Ritka betegségeket vizsgáló kutatási program zárult le
2021. szeptember 26.
Ritka örökletes betegségek korai felismerését és hatékonyabb terápiáját teszik lehetővé annak a kutatási programnak az eredményei, amely a szegedi, debreceni és pécsi egyetemen, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban zajlott.
Az 1,2 milliárd forintos összköltségű, uniós támogatással megvalósult ötéves projekt eredményeit bemutató konferencián Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese azt mondta, a különböző intézmények kutatóinak szoros együttműködésével megvalósult program célja volt a ritka betegségek kórfolyamatainak megértése, az ezekhez kapcsolódó korszerű diagnosztikai eljárások kidolgozása és beemelése a klinikai gyakorlatba.
A ritka betegségek közé olyan viszonylag kevés pácienst érintő életveszélyes vagy életminőséget jelentősen rontó – túlnyomórészt genetikai eredetű – kórképek tartoznak, amely diagnózisa vagy kezelése különös erőfeszítést igényel. Hét-nyolcezer betegség felel meg ezeknek a kritériumoknak, egy kórképben viszonylag kevesen szenvednek, de összesített számuk magas, a kórházi páciensek egyhatoda közéjük tartozik.
A projektben részt vevő szakembereknek több mint nyolcvan, kutatási eredményeiket bemutató cikke jelent meg nemzetközi folyóiratokban, s emellett kiemelt figyelmet fordítottak a tudományos utánpótlásra is, 11 fiatal szerzett PhD-fokozatot és várhatóan idén még hárman megvédik disszertációjukat – közölte a professzor.
Maróti Zoltán, az SZTE gyermekgyógyászati klinikájának tudományos főmunkatársa elmondta, az intézményben 27 különböző anyagcsere-betegség újszülöttkori szűrését végzik biokémiai paraméterek alapján. A program során ezekhez a betegségekhez társuló génekhez diagnosztikai panelt fejlesztettek, emellett a cisztás fibrózis genetikai szűrését is el tudják már végezni.
Létrehozták a ritka betegségek nemzeti genetikai adatbázisát, és ezen belül összegyűjtötték a magyarországi populációra jellemző variánsokat is – tette hozzá a szakember.
Down-szindróma: a 21-es kromoszóma rendellenessége
2021. szeptember 26.
A Down-szindróma talán a legismertebb genetikai rendellenesség közé tartozik, amelyet a 21-es számú kromoszóma rendellenes osztódása okozza, melynek következtében a kromoszóma triplázódik a sejtekben.
A Down-szindróma gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával rohamosan nő, és mivel egyre inkább kitolódik a gyermekvállalási életkor a szülők nők esetében, így az előfordulás kockázata is növekszik. Annak ellenére, hogy a nőgyógyászok nagy hangsúlyt fektetnek az anyák megfelelő tájékoztatására (mind a magasabb életkorú, mind pedig a kevésbé kockázatos korú kismamák számára), sajnos statisztikai tény, hogy az élve született Down-szindrómás babák 75%-át 35 év alatti nők hozzák a világra. Ennek fő oka, a magasabb születések száma ebben a korosztályban.
Mindez ráirányítja a figyelmünket arra, hogy kortól függetlenül minden leendő anyuka figyelmét érdemes felhívni a kockázatokra, a szűrések fontosságára és a vizsgálati lehetőségekre. Megközelítően minden 5-600 csecsemőből 1 ezzel a rendellenességgel születne meg. Mivel ez a rendellenesség nem öröklődő (véletlenszerűen kialakuló), a magzat családi előzménytől függetlenül hordozhatja ezt a kromoszóma hibát.
Égési sérülések kezelése - égések fokozatai, természetes és orvosi ellátásuk
2021. szeptember 25.
Mik a jelei az égések fokozatainak? Hányas fokozatú égést szenvedtünk? Szabad-e tenni egy kis tejfölt a sebre? Mi a helyes módszer, ha megégettük magunkat? Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni égési sérülés esetén? Milyen természetes gyógymódok vannak égési sérülésekre?
