állapot, felmerülhet a betegben a gondolat, kevesebbet szedjen a gyógyszerből, hiszen most jó volt a vérképe, vérnyomása. A gyógyszerész egy mondattal rávilágíthat, hogy a jó eredmény az eddigi orvos által beállított terápia betartásának köszönhető, és ezek az értékek akkor lesznek tarthatóak, ha továbbra is az előírt módon szedi a beteg a gyógyszerét. Az utóbbiak jól rávilágítanak, hogy a gyógyszer csak a hozzá kapcsolódó információval együtt érheti el a megfelelő hatást.

Segíthet a szülésben a kismama-torna

2023. augusztus 25.

Évtizedekkel ezelőtt még kevesebb figyelmet kapott a várandósok fizikai felkészítése a szülésre, ma már szerencsére sok mozgásforma közül választhatnak a kismamák. De miért fontos, hogy rendszeresen mozogjunk áldott állapotban is?  

„A várandósság nem betegség, azonban egy különleges állapot, amely nagymértékben igénybe veszi a női testet és a lelket is. A kismamák olyan érzéssekkel találkoznak, amelyekkel korábban nem és ezeket meg kell tanulniuk kezelni” – kezdi Jeges Jutka, négygyermekes édesanya, aki huszonöt éve tart dinamikus kismama-tornát és már több mint tízezer várandósságot kísért végig. – „A rendszeres mozgás hozzájárul ahhoz, hogy a kismama testileg és lelkileg is felkészüljön a szülésre, sőt konkrétan segíthet is a szülés könnyebbé tételében.”

Vannak nők, akik a korábban végzett sportot folytatják várandósan is, sokan azonban kifejezetten erre az időszakra kialakított tornát, jógát vagy hasonló mozgásformát választanak. A speciálisan kismamáknak kifejlesztett mozgássorok segítenek abban, hogy a nők tudatosabban éljék meg a várandósságot, enyhítsék annak nehézségeit – mint például a hátfájás –, lazítsák az izmokat, javítsák a keringést és kézben tudják tartani a súlygyarapodást.

„Az én tornáimon intenzív mozgással tartják meg erőnlétüket a kismamák, de legalább ennyire fontos a lelki támogatás. Különösen az első gyermeknél, a támogató közösség, a tabuk nélküli beszélgetések, a kérdésekre és kételyekre kapott válaszok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hölgyek magabiztosan készüljenek a gyermekáldásra” – mondja az Inspiráló Nők Díjjal is jutalmazott Jeges Jutka. – „A magabiztosság, a félelmekkel való szembenézés és a fizikai erőnlét pedig óriási segítséget jelenthet a szülőszobán és a gyermekágyas időszakban.”

A hidratálás fontossága

2023. augusztus 24.

A vizet nemhiába hívják éltető elemnek, a Föld és az emberi szervezet számára is. A víz valamennyi élő szervezet fő alkotórésze, az emberi test legnagyobb mennyiségben előforduló összetevője. Egy újszülött testtömegének akár 75%-a is lehet víz, ez az arány születéstől az időskorig folyamatosan csökken.

Az éhség mellett az ember másik nélkülözhetetlen ösztöne a szomjúság érzése.

A vízfelvételt egészséges szervezetben azonos mennyiségű víz leadása követi. A test víz-, ill. folyadékegyensúlyára számos tényező hat:
– A környezet- és a testhőmérséklet.
– A testmozgás: a testhőmérséklet növekedésével a vízleadás is folyamatosan fokozódik a verejtékezés és kilégzés által.
– Érzelmi vagy fizikai stressz.
– Egyes betegségek.
– Trauma előidézte sérülés (pl. égés vagy zúzódás).
– Egyes gyógyszerek, pl. vízhajtók hatására fokozódik a veséken keresztüli folyadékkiválasztás.
– Abnormális folyadékvesztés, pl. hasmenés, hányás.
– Abnormális folyadék-visszatartás, ödéma.
– Életkor, bizonyos állapotok, pl. várandósság, szoptatás időszaka.

Szédül, kettős látása van? Ezek a tünetek lehetnek akár a stroke előjelei is!

2023. augusztus 24.

A stroke,átmeneti agyi keringészavar (TIA) – hasonló tünetek

• Hasonlóságok

Ha valaki szédül, kettős látása van, erős fejfájásra panaszkodik, nehezített a beszéde, csökken az izomereje, vagy féloldali gyengeséget, esetleg bénulást tapasztal, elképzelhető, hogy stroke-ot szenvedett, amely azonnali orvosi ellátást igényel.

Lehetséges azonban, hogy nem stroke, hanem TIA (átmeneti agyi vérkeringészavar) áll a panaszok hátterében. A két betegség könnyen összetéveszthető, mert a tünetek nagyon hasonlítanak egymáshoz.

• Különbségek

A hasonlóság mellett azonban a két állapot között jelentős különbség is van. Ez annyit jelent, hogy míg stroke-nál nem múlnak el, addig a TIA esetében viszonylag rövid időn, legtöbbször 24-72 órán belül teljesen megszűnnek a panaszok. Amikor az ijesztő tünet együttes elmúlik, akkor a beteg rendszerint megnyugszik. Ezeket a tüneteket azonban semmiképpen sem szabad elbagatellizálni! Fontos kivizsgálni, hogy mi is okozta a problémát, ugyanis a TIA-t nem ritkán stroke követi, így a megelőzés kiemelt jelentőséggel bír. Egy friss kutatás szerint ugyanis a TIA-n átesett betegek 10-15 százalékánál 3 hónapon belül szélütés következik be.

Mi áll a háttérben?

A stroke és a TIA hátterében is a leggyakrabban az agyat vérrel ellátó erek szűkülete, meszesedése, vérrögösödése áll, amely miatt a vér nem tud szabadon áramolni. A stroke esetében az agy egyes részének/részeinek a vérellátása megszűnik. Ilyenkor egy érfalról leszakadó vagy egy szívből kiinduló rögöcske megakadályozza az agyi erekben a szabad véráramlást. Ennek agyi infarktus, illetve agyvérzés a következménye. TIA (átmeneti iszkémiás roham /transiens ischaemiás attack) esetében azonban a zavar átmeneti, a keringés nem szűnik meg véglegesen, és egy idő múltán ismét megfelelővé válik.

Ahol egészség van, minden van!

2023. augusztus 23.

Ha az egészségünk kerül fókuszba, nagyon sokan a halogatás nagymesterei vagyunk. A kifogások és a magyarázatok sora soha nem ér véget, ha arról van szó, hogy kicsit jobban oda kellene figyelnünk magunkra, amire meg is mutatkoztak szervezetünk részéről az első intő jelek. Pedig a legjobban ilyenkor kellene résen lenni, cselekedni, mert ha már kialakulásuk kezdetén kezeljük a kisebb vagy éppen nagyobb problémákat, azzal nagyon sokat tehetünk életminőségünk fenntartásáért, javításáért. Nem utolsósorban pedig jó eséllyel elkerülhetjük a komolyabb betegségeket.  

Ne csak akkor forduljunk szakemberhez, amikor már elviselhetetlenné, élhetetlenné válik egy-egy tünet. Fontos, hogy olyan kapcsolatot alakítsunk ki saját magunkkal, amelynek alapja a folyamatos törődés. Mert ki ismerhetne jobban bennünket, mint mi magunk, ki figyelhetne jobban ránk, mint saját magunk? Ez óriási felelősség, de egyben lehetőség is, hogy ne csak elszenvedői, hanem aktív alakítói legyünk az életünknek.

„Nem állítom, hogy a mai környezetben gyerekjáték lenne az egészségmegőrzés. A mögöttünk lévő pandémia, az igencsak súlyos terheket ránk rovó gazdasági helyzet, és még sok más egyéb, elképesztő mértékű stresszt tud generálni nap mint nap, ami, mint tudjuk, hosszú távon kifejezetten sok kárt okoz egészségi állapotunkban. A folyamatos rohanásban, megfelelési kényszerben könnyen ott találjuk magunkat, hogy mindenre kell, hogy jusson idő, kivéve önmagunkra. Márpedig a jóllétünk mindennek az alapja. Ha egészségesek vagyunk, jó a közérzetünk, tele vagyunk energiával, az kihat a környezetünkre és a tevékenységeinkre is”, hívta fel a figyelmet dr. Fábián Mária neurológus, egészségszakértő.

Tudjuk, mégsem tesszük!
A csapból is az folyik, mi az egészség megőrzésének négy legfontosabb alappilére, mégsem törekszünk rá eléggé, hogy beépítsük őket az életünkbe. Akármennyire is sietősek a napjaink, soha nem az étkezésre szánt időn kell spórolni. A testünk elsődleges tápanyagforrásai ugyanis azok az ételek, amiket elfogyasztunk. Sokat árthatunk vele, ha rendszertelenül, hol semmit, hol pedig óriási mennyiséget eszünk, vagy éppen napról napra gyorséttermekben intézzük el futtában az étkezéseket. De éppen ennyire lényeges az is, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot juttassunk a szervezetünkbe, ami nem koffein, nem cukros vagy éppen cukormentes üdítő, hanem színtiszta víz.

„Rászoktunk arra, hogy nagyon kényelmes életet élünk. Lehetőség szerint mindenhova autóval vagy tömegközlekedéssel megyünk, lépcsők helyett pedig főként a liftet használjuk. Ha nem szánunk külön időt a mozgásra, könnyen és rövid időn belül arra eszmélhetünk, hogy testsúlyunk gyarapodott, energiaszintünk gyakran még a legfontosabb napi teendők elvégzéséhez sem elegendő”, fejtette ki a szakember.