Tűzpiros bőr
50 °C fölött a forrósággal való érintkezés a bőr és a szőrzet részleges vagy teljes elpusztulását eredményezi. A roncsolás a felület alatt fekvő szövetekre is kiterjedhet. Ennek foka a hőforrás hatóidejétől és hőmérsékletétől függ. Az égési sérüléseknél az elsősegélyt azonnal, a helyszínen meg kell kezdeni. A továbbiak a sérült felület kiterjedésétől függenek.
Attól függően, hogy az égés mennyire mélyen hatol be a bőrbe, 5 súlyossági fokozatot különböztetünk meg. A következő felsorolásból látható, hogy a súlyossággal nő a fájdalomérzet és a vérzésre való hajlam.
• I. fokozat az érintett terület fáj, bepirosodik, feszül, érintésre érzékeny, heg nélkül néhány nap alatt begyógyul.
• II. a) fokozat hólyagosodás, bepirosodás, nedvedző, jó vérellátású sebalap, erős fájdalom, vérzésre való hajlam, heg nélkül 14 nap alatt begyógyul.
• II. b) fokozat feszülő, illetve kinyílt hólyagok, nedvedző és rossz vérellátású sebalap a hajszálerek sérülése miatt, mérsékelt fájdalom, gyógyulás hegesedéssel.
• III. fokozat Ez a stádium a bőr egész szerkezetét érinti. Fehéresbarnás, száraz felület, a hajszálerek mélykékek; a szőrtüszők károsodtak, de fájdalomérzet nincs; gyógyulás hegesedéssel.
• IV. fokozat Elszenesedés. A bőr és a szövetek egésze érintett, csakúgy, mint az izmok és az inak, egészen a csontig, fájdalomérzet nincs.
A szarvasmarhák gyomrában élő baktériumok képesek lebontani a műanyagokat
2021. szeptember 25.
A szarvasmarhák gyomrában élő baktériumok képesek a műanyagok lebontására is – ezt állapította meg egy most publikált kutatás.
Az 1950-es évek óta több mint 8 milliárd tonna műanyagot állítottak elő a világon, főleg csomagolást, egyszer használatos dobozokat, eszközöket és palackokat. Ennek eredményeként a műanyagszennyezés mindenütt jelen van, az emberek akaratlanul is fogyasztják és belélegzik a mikroműanyag-részecskéket. Az elmúlt években a kutatók azon dolgoztak, hogy felhasználják a baktériumok azon képességét, hogy lebontják a hosszú életű anyagot.
Egyes mikrobák képesek lebontani a természetes poliésztert, amely például a paradicsom vagy az alma héjában található. Mivel a tehenek tápláléka tartalmazza ezeket a természetes poliésztereket, a tudósok sejtették, hogy gyomrukban bőségesen élnek olyan mikrobák, amelyek képesek lebontani az összes növényi anyagot.
Az elmélet tesztelésére Doris Ribitsch, a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének kutatója és kollégái egy ausztriai vágóhídról szereztek be a szarvasmarhák bendőjében termelődő folyadékot – számolt be róla a The Guardian brit napilap.
A folyadékot háromféle poliészterrel próbálták ki: szintetikus polimerrel, amelyet általában textíliákban és csomagolóanyagokban használnak, biológiailag lebomló műanyaggal, amelyet komposztálható műanyagzacskókhoz használnak és egy megújuló erőforrásokból előállított bioalapú anyaggal. Mindegyik műanyagot film- és porformában is tesztelték.
Az eredmények szerint a szarvasmarha gyomrában élő mikroorganizmusok mindhárom műanyagot képesek lebontani a laboratóriumi körülmények között. A műanyagporok gyorsabban bomlottak le, mint a műanyagfólia.
Úgy tűnik, a bendőfolyadékban nemcsak egyféle enzim van jelen, hanem különböző enzimek működnek együtt a lebontáson – írták a szerzők a Frontiers in Bioengineering and Biotechnology című folyóiratban publikált tanulmányukban.