Negyedik pillérként a vitaminok és az étrend-kiegészítők alkalmazását említette. Meglátása szerint pótlásukra azért van különösen nagy szükség, mert napjainkban sokkal kevesebb fordul elő belőlük természetes formában a zöldségekben és a gyümölcsökben, mint 50 vagy akár 100 évvel ezelőtt.

Távozz tőlem haspuffadás!

2023. augusztus 23.

Felfúvódás, emésztési zavarok, bélpanaszok, zsírpárnák lerakódása a hastájékon… Sok gondot, sőt kínszenvedést is okozhatnak ezek a gyakran előforduló tünetek. Pedig általában mi vagyunk a hibásak benne – főként helytelen táplálkozásunk és mozgásszegény életmódunk miatt. Ezért ne késlekedjünk, és tegyünk lépéseket az emésztéssel összefüggő problémák ellen.

Ahhoz, hogy hasi panaszainkat, emésztési gondjainkat elkerüljük, többek közt friss, rostos élelmiszereket, elegendő vizet, sovány proteineket kell fogyasztanunk, kímélnünk kell a bélflóránkat, emellett nem árt a nyugalmas élet, a jó alvás, és fontos a rendszeres testmozgás is. Soknak tűnnek ezek a követelmények?

Hiszen gyakran fogyasztunk pl. iparilag feldolgozott élelmiszereket, készételeket, vagy főzünk cukrosan, sósan, sütünk zsiradékban, emellett pedig előfordul, hogy rostokban, vitaminokban gazdag táplálékot nem eleget veszünk magunkhoz. Italaink sem mindig megfelelőek – gyakran sok az édes, szénsavas üdítő, a kávé, az alkohol köztük. És ami a mozgást illeti: egy kiadós vacsora után szívesebben heverünk le a kanapéra tévét nézni, mint hogy elindulnánk egy hosszabb esti sétára a friss levegőn. Nem csoda hát, ha az eredmény haspuffadás, rossz emésztés, hízás a gyomor-has tájékon.

A nélkülözéseinkről...

2023. augusztus 22.

Nélkülözünk embereket, luxusnak számító ruhákat, télen az epret, mert drága, szeretetet, szerelmet és sokfajta érzést, amit szeretnénk, és persze nélkülözzük amit vagy akit nem is szeretnénk magunk mellett, de azt saját elhatározásunkból tesszük. Vajon azok vagyunk-e, akik lenni szeretnénk, vagy csak megközelítjük az önmagunkról elképzelt és a vágyott képet? Ugyanis néha önmagunkat is nélkülözzük, mert vannak helyzetek az életben, amikor másokat helyezünk előtérbe, mikor a másik a fontosabb. Ki tudja? Talán a lelkünk, mert ott van a válasz minden kérdésünkre, csak nem mindig halljuk meg, mert túl nagy a zaj a világban, és talán néha belül is. Egy szülő a gyermekeit, unokáit biztosan előbbre helyezi önmagánál, a szerelmes ember is előbbre helyezi szerelmét, legalábbis a „rózsaszín ködös” időkben.

Volt olyan ember az életemben, aki nélkülözött engem, pedig azt állította, hogy szeret. A nélkülözése eleinte pokolian fájó volt, majd idővel egyre jobban tudtam élni az életemet nélküle is. Néha-néha fellángolt bennem a vágy, hogy milyen jó lenne, ha az a bizonyos ember nem tudna nélkülem élni, egy napot sem tudna elvesztegetni nélkülem. Aztán megértettem, hogy aki képes nélkülözni, az valójában nem szeret és sosem szeretett.

Ez a fájdalmas felismerés aztán elvezetett a mai önmagamhoz: megértettem, hogy a boldogságom a saját kezemben van, és ne a másik érzéseitől várjam. Megértettem, hogy akinek nem hiányzom, az után nekem sem kellene sóvárognom és várakoznom, hiszen remekül megvan nélkülem is. A sok szép és mézédes szó elszáll, a tett beleég az ember szívébe, és az együtt átélt és megélt minőségi idő számít igazán. Együtt, amikor jobban örülünk a másik örömének, és ezáltal leszünk mi is boldogabbak.

Mondják, nem viszünk magunkkal semmit a halálunkkor, legalábbis a házunkat, autónkat, pénzünket nem, de az emlékeinket, a közös boldogságokat elvisszük, mégpedig a lelkünkben.

Mert a lélek örök, a lélek utazik világokon, univerzumokon át, és emlékezik. Azt írta Máté apostol: „ahol a kincsed van, ott a szíved is” – milyen szelíden tiszta ez a megállapítás. Hiszen a szerelmes ember gondolatai a szeretett másikon kalandoznak mindig, a fösvény ember gondolatai a pénze körül pörög. Kinek-kinek mi jelenti a kincset.