A következő lépésként a bendőben lévő több ezer mikroba közül azonosítani kell a műanyag lebontásában kulcsfontosságúakat, majd az általuk termelt enzimeket. Ha az enzimeket azonosították, akkor azokat elő lehet állítani és újrahasznosító üzemekben lehet alkalmazni.
A műanyaghulladékot egyelőre többnyire elégetik. Kisebb mértékben újrahasznosítják. Egy másik módszer a kémiai újrahasznosítás, de ez nem környezetbarát folyamat.
A The Guardian cikke arra is emlékeztetett, hogy más kutatók már előrébb járnak a műanyagot lebontó enzimek előállításában. Szeptemberben két külön enzim összekapcsolásával egy szuperenzimet fejlesztettek ki. A két enzimet 2016-ban egy japán hulladéktelepen felfedezett műanyagevő bogárban fedezték fel.
Kórházi illemtan: Hogyan viselkedjünk a gyerekosztályon?
2021. szeptember 24.
Mikor menjünk? Mit vigyünk? Gyerekkel vagy gyerek nélkül? – Ezek a kérdések már mindenkiben felmerültek, aki valaha is ment kórházba látogatóként. A K&H Gyógyvarázs most összegyűjtötte azokat a fontosabb tudnivalókat, amelyeket egy gyerekosztály meglátogatása során illik szem előtt tartani.
Gyerekkel a kórházba
Bár a gyerekosztályokon mindenütt gyerekek fekszenek, a látogatás a legtöbb osztályon tilos a 14 éven aluliak számára. Ennek oka a fertőzésveszély – mindkét irányba. A kezünkön, a ruhánkon számos kórokozót juttathatunk be az intézménybe, amelyre cseppet sincs szükségük a bent fekvőknek. Ugyanakkor a gyerekek mindent megfognak, szájukba vesznek, így ők az intézményben vannak fokozott fertőzésveszélynek kitéve. Hat év alatti gyereket lehetőleg semmiképp ne vigyünk a kórházakba látogatóba. Ha a bent fekvő kis beteghez testvért, barátot, osztálytársat szeretnénk bevinni, mindenképp konzultáljunk előtte a kórházi személyzettel!
Mikor mehetünk?
Ma már a legtöbb kórház „nyitott”, azaz nincs szigorúan meghatározott látogatási idő. Ennek ellenére látogatás előtt érdeklődjünk a személyzettől vagy a kis beteget leggyakrabban látogató családtagtól a kórház napirendjéről. A kórházakban gyógyítótevékenység folyik, szigorúan meghatározott szabályok szerint. Nem szerencsés, ha a nagyvizit közepén toppanunk be a kórterembe, és az sem, ha a kis beteg épp vizsgálatokon, kezelésen, gyógytornán van a látogatásunk idején.
Kézmosás
Bár alapvetőnek tűnik, mégis sokszor megfeledkezünk róla. A már említett kórokozók és baktériumok miatt a kórházba érkezéskor és távozás után is fontos a kézmosás. Nem árt, ha viszünk magunkkal folyékony kézfertőtlenítőt, arra az esetre, ha a kézmosás valamiért mégsem megoldható.
Hova üljünk?
Bár az ágy igazán hívogatónak tűnik, főleg egy hosszabb utazás után, de semmi esetre se üljünk a kis beteg ágyára! Sőt a mellette lévő ágyra se – még ha az épp üres is! Az utcai ruhánkkal ugyanis olyan láthatatlan anyagokkal szennyezhetjük, amelyek nem oda valók. Ezzel együtt pedig olyan kórokozókat vihetünk haza, amelyek nem az otthonunkba valók. Ha mindenképp le szeretnénk ülni, használjuk az ágyak melletti székeket, ha ez nincs vagy foglalt, akkor inkább álljunk, vagy sétáljunk ki együtt a folyosóra, a közös helyiségbe, és üljünk le ott.
Mit vigyünk?
Bár gyerekeknek nem igazán szoktak virágot vinni, fontos leszögezni, hogy a virágok – akár vágott, akár cserepes – különböző baktériumokat hordozhatnak, vegyszerezve vannak, így nem célszerű őket kórházba vinni. Vannak olyan intézmények, amelyek ezt kifejezetten tiltják is. A csoki és az édesség kézenfekvő alternatívának tűnik a gyerekek esetén, de előtte feltétlenül érdeklődjük meg, hogy nincs-e a kis beteg valamilyen diétára fogva.
Színek és ízek! Kora őszi gyümölcs- és zöldség-kavalkád
2021. szeptember 24.
A késő nyári és kora őszi hónapokban is sok friss nyersanyagot kínál a természet. A színes, ízletes gyümölcsök és zöldségek a klasszikus tápanyag-összetevők mellett más és más vitaminokat, egészségvédő antioxidáns bioaktív anyagokat tartalmaznak.
Különösen értékesek a színanyagokban gazdag piros, sötétzöld és mély-sárga színű termények, melyek mindenikéből kellene naponta egyet-egyet fogyasztani. Mert minél többfélét eszünk, annál többféle táp és védőanyagot veszünk magunkhoz. Kisbabánk részére lehetőleg bió termesztésű és friss árút vásároljunk, és felbontás előtt alaposan mossunk meg mindent a banánt, a narancsot és a dinnyét is. A kiszáradás, a színek fakulása, a barnulás, a foltosodás valószínűsítik a flavonoidok bomlását, jelzik a fitovegyületek aktivitásának gyengülését, sőt a létrejött oxidálódott anyagok élettani hatása egyenesen károssá is válhat.
Gyümölcsöt éhgyomorra
A gyümölcs javítja az anyagcserét, elősegíti a salakanyagok kiürülését, méregtelenít, frissíti az izmok- és az agy működését, és ezáltal fokozza a szervezet ellenálló képességét. A gyümölcsök társítása, az ízek és színek sokfélesége mellett, az alkotórészek jótékony hatását is összesíti. A gyümölcsöket éhgyomorra vagy étkezések közben fogyasszuk, így érvényesül legjobban frissítő, tisztító, immunerősítő hatásuk. Az is helyes megoldás lehet, ha minden napra tervezünk egy tisztán gyümölcsöt tartalmazó étkezést.
Zöldséglé a legkisebbeknek
A zöldségek rákmegelőző, immunerősítő, gyulladáscsökkentő és béltisztító hatású magas rosttartalmú növények. Fogyasztásuk a fő étkezések részét képezve – zöldség lé, saláta, vagy zöldfőzelék formájában -, naponta szükséges a csecsemőkortól kezdve egészen életünk végéig. A kisbaba emésztőrendszere 6 hónapos koráig a zöldségrostot nem képes megemészteni. A kipréselt zöldség levét azonban igen, és vitaminitalként a gyümölcslevekkel azonos értékűnek tekinthető. Számukra a zöldséges főtt ételeket szükséges kiegészíteni más energia és tápanyagban – főleg fehérjékben – gazdagabb élelmiszerrel (hús, tojás, olaj, gabonaneműek, stb.).
A zöld színű zöldségek és gyümölcsök dicsérete
A zöld az élet színe. Látványa nyugtatja az idegeket, harmóniát és megnyugvást sugároz. A zöld színű zöldségek és gyümölcsök magas klorofill tartalmuk okán (spenót, mélyzöld színű saláta, brokkoli, uborka, avokadó, stb.) a sejtek épségének őrzői, kedvezően befolyásolják a máj, az epe, a vese és az ivarmirigyek működését. Káliumban, K-vitaminban különösen gazdagok, ezáltal az egészséges ideg- és izommüködés fenntartásában, a magasvérnyomás megelőzésében, a véralvadásban, a csontképzésben töltenek be fontos szerepet. A karotinoidok csoportjába tartozó antioxidáns hatású színanyagai számos idült betegség megelőzésében nélkülözhetetlenek. Védik a szemet a látásromlás és a szürke hályog kialakulása ellen.
Hyalomma kullancsot találtak
2021. szeptember 23.
Három hónappal az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Kullancsfigyelő projektjének indítása után előkerült az első példány a keresett, hazánkban nem őshonos Hyalomma kullancsból.
A Vas megyében felfedezett példány molekuláris biológiai módszerekkel történő vizsgálata, valamint a kullancs esetleges kórokozókkal való fertőzöttségének megállapítása a pécsi Nemzeti Virológiai Laboratóriummal együttműködésben történik – közölte az ELKH az MTI-vel.
A Kullancsfigyelő projektben a kutatók a “citizen science” módszer segítségével vizsgálják az Európában is egyre gyakrabban előforduló, a krími-kongói vérzéses lázat is okozó kullancsok felbukkanását és megtelepedését Magyarországon.
A projekt indítása óta számos lakossági bejelentés, e-mail, fotó és beküldött példány érkezett az Ökológiai Kutatóközponthoz. A lakosság által észlelt egyedek között szerepelt más ízeltlábú is, de a legtöbb esetben valóban kullancsok voltak.
Földvári Gábor, a kutatás vezetője a közleményben hangsúlyozta, hogy ezek a “járulékos fogások” sem haszontalanok, hiszen a lakosság széles körű részvétele miatt az ország jelentős részéről kapnak információt egyéb kullancsfajok elterjedtségéről is a program révén.
Az eddig beérkezett öt kullancsfaj – és egy közeli rokon vérszívó, az óvantag – közül az augusztusban bejelentett Hyalomma kullancs a legfigyelemreméltóbb. A Vas megyei településen egy kutyatulajdonos észlelte a nagyméretű, gyors mozgású, csíkos lábú példányt, amely a kutyáján mászkált. A kutya nem járt külföldön, a közeli madárvárta viszont nagy valószínűséggel megfelelő körülményeket biztosított a vándormadárral érkező kullancs fejlődéséhez.
Az ÖK kutatói továbbra is kérik a lakosságot, kiemelten a kutya-, ló- és szarvasmarhatartókat, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg és ha Hyalomma egyedet találnak, jelezzék azt a kullancs@ecolres.hu e-mail címen. Az azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további információ a Kullancsfigyelő honlapján érhető el.
Egyszerű játékok a beszéd- és a hallás fejlesztéséhez óvodáskorban
2021. szeptember 23.
A beszéd- és a hallás fejlesztésével foglalkozunk, és az otthoni gyakorláshoz is adunk tippeket Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértőjének segítségével.
Beszédfejlesztés
A gyerekek már 3 hónapos koruktól kezdődően „beszélnek”, az erre az életkorra jellemző gagyogástól nagyjából 1 éves korukra eljutnak az első szavakig. A beszédet azonban már ennél korábban is értik, ez megelőzi a szavak kimondását.
„Az élettani pöszeség még akár 5 éves korukig is megmaradhat, a fogalmazás terén pedig rendszerint az iskola alsó tagozatában mutatkozik jelentős fejlődés. Ebben természetesen lehetnek egyéni különbségek, hiszen a gyermekek eltérően fejlődnek, azonban ha megkésett beszédfejlődésre gyanakszunk, akkor érdemes hallásvizsgálatot is végeztetni, ez is állhat a háttérben.”
A legtöbb családban akad néhány feljegyzés arról, hogy milyen, az eredetihez nagyon hasonló kifejezést használt a gyermek az egyes tárgyakra, emberekre vagy ételekre. A kisgyermek beszédét ilyenkor valóban sok esetben csak az édesanya, vagy a hozzá közel állók értik, ám 3 éves korára rendszerint kialakul az anyanyelvre jellemző hangrendszer. Ezt segíthetjük a beszéd fejlesztésével, melynek két lényeges eleme: a szókincs bővítése és a megfelelő hangképzés gyakorlása.
- A szókincs bővítésére a legkézenfekvőbb módja a beszélgetés. Ha a hétköznapi tevékenységeink közben nevén nevezzük a körülöttünk lévő dolgokat. Például vásárlás során mindig mondjuk, hogy mi kerül éppen a kosárba.
- Emellett hasznos segítség a képes mesekönyv. Nézegessük a képeket és beszélgessünk róla. Kérdezzünk rá a képpel kapcsolatos dolgokra. Ez a játékos fejlesztés a későbbiekben, a logikai gondolkodás megjelenésével folytatható egyre bonyolultabb kérdések feltevésével. Ki, mennyi idős lehet a képen? Mi lehet a kedvenc étele, játéka, ki a barátja? Vajon merre megy? A játéknak csak a kreativitásunk szab határt.
Segítsük gyermekünket a koncentrálásban
2021. szeptember 22.
A tanárok tapasztalatai szerint iskolakezdéskor a gyerekeknek egyre nehezebb megszokniuk a rendszeres munkát a tanintézményben, és főképp koncentrálniuk a tanítási órákon. Íme három egyszerű és játékos gyakorlat, amelyek segítenek fejleszteni – könnyed, szórakoztató módon – a csemeték koncentrációs képességét, azt, hogy mennyire képesek figyelmük összpontosítására különböző helyzetekben.
A „kötéltáncos” elősegíti a koncentrációt
Ez olyan jellegű gyakorlat, mely egyúttal a gyermek képzelőtehetségét és egyensúlyérzékét is fejleszti.
• Álló helyzetben, a fejét egyenesen tartva, csípőre tett kézzel a gyermek elképzeli, hogy olyan jól összpontosít, mint egy kötéltáncos, aki egy kötélen egyensúlyoz. Eközben mozdulatlan marad.
• Azután felemeli a karját, mintha egy képzeletbeli rudat tartana. Egyenesen állva, a jobb lábán egyensúlyozva kétszer lendíti előre és hátra a bal lábát. Ha jó az egyensúlya, akkor még figurákat is tud rajzolni azzal a lábával.
• Majd arra koncentrál, hogy képzeletben végigmegy a (a valóságban a talajon), a kötéltáncoshoz hasonlóan, a rúddal a kezében, hogy ne veszítse el az egyensúlyát.
• Ezután a gyermek újra kezdi a gyakorlatot, a támasztóláb cseréjével
• Ezt a gyakorlatot 4-6 alkalommal ismételje meg.
A „varázsírás/rajz” is hasznos lehet
Ez a gyakorlat lehetővé teszi a gyermek számára, hogy ne csak koncentrációs készségét, hanem kreativitását is fejlessze. Először végezzük el a gyakorlatot vele együtt, aztán megteheti a barátaival.
• A két résztvevő közül az egyik keresztbe tett lábbal ül a földön, vagy egy széken a munkaasztalánál, papírlappal és ceruzával a kézben.
• A másik résztvevő mögötte állva ujjával a társa hátára rajzol egy alakzatot: számot, betűt, egyszerű tárgyat…
• Az ülő félnek ki kell találnia, mit rajzolt a másik a hátára, és azt reprodukálnia is kell a papírlapon.
• Természetesen az, aki az ujjával rajzol, lassú, határozott és precíz mozdulatokkal teszi ezt, annak érdekében, hogy a társa, akinek a hátára ír/rajzol, könnyebben rögzítse a mozgás alapján az alakzatot.
• A rajzoló többször is kezdheti újra a rajzolást, mindig határozott vonalakkal haladva. Az ülő résztvevő kitalálja a papírlapon a hátára rajzolt figurát Mindenesetre, amit sejt belőle…
• Ezután felcserélik a szerepeket.
A felmelegedés még az ősz megszokott színeit is eltüntetheti
2021. szeptember 22.
Csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben Magyarországon az azt megelőző negyedszázadhoz képest, ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat, például az őszi levélhullatás is eltolódhat – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.
“Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak -, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása” – olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.
A felmelegedés következtében felborulhat a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat – állapítja meg a szakember.
A felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti.
Az elmúlt félévszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971-1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban. “Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011-2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 Celsius fokot” – hívja fel a figyelmet a meteorológus, hozzátéve, hogy nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel: az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011-2020) jelentkezett.
Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971-1995 között 16, míg 1996-2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.